Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » A dél-alföldi régió regionális akcióterve

Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv Regionális Akcióterve 2004. január DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 1/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv Dél-Alföldi régió célpiramisa1 Stratégiai célok A régió váljék önálló arculattal rendelkező, sikeres nemzetközi szereplővé a kibővülő EU Délkelet-Európára nyíló kapujaként. Régiószervezés A régió váljék a régióépítés egyik hazai modelljévé, a közös érdekeken alapuló együttműködés és a regionális léptékű hálózati innovációk révén. Átfogó célok A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása A régió váljék belső erőforrásaira támaszkodva, a közös problémák megoldásával, a külső és belső perifériák integrációját megvalósító térséggé, melynek valamennyi lakója számára

biztosítható a minőségi életviszonyok fokozatos javításának lehetősége. A gazdaság versenyképességének javítása A lakosság életminőségének javítása Konkrét célok „Régiótudat” és régiómarketing formálása A régió nemzetközi és logisztikai szerepköreinek kiépítéséhez szükséges közlekedési és informatikai feltételek megteremtése A gazdasági szerkezet diverzifikálása (elsősorban az egyoldalú mezőgazdasági, tanyás térségekben) Az iskolarendszerű képzés, szakképzés összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel, az átképzés, munkaerőpiaci képzés fejlesztése A régió közlekedéshálózati összeköttetéseinek javítása A külgazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok erősítése Vonzó telephelyek kialakítása a gazdasági infrastruktúra össze-hangolt fejlesztésén keresztül A lakosság és a gazdasági szereplők felkészülésének segítése az EU-csatlakozásra A felsőoktatási és

kutató-fejlesztő centrumok közötti együttműködés kialakítása, eredményeik közvetítése a gazdasági szereplők felé A régió felsőfokú és egyéb, nemzetközi szereppel rendelkező centrumainak erősítése a Duna-Körös-MarosTisza Eurórégión belül A régióspecifikus termékeket, kulturális javakat előállító szervezetek célzott támogatása A humán szolgáltatások területi ellátó- és alaphálózatának fejlesztése Az agrárszektor szerkezeti és szervezeti megújítása, innovációs képességének fokozása a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően A különböző turisztikai vonzerők hasznosításával az idegenforgalom sokoldalú, integrált fejlesztése Stratégiai jelentőségű nagyvállalatok megtelepedésének, beágyazódásának segítése, a beszállítói hálózatok kialakításának és bővítésének támogatása, a gazdasági szereplők innovációs készségének javítása A helyi közösség védőháló

szerepének (újjá) szervezése, a civil szervezetek támogatása, a helyi és regionális kötődés és szolidaritás erősítése A határon átnyúló együttműködések kiterjesztése, különös tekintettel a természet- és környezetvédelemre Környezetkímélő termelési technológiák elterjedésének ösztönzése Környezetkímélő infrastruktúrák összehangolt térségi fejlesztése A vidéki térségek és központjai közlekedési elérhetőségének javítása Településrészek rehabilitációja 1 Készült a Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója alapján. DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 2/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv I. SWOT elemzés – Dél-Alföldi régió Erősségek • Értékes természeti erőforrások: - szénhidrogének: itt található az ország legjelentősebb szénhidrogén-vagyona (pl. Szank, Zsana, Szeged-Algyő,

Pusztamérges, Kardoskút térségében); - termálvíz: becslések szerint a Dél-Alföldön található a hazai hévízkészlet kb. 39%a Hozzávetőlegesen 180 termálkút üzemel Csongrád megyében, 17 Bács-Kiskun megyében és 70-nél is több Békés megyében. Ezekre alapozva több gyógyfürdő van a régióban: Ásotthalom, Battonya, Békés, Békéscsaba, Dévaványa, Füzesgyarmat, Gyula, Gyomaendrőd, Mezőkovácsháza, Szarvas, OrosházaGyopárosfürdő, Mórahalom, Szeged, Szentes, Makó, Csongrád, Hódmezővásárhely, Dávod, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Kiskunmajsa, Kecskemét, Jánoshalma, Tiszakécske, Lakitelek, Mezőberény, Mezőhegyes, Nagybaracska, Nagyszénás, Tótkomlós; - termőföld: a régió összes területének 71 %-át mezőgazdasági célra hasznosítják, ez jelentősen magasabb a többi régiónál és az országos átlagnál (63 %), Békés megyében pl. 82 %-os ez az arány; - kiemelkedően magas napfénytartam, amely

különösen a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztésnek kedvező; - zöldfolyosóként működő felszíni vízfolyások (Duna, Tisza, Körösök, Maros), holtágak és tavak, amelyek turisztikai vonzerőt is jelentenek; - nemzetközileg is jelentős természeti értékek, védett területek: a régióban három nemzeti park működik (Körös-Maros NP, Kiskunsági NP, Duna-Dráva NP), ezek területe az országban lévő összes NP területnek 21 %-át adják; a tájvédelmi körzetek 8, a természetvédelmi területek 13 %-a a régióban található. • Az ipari szennyezettség alacsony mértéke, ami a régi ipartelepítési politikának (jelentősen szennyező gyárakat nem telepítettek ide) és a jelenlegi telephely-politikának (pl. Ipari Parkokba környezetbarát tevékenységet végzőket helyeznek el) tudható be. • A kedvező természeti adottságokra épülő, országos összehasonlításban jelentős, nemzetközileg is versenyképessé tehető

élelmiszergazdaság (néhány példa a nagyobbak közül: a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt, a Sole Hungária Tejipari Rt, a szentesi Hungerit Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Rt, a Gyulai Húskombinát Rt, a Merian Orosháza Finom Szárnyas Különlegességek Rt, a Csabai Konzervgyár Rt, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Rt, a Kalocsai Fűszerpaprika Rt, a Kecskeméti Konzervgyár Rt, Szikra Borászati Kft, az Olympos-Top Élelmiszeripari Rt, Elma Rt, Fornetti Kft, stb), a helyi szellemi erőforrásokra és termelési hagyományokra támaszkodó, specializált, mikrokörzet-szintű mezőgazdasági tájtermelés – ennek köszönhetően számos hungarikummal (pl. keceli, csengődi meggy, kecskeméti alma, kajszi, kecskeméti kajszibarack-lekvár, kecskeméti „fütyülős” barackpálinka, izsáki sárfehér-bor, békési szilvapálinka, kunfehértói körte, medgyesi dinnye, homoki spárga, kalocsai fűszerpaprika, kalocsai hímzés és falfestés, halasi

körtepálinka, méhkereki primőr uborka, makói fokhagyma, vöröshagyma, szegedi fűszerpaprika, szegedi őszibarack, szentesi paprika, káposzta, retek, karalábé, paradicsompaprika, bácskai hurka, bátyai fokhagyma, csabai kolbász, gyulai kolbász, mangalica kolbász, mangalica szalonna, orosházi, kiskunfélegyházi libamáj, Pick szalámi, bugaci boróka, csongrádi méz, stb.) is rendelkezik a régió. DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 3/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv • • • • • A mezőgazdasági innovációt ösztönző, segítő intézmények, szervezetek (kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények – Szeged, Kecskemét, Szarvas, Kalocsa -, szövetkezetek, TÉSZ-ek, agrárkamarák, agrár-ipari park) jelenléte, működése. A régió egyes kistérségeiben országos összehasonlításban is kiemelkedő vállalkozási aktivitás (pl. 2001-ben az 1000 lakosra

jutó működő vállalkozások számát tekintve az ország összes kistérségének rangsorában Szeged a 12., Kecskemét a 21, Békéscsaba a 33., Hódmezővásárhely a 38, Baja a 41 volt), viszonylag fejlett – a gazdaság további fejlődését megalapozó – termelői szolgáltatások, különösen a három megyeszékhelyen és a nagyobb városokban. Jelentős termelési hagyományokkal, magas szintű szakmai kultúrával rendelkező feldolgozóipari ágazatok (pl. textil-, ruha-, üveg-, gumi-, nyomda-, gép-, szerszám- és vegyipar). A legnagyobb társas vállalkozások pl Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft, Gumiművek Phoenix Hungária Kft, Phoenix Rubber Gumiipari Kft, Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft, Conveyor Belt Systems Phoenix Gumiipari Kft, M-Real Petőfi Nyomda Kft, Agrikon Kam Kft, Kunpetrol Kiskunhalasi Szolgáltató Kft, Mezőgép Autóipari és Gépgyártó Rt, stb. Turisztikai (vízi, termál, lovas, vadász, lágy, öko) szempontból is jelentős természeti

