Biológia | Középiskola » Biológia tételek, 11. osztály

Adatlap

Év, oldalszám:2010, 9 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:3854
Feltöltve:2004. június 11
Méret:163 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

11110 madjudy 2010. szeptember 10
  Kicsit kevés...még középszinten is. Bár emlékeztetőnek meg nagyon jó.

Új értékelés

Tartalmi kivonat

-1- 1 tétel Foszfatidok szerkezete, biológiai jelentősége? A foszfatidok a lipidek csoportjába tartoznak. Molekuláit a glicerin, zsírsav, és foszforsav építi fel Legegyszerűbb képviselőjük a foszfatidsav. Molekulájában a glicerin két zsírsavval és egy foszforsavval létesít észterkötést A molekula zsírsavakat tartalmazó része apoláros, ezért a poláros vízmolekulákkal nem létesít hidrogénkötéseket. A molekulának az a része, amelyikben a foszforsav képez észtert a glicerinnel, poláros rész. Ezért a vízzel könnyen lép kölcsönhatásba, a vízmolekulákkal hidrogénkötést tud kialakítani. Felépítésük miatt a foszfatidmolekulák vizes közegben a neutrális zsíroktól eltérően viselkednek. Poláros részükkel a víz felé fordulnak és a poláros vízmolekulákkal hidrogénkötéseket, létesítenek. Az apoláros részük viszont mivel vízben oldhatatlan, kirekesztődik a vizes oldatból. Ezért a foszfatidok vizesközegben

cseppeket v vékony hártyákat alkotnak Több ezer molekula építi fel, nagysága eléri a kolloid méreteket. Biológiai szempontból a sejtek különböző határhártyáinak kialakításában jelentősek a foszfatidok. Milyen a gyökér felépítése? A növényi anyagszállító rendszerek két alapvető egysége a szállítószövet farésze és háncsrésze. A farész felfelé szállítja a talajból felvett vizet és ásványanyagot. A levelekből lefelé a raktározó gyökerekig, ill a felhasználási helyekre a háncsrész szállítja a fotoszintézisben termelt szerves anyagokat. A gyökér középső részét egy központi henger foglalja el. Ebben találhatók a farész, ill a háncsrész különálló szállítónyalábjai alapszövetbe ágyazva A gyökér és a szár közötti átmenetben azonban megváltozik a nyalábok elrendeződése. A különálló fa- és háncsnyalábok mindkét részt tartalmazó összetett nyalábokban folytatódnak. Mi a szerepe szájüregnek

a táplálkozásban? A szájüregbe került táplálékot a fogak harapással, rágással felaprítják. Az izmos nyelv mozgása ezt összekeveri nyállal, és falattá formálja. A nyálat 3 pár nyálmirigy termeli A nyál tartalmaz vízben oldott ionokat és fehérjéket Pl.: amiláz nevű enzim, ez megkezdi a szájüregben a keményítő bontását A felaprított és nyállal elkevert táplálékot a felemelkedő nyelv a garat felé továbbítja. A lágyszájpad elzárja az orrüreg felé, a gégefedő pedig a légcső felé vezető utat, ezért a táplálék csak a nyelőcsőbe juthat. 2 tétel Jellemezze a poliszacharidok szerkezetét, biológiai jelentőségét! Biológiai szempontból két nagyobb csoportba sorolhatók. Egy részük tartalék szénhidrát a sejtekben, másik részük szilárdító vázanyagként a sejtfalak alkotórésze. Tartalékszénhidrát a keményítő, zöldnövények fotoszintézise során képződik. A sejtekben szemcsék alakjában raktározódik

Több száz α glükóz molekulából épül fel Az α helyzetű gl. kötés térbeli elhelyezkedése miatt a lánc meghajlik, spirális formájú lesz Az amilopektinben viszont egy-egy glükóz a 6. Szénatomon is létesíthet gl Kötést, elindítva egy oldalláncot Az amilopektin molekulában átlag 12 glükózegységenként fordul elő az ilyen típusú kötés. Az amilopektin tehát elágazó A glikogén ugyanazt a szerepet tölti be az állati és emberi szervezetben, mint a keményítő a növényekben. Növényi vázanyag: a cellulóz, amit több ezer β-glükózmolekula épít fel. Térbeli elhelyezkedése miatt hosszú, elágazás-nélküli egyenes láncot alkot A cellulózmolekula láncai párhuzamosan futó kötegekben rendeződnek. Kötegen belüli láncokat hidrogénkötések kapcsolják egymáshoz. Ezért igen ellenálló Nehezen hidrolizálható, csak kevés növényevőállat képes a cellulózt táplálékként felhasználni. Biológiai bontását főleg baktériumok

végzik Milyen a levél szövettani felépítése? A légkörből felvett gázok jelentős része a levélen keresztül érkezik a hajtásos növényekbe. Mindkét oldalát bőrszövet fedi, a színét kutikula is boríthatja. Többnyire a fonákán vannak a gázcserenyílások, de van, ahol mindkét oldalon. A 2 bőrszövet közt van a táplálékkészítő alapszövet, itt sok a sejtközötti járat Sejtjeiben sok a zöld szintest, élénk fotoszintézis. Az itt felépített szerves anyagok a szállítószövet háncselemeibe kerülnek A levél 1 mm2 –én több mint 100 gázcserenyílás van. Ezt két zárósejt és egy légrés alkotja A savas hatás miatt megszűnik az amiláz hatása, működésbe lép a pepszin. Mi jellemző a gyomor felépítésére és működésére? A gyomor a bélcsatorna legtágabb része. Izmos falát belülről nyálkahártya fedi, gyomormirigyekkel Ezek által termelt a gyomornedv. Alkotói a sósav és pepszin, (fehérje bontó enzim) Elkezdődik a

