Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Remenyik Tünde - Ausztria, mint az egyik legfejlettebb nyugat-európai ország

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási szak; Levelező tagozat E. csoport Összehasonlító gazdaságtan házi dolgozat: Ausztria, mint az egyik legfejlettebb Nyugat-európai ország 2003. november 23 Készítette: Remenyik Tünde 2003/2004 tanév. I félév II. évfolyam Gazdálkodási szak, levelező tagozat E. csoport Tartalomjegyzék: - Ausztria történelme röviden 3. oldal - Ausztria és a korporatizmus 4. oldal - A neokorporatizmus 7. oldal - Ausztria munkaerőpiaci helyzete 8. oldal - Ausztria támogatottsága az Európai Unióban 9. oldal - Ausztria mezőgazdasága, ipara 10. oldal - Mezőgazdaság, állattenyésztés 10. oldal - Ipar, ásványkincsek 12. oldal - Idegenforgalom 14. oldal - Külkereskedelem 15. oldal - Külpolitika 15. oldal - Ausztria külkereskedelmi kapcsolata Magyarországgal 16. oldal - Ausztriába kedvezőek a gazdasági jelek 19. oldal - Irodalomjegyzék 21. oldal -2-

Ausztria történelme röviden: 1278-tól kezdeném a r övid történelmi áttekintést. 1278 a Hab sburgok vették át az irányítást az osztrák területeken, ezt az uralmat végig sikerült megőrizniük az I. Világháborúig. Próbálták az er őszakos módszereket hátérbe szorítani a területük bővítése érdekében, így bővült lassan de „igazságosan” területvásárlással és „politikai házasságokkal”. Egy nagyot ugorva 1970-ben Mária Teréz ia került az osztrák trónr a, és 40 éven keresztül uralkodott. A történészek szerint neki köszönhető Ausztria modern állammá fejlődése. Központosította a hatalmat, létrehozta a polgári szerkezetet, megreformálta a gazdaságot és a hadsere get, kiépített egy közoktatási rendszert. A fejlődés sajnos leállt amikor Napóleon elfoglalta Ausztriát. Sok háborúskodás után következet Ferenc József császár uralkodása és az osztrákmagyar duális monarchia. Majd az I Világháború

kirobbanása A háború lezárásakén t létrejött az Osztrák Köztársaság a mely méretét tekintve kicsinek volt nevezhető, emellett arra kényszerült, hogy elismerje független államként Csehszlovákiát, Magyarországot, és Jugoszláviát, amelyek Romániával és Bulgáriával együtt korábban Habsburg uralom alatt voltak. 1938-ban amikor a német csapatok bevonultak Ausztria területére, bevonták ezt az országot a Harmadik Birodalomba. A II Világháborúban Ausztria jelentős bombatámadásokat szenvedett. Az elfoglaló csapatok pedig négy részre osztották, a visszavonulásuknál megengedték Ausztriának a semlegességet. A II. Világhábo rú utáni korszakban Ausztriának kemény munkát kellett végeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a gazdasági problémáit, első lépése, hogy az Európai Unióval 1972-ben szabadkereskedelmi szerződést írt alá. 1980-as években az os ztrák politikára inkább a konszenzuso k mint a konfliktusok voltak a jellemzők. -3-

Az osztrák álla mpolgárok intenzíven tá mogatták az Európai Uniób a a belépést az 1994-es szavazáskor, és formálisan 1995. január 1-én lépett be az Európai Unióba Ausztria. Ausztria és a korporatizmus: Ausztria egy független állam Közép-Európában. A következő országok határolják: Északon Németország és Cse hország, Keleten Szlovákia és Magyarország, Délen Szlovénia és Olaszország, Nyugaton Liechtenstein és Svájc határolja. Az államformája köztársaság, fővárosa Bécs, területe 83855 km2. 9 szövetségi tartományra osztja a közigazgatási beosztása, hivatalos nyelve a német. Nemzetközi szervezeti tagságai: ENSZ (1955.), Európa Tanács, Európai Bizottság és Együttműködési értekezlet, EFTA, Európai Unió (1995.) Az Európai Unióba való csatlakozás dátuma 1995 volt, helyek száma az Európai Bizottságban 1 fő a 20-ból, szavazatainak súlya az Európai Tanácsban 4 fő a 87-ből, helyeinek száma az Európai