adottságok, ismert, kiépült fürdőhelyek, nevezetes látnivalók, vonzó programok. Így pl: gyógyturizmus: Ásotthalom, Battonya, Békés, Békéscsaba, Dévaványa, Füzesgyarmat, Gyula, Gyomaendrőd, Mezőkovácsháza, Szarvas, Orosháza-Gyopárosfürdő, Mórahalom, Szeged, Szentes, Makó, Csongrád, Hódmezővásárhely, Dávod, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Kiskunmajsa, Kecskemét, Jánoshalma, Tiszakécske, Lakitelek, Mezőberény, Mezőhegyes, Nagybaracska, Nagyszénás, Tótkomlós; lovas turizmus: Békéscsaba, Békés, Bugac, Csongrád, Dunapataj, Fülöpháza, Fülöpszállás, Füzesgyarmat, Gyula, Hódmezővásárhely, Ágasegyháza, Jakabszállás, Jánoshalma, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Lakitelek, Akasztó, Izsák, Kaskantyú, Soltvadkert, Kiskőrös, Makó, Mezőhegyes, Ópusztaszer, Orosháza, Pusztamérges, Ruzsa, Sarkad, Solt, Szabadszállás, Szarvas, Szatymaz, Szeged,

Szegvár, Tiszakécske, Tiszaug, Tótkomlós; vadászat: minősített vadászházak találhatók Hercegszántón, Bugacon, Érsekhalmán, Tompán, Dusnokon, Baján, Császártöltésen, Kecskeméten, Helvécián, Szabadszálláson, Sükösdön, Derekegyházán, Ásotthalmon, Hódmezővásárhelyen, Ópusztaszeren, Bélmegyeren, Sarkadon, Dobozon, Kötegyánon, Szarvason; kastélyok: Csorvás, Solt, Tarhos, Geszt, Mezőberény, Bélmegyer, Deszk, Doboz, Gyula, Körösladány, Szabadkígyós, Szarvas, Tompa, Kiszombor, Nagymágocs; kiemelkedő műemlékek 36 településen; élménypark: Ópusztaszer; gasztronómiai rendezvények: bajai halászléfesztivál, szatymazi őszibarack-fesztivál, kalocsai paprikanapok, kiskőrösi rétesfesztivál, szarvasi szilvanap, kecskeméti gulyásfőző verseny, pusztamérgesi kakaspörkölt-főzés, szegedi halászléfesztivál, makói hagymafesztivál, ruzsai borverseny, gyulai kisüsti fesztivál, mórahalmi böllérnap, kiskunfélegyházi

libafesztivál, csorvási lakodalmas napok, csabai kolbászfesztivál; vízitúrák: Duna, Tisza, Körösök, Maros, holtágak; kerékpáros turizmus: a nemzetközi Euro Velo útvonalán, a Duna és a Tisza mentén, Körösök völgye, a folyók védtöltésein, több kiépített kerékpár-úton; számos egyéb látnivaló és program. Itt húzódik az ország egyik legforgalmasabb nemzetközi közlekedési tengelye (IV, IV/A, VII, X/B „helsinki folyosók”), a Balkán, illetve Kisázsia felé irányuló teher- és személyforgalom jelentékeny részét lebonyolító határátkelőkkel (közúti: Méhkerék, Gyula, Battonya, Tiszasziget, Röszke, Nagylak, Tompa, Hercegszántó, korlátozottan Kiszombor és Bácsalmás-Bajmok; vasúti: Kötegyán, Lökösháza, Röszke, Kelebia; vízi: Szeged). DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 4/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv • • • • •

• • Szeged, mint országosan is kiemelkedő felsőoktatási (Szegedi Tudományegyetem, Szegedi Hittudományi Főiskola), egészségügyi (kórház, klinikák), kutatási (MTA Szegedi Biológiai Központ, Bay Zoltán Biotechnológiai Intézet, Gabonatermesztési Kutató Kht), kulturális központ jelenléte, erősödő nemzetközi kapcsolatokkal, funkciókkal. Dinamikus, fejlett lakossági és termelői szolgáltatásokat nyújtó, regionális gazdaság- és forgalom-szervezési szerepet betöltő, felsőoktatási (Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Baja, Kalocsa, Szarvas, Gyula, Orosháza) és jelentős szakképzési funkciókkal (az előbbieken kívül Kiskunfélegyháza, Kunszentmiklós, Jánoshalma, Csongrád, Makó) is rendelkező városi centrumok, melyek innováció- és információközvetítő szerepet is betöltenek. Jelentős számú nemzetiségi lakosság, ebből is fakadóan kulturális sokszínűség. A 2001 évi népszámlálás szerint a hazai

kisebbséghez tartozók közül jelentős arányban élnek itt szlovák (Békés megyében a kisebbséghez tartozók 34 %-a, régió-szinten 18 %-a, míg országosan 5,6 %-a), német (pl. Bács-Kiskun megyében a kisebbséghez tartozók 32 %-a, míg országosan 20 %-a), román (pl. Békés megyében 22 %-os, míg országosan 21 %-os a részesedésük), horvát (Bács-Kiskun megyében 12 %, régió-szinten 5,4, míg országosan 5 %), szerb (pl. Csongrád megyében 11 %-kal, régió-szinten 3,5 %-kal, míg országosan 1,2 %-kal részesednek) nemzetiségű emberek. A halmozottan hátrányos helyzetben lévő, szociális problémákkal is küzdő roma kisebbség viszonylag kisebb aránya – a népszámlálás adatai szerint a kisebbséghez tartozók 41 %-a tartozott e körbe, míg országosan 61 %-a. Az országos átlagnál nagyobb elemekből álló településrendszerben viszonylag fejlett, jól kiépített alapellátás. Az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb a népsűrűség

(2002 év elején országosan 109 fő/km2, a régióban 75 fő/km2, ennél ritkább csak a Dél-Dunántúli régióban mutatható ki), a településsűrűség (a 100 km2-re jutó települések száma országosan 3,4, míg a régióban 1,4, a többi régióhoz képest is a legalacsonyabb). A Dél-Alföld integrációját segíteni képes, modell-értékű szervezetek, kezdeményezések (DATTE, DARIB, DAREK) létrejötte, működése; a megyehatárokon átnyúló kistérségi szerveződések (pl. Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete); határon átnyúló együttműködések (pl. Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió, Szabadkai Fejlesztési Ügynökség - FEBÖSZ). Jelentős tapasztalatok az EU által is támogatott regionális fejlesztési programok megvalósításában, ami nagyban köszönhető a PHARE 1996-os programjának, amiben a Dél-Alföld mintarégióként vett részt. Gyengeségek • Szennyezett felszíni vizek és talajvizek, az ár- és

belvízveszélyes (különösen a Duna, a Tisza, a Körösök és a Maros mentén), illetve az aszályos területek (különösen a Homokhátságon) viszonylag magas aránya, sérülékeny vízbázisok, valamint azok túlzott arzén-, vas-, bór-, nitrát- és mangántartalma. • A régió területének jelentős hányadán problémát okozó talajdefláció (a Homokhátságon jelentős területeken pl. futóhomok található), csekély mértékű erdősültség (a termőterületnek mindössze 13 %-a erdő, míg országosan 23 %-a, a többi régióban is magasabb ez az arány) a jelentős tranzitforgalom miatt növekvő légszennyezettség. • A közcsatorna-hálózat kiépítettségének nagyon alacsony szintje (a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött lakások aránya 2001-ben országosan 53,5 % volt, míg régió-szinten 31,8%, sőt, egyes kistérségekben tragikusan alacsony: pl. bácsalmási kistérségben 2,4 %, jánoshalmiban 4 %, kisteleki kistérségben 4,7 %,

sarkadiban 5,7 %), a meglevő szennyvíztisztító kapacitások relatív kihasználatlansága, a termál-csurgalékvíz környezetkímélő elhelyezésének megoldatlansága. DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 5/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv • • • • • • • • • A gazdaság valamennyi ágazatára jellemző, a megújulást késleltető tőkehiány, a nemzetgazdasági átlaghoz viszonyítva lassú növekedés, a termelés alacsony kibocsátási szintje, jelentős fekete- és szürkegazdaság, gyenge márkavédelem és marketingtevékenység. A külföldi befektetők szerényen keresték fel a régiót, 2001-ben pl az egy lakosra jutó befektetett külföldi tőke mindössze 91 ezer Ft volt, ami messze elmaradt az országos átlagtól (307 ezer Ft), bár meghaladta Észak-Alföld és Dél-Dunántúl adatát. Az egy főre jutó GDP 2000-ben 913 ezer Ft volt, az országos

