Jogi ismeretek | Büntetőjog » Büntetőjog általános rész, államvizsga tételek, 2004

Büntetőjog általános rész (Államvizsga tételek 2004.) 1.tétel A BÜNTETŐ TÖRVÉNYEK RENDSZERE, SZERKEZETE. A DISZPOZÍCIÓ FAJTÁI. A MAGYAR BÜNTETŐJOG FORRÁSAI. A büntetőjogszabály rendszere, szerkezete, a BTK felépítése A büntetőjogszabály rendszere: Rendszerén azt értjük, hogy hogyan jelenhet meg. Megjelenhet: - BTK-ban, vagy más néven Kódexben: a NULLUM CRIMEN SINE LEGE elvének érvényesülése, valamint praktikus jogalkalmazói szempontok is indokolják, hogy egy adott államban, adott időszakban rendelkezésre álljon az anyagi büntetőjogi szabályokat egységes szerkezetbe, rendszerbe foglaló büntetőtörvénykönyv. (Ez jelenleg az 1978 évi IV. Tv, ami 1979 július 1-én lépett hatályba) - Büntető novellában (Jelentősebb számú büntetőnormát tartalmazó büntető jogszabály).: ez szorosan kapcsolódik a Btk-hoz, és annak egy, vagy több részterületét érinti. A Novella, a Kódex joganyagának a hozzáigazítása a

változásokhoz. 7 - 10 évente jelenik meg, és a Kódex joganyagának kb. 1/3-át változtatja meg - Egyes büntető normát tartalmazó jogszabályban: ha valamely konkrét büntető jogszabály bevezetésének az igénye nem tűr halasztást, akkor a jogalkotó egyes büntető normát tartalmazó jogszabály kibocsátásával szabályozza a kérdéses magatartást. Pl: az 1989 évi XVI Tv eltörli a halálbüntetés lehetőségét az állam ellenes bcs-k tekintetében. Ezzel nem lehetett várni a következő novella megjelenéséig. A BTK szerkezeti felépítése: Általános és Különös részre tagozódik. Az Általános részi rendelkezések a büntetőjogi felelőség feltételeire, módozataira, ill. a büntetőjogi jogkövetkezményekre vonatkozó általános szabályokat fogalmazzák meg. A Különös részi rendelkezések az egyes bcs-k törvényi tényállásait határozzák meg, ill. azt, hogy az elkövetőkkel szemben a különös törvényi tényállások kimerítése

setén milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók. Az Általános rész 9 ( I - IX ) fejezetre tagozódik, a különös rész 11 (X-XX.) fejezetre A fejezetek címekre tagozódnak, de vannak olyan fejezetek, ahol nincsenek címek. A címek, ill. fejezetek szakaszokra tagozódnak, melyek a legkisebb önálló szerkezeti egységei a BTKnak A szakasz állhat: bekezdésekből, fordulatokból, pontokból és alpontokból. A szakasz felépítése: Áll: - Hipotézisből : feltétel = az hogy a bcs-t elkövessék. A büntetőjogszabály jellegzetessége, hogy a hipotézis és a diszpozíció egybe olvad. A Tv alkotó tartózkodik az olyan kifejezésektől, hogy " ha tanúsították a magatartást ", " ha elkövették a bcs-t ". - Diszpozíció: a jogalkotó az egyes konkrét helyzetektől és személyektől elvonatkoztatva fogalmazza meg azt a magatartást, amelynek tanúsításával, vagy amelytől való tartózkodással bcs. valósul meg - Szankció: a diszpozícióban

kifejezésre jutó büntetőjogi tilalom, ill. parancs megszegése esetén bekövetkező joghátrány. Diszpozíció fajtái: - Egyszerű: a jogalkotó olyan kifejezés használatával fogalmazza meg a büntetendő magatartást, melyek köznapiak, egyértelműek - Leíró: pontosan, részletesen körülírja a büntetendő magatartást, de nem olyan egyértelmű, köznapi kifejezésekkel, mint az egyszerű diszpozíciónál. - Hivatkozó, vagy utaló: alapja a célszerűség, hogy a jogalkotó kerülje a felesleges ismételgetéseket. A büntető törvényben egyszer már meghatározott fogalomra, bcs.-re pusztán csak utaljon, hivatkozzon a jogalkotó. 2 - Keret, vagy blanketta: az életviszonyok változásai miatt ne kelljen állandóan módosítani a büntető jogszabályokat. A büntetőjog itt csupán keretet biztosít, és ezt a keretet az adott életviszonyt szabályozó jogág jogszabályai töltik meg tartalommal. A diszpozíciók egymáshoz való viszonya szerint