Parlamentben 21 fő a 626-ból. A turista országok közül egy sem tudta ily ügyes, sikeres módon „eladni” a hegyeit és tavait, plusz a sok látnivalót. Több „síparadicsom” található a hegyeiben A gazdasági életére jellemző, hogy viszonylag kis területű és népességű ország, de mégis nagyon fejlett gazdasággal rendelkezik, egyre intenzívebben kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásba. Iparában az alapanyagot szolgáltató, jelentős exportot lebonyolító nehézipari ágazatok dominálnak, míg a mezőgazdaságában inkább az állattenyésztés dominál. Állami monopólium alá tartozik a villamosenergia- és az alumíniumtermelés 4/5-e, az acélipar nagy része, valamint a barnakőszén- és szénhidrogén-bányászat. Állami kézben vannak még továbbá a közlekedés, a nagybankok, a jelentősebb gépipari üzemek. -4- A magántőke tulajdonosai a kis- és középüzemek, az állami vállalatok Ausztria legnagyobb üzemei. 2000-ben a

gazdaságnak a növekedési üteme 3,2 %-os volt, ez körülbelül az Európai Unió átlagának felel meg. 1945 után Ausztria kimondta függetlenségét, majd teljes semlegességet vállalt. Ma Ausztria egy fejlett ipari-agrárország. Alapadatai a gazdaságnak: - GDP euróban: 190,6 milliárd (1998) - Egy főre eső GDP euróban: 23.700 (1998) - Infláció: 2% (2000. július) - Az államháztartás hiánya a GDP százalékában: 2,2% (1998) - Külkereskedelmi mérleg Európában: -5,9 milliárd (1998) - Munkanélküliség: 3,2% (2000. július) - A pénznem az euró bevezetéséig: schilling, amelynek váltópénze a groschen (1 schilling = 100 gro schen) 2002. január 0 1-től hivatalos fizetőeszköz az euró - A gazdaság megoszlása a GDP %-ában: mezőgazdaság (1,4%), ipar (32,3%), szolgáltatások (66,3%) - Gazdasági növekedés évente 2,9 % - Éves infláció. 0,9 % - Mezőgazdaságban dolgozók aránya: 7% - Iparban dolgozók aránya: 37 % -

Szolgáltató iparban dolgozók aránya: 7 % - Mezőgazdaságból származó állami bevétel: 2 % - Iparból származó állami bevétel: 35 % - Szolgáltató iparból származó állami bevétel: 62 % -5- Ausztria úgymond egy korporatizmusra épülő gazdasági rendszer, ez viszont nem biztos, hogy minden szempontból előnyt jelent. A leggyakrabban elfogadott fogalmában úgy található meg, hogy olyan gazdaságitársadalmi (politikai) rendszer, amelyben az állam és a társadalom között közvetítő, érdekérvényesítő, a tagságuk fölött meghatározott szabályozási jogosultsággal rendelkező szervezetek, korporációk (testületek) működnek. Ideológiai gyökerei a 19. sz-i francia és olasz eszmékben, valamint a német romanticizmusban és idealizmusban lelhetők fel. - Hegel a k orporációt (más néven: szakmai testületet) a család mellet a polgári társadalom második erkölcsi tagjának tartja, amely gondoskodik a saját tagjairól, s megvédi

őket a rájuk váró piaci viszontagságoktól. - Durkheim a testületek szerepét akkor és a bban látta jónak, h ogy az általuk hozott törvényeket tevékenységi ágakra konkretizálják. A 19. szá zadi korporatív eszme vonulata az iparosítás következtében fellépő szociális szakadásra adott válaszként jött létre. A 19. században a szoc mozgalomtól próbálta távol tartani a munkásságot Legideálisabb megoldás az lett volna a Reru m Novarum c. pápa i enciklika szerin t ha a munkaadókat és munkavállalókat egyaránt egy szervezetbe tömöríti, bár ennek ellenére politikailag elfogadja a különböző kategóriájú szervezeteket. A II. v ilágháború után a k orporatizmus kifejezést egy ideig csak a f asiszta rendszerekre vonatkoztatva értelmezték, a demokratikus rendszerek leírásában nem kapott szerepet. Mindeközben az állam felértékelte több országban a szakszervezetek és munkaadói szervezetek szerepét, amelyek egymás érdekeit is

képviselték. -6- Ebből következeik, hogy országos szervezeteket alakítottak, így próbálták a z állammal szemben érvényesíteni az érde keiket. Az ér dekképviseleti szervek országos szinten is átlátták az ország egészének érdekét és ennek megfelelően kötöttek kompromisszumot. Kialakultak a tárgyalásos rendszerek, ahol mindenki számára megfelelő érdekegyeztetést próbáltak folytatni, itt próbáltak egységre jutni a b érek és az árak növelésének mértékéről, szociális és gazdaságfejlesztési kérdésekről. Az 1970-es évek közepétől kezdték újra használni a „korporáció” jelzőt, de mivel szándékosan akarták, hogy a fasiszta rendszerrel ne keverjék az emberek, ezért elé tették a „neo” határozószócskát. Tehát a fejlett demokráciájú országokban már neokorporatizmus-ként használják ezt a szót (dem. korporatizmus) Elsősorban a kis Ny-Európai országok építették ki a neokorporatív rendszereket