átlagnak alig 71 %-a (bár Észak-Alföldnél és Észak-Magyarországnál jobbak az eredmények), a GDP 1995-2000 közötti növekedése tekintetében pedig a régiók között az utolsó helyre került. Elaprózott vállalkozási szerkezet, a tőkeerős, innováció-orientált, fejlett technológiát alkalmazó, beszállítói hálózatot működtető közép- és nagyszervezetek csekély száma, az egyik legnagyobb tőkevonzó ágazat, a gépipar szerény léptéke. A Dél-Alföldön működő társas vállalkozások 89 %-a 10 főnél kevesebb embert foglalkoztatott 2001-ben, ami alacsonyabb a többi régióhoz képest, ugyanakkor a társasoknál közel kétszer annyi egyéni vállalkozás dolgozott, ami jóval magasabb arányt jelent, mint a többi régió, vagy az ország átlaga. Az egész régióban mindössze 108 olyan társas vállalkozás található, ahol 250 főnél többen dolgoznak, ennél kevesebb nagyvállalkozás csak Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon

működött. Erősen koncentrált ipari térszerkezet (jelentős, a külföldi piacokon is helytálló ipari vállalkozások lényegében csak a megyeszékhelyeken és néhány nagyobb városban működnek), amelyet tovább erősít a szolgáltatások nagyobb városokban összpontosuló növekedése, illetve a hazai és külföldi beruházók Budapest-Belgrád tengely mentén történő (és a jövőben is itt várható) megtelepedése. A mezőgazdaság szétaprózottsága, a kisüzemek viszonylag magas aránya. A mezőgazdasági vállalkozásoknak 2001-ben országosan a kétharmada volt egyéni, míg a Dél-Alföldön 72 % - a többi régiónál jóval magasabb – volt ez az arány, Csongrád megyében pl. 78 %-ot ért el Az agrárgazdaságban tevékenykedők nagy fokú kiszolgáltatottsága, alacsony szintű szervezettség, érdekvédelem, elégtelen információ-szolgáltatás. A termelés – feldolgozás – értékesítés teljes vertikumának hiányosságai. A mezőgazdasági

kiegészítő szolgáltatások – pl. mezőgazdasági gép, berendezés kölcsönzése, bérmunka, mezőgazdasági célú öntöző-rendszerek működtetése, légi permetezés, állatgondozási szolgáltatások, teherszállítás - alacsony szintje. A turisztikai infrastruktúra nem megfelelő színvonala, illetve erős szezonalitása (szálláshelyek, információforrások, gyenge marketing és PR). Az egész régióban pl csak 62 szálloda fogadja a vendégeket, ez jóval kevesebb, mint a többi régióban. A szállodák között ötcsillagos nem található, négycsillagos is csak Szegeden van. Télen jelentős a szálláshelyek kihasználatlansága, egyes településeket nyáron is csak a nevezetes programok alkalmával keresik fel. A nemzetközi kapcsolatok kiteljesedését gátló vasúti összeköttetések és a határátkelőhelyek csekély száma (közúti: Méhkerék, Gyula, Battonya, Tiszasziget, Röszke, Nagylak, Tompa, Hercegszántó, korlátozottan Kiszombor és

Bácsalmás-Bajmok – a régiót határoló kb. 400 km-nyi határszakaszt figyelembe véve ez átlag 50 km-enkénti átlépési lehetőséget jelent; vasúti: Kötegyán, Lökösháza, Röszke, Kelebia – ez átlag 100 km-enkénti ki- és belépési lehetőség), a főváros felé vezető meglévő főbb közlekedési tengelyek nem megfelelő kiépítettsége (az M5 autópálya csak Kiskunfélegyházáig ért el, egyéb autópálya nem érinti a régiót) és áteresztőképessége, kedvezőtlen állapotú mellékvonalak, a régió fontosabb centrumainak (alcentrumainak) nehézkes elérhetősége. Az észak-déli irányúhoz képest alacsony kiépítettségi szintű régión belüli és szomszédos határmenti régiókkal való összeköttetéseket biztosító transzverzális közlekedési DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 6/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv • • • • • •

• kapcsolatok, a dunai és tiszai hidak csekély száma, aránytalan elhelyezkedése, nem megfelelő kapacitása. Az M5 autópálya csak Kiskunfélegyházáig ért el, az első- és másodrendű főutak igen nagy tranzitforgalmat bonyolítanak le ehhez nem méretezett teherbírással. Hiányoznak a kereszt-irányú utak, a kerékpárutak és még mindig vannak a régióban „zsáktelepülések”. A Dunán Budapest alatt 80 km-re van a több szakaszban felújított, szűk áteresztő képességű dunaföldvári híd, a következőt 50 km-re találhatjuk Szekszárd térségében, ahol még csak két sáv készült el és a rávezető utak sem épültek ki teljesen, a bajai hídhoz további 25 km-t kell megtenni. A Tiszán átívelő hidak is 25-50 km-re vannak egymástól, a Körösökön átívelő hidak alacsony teherbírásúak, korlátozott magasságúak és szélességűek. A 100 km2-re jutó országos közutak és vasutak hosszát tekintve a régióban igen alacsony értékek

számíthatók ki (közútnál 27,3 az országos 32,6tal szemben, vasútnál 7,6 az országos 8,4-hez képest). Kedvezőtlen demográfiai helyzet, kirívóan alacsony természetes szaporodás, az országos átlagnál rosszabb egészségi állapot és mortalitási viszonyok, koncentráltan jelentkező devianciák (bűnözés, öngyilkosság, kábítószer fogyasztás, mentális betegségek). Az országos átlagnál magasabb a 65 évnél idősebb népesség aránya, 2001-ben ez a mutató országos szinten 15,3 % volt, míg a régióban 16 %, pl. Békés megye 16,8 %-os adata a legmagasabb volt a megyék sorában. 2001-ben a természetes fogyás 1000 lakosra jutó értéke országosan –3,4 volt, régiós szinten viszont –4,5, ami a legmagasabb érték a többi régiót tekintve. A belföldi vándorlási különbözet negatív egyenlege a régiók középmezőnyében helyezkedik el, Észak-Magyarország és Észak-Alföld nagyobb veszteséget mutatott. Az öngyilkosságok

nyilvántartásában is vezet a régió, a százezer lakosra jutó öngyilkosságok száma 2001-ben 41,5 volt itt, messze magasabb a többi régiónál, az országos 29,2 adatot is jelentősen meghaladta. A humán tőke gazdasági hasznosításának alacsony hatékonysága, a közvetítő mechanizmusok hiánya, az innováció-fogadását, az ipari szerkezet átalakítását eredményesen segíteni képes felsőoktatás korlátozott volta. A régióban csak néhány városban van felsőoktatási intézmény (Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Baja, Kalocsa, Hódmezővásárhely, Szarvas, Gyula, Orosháza), képzési kínálatukból többféle szakma hiányzik. Egyes kistérségekben magas a munkanélküliek száma és aránya, 2001. év végén az országos arány 5,3 % volt, míg a szeghalomi kistérségben 12,1 %, a mezőkovácsháziban 11,1 %, sarkadiban 10,2 %, a bácsalmásiban 8,8 %, a mórahalmiban 8,1 %, a kunszentmiklósiban 7,5%. Jelentős belső területi különbségek; egyes

falusi térségekben fokozódó elöregedés (lásd előzőekben), a különböző társadalmi csoportok területi, szociális, jövedelmi elkülönülése. Erősen differenciált, de többségében súlyos infrastrukturális, ellátási problémákkal, társadalmi feszültségekkel, a sajátos lakossági érdekek intézményesített képviseletének hiányával jellemezhető kistérségek (ezt a területfejlesztés kedvezményezett térségeiről szóló kormányrendelet is tükrözi, amelyben a 42 leghátrányosabb helyzetű kistérségbe 7et soroltak a régióból, az 52 hátrányos helyzetűek közé pedig további 12-t a régió 23 kistérségéből); az országban legkiterjedtebb tanyás területek: a népszámlálás szerint pl. a lakónépesség 39 %-a él külterületen Mórahalom térségében, 29 % Kistelek, 20 % Kiskunmajsa, Kiskunfélegyháza, 18 % Csongrád, Kiskunhalas, 17 % Kecskemét kistérségében. Egyes településeken – különösen a nagyobb városokban –

lepusztuló településrészek, a „szlömösödés” jelentkezése, az elhagyott ipartelepek, katonai objektumok fokozatosan romló állapota. A hierarchia magasabb szintjén álló, többnyire gyenge térszervező erejű városok közötti erős rivalizálás; a szomszédos városok hatékony együttműködésének hiánya; egyenetlen DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 7/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv eloszlású és fejlettségű kisvároshálózat, a középfokú szolgáltatásban megfigyelhető lényeges területi különbségek, ellátási problémák. Lehetőségek • A természetközeli és védett területek, tájvédelmi körzetek és nemzeti parkok határon átnyúló együttműködés keretében való térbeli és funkcionális kibővítésével, összehangolt fejlesztésével lehetővé válna a biodiverzitás hatékonyságának növelése (Duna–Dráva NP, Kiskunsági

