Kereskedelem | Turizmus » Az ökoturizmus helyzete Magyarországon, az üzleti szektor szerepe

Alapadatok

Év, oldalszám:2008, 5 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:144

Feltöltve:2008. június 17.

Méret:104 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Az ökoturizmus helyzete Magyarországon, üzleti szektor szerepe az ökoturizmus fejlesztésére I. Magyarországi helyzet Turisztikai vonzerők (attrakciók) Amennyiben az ökoturizmus természeti és kulturális adottságait nézzük, Magyarország kedvező helyzetben van. Az ország természetföldrajzi helyzetéből következően kontinentális, mediterrán, óceáni, sarkvidéki és domborzati tényezők alakították ki a Kárpát-medence mozaikos társulásait. Az Európai Unió természeti gazdagságunknak köszönhetően nevesítette az önálló Pannon-ökorégiót. Tíz nemzeti park található az országban (a védett területek aránya 10%), három Európa Diplomás Terület, több bioszféra-rezervátum és nemzetközi jelentőségű vizes élőhely gyarapítja a természeti látnivalók sorát. Egyedi értékeink – például a szikes- és löszpuszták, az ártéri erdők, a dolomit sziklagyepek – is számíthatnak a turisták érdeklődésére. Kulturális

értékeink sem maradnak le a természetiek mögött: ebben a k ategóriában hét Világörökség-helyszínnel büszkélkedhetünk, ételeink, népszokásaink, népviseletünk messze földön híresek. Több elzárt, „elmaradott” térségben még találkozhatunk a hagyományos életmód maradványaival, a hagyományos népviselettel, a paraszti gazdálkodás módszereivel, eszközeivel. Környezeti állapot Szintén az ökoturizmus térhódításának kedvez, hogy egyes környezeti elemek tekintetében javult Magyarország állapota, sok helyütt tisztábbak folyóink, kevesebb szennyezőanyagot bocsátanak ki az üzemek, gyárak, kevesebb vegyszert alkalmaznak a mezőgazdaságban, mint tizenöt évvel ezelőtt. Azonban kedvezőtlen folyamatok is megfigyelhetőek, nő a közlekedés környezeti terhelése, az illegális hulladéklerakók száma, egyre szemetesebbek településeink, erdeink. A természeti értékek gyakran áldozatul esnek az infrastrukturális fejlesztéseknek, a

városiasodásnak és az erdőgazdálkodásnak. Infrastruktúra Az ökoturizmus előretörésének ma, hazánkban az infrastruktúra fejletlensége az egyik legnagyobb gátja. Több helyütt hiányoznak alapvető létesítmények (látogatóközpontok, ökoszálláshelyek, kerékpárutak, lovas útvonalak, pihenőhelyek), a meglévők egy része pedig felújításra szorul. Problémát jelent, hogy a nemzeti parkok által létrehozott ökoturisztikai fejlesztések többsége természetvédelmi, szemléletformálási szempontok alapján zajlott, anélkül, hogy a turisták igényeit figyelembe vették volna. Megoldást jelenthet, hogy az ökoturizmus alacsony szintű infrastruktúrát igénylő termék. Kis tőkével rendelkező KKV-k, önkormányzatok, civil szervezetek is könnyen részt vehetnek a fejlesztésében. Az ökoturizmus feltételeinek gyors javulását jelentheti, hogy a ROP 1.1-intézkedésnél közel harminc ökoturisztikai projekt részesült támogatásban 2006.

április 1-ig Ennek köszönhetően kerékpárutak, látogatóközpontok és kisvasutak épülhetnek hazánkban, hogy csak a fontosabbakat említsük. Lakossági szemlélet A lakosság tájékozottsága általánosságban nem megfelelő. Sokan az ökoturizmust a természetjárással azonosítják, vagy azt hiszik, kizárólag nemzeti parkokban van a helye. Nagy gondot jelent, hogy a turisták jelentős része nem tudja: egyes természeti területek milyen értékekkel bírnak, milyen írott és íratlan szabályokat kell betartani a kirándulások során. Ezért, jó szándékuk ellenére, károkat okozhatnak. A probléma megoldása kapcsán nagy jelentősége van a szemléletformálásnak, a környezeti nevelésnek. Ennek egyik legmegfelelőbb formája a minősített, magas színvonalú erdei iskola lehet, amely speciális ökoturisztikai terméknek tekinthető. Állami szervek Az állami szervek ökoturizmus fejlesztésében betöltött jelenlegi szerepének megítélése

ellentmondásos. Egyrészt kétségtelen előrelépés történt a nemzeti parkok esetében: mind a tíz igazgatóságánál dolgozik ökoturisztikai referens. Lassan az összes nemzeti parkban van látogatóközpont, amely a turisták tájékoztatását, irányítását hivatott szolgálni. 2004-ben minden nemzeti park elkészítette hat évre szóló, átfogó fejlesztési tervét, ebben egy-egy fejezet szólt az ökoturizmusról és a szemléletformálásról. Több igazgatóság jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy együttműködjön civil szervezetekkel, vállalkozókkal, lakossági csoportokkal, így tájékoztató fórumokat szervez, a helyi lakosságot szolgáltatóként (szállásadás, főzés, kenyérsütés, ajándékkészítés, árusítás, idegenvezetés) bevonja turisztikai munkájába. A nemzeti parkok a turisztikai vásárokon közös standdal jelennek meg, így célirányosan tudják elérni a közönséget, egymás programjait erősítve. Nagy

