Biológia | Középiskola » Férgek törzsei

Férgek törzsei A férgek testüreges, ősszájú állatok. A mezodermában kialakult a másodlagos testüreg A differenciálódás folyamán megjelenő bélcső nyílása megegyezik az ősbélüreg nyílásával. Ezért nevezzük ezeket ősszájú állatoknak. Az ősszájúak az ősi bordás medúzáktól származtathatók A sugarasan részarányos testfelépítést a kétoldali szimmetria váltotta fel Az úszó, lebegő életmódról az aljzaton történő csúszkálásra való áttérés a hát- és hasoldal elkülönülését eredményezte. Ezek a változások a ma élő laposférgeken követhetők leginkább nyomon LAPOSFÉRGEK törzse 3 osztály van a törzsön belül: 1. ÖRVÉNYFÉRGEK osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal. Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi. A csalánozók ősbélürege bélcsatornává fejlődött

tovább A hasi oldalukon található szájnyílásukon veszik fel a táplálékot, amely az előbélbe (garat) kerül A garat gyakran kiölthető Innen a táplálék a vakon végződő középbélbe jut A középbél dúsan elágazik és a test minden részébe eljuttatja a táplálékot Az ilyen bélcső-típus a béledényrendszer Kiválasztó szervrendszerük az egész testet behálózó elővesécske rendszer Légzésük diffúz A szervek szabályozását egyszerű idegrendszer végzi A test feji végén fényérzékelő sejtek vannak Az idegrendszer központi része az agydúc Hímnősek Fajok: gyászplanária, tejfehér planária, füles planária. 2. SZÍVÓFÉRGEK vagy MÉTELYEK osztálya Kizárólag belső vagy külső élősködők. Szájnyílásuk mellett tapadókorongok vannak, garatjuk izmos fala szívásra alkalmas. Bélrendszerük elágazó és vakon végződik Egyedfejlődésük bonyolult Például a májmétely petéje a gazdaállat ürülékével távozik A lárva

vízicsigafajokban élősködik, és többször átalakul. Az utolsó lárvaalak elhagyja a csigát és a fűszálakkal a legelő állat belsejébe kerül. 3. GALANDFÉRGEK osztálya A belső élősködéshez szélsőségesen alkalmazkodott. Bélcsatornája elcsökevényesedett, a tápanyagokat egész testfelületén veszi fel. Teste ízekre tagolódik Az ízekben találhatók az ivarszervek. Önmegtermékenyítéssel szaporodik A peték az ürülékkel kerülnek a külvilágba Faja: pl. horgasfejű galandféreg (több méter hosszú is lehet, a fején lévő apró fogacskák a tapadást szolgálják; át nem sütött hússal embert is fertőzhet). HENGERESFÉRGEK törzse Az ősi laposférgektől származtathatók. Egyes esetekben már több sejtrétegűvé váló kültakarójukat kemény, ellenálló védőréteg, kutikula képezi, amely egyben primitív külső vázul is szolgál. Szájnyílásuk a test elülső végére tolódott, valamint az elő és középbél után itt

jelenik meg először az utóbél. Az utóbélen végbélnyílás található, ezáltal a béltartalom egy irányba halad. A szöveteket a testüregfolyadék látja el tápanyagokkal Légzésük az egész testfelületen játszódik le. Kiválasztószerveik az elővesécskék Többségük váltivarú 1. FONALFÉRGEK osztálya Szabadon élők vagy gazdaszervezetben élősködők. A talajlakó fonalférgek az avar bomló anyagait fogyasztják Az élősködők a növényeket károsítják (pl búza, cukorrépa) Az orsógiliszták a bélcsatornában élősködnek Fajai: pl. hegyesfarkú bélgiliszta, trichina (lárvái az izomsejtben élősködnek) 2. HÚRFÉRGEK osztálya Szabadon élő, vékony, hosszú testű, cérnaszerű férgek. Faja: pl. közönséges húrféreg GYŰRŰSFÉRGEK törzse Típusállat a közönséges földigiliszta. A közönséges földigiliszta teste szelvényekből épül fel. A testüreg kamrácskákra oszlik, a szelvényeket egymástól elválasztó hártyás fal

miatt. A fejlebeny kivételével minden szelvényen négy pár serte található Az érzékelés, a mozgás és a légzés szerve a bőrizomtömlő A legkülső rétege egyrétegű hengerhám, mely kutikulát termel. A hámrétegben érzéksejtek és mirigysejtek találhatók. A feji végén lévő különleges érzéksejtek még a fényt is érzékelik A mirigysejtek tartják nedvesen a kültakarót. Ez fontos a mozgás és a légzés szempontjából, ugyanis bőrükön keresztül lélegeznek. Mozgása jellegzetes féregszerű mozgás Talajjal táplálkozik (geofág) A bélcsatorna termeli az emésztőnedvet. A bélcsatorna részei: előbél, melynek szakaszai: szájüreg, garat, nyelőcső, begy, zúzógyomor, középbél és utóbél Keringési rendszere zárt, a vér összefüggő vérérrendszerben kering, ugyanakkor egyes alkotói és a légzési gázok a hajszálerek falán keresztül közlekednek a környező szöveti sejtekben. Háti és hasi véredénye van. Vére vörös

színű a hemoglobin miatt Vörösvérsejtjei nincsenek, viszont a vérben nagy számban találhatók falósejtek. Kiválasztószervei a páros vesécskék Idegrendszere dúcidegrendszer A dúcok és idegrostkötegek ún hasdúcláncot alkotnak Hímnős állat, ivarosan szaporodik. Megtermékenyítésük kölcsönös A földigiliszta rendkívül hasznos állat Mozgásával keveri a talajrétegeket, járataival javítja a talaj átszellőztetését is 1. SOKSERTÉJŰ GYŰRŰSFÉRGEK osztálya Minden testszelvényükön, mindkét oldalon található egy-egy izmos nyúlvány, csonkláb. 2. KEVÉSSERTÉJŰ GYŰRŰSFÉRGEK osztálya Pl. közönséges földigiliszta, vöröslő giliszta, csővájó féreg (= tubifex) 3. PIÓCÁK vagy NADÁLYOK osztálya Serte nélküli gyűrűsférgek. Testük elől szívó- hátul tapadókorongban végződik Szívókorongja közepén található fogazott állkapcsa (kitinfogak) Mirigyváladéka véralvadásgátlót (hirudin) tartalmaz. Pl orvosi pióca,

halpióca, lópióca