Történelem | Középiskola » Árpád-házi uralkodók politikai életpályája

III. Egyén, közösség, társadalom 14. Árpád-házi uralkodók politikai életpályái Árpád-házi uralkodók politikai életpályája Szent István: 997-1038. Az államszervezés alapjait Géza rakja le, aki 972-től fejedelem. 973-997 között megtöri a törzsi előkelők – törzsfők, nemzetségfők - hatalmát, és felveszi a k ereszténységet. A céltudatos fejedelem házasságával is hatalma megszilárdítását segítette elő. Az erdélyi Gyula lányát, Saroltot vette feleségül, gyermekeit a környező államok uralkodócsaládjaiba házasítja be. Vajkot megkeresztelteti István névre, és Gizellával, a bajor hercegnővel házasítja össze. 973-ban a Német-Római Császárságba követeket küld, I. (Nagy) Ottótól hittérítőket kér, majd lemond a Lajtán túli területekrőlnincsenek külső támadások, maga is kerüli a háborúkat Egyenrangúságát a kevedlinburgi követjáráson mutatja ki Szakít a nomád örökösítési renddel, a seniorátus 1

elvével, és a primogenitúra 2 szerint Istvánt jelöli ki utódjául, nem pedig Koppányt. Kitör egy lázadás és megostromolják Veszprém várát, mert Koppány nem ismeri el Istvánt – mivel a seinorátus elv alapján neki kellett volna örökölnie a trónt. Két táborra szakad a társadalom, István támogatóira, és a pogányokra István végül 998-ban legyőzi Koppányt – innen számoljuk uralkodását – a német lovagok segítségével, és a négy részre vágott testét a négy égtáj szerint tűzte ki a várra. Erdély ura, Zolta egyezséggel hódolt be, míg Ajtonyt, aki a legtovább állt ellen, Csanád vitéz győzte le 1008ban, vagy 1028-ban. 1001. január 1-jén koronázta meg Astrik érsek Esztergomban, amivel megszületett a magyar keresztény királyság Jogot kapott a király, az egyház ügyeibe való beleszólásba Ez a korabeli Európában a függetlenség jele volt. Egyházszervezés: Elengedhetetlen volt az új hit, a kereszténység

megerősítése. Az egyház támogatása a keresztény Európához kötődést és a királyi hatalom megerősítését egyaránt szolgálta Hatalmas földadományokkal biztosította az egyház működésének anyagi alapját. Hosszú távon gondoskodott törvényeiben az egyházról. Jelentős jövedelmet biztosított a püspökségek számára a tized, mely a termés egy tized részét jelentette Minden 10 falunak építenie kellett egy templomot, plébániát A templomok a lakosság helyhez kötését is szolgálta Támogatta a t emplomok berendezését is Nyolc püspökséget hozott létre (Győr, Veszprém, Pécs, Csanád, Várad, Eger, Vác, Gyulafehérvár), az esztergomi lett a rangelső, mert az érseki széket az uralkodó székhelyére kellett helyezni. Az ország első főpapja kapta meg a királyok koronázásának jogát A magyar katolikus egyház élén az esztergomi érsek állt, aki közvetlenül kapcsolódott a pápasághoz. Szerzetesi kolostorok építését is

szorgalmazta a király A bencések számos kolostort alapítottak (Pannonhalma, Pécsvárad, Zalavár), és a pannonhalmi főapáton keresztül közvetlenül kapcsolódtak a pápasághoz. Törvényei: Szabályozta népének mindennapi életét. Törvényeket hozott a keresztény vallásgyakorlat biztosítása érdekében – megkövetelte a böjti időszak megtartását, a gyónást, a részvételt a vasárnapi misén. A bűntől való elrettentést tartotta a legfőbb feladatának, és a büntetés mértékét nagy szigorral szabta meg. A királyi javak védelmét biztosította, hogy mindenki szabadon rendelkezzék a saját vagyona és a királytól nyert adományok felett Vármegyerendszer: A királyi hatalom megerősödésével párhuzamosan épült ki. Megszabta a határokat, ameddig egy-egy vár illetékessége kiterjedt A királyi vármegyék hálózata a k irályi várszervezethez igazodott A vár illetékességét egy összefüggő területre terjesztette ki Különböző