fehérjék emésztése A táplálék és a gyomornedv keveredését a gyomor erőteljes perisztoltikus mozgása segíti elő. 2010. 09 26 -2- 3 tétel Hogyan alakul ki a peptidkötés? A fehérje molekulák alapvető egységei az aminosavak. 20 vesz részt a fehérjék szerkezetének kialakításában A központi α szénatomhoz egy aminocsoport, egy karboxilcsoport, egy hidrogénatom és egy oldalláncnak nevezett csoport kapcsolódik. Az oldalláncokban különböznek Két aminosav peptid kötéssel kapcsolódhat össze Ez vízkilépéssel jön létre, az egyik aminosav karboxilcsoportja és a másik aminosav aminocsoportja között. Eredménye erős, kovalens kötéssel összekapcsolt dipeptid. Ebből polipeptid lánc lehet A peptidkötések hidrolízissel felszakíthatók, így aminosavakra bonthatók. Jellemezze a fehérjék szerkezeti formáit! Alapvető egységei az aminosavak. Az aminosavak kapcsolódási sorrendjét a fehérje molekula elsődleges szerkezetének

nevezzük. α-hélix csavarmenet, β-lemez egymás melletti szálak hidrogénkötéssel kapcsolódnak A kötések NH és CO csoport között jönnek létre. A fehérjék másodlagos szerkezetét a polipeptid lánc α-hélix, és βlemez módon való hajtogatódása hozza létre Teljes térbeli elrendeződés jelenti a harmadlagos szerkezetet Az óriás fehérje molekulák térbeli összekapcsolódása és elrendeződése a fehérje negyedleges szerkezete. A fehérjék szerkezete érzékeny a külső hatásokkal szemben. Egyszerű és összetett fehérje is lehet Hogyan veszik fel a növények az ásványianyagot a talajból? A gyökéren keresztül jutnak a növénybe. A gyökér csúcsi részét a gyökérsüveg takarja, ennek a külső rétegének sejtfalai elnyálkásodnak, majd a talajrészecskékhez nyomódva lemorzsolódnak. Így csökken a súrlódás a növekvő gyökércsúcs és a talajrészecskék között. A leszakadt rétegek állandóan pótlódnak Ennek sejtjei

mitózissal osztódva, gyorsan növelik a gyökeret. A növények ásványi tápanyagait a talajionok formájában tartalmazza Egy részük adszorpcióval a talajkolloidok felületéhez kötődik, más részük a talaj vizes fázisában oldott állapotban található. Ez a talajoldat, ebből táplálkoznak a növények Savak vándorolnak talajrészecske, gyökérszőrök sejthártyája. Ez kiválogatja a szükséges ionokat, és aktív transzporttal a sejt belsejébe juttatja Az ionok vizes oldatban az alapszövet, majd a szállítószövet sejtjein keresztül a hajtás felé vándorolnak. A gyökérkörök nagy száma növeli a felszívó felületet. Mi jellemző a férgek bélrendszerére? Lapos férgek: egy nyílású bélcsövük van. Az örvényférgek a hason található szájnyíláson veszik fel a táplálékot, innen az előbélbe, majd a garatba jut, innen középbélbe. Hengeresférgek: elő, közép és utóbél, végbélnyílással Kétvégű nyitott bélcsatorna.

Elkülönült bélszakaszok Gyűrűsférgek: előbél a szájüreggel, izmos garat, nyelőcső, begy, zúzógyomor, középbélbe fejeződik be az emésztés. Utóbélen ürül ki 4 tétel Ismertesse a DNS felépítését, biológiai jelentőségét! A DNS molekulát alkotó nukleotidok felépítésében 4-féle bázis található. Adenin, Tinin, Guanin, Citozin Egy DNS molekula két egymással szemben levő és ellentétes irányban futó polinukleotid láncból épül fel, hidrogénkötések kapcsolják. Meghatározott módon kapcsolódhatnak Adenin-Timin, 2 hidrogénkötést, CitozinGuanin 3 hidrogénkötést Spirális forma, kettős hélix szerkezet Minden bázispárban egymással szemben egy nagyobb méretű purin és egy kisebb méretű pirimidin bázis van. Mi jellemző a gázcserenyílások felépítésére és működésére? Felépítése: hajtásos növényeknél: a gázcserenyílás a levél bőrszövetei között, 2 zárósejt között egy légrés. Levél fonákán van.

A gázcsere a növényi test belseje és a körülvevő légkör között zajlik Fotoszintézis során kén-dioxidot építenek be a szerves molekulákba és a vízből oxigént, termelnek. Nappal, erős fotoszintézis, a termelt oxigén jelentős része a légkörbe kerül, kis részét felhasználja a növény lebontó folyamataihoz. Éjszaka nincs fotoszintézis, a lebontáshoz kellő oxigént a légkörből veszi fel. Mi a vastagbél szerepe az ember táplálkozásában? A vékonybél folytatatása. Ide kerülnek a felszívódás utáni emészthetetlen táplálékmaradványok, nagy mennyiségű vízzel és a benne oldott ásványi sókkal. A vastagbél kezdeti szakasza tág, ennek egyik végén zárt vakbél található, ehhez vékony féregnyúlvány kapcsolódik. A vastagbélben sok baktérium él ezek a növényi rostok cellulóztartalmának egy részét lebontják. E közben a B vitamin egyes alkotó részeit állítják elő Ez a bél nem termel emésztőenzimeket, fő