megkülönböztetünk: - Alapeseti tényállás: a jogalkotó a bcs-nek azt a változatát írja le, ami a legtöbbet fordul elő, tipikusnak tekinthető. - Minősített eseti tényállás: Mindazon körülmények, melyek az adott bcs.-nél a társadalomra veszélyességet fokozzák, minősített esetekben nyerhetnek megfogalmazást, de megalapozhatja a súlyosabb minősítést a motívum, és a célzat is. - Privilegizált tényállás: Azok a körülmények, amik jelentkezése az alapesethez képest enyhébb büntetés kiszabását igénylik, privilegizált (kedvezményezett) esetekben nyerhetnek megfogalmazást. A minősített, vagy privilegizált esetekben az alapesetnek az életben ritkábban előforduló, nem tipikus mozzanatait értékeli a jogalkotó. A hatályos büntetőjog forrásai Jogforrás az, ahonnan a jog ered, származik. Tartalmi értelemben ez a jogalkotó ( Országgyűlés ) akarata. Formai értelemben a jogszabály megjelenési formája (Magyar Közlöny) A magyar

büntetőjog forrása csak írott jogszabály lehet. Megkülönböztetünk: - büntetőjogon belüli - büntetőjogon kívüli jogforrásokat. Büntetőjogon kívüli jogforrások: elsősorban az Alkotmány törvény, de lehet más egyéb törvény, ill. alacsonyabb szintű jogszabály is. Pl: Ptk amikor a BTK a kiskorúról szól A Ptk rendelkezései határozzák meg a kiskorú fogalmát. A Be meghatározza a sértett fogalmát Ezt a BTK egyes rendelkezései is tartalmazzák, pl.: az erőszakos közösülésnél, ilyenkor a sértetten azt a személyt kell érteni, akit jogforrási erővel a Be. vonatkozó rendelkezései határoznak meg Keret diszpozíciónál közvetett jogforrási szerepe lehet a keretet tartalommal kitöltő, egyéb jogágba tartozó jogszabályoknak. Büntetőjogon belüli jogforrások: Csak törvény lehet, bár még életben van néhány törvényerejű rendelet is. Csak írott jogforrás lehet Alapvető jogforrása a Btk. Hatályos büntetőjogunk ,

büntetőjogon belüli jogforrásai: - 1978 évi IV Tv. A Büntető Törvénykönyvről ( BTK ) /alapvető jogforrás/ - 1979 évi 5 Tvr. A Btk. hatályba lépéséről és végrehajtásáról ( BTKÉ ) - 1979 évi 11 Tvr. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról - 1983 évi 12 Tvr. A BtkÉ. módosításáról - 1984 évi 19 Tvr. A Btk. módosításáról - 1985 évi 17 Tvr. A Btk. módosításáról - 1987 évi 5 Tvr. Az állam és szolgálati titokról - 1987 évi III Tv. Büntető novella - 1988 évi XII Tv. A Btk. módosításáról - 1989 évi II Tv. Az egyesülési jogról - 1989 évi III Tv. A gyülekezési jogról - 1989 évi XVI Tv. A Btk. módosításáról ( eltörli a halálbüntetés lehetőségét az állam ellenes bűncselekmények esetében) - 1989 évi XXIII Tv. A Btk. módosításáról - 1989 évi XXV Tv. A Btk. módosításáról - 1989 évi XXVIII Tv. A külföldre utazásról és az útlevélről - 1989 évi LIV Tv. A Btk. módosításáról - 1990

évi IV Tv. A lelkiismereti és vallás szabadságról - 1990 évi VI Tv. Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról - 1990 évi XIII Tv. A Btk. módosításáról - 1992 évi XIII Tv. A büntető jogszabályok módosításáról - 1993 évi XVII Tv. A büntető jogszabályok módosításáról 3 - 1993 évi XLV Tv. - 1994 évi IX Tv. - 1995 évi XLI Tv. - 1995 évi LXV Tv. - 1996 évi XVII Tv. - 1996 évi LII Tv. - 1997 évi LXXIII. Tv - 1998 évi XXII Tv. - 1998 évi LXXXVII Tv. - 1999 évi CXIII Tv. - 1999 évi CXX Tv. - 2000 évi CXXV Tv. - 2001 évi LIX Tv. - 2001 évi CXXI Tv. - 2003 évi II Tv. A Btk. módosításáról A büntető jogszabályok módosításáról A büntető jogszabályok módosításáról Az államtitokról és szolgálati titokról A Btk. módosításáról A Btk. módosításáról A Btk. módosításáról A Btk. módosításáról A büntető jogszabályok módosításáról Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló Tv.