előrelépésnek számít a nemzeti parkok közös megjelenésében a www.nemzetiparkgovhu portál, amelyet az Utazás 2006 kiállításon mutattak be Ugyanakkor az ökoturizmus térhódítását nem szolgálja kellően, hogy a pozitív fejlemények ellenére gyenge a nemzeti parkok marketingje. Ennek oka az, hogy nincs marketingszakember az igazgatóságoknál. A korábban említett probléma is érezteti hatását, miszerint a nemzeti parkok ökoturisztikai szolgáltatásai oktatási, szemléletformálási célzatúak, kevésbé szolgálják a vendégek igényeit. Az állami szervek országos tervek, valamint jogszabályok útján is jelentősen segíthetik az ökoturizmus térnyerését. Az utóbbi időben sorra születnek az olyan koncepciók, stratégiák, programok, amelyek a turisztikai ágazat jövőbeni helyzetét, fejlesztési lehetőségeit alapvetően befolyásolják. Ezek sorába tartozik az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, a N emzeti Turizmusfejlesztési

Stratégia, a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program és a II Nemzeti Fejlesztési Terv. Jelenleg zajlik a turizmus törvény egyeztetése is Az ökoturizmus helyzete ebből a szempontból is felemás. Miközben a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia nem segíti az ökoturizmus helyzetbe hozását (nem érvényesülnek benne a fenntarthatóság elvei, a szakmai szempontú hivatkozások többsége csak a nyereség-érdekeltséget jelenti, a belföldi turizmus háttérbe szorul), addig az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program és a II Nemzeti Fejlesztési Terv teret ad az ökoturizmus – beruházásokban megnyilvánuló – előretörésének. ----------------------------------------------------------„A szemléletformálásban és ismeretterjesztésben nagy jelentőségű ökoturizmus elterjesztése érdekében gondoskodni kell olyan bemutató létesítmények, oktató-látogatóközpontok kialakításáról, amelyek – elsősorban

a nemzeti parkok területén – a természetvédelem, a tudományos kutatás és ismeretterjesztés, különféle korosztályoknak szóló oktatás, a modern szemléletű agrárgazdálkodás és a vidékfejlesztés szellemi bázisaiként mintaszerűen szolgálhatják a fenti célokat.” (Részletek a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programból) ----------------------------------------------------------Az is igaz, hogy minden terv, koncepció, stratégia és sok esetben jogszabály, annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Ezért bízunk abban, hogy a terveket, koncepciókat konkrét intézkedések, pályázati lehetőségek követik majd, különös tekintettel a 2007 és 2013 közötti időszak operatív programjaira és intézkedéseire. Üzleti szektor Az ökoturizmus előretörésének egyik legnagyobb gátja, hogy az üzleti szektor a lehetőségeihez képest csak kis mértékben kapcsolódott be a fejlesztésekbe. Ennek elsősorban az az oka, hogy számos szolgáltató előtt

nem ismertek az ökoturizmus előnyei, hasznai, és sokan tévhitben élnek a területtel kapcsolatban (pl. vékonypénztárcájú bakancsosoknak tartják az ökoturistákat). További probléma, hogy az utaztatók által ajánlott csomagok száma kevés. A korábban ilyen célzattal létrejött vállalkozások egy része már nem működik, többek között azért, mert a hazai ökoturisztikai lehetőségek külföldön való megjelentetése, promóciója gyenge volt. Országkampányra lett volna szükség, akár olyan formában, hogy általános turisztikai reklámokban kiemelték volna ökoturisztikai adottságainkat. Mivel a külföldi ökoturisták kis számban jönnek Magyarországra, ezért a szolgáltatások kihasználtsága nem megfelelő. Sajnos a hazai turisták többsége nem keresi az ökológiai szolgáltatásokat a kirándulások során. Keveset tudnak az ökoturizmusról, zöld tudatosságuk alacsony Másrészt az ökoturisztikai minősítő rendszer nem működik

hazánkban. Ennek hiányában az ökoturisztikai szolgáltatások marketingereje is csökken, és a turisták választását sem segíti. Gond az is, hogy a turisztikai vállalkozások egy része zöldre festik magát, öko-jelzőket használ, ezzel megtévesztik a vendégeket. Ez csalódottá teszi az ökotúrázni vágyókat, hanem a kevésbé jártas látogatókat pedig olyan érzéssel tölti el, mintha ökoturisták lennének. Ezek a szolgáltatók rossz példát mutatnak a lakossági csoportoknak, lejáratják az igazi ökoturisztikai cégeket, vállalkozásokat, elveszik kedvüket a fejlesztésektől. A problémák megoldásában az állami szervek is sokat tudnak segíteni, de felelősség nyugszik az üzleti szektor képviselőinek vállán is. önkéntes alapon ők is létrehozhatnak minősítőrendszert, a zöldre festőket ki tudnák szűrni maguk közül. Civil szervezetek Az állami szerveknél jelentkező problémákat (pl. a szakértői háttér szétesése) részben a