(Svédország, Dánia, Ausztria, Norvégia, Hollandia, Svájc, Belgium), de Németország is hasonló rendszert választott. A neokorporatizmusnak a f énykora, mint azt már fentebb említettem az 1 970-es évekre tehető. A nyolcvanas években viszont visszaeset, sőt eltűnt ez az elmélet a gazdaságpolitikában. A kilencvenes évek elején meglepő módon sok európai országban a politikai rendszerekben fellelhetőek voltak a korporatív elemek. A neokorporatizmus: A neokorporatizmus az érdekcsoportok funkcióját politológiai szempontból elemzi. Hasonló elmélet még a pluralizmus elmélete. Egyik elmélet sem tud elfogadható magyarázatot adni a különböző politikai rendszerek és a bennük lezajló folyamatok részleteire, milyenségére. A két elmélet fő szempontja az, hogy különböző érdekcsoportok alrendszerei állnak középpontban. Ezeknek a re ndszereknek a viselkedését a politikában betöltött szerepét, jellemzését próbálja bemutatni. -7- A

neokorporatív intézmények kialakulásának nagyon kedvező volt a keynesiánusi gazdaságpolitika, ami Nyugat-Európában a második világháború vége után valósult meg. Ausztria munkaerőpiaci helyzete Romlott Ausztria munkaerőpiaci helyzete. Az osztrák munkaerő elég magasan képzett és a tö bbi országhoz képest átlagon felüli technikai készségekkel is rendelkezik, a politika viszont nem nagyon tudja kiszabadítani a szakszervezeteket és a vállalkozásokat a bürokráciából. Ez az egyik fő oka annak, hogy folyamatos munkavesztés zajlik a gazdasági ágaz atokban, ami a keleti bővítéssel fel fog gyorsulni. Németországban van egy úgynevezett BERI kutatóintézet és készített egy tanulmányt. A tanulmányában 20 iparilag fejlett országot vizsgált meg, ezek között az országok között Ausztria a 18. helyet foglalja el Egy 100 pontos skálát használtak és ezen 58 pontot ért el – ami tanulmányuk szerint megfelel a 10 évvel ezelőtti

helyzetnek. Ausztriában magasak a bér és a járulékos költségek, tehát ezek a pontszámok elég magasnak számítanak, ami köszönhető a jó infrastruktúrának, a dolgozók motiváltságának és képzettségének. Míg Ausztria lentebb csúszott a listán, néhány ország javított a helyzetén. Az Egyesült Államok, Svédország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Magyarország, Lengyelország lépett előre a termelékenységi rangsorba. Ausztriának a legfontosabb versenytársai: Németország, Franciaország, Hollandia és Svájc. Az utóbbi országok megőrizték az előnyüket. Ausztria, Németország, Dánia, Hollan dia, Spanyolország mellett egyenesen „befektető ellenesnek” hívható. -8- Ausztria támogatottsága az Európai Unióban: Az Európai Unió 1 995. január elsején három új tagálla mmal gyarapodott: Ausztriával, Finnországgal és Svédország gal. Norvégia is jel entkezett volna negyedikként, de a népszavazás a belépés ellen

szavazott. A három új belépő gazdaságainak méretei nem változtattak lényegesen az Európai Unió agrárstruktúráján. A belépésk or Ausztriában a gazdas ágok átlagterülete 13,9 hektár volt. A sajtó és egyéb más forrás szerint az osztrák agrárpolitikusok elégedettek voltak az első év eredményével, amit az Európai Unióban töltöttek. Azokat az Európai Uniós rendelkezéseket Ausztriára is kiterjesztették, amelyek a kedvezőtlen adottságú területek segélyezésére szóltak. 2,42 millió hektárt kedvezőtlen adottságú területnek minősítettek, az ország mezőgazdasági területének ez a 69 %-át tette ki. Erre a támogatásra országszerte összesen 119 ezer mezőgazdasági üzem volt jogosult. Több politikus a tanulóévként jellemezte a belépés évét. Az első évben a támogatásként folyósított pénzek enyhítették a gazdák gondjait. Nem volt nehéz és hamar meg is találta a helyét a gazdaságilag fejlett Ausztria az Európai