módosításáról A büntető jogszabályok módosításáról A Btk. módosításáról A Btk. módosításáról A Btk. módosításáról A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról A legfelsőbb bíróság irányelveket és elvi döntéseket alkot, ill. kollégiumi állásfoglalásokat és eseti döntéseket hoz. Nem tekinthetők jogforrásnak, de az LB jogegységi határozatai (BJH) kötelezőek a bíróságokra nézve. A törvényeket és törvényerejű rendeleteket a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A legfelsőbb bíróság irányelvei és elvi döntései nem bírnak kötelező erővel az állampolgárokra. 2.tétel A BÜNTETŐ JOGSZABÁLY ÉRTELMEZÉSE A büntetőjogszabály értelmezése, fogalma, alanyai, módszerei, eredménye Az értelmezés nem más, mint a jogalkotó valódi akaratának megismerésére irányuló tevékenység. A mindennapi jogalkalmazás során elengedhetetlen a jogértelmezés, a jogalkotói akarat

valódi tartalmának feltárásához. - Értelmezés alanyai: (kik, ill. mely szervek végzik az értelmezést, ők az értelmezés alanyai): - Jogalkotó ( Országgyűlés ): valamely fogalmat, kifejezést magfa a jogalkotó értelmez, magyaráz. Értelmező rendelkezéseket tesz közzé ( BTK IX. fejezet ) ami mindenki számára kötelező, tehát hiteles. A büntető törvény miniszteri indoklása nem hiteles - Jogalkalmazó ( Nyomozó hatóságok:-rendőrség,-Ügyészség,-Vám és Pénzügyőrség,-más államigazgatási szerv. Hajó, vagy Légi jármű kapitánya, Bíróság ): az adott konkrét esetben kötelező érvényű az értelmezésük. A LB-nak az értelmezése szükséges az egységes bírói gyakorlat érdekében. Csak a meglévő jogszabályt értelmezi A LB, bíróságokra kötelező irányelvei: 15, 20, 23 az élet, a testi épség fokozottabb védelmével foglalkozik, jelenleg is hatályos. A LB, bíróságokra kötelező elvi döntései: I., III, IV, VIII

jelenleg is hatályosak A LB. irányelvei és elvi döntései az ügyészségre, és a többi nyomozó hatóságra nem kötelező érvényű. A LB Büntető kollégiumának, Katonai kollégiumának, ill Büntető Kollégiumi Tanácselnöki Értekezlet állásfoglalásai a bíróságokra sem kötelező, de átment a gyakorlatba és alkalmazzák őket. Az állásfoglalások a Bírósági Határozatok című folyóiratból mindenki számára hozzáférhetők. - Jogtudomány művelői, képviselői: bár értelmezésük elméleti és gyakorlati haszna nem vitatható, nem tekinthetjük hitelesnek, nem kötelező senkire. Értelmezés módszerei: (az értelmezés alanyai milyen módszerekkel végezhetik az értelmezést.) - Nyelvtani: ezen értelmezés estén a nyelvtani, szófejtéstani, vagy a jelentéstani szabályok segítségével tárjuk fel a jogszabály szövegének valódi tartalmát. Pl: az "és" kötőszónál nem választhatók el egymástól a feltételek, a

"vagy" kötőszónál a feltételek egymástól függetlenül is jogi jelentősséggel bírnak. - Logikai értelmezés: a logika szabályai szerint tárjuk fel a jogalkotó valódi akaratát Pl.: Zártörés 4 - Rendszertani, vagy rendszerező értelmezés: a büntetőjogszabályok rendszerbe foglalása, ill. a rendszerben való elhelyezésük, jelentős jogalkotói akaratot tükröz. A BTK különös részének felépítése során döntő szempont, hogy az adott magatartás absztrakt társadalomra veszélyességének a jogalkotó milyen jelentőséget tulajdonít. Így előrébb sorolja azokat a bcs-ket, amelyek társadalomra veszélyességét magasabb fokúnak ítéli. Azoknál a bcs-knél, amelyek jogi tárgya kettős, vagy többes, rendszertani értelmezést alkalmazva állapíthatjuk meg, hogy az adott bcs által sértett, vagy veszélyeztetett társadalmi viszonyok, érdekek, vagy értékek közül melyiknek tulajdonít elsődlegességet a törvényhozó. Pl

Rablásnál - Történeti értelmezés: ha a jogszabály valódi tartalmát, keletkezési körülményeit, fejlődésének sajátosságait figyelembe véve tárjuk fel, történeti értelmezést végzünk. - Alkotmányos értelmezés: Az alkotmánybíróság határozatai jelentik ezt, és ezen túl menően meghatározzák a büntetőjogi norma értelmezésének alkotmányos tartományát. Értelmezés eredménye: (az értelmezés alanyai, az adott módszerekkel végzett értelmezés során milyen eredményre jutottak): - Megállapító: ha a jogszabály valódi tartalma minden különösebb kritika, bírálat nélkül feltárható a mindennapi jogalkalmazás gyakorlatában. - Kiterjesztő: ha a jogszabályt olyan esetre alkalmazzuk, amire a jogszabály szövege látszólag nem vonatkozik (pl.: Btk 186§ Közúti veszélyeztetésnél a kts-t nem írja le a jogalkotó, de az alapesetben kell ezt értékelni, vagy pl. a dolog büjogi fogalma) - Megszorító: ha a jogszabály alkalmazási