feladata a víz és só felszívása a béltartalomból. Perisztaltikus mozgása a bél tartalmat a végbél felé mozgatja. 2010. 09 26 -3- 5 tétel Ismertesse az RNS szerkezetét, biológiai jelentőségét! Hogyan szállítják a vizet a növények? A hajtásos növényekben a szállítószövetek végzik az anyagok szállítását. A vizet és a benne oldott sókat a farész, a növény által termelt szerves vegyületeket a háncsrész szállítja, ez vízszállító sejtekből, és vízszállító csövekből épül fel. A vízszállító sejtek hosszú, orsó alakúak Végeiket lukacsos harántfalak választják el Háncsrész szállítóelemei a rostacsövek, amelyek sejtplazmával és sejtmaggal rendelkező élő sejtek. Általában szállítónyalábokat alkotnak Ebben van farész, háncsrész, vagy mindkettő. Majd a szár és a levél szállító nyalábai után eljut a levelek alapszöveteihez, légudvar gázcserenyíláson át a levegőbe. Párologtatással ad le Mi

a lényege a madarak légzésének? A madarak tüdejének különleges kiegészítő szervei vannak: a légzsákok. Általában 5 pár légzsák, amely légzéskor megtelik levegővel. Így 2 irányból kap friss levegőt Belégzéskor a légcsövön keresztül, kilégzéskor a légzsákból A légzsákok jelentősége a levegő tárolásában van, a gázcserében nem vesznek részt. Belégzéskor légcső, és 2 főhörgő innen a légzsákba. Másik része a szivacsos madártüdő léghajszálcsöveibe oszlik szét, ezeket hajszálerek veszik körül. A közöttük lévő hámszövet vékony falán keresztül történik a gázcsere Kilégzéskor ugyanide kerül a légzsákokból érkező friss levegő is. Ezért gazdaságos a madarak légzése 6 tétel Mi a diffúzió és az ozmózis? Diffúzió: ha egy oldatban nem egyenletes a koncentráció, akkor az oldott anyag eljut a nagyobb koncentrációjú helyekről a kisebb koncentrációjú helyek felé, miközben a különbség az

egész oldatban kiegyenlítődik. Ozmózis: Az oldott anyag nagyobb molekulái a fényáteresztő hártyán nem képesek áthatolni, csak az oldószer. Ilyenkor csak az oldószer áramlik a féligáteresztő hártyán át az oldat felé. Megakadályozhatjuk, ha az oldatra akkora nyomást fejtünk ki, hogy ez által az oldószer kiáramlás egyenlő legyen az ozmózis, okozta oldószer-beáramlással. Jellemezze a karotinoidokat és szteroidokat! Karotinoidok: a növény és állatvilágban elterjedt vegyületek. Minden szénláncában szabályosan váltakozik a szénkén közti egyes és kettős kötések Konjugált kettős kötések miatt, ezek az anyagok színesek, sárgák, vörösek Sok növényi festékanyag részei. Sárgarépa, paradicsom-likopin-Xantofil-halvány sárga, szem fényérzékeny anyagának alkotói, állatnál. Szteroid: Hogyan építik be a nitrogént szerves vegyületté a növények? A talaj nitrát tartalmából, az itt élő nitrifikáló baktériumok

állítják elő. A növények a felvett nitrátionokat használják fel az aminosavak és egyéb nitrogén tartalmú vegyületek szintéziséhez. A nitrát először nitritté, majd ammóniává redukálódik. A redukcióhoz szükséges elektronok a NADH molekulájából származnak Mi jellemző a verőerek rendszerére? A szívből kiáramló vért a verőerek rendszere osztja szét az egyes szervek között. Rugalmas falát főleg simaizom szövet és rostos kötőszövet építi fel. A verőerek rendszerén keresztül haladva a vérnyomás értéke egyre csökken, mivel az erek számának növekedésével az összátmérő jelentősen megnő. A legkisebb verőerek a hajszálerekben folytatódnak. A bal kamra összehúzódásakor a vér közvetlenül a főverőérbe, majd az ebből eredő nagyobb verőerekbe jut. A verőerek rendszerének kezdeti szakaszán a vérnyomás értéke összehúzódáskor 16 kPa, elernyedéskor 11 kPa kb. A vérnyomásnak ez a periodikus változása,

okozza az erek falának ütemes lüktetését, a pulzust. 7 tétel Milyen alkotórészekből épül fel az ATP, NAD, NADP, Ko-A? Mi a biológiai jelentőségük? A sejtben lejátszódó biokémiai folyamatok összességét nevezzük anyagcserének. Ide tartozik: energiaáramlás, anyagforgalom, információáramlás. Az anyagcsere energia igényes folyamataihoz az autotróf élőlények közül a fotoszintézist folytatók a napfény energiáját kötik meg és ATP molekulák formájában kémiai energiává, alakítják. A felépítő folyamatok igényelnek jelentős mennyiségű energiát. Az autotróf által termelt szerves anyagokat fogyasztják táplálkozásukkor a heterotróf élőlények. Az energiatermelő folyamatok főleg a sejtekbe kerülő szerves tápanyagok lebontásához kapcsolódnak. A lebontó folyamatokban a tápanyagok molekulái építőegységekké, majd közös termékekké alakulnak át. ATP adenozin-trofoszfát, energiaraktározó vegyület A sejtek

biokémiai 2010. 09 26 -4- folyamataiban különböző csoportok szállítását végző számos molekula is nukleotid származék. Koenzin-A molekula= az acetil csoport szállítását végzi. NAD molekulák, NADP hidrogént szállítanak Mi jellemzi a gerinctelenek anyagszállítását? Az állatok szervezetében nyitott vagy zárt csőrendszer alakult ki, ebben testfolyadék ill. vér áramlik Ízeltlábúak nyitott anyagszállítási rendszerében a testfolyadék különböző tápanyagokat szállít. Áramoltatás: összehúzódó és kitáguló szakaszok. A testfolyadék ennek hatására a nyitott csőrendszerből a testüregbe folyik, majd onnan visszaáramlik a csőrendszerbe. Csontok felépítése és összeköttetése: a vázrendszer védelme, megszabja a test alakját, a mozgás passzív szerve. Csontok felépítése: belső szivacsos állomány, külső tömör állomány egymásra épültsége. Felszínét az erekben, idegekben gazdag kötőszövet, és a