civil szervezetek is megoldhatják, vagy enyhíthetik a gondokat. A civil szervezetek jelentőségét növeli, hogy képviselőik többsége elhivatott, motivált, nem profitért végzi az ökoturisztikai tevékenységeket. A hitelesség mellett nagy részüket rugalmasság és kreativitás is jellemzi. Ami a feladataikat, lehetőségeiket illeti: a környezetvédelmi szervezetek összefoghatnak az ökoturizmus népszerűsítéséért, lobbizhatnak a kormányzati szerveknél a nagyobb figyelem elnyerése céljából. A zöldek számos hiteles ökoturisztikai fejlesztést hajtottak végre Különösen figyelemre méltó az ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány gömörszőlősi, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület túrkevei projektje, a Pangea Egyesület pénzesgyőri, és a Természetes életmód Alapítvány agostyáni oktatóközpontja. Ezek a programok mintául szolgálhatnak más szektorban dolgozók számára is. Pályázati támogatások A 2004.

május 1-től 2006 végéig tartó időszakban hazánk turizmusa várhatóan 20 milliárd Ft Európai Uniós támogatáshoz jut, amelyhez további 8 milliárd Ft hazai forrás társul. Mivel a költségvetési időszak még nem ért véget, a pozitívan elbírált pályázatok többségének végrehajtása jelenleg is tart, ezért nem állapítható meg, ennek hány százaléka kapcsolódik az ökoturizmushoz. Mindenesetre a 13 fejezetben is ismertetett nyertes pályázatok támogatási összegeiből érzékelhető: az ökoturisztikai projektek több milliárd forint értékű támogatást kaptak. A 2007-2013 közötti költségvetési időszakban hazánk 140-160 milliárd forintnyi, turisztikai célokra fordítható összegre számít az Uniós forrásokból, vagyis nagyságrendileg is nőnek a rendelkezésre álló keretek. Amennyiben Brüsszel jóváhagyja a Nemzeti Fejlesztési Terv II-t, és a hozzá kapcsolódó operatív programokat, úgy a turizmus-szektor és azon belül az

ökoturisztikai ágazat jelentős támogatásokhoz juthat. érdemes felkészülni, és időben megfelelő szinten kidolgozni a projektötleteket. Összegzés Az ökoturizmus jelenlegi helyzete nem a legrózsásabb hazánkban, sem az infrastruktúrát, és a szolgáltatásokat, sem a társadalmi megítélést, beágyazottságot, sem a jogszabályi környezetet tekintve. Azonban hazánk kitűnő lehetőségekkel rendelkezik, a jövőben várható nemzetközi és hazai tendenciák is az ökturizmus előretörését prognosztizálják. Az adottságokat, lehetőségeket csak az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével, megfelelő tervezéssel, ösztönzőrendszer kialakításával, oktatással, képzéssel valamint partnerségi kapcsolatokkal lehet kihasználni. II. Üzleti szektor szerepe az ökoturizmus fejlesztésében A turizmus fejlesztése döntő mértékben az üzleti szektor feladata, hiszen az iparághoz közvetlenül kötődő szolgáltatások és az

infrastruktúra többségét vállalkozások, vállalatok építik ki, üzemeltetik, többségében náluk jelentkeznek gazdasági hasznai is. Igaz ez a szűken vett ökoturizmusra is, de elsősorban közép- és hosszú távon. Rövid távon óhatatlanul jelentős szerep hárul az ökoturizmus fejlesztésében az állami, az önkormányzati és a civil szektorra, ugyanis a témakör új, kevésbé ismert a közvélemény előtt. Az előrelépéshez szükséges tehát a többi szektor katalizátor-, megújító és példamutató szerepe. Mielőtt az üzleti szektor lehetőségeit taglalnánk, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a turisztikai vállalkozásoknak, cégeknek nyereségesen kell működniük. Nem várhatunk el tőlük olyan fejlesztéseket, beruházásokat, amelyek közösségi haszna nagy, de hosszú távon is veszteséget termelnek. Az üzleti szektor szerepvállalása, nem csak etikai kötelesség, hanem két ok miatt is jól felfogott érdeke a

turisztikai szolgáltatóknak. Egyrészt napjainkban a tiszta környezet, a természeti és a kulturális értékek élvezhetősége az egyik legfontosabb szempont a turisták számára. Ha a l átogatók azokat károsítják, a turizmus alapjait rombolják le Másrészt nemzetközi példák bizonyítják, hogy az ökoturisztikai szolgáltatások többsége jövedelmező, és a tömegturizmushoz képest nagyobb fajlagos bevételt jelent a fenntartók, üzemeltetők számára