Kereskedelem | Turizmus » Az ökoturizmus gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai

Az ökoturizmus gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai Az ökoturizmus, csakúgy, mint a turizmus többi ágazata, profitorientált, de hatásaiban több annál, ugyanis összetett hatásokat eredményez a célterület gazdaságában, környezetében, közösségeiben és kultúrájában. Hangsúlyozzuk, nem kizárólag gazdasági hatásokról van szó, annak ellenére, hogy a médiumokban kizárólag a turizmus gazdasági haszna jelenik meg, és sokszor a szakmának is csak ez a fontos. A vendégek kapcsolatba kerülnek a helyiekkel, kölcsönösen hatnak egymásra, vagyis a turisták pozitívan, vagy negatívan befolyásolhatják a lakosok gondolkodását, viselkedését, kultúráját. A turizmus a környezetet használja, így óhatatlanul okoz környezeti hatásokat, sokszor felvet természetvédelemi, műemlékvédelmi problémákat. ------------------------------------------------------------------------------------Az ökoturizmusnak, mint a fenntarthatóság

mintájának három területe van: a természeti környezeti, a társadalmi és a gazdasági. A szakma egyelőre sokszor csak a pénzügyi oldal fenntarthatóságát tartja fontosnak. ------------------------------------------------------------------------------------Az ökoturizmus hatásainak vizsgálatakor három jelentős hatáselvet kell kiemelnünk. Az első fejezetben hangsúlyoztuk az ökoturizmus egyik jellegzetességét, miszerint minimalizálja a látogatók negatív környezeti, társadalmi-kulturális, gazdasági hatásait, és erősíti a pozitív hatásokat. épp ezért az ökoturizmus térhódítása sokkal több előnnyel jár, mint a turizmus több válfaja, és többségében pozitív hatások jellemzik. Az ökoturizmus katalizátorszereppel bír a helyi gazdaság, társadalom fejlődésében, minőségi javulást hoz az emberek életében. Ez a szerep ott szembetűnő, ahol a turizmuson kívül nincs olyan gazdasági ágazat, amely beindítaná a helyi fejlődést,

gyors eredményeket hozva. Amennyiben ezeken a területeken az ökoturizmus teret hódít, és fejlődik az infrastruktúra, a turisták a h elyi termékeket fogyasztják, az jótékony hatással van a hagyományos gazdasági tevékenységek (pl. gyümölcstermesztés, kézművesség stb) felélesztésére, életben tartására és fejlődésére. De javítják a helyi lakosok életminőségét is, nem csak a bevételek növekedésén keresztül, hanem a kikapcsolódási lehetőségek bővülése, a közösségi szolgáltatások korszerűsítése útján. Az ökoturizmus gazdasági, társadalmi-kulturális és környezeti hatásai között sokszor átfedések vannak. Ennek kitűnő példáját a turisztikai infrastrukturális fejlesztések, például a kisvasutak korszerűsítése, újjáépítése adja. Amennyiben a kisvasutak könnyen hozzáférhetőek a helyiek számára is, úgy bővítik mindennapi közlekedési, illetve kikapcsolódási lehetőségeiket, de hosszabb távon

hatással vannak a környezetre, a levegőminőségre is. Nézzük sorjában a hatásokat, előnyöket. Az ökoturizmus gazdasági hatásai, előnyei A turizmus gazdasági hatásai alatt a küldő és a fogadó területek gazdaságában bekövetkező változásokat értjük. Fontos, hogy a társadalmi-kulturális és a környezeti hatások többségével szemben a gazdasági hatások nem csak a fogadó területen érvényesülnek, hanem közvetett és közvetlen folyamatokon keresztül a küldő és a tranzit területeken is. A turizmus elsősorban a gazdaság részeként, profitorientáltan működik. Ez akkor is igaz, ha sokszorozó hatása révén jóval több annál. Az ökoturizmusban – a nyereség maximalizálása helyett, annak optimalizálása esetén – legtöbbször lehetőség nyílik a „mindenki nyer” gazdasági stratégia alkalmazására. A turizmus kedvező gazdasági hatásai az alábbiak lehetnek: - munkahelyteremtés, - infrastruktúra-fejlesztés, -