csonthártya borítja Üregrendszerét a csontvelő tölti ki. A vér sejtes elemei a csontvelőben termelődnek A csontok összeköttetése folyamatos vagy ízületi kapcsolódás lehet. Folyamatos: varratok és a porcos összeköt jellemző Ízületes: mozgékony ízületek alkotják Csontváz: fej, törzs, végtagok. 8. tétel Ismertesse a fotoszintézis fényszakaszát! A fotoszintézist végző növények a fotoszintézisben kötik meg és alakítják át a Napfény energiáját, kémiai energiává. Első szakasz a fény szakasz, csak fény jelenlétében megy végbe, a vízből oxigén szabadul fel, és a széndioxid redukálásához szükséges NADP H A fennmaradó energia az ATP előállítására fordítódik 6 CO2 + 6 H2 O < C6 H12 + O2 + 6 O2 (glükóz) Mi jellemzi az ABO vércsoportok különbözőségét és a bőr felépítését? Vér = folyékony vérplazmából és a benne lévő sejtes elemekből tevődik össze. Felnőtt emberé kb 5 liter, ennek több mint a

fele vérplazma. Ez 90-92% víz, 8-10 % ionok és szerves molekulák Az emberi vörösvérsejtek a membránjukhoz kapcsolódó szénhidrát-molekulák szerkezeti különbsége szerint A és B típusra különíthetők el. Vannak, akinek vörösvérsejtjei csak az egyik (A), vagy csak a másik (B) típusú szénhidrátláncot tartalmazzák. Van, akinek mindkét típusú (AB), és van, akinek egyik sem (O). A vérplazmában található elemanyagok jelenléte is jellemzi. Az A csoport vérplazmája a B csoport membránjával szembeni, míg a B csoport vérplazmája az A csoport membránjával szembeni ellenanyagot termel. A O csoport vérplazmájában mindkét ellenanyag megtalálható, az AB csoport nem termeli egyik ellenanyagot sem. Gerincesek kültakarója a bőr Felső rétege hámszövet, alatta a kötőszöveti réteg. A hámszövet többrétegű fedőhám A kötőszövet sejtjei és rostjai között sok mirigy, mint például a bőr színét meghatározó pigmentsejt,

idegvégződés, vér és nyirokér található. Legalsó réteg a zsírszövetet tartalmazza. Az emberi bőr: hám, irha, bőralja Az irha a bőr szilárdságát, rugalmasságát biztosítja, erek és idegvégződések is vannak. Szerepe van a hőszabályozásban, szőrtüszők, faggyúmirigyek A bőralja változó vastagságú testtájonként, laza, zsíros kötőszövetből áll. Mechanikai védőszerep, zsírszövete tápanyagraktár 9. tétel Ismertesse a fotoszintézis sötét szakaszát! Ez a második szakasz: enzimek által katalizált reakciók sorozata, ez sötétben is lejátszódik. Ekkor történik a széndioxid megkötése és redukciója szerves molekulákká! A szükséges energiát az első szakaszban termelődött kémiai energia szolgáltatja. Az ember immunrendszerének alapvető működési elve? A saját és az idegen makromolekulákat megkülönböztető kémiai jelek felismerése, majd ennek alapján az immunagének hatástalanítása. Ezeket a limfocita

típusú fehérvérsejtek végzik A limfociták a csontvelő őssejtjeiből származnak. A csecsemőmirigyben képződő limfociták a sejtes immunagéneket észlelik, így pl: a vírus és baktériumfertőzések váltanak ki belőlük immunválaszt. Ezután a limfociták a vérrel a nyirokcsomókba kerülnek, és ott átalakulnak speciális immunválaszra alkalmas sejtekké. Felépítésében fontos: csontvelő, nyirokszervek, nyirokerek, nyirokcsomók, csecsemőmirigy, tápcsatorna nyirokképződményei és a lép. Működésének két típusa: a sejthez illetve az ellenanyaghoz kötődő immunválasz. Sejthez kötődő: általában baktérium, vírusfertőzés váltja ki A csecsemőmirigyben kialakult limfocita típusú fehérvérsejtekből. A tápcsatorna nyirokképződményében kialakuló limfociták a testnedvekben oldott állapotban levő immunogén anyagokat észlelik. Hatására immunglobulinokat termelnek, közömbösítik az idegen makromolekulákat. 2010. 09 26 -5-

Vázizmok működése: Tulajdonságait a harántcsíkolt izomszövet határozza meg. Izomfonalból épül fel Izomfonalak: aktin, és miozin, fehérjeszálak alkotják, összehúzékony tulajdonságuk van. Egymáson elcsúsznak, ehhez az ATP-molekulák lebontásából származó kémiai energiát használja fel a szervezet. 10 tétel Jellemezze a glükózis és az erjedés folyamatát! A biológiai oxidáció három fő szakasza: 1. Glikolízis során a glükózfoszfát több lépésben, koenzim-Amolekulához kötődő két szénatomos molekulává alakul át, miközben kisebb mennyiségű ATP és szén-dioxid szabadul fel. 2 Citromsavciklus: a 2 szénatomos csoportok is teljes mértékben szén-dioxiddá oxidálódnak Terminális: oxidáció: az addig összegyűlt hidrogének végső, terminális oxidációba kerülnek a NAD szállítása folytán, és ott a légzési oxigén, mint végső felvevő vízzé oxidálja teljes mennyiségüket. 3 Erjedés: részleges oxidáció; a