tulajdonú földterületekre terjedt ki, vezetőjét, az ispánt a k irály nevezte ki. A királyi vármegyék élén a 1 III. Egyén, közösség, társadalom 14. Árpád-házi uralkodók politikai életpályái megyésispán állt. A király legközvetlenebb hívei közül került ki Bíráskodott, beszedte a királyi jövedelmeket, és ő vezette a megye haderejét a király seregébe A szabadok pénzadója a király és a megyésispán vagyonát gyarapították De az utak és a vízi átkelőhelyek vámjai is az ő kincstárukba csordogáltak be A vármegyei szervezet vezetője a királyi udvar bírája, a nádorispán volt, a király után az első világi méltóság. A vármegyének ebben a korban két fogalma volt: 1. királyi vármegye, azaz közigazgatási egység, 2. a királyi várhoz szétszórtan tartozó földek = várispánság Kormányzás: A vezető testület a püspökökből és a megyésispánokból álló királyi tanács volt. A nádor, az ispánok közül

a legtekintélyesebb főember volt, az udvarszervezet főbírája és jövedelmeinek kezelője, aki helyettesítette a királyt igazságszolgáltatási ügyekben. Társadalom: A szabadok társadalma 3 csoportra oszlott: urak, vitézek és nincstelenek. Ezeken felül voltak még a rabszolgák és a vendégek, a hospesek. Külpolitika: békességre törekedett. A Száli-dinasztia megkísérelte kiterjeszteni hatalmát Magyarországra, de István 1030-ban IIKonrád császár lovagjait – a felégetett föld taktikáját alkalmazva - viszszaverte Keleten Bölcs Jaroszláv államával, a rokoni kapcsolatokra építve, jó kapcsolatot alakított ki A sztepp felől a besenyők ugyan néha-néha betörtek, de jelentősebb támadásra nem került sor. Orseoló Péter: 1038-1041: István nővérének a gyermeke, folytatta István politikáját, de olaszokkal vette magát körül, a mellőzött előkelők elűzték Aba Sámuel: 1041-1044: István sógora, korábbi nádorispán, alacsonyrendű

magyarokal vette magát körül az előkelők elűzték Orseoló Péter: 1044-1046: visszatért, hűbéri fogadalmat tett a császárnak, a magyaroknaak ez nem tetszett, hazahívták Vazul két fiát, Andrást és Leventét I. András: 1046-1060: a Vata –féle pogánylázadás leverése után, III Henrik érvényesíteni akarta hűbérúri jogait, hazahívta öcsét, Bélát, és átengedte neki a királyság harmadát hercegség címen I. Béla: 1060-1063: III Henrik hadát 1051-ben legyőzte, a császár békét kötött, és lányát András fiához, Salamonhoz adta András megkoronázta a gyermeket, elütve ezzel Bélát a tróntól Béla haddal támadt Andrásra, és legyőzte Salamon német földre menekült Salamon: 1063-1074: német segédhadakkal betört az országba megszerezte a trónt Bélára rászakadt a trón, és meghalt fiai Géza és László Lengyelországba menekült békét kötött Gézával, átengedte nekik apjuk hercegségét együtt legyőzték az

országba betörő besenyőket 1068-ban Kerlesnél mégis trónviszályok lettek I. Géza: 1074-1077: megalapította a garamszentbenedeki bencés apátságot a trónt nem fiai, Kálmán és Álmos vette át, hanem öccse László ↓ I. Szent László: 1077-1095 Külpolitika: külső kapcsolatait a Salamonnal szemben folytatott harc határozta meg. Az invesztitúra-küzdelmekben a pápaságot támogatta, de nem avatkozott be a harcokba VII Gergely pápa, viszonzásul elismerte Salamonnal szemben királynak, és hozzájárult István, Imre és Gellért szentté avatásához (1083) Ezzel növelte az ország tekintélyét IV Henrik ellenkirállyal kötött katonai szövetséget, 2 III. Egyén, közösség, társadalom 14. Árpád-házi uralkodók politikai életpályái nem tett hűbéri esküt a pápának. 1091 tavaszán Horvátországot Magyarországhoz csatolta Élére a néhai I Géza fiát, Álmos herceget nevezte ki horvát királynak Püspökséget is alapított itt,