sokszorozó hatás, - területfejlesztés, - a gazdaság szerkezeti változása, - a hagyományos tevékenységek támogatása, - adók, árbevételek növekedése, - külső (anyagi és szellemi) források bevonása, - szolgáltatásbővülés. Nézzük részletesebben az ökoturizmus gazdasági hatásait! Az ökoturisták elsősorban a helyiek által előállított és birtokolt termékeket és szolgáltatásokat veszik igénybe, vagyis a bevételek jobbára a célterületen csapódnak le. A turizmusnak több olyan fajtája is van (pl. konferenciaturizmus), ahol a létesítményeket multinacionális vállalatok birtokolják, és emiatt a profit könnyen kivándorol a térségből, az országból. Az ökoturizmus fejlesztésének köszönhetően a helyi szolgáltatók bevételei növekednek, új vállalkozások jöhetnek létre, ezáltal nő a foglalkoztatottság. A pozitív hatás nem csak a turisztikai vállalkozásokra érvényes, hanem a vendéglátáshoz kapcsolódó cégekre,

személyekre is. Ezek sorába tartoznak a gazdák, akik termékeiket, szolgáltatásaikat közvetetten, vagy közvetlenül értékesíthetik. A helyi gazdaság fejlődése kedvező az önkormányzatok számára, hiszen egyrészt kevesebb pénzt kell költeniük szociális célokra, másrészt a növekvő adóbevételeknek köszönhetően több pénzt tudnak fordítani a közszolgáltatásokra, például játszóterek, közparkok kialakítására, felújítására, oktatási intézmények korszerűsítésére. A közszolgáltatások fejlesztése visszahat az ökoturizmusra, hiszen a látogatók döntő többsége ezeket használja, fejlesztésük esetén elégedettségük nő. ------------------------------------------------------------------------------------Amikor népszerűvé vált a gorilla-turizmus az ugandai Budongo Erdei Rezervátumban, akkor az egyik földtulajdonos a következőt nyilatkozta: "Soha nem gondoltuk, hogy ezek a semmirevaló majmok pénzt is hozhatnak – ma

már belőlük tartjuk fenn iskoláinkat." ------------------------------------------------------------------------------------Az ökoturisták a fizetős közszolgáltatások igénybe vételével, hozzájárulnak azok jövedelmezőségének javításához, fenntartásához, sok esetben életben maradásukhoz. Különösen igaz ez olyan térségekben, ahol a vasúti mellékvonalakat az állam fel akarja számolni. A látogatók vasútra csábítása mentőöv lehet a mellékvonalak számára Az ökoturisták átlagosan 30%-kal hosszabb ideig tartózkodnak a célterületen, több szolgáltatást vesznek igénybe, fajlagosan több bevételt jelentenek azokkal összehasonlítva, akik csak egy-két napra utaznak el a területre, vagy csak átutaznak rajta. ------------------------------------------------------------------------------------Több kutatás is bebizonyította, hogy az ökoturisták helyi fajlagos költése magas, egy turistanapra lebontva több pénzt hagynak helyben,

mint például a tömeges népszerűségnek örvendő tengerparti központokban. A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) kutatási eredményei azt mutatták, hogy az ökoturisták Közép-Amerikában ezer dollárral többet költöttek, mint az átlagturisták. Az ökoturisták megválogatták a szállást, az ökojelleg volt az alapvető szempont, kevésbé számított az ár, vagy a kényelem. Ugyanezt a h atást tapasztalták észak-Amerikában is. Itt a környezetbarát szolgáltatásokra a látogatók átlagosan nyolc százalékkal voltak hajlandóak többet költeni. Ezért ott a turisztikai vállalatok gyakran alkalmazták az ún. ”double bottom line” (kettős fenékvonal) politikát az árképzésnél, amely egyenlő értékűnek tartotta az ökológiai és a pénzügyi megfontolásokat. ------------------------------------------------------------------------------------Az ökoturizmus kevésbé szezonális termék a turizmus ágazatainak többségéhez képest. Az

