Gazdasági Ismeretek | Kontrolling » Ellenőrzés, Elemzés, Kontrolling

Adatlap

Év, oldalszám:2006, 10 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:1362
Feltöltve:2007. január 03
Méret:172 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

SZABÓ ZSOLT ROLAND – ZETKÓ KÁROLY Az EU-USA gazdasági kapcsolatrendszere Növekvő forgalom, élesedő viták a bilaterális kereskedelemben 2005 Szabó Zsolt Roland és Zetkó Károly ezen tanulmánya a 2005. évi XXVII Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekciójának Nemzetközi Tanulmányok II. zsűrijében 2. helyezést ért el Konzulens: Veress József, DSc egyetemi tanár Szabó Zsolt Roland – Zetkó Károly Az EU-USA gazdasági kapcsolatrendszere 2. oldal, összesen 64 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS. 5 1. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KERESKEDELMI FORGALMÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2003 KÖZÖTT. 8 1.1 Trendforduló a külkereskedelmi mérlegben. 8 1.2 Összefüggések az EU és az USA gazdasági teljesítménye között . 9 1.3 Az USA export-import ollójának kinyílása . 12 1.4 Az EU-USA kereskedelem szerkezete . 13 1.41 1.42 1.43 2. Árukereskedelem. 13 Szolgáltatáskereskedelem . 17

Transzferjövedelmek . 18 A KÜLKERESKEDELEM SZABÁLYOZÁSA.20 2.1 Állami szabályozás. 20 2.2 Államközi szabályozás . 20 2.3 Az ütközési felületek – GATT, WTO . 21 2.4 Konzultációs és vitarendezési eljárások a WTO-n belül. 22 3. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KERESKEDELEMPOLITIKAI ÉS KERESKEDELMI VITÁI.24 3.1 Kereskedelmi viták 1962 és 1990 között. 24 3.2 Transzatlanti kereskedelmi viták 1990-től napjainkig . 28 3.21 3.22 3.23 3.3 4. Az agrárkereskedelemhez fűződő viták 1990-től. 30 Az iparkereskedelmez fűződő viták 1990-től . 36 A kereskedelem általános szabályozását érintő viták 1990-től:. 40 Összefüggés a GDP és a kereskedelmi viták alakulása között. 43 A TRANSZATLANTI KAPCSOLATOK VÁRHATÓ TENDENCIÁI .46 4.1 4.11 4.12 4.13 A Transzatlanti Gazdasági Párbeszéd tapasztalatai. 46 Első kihívás: a bilaterális liberalizáció zsákutcája. 46 Második kihívás: a multilaterális

stratégiák különböző értelmezése . 47 A jövő lehetséges forgatókönyvei. 48 4.2 Az elkövetkezendő időszak együttműködésének prioritásai az EU és az USA szemszögéből. 49 ÖSSZEFOGLALÁS .54 FELHASZNÁLT IRODALOM.56 FELHASZNÁLT WEB-OLDALAK .57 MELLÉKLETEK .58 Szabó Zsolt Roland – Zetkó Károly Az EU-USA gazdasági kapcsolatrendszere 3. oldal, összesen 64 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A világkereskedelem legnagyobb szereplői (2002) 8 2. ábra: Az USA kereskedelmi mérlegének alakulása az EU-val szemben (1990-2003, millió dollár) . 9 3. ábra: Az USA és az EU GDP-változása és hatodfokú-polinom trendfüggvények illesztése (1990-2003, %) .11 4. ábra: Az USA export-import ollójának kinyílása (1990-2003, millió dollár) 13 5. ábra: Az USA európai kereskedelmének megoszlása országonként (2003) 14 6. ábra: Az USA gazdasági szerkezetének felépítése ágazatok szerint, a GDP arányában .15 7. ábra: Az EU 25 USA-val folytatott

árukereskedelme termékcsoportok szerint az EU 25 szemszögéből nézve (2003, milliárd euró) .16 8. ábra: Az USA európai kereskedelmének megoszlása árucsoportonként (2003) 17 9. ábra: Az USA-EU szolgáltatáskereskedelme az USA szemszögéből tekintve (millió dollár).18 10. ábra: A transzferjövedelmek alakulása az USA szemszögéből (1990-2003, millió dollár) .19 11. ábra: Az EU vagy az USA egymás ellen kezdeményezett WTO vitáinak száma és hatodfokú polinom trendvonal illesztése .44 TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. Táblázat: Az EU és az USA GDP-bővülési üteme (1990-2003, %) 10 2. Táblázat: Az EU és az USA kereskedelmi mérlegének változása (1991-2003, %)10 Szabó Zsolt Roland – Zetkó Károly Az EU-USA gazdasági kapcsolatrendszere 4. oldal, összesen 64 BEVEZETÉS Az Európai Unió (EU1) és az Amerikai Egyesült Államok (USA) kapcsolatát alapvetően meghatározza a két nagyhatalom kölcsönös történelmi és kulturális kapcsolata, egymás