Zágráb központtal Törvényei: Több törvénykönyv is született, melyeket a k irályi tanáccsal vagy az egyházi zsinattal együttműködve készített. H árom fontos kérdés köré csoportosultak a törvények: a magántulajdon védelme, a vándormozgalmak korlátozása, az egyház erősítése. A magántulajdon elleni vétségeket szigorú törvényekkel igyekszik megfékezni A tolvajra a legnagyobb szigorral sújtott le A bűnös minden vagyonával együtt elveszett, a szolga mindkét szemét kivájták. Különösen fontosnak tartotta a törvénykezés a vándormozgalom visszaszorítását, azaz a tolvajlás megelőzését A függés elől menekülni igyekeztek a s zabadok Az ország megtelt kóborlókkal, akik a még szabad területek felé igyekeztek, és nagyrészt tolvajlásból tartották fenn magukat. László előírta a kóborlók befogását Tilos volt a szökevényekkel való együttműködés Az elfogott szökevényeket a várakban kellett összegyűjteni Az

elnéző bírák megbüntetésével a bírák befolyásolását, lefizetését is meg akarták előzni. A vádlottnak kellett tisztáznia magát, és csak az istenítélet 3 eszközével élhetett, melynek gyakran semmi köze nem volt az igazság bebizonyításához. Megtiltotta a vásárlást a vásárokon kívül. A vásárokon ellenőrzött keretek között, a tolvajáru kiszűrésével bonyolódott az adásvétel A király igyekezett szabályozni az egyház életét is Az egyházi tárgyú törvények törvényesnek fogadták el az első házasságban élő papok házasságát, a cölibátus kérdését függőben hagyta. Az apátokat a püspöki kormányzat alá rendelték, azaz nem mindenben követték a reformpápaság nézeteit. Könyves Kálmán: 1095-1116. László halála után, végakaratával ellentétben nem Álmos, hanem Kálmán került a trónra. Álmos hatalmi vágyainak kielégítésére megkapta a hercegséget, cserébe viszont meg kellett válnia a horvát

királyi címtől A bizánci császár nem akadályozta meg, hogy Kálmán meghódítsa Dalmáciát, 1105-ben Kálmán 1105-ben felvette a H orvátország és Dalmácia királya címet, és a t erület élére kormányzót, bánt állított. Kálmán többször is fegyveresen beavatkozott Halicsban a kijevi állam belső küzdelmeibe Álmos rendületlenül folytatta a szervezkedést bátyja, a király ellen. Kálmán többször megbocsátott öccsének, ám egy nagyobb lázadás felszámolását követően Álmost és fiát, Bélát megvakíttatta. Uralkodásának első éveiben vonultak át hazánkon az első keresztes hadjárat seregei. Amiens-i Péter, s az övéhez hasonló gyülevész hadakkal sok baja volt az országnak. Kálmán fegyverrel fordult ellenük, és kiverte őket az országból, viszont Bouillon Gottfried vezette sereg baj nélkül átvonult az országon. Törvényei: Belső nyugalmat akart, az egyházi és az állami élet szabályozását tekintette fő céljának.

Továbbra is folytatódott a törvénykezés, Kálmán nevéhez is több törvénykönyv fűződik. A magántulajdon védelme mindig fontos kérdés volt, de jelentősége csökkent, mert László uralkodásának ideje alatt a szigorú törvényeknek köszönhetően visszaszorult a tolvajlás és a bűnözés. Ezt mutatta a büntetési tételek enyhítése: a halálbüntetést a tyúk értékéről a lábas jószágéra emelték. Viszont a lesüllyedő szabadok szökése, kóborlása továbbra is gondot jelentett A megoldást Kálmán az erőszakos letelepítésben látta. Az egyházi vagyon védelmére, az egyházi tized biztosítására, az egyházi tekintélyének emelésére fektetett nagy hangsúlyt. A papok másodszori nősülését tiltotta Megpróbálta elősegíteni a böszörmények, izmaeliták beolvasztását A zsidók lakhelyét a püspöki székhelyeken jelölte ki, és engedélyezte birtokszerzésüket. A legfőbb bíráskodást a király és a nádor látta el 3