Unióban. A tudósok előzetes számításokat végeztek amely a következő eredményt mutatta: - a nemzeti termék növekedése az 1995. évi 0,8 %-ról 2000-re évi 2,8 %-ra emelkedik - a lakosság fogyasztása 0,9 %-ról 2,1 %-ra gyarapodik - a beruházás 25 %-os szintje évi 9,2 %-ra ugrik Ennek ellenére az első években maradéktalanul kihasználni a támogatási lehetőségeket nem tudta Ausztria az országon belüli koordinációs mulasztások és nehézségek miatt. Ez a fajta támogatási rendszer nagyon nehezen követhető, nagyon nagymértékben átláthatatlan és rengeteg visszaélésre ad lehetőséget. Az Európai Uniós pénzek sorsát sajnos nagyon nehéz figyelemmel kísérni. -9- Ausztria mezőgazdasága, ipara: Az utóbbi fél évszázadban fejlődött nagyon jelentősen Ausztria gazdasága, ma már Európa egyik legfejlettebb országai közé tartozik. Míg az Osztrá k-Magyar Monarchia létezett, ezalatt az idő alatt élelmiszerrel Magyarország, ipari

termékekkel Csehország látta el Ausztriát. Így az első világháború után az önálló Ausztria csak az alapvető könnyűipari ágazatokkal rendelkezett, és nagy mennyiségű élelmiszer behozatalára kényszerült. Mezőgazdaság, állattenyésztés: Ausztriának viszonylag kevés használható területe van mezőgazdaságilag. A területének 39,1 %-a erdő, 24,3 %-a legelő, rét, 19,5 %-a szántóföld, szőlő és gyümölcsös, a többi pedig művelésre alkalmatlan terület. A mezőgazdaság helyzetét nagymértékben meghatározza a hegyvidéki jelleg. Az ország területének a felét sem éri el a gabonaneműek termesztése, illetve az állattenyésztés. Ez az oka annak, hogy az osztrák mezőgazdaság igyekszik minél több területet művelés alá vonni. A földművelés legjelentősebb területei az ország Észak-keleti részén helyezkednek el. Ezek a termékeny talajú és kedvező éghajlati adottságú medencék, és síkságok, valamint a völgyek

alsóbb régiói. Változatos a növé nytermesztésük és magas színvonalú az állattenyésztésük. Döntő hányada a mezőgazdasági termelésnek e területekből kerül ki. Az északi szegély az Alpoknál, ahol legtöbb a csapadék, kiváltképp erdővidék, havasi rétek világa. A mezőgazdaságnak a szárazabb időjárású terület kedvez, de ott is fontosabb termék a rozs, mint a búza. Búzát főképp csak az Elő-Alpok vidékén és a Magyarországgal határos keleti ors zágszegélyen termelnek. A Rába és Mura völgyében, valamint a Duna menti dombvidéken ma is a rozs a fő kenyérnövény. - 10 - A takarmánygabonák között jelentős az árpa, amelyet a szántók ¼-én termesztenek; s vetésterülete részben a búzáéval, részben a rozséval esik egybe. A zab elterjedési területe nagyrészt megegyezik a rozséval. Naposabb, melegebb területeken termelik a kukoricát, cukorrépát, az alp esi völgyekben pedig a szőlőműveléssel foglalkoznak.

Északkelet-Alsó-Ausztriát Szőlő-negyednek hívja a népn yelv, de Melknél fentebbi vidékek sem alkalmasak szőlőtermesztésre. A mezőgazdasági művelés határa egyébként a naposab b hegyoldalakon 1000-1500 m, az állandóan lakott tan yák is megtalálhatóak ilyen magasságokban. A gazdaságok 2/5 -e 5 ha alatti kisbirtok, de ezek a hasznosított f öldterületek alig 1/20-át foglalják el. A 20-100 ha-os közép és nagyparaszti birtokok a gazdaságok 1/6-át képviselik, a földterület 1/3-ára terjednek ki, Alsó- és Felső-Ausztriára, valamint Karinthiára jellemzők. Az árutermelő nagybirtokok aránya növekszik. Az ország belső fogyasztására szükséges élelmiszerek 9/10-ét adja a mezőgazdaság. A szántók ¼-én kenyér, 1/3án takarmánygabonát vetnek Az erdőhatár 1500-2000 m. Az erdőhatár és a hóhatár között található dús füvű rétek a legalkalmasabbak az állattenyésztésre. A mezőgazdasági termelés értékének több mint a

felét szolgáltató fejlett állattenyésztés bázisai a dús füvű rétek és legelők, valamint a szántóföldi takarmánytermesztés. Az állatállományon belül a szarvasmarhák jelentősége a legnagyobb. Az állomány fele tejelő tehén. Az alpi területek főként növendékállat-nevelésére és tejgazdálkodásra, a sík és dombvidékek a tej- és hústermelésre szakosodtak. A sertéstartást a hazai árpa- és burgonyatermesztésen, valamint a tejgazdálkodás melléktermékein kívül a rész ben importált kukorica élteti. A hústermelés csaknem 2/5-e sertéshús. Az al pi területeket h avasi pásztorkodással és erd őgazdálkodással hasznosítják. - 11 - Az állattenyésztésben volt egy átmeneti visszaesés, de napjainkban újból jelentős lett. A sok erdővidék is segítette a fatermelés előrelépését Egyre több lett a fafeldolgozó üzem, fűrésztelep stb. Az állattenyésztés legfontosabb és legfőbb célja a hústermelés,