NP, Körös–Maros NP, Naturpark). • Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával, térségi marketing-koncepciók kidolgozásával, a határok átjárhatóságának javításával a régió vonzóvá válhat a külföldi befektetők és az idegenforgalom számára, ami az országhatár menti falusi térségeket is kedvezően érintheti. • A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió szerepének erősödése a gazdasági és kulturális együttműködésben, a környezeti problémák kezelésében és az infrastruktúrafejlesztésekben javíthatja a határmenti térségek helyzetét, serkentheti a régió egészének gazdasági fejlődését és már rövidtávon lehetővé teheti EU-források bevonását a fejlesztési programokba. • A tulajdon- és birtokviszonyok, továbbá az agrártámogatások rendszerének rendezésével, nemzetközi és országos katalizáló modellek elterjesztésével, a vertikális integráció erősítésével lényegesen javulhat az

agrárgazdaság jövedelmezősége, ami hozzájárulhat a hanyatló térségek és a tanyarendszer gondjainak kezeléséhez is. • Amennyiben a régió a nemzetközi versenyben – a megfelelő létesítmények megépítése esetén – nemzetközi logisztikai szerepkörhöz jut, ez jelentős területfejlesztő hatással is bíró önálló gazdasági erőforrássá válhat. • Tervezett ipari parkok és vállalkozói övezetek engedélyeztetése, a már kijelölt területeken – külső források bevonásával – a szükséges infrastruktúra-fejlesztések gyors elvégzése, specializációjuk és professzionális befektetés-ösztönző tevékenység jelentősen hozzájárulhat a gazdaság élénküléséhez és a foglalkoztatási helyzet javulásához. • A (Nagyvárad)–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Bácsalmás–Baja(–Dombóvár–Zágráb), valamint a Szeged-Temesvár vasúti kapcsolat helyreállítása, a kapcsolódó vonalak rekonstrukciója a határmenti

periférikus térségek számára is kedvező forgalmi helyzetet eredményezhet, új térszerkezeti tengelyt alakíthat ki, ami kedvezően hatna a nemzetközi és az országon belüli kapcsolatok alakulására is. Hasonló hatással járna az M9, M43, M47 autóút, M5 autópálya megvalósulása is. • Az információs hálózatok robbanásszerű fejlődését kihasználva, az informatika társadalmasítása (például a teleház, telefalu, intelligens város, intelligens régió programokban való részvétellel) érzékelhetően javíthatja a régió lehetőségeit a képzett munkaerő megtartásában, az innovációs potenciál erősítésében, ami egyrészt hosszabb távon lehetőséget teremthet egy tudásalapú gazdasági fejlődés számára, másrészt érdemben növelheti a hátrányos helyzetű kistérségek népességmegtartó erejét is. • A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió kiépülésével, ebben a Dél-Alföld egységesebb szerepvállalásával, az

országhatáron átnyúló kapcsolatok erősödésével szélesedhetnek Szeged (kereskedelmi, oktatási, egészségügyi) nemzetközi funkciói, megindulhat a városok hálózatszerű összekapcsolódása, nagyobb eséllyel dinamizálódhatnak az urbánus pólusok közötti térszerkezeti erővonalak, csökkenhet a külső perifériák elmaradottsága. • A PHARE mintarégió programjában rejlő előnyök szervezettebb, hatékonyabb kihasználásával, a megyék, a kistérségek, a városhálózat szintjén folyó együttműködés regionális kohéziót erősítő formáinak kidolgozásával felgyorsulhat a Dél-Alföld integrációja, s a régió kezdeményező szerephez juthat az előcsatlakozási, illetve későbbi Európai Uniós területfejlesztési eszközök elosztási mechanizmusainak kimunkálásában. DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 8/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv

Veszélyek • A szomszédos államokkal való környezetvédelmi együttműködések (közös monitoring kiépítése, a környezetvédelmi és vízügyi hatóságok folyamatos információcseréje, kétoldalú egyezmények) elmaradása károsan befolyásolhatja a régió keleti peremének környezeti állapotát. • A határon túli területek lefolyási viszonyainak megváltozása, az árvízszintek emelkedése az árvízveszély növekedését eredményezheti. • A balkáni politikai helyzet tartós bizonytalansága nehezítheti a határmenti, nemzetközi együttműködések erősítését, az abban rejlő lehetőségek kihasználását, a stabilizálódás lassú folyamata súlyos közvetlen és közvetett károkat okozhat a régió gazdasága számára, korlátozhatja számos tervezett fejlesztés megvalósulását, hatását. • Az Európai Unió agrár- és regionális politikájának kedvezőtlen irányú változása, illetve a csatlakozásra való alapos felkészülés

elmaradása súlyos problémákat okozhat a régió gazdaságában fontos szerepet betöltő élelmiszergazdaságban és így a vidéki térségek fejlődésében, másrészt jelentős – a gazdasági szerkezet átalakítását gyorsító – fejlesztési forrásoktól eshet el a régió. • A régión áthaladó fő közlekedési tengelyen kívüli állami közlekedés-fejlesztési lépések elmaradása – mivel a tengely mentén terjedő tőke, információk, fejlett technológiák dinamizáló hatása kis számú településre korlátozódik – a távolabb fekvő térségek relatív hátrányát fokozhatja, periférikus helyzetét konzerválhatja. • Az autópálya és gyorsforgalmi út-építések és a vasúti törzshálózati fejlesztések késlekedése folyamatosan rontja a régió gazdasági versenypozícióit, illetve a kedvező logisztikai helyzet kiaknázásának lehetőségeit. • A területfejlesztési források megfelelő szintű decentralizációjának, hatékony

koordinációjának hiánya, a régiófejlesztés szakmai, tudományos, tervezési, menedzselési, információs és monitoring rendszere kiépítésének elhúzódása – párosulva a megyék és városok közti egészségtelen mérvű rivalizálás erősödésével, fennmaradásával – fokozza az egyenlőtlen területi fejlődés káros hatásait, késlelteti a régió integrációját, dezintegrációs folyamatokhoz vezethet, és közvetlen gazdasági hátrányokat okozhat (pl. a régió érdekeinek országos szintű képviselete nélkül). DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 9/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv II. Célok2 A Dél-Alföldi régió stratégiai célja, hogy a régió váljék: • önálló arculattal rendelkező, sikeres nemzetközi szereplővé a kibővülő EU DélkeletEurópára nyíló kapujaként; • a régióépítés egyik hazai modelljévé, a közös érdekeken

alapuló együttműködés és a regionális léptékű hálózati innovációk révén; • belső erőforrásaira támaszkodva, a közös problémák megoldásával, a külső és belső perifériák integrációját megvalósító térséggé, melynek valamennyi lakója számára biztosítható a minőségi életviszonyok fokozatos javításának lehetősége. A stratégiai célok megvalósítása érdekében számos feladat vázolható fel, ezek közül négy átfogó cél emelhető ki: Régiószervezés, amelynek céljai: • Egységes, pozitív régió-imázs megteremtése és elterjesztése, melynek része egy ágazati és területi szereplők közti, közös érdekeken alapuló együttműködés, a Dél-Alföld integrációját segítő hálózatépítés. • A nagy kapacitású sugaras pályák megépülésével a Dél-Alföld „közelebb kerülése” az ország centrumához, városai „közelítése” egymáshoz, és a régió vonzóbb célterületté válása a

