Szociológia | Tanulmányok, esszék » A nemzeti öntudatról

Nemzeti tudat 2001 Forrás: http://www.doksihu Nemzeti tudat 2001 Sz.Z: "Három évvel ezelõtt Németországot felrázta szellemi tespedtségébõl az a nagy nyilvánosság elõtti vita, amely Martin Walser német író és Ignatz Bubis, a Németországi Zsidó Hitközségek Központi Tanácsának elnöke között zajlott. A vita lényegét Walser azon bátor - és a mai német viszonyok között sajnos példátlan - kijelentése adta, hogy a németség mai nemzedékeire rá van kényszerítve a bûntudat, a nemzeti és birodalmi bûnösség, és ez az egész hazug, mesterséges állapot a legteljesebb társadalmi érdektelenségbe fullad. A hatalmas közérdeklõdés mellett lefolytatott vitát követõen Bubis rövidesen meghalt. Azt hihetnénk, hogy halálával a Walser-Bubis vita is véget ért. Pedig úgy tûnik, hogy most kezd csak igazán napirendre kerülni. A jelenségre a - zsidó érdekek irányában felülmúlhatatlanul érzékeny New York Times két alkalommal is

felfigyelt a közelmúltban. Mint valami rémálom reinkarnációjáról, úgy számolt be 2000. november 9-ei szerkesztõségi cikkében arról, hogy Friedrich Merz, az ellenzéki CDU egyik vezetõje azt merte mondani, hogy "a bevándorlóknak adoptálniuk kell a német vezetõ kultúrát" (Leitkultur). A példátlan skandalumra maga Schröder kancellár is reagált, mondván, hogy tûzzel játszik Merz, ha ilyeneket mond. És még szinte el sem múlt a botrány zavara, amikor a kereszténydemokraták fõtitkára, Laurenz Meyer dobott egy féltéglát a poshadó német közérzet tócsájába, amikor kijelentette, hogy márpedig õ "büszke arra, hogy német". A minõsíthetetlen vallomás hatására maga a feddhetetlen múltú Joschka Fischer ugrott ringbe, és nagy történelmi jártasságra valló tapasztalattal figyelmeztette a társadalmi konvenciókat felrúgó Meyert, hogy "a nacionalizmus emlegetése szükségszerûen felidézi Auschwitzot". De

hiába minden észérv és jó tanács, mert tavaly év végi beszédében még Rau köztársasági elnök is úgy vélte, hogy "Németországban igen sok dolog miatt örülhetünk. és néhány miatt büszkék is lehetünk" És mindez alig néhány héttel Meyer fentebbi kijelentése után! A New York Times még csak feltételezni sem meri, inkább csak remegve sejteti a döbbenetes file:///D|/Táltos%20könyvtára/RÖVIDEBB ÍRÁSOK/Nemeti%20tudat.htm (1 of 3)20040608 17:57:15 Nemzeti tudat 2001 Forrás: http://www.doksihu gyanút: lehet, hogy a CSU és a szocdemek legitimizálni akarják a német nemzeti büszkeséget? De, mert az arányokra nagyon vigyázni kell, már 2001. január 9-én hozott egy olyan - minden gyanú felett álló, egészséges és üde - német véleményt is a New York Times, amely nyilván megnyugtatni volt hivatva az amerikai közvéleményt: vannak még normális németek is, akik nem szédültek bele az éledõ nacionalizmus bûzhödt

mocsarába. Itt olvashatjuk ugyanis Cornelia Schmalz-Jacobsen asszony nyilatkozatát. A szabad demokrata politikus hölgy, aki Kohl kabinetjében fõtisztviselõ volt, egy mélylélektani válságát osztja meg a New York Times olvasóival: próbálta már sokszor, erõltette is, de "ha megölnek se, akkor sem tudom kimondani, hogy büszke vagyok németségemre. Még a nemzeti himnusz éneklése is nagyon nehezemre esik" - magyarázta R. Cohen riporternek, aki - efelõl nincsen kétségem - nagyon megértõen hallgathatta õt. A liberalizmus õrült utópiája, miszerint az emberiség jövõje csakis egy nemzetek nélküli, mert nemzetek feletti lakosságanyag lehetõ legglobalizáltabb fokú szervezettségét jelenti, szembeötlõen rokon a klasszikus baloldali mozgósítással: "a múltat végképp eltörölni!" Aki ugyanis a nemzetek kibontakozásának, szellemi, lelki és anyagi gyarapodásának a jogát vitatja el, az a ma élõ népek múltjának gyökeres