azért l eginkább mert húsból és zsírból Ausztria i mportra szorul, cukorból viszont önellátó. Az Alpok miatt az ország legnagyobb területét erdő borítja, ezért nagyon fontos Ausztria életében az erdőgazdálkodás. A tűlevelű erdőkből van a legtöbb, és ezek a leghasznosabbak is, mivel jelentős nyersanyagkészletet biztosítanak, emellett megakadályozzák az eróziót, és nem legutolsó sorban védelmezik a vi déket a lavinákkal szemben is. A nagy mennyiségű erdős területek az éghajlatot is befolyásolják, az egészségügy és az idegenforgalom is nagyban függ az erdőktől. Ausztria nemzetközileg ismert üdülőhelyei ismeretségüket elsősorban az erdőknek köszönhetik. Az erdők összterületét 3,14 millió hektárra becsülik Az erdőségekből kitermelt fa 1/3-át feldolgozatlanul exportálják. Ipar, ásványkincsek: Ausztria ásványi energiahordozókban szegény. A gazdaságtalan feketekőszénbányászatot beszüntették, a sz

ükségleteket lengyel, német és orosz importból fedezik. Ásványkincsek közül a szén már csak barnaszén formájában található meg, de ez is csökken és lassan megszűnőbe lesz. A bécsi és Bécs környéki nagyiparhoz kőszenet és kokszot nagy mennyiségben használnak fel. De nem utolsó sorban rezet és ólmot is bányásznak. Ausztria a magnezit-lelőhelyek tekintetében nagyon előnyős helyzetben van, ugyanis a Föld legnagyobb magnezit kitermelője. Értékes még a mészkő és cementipar alapja. Évezredek óta bányásznak sót különösen Salzkammergut környékén, amely jelentősen lendített a környék gazdasági helyzetén. - 12 - A kőolajmező a Morva-mező keleti részén található. Ausztria kőolaj- és földgáz-kitermelés területéhez kapcsolódóan annyit, hogy az I. világháború után feltárt morvamezői kőolajlelőhelyek kimerülőben vannak. A hiányt az Adria-Bécs vezetéken és a FÁK-ból érkező kőolajjal pótolják. A hazai

földgáztermelés a fővárost, míg a tekintélyes orosz import a Mura -Mürz vidék nehéziparát látja el. A szénkészletek 25, a szénhidrogénkészletek alig 15 évre elegendők, ezért a már ma is magas importarány tovább fog növekedni. Valamikor a római kor idején aranyat, ezüstöt is bányásztak a mai Tirol, Salzkammergut hegyeiben, de ezek a lelőhelyek mára már kimerültek és múzeumként üzemelnek. Egyre fontosabbá válik Ausztriában a „vízi erő”, amelyet nagymértékben hasznosítanak még külföldre is „exportálnak”. Az ásványi energiahordozókkal való gyenge ellátottságot a bőséges vízerőkészletek enyhítik. A duzzasztógátak és tározók építését a bővizű, nagy esésű folyók és a morfológiai viszonyok megkönnyítik. A legtöbb vízerőmű Nyugaton található, különösen az Ill, az Inn és a Salzach vízerőrendszere jelentős, de a Dunán és a Murán is sok erőmű épült; ezek szolgáltatják az áramtermelés

2/3-át. Energiaszolgáltatás tekintetében Magyarország is összeköttetésben van Ausztriával. Az ércek közül a volfrámtermelés világviszonylatban is számottevő. A vasérc-, az ólom- és cink-, valamint a rézbányászat nem fedezi a kohászat szükségleteit. Az ipar területi elhelyezkedése egyenetlen. A feldolgozóipar termelési értékének 4/5-ét négy iparvidék szolgáltatja. A Mura-Mürz-völgy alapanyagipara, nehézgépgyártása és veg yipara; Bécs és környékének fémfeldolgozó-, vegy- és könnyűipara; a Linzi-medence kohászata, gép- és vegyipara, gép és vegyipara; az Inn-völgy és V orarlberg villamosenergia-termelése, alumíniumkohászata, valamint textilipara kiemelkedő jelentőségű. - 13 - színesfém- és Északon a fémfeldolgozással és textiliparral már korábban ipari jellegű tartománnyá vált, ezt sikerült a m últ században g yáriparrá szélesíteni, ehhez n agy mértékben hozzájárult a vízi