ökoturisták nem egy-két hónapra lepik el a célterületet: megjelenésük időszaka kinyúlik, jellemzően márciustól október végéig. Az ökoturisták így hozzájárulnak a szolgáltatások huzamosabb ideig történő fenntartásához. Az ökoturizmus low-tech termék, vagyis alacsony szintű infrastruktúrát igényel, ugyanis a benne résztvevők kevésbé követelődzők, sokszor kevesebb kényelemmel is beérik. Az ökoturisztikai beruházások nemzetközi tapasztalatok szerint gyorsan megtérülnek. Mivel az ökoturizmushoz általában nem szükséges nagy befektetés, mint a szállodaturizmus esetében, így a helyi lakosok, vállalkozók is könnyebben be tudnak kapcsolódni a fejlesztésekbe. Ez egyben társadalmi hatás is, hiszen helyiek jutnak munkalehetőségekhez, megrendelésekhez. ------------------------------------------------------------------------------------Nemzetközi statisztikák szerint a turisztikai szolgáltatók 90%-a kis és közepes méretű

cégekhez tartozik. Ezek a vállalkozások sokszor helyi, környékbeli lakosok kezében vannak, helyi munkaerőt alkalmaznak. ------------------------------------------------------------------------------------Általában az ökoturizmust hátrányos helyzetű területeken célszerű fejleszteni, hiszen épp azért maradtak meg a t ermészeti és kulturális értékek, mert nincs jelentős ipari és mezőgazdasági tevékenység. Az ökoturizmus tehát hozzájárul a hátrányos helyzetű térségek, falvak felzárkóztatásához, a t erületi különbségek csökkentéséhez. Természetesen más fejlesztések is csökkenthetik az elzárt területek lemaradását, de egyúttal veszélyeztethetik a kincsek megóvását, turisztikai hasznosítását. Az ökoturizmus sok helyen hozzájárul a gazdasági szerkezet változásához, korszerűsítéséhez. Az ipari és mezőgazdasági tevékenységek helyébe a fejlettebb szolgáltató szektor lép, amely nagyobb tudást igényel, fajlagosan

nagyobb bevételt jelent, rugalmasabb a változásokkal szemben, és általában környezeti hatásai is kisebbek. Az ökoturizmus kapcsán a helyi lakosok és a szolgáltatók olyan szaktudást, illetve technológiát sajátítanak el, amely más területen is használható, vagyis az emberi erőforrásfejlesztés gazdasági hasznot is hozhat. Ezek sorába tartozik mindenekelőtt az idegen nyelv ismerete, a m arketing-szemlélet, a számítógépes ismeretek bővülése, elterjedése, hagyományos mesterségek elsajátítása. Az is fontos, hogy a turizmus negatív hatásai nem, vagy csak kis mértékben jelentkeznek az ökoturizmus által érintett területeken, így nem emelkednek a fogyasztási cikkek árai, szemben a tömegturizmus által érintett területekkel. (Közismert, hogy a sok turista és a szezonalitás miatt a Balaton-parti árak nyáron az országos átlaghoz képest sok esetben 20-30%-kal magasabbak, de szolgáltatás esetében nem ritka az 50-100%-os

különbség sem.) Az ökoturisztikai célterületen az ingatlanok árai sem nőnek jelentősen. A népszerű üdülőhelyeken az ingatlanárak sokszor az égbe szöknek, amely jó az eladóknak, de sokszor kedvezőtlen a helyi lakosok egy részének, például a letelepedni kívánó fiataloknak. Az ökoturizmus által érintett területeken nem alakul ki turizmus-függőség, szemben a szállodaturizmussal, vagy a tömegturizmussal. Láthattuk, az utóbbi években milyen problémákat okozott a német turisták elmaradása a Balaton környékén. Vállalkozások, helyi megélhetések mentek tönkre, mivel a térség túlságosan a turizmustól függött. Ugyanez a folyamat az ökoturisztikai térségekben, településeken, elképzelhetetlen. Az ökoturizmus társadalmi-kulturális hatásai, előnyei A társadalmi és kulturális hatások azt mutatják, hogy az ökoturizmus milyen mértékben járul hozzá a helyi lakosok életminőségében, életstílusában, értékrendszerében,