köréből kirekesztünk olyan esetet, amire a jogszabály szövege látszólag vonatkozik (pl.: Btk229§ Hivatalos személy elleni erőszaknál, ha a rendőr jogszerű eljárása csak tartalmilag jogszerű, de alakilag (formailag) nem, akkor nem kerülhet sor a bcs. megállapítására.) Analógia: A joghézagot két féle képen lehet megszűntetni: - új jogszabály hozatalával - analógia alkalmazásával Analógia fajtái: - joganalógia: a joghézagot, a törvény homályos, elvont jogelveit alkalmazva küszöbli ki ( Európában alkalmazni Tilos) - törvény analógia: joghézag esetén, egy hasonló esetre vonatkozó törvényt alkalmaz a kérdéses esetre. Csak más jogágban kerülhet sor az alkalmazására, és itt szükséges is. Az analógia bármely fajtáját tilos alkalmazni a büntetőjogban. 3.tétel A BÜNTETŐTÖRVÉNY HATÁLYA Azt fejezi ki, hogy a jogszabály kikre, mely területen, és milyen időbeli határok között alkalmazható, érvényesülésének mik

a feltételei. Valamely bcs-re, vagy személyre csak meghatározott területen és időben érvényesülhet a büntető jogszabály. Az érvényesülés és az érvényesség két különböző fogalom. Ha a jogszabály szabályszerűen jött létre, akkor érvényes A büntetőjogszabály hatályaira vonatkozó elvek: - Honossági, vagy személyi elv: egy adott állam, az állampolgára által elkövetett bcs-t büntetni rendeli, bárhol is követte el. Pl: személyi hatály - Területi elv: egy adott állam a területén elkövetett bcs-t büntetni rendeli, bárki is követte el pl.: területi hatály - Állami önvédelem elve: egy adott állam, a védett jogi tárgya ellen elkövetett bcs-t büntetni rendeli, bárki, bárhol is követte el. 5 - Univerzalitás, vagy egyetemlegesség elve: egy adott állam, a bárki által, bárhol, bármilyen jogi tárgy ellen irányuló bcs-t büntetni rendeli ( más államok elkövetői ne ide meneküljenek ) Időbeli hatály: 2.§A

bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni, egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje. Fő szabály, hogy a bcs-t az elkövetésekor hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Ez garanciális szempont, hogy bárki, csak olyan cselekmény miatt legyen felelőségre vonható, melyet az elkövetés idején a törvény már leírt, ill. büntetni rendelt Vannak olyan bcs-k, amelyek egy mozzanattal valósulnak meg, vannak olyan bcs-k, amelyek több mozzanattal valósulnak meg, vannak állapot bcs-k ( a magatartás tanúsításakor létrejön egy jogellenes állapot, és addig tart, amíg meg nem szűnik ), és vannak eredmény bcs-k ( a bcs akkor válik befejezetté, amikor a törvényi tényállásban

megfogalmazott eredmény létrejön ). Elkövetési idő az az időpont, amikor az elkövetési magatartás utolsó mozzanatát is kifejtik. A visszaható erő érvényesülésének általános feltétele, hogy a cselekmény elbírálásakor új büntetőtörvény legyen hatályban. Különös feltétele, hogy az új törvény szerint a cselekmény már nem bcs, vagy a cselekmény enyhébben bírálandó el. A bcs következményeit súlyosabban elbíráló, vagy új bcs-t megállapító új büntetőtörvénynek nincs visszaható ereje. Az " enyhébben bírálandó el", és az "enyhébben büntetendő" kifejezés nem ugyan az, mert: - az elbírálást követően, az elítéltre háruló jogkövetkezménynek csak egy részét képezheti a büntetés, ill. - előadódhat olyan helyzet is, hogy az új büntetőtörvény a magatartás tanúsítása esetére súlyosabb büntetést helyez kilátásba, de ugyanakkor a jogkövetkezmények összhatásukban mégis

kedvezőbbek az elitéltre. Területi hatály: 3.§ (1)A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményekre, valamint magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. (2) A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón, vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is. Fő szabály, hogy a magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bcs-kre. Bizonyos esetekben az állam kivételt teremt a fő szabály alól A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón, vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is. A kiterjesztett büntető joghatóság relatív Csak olyan bcs-kre érvényesíthetők, melyeket magyar hajón, vagy magyar légi járművön valósítottak meg, függetlenül külföldi tartózkodási helyétől. Személyi hatály:

4. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az a) a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, b) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. §), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, c) emberiség elleni (XI. fejezet) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő. (2) A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. §) esetében a magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. (3) Az (1)-(2) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el. 6 Minden magyar állampolgártól

elvárható, hogy a magyar törvényeket akkor is megtartsa, ha külföldön tartózkodik. A törvény e rendelkezéséből kitűnik, hogy a személyi hatály elkíséri a magyar állampolgárt külföldre is. A jogsegély egyezmény hiánya miatt nem büntethető külföldi állampolgár bűncselekményére jó a (BTK.4§ (1) a pont) A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az: a.) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő Olyan bcs-k tekintetében, melyek üldözését nemzetközi szerződés írja elő, a jogalkotó nem tartja mellőzhetőnek a magyar törvények alkalmazását, tekintet nélkül arra, hogy ki az elkövető, hol követte el a bcs-t, és hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e a magatartás. Erre jó a (BTK 4.§ (1) b és c pontja ) Ezen esetekben a Be megindítását a Legfőbb Ügyész rendeli el 5.§ A

diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek büntetőjogi felelőségre vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat az irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügy miniszter nyilatkozatát kell alapul venni. A mentességről csak a küldő államnak van joga lemondani. A mentesség inkább Büntetőeljárás jogi jogintézmény. Mentesség illeti meg: - a diplomáciai személyzetet ( képviselet vezetőjét, beosztott diplomatákat, velük közös háztartásban családtagjaikat ) - az idegen állam és kormányfőket, és kíséretüket - a speciális diplomáciai missziók vezetőit, beosztott diplomatáit, családtagjaikat - a nemzetközi szervezetek meghatározott típusú tisztviselőit - az ENSZ és más nemzetközi szervezetek mellé küldött állandó képviseletek vezetőit, beosztott diplomatáit, családtagjait - nemzetközi szervezetek közgyűlésére, vagy más szervei

ülésére, valamint nemzetközi konferenciákra küldött delegációk diplomáciai funkciókkal megbízott tagjait - nemzetközi bíróságok tagjait - diplomáciai futárokat 4.tétel A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA, EGYES ELEMEINEK ELEMZÉSE 10.§(1) Bűncselekmény az a szándékosan, vagy ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti, gondatlan gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, vagy társadalmi rendjét, az állampolgárok személyét, vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Bűncselekmény az az emberi cselekmény: - társadalomra veszélyes - büntetendő - bűnös Ha az elkövető nem bűnös akkor vétlen. Ezek együttes megléte nélkül nincs bűncselekmény Társadalomra veszélyesség: Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység, vagy mulasztás, amely a

Magyar Köztársaság állami, társadalmi, gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti, vagy veszélyezteti. 7 Mindazok a magatartások, amelyek a jogalkotó értékítéletétől függően jogellenessé válnak, e társadalomra veszélyes emberi magatartások köréből kerülnek ki. A jogalkotó számára: valamely magatartástípus absztrakt társadalomra veszélyessége, a bcs-é nyilvánítás indoka. A társadalomra veszélyesség nem függ a jogalkotó akaratától, objektív kategória Az adott társadalomban, az adott időszakban meglévő értékrendek alapján dönt a törvényhozó, hogy mely szinten húzza meg azt a zsinórmértéket, amelynek meghaladása esetén a társadalomra veszélyes magatartás elleni védekezéshez büntetőjogi eszközöket kell igénybe venni. Felelősség teljes döntés hárul a törvényhozóra, mert helyesen kell felismernie, hogy melyek azok a magatartástípusok, amelyek absztrakt társadalomra

veszélyessége indokolttá teszi azok pönalizálását. Előfordulhat, hogy a törvényalkotó túlértékeli, vagy alábecsüli egy-egy magatartástípus társadalomra veszélyességét. Az utóbbi esetben korrekcióra, csak büntetendővé nyilvánítással van lehetőség. Ha a Jogalkalmazó: egy konkrét esetben arra a következtetésre jut, hogy hiányzik a cselekmény konkrét társadalomra veszélyessége, úgy a bűncselekmény fogalom egyik elemének hiánya miatt nem kerülhet sor a bcs elkövetésének megállapítására. 28.§ Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. E rendelkezés alkalmazásával egy időben az elkövetőt megrovásban kell részesíteni. Ha a cselekmény társadalomra veszélyessége az elbírálás idejére csekélyé válik, vagy megszűnik: 36.§ Nem büntethető az, akinek a cselekménye az

elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy – személyére is figyelemmel – a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. A társadalomra veszélyesség elbíráláskori csekéllyé válása esetén kötelező, míg megszűnése esetén lehetséges a megrovás alkalmazása. Büntethetőség feltételei: - büntetendőség - bűnösség - büntethetőségi akadály hiánya Büntetendőség: a bűncselekmény fogalom formai elemének tekinthető. A büntetendőség azt jelenti, hogy az adott magatartást a BTK különös része leírja, és tanúsítóját büntetés kilátásba helyezésével fenyegeti. A büntetendőség, és a büntethetőség nem ugyanaz A büntetendőség objektív fogalom, míg a büntethetőség összetett fogalom, és szubjektív elemeket is tartalmaz. Bűnösség: a büntetőeljárás eredményeként ítéletben kimondott bűnösséget perjogi bűnösségnek nevezzük, ami