tőke(beáramlás) számára. A keresztirányú összeköttetések bővítése által a belső integráció, kohézió és a szomszédos régiókkal való kapcsolatrendszer erősítése. • A felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek együttműködése révén egyes tudásigényes ipari és szolgáltató ágazatok fejlődésének előmozdítása; a Dél-Alföld valamennyi térsége innovációfogadó és jövedelemtermelő képességének javítása; a minőségorientált piacgazdasági kihívásoknak és a vidékfejlesztés korszerű követelményeinek megfelelő, a régió belső kohézióját erősítő agrárszektor kiépítése. A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása, amelynek céljai: • A nemzetközi áramlások felgyorsítása, pozitív hatásaik kibontakoztatása, a komplex közlekedési és logisztikai szolgáltatások, illetve a hozzájuk kapcsolódó egyéb tevékenységek révén az itteni termelési egységek

hatékonyságának javítása, a régió jövedelemtermelő-képességének növelése, a közlekedésből eredő környezetterhelés csökkentése. • A régió Közép- és Délkelet-Európát összekötő "kapu"-szerepének formálása a térség etnikai-kulturális sokszínűségére, az államhatárokon átnyúló gazdasági és személyes kapcsolatokra, valamint a régió nemzetközi szerepet betöltő (szolgáltató, információs), hálózattá szerveződő centrumaira támaszkodva. • Versenyképes, exportorientált gazdasági bázis megteremtése, a külföldi tőkebefektetések ösztönzésével, a régió nemzetközi közvetítő (határmenti és tranzit) szerepének kiaknázásával. • A Dél-Alföld szellemi és természeti erőforrásaira, valamint az ágazati szereplők együttműködésére épülő, nemzetközi jelentőségű, versenyképes ágazatok fejlesztése. • A szomszédos országok megyéinek, régióinak együttműködésével a térség

biológiai sokszínűségének megőrzése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, valamint vonzó környezet biztosítása a Dél-Alföldön élők számára. 2 Készült a Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója és a megküldött észrevételek alapján. DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 10/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv A gazdaság versenyképességének javítása, amelynek céljai: • A gazdasági szereplők számára vonzó befektetési környezet kialakítása a szélesen értelmezett gazdasági háttérfeltételek, a humán erőforrások, a műszaki infrastruktúra színvonalának és a piacra jutás feltételeinek javításával. • A térben kiegyenlítettebb fejlődés kívánalmainak megfelelő, diverzifikált, jól szervezett, rugalmas, az innovációkat befogadni képes, kis- és középvállalkozásokon alapuló versenyképes

gazdasági szerkezet kiformálása, felhasználva az informatika segítségét (eközigazgatás létrehozása, fejlesztése) is. • A régió arculatát alakító, speciális termékek, szolgáltatások, termelési kultúra támogatása. A régióspecifikus termékek előállításán alapuló, tömeges foglalkoztatást biztosító tevékenységek, hosszabb távon azok piacosodásának elősegítése. • A környezet állapotát megőrző vagy javító termelési technológiák, eljárások elterjedésének támogatása különös tekintettel a megújuló erőforrások hasznosítására és a környezetkímélő energiatermelésre és felhasználásra. A lakosság életminőségének javítása, amelynek céljai: • A lakosság és a gazdasági szereplők Európai Unióval kapcsolatos tudásának, gyakorlati ismereteinek bővítése a régió nemzetközi kapcsolatainak szélesítése és az EU-csatlakozás előkészítése érdekében. • A népesség képzettségi színvonalának

emelése, minőségi munkaerő biztosítása a gazdaság versenyképességének javítása érdekében. • A munkanélküliség problémájának minél hatékonyabb kezelése, a szociálisan veszélyeztetett társadalmi csoportok, a társadalom perifériájára szorulók ellehetetlenülésének megakadályozása, a hátrányos helyzetű területek, tanyás térségek végletes leszakadásának korlátozása. • A kistérségek kohéziójának erősítése, a fejlődési pólusoktól távol eső kisvárosok és falvak népességmegtartó képességének javítása, a városi szolgáltatások elérésének, illetve a nagyvárosi pólusokban meginduló gazdasági fejlődés és társadalmi innovációk minél gyorsabb terjedésének elősegítése. • A szélesebb vonzáskörzettel is rendelkező városok leromlott állapotú központjainak és városrészeinek megújítása, régi funkcióik megőrzése és újak megjelenésének ösztönzése. • Az ár- és belvízvédelmi

biztonság érdekében a véd-, illetve teljesítőképességnek megfelelő üzemeltetés biztosítása, a folyamatban lévő fejlesztések továbbvitele. • Hatékony, környezetbarát kommunális infrastruktúra (különös tekintettel a szennyvízkezelésre, az ivóvíz minőségének javítására, a hulladékkezelésre és a szelektív hulladékgyűjtésre) és közlekedési rendszer kialakítása a zaj- és szennyezésmentes településkörnyezet biztosítása érdekében. • A helyi közösségek támogatása, a civil szerveződések aktivizálása, szerepük erősítése, a helyi és a regionális kötődés fejlesztése érdekében. A konkrét célokat a célpiramis alapján is a következőkben fogalmazhatjuk meg: Régiószervezés • „Régiótudat” és régiómarketing formálása • A régió közlekedéshálózati összeköttetéseinek javítása • A felsőoktatási és kutató-fejlesztő centrumok közötti együttműködés kialakítása, eredményeik

közvetítése a gazdasági szereplők felé • Az agrárszektor szerkezeti és szervezeti megújítása, innovációs képességének fokozása a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 11/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása • A régió nemzetközi és logisztikai szerepköreinek kiépítéséhez szükséges közlekedési és informatikai feltételek megteremtése • A külgazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok erősítése • A régió felsőfokú és egyéb, nemzetközi szereppel rendelkező centrumainak erősítése a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégión belül • A különböző turisztikai vonzerők hasznosításával az idegenforgalom sokoldalú, integrált fejlesztése • A határon átnyúló együttműködések kiterjesztése, különös

tekintettel a természet- és környezetvédelemre A gazdaság versenyképességének javítása • A gazdasági szerkezet diverzifikálása (elsősorban az egyoldalú mezőgazdasági, tanyás térségekben) • Vonzó telephelyek kialakítása a gazdasági infrastruktúra összehangolt fejlesztésén keresztül • A régióspecifikus termékeket, kulturális javakat előállító szervezetek célzott támogatása • Stratégiai jelentőségű nagyvállalatok megtelepedésének, beágyazódásának segítése, a beszállítói hálózatok kialakításának és bővítésének támogatása, a gazdasági szereplők innovációs készségének javítása • Környezetkímélő termelési technológiák elterjedésének ösztönzése A lakosság életminőségének javítása • Az iskolarendszerű képzés, szakképzés összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel, az átképzés, munkaerő-piaci képzés fejlesztése • A lakosság és a gazdasági szereplők felkészülésének

elősegítése az EU-hoz való csatlakozásra • A humán szolgáltatások területi ellátó- és alaphálózatának fejlesztése • A helyi közösség védőháló-szerepének (újjá)szervezése, a civil szervezetek támogatása, a helyi és regionális kötődés és szolidaritás erősítése • Környezetkímélő infrastruktúrák összehangolt térségi fejlesztése • A vidéki térségek és központjaik közlekedési lehetőségeinek javítása • Településrészek rehabilitációja DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 12/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv III. Fejlesztési irányok (ágazati és területi specifikumok) meghatározása3 A régió stratégiai céljaiból, prioritásaiból következően több fejlesztési irány határozható meg. Ezek egy része az egész régiót és többféle ágazatot érint, mások területileg és ágazatilag jól lehatárolhatók.