piroszőlősavból átalakult egyszerűbb szerves molekulákig bontja le a szénhidrátokat. Mi jellemző a növények anyagszállító rendszerének felépítésére? Hajtásos növényekben: szállítószövetek. A vizet és a benne oldott sókat a farész, a növény által termelt szerves vegyületeket a háncsrész szállítja. Mi jellemző gerinctelen állatok kiválasztására? Az állatok kiválasztószerve a testfolyadék átszűrésével távolítja el a felesleges anyagokat. Ilyenek a férgek, ízeltlábúak, egyszerű kiválasztószervei. Laposférgek: csillós sejttel A gyűrűs férgekben testszelvényenként 1-1 kiválasztószerv van, ez mindkét végén nyitott cső, vérerek veszik körül. A szűrlet egyrésze visszaszívódik a többi, kiürül Ízeltlábúak: a rovarokban Malpighi csövek végzik a kiválasztást. 11 tétel Ismertesse a citromsavciklus és a terminális oxidáció folyamatát! A biológiai oxidáció második szakasza. A koenzim-A-molekulánál

leválik a 4 szénatomos oxálecetsav és ez a felvett acetilcsoporttal 6 szénatomos citromsavvá alakul. Ez a körfolyamatban több lépésben oxidálódik, miközben újra oxálecetsav lesz belőle. A 6 szénatomos lánc két szén-dioxid egymást követő leadásával 4 szénatomosra csökken, ezzel a ciklus lezárul. A biológiai oxidáció befejező szakasza a terminális oxidáció A NAD szállító molekulája ide szállítja az előző két szakaszban leadott hidrogéneket NAD H alakjában. A NAD H molekulájáról a hidrogének protonok és elektronok formájában kerülnek a terminális oxidáció elektron szállító rendszerébe. A rendszer első tagja a NAD H-tól átvett elektronnal redukálódik, majd a sorban következő elektronfelvevő tagnak átadja az elektront, tehát oxidálódik. Ez addig folytatódik, míg az elektron a végső elektron felvevő molekulához nem ér. Ebben a redoxi rendszerben szállított elektronok lépésenként alacsonyabb szintre kerülnek

Az így felszabaduló energia ATP szintézisre hasznosul. A végső elektron felvevő a légzésből származó oxigén Mi jellemző a gyűjtőerek rendszerére? Az összeszedődő hajszálerekből a vér a gyűjtőerek rendszerén keresztül kerül vissza a szárba. A gyűjtőerek fala a verőereknél vékonyabb és kevesebb sima izomszövetet tartalmaz. Ezért könnyen kitágulnak, de könnyen össze is nyomhatók. A gyűjtőerekben billentyűk is találhatók, ezek meggátolják a vér visszafolyását A vér szállítószerepe a légzési gázok és a tápanyagok szállításában van. Az emberi vese működése. Három alapvető folyamat: 1. Vesetestecskék szűrőműködése A vérplazma egy része átszűrődik az elvezető csatornába. A két vesében naponta kb 180 liter szűrlet, kerül az elvezető csatornába Az emberi vesét nefronok építik fel. A nefron rokon kezdődővége tokként veszi körül a hajszálér gomolyagot, amiből a szűrlet az elvezetőcsatornába

kerül. Az elvezető csatorna visszaszívó működése folyamatosan újra felhasználhatóvá teszi a szervezet számára a szűrlet még használható anyagát. A maradék vizeletként kiürül a szervezetből a húgyutakon keresztül. 12 tétel Ismertesse a DNS, RNS szintézisét! A nukleinsavak információt hordozó és átadó képessége a sejtek fehérjeszintézisében nyilvánul meg. Az információ a fehérjék, felépítésére vonatkozik. A DNS-ben tárolt információ bázishármasok formájában jut el az 2010. 09 26 -6- aminosavakig. A bázishármasok átírását az RNS molekulák végzik A DNS molekula képes a megkettőződésre, ezzel az információ megsokszorozódására és az információ átadására is az egyik nukleotid szála mentén képződő m. RNS molekula számára A felépülő m RNS szállítja az átírt információt a sejtben lévő riboszómákra, amelyekben a polipeptid lánc kialakulása történik. A szükséges aminosavak felvételét

és szállítását a szintézis helyére a t. RNS molekulák végzik A m RNS és t RNS molekulák a riboszóma felületén találkoznak egymással Az m. RNS bázishármasait kiegészítő t RNS-ek átadják a hozott aminosavat a növekvő polipeptid láncnak, majd leválnak a riboszómáról. Az aminosavak összekapcsolódásának sorrendjét tehát a t RNS molekulái fordítják le az m. RNS bázishármasairól A DNS bázissorrendje és a felépülő fehérje aminosav sorrendje között a biológiai kód A biológiai membránok szerkezete. A sejtplazma körülhatárolása és a sejt belső tereinek elválasztása a feladatuk. Szerkezetének alapját a lipid molekulák kettős rétege képezi. A befelé forduló szénhidrát láncok hidrofób részt alkotnak, a molekulák poláros részei a víz felé fordulva hidrofil jelleget adnak a lipidrétegnek. Fehérjék is találhatók a membránokban A lipidek, és a fehérjék is oldalra könnyen elmozdulhatnak a membránban. A sejtplazmát