tágabb fogalom, mint az anyagi jogi bűnösség. A felelősség alapjául, a kizárólag tárgyi okozást is elegendőnek tartó rendszerek felelőség alakzatát objektív, vagy eredmény felelőségnek nevezzük. A modern BTK-k nem ismerik el az objektív felelőséget. A Btk. a bűnösség két fajtáját határozza meg: 13.§ Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. 14.§ Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következménynek lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet, vagy körültekintést elmulasztja. A szándékosság, vagy gondatlanság formájában kifejezésre jutó bűnösség, a büntetőjogi felelőségre vonás szükséges, szubjektív feltétele. 8 A cselekmény társadalomra veszélyessége,

büntetendősége, és a bűnösség a bcs. megvalósításának konjunktív feltételei. Bármelyik hiánya esetén nem valósul meg bcs Szándékosság fajtái: Gondatlanság fajtái: - egyenes ( dolus direktus ) - eshetőleges ( dolus eventuális ) - tudatos ( luxuria ) - hanyag ( negligentia ) 5. tétel A TÖRTÉNETI ÉS A KÜLÖNÖS TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS. AZ ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS FOGALMA, RENDSZERE. A JOGI TÁRGY. AZ ELKÖVETÉSI TÁRGY, A PASSZÍV ALANY ÉS A SÉRTETT. A tényállás fogalma, fajtái Azoknak az ismérveknek a törvényi megfogalmazása, amelyek megléte nélkül nem valósulhat meg bcs, Tényállások fajtái: - Történeti tényállás: ez nem más, mint a valóságban megjelenő valamely emberi magatartás büntetőjogi szempontból jelentőséggel bíró körülményeinek az összessége. - Különös törvényi tényállás: a törvényi tényállásokat a törvényalkotó a Kódex különös részében fogalmazza meg. A törvényi

tényállás, egy adott bcs törvényi ismérveinek az összessége Úgy jön létre, hogy a törvényalkotó a történeti tényállásokból absztrakció útján nyert tényállási elemekből létrehozza az adott bcs törvényi tényállását. A bűncselekmény fogalom és a törvényi tényállás egymással nem azonosítható. A bűncselekmény fogalom egyik eleme a társadalomra veszélyesség, melyet mint objektív elemet a törvényalkotó csupán felismerhet, de ellentétben a törvényi tényállással, nem alkothat meg. - Általános törvényi tényállás: olyan elméleti rendszer, amely magába foglalja az egyes törvényi tényállásokból absztrakció útján elvont közös elemeket, kiegészítve az általános rész büntethetőségi feltételeivel. Az általános törvényi tényállás valamennyi bcs törvényi tényállásainak közös elemeit tartalmazza. A tényállási elemeket tartalmi és formai szempontok szerint csoportosíthatjuk. Azokat a tényállási

elemeket, amelyek kivétel nélkül hozzátartoznak valamennyi bcs-hez, szükséges tényállási elemeknek nevezzük. Tartalmi szempontból megkülönböztetünk: - Leíró tényállási elemeket: csak felismerést igényel. Olyan ténykérdésről van szó, melynek eldöntése egyszerű ténymegállapítást igényel. - Normatív tényállási elem: jogalkalmazói értelmezést, értékelést igényel, nem elegendő az egyszerű ténymegállapítás Pl.: jelentős érdeksérelem, súlyos veszély, közvetlen veszély A bűncselekmény tárgya, jogi, és elkövetési tárgya, a passzív alany és a sértett Két féle értelemben beszélhetünk róla, egyrészt jogi tárgyról, másrészt elkövetési tárgyról. Jogi tárgy: nem valóságos, fizikai értelemben vett tárgyat jelent. Fogalma: az a társadalmi viszonyokban kifejeződő érdek, vagy érték, amit a bűncselekmény sért, vagy veszélyeztet. 9 Fajtái: - Közvetlen jogi tárgy: az adott bcs. által közvetlenül

támadott társadalomi viszony Pl: az Ember ölés bűncselekménynek a közvetlen jogi tárgya az emberi élet - Különös ( csoport ) jogi tárgy: az egymással rokon közvetlen jogi tárgyak gyűjtőfogalma Pl.: az emberi élet, a testi épség és egészség biztonságához fűződő társadalmi érdek - Általános jogi tárgy: a büntetőjogilag védett, oltalmazott társadalmi viszonyok összessége. Az adott állam jogrendje. A jogi tárgyak hierarchiája: Különös ( csoport ) jogi tárgyat, a közvetlen jogi tárgyon keresztül sértik a bcs-k. Az általános jogi tárgyat, a különös ( csoport ) jogi tárgyon keresztül sértik az egyes bcs-k. Egy fejezetbe, vagy fejezeten belül egy címbe kerülnek azok a bcs-k, amelyek különös ( csoport ) jogi tárgya azonos. Elkövetési tárgy: olyan fizikai értelemben vett dolog, amire, vagy akire nézve a bcs. elkövetője az elkövetési magatartást megvalósítja. Lehet dolog, amire a bcs. elkövetése irányul Pl: lopás