III. Egyén, közösség, társadalom 14. Árpád-házi uralkodók politikai életpályái Az uradalmi rendszer megszilárdult, a szabadok közül azokat, akik tehetősebbek voltak, katonáskodásra kötelezte a törvény. Társadalom: rabszolgák, szabadok, viszont a köztük lévő különbség csökkent, ami egy új alávetett réteg kialakulását jelezte. II. István: 1116-1131: Kálmán fia sorozatos külpolitikai kudarcok érték vereséget szenvedett Halicsban és elvesztette Dalmáciát megerősödik a Bizánc törekvés gyermektelen: Álmos vak gyermekét, Bélát emelte maga mellé, hozzáadta a szerb fejedelem lányát, Ilonát II. (Vak) Béla: 1131-1141: nem volt belső béke Ilona kormányzott helyette Aradon gyűlést hívott össze, ahol 68, egykor Kálmán-párti urat felkoncoltatott Béla fiatalon halt meg, a trónon legidősebb fa, Géza követte↓ II. Géza: 1141-1162: hadjáratokat vezetett Halicsba, és Bizánc ellen III. István: 1162-1172: Géza fia

megvédte az országot Bizánctól át kellett viszont engednie a Szerémséget öccsét, Bélát a bizánci császár elrabolta túszul↓ II. László: 1162-1163: IV. István: 1163: III. Béla: 1172-1196: Imre: 1196-1204: II. Géza gyermeke, II István öccse a bizánci császár, Mánuel elrabolta és örökösévé tette Bizánc trónján (Mánuel anyja Szent László lánya, Piroska) mégsem lett bizánci császár,mert Mánuelnek fia született visszafoglalta a Szerémséget és Dalmáciát elfoglalta Dalmáciát növelte az írásbeliség szerepét a királyi oklevelek kiadására külön hivatalt hozott létre: kancellária élén a kancellár támogatta a külföldi egyetemeken továbbtanulni szándékozó egyháziakat jegyzője a Párizsban végzett gesztaíró: Anonymus a király bevételei: természetbeni bevételek: élelmiszer, szolgáltatás, ásványkincs regálé jövedelmek 4: kamara haszna 5, vámok ebben a korban:a népesség nagy része már letelepült

földművelésben legelőváltó gazdálkodás, csoroszlyás eke, ökör a szántóföldeken gabona, búza, köles, rozs, fontos a gyümölcs és szőlőtermesztés állattartás:marha, ló, juh, sertés, baromfi nyugatról érkező bevándorlók: hospesek, segítették az ipar és mezőgazdaság fejlődését népesség: szászok, olasz, vallon, francia hospesek társadalom: a szabad lakosság földdel rendelkező, katonáskodó része: serviensek nagybirtokos családok csapati: főúri magánhadsereg: bandérium várjobbágyok szolgák III.Béla idősebb fia testvérharc Andrással III. László: 1204-1205: Aragóniai Konstancia és Imre gyermeke apja, Imre koronáztatta meg, három vagy öt éves volt testvérét, Andrást megeskette, hogy a kis Lászlót mindenben támogatni fogja András azonnal minden hatalmat a saját kezébe összpontosított Konstancia kisfiával Bécsbe menekült VI. Lipót osztrák herceghez András emiatt háborúval fenyegetőzött, ha Lipót nem

adja ki a menekülteket László váratlanul elhunyt, a történelemben gyakorlatilag semmilyen szerepet sem játszott. 4 III. Egyén, közösség, társadalom 14. Árpád-házi uralkodók politikai életpályái II. András: 1205-1235 III. Béla, idősebb fiára, Imrére hagyta a trónt, fiatalabb fia, András a pápának tett fogadalmát örökölte: keresztes had vezetését a Szentföldre András a hadjáratra kapott hatalmas összeg felhasználásával szervezkedni kezdett bátyja ellen, s az ország megosztására kényszeríttette. A testvérek küzdelmének a királyi birtokállomány volt a vesztese. A trónharc során Imre is és András is királyi birtokokat adományozott a világi előkelőknek táboruk növelése érdekében Imre halála után András szerezte meg a trónt Hadjáratok: Uralkodása hadjáratok sorával telt el. A hadakozás rengetek pénzt és királyi birtokot emésztett fel, ami az előkelők, a bárók kezébe került. A várkatonaságon alapuló