határoló membrán a sejthártya A sejtplazma belső membrán hálózata az endoplazmatikus membrán rendszert alkotják. A membránon keresztül folyó anyagforgalommal megteremtik a sejt és a külvilág közötti szoros kapcsolatot. Ez transzportfolyamatoknak nevezzük. Ha van energia befektetés, akkor aktív transzport, ha nincs, akkor passzív transzport A sejtbe bekerülő szilárd szemcsék, vagy folyadék cseppek: endocitózis; ha kiürül a sejtből: exocitózis. Lejátszódó folyamatok az ember vékonybelében. A vékonybélben a befejeződő emésztés során a szénhidrátok glükózra, a fehérjék aminosavakra, a zsírok zsírsavakra és glicerinszármazékokra bomlanak. Ezeket a vékonybélbolyhok sejtjei aktív transzporttal felveszik, és a hajszálerekbe juttatják. A vékonybél folytatása a vastagbél 13 tétel Ismertesse és jellemezze a fehérje szintézist! (12 tétel) Az ember felső légútjai. Orr nyálkahártya: dúsan erezett, párával dúsítja és

melegíti a beszívott levegőt. Kettős szűrőrendszer: szőrzet, csillós hámsejtek. Garaton keresztül a gége felé A porcos vázak, alkotta gégében a két hangszalag közötti nyitott hangrésen keresztül áramlik a levegő a légcsőbe. Hangadáskor a kilélegzett levegő rezgésbe hozza az összébb záruló hangszalagokat, és ennek következtében a felettük lévő légoszlopban hanghullámok keletkeznek. Ebből alakul ki a száj közreműködésével a tagolt emberi beszéd. Az emberi csontváz. Részei: fej, törzs, végtagok csontos váza. A fej vázát az agy- és az arckoponya adja Törzs: gerincoszlop, mellkas A végtagokat a vállöv és a medenceöv kapcsolja a törzs vázához. 14 tétel Mi jellemző a mitokondriumok szerkezetére és működésére. Alakjuk hengerforma, méretük a baktériumhoz hasonló, számuk különböző lehet, pl. ostoros egysejtűekben csak egy, emlősállatok májsejtjeiben akár több ezer is lehet. A terminális oxidáció és a

citromsavciklus is a mitokondriumokban játszódik le. A mitokondriumokat egy külső membrán választja el a sejtplazmától, ezen belül a belső membrán található, ami benyúlik a mitokondrium plazma állományába. Az eukarióta sejtekben a mitokondrium végzi a szénhidrátok felépítését és lebontását is. Az ember alsó légútjai, légzőmozgása? A légcső a gégéhez csatlakozik, porcos, rugalmas falú cső. Alsó vége két főhörgőre ágazik, ezek a tüdő jobb és bal felébe vezetnek. Tüdő: szivacsos szerkezetű, a mellkas üregében van Mikroszkopikus képe mirigyes Itt vannak a főhörgők, ezek hörgőcskéket hoznak létre, melyek léghólyagocskákban végződnek. Ezek falát sűrű hajszálér hálózat fonja, be itt megy végbe a gázcsere. Légzőmozgások. Belégzés: a rekeszizom összehúzódik, ürege függőlegesen megemelkedik. A bordák közti izmok is összehúzódnak, a bordák megemelkednek, a levegő a tüdőbe áramlik. Kilégzéskor az

izmok ellazulnak, csökken a mellüreg és a tüdő térfogata. A belső és a külső nyomás kiegyenlítődik. A tüdő passzívan követi a mellkas mozgását 2010. 09 26 -7- 15 tétel Mi jellemző a színtestek működésére, szerkezetére? A fényenergia megkötése, színanyagok segítségével, membrán szerkezetekben történik. Az eukarióta sejtek ilyen sejtalkotója a színtest. Ezt a sejtplazmától egy külső membrán választja el A belső teret plazmaállomány tölti ki, ezt a belső membrán lemezei hálózzák be számos gránumot alkotva. Működésük szerint: táplálék készítő – levelekben, fiatal hajtásokban. Raktározó – gumókban, magvakban, kiválasztó, szilárdító, víztartó (kaktusz), szellőztető (mocsári növények). A színtestekben játszódik le a fotoszintézis. Az emberi vese felépítése. Jellemző a nefronok nagy száma. A nefron rokon kezdődő vége tokként veszi körül a hajszálér gomolyagot, amelyből a szűrlet az

elvezető csatornába kerül. Az elvezető csatorna visszaszívó működése folyamatosan újra felhasználhatóvá teszi a szervezet számára a szűrlet még felhasználható anyagát. A maradék vizelet formájában kiürül a szervezetből a húgyutakon keresztül. Légzéssel kapcsolatos térfogati változások a tüdőben? A légzőmozgásokat a rekeszizom és a bordák közötti izmok segítik elő. Belégzéskor: mellkas megnő, tüdő kitágul, levegő beáramlik. Kilégzéskor: a kisebbedő térfogatú mellkas a tüdő összenyomódását okozza, a tüdőből a levegő egyrésze kiáramlik. Nyugodt légzéskor 0,5 liter levegő cserélődik 16 tétel Mi a sejt ciklus lényege, hogyan megy végbe a mitózis? A sejt kromoszómáinak DNS molekulái tárolják azt az információt, ami a sejt fehérjéinek felépítéséhez kell. A DNS megkettőződése és a sejt osztódásának folyamata teszi lehetővé, hogy ez az információ tovább kerüljön az utódsejtekbe. Az