kitépésére vállalkozik. Az emberiség ismert történelme a nemzetek történelmébõl áll, de mert létezik egy izgága diaszpóraetnikum, amely képtelen volt saját nemzetet létrehozni, és emiatti frusztráltságát évezredek óta hordozza magában, most hirtelen - az õ kedvükért - az egyetlen politikailag korrekt viselkedés, ha õsi, történelmi, államalkotó nemzetek miként a szánalmas tudati nyomorúságba döntött német - önként és dalolva lemondanak nemzeti tudatukról, önérzetükrõl és teljesen jogos büszkeségükrõl, csakhogy legitimizálják a diaszpóraetnikum házatlan csiga mivoltát. Sõt már jó ideje õk a modernek és a korszerûek, és mi vagyunk a reakciósok, mert ragaszkodunk nemzeti jellegünk megtartásához. Íme, korszakunk politikai csodája: a házatlan csiga irigylésre méltóbb és komfortosabbnak számít, mint a házzal rendelkezõ. Magyar vagyok. Ha valaki, hát én joggal tarthatok a - Szabó Dezsõ mondta így -

"német étvágy", a germán nemzeti erõ veszedelmeitõl. A 400 file:///D|/Táltos%20könyvtára/RÖVIDEBB ÍRÁSOK/Nemeti%20tudat.htm (2 of 3)20040608 17:57:15 Nemzeti tudat 2001 Forrás: http://www.doksihu éves Habsburg-elnyomás, 1849, a két vesztes világháború, Burgenland elcsatolása, a Don-kanyari feláldozásunk, 1944-es megszállásunk különkülön és együtt felhatalmaznak arra, hogy ne legyek németbarát, hogy ne nézzem jó szemmel a Budapestre tervezett német egyetemet. Mégis, mindezektõl függetlenül is azt mondom, hogy õszintén drukkolok a német nemzetnek - nem azért, mert német, de azért, mert egy történelmi, keresztény nemzet - , hogy sikerüljön leráznia magáról azt az álomkórt, amit az Ignatz Bubisok, a Cornelia Schmalz-Jacobsenek, amit a New York Timesok szerkesztõségi cikkei szuggerálnak belé: szégyellni való, beteg, üldözendõ a nemzeti büszkeség megjelenése lelkükben. Merthogy ennek pontosan az ellenkezõje az

igaz. Semmi sem képes olyan sok rejtett erõt és energiát lopni egy európai nép gyermekének szívébe, mint hazájának ezernyi érzete és tudata, a nemzethez tartozás megnyugtató, felemelõ és nagyszerû érzése. Ha valakik ezt akarják elvenni tõlem, az majdnem olyan, mintha a szemem világát kérnék. Úgy tûnik, nagyon tartanak tõlünk ezek a követelõzõk, mert csak lebénításunk után érzik magukat biztonságban: miután nemzeti tudatunkat elzsibbasztották és megvakítottak bennünket, akkor kezdik otthon érezni magukat a mi hazánkban! Vajon mitõl ilyen rossz a lelkiismeretük? Mit nem szabad meglátnia és felismernie egy átlagnémetnek az Ignatz Bubisok és Cornelia asszonyok mesterkedései mögött? Lehet-e nem bûnös, nem ördögi annak a tervnek a menedzselése, amelynek elõfeltétele a német nemzet legteljesebb tudati manipulálása?" file:///D|/Táltos%20könyvtára/RÖVIDEBB ÍRÁSOK/Nemeti%20tudat.htm (3 of 3)20040608 17:57:15