királyi haderő az adományozások révén egyre gyengült, a király kénytelen volt a bárók bandériumaira támaszkodni Megkísérelte Havasalföldet és Moldvát megszerezni, ezért behívta a Szentföldről menekülő Német Lovagrendet, és letelepítette őket Erdély déli részén, a Barcaságban, hogy megtérítsék a pogány kunokat. A térítést domonkos barátok kezdték meg Az keresztes hadjáratban személyesen is részt vett, leginkább a Latin Császárság megszerzésének lehetősége vezette, de csak Akkon környékéig jutott, és útján inkább az ereklyék gyűjtésével foglalatoskodott. A vágya nem teljesült, a hadjárat megint rengeteg pénzbe és birtokba került és a király távolléte felborította az ország belső rendjét Az új intézmények: A király főtisztségviselői újfajta javadalmazásra tettek szert. Jövedelmük tekintélyesebb hányadát a birtokadományokból szerezték A király két kézzel szórta a várispánságokat, de a

vármegyéket is. Birtokpolitikáját „új intézkedéseknek”nevezte A királyi hatalom Szent István óta kialakult rendszere omlott össze A birtokok örökjogon, feltétel nélkül kerültek az arra érdemesek tulajdonába, azaz nem voltak hűbérbirtokok Egy-egy vármegyében szinte teljesen eltűnt a királyi birtokállomány, a királyi magánuradalmak a bárók kezére kerültek Emiatt visszaszorult a királyi udvarházak szervezete, és létalapjukat vesztették el a várispánságok, ami a király katonai erejét is gyengítette. A regálékból származó bevételeket volt kénytelen növelni, emelte az adókat, a vámokat. Az ország gazdaságilag ugyan fejlődött, de a növekedés még nem pótolta a kieső jövedelmeket. Az évenkénti pénzváltás – kamara haszna – hozamának növelése érdekében a király a pénzrontás eszközéhez nyúlt. Az előző évinél kevesebb nemesfémet tartalmazó érméket bocsátott ki. András hű embere, Apodfia Dénes

tárnokmester reformokat vezetet be a jövedelmek növelése érdekében. Több pénzverő kamarát állított fel, s ezeket a vámokkal, a pénzváltás jogával és a só kereskedelmével együtt bérbe adta zsidó és izmaelita pénzembereknek Fokozta az elégedetlenséget, hogy Gertrúd – András felesége – kedvezett merániai rokonainak. Gertrúd ellen az adományozásokból kimaradt, Imre-párti előkelők összeesküvést szerveztek, ésa Pilisben meggyilkolták. Aranybulla: Az elégedetlen bárók, várjobbágyok és szerviensek 1222-ben érdekeik védelmét biztosító oklevél kiadására szorították a királyt. Világosan kirajzolódtak az egész vármegyék adományozásának, a méltóságok halmozásának, az idegenek birtokszerzésének és hivatalviselésének tilalma A bulla világi és egyházi előkelőknek jogot adott az ellenállásra az ellenállási záradékban, amennyiben a király megszegi az oklevélben ígérteket. Megerősítette a várjobbágyok és

a vendégek szabadságjogait A bulla 31 pontjából 11, a mozgalom főerejét adó serviensek érdekeit biztosította, adómentességet, bírói ítélet nélkül nem foghatók el, birtokaikon engedélyük nélkül még a király sem szállhat meg, szabadon végrendelkezhetnek, csak a király vagy a nádor ítélkezhet felettük, csak az ország védelmében kötelesek hadba vonulni, a k irályság területén kívül csak a király költségén. A serviens nem adózik, csak vérével, és csak katonáskodik. Ez mutatta, hogy a királyi hatalom nem korlátlan 5 III. Egyén, közösség, társadalom 14. Árpád-házi uralkodók politikai életpályái Beregi egyezmény: 1231-ben a főpapi ellenzék képviselői megújíttatták az Aranybullát. Az egyházi kiváltságok számát szaporította meg. Kimaradt a tized pénzben való szedésének tilalma, és bővült az egyház bírói szerepe. Az ellenállás jogát az esztergomi érsekre ruházták IV. Béla: 1235-1270 Királyi

hatalom visszaállítása: Célja a III. Béla kor állapotok visszaállítása volt Tekintélyt akart szerezni, ezért királyi megbízottjai járták az országot, hogy az örökadományokat visszavegyék, és azokat újra a királyi várszervezetbe tagolják. Felülvizsgáltatta a bárók, serviensek és várjobbágyok kezébe került birtokadományokat is. Nem engedte, hogy jelenlétében a bárók leüljenek, ezért elégettette a királyi tanácsteremben a széküket. A királyi udvarban a peres ügyeket kizárólag kérvények útján lehetett intézni, és megtiltotta, hogy az előkelők élőszóban adják elő kérelmüket. A királlyal csak a kancellárok felkeresése után lehetett beszélni Leszámolt András közvetlen híveivel, és az anyja halálában vétkes urakkal Apodfia Dénest megvakítatta, sokukat fogságba vettetett, vagyonukat elkobozta Megnyerte magának a v árszervezet katonai elemeit, és élvezte a k irályi serviensek támogatását. A kunok fejedelme,