Régiószervezés • „Régiótudat” és régiómarketing formálása. Régió-ismereti tananyagok helyi oktatása – ágazat: főleg alap- és középfokú oktatás; terület: minden általános, illetve középiskolával rendelkező település. Helyi, kistérségi, megyei, régiós médium (rádió, tv, újság) – ágazat: kiadói tevékenység, rádió- és televízió műsorszolgáltatás, hírügynökségi tevékenység; terület: minden település, elsősorban a megyeszékhelyek (Békéscsaba, Kecskemét, Szeged) és a kistérség-központ városok. Internet-ben rejlő lehetőségek kihasználása – ágazat: számítástechnikai tevékenység; terület: főleg a megyeszékhelyek és a kistérségközpont városok. Dél-Alföldi „Ki Kicsoda” összeállítása – ágazat: gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások; terület: a megyei anyagok összegzésével a régió. Civil szervezetek, rendezvények regionális hálózattá szervezése – ágazat:

közösségi szolgáltatások; terület: minden település, az összefogásban a régió. • A régió közlekedéshálózati összeköttetéseinek javítása. Ágazat: építőipar, szállítás Terület: Kiskunfélegyháza – Szeged-országhatár között az M5 autópálya megépítése, Kecskemét – Békéscsaba között az M44, Szeged-Makó-Nagylak közötti M43-as gyorsforgalmi út megépítése, M47-es út Békéscsaba-Orosháza-HódmezővásárhelySzeged között, Battonya-Orosháza-Szentes-Kiskunfélegyháza főútvonal, Törökszentmiklós-Békés-Doboz-Sarkad-Méhkerék-országhatár főút kiépítése, településeket elkerülő utak építése, 51-es főút rekonstrukciója; dunai, tiszai, körösi, marosi hidak építése, illetve rekonstrukciója - Szegedtől északra, valamint Algyőnél, illetve Dunaújváros, Magyarcsanád térségében, a szekszárdi hídra vezető utak kiszélesítése, illetve megépítése; a vasútvonalak korszerűsítése –

Cegléd-KecskemétKiskunfélegyháza-Szeged rekonstrukciója, kétvágányúsítása, Kelebia-KiskunhalasBudapest korszerűsítése, Békéscsaba-Szolnok kétvágányúsítás befejezése, LőkösházaBékéscsaba rekonstrukciója, Nagyvárad-Békéscsaba-Szeged-Szabadka-Baja, SzegedTemesvár vasútvonal felélesztése; a meglévő főutak folyamatos korszerűsítése, településeket összekötő közutak megépítése, a „zsáktelepülések” átnyitása. • A felsőoktatási és kutató-fejlesztő centrumok közötti együttműködés kialakítása, eredményeik közvetítése a gazdasági szereplők felé. Ágazat: oktatás, kutatás-fejlesztés Terület: elsősorban a felsőoktatási intézményekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel rendelkező települések (Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Kalocsa, Baja, Hódmezővásárhely, Szarvas, Gyula, Orosháza). • Az agrárszektor szerkezeti és szervezeti megújítása, innovációs képességének fokozása a

fenntarthatóság követelményeinek megfelelően. Ágazat: mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat, élelmiszeripar, oktatás, kutatás-fejlesztés. Terület: az egész régió, kiemelten az agrár-meghatározottságú települések, ahol magas az agráriumban dolgozók aránya (pl. Bácsalmás, Kiskőrös, Kiskunmajsa, Jánoshalma, Mezőkovácsháza, Kistelek, Mórahalom, Szentes kistérségében); azok a települések, ahol térségi beszerzésen alapuló élelmiszer-feldolgozás történik (lényegében minden közepes- és nagyváros, néhány község); illetve a felsőoktatási és kutató-fejlesztő centrumok (lásd előbbiekben). 3 Készült a Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciójára alapozva a MEH Nemzeti Területfejlesztési Hivatal ROP Irányító Hatósága szempontrendszere alapján, a megküldött észrevételek figyelembe vételével. DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 13/20 Szeged, 2004. január Regionális

Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása • A régió nemzetközi és logisztikai szerepköreinek kiépítéséhez szükséges közlekedési és informatikai feltételek megteremtése. Ágazat: szállítás, raktározás, csomagolás, építőipar, nagykereskedelem. Terület: logisztikai központok, kombinált szállítás feltételeinek megteremtése Baján, Szegeden, Kecskeméten, Békéscsabán; a határátkelők (közúti: Méhkerék, Gyula, Battonya, Tiszasziget, Röszke, Nagylak, Tompa, Hercegszántó, korlátozottan Kiszombor és Bácsalmás-Bajmok; vasúti: Kötegyán, Lökösháza, Röszke, Kelebia; vízi: Szeged) fejlesztése, a teherforgalmi átkelők számának növelése. • A külgazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok erősítése. Ágazat: kereskedelem, idegenforgalom, gazdasági és személyi szolgáltatások, oktatás. Terület: minden település

• A régió felsőfokú és egyéb, nemzetközi szereppel rendelkező centrumainak erősítése a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégión belül. Ágazat: oktatás, kutatás-fejlesztés, telekommunikáció. Terület: elsősorban a felsőoktatási és kutató-fejlesztő centrumok (lásd előbbiekben), valamint a kistérség-központ városok (a régióban 23 tervezési statisztikai kistérség). • A különböző turisztikai vonzerők hasznosításával az idegenforgalom sokoldalú, integrált fejlesztése. Ágazat: idegenforgalom, mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, kézműipar, kereskedelem, javítás, szállítás, egészségügy, gyógyszergyártás, személyi szolgáltatások, szórakoztatás, kultúra, sport. Terület (a teljesség igénye nélkül): gyógyturizmus: Ásotthalom, Battonya, Békés, Békéscsaba, Dévaványa, Füzesgyarmat, Gyula, Gyomaendrőd, Mezőkovácsháza, Szarvas, OrosházaGyopárosfürdő, Mórahalom, Szeged, Szentes, Makó,

Csongrád, Hódmezővásárhely, Dávod, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Kiskunmajsa, Kecskemét, Jánoshalma, Tiszakécske, Lakitelek, Mezőberény, Mezőhegyes, Nagybaracska, Nagyszénás, Tótkomlós; konferencia- és rendezvényturizmus: Békéscsaba, Kecskemét, Kiskőrös, Szeged, Makó, Füzesgyarmat, Gyula, Lajosmizse; lovas turizmus: Békéscsaba, Békés, Bugac, Csongrád, Dunapataj, Fülöpháza, Fülöpszállás, Füzesgyarmat, Gyula, Hódmezővásárhely, Ágasegyháza, Akasztó, Izsák, Kaskantyú, Soltvadkert, Kiskőrös, Jakabszállás, Jánoshalma, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Lakitelek, Makó, Mezőhegyes, Ópusztaszer, Orosháza, Pusztamérges, Ruzsa, Sarkad, Solt, Szabadszállás, Szarvas, Szatymaz, Szeged, Szegvár, Tiszakécske, Tiszaug, Tótkomlós; vadászat: minősített vadászházak találhatók Hercegszántón, Bugacon, Érsekhalmán, Tompán, Dusnokon, Baján,

Császártöltésen, Kecskeméten, Helvécián, Szabadszálláson, Sükösdön, Derekegyházán, Ásotthalmon, Hódmezővásárhelyen, Ópusztaszeren, Bélmegyeren, Sarkadon, Dobozon, Kötegyánon, Szarvason; kastélyok: Csorvás, Deszk, Doboz, Gyula, Körösladány, Szabadkígyós, Szarvas, Solt, Tompa, Tarhos, Geszt, Kalocsa, Kiszombor, Mezőberény, Nagymágocs, Bélmegyer; kiemelkedő műemlékek 36 településen; élménypark: Ópusztaszer; gasztronómiai rendezvények: bajai halászléfesztivál, kecskeméti gulyásfőző verseny, szatymazi őszibarack-fesztivál, kalocsai paprikanapok, kiskőrösi rétesfesztivál, szarvasi szilvanap, pusztamérgesi kakaspörkölt-főzés, kiskunfélegyházi libafesztivál, szegedi halászléfesztivál, makói hagymafesztivál, ruzsai borverseny, gyulai kisüsti fesztivál, mórahalmi böllérnap, csorvási lakodalmas napok, csabai kolbászfesztivál, Duna menti folklórfesztivál; vízitúrák: Duna, Tisza Körösök, Maros, holtágak;