erőművek használata, fejlődése is. Bécs és Graz az elmúlt fél évszázadban szintén nagy ipari centrummá vált a sokrétű ipari tevékenység során. Az ipari termelés 1945 óta nő intenzíven. Az osztrák ipar egyik sajátos jellemzője az alapanyaggyártó ágazatok túlméretezettsége. A II. világháború után dinamikusan fejlődő vaskohászat és acélgyártás, ill könnyűés színesfémkohászat – termelési értékét és a kivitelből való részesedését tekintve – a gépgyártás kivételével valamennyi iparágat túlszárnyalta. Érdekes módon kiemelkedő még a vaskohászata, pedig jelentős érc- és kokszimportra szorul. Két nagy állami vállalat ellenőrzése alatt áll a nyersvas- és acéltermelés zöme. A színesfémkohászat elsősorban a hazai igények kielégítésére törekszik. A legtöbb ipari munkavállalót a gépgyártás foglalkoztatja. A keleti országrészben található az üzemeinek a legnagyobb része. A gyorsan fejlődő

vegyipar az ipari termelés értékének 1/6-át szolgáltatja. A vízerőművekben termelt energiahordozókat, a energiára kohászati támaszkodva melléktermékeket, a hazai valamint és importált a s alzburgi sóféleségeket dolgozza fel. Az elektrovegyészet főleg a Nyugati országrészben telepedett meg. A műtrágyák kivételével jelentős a vegyi termékek behozatala Idegenforgalom: Ausztriának hiába van fejlett gazdasága e nnek ellenéri is na gyobb az ország behozatala mint a ki vitele, a hiányt nagyrészt a na gyfokú idegenforgalom pótolja. Ausztriának legnagyobb a szerepe az e urópai országok között az idegen - forgalomban, és ez nagyon nagy szerepet játszik a gazdáság folyamatában. Nagyon sok turistát vonzatnak például Bécs műemlékei és persze nem utolsó sorban télennyáron az Alpok. Jelentős bevételre tesz szert az állam az idegenforgalom révén - 14 - Külkereskedelem: A külkereskedelmi egyensúlyhiány Ausztria

egyik legégetőbb gondja. Ennek kiegyenlítésére még a rekordösszegű idegenforgalmi bevételek sem képesek. Gazdasága a külpi acokra támaszkodik áruexportja 1989-ben a G NP 1/3-át tette ki. A kivitelben a gé pek és berendezések, a n yersvas és az acél, a te xtíliák és a f a a legfontosabb tételek. A behozatal élén a közl ekedési eszközök, energiahordozók és mezőgazdasági termékek állnak. Külkereskedelmének túlnyomó részét az EGK országaival, ezen belül is elsősorban Németországgal bonyolítja le. E mellett az EFTA országokkal, Közép- és KeletEurópával, valamint a FÁK országaival folytatott kereskedelme nem számottevő Kiviteli áruk: gépek és berendezések, fa, papír, bányatermékek. Behozatali cikkek: kőolaj, szén, élelmiszerek, gyümölcs, zöldség, szállítási eszközök és gépek. Az osztrák külkereskedelem az átlagnál gyorsabban fejlődött a közép-európai országokkal, de m égis átlagon alul alakult az Eu

-val. Legjelentősebb gazdasági partnerei mégis az Európai Unióból kerültek ki, itt az export arán ya 61, az im porté 66 százalék. Németország a legnagyobb export partnere, míg a legnagyobb felvevő piaca Svájc Legfontosabb külkereskedelmi partnerei: Németország, Olaszország, Svájc, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Szlovénia, Jugoszlávia, USA, Magyarország, Svédország, Oroszország, Ukrajna, Belgium, Luxemburg. Külpolitika: Ausztria általában politikailag semleges ország volt, de ennek ellenére sohase volt a véglet között a „senki földje”. Bécs szilárd alapokon állt a nyugati világrendszerben, sohasem volt akadályoztatva abban, hogy aktív semlegességi politikát folytasson. - 15 - A kelet-nyugati diplomácia szolgáltató funkcióit is magára vállalta, vállalja. Ausztria mikor belépett az Európa i Unióba egy olyan geopolitikai peremhelyzetbe került, amely a szomszédos országok között felvetette azt a „

gyanút”, hogy Bécs hátat fordít kelet-közép-európai partnereinek. Az osztrák semlegesség az alapvető „kelet-nyugati” konfliktusban nőtte ki magát, ám ennek a k onfliktusnak a fokozatos átalakulása a semlegesség lazább és rugalmasabb értelmezéséhez vezetett. Az öbölháború idején az osztrák főváros engedélyezte a hadianyag-szállítások ausztriai tranzitját s ez a „ hadianyag-törvényben” meg is fogalmazódott. Az osztrák semlegességből a gyakorlatban nem sok maradt emiatt is. Ausztria egyedül a há borúban való részvételt utasította el, tartózkodási tilalmat a külföldi csapatokkal szemben, és a különböző katonai szövetségekből való kívülmaradást részesítette előnyben. Nem katonai jelleggel megközelítve, ugorjunk egy kicsit, Ausztria keleti kibővülésével kapcsolatosan a 2001. évi felmérések szerint egyfajta óvatos optimizmus jellemzi a közvélem ényt. Más közvélemény kutatók szerint a megkérdezettek