Kötöny a tatár előnyomulás miatt kért bebocsátást Magyarországra Bélától. 40 ezer kun települt be, akik nomád állattenyésztéssel foglalkoztak, és a birtokhatároktól függetlenül legeltettek. Azért kellett a királynak ellenőriznie a fejedelmüket, mert a kunokat általános ellenszenv övezte Béla intézkedései ellenérzést váltottak ki a vezetőrétegben, így a birtokvisszavételeket 1230-ra leállította. TATÁRJÁRÁS: A tatárok meghódították Kelet-Európát. A hírt Julianus barát hozta, aki a keleten maradt ősmagyarokat indult megkeresni A közelgő tatár veszélyt nem mérhették fel kellő súllyal Magyarországon. A veszedelem nagyságára a király akkor döbbent, amikor Kijev elesett. Körülhordoztatta a véres kardot, fegyverbe szólítva a bárókat, servienseket, várjobbágyokat A tatárok Kijev elfoglalása után Magyarország lerohanását is tervbe vették Három irányból támadtak, északnyugatról, Erdély felől, és a fősereg

a Vereckei-hágónál, ami el is söpörte Tomaj Dénes nádor hadát. Az ország külső segítség nélkül szállt szembe az ellenséggel A tatár előőrsök felégették Vácot, Csák Ugrin kalocsai érsek páncélosait mocsaras területen tőrbe csalták. Nagy veszteség volt még, hogy a kunok kivonultak az országból, mert a kunok ellen gyűlöletet érző tömeg meggyilkolta Kötöny királyt és kíséretét. A kunok a z ellenséghez nem csatlakozva ugyan, de pusztítva kivonult az országból. A tatár előőrsök a magyar fősereg elől visszavonultak. A döntő ütközetre 1241 április 11-én Muhi közelében került sor, melyben a magyar csapatok döntő vereséget szenvedtek Batu kán hadaival szemben. A csatából a királyt hívei kimentették, de az ország vezetőinek jelentős része odaveszett Béla nyugat felé menekült Ausztriába. Babenberg Frigyes ahelyett, hogy menedéket adott volna, megzsarolta, elvette a kincseit és néhány magyar megyét is Béla

Dalmáciában, Trau várában vészelte át a tatárjárást Az ország lakói várakba, mocsarakba, erdőkbe húzódott A jól megerősített várak, mint Trencsén, Pozsony, Komárom, Fülek ellent tudtak állni. A tatárok az útjukba került városokat, mint Radna, Beszterce, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Szeben, Várad, felégetve az ország belsejébe törtek A tatárok berendezkedtek az országban, behajtották az adókat, raboltak, de 1242. márciusában váratlanul kivonultak Reformok: A király várépítési programot hirdetett, és az erődítmények emelését birtokadományokkal ösztönözte. A javadalmazottaknak előírta, hogy páncélos lovagokat állítsanak ki a királyi seregbe 6 III. Egyén, közösség, társadalom 14. Árpád-házi uralkodók politikai életpályái Tömeges várépítés indult meg, maga is számos erődítményt emeltetett, mint például Visegrád, Buda, Sárospatak. Számos településnek adott városi rangot, melynek fő követelménye

volt, hogy városfalat húzzanak, és megerősítsék azt. Páncélos nehézlovasok felszerelésére is kötelezte őket a király Egy-egy új város általában a Fehérváron alkalmazott jogokat kapta meg, 1247-ben pedig Buda lett az ország székhelye. Külpolitikájában szakított a hagyományokkal, békés szövetséges viszonyra törekedett Haliccsal és Lengyelországgal, melyeket dinasztikus házasságokkal is megerősített. Babenberg frigyestől visszavette a kizsarolt vármegyéket Társadalom: Jogilag egységesültek a bárók, a közép-és kisbirtokos királyi serviensek, akik adómentességben részesültek, és szabadon végrendelkezhettek, peres ügyeiket a királyi bíróságokon intézték, és a királynak csak katonáskodással szolgáltak. A várjobbágyok is megkapták a nemesi címet, kialakult a főnemesség, a köznemesek és a familiárisok rendszere A bárók befolyása alá került területek kisebb birtokosaiból szervezték meg uradalmaik