kerékpáros turizmus: a nemzetközi Euro Velo útvonalán, a Duna és a Tisza mentén, a folyók védtöltésein, több kiépített kerékpár-úton; számos egyéb látnivaló és program. DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 14/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv • A határon átnyúló együttműködések kiterjesztése, különös tekintettel a természet- és környezetvédelemre. Ágazat: vad- és erdőgazdálkodás, halászat, víztermelés-, kezelés-, elosztás, idegenforgalom, természetvédelem és külügyek. Terület: a régióban található Nemzeti Parkok (Körös-Maros NP, Kiskunsági NP, Duna-Dráva NP), a Duna, a Tisza, a Maros, a Körösök és holtágaik. A gazdaság versenyképességének javítása • A gazdasági szerkezet diverzifikálása (elsősorban az egyoldalú mezőgazdasági, tanyás térségekben). Ágazat: mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás,

halászat, élelmiszeripar, kereskedelem; az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek szempontjából ipar, idegenforgalom. Terület: főleg azok a kistérségek, ahol magas a mezőgazdasági aktív keresők aránya (Bácsalmás, Kiskőrös, Kiskunmajsa, Jánoshalma, Mezőkovácsháza, Kistelek, Mórahalom, Szentes kistérségei), illetve azok, amelyekben magas a külterületen élők aránya (Mórahalom, Kistelek, Kiskunmajsa, Kiskunfélegyháza, Csongrád, Kiskunhalas, Kecskemét). • Vonzó telephelyek kialakítása a gazdasági infrastruktúra összehangolt fejlesztésén keresztül. Ágazat: ipar, kereskedelem, szállítás, raktározás, építőipar, szolgáltatások, kutatás-fejlesztés. Terület: ipari parkokkal rendelkező települések (Kunszentmiklós, Kalocsa-Foktő, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Baja, Kecskemét, Orosháza, Mezőhegyes, Békéscsaba, Szarvas, Szeghalom, Gyomaendrőd, Sarkad, Gyula, Szarvas, Nagylak, Mórahalom, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely,

Makó és Szeged); felsőoktatási és kutató-fejlesztő centrumok (lásd előbbiekben); vállalkozási övezetek (Békés Megyei Vállalkozási Övezet, Makó és Térsége Vállalkozási Övezet, Mohácsi Vállalkozási Övezet Bács-Kiskun megyei része); elhagyott ipartelepek, volt katonai objektumok (Baja, Bácsalmás, Kalocsa, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Szabadszállás, Jánoshalma, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Dévaványa, Szeghalom, Hódmezővásárhely, Makó, Mórahalom, Szeged, Szentes); illetve a gazdaságilag elmaradott kistérségek és települések (a területfejlesztés kedvezményezett térségeiről és településeiről szóló jogszabályok alapján). • A régióspecifikus termékeket, kulturális javakat előállító szervezetek célzott támogatása. Ágazat: mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, élelmiszeripar, kézműipar, idegenforgalom. Terület: a hungarikumokat előállító települések, térségek (pl keceli,

csengődi meggy, kecskeméti alma, kajszi, kecskeméti kajszibarack-lekvár, kecskeméti „fütyülős” barackpálinka, izsáki sárfehér-bor, békési szilvapálinka, kunfehértói körte, medgyesi dinnye, homoki spárga, kalocsai fűszerpaprika, kalocsai hímzés és falfestés, halasi körtepálinka, halasi csipke, méhkereki primor uborka, makói fokhagyma, vöröshagyma, szegedi fűszerpaprika, szegedi őszibarack, szentesi paprika, káposzta, retek, karalábé, paradicsompaprika, bácskai hurka, bátyai fokhagyma, csabai kolbász, gyulai kolbász, mangalica kolbász, mangalica szalonna, orosházi, kiskunfélegyházi libamáj, Pick szalámi, bugaci boróka, csongrádi méz, stb.) • Stratégiai jelentőségű nagyvállalatok megtelepedésének, beágyazódásának segítése, a beszállítói hálózatok kialakításának és bővítésének támogatása, a gazdasági szereplők innovációs készségének javítása. Ágazat: lényegében minden ágazat érintett a

beszállítói hálózat révén; a stratégiai jelentőségű nagyvállalatok esetében a feldolgozóipar, a kereskedelem, a K+F szektor. Terület: a nagyvállalatok esetében főleg az ipari parkok, vállalkozási övezetek (lásd előzőekben), létező és tervezett logisztikai központok; elhagyott ipartelepek, volt katonai objektumok (lásd előzőekben); a beszállítói hálózat tekintetében minden település. DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 15/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv • Környezetkímélő termelési technológiák elterjedésének ösztönzése. Ágazat: mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat, feldolgozóipar, építőipar, energiatermelés (alternatív energiaforrások), szennyvíz- és hulladékkezelés. Terület: lényegében minden település, kiemelten a nemzeti parkok területei, az agrárkörnyezetvédelmi programban lehatárolt

veszélyeztetett zónák, övezetek. A lakosság életminőségének javítása • Az iskolarendszerű képzés, szakképzés összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel, az átképzés, munkaerő-piaci képzés fejlesztése. Ágazat: oktatás Terület: középfokú oktatási intézményekkel rendelkező települések, munkaerő-fejlesztő és képző központok (Békéscsaba, Kecskemét), akkreditált felnőttképzési intézmények (Békéscsaba, Kecskemét, Szeged, Kiskunfélegyháza, Kunszentmiklós, Jánoshalma, Orosháza, Hódmezővásárhely, Csongrád, Baja), egyetemek, főiskolák (lásd előzőekben) települései. • A lakosság és a gazdasági szereplők felkészülésének elősegítése az EU-hoz való csatlakozásra. Ágazat: oktatás, hírügynökségi tevékenység, rádió-televízió műsorszolgáltatás, könyvtári tevékenység, kiadói tevékenység. Terület: minden település, kiemelten a kistérségek központi települése. • A humán

szolgáltatások területi ellátó- és alaphálózatának fejlesztése. Ágazat: egészségügyi, szociális ellátás, oktatás. Terület: minden település, kiemelten a kórházzal rendelkező települések, azon kistérségek, ahol magas az időskorúak aránya (Jánoshalma, Mezőkovácsháza, Szarvas, Csongrád, Kistelek, Mórahalom), magas a munkanélküliek aránya (Mezőkovácsháza, Sarkad, Szeghalom), magas a szociálisan veszélyeztetett társadalmi csoportok aránya. • A helyi közösség védőháló-szerepének (újjá)szervezése, a civil szervezetek támogatása, a helyi és regionális kötődés és szolidaritás erősítése. Ágazat: közösségi szolgáltatás Terület: minden település, kiemelten a kistérségek központi települése. • Környezetkímélő infrastruktúrák összehangolt térségi fejlesztése. Ágazat: építőipar, víztermelés, -kezelés, szennyvíz- és hulladékkezelés. Terület: minden település (közcsatorna-hálózat,

szelektív hulladékgyűjtés); kiemelten a Duna, Tisza, Körösök, Maros és egyéb felszíni vizek mente; kistérségi és regionális hulladéklerakó, -kezelővel rendelkező települések; azon kistelepülések, ahol a közcsatorna-hálózat kiépítése és helyi szennyvízkezelő működtetése nem gazdaságos (a régióban 116 kétezer lakosnál kisebb település található). • A vidéki térségek és központjaik közlekedési lehetőségeinek javítása. Ágazat: építőipar, szállítás. Terület: fő vasúti és közúti vonalak (lásd előzőekben), kerékpárút-hálózat kiteljesítése, a keskeny nyomtávú vasutak fenntartása; azok a települések, amelyeknél a kistérség központjától való távolság miatt 45 percnél hosszabb az elérési idő; azok a térségek, ahol a turisztikai vonzerőt jelentő látványosságok, programok elérhetősége problémát jelent. • Településrészek rehabilitációja. Ágazat: építőipar, ingatlanügyek Terület:

azon települések, amelyeknek romló állapotú épületállománnyal rendelkező, a „szlömösödés” jegyeit mutató, többszörösen hátrányos helyzetű társadalmi rétegek által lakott településrészeik, negyedeik vannak. DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 16/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv IV. A területi és ágazati specifikumok illesztése a ROP prioritásaihoz, intézkedéseihez (A RAT által meghatározott prioritásterületek nem jelentenek kizárást, csupán előnyben részesítést a pályázatok elbírálásánál.) Intézkedés megnevezése PC szűkítés Régió specifikáció (csak priorizálás és nem kizárás) Üdülőkörzetek (OTK, KSH), nemzeti parkok Budapest kizárva Prioritás a hátrányos helyzetű kistérségeknek 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése Nemzeti Parkok és más védett természeti területek turisztikai látogathatóságához