32 %-a támogatná az EU keleti kibővülését. A szomszédos országokhoz való viszonyát Ausztriának a hétköznapi tapasztalatok alakítják. Ugyanakkor a megkérdezettek 80 %-a támogatta a szomszéd országokkal kialakítandó még szorosabb együttműködést. Ausztria külkereskedelmi kapcsolata Magyarországgal Ausztria kereskedelmi forgalmából az Euró pai Unió 70 % -kal részesedik, mégis hazánknak is fő kereskedelmi partnere Németország mellett. Főleg papírt, műtrágyát, gépeket, fát és műanyagokat importálunk, és élelmiszereket, kőolajtermékeket, timföldet szállítunk ki. Az osztrákok Németország és az Amerikai Egyesült Államok után a legjelentősebb magyarországi tőkebefektetők. - 16 - Körülbelül 20 évnek kell eltelnie a hhoz, hogy ugyanolyan életszínvonalon élhessünk, a többi EU-s ország polgárai. A helyzetünk amúgy sem könnyű, mert az áraink lassan vagy már most is elérték az uniós szintet, addig a

munkabérek és ezek felzárkóztatása nagyon elmarad az uniós átlagtól. Nem kell messzire menünk az egyik szomszédos országunkban Ausztriában a dolgozók órabére csa knem a tí zszerese a magyar dolgozók órabéréhez képest. Portugáliával mondjuk nem olyan magas a külön bség „csupáncsak” a két és félszeresét kapják a munkavállalók. Ez az adat sajnos elszomorító és egyben megdöbbentő is, amíg egy magyar munkavállaló átlagos órabérből 20 km tud megtenni, addig az ausztriai munkavállaló150 km-t. Az unió gazdaságilag fejlett országaihoz képest a fejlődő országok közül Ausztria a legfejlettebb de egyben a legolcsóbb is, mert egy dolgozó átlag munkabére 2018 euró azaz 480.000 forint Átlagbérben a következő országok követik még bér szempontjából Ausztriát: Spanyolország, Portugália, Görögország. Görögországban a átla gbérek alapján k étszer jobban élnek az álla mpolgárok mint Magyarországon. Kereskedelmi

kapcsolataink Ausztriával: Magyarországnak Ausztria a második legnagyobb kereskedelmi partnere. A magyar külkereskedelmi forgalomban a részesedése stabil maradt az elmúlt öt évb en, a kivitelben és a behozatalban is 10 – 10 %. Az osztrák-magyar áruforgalom ebben az elmúlt öt évben 65 százalékkal bővült. Ausztria számára Magyarország 2000-ben a harmadik legnagyobb terjedelmű felvevőpiacot jelentette, 1999-ben a n egyedik helyen állt. Magyarországon az osztrák tőke nagysága körülbelül 20,5 Mrd USD, ezzel Ausztria a harmadik helyen áll a befektetőknél hazánkban. Magyarország nemcsak az osztrák turisták eg yik legkedveltebb úti célja, hane m Ausztria egyik legfontosabb gazdasági partnere is. - 17 - Az osztrák cégek több mint 2 milliárd dollár értékű közvetlen beruházásai révén Ausztria a legnagyobb magyarországi befektetők listáján tartja az előkelő 4. helyet Németország, az Egyesült Államok és Franciaország után. A

magyarországi osztrák vállalati érdekeltségek és képviseletek száma 5500-ra becsülhető. Minden ötödik külföldön tevékenykedő osztrák cégnek Magyarországon van telephelye, következésképpen ott hajt vé gre beruházásokat. Az utóbbi években az tapasztalható, hogy kevesebb a zöldmezős beruházás. Sokkal inkább a már osztrák érdekeltségben levő cégek alaptőkéjének emelése, berendezései modernizálása és fejlesztése a további tőkebefektetés célja. Az osztrák vállalatok különösen aktívak a szolgáltató szekto rban, nevezetesen a bank – és biztosító üzletágban, eredményesek a vállalati tanács adásban, továbbá nagy- és kiskereskedelemben. Ez utóbbi területen a közszükségletek kielégítése és a „csináld magad” szakterület játszik jelentő szerepet. Magyarország Ausztria külkereskedelmében szintén központi és növekvő jelentőségre tett szert. Magyarország ma már Ausztria negyedik legnagyobb