irányítását, fegyveres kíséretük, bandériumaik tisztjeit, akikből így familiáris vált. A jobbágyság jogilag egységessé vált, melynek megszilárdulását a hospesek tették lehetővé. Etniaki összetétel: A tatárjárás okozta veszteségeket részben a bevándorlás pótolta. Béla visszahívta a kunokat, és letelepítette őket az Alföld lepusztult vagy ritkán lakott vidékein – Nagykunság, Kiskunság, Temesvidék. Ekkor települtek le a jászok a Jászságban Nőtt az Erdélybe betelepülő vlachok (oláhok, románok) száma. A szláv etnikai határ délebbre húzódott A l akosság 70-80%-át a magyarság alkotta. V. István: 1270-1272: Béla fia harcuk a bárók megerősödését eredményezte apja átadta neki Erdélyt, majd Stájerországot a háborút így sem kerülték el: István legyőzte apját Isaszegnél (1265) Béla halála után hívei fellázadtak, István leverte őket Dalmáciában házassági szerződést kötött az Anjou-házzal 1272-ben

lánya Anjou herceghez ment feleségül, fia, László pedig Anjou hercegnőtt vett el egyes családok hatalmas egybefüggő birtokot szereztek: Csákok, Kőszegiek, Kánok familiaritás 6 megjelenése nemesi vármegye kibontakozásaélén a főispán, akit a király nevez ki a főispán nemesi familiárisaival irányította a megyét szolgabírák, tisztviselők végezték a megyei ügyeket a servienseket nemeseknek nevezik a földbirtokosok uradalmaik helyreállítása érdekében a munkásoknak több évi adómentességet és a szabad költözés jogát ígérték IV. (Kun) László 1271-1290 Apja V. István magyar király, anyja Erzsébet kun hercegnő volt A tízévesen megkoronázott király helyett két nagyúri csoport, a Kőszegi-Gútkeled család és a Csákok kormányoztak. Lászlóval 1269-ben eljegyezték I. Károly szicíliai király (IX Lajos francia király öccse) leányát, Izabellát (Magyarországon Erzsébetnek nevezték), és a házasságot 1270-ben meg is

kötötték. V István királysága alatt kemény kézzel irányította az országot, de a beindult folyamatokat nem tudta megállítani. Az országot belső harcok, hatalmaskodások jellemezték. Ez felgyorsította nagybirtokok gyarapodásának ütemét, és a királyi tekintély drámai csökkenését A tatárjárás korában még beszélhetünk király7 III. Egyén, közösség, társadalom 14. Árpád-házi uralkodók politikai életpályái hoz való hűségről, az 1260-as évekre azonban ezt a hűséget már birtokadományokkal kellett megvásárolni. Ebben a helyzetben szükségszerűen alakult ki egy szűk nagybirtokos réteg, amely a királyéhoz hasonló hatalommal rendelkezett. Az anarchia mértékét jelzi, hogy olyan jelentős városokat égettek fel, mint Veszprém vagy Gyulafehérvár, vagy hogy a királyt elrabolták a Kőszegiek és kiszabadították a Csákok. Az egyház a nemességre támaszkodva kísérletet tett a hatalom megszilárdítására, azonban a

próbálkozás átmeneti sikerek után kudarcot vallott. A királyt 1277-ben Rákos mezején nagykorúsították az országlakosok – főpapok, bárók, nemesek, kunok, szászok –, s a rend helyreállítására kötelezték. A főpapok fellépése jelentős külpolitikai sikert tett lehetővé. László kun és magyar csapataira támaszkodva 1278-ban a dürnkrut-i (Morvamező) csatában Habsburg Rudolffal szövetségben, legyőzte Premysl Ottokárt, aki Bábenberg Frigyes halála után megszerezte az osztrák és stájer területeket. Az osztrák területeket a győzelem után ugyan Rudolf kapta meg, de megszűnt a nyugati határon az erős állam fenyegetése. László rendteremtő kezdeményezéseit Fülöp pápai legátus hiúsította meg. A főpapokra támaszkodó Lászlót a kun törvények kiadására kötelezték: a kereszténység gyakorlása, letelepedés, elfoglalt területek visszaadása. A kunok fellázadtak, s László a bárók kénytelen segítségével a hód-tavi