szükséges fejlesztések ösztönzése Körös-Maros Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park, Pusztaszeri Tájvédelmi körzet területe 100 ezer fő alatti városok, melyek rendelkeznek Műemléki Jelentőségű Területtel, vagy kijelölt Műemléki Környezettel, és termál vagy gyógyfürdővel, mint egyéb kiemelt vonzerővel (Nem specifikálunk, mivel a PC eléggé leszűkíti a pályázók körét a Dél-Alföldön!) Világörökségi helyszínek látogatóbarát bemutathatóságának fejlesztése Kastélyok és várak turisztikai funkciókkal való Min. 20000 Fő látogató/év fejlesztése Prioritás a kulturális örökségnek minősített területeken Múzeumok és egyedileg fejlesztendő Min. 20000 Fő látogató/év Nem specifikálunk, későbbiekben a DARFT műemlékek látogatóbarát fejlesztése újra napirendre tűzi az esetleges specifikációt. Aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális Prioritás a Duna, a Tisza és a Dráva

mentén, a Duna és a Tisza mentén, fejlesztés, különös tekintettel a településeket és Balaton, a Tisza tó, Szigetköz, a Velencei tó, valamint üdülőkörzetek területén a turisztikai vonzerőket összekötő kerékpárutak Fertő tó körül megvalósuló fejlesztéseknek, (Magyarországi Alsó-Duna szakasz, fejlesztésére ahol a kerékpárutak kiépítése már folyamatban Szolnoki Tisza szakasz, Ráckevei Duna van. szakasz, Tisza-Körös mentén) DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 17/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása Szálláshelyek fejlesztése Vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése EURO VELO-hoz kapcsolódó fejlesztések Üdülőkörzetek (OTK, KSH), nemzeti parkok Budapest kizárva Kapcsolódjon az 1.1-hez Új szálláshelyek csak a kiemelt nemzetközi vonzerők környezetében Prioritás a Tisza, Duna,

Balaton, Tisza tó, Fertő tó, Velencei tó környezetében megvalósuló fejlesztéseknek. Védelem alatt álló műemléképületekben megvalósuló fejlesztések +10% PC: kikötők, lovas- és kerékpárutak 2.1 Úthálózat -fejlesztés 4-5 számjegyű utak építése, felújítása A hátrányos helyzetű régiók teljes területén, és a 3 fejlettebb régió hátrányos helyzetű térségeiben Iparterületek és turisztikai vonzerők megközelíthetőségét biztosító utak építése, felújítása Prioritás a hátrányos helyzetű kistérségeknek Prioritás az 1.1 keretében megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódó fejlesztéseknek Tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztése Helyi tömegközlekedéssel rendelkező városokban DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 18/20 Nemzeti Parkok, (Körös-Maros Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park), Pusztaszeri Tájvédelmi körzet, Üdülőkörzetek (Magyarországi Alsó-Duna

szakasz, Szolnoki Tisza szakasz, Ráckevei Duna szakasz, Tisza-Körös mentén) területe Üdülőkörzetek területén (Magyarországi Alsó-Duna szakasz, Szolnoki Tisza szakasz, Ráckevei Duna szakasz, TiszaKörös mentén) Országos vagy regionális hatású rendezvényeket lebonyolító turisztikai helyszínek Megye határokon átnyúló fejlesztések, Hátrányos helyzetű kistérségeket (24/2003.(III4) Korm rend) érintő 4 számjegyű utak építése, felújítása Ipari park címmel rendelkező települések, valamint az 1.1 intézkedés keretében felsorolt települések Megyeszékhelyek, megyei jogú városok, valamint 20.000 fő feletti lakosságszámú, helyi tömegközlekedéssel rendelkező városok Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv 2.2 Település-rehabilitáció és barnamezős területek hasznosítása Város-rehabilitáció Csak városok pályázhatnak Még kialakítás alatt van

Barnamezős területek rehabilitációja Csak városok belterületén lévő barnamezős épületek 2.3 Az oktatási intézmények fejlesztése (óvodák, ált. iskolák) Csak hátrányos helyzetű kistérségek Vagy olyan intézmények, ahol a gyereknevelési támogatásban részesülő gyerekek aránya több, mint 50% Hátrányos helyzetű kistérségek (24/2003.(III4) Korm rend) Hátrányos helyzetű kistérségek (24/2003.(III4) Korm rend) Felsőoktatási intézményekkel rendelkező települések Szakképző intézményekkel rendelkező települések 3.1 Fejlesztett közigazgatással a Strukturális Alapok hatékonyabb fogadásáért 3.2 Hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának elősegítése 3.3 Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése 3.4 Szakmai képzések a regionális igényeknek megfelelően DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 10.000 fő lakosságnál nagyobb települések és kistérségi

központok (a PC eléggé leszűkíti a pályázók körét a Dél-Alföldön) 40 ha-nál nagyobb területű, és legalább 5 ezer lakost érintő barnamezős fejlesztések települések (a PC eléggé leszűkíti a pályázók körét a Dél-Alföldön) Önkormányzati tulajdonban lévő intézmények 19/20 Szeged, 2004. január Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Akcióterv A ROP intézkedésekhez kapcsolódó Dél-alföldi régióra vonatkozó indikátorok 2004-2006 között Intézkedés 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése 1.2 Turisztikai szolgáltatások, fogadóképesség bővítése 2.1 Térségi elérhetőség javítása output Kb. 7-10 támogatott projekt 40-50 támogatásban részesült projekt szálláshely fejlesztésére, és 15-20 turisztikai szolgáltatások elősegítését szolgáló projekt támogatása Kb. 25-35 km megépített/ felújított bekötő/ összekötő út. 2.2 Városi területek rehabilitációja,

barnamezős területek funkcióváltással történő felújítása 2.3 Alapfokú oktatási és óvodai intézmények infrastruktúrájának fejlesztése 3.1 A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése Kb. 7-10 támogatott település, és 2 barnamezős terület rehabilitációja. 3.2 Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása Kb. 15-20 foglalkoztatási projekt támogatása. 3.3 Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének javítása A gazdasági szereplők igényei alapján 8-10 képzés indul, és 3 karrierközpont, szolgáltató központ létesül. eredmény Látogatók száma 10 %-kal nő a támogatott területen. Kb. 500 támogatott szálláshely létrehozása vagy fejlesztése, A turizmusból származó bevételek kb. 10 %-kal nőnek a támogatott szolgáltatóknál. Elérési idő 10 %-kal csökken a támogatott települések és a kistérség központjai között. A rehabilitált területeken élők

elégedettsége nő, és a rehabilitált terület ingatlanértéke 30-50 %-kal nő. Kb. 25-30 alapfokú oktatási és óvodai intézmény támogatása. A támogatott intézmények dolgozóinak és a szolgáltatást igénybevevőknek az elégedettsége nő. Kb. 30-40 támogatásban részesített Kb500- 800 fő képzett közigazgatási képzési program. dolgozó és civil ember. 3.4 Régióspecifikus szakképzések Kb 60-80 képzési program támogatása A szociális gazdaságban foglalkoztatottak száma 150-200 fővel nő. A képzéseken kb. 160-200 fő vesz részt, a szolgáltató központok szolgáltatását 800-1000 fő veszi igénybe 2004-2006. között. A képzéseken résztvevők száma kb. 1200-1500 fő. DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 20/20 hatás Vendégéjszakák száma kb. 2 %-kal növekszik a támogatott területeken. Vendégéjszakák száma kb. 2 %-kal növekszik a támogatott területeken. Az érintett településeken az elvándorlások száma

csökken a beruházás befejezése után. A támogatás eredményeként létrejött, vagy megőrzött munkahelyek száma a beruházás befejezése után 2 évvel. Az intézmény szolgáltatását igénybevevők száma 5 %-kal nő a beruházás befejezése után 2 évvel. A Strukturális Alapokra 2007-ben benyújtott projektek száma 150 %-a a 2004-ben benyújtottaknak. A projektekbe bevontak száma a a befejezést követő 2 év múlva. A támogatott képzéseken részt vettekből a képzettségüknek megfelelő állást betöltők száma a képzés után 2 évvel, működő együttműködések száma a projekt befejezése után 2 évvel. A támogatott képzéseken részt vettekből a képzettségüknek megfelelő állást betöltők száma a képzés után 2 évvel. Szeged, 2004. január