exportpiaca, és i mportban a hatodik hel yen áll. Ug yanez fordítva is elmondható, Ausztria Magyarország számára kiviteli és behozatala terén e gyaránt második partnernek számít. 1999-ben – mint korábban is – az áruforgalom növekedését regisztrálhattuk. Ausztria Magyarországra irányuló exportja 40,8 m illiárd schilling volt, 6,7 százalékkal több mint ezelőtt. Ugyanakkor a magyar szállítások értéke 8,4 százalékkal nőtt és 29,8 milliárd schillingre rúgott. Ez a folyamat az idén tovább erősödött. Az első félévben az osztrák export 21,2, importunk pedig 25,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. Az Osztrák Gaz dasági Kamara és budape sti képviseleti iro dája különös gondot fordít a két ország intenzív gazdasági összefonódásának jelentőségére és kézséggel áll rendelkezésére az osztrák vállalatok és befektetők Magyarországi tevékenységének

elősegítése érdekében. Ennek elsődleges módszere információs rendezvények szervezése és üzleti kapcsolatok létrehozása. - 18 - Különös hangsúlyt kap az is, hog y az os ztrák vállalatok a kel eti országrész gazdaságilag eddig még elhanyagoltabbnak bizonyuló régióit is megismerjék. Ausztriában kedvezőek a gazdasági jelek: „Szigorú költségvetési fegyelemmel” hajtották végre az osztrák gazdaságélénkítő nemzeti fejlesztési program első részét. Ennek jótékony hatása vélhetően már 2002 második félévében megmutatkozott az üzleti élet feltételeinek gyors javulásában. Ez áll a „2002. évi gazdasági jelentésben”, amelyet Schüssel kancellár 2002 július 04én terjesztett elő A dokumentum megállapítja, hogy a nehéz gazdasági környezet ellenére Ausztria jól szerepelt és s ikerrel vezette be az e urót. Az inf láció Ausztriában a legal acsonyabb a „ tizenötök” körében. 2002 májusában 1,6 % -kal

voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, míg az unió átlagos inflációs indexe 1,8 % volt. Ausztriában elérték a zéró költségvetési hiányt mint célt, és azt is, hogy 2001-ben nem terhelték újabb adóssággal a költségvetést. Az osztrák kormány a közhivatalok létszámának csökkentésével és a párhuzamos struktúrák felszámolásával a „karcsú állam” létrehozásának útjára lépett. M ost a n övekedési szakasz vette kezdetét A növekedés elősegítését célozz a K+F ösztönzése, az oktatás és az új adókedvezmények nyújtása, emellett a bürokrácia visszaszorítása. A költségvetési stabilizálására, 2001-ben Ausztriában 0,1 százalékos pozitív mérleg volt, miközben az u nióban és euró -zónában egyaránt a G DP 1,3 százalékot realizáltak. A szövetségi kormány a gazdaság számára barátságos feltételeket teremtett, ami lehetővé tette a versenyképesség fokozását. A tőkepiac megerősítését

eredményezte az új reformok, mint például az új nyugdíjrendszer és pénzpiaci felügyelet. A kiegyensúlyozott költségvetés és az adóbevételeknek a GDP 40 %-ra csökkentése a korábbi, 45,9 %-os szintről szintén az új stratégia rész e. A jelenlegi gazd adóreformra nincs lehetőség. - 19 - asági helyzetben azonban általános Ausztriának, mint vonzó üzleti szintérnek a megőrzése és a foglalkoztatás szintjének a fenntartása prioritást élvez a gazdasági stratégiában. Ezzel összefüggő feladat a vállalatok kezdeményező szerepének fokozása. 2001-ben a szövetségi kormány ennek érdekében 1,36 milliárd eurót költött a költségvetésből K+F tevékenységre, ami 10,7 százalékkal nagyobb volt mint az ezredforduló évében erre fordított összeg. A pr ogram kiterjedt az is kolai és eg yetemi reformokra is A „Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv” első értékelése 1998 és 2002 között évi 0,51 százalékos foglalkoztatás -

növekedést mutat. A hatékony munkaerőpiacot elősegítő politika érvényre juttatása azonban alapvetően fejleményektől függ. - 20 - a nemzetközi gazdasági Irodalomjegyzék: - Arató Krisztina: Szociális párbeszéd az Európai Unióban - Magyar Nagylexikon, Magyar Nagylexikon Kiadó Bp. 2000 - Magyar Nagylexikon, Akadémiai Kiadó 1994. - Üzleti negyed, 2003. augusztus 22 száma nyomán - Változó világ, 2002. november 24 száma nyomán - www.alkotmányngohu - http://axel.hu - www.ausztriainfohu - 21 -