bűncselekményének az elkövetési tárgya az idegen ingó dolog. Lehet személy is ( passzív alany ) akire a bcs. elkövetése irányul Passzív alanyról akkor beszélünk, ha valamely személynek mintegy a testén valósul meg a bcs. A sértett akkor válik passzív alannyá, ha rajta valósul meg a bcs. Pl: emberölés sértettje, egyben passzív alanya a megölt személy. A csalás sértettje a tévedésbe ejtett személy, aki azonban nem passzív alany. 6.tétel AZ ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS A magatartás megnyilvánulhat tevésben és mulasztásban. A tárgyi oldalnak szükséges eleme az elkövetési magatartás tanúsítása csak bizonyos feltételek megléte esetén valósít meg bűncselekményt. Pl rongálás, a megsemmisítés önmagában nem valósít meg bűncselekményt mert saját vagyontárgyait bárki megsemmisítheti , megrongálhatja. Az elkövetési magatartáson kizárólag a magatartásnak a külvilágban megjelenő objektív összetevőjét értjük. Redukált

cselekményfogalomnak nevezzük Az elkövetési magatartással szemben támasztott követelmények: A cselekmény objektív hatóképessége tényleges következményt idéz elő. Pl ököllel arcul ütés, vagy ilyen következmény előidézésére alkalmas pl. teájába mérget öntenek, de a tea kiborul a szőnyegre Az objektív hatóképességnek a hiánya nem eredményezi az adott törvényi tényállás kimerítését. Pl vadászaton le akarja lőni haragosát az elkövető, de nem találja el, ekkor emberölés kísérlete miatt vonják felelősségre. A cselekmény szubjektív akaratlagossága: azt jelenti hogy pusztán a mozdulat a mozgás akarását. Nem tekintjük szubjektív akaratlagos mozgásnak a reflex-mozgásokat, az öntudatlan állapotban és a hipnózis alatt végzett mozgásokat. Az elkövetési magatartás objektív hatásiránya: tevés esetén az elkövető a saját aktivitásával juttatja előre a bűncselekmény befejezettségének irányába ható ok-okozati

folyamatot. Ebben az elkövető tevőlegesen közreműködik pl. erőszakos közösülésnél a közösülést, ill késszúrással történő emberölésnél a kés megragadása, szúrásra emelése, a szúró mozdulat megindítása. Mulasztáskor a mulasztó személyen kívül tőle függetlenül fejlődik a folyamat a bűncselekmény befejezettségének irányába. A mulasztás azzal nyer büntetőjogi jelentőséget, hogy az elkövető a tőle független zajló ok-okozati folyamatba nem avatkozik be, holott fennáll a cselekvés jogi kötelessége és a tevés lehetősége is. A büntetőjogi értelemben vett mulasztás a lehetséges cselekvés kötelességellenes nem tevése. A törvényi tényállások csoportosítása az elkövetési magatartások szerint: 10 - A bűncselekmények egy része tevéssel követhető el, a tényállásokat kizárólag tevéssel elkövethető bűncselekményeknek nevezzük pl. erőszakos közösülés - Vannak olyan bűncselekmények, amelyek

kizárólag mulasztással követhetők el. E tényállásokat kizárólag mulasztással elkövethető bűncselekményeknek nevezzük pl. segítségnyújtás elmulasztása - Vannak olyan bűncselekmények amelyek akár tevéssel, akár mulasztással is elkövethetők. E bűncselekményeket három csoportba oszthatjuk: - a törvényalkotó azt a megoldást választja, hogy a tényállásban kifejezetten utal úgy a tevés, mint a mulasztás elkövetési magatartására pl. magánlaksértés bemegy, vagy benn marad - Az elkövetési magatartást olyan szóval jelöli amely logikailag magában foglalja úgy a tevést, mint a mulasztást. Azok a bűncselekmények, amelyek elkövetési magatartása valamely kötelesség, illetve szabály megszegésében áll, kerülnek ide. Pl közúti baleset okozása - A törvényalkotó nem is jelöli meg az elkövetési magatartást: ezeket nyitott törvényi tényállású bűncselekményeknek nevezzük. Valamennyi ilyen tényállásban találunk

eredményt Pl az emberölés abban a konkrét esetben ha a nyitott törvényi tényállású bűncselekményt mulasztással követik el, akkor ún. vegyes mulasztásos bűncselekmény valósul meg Vegyes mulasztásos bűncselekmény nem állapítható meg, ha az eredmény eleve elháríthatatlan.( Pl: az anya áramütött gyermekéhez nem hív orvost, mellette marad, és az orvos sem menthette volna meg. ) Mulasztás fajtái: A, Tiszta (sajátosságai): - a cselekvési parancsot mindig közvetlenül a büntetőtörvény adja pl. segítségnyújtás elmulasztása - ezek a cselekmények megvalósulásukkal befejeződnek. - A törvényalkotó mindig időponthoz köti a cselekvés tanúsítását. B, Vegyes (sajátosságai): - A cselekvési kötelezettséget a jogrendszer egyéb szabályai írják elő, nem pedig a büntetőjog.( Pl: Család jog, gyk-ről való gondoskodás ) - Kötelességek megszegése önmagában még nem bűncselekmény. - Eredménynek kell létrejönnie. Az