osztódó sejteknek azt a körfolyamatát, amely a sejtek DNS szintézis előtti állapotából kiindulva, a DNS szintézisén és a sejtosztódáson keresztül visszatér a kiindulási szakaszba, sejtciklusnak nevezzük. Nyugalmi szakasz: megindul az RNS szintézise és néhány enzimfehérje szintézise. DNS megkettőződésének szakasza: ez a sejtciklus teljes időtartamának kb. felét, jelenti Ekkor szintetizálódnak a DNS-hez tartozó fehérjék is Ezután egy rövid szakaszban újabb m. RNS képződése és fehérjeszintézis Utána a sejtosztódás szakasza, 1-2 óra alatt lezajlik Kétfelé válnak a kromoszómák, kétfelé osztódik a sejt, a keletkezett két utódsejt nyugalmi szakaszba kerül. Ha a sejtosztódás során olyan utódsejtek keletkeznek, amelyekben ugyanannyi a kromoszómák száma, mint a kiindulási sejtben volt, akkor mitózisról beszélünk. A mitózis a sejtciklus befejező szakasza, kromoszómákká alakul Maghártya felbomlik, húzófonalak

képződnek. Gerinctelenek légzése. Az ízeltlábúak közül a rákok kopoltyúval lélegeznek, aminek hámszövetén keresztül történik a gázcsere. Rovarok: légcsövei a testet teljesen behálózó csőrendszer Ízeltlábúak kültakarója. Az ízeltlábúak testét vastag kutikula és az alatta levő hámszövet rétege borítja. A kutikula réteget elsősorban kitin alkotja, amely igen ellenálló tulajdonságú nitrogéntartalmú poliszacharid. A kutikula nem képes folyamatosan követni az állat növekedését, ezért az ízeltlábúak bizonyos időközönként eltávolítják a régi réteget, és újat hoznak létre. 17 tétel Milyen növényi szöveteket ismer? Jellemezze őket! Az azonos eredetű, felépítésű, működésű sejtek a szövetek. A növényi testek egész életük alatt növekednek Oka, hogy olyan sejt is van a növényekben, amelyek a növény teljes élettartamára megőrzik osztódó képességüket. Ezek a sejtek alkotják az osztódó szövetet.

Plazmával telt sejtekből áll, nagy sejtmaggal, vékony sejtfallal Helyzete szerint lehet: gyökér és csúcs részen – hosszanti növekedésért felelős – oldalsó vastagodásért felelős, pl. kombium – szárközi osztódószövet megnyúlás vagy köztes növekedés, pl. pázsitfűfélék szárában A többi állandósult szövet, mert nem képes osztódásra. A bőrszövetek szerepe a növény elhatárolása, védelme, de egyben a külvilággal való kapcsolattartás is. Ezt a gázcsere nyílások teszik lehetővé Hajtásos növényekben az anyagok szállítását a szállítószövetek végzik. A vizet és a benne oldott sókat a farész, a növény által termelt szerves vegyületeket a háncsrész szállítja. A növényi test legnagyobb részét az alapszövetek alkotják Hajtásos bőrszövet: megvastagodott 2010. 09 26 -8- rész, kutikula réteg, közte gázcserenyílások, nincs színteste a bőrszövetnek, de a gázcsere nyílásnak van. Fedőszőr (havasi

gyopár), mirigyszőr (muskátli). A gyökér bőrszövete: nincs megvastagodva, nincs gázcserenyílás Mi a vérplazma? Az emberi vér folyékony alkotórésze a vérplazma. Vizet, oldott ionokat, szerves molekulákat, és plazmafehérjét tartalmaz. Mi a máj szerepe a tápanyagok szállításában? A máj átalakítja a tápanyagokat és kiszűri a bomlástermékeket. A szénhidrátok átalakítása során a májsejtek a vérben szállított glükóz feleslegéből glikogént készítenek, és ezt tárolják is. A glikogén a szervezet egyik fő, könnyen mozgósítható szénhidrogén tartaléka. A fehérjék aminosavak formájában szívódnak fel a vérbe és szállítódnak a májba. Egy része a májon keresztül eljut a szövetekhez, ahol beépülnek a szintetizáló fehérjékbe A feleslegessé vált aminosavak lebontási végterméke a karbamid csak a májban képződik. Itt képződik még a nukleinsavak lebontási végterméke a húgysav is. 18 tétel Melyek az állati

szövetek? Jellemezze őket röviden! Az állati szervezet elsődleges védelmét a külvilágtól a hámszövetek látják el. Sejtjeik szorosan egymás mellé illeszkednek. Az anyagok a hám alatti szövetrétegekből diffúzióval jutnak a hámsejtekbe Fedőhámok: egy rétegű lap, kör, henger alakú réteg. Több rétegű lehet elszarusodó vagy el nem szarusodó (vízi álatok) Mirigyhámok, váladéktermelésre kifejlődött szövetek. Végkamrákból és kivezetőcsőből épülnek fel (verejték, nyál) Ha nincs kivezetőcső az elválasztott anyagot közvetlenül a testfolyadékba, juttatja, pl. hormonok bejuttatása a vérbe Érzékhám: szervek összekötése, vázrendszer kialakítása. A sejtek nem alkotnak egységes réteget, megnő a sejtközötti állomány. Fehérjékből épül fel a kötőszöveti rostok, ezeket a sejtek termelik Speciális kötőszövet a zsírszövet és a vér is. Támasztószövet: szilárd, de rugalmas – porcszövet sejtjei egyesével kisebb

csoportokban helyezkednek el a rugalmasan szilárd sejtközötti állományban. Porcos halak váza, és a gerincesek csontvázában is – csontszövet szerves és szervetlen részből áll. Izomszövet: sima izom lassú, de tartós hatású mozgásra képes, harántcsíkolt izom gyors, erőteljes, de hamar kifáradó. Tartós mozgásra képes a szívizomszövet is A szív felépítése, működése? Több rétegű szívfal határolja a szívüreg rendszerét, pitvarait és kamráit. Ezeket egymástól a szívbillentyűk választják el, egyben biztosítják a vér egyirányú áramlását is. A szívműködés alapja a ritmusos összehúzódás és elernyedés. A jobb pitvarból a jobb kamrába áramló vér a tüdő vérkörébe kerül Onnan oxigénnel feldúsítva visszakerül a bal pitvaron keresztül a bal kamrába. A bal kamra összehúzódásával a vér kilökődik a test nagy vérköre felé. 19 tétel Hogyan jutnak át a különböző méretű, oldhatóságú anyagok a