illetve a világgazdaságban játszott vezető szerepük és szoros katonai szövetségük. Viszonyukat jól jellemzi az a kettősség, hogy egyrészt az USA az EU legnagyobb konkurense (és fordítva), másrészt – paradox módon – legfontosabb külkereskedelmi partnere is. A politikai-diplomáciai kötödést jól szemlélteti az a tény is, hogy az Amerikai Egyesült Államok volt az első ország, amely 1958-ban diplomáciai képviselőket akkreditált az Európai közösséghez. A közös kulturális, történelmi, nyelvi gyökerek mellett a két unió képzi a világ vezető tengelyét. Ők alkotják a nemzetközi katonai, politikai és gazdasági szervezetek meghatározó magját, így alapítói és döntéshozói a Varsó Szerződés megszűnésével az egyetlen jelentős katonai szervezetnek, a NATO-nak, a geopolitikailag fontos ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, és ketten játsszák a legnagyobb szerepet a világ gazdaságpolitikáját befolyásoló

legfontosabb szervezetekben (OECD, GATT/WTO, IMF, Világbank-csoport stb.) Az EU – USA viszony domináns eleme a II. Világháború után a NATO keretében létrejött katonai szövetségi rendszer. A hidegháború idején a NATO-t létrehozó, 1949-ben életbe lépő Washingtoni Szerződés V. cikke kimondja az önfeláldozásig terjedő kölcsönös védelem kötelezettségét. Ez a stabil katonai, azaz biztonságpolitikai háttér pedig rendkívül masszív alapot kölcsönöz a két ország gazdasága számára. A második világháborús pusztításból újjáéledő európai gazdaság talpra állítása képezte az EU - USA viszony második vonulatát a hidegháború első évtizedeiben. Az újjáépítési program, a Marshall-terv, illetve az ezzel párhuzamosan kialakított pénzügyi intézményrendszer vált a mára sokoldalúvá bővült transzatlanti együttműködés, az euroatlani architektúra alapjává. Az EU - USA gazdasági viszonya két fő részre bontható, mely

a magánszféra, illetve a kormányzati gazdaságdiplomácia köré szerveződnek. A magánszféra egyik legerősebb tendenciáját hosszú időn át az USA-ból Európába áramló tőkemozgás jelentette. Az USA vezetése szinte egészen az 1990-es évek elejéig az Európai Unióra 1 Az európai integráció említésekor, tekintet nélkül annak korábbi megnevezéseire, következetesen az Európai Unió nevet illetve annak rövidítését (EU) használtuk. Szabó Zsolt Roland – Zetkó Károly Az EU-USA gazdasági kapcsolatrendszere 5. oldal, összesen 64 csupán mint afféle „külkereskedelmi érdekvédelmi szervezetre” tekintett. Ezen az Európai Unióról kialakult egyoldalú, torz képen az akkor megindult lavina-szerű változás módosított, mely kapcsán az EU belső és külső piacai hirtelen kitágultak. A külső piacok fejlődése-bővülése egyrészt a kelet-európai rendszerváltásokkal, másrészt a 1995-ös és a 2004-es tagfelvételével hozható

kapcsolatba, mely az unió külső piacainak jelentős részét internalizálta s ezzel egyben Európai Unió geostratégiai pozíciója is felértékelődött. Az USA szemléletváltásában az időközben lezajló GATT uruguayi forduló is közrejátszott, ahol az amerikai félnek be kellett látnia, hogy az európai integráció megerősödött és a súlyának megfelelő megítélést követel magának. A külső piacok megnyílásával egyidejűleg az egységes belső piac megteremtésének célja is felmerült az EU-n belül, amely az 1987-től életbe lépett Egységes Európai Okmányban (Single European Act) alkotott testet. Ennek is köszönhetően a kilencvenes évek közepére az egységes piac létrejött, az integráció mélyülésével és kibővülésével az amerikai piacrajutási esélyek tovább csökkentek. Az EU - USA kapcsolatokban a főszerepet az 1990-es évtizedben az egyre kiegyensúlyozottabbá váló kölcsönös beruházási tevékenység vette

át, mely fontos másodlagos effektusokat indított el a foglalkoztatás, az értékesítés és a kutatás-fejlesztés területén, bár az amerikai tőkeberuházás első hullámának több köze volt a hatalom átvételéhez az európai gazdaságban, mint a tőkebefektetéshez. Az első hullámban (1958tól) az USA nagyvállalatai főként a gazdaság azon szektorait foglalták el, amelyek a technológiailag legfejlettebbek, leginkább felkészültek voltak az alkalmazkodásra, és a legmagasabb növekedési rátákat produkálták. A második tőkebefektetési hullám (1986tól) többnyire a piacon lévő amerikai cégek terjeszkedését hozta, mintsem új befektetőket A beruházások amerikai túlsúlyától (és a nemzetközi politikai szereptől) eltérően a gazdaságdiplomácia terén az erőviszonyok a kezdetektől kiegyenlítettek voltak, mivel az Európai Bizottság (EB) már az integráció korai szakaszában fontos hatásköröket szerzett a külkereskedelemi politika

és agrárpolitika területén. A katonailag kétpólusú világrendszer megszűnése magával vonta a gazdaság bipolaritásának átalakulását is, aminek helyébe több kisebb erőcentrumot magába foglaló rendszer lépett. Az átalakulás időközben odáig jutott, hogy a világgazdaság súlypontja az atlanti térségből áthelyeződött a Csendes-óceán partjára s a jövő (jelen) áhított célpiaca Kína lett