egyéni és közösségi viselkedésében, családi kapcsolataiban, közösségi szerveződéseiben, biztonságában, hagyományok ápolásában végbemenő változásokhoz. Kétségtelen tény, hogy a helyi lakosok kultúrája, társadalmi jellegzetességei a turisták megjelenése nélkül is folyamatosan változnak, azonban a kérdés az, hogy a változásokat mennyire gerjeszti, vagy gátolja a turizmus. A pozitív folyamatokat segíti, vagy a negatívakat erősíti, netalán semleges a hatása? általában a szakértők nem vizsgálják a fenti kérdéskört. Mivel az ökoturizmus különbözik a turizmus többi válfajától abban is, hogy az ökoturisták mélyebb kapcsolatokat alakítanak ki a vendéglátókkal, alaposabban megismerik a helyi kultúrát, ezért mi ezeket a hatásokat is górcső alá vesszük. Az ökoturisták növelik a helyiek önbecsülését. A lakosok, látva, hogy a vendégek a helyi épületek, növények, állatok, gazdálkodás, kézművesség,

hagyományok iránt érdeklődnek, nagyobb figyelmet szentelnek ezeknek a kincseknek. Megnöveli településük értékét is a szemükben, beleértve saját telküket, házukat, életüket, hagyományaikat. A folyamat erősíti az identitásukat is, és ez szerepet játszhat abban, hogy ne vándoroljanak el a településükről. Az ökoturizmus a munkalehetőségek bővítésével, a közösségi szolgáltatások fenntartásával és fejlesztésével, az értékek megóvásával, a környezeti állapot javításával hozzájárul a lakosság életminőségének emeléséhez. A helyi munkalehetőségek bővülésével, az életminőség javulásával kedvező irányban változik a lakosság összetétele. Megnő az esélye a fiatalok helyben maradásának, sőt sok esetben a környékről is odavonzza a fiatalokat. Az ökoturizmus fejlődése szélesíti a munkahely-kínálatot, hiszen olyan foglalkozások is megjelennek (pl. túravezető, tolmács, animátor stb), amelyek korábban

nem voltak jellemzőek a területre. A turizmus miatt nő a nyelvtudás és a hagyományokhoz kötődő ismeretek jelentősége. Az ökoturisták közvetve újra feleleveníthetik a helyi kézművességet, és jótékony hatást gyakorolhatnak a művészetekre is. Mivel az ökoturisták felkészülten érkeznek a helyszínre, illetve alapos tudást akarnak szerezni a területről, továbbá az eredetiség kiemelten fontos számukra, ezért nem kell tartani az ökoturizmus esetében a helyi kézműves hagyományok, így például a forma és a színvilág eltorzulásától, a giccsgyártástól. Az ökoturizmus pozitív hatásai figyelhetőek meg a népszokások, történelmi, vagy vallási ünnepségek esetében is. Az ökoturisták érdeklődése segíti megőrizni, sőt sokszor újjáéleszteni a hagyományokat, az ünnepeket. Az ökoturisták a helyi kulturális programokra is jótékony hatást gyakorolnak, hiszen igénylik ezeket a rendezvényeket, aktívan részt vesznek

rajta és kiadásaikkal segítik a helyi kultúra fennmaradását. Az ökoturisták hosszabb idejű tartózkodnak a célterületen, mélyebb kapcsolatot alakítanak ki a helyiekkel, gyakran jönnek létre hosszú távú kapcsolatok, barátságok. A turisták a meglátogatott területen tanultakat sok esetben otthon, a gyakorlatban hasznosítják, így például lekvárt főznek, kézműveskednek, biotermékeket fogyasztanak. Legtöbbször azonban a szemléletük változik meg: fogékonyabbak lesznek az értékek megőrzésére, keresik azokat a lehetőségeket lakóhelyük környékén, amelyek biztosítják a nyugodtabb, egészségesebb, tartalmasabb életet. Gyakran hangoztatják világszerte, hogy a t urizmus a b éke iparága. Ezzel szemben az ökoturizmus a b éke igazi szolgálója, az alapos megismerés és megértés által. A tömegturizmus, mivel nem teszi lehetővé a helyiekkel való gyakori kapcsolatot, csak kívülről láttatja a mindennapokat és sokszor felszínes