membránokon? A sejtplazmát körülhatároló és a sejt belső tereit elválasztó biológiai membránok. A rajtuk keresztülfolyó anyagforgalommal megteremtik a sejt és a külvilág közötti szoros kapcsolatot. A membránokon keresztül folyó anyagforgalmat közös néven transzportfolyamatoknak nevezzük. Ha ez a folyamat külön energia-befektetést nem kíván a sejttől, pl. csak egyszerű diffúziós jelenség, akkor passzív transzportról beszélünk Ha biológiai forrásból eredő energia felhasználásával jut át az illető anyag a membránon azt aktív transzportnak, nevezzük. Az aktívtranszportban fontos szerepük van a membránfehérjéknek, ezek részt vesznek a szállítandó anyag átjuttatásában Nagyobb méretű szilárd szemcsék vagy folyadék cseppek membránrészletbe csomagolva kerülnek be a sejtbe endocitózissal vagy ürülnek ki a sejtből exocitózissal. Passzív: a féligáteresztő tulajdonságú membrán két oldalán az illető anyag

koncentrációja különböző. Az anyagáramlás a kisebb koncentrációjú hely felé irányul A víz és néhány egyszerű szerves molekula (apoláris anyagok) ozmózisos jelenség. Aktív: kolloidnál kisebb méretű anyagok. A kolloid méretűeknek hordozó fehérjére van szüksége Endocitózis: bekebelezés, a membrán körülveszi, bezárja. Vörösvérsejtek felépítése, képződése. A vörös csontvelőben keletkeznek, a vérben, a legnagyobb számban jelenlévő anyagok. Fejlődésük 4-5 napig tart; egyre csökken nukleinsav tartalmuk, majd teljesen lebomlik az egész sejtmag. A vérbe kerülő érett vörösvérsejtek már sejtmagnélküliek. Fontos alkotórésze a hemoglobin, ez fontos a légzési gázok szállításában Az oxigént oxihemoglobin alakjában köti meg és szállítja a tüdőből a szövetekhez. Az innen felvett széndioxidot a vörös vérsejtekben levő enzim szénsavvá alakítja, amely hidrogén és hidrogén-karbonát ionokra disszociál. A

hidrogén a 2010. 09 26 -9- hemoglobinhoz kötődik, a hidrogén-karbonát a vérplazmába kerül. A tüdő területén a disszociált szénsavból enzim hatására szén-dioxid szabadul fel, és elhagyja a vörösvérsejteket. 20 tétel A sejtmag felépítése. Az eukarióta élőlények jellemző sejtalkotója a sejtmag. Gömb vagy lencse alakú Általában egy sejtmag, de vannak kettő, illetve több magú sejtek is. A sejtmagot a maghártya választja el a sejtplazmától A maghártya 2 membrán rétegből áll. A sejtmag többféle makromolekulát tartalmaz, ezek közül a DNS molekulák és a hozzájuk kapcsolódó fehérjék alkotják a kromatin állományt. Ez a sejtosztódás során tömör testekké áll össze Ez a sejtosztódás során tömör testekké áll össze ez a kromoszóma. A pórusokon történik a fehérjék és nuklein savak anyagforgalma A magvacskában szintetizálódnak az RNS molekulák. Melyek a nagy mennyiségben szükséges elemei az

élőlényeknek? Az élőlények sejtjeinek felépítésében részt vevő kémiai elemek a biogén elemek (23). Ebből 16 minden élőlényben megvan. Szénatomok, hidrogén, oxigén, nitrogén Nyomelemek: réz, mangán, cink Ionok: kálium, Na, Ca, Mg, P, S, Fe. Szervetlen vegyület: a víz, poláros, könnyen hidrogénkötést létesít, az emberi test 62%-a víz Az anyagszállítás közege is víz. Lipidek: apoláris oldószerben oldódnak, ezek a szervezet energia tartalékai (zsírok, olajok). Molekuláik hidrolízissel felbonthatók, feladatai: mechanikai védelem, hőszigetelés Foszfatidok: glicerin, foszforsav, kettős jellegű molekula. Biológiai határhártyák kialakításához kellenek Karotinoidok: a növényi festékanyag alkotói, fontos szerepük van a fotoszintézisben. Szénhidrátok: monoszacharidok: pentózok, hexózok Poliszacharidok: tartalék szénhidrát, vagy növényi keményítő vagy állati glikogén. Fehérjék, nukleotidok, nukleinsavak. Melyek a

fehérvérsejtek alapvető típusai, és mi jellemző működésükre? Sejtmagjuk van, nem tartalmaznak hemoglobint ezért színtelenek. Felnőtt ember vérében 5-8000/mm3 található 3 csoport: granulociták: vörös csontvelőben keletkeznek, néhány napig élnek, körülveszik a behatoló baktériumokat, kis méretű idegen anyagot. Endocitózissal bekebelezik, majd enzimjeivel lebontja Közben a legtöbb granulocita elpusztul. A genny az összegyűlt és elpusztult fehérvérsejtek tömege Monociták: vörös csontvelőben keletkeznek, nagy méretűek. Kiszűrik a nagyobb méretű idegen anyagot, kórokozót, majd bekebelezi és lebontja őket Limfociták: a nyirokszervekben kialakuló fehérvérsejtek. Felismerik az idegen anyagot és hatástalanítják 2010. 09 26