csatában 1282-ben leverte őket. Ezzel a lépéssel saját korábbi bázisát gyengítette meg A kunok egy része elhagyta az országot Kun László fiú utód nélkül halt meg. III. András 1290-1301: II András unokája, de törvényes származását kétségbevonták a bárók elfogadták, bízva abban, hogy a kezükben tarthatják országos gyűlést hívott egybehitlevelet adott ki eküt tet a mögéje felsorakozó egyházfők és nemesek jogainak tiszteletben tartására növelte a nemesek jogait a vármegyékben, a királyi tanácsban hatalma névlegessé vált mikor a legnagyobb báró, Csák Máté is szembefordult vele az országa leghatalmasabb bárók, a tartományurak kezére jutott az ország a szétesés szélére sodródott, mikor III. Andrással kihalt az Árpád-ház 1 Senioratus: olyan öröklési rend, amely szerint a patriarchális nagycsaládban a legidősebb, még vezetésre alkalmas férfi örökölte a hatalmat: rendszerint a báty, az öcs, vagy az

unokaöcs. Az Árpád-ház tagjai esetében főleg a korai, 10-11 századi időszakban érvényesült, míg fel nem váltotta a primogenitura 2 Primogenitura: latin eredetű szó, jelentése: elsőszülöttség, elsőszülötti jog. Az öröklési jogban a család vagyonát, jogait - köztük a trónt - az apa halála után az elsőszülött fiú örökölte. A primogenitura biztosította a birtok osztatlan öröklését, a trónöröklésnél pedig a hatalom legitimitását Magyarországon Kálmán király uralkodásától lett a trónbetöltési jog vezérlő elve 3 Istenítélet: olyan bizonyítéknak tartották, amelyben az Istennek mint legfőbb bírónak a döntése nyilvánul meg, aki az ártatlant oltalmába veszi, és ezt látható módon kifejezésre is juttatja. Az ítéletekből a vádlott becsületességére, vagy becstelenségére következtettek Bajvívás: A peres felek megvívtak egymással, s aki a küzdelemben alulmaradt, az nyilvánult bűnösnek. A legyőzött

félnek büntetésképpen az egyik karját levágták Tetemre hívás: Gyilkosság esetén a vádlottakat az elhunyt teteméhez vezetik, s a meggyilkolt sebéből buzogni kezd a vér, ha a tetemhez a gyilkos közeledik. Keresztpróba: A peres feleknek felemelt kézzel a kereszt elé kellett állniuk, miközben a tömeg azt skandálta, hogy a győztes tovább tudja fenntartani a kezét. Vagy az eljárás alá vont személy szájába megszentelt kenyeret tettek, és ha nem tudta lenyelni, akkor bűnös volt. Tűzpróba: a próbára bocsátott tüzes vasat vitt általában kilenc lépésre, vagy tüzes vason lépegetett, vagy máglyák között ingben áthaladt, vagy valamely végtagját forró vízbe mártogatta. Ha sebe meghatározott idő alatt meggyógyult, ez ártatlanságának volt a jele Vízpróba: főleg a boszorkányperekben alkalmazták. A gyanúsítottat – kezeit és lábait összekötve – rendszerint kampós rúd segítségével mély, hideg vízbe dobták Ha a vízben

elmerült, mint ártatlant kihúzták, és megszüntették vele szemben az eljárást De ha a víz felszínén maradt, ezt bűnössége bizonyítékának tekintették. 4 Regálé jövedelem: királyi felségjog alapján szerzett jövedelmek 5 Kamara haszna: más néven pénzváltás haszna. A régi pénzek évenkénti beváltásából származó jövedelem: az új pénzt az emberek 50%-kal drágábban voltak kötelesek megvenni. 6 Familiaritás: látszólag azonos a hűbériséggel, de eltérő vonásokat mutat. A bárók birtokaik igazgatására, fegyveres kíséretük megszervezésére, és irányítására nemeseket alkalmaztak, akik mintegy uruk családjához tartoztak A familiáris nem állt ura joghatósága alatt, s birtokait sem urától kapta, hanem a királytól és utódaira szállt. 8