ismereteket ad, ezért inkább az előítéleteket erősíti, legyenek azok negatívak, vagy pozitívak. Az ökoturizmus jellegzetességeinél, formáinál fogva, nem indít el olyan negatív folyamatokat, mint a tömegturizmus. Nem változtatja meg jelentősen a helyi lakosság összetételét, nem gerjeszt bevándorlásokat a megaberuházásokkal járó új munkahelyek, vagy a jövedelmek gyors növekedése miatt. Az ökoturizmus miatt nem torzulnak el a helyi hagyományok, nem változik meg a helyiek életstílusa és -ritmusa, nem érzik a helyi lakosok azt a nyomást, hogy a turisták kedvében kell járniuk, hozzájuk kell idomulniuk. Az ökoturisták megjelenése miatt nem nő meg a bűnözés, a kábítószerfogyasztás, a szerencsejátékok űzőinek száma, nem lesznek zsúfoltak, vagy használhatatlanok a helyi strandok, parkok, játszóterek, mozik, éttermek. ------------------------------------------------------------------------------------A kongói pigmeusokról

kiderítették, hogy a hihetetlen ordítozással előadott táncaikat a turisták miatt találták ki, őseiknél ilyen hagyomány nem volt. Az ökoturizmus szervezése során ilyen negatív hatások csak elvétve fordulhatnak elő. ------------------------------------------------------------------------------------Az ökoturizmus környezeti hatásai, előnyei A környezeti hatások azt jelzik, hogy az ökoturizmus milyen mértékben járul hozzá a környezeti állapotban történő változásokhoz, folyamatokhoz, csökken-e a lég-, víz- és talajszennyezettség, természeti értékek sérülnek-e, vagy épp az ellenkezője történik és az ökoturizmus segíti megőrzésüket, helyreállításukat. Az ökoturizmus meghatározásánál, jellegzetességei bemutatásánál ismertettük, hogy a turizmusnak ez a módja minimalizálja a káros környezeti hatásokat. Ennek több összetevője van. Mindenekelőtt a látogatók környezetkímélő szolgáltatásokat, termékeket

vesznek igénybe, illetve vásárolnak, így olyan szálláshelyet választanak, ahol van szennyvíztisztítás, korszerű hulladékmegelőzés és -kezelés, jelentős a megújuló energiák hasznosítása, az épületek faluképbe, vagy tájba illőek, hogy csak a fontosabbakat említsük. A vendégek helyi termékeket vásárolnak, így csökkentik az áruszállítási igényeket, az ezzel járó környezeti károkat. A helyi termékek között is keresik a biotermékeket, vagy a hagyományos anyagokból előállítottakat, mérsékelve a mezőgazdasági vegyszerhasználat környezeti kárait. Az ökoturisták közlekedése is környezettudatos. Természetszerűleg nem szemetelnek, nem tépnek le virágokat, környezetkímélő közlekedési eszközöket használnak. Ez általában egyaránt igaz az oda- és visszautazásra, valamint a helyi közlekedésre. Előnyben részesítik a társasutazást, illetve a rendelkezésre álló helyi közlekedést: kerékpárt, hajót, szánt. Az

ökoturistákra a felkészültség, a tanulásra való hajlam és a szabályok tiszteletben tartása is jellemző. Tudják, vagy ha nem, akkor megtanulják, mire érdemes vigyázniuk kirándulásaik során, hova ne tegyék be a lábukat, ebben a túravezetők is segítenek. Az ökotúrák a látogatók szemléletét is megváltoztatják: erősítik a környezet megbecsülését, tudatosítják a környezeti problémákat, azáltal, hogy a kirándulókat közelebb hozzák a természethez. Hazaérve e t uristák másoknak is átadhatják a friss tudást, a szemléletet, pozitívan befolyásolhatják mások viszonyát a természethez. Az ökoturisták előszeretettel kapcsolódnak be értékmentő helyi programokba, közreműködnek természet-, vagy műemlékvédelmi akciókban, esetleg adományokkal segítik a munkát. Ezzel nem csak az adott értékek megőrzéséhez járulnak hozzá, hanem pozitív példát mutatnak mind a helyi lakosoknak, mind a többi látogatónak. Az

ökoturisták katalizálják a kedvező folyamatokat, másokat is rávesznek hasonló munkák végzésére. A helyi önkormányzatok, vagy állami szervek így pénzt takarítanak meg, és azt más, értékmentő munkákra fordíthatják. Az ökoturizmus környezeti kárait minimalizálja az a tény is, hogy a látogatók hosszabb ideig tartózkodnak a célterületen, így kevesebbet utaznak szabadidejükben, mérsékelve ezzel a közlekedésükből származó környezetszennyezést. Ugyanakkor az ökoturisták nem feltétlenül a csúcsszezonban jelennek meg, így a környezetre gyakorolt terhelés jobban eloszlik időben. Ez a tény is segíti a környezeti károk csökkentését Fontos érv az ökoturizmus mellett, hogy fejlesztése lassú, hosszú távú folyamat, így jobban lehet kontrollálni, negatív hatások érvényesülése esetén lehetőség van a beavatkozásra, a károk mérséklését szolgáló intézkedések megtételére. Az ökoturizmus pozitív környezeti

hatásai közé tartozik, hogy a természeti értékek iránt fokozódó érdeklődést látva, a kormányok az értékes természeti területeket nemzeti parkokká, vagy védett területekké nyilvánítják. Ezzel megóvják őket az intenzív mezőgazdaságtól, a fakitermeléstől és a bányászattól, megőrzik, kedvezőbb esetben gazdagítják a biodiverzitást. A természetvédelmi területek fenntartásához jelentős mértékben hozzájárulnak a turizmusból befolyó pénzek. Az ökoturizmushoz szükséges infrastruktúra fejlesztésével lehetővé válik, hogy a helyiek is használhassák azt. Mivel a beruházások a környezet védelmét is szolgálják, ezért a lakosság által a k örnyezetre gyakorolt terhelést is csökkentik. Jó példa erre a t uristák számára épített dunakanyari kerékpárút, amelyet az ott élők is használnak, munkába, iskolába járásra, kikapcsolódásra, sportolásra. Az ökoturizmus nagy előnye a tömegturizmussal szemben, hogy

nem növeli a célterület szennyezettségét, nem hagy hátra hulladékhegyeket, nem igényel tájat, települést felforgató beruházásokat, nem tapossa le a védett növényeket, nem űzi el a ritka állatfajokat, és nem indít el olyan folyamatokat, amelyek visszafordíthatatlanok, úgy a természetben, mint a helyi társadalomban. A turizmus környezetének terhelhetősége, teherbíró képessége („egy helyszín, üdülőhely, vagy régió képessége a turizmus befogadására minőségromlás nélkül”) nagyon fontos az ökoturizmusban. így a terhelés nem járhat elviselhetetlen következményekkel sem a természeti, sem a t ársadalmi, sem a gazdasági környezetre, egyben elfogadható kell, hogy legyen a turisták és a helyi lakosság számára is. Napjainkban e követelményeknek az alábbi kategóriái léteznek: - fizikai: az a turistaszám, amelyet a terület képes befogadni; - ökológiai: a látogatók azon mennyisége, amely a környezet károsodásához

még nem vezet; - gazdasági: a turizmus fejlődésének az az állapota, ahol a gazdasági hátrányok még nem haladják meg a pozitív következményeket; - társadalmi: a látogatók azon száma, amely a helyi társadalmat nem károsítják; - pszichológiai: a zsúfoltság okozta élmény hiánya a turisták részéről. A turizmus jellemző (terhelő) hatásait a természeti környezetre az alábbiak szerint rendszerezhetjük: - levegőminőség változása: füst, zaj, por stb.; - földtani állapot változása: tájképi változás, erózió, hulladék, talajtömörödés stb.; - vízminőség-állapot: növények elszaporodása, bemosódás, szennyeződés stb.; - élővilág: zavarás, fajösszetétel-változás, kiirtás stb.; - erőforrás-használat: közlekedés, termálvíz, fűtés stb. Mivel egy turisztikai célterület terhelhetősége nem állandó az időben, így mérése meglévő mérési metodikák mellett is igen nehéz. összességében megállapíthatjuk,

hogy az igazi ökoturizmus számos gazdasági, társadalmikulturális és környezeti hasznot jelenthet a célterület és az ott élők számára. Lehetőséget biztosít a helyiek bevonására saját sorsuk alakításában, a fenntartható, kiszámítható fejlődésre, a káros folyamatok kiküszöbölésére