elkövetési magatartások az eredmény tükrében: A kizárólag tevéssel elkövethető bűncselekmény: - tartalmazhat eredményt, ekkor úgy hívjuk hogy csak tevéssel elkövethető materiális delictum. Pl zsarolás - Lehet immateriális ezek neve tiszta tevékenységi bűncselekmény pl. lopás A kizárólag mulasztással elkövethető bűncselekmény: - Tartalmazhat eredményt, ekkor úgy hívjuk hogy csak mulasztással elkövethető materiális delictum. Pl segítségnyújtás elmulasztásának 2 bek - Lehet immateriális ezek neve tiszta mulasztásos bűncselekmény pl. segítségnyújtás elmulasztása 1. bek 7.tétel AZ EREDMÉNY, AZ OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS, ÉS AZ ELKÖVETÉS SZITUÁCIÓJÁHOZ TARTOZÓ TÉNYÁLLÁSI ELEMEK. Az eredmény fogalma, fajtái Az eredményt a következőképpen definiáljuk: a bűncselekmény elkövetési magatartásával okozati összefüggésben a külvilágban bekövetkező olyan változás, amelyet a törvényi tényállás leír. Csak e

három fogalmi összetevő együttes megléte esetén szólhatunk eredményről. A külvilági változás csak akkor válik eredménnyé, ha azt a törvényi tényállás leírja. Sértő eredményt és veszélyt, mint eredményt megfogalmazó materiális bűncselekményeket különböztetünk meg. Ennek megfelelően beszélhetünk az eredmény két fajtájáról: a sérelemről és a veszélyről. A sértő eredmény: 11 - Természettudományos módszerrel mérhető ún. biológiai típusú sértő eredmények Megállapítása szakértői feladat pl. halál beállta - Matematikai módszerrel mérhető ún. vagyoni- gazdasági típusú sértő eredmények pl a vagyoni hátrány. - Társadalmi élettapasztalaton nyugvó, bírói értékelés alapján mérhető ún. társadalmi típusú sértő eredmények. Fontos a bíró élettapasztalatainak a felhasználása pl jelentős érdeksérelemnél a bíró a társadalmi élettapasztalatából vont következtetés alapján dönt. A

veszélyt, mint eredményt megfogalmazó tényállásokban a jogi tárgy veszélybe jutása az eredmény. A veszély típusa: - Közvetlen veszély mint eredmény: az időben és térben pontosan nem mérhető veszélyhelyzet tartozik e körbe. Pl vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése Ha a törvényszövegben szerepel az a szó hogy veszély, vagy ennek valamely szinonimája, akkor ezek mind eredmény-bűncselekmények. Veszélyhelyzet létrejöttének nincs kísérlete Az okozati összefüggés Az okozati összefüggést eredmény-bűncselekmények vonatkozásában vizsgáljuk úgy, hogy a törvényi tényállásban megfogalmazott eredmény az elkövetési magatartás tanúsítása következtében jött-e létre. Az okozati összefüggés objektív kapcsolat az elkövető cselekménye és a tényállásszerű eredmény között. Az okozati összefüggésnek a megléte önmagában még nem jelenti azt, hogy büntetőjogi felelősségrevonás lehetősége fennáll. Pl

közúti baleset okozásának oka az, hogy az elkövető megszületett. Hiánya azonban minden további vizsgálódást szükségtelenné tesz Funkciója hogy a büntetőjogi felelősség megállapítása közben, az elkövetési magatartás és eredmény között van-e összefüggés. A közvetlen okozati összefüggést keresi Az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek Az elkövetés helye, ideje, módja, eszköze. Az elkövetés helye és ideje: minden bűncselekményt szükségszerűen valamilyen helyen illetve időben követnek el. A bűncselekmények nagyobb részénél ez közömbös Az elkövetés helye és ideje egyaránt lehetnek: - Alaptényállás elemei pl. légi jármű hatalomba kerítése, a légi jármű fedélzetén - Valamely bűncselekmény minősítő körülményei pl. lopás, közveszély színhelyén Az elkövetés módja és eszköze: Minden bűncselekményt az elkövetők valamilyen módon követnek el, ez a legtöbb bűncselekmény

esetében azonban közömbös. - Alapeseti tényállási elemként pl. a rablás, erőszakot alkalmazva - Minősítő körülményként pl. emberölés, különös kegyetlenséggel Az elkövetés eszköze: csak olyan tárgy lehet, amely az elkövető testétől függetlenül létezik. A törvényalkotó általában nem tulajdonít jelentőséget ennek, csak akkor ha ez társadalomra veszélyességet fokozó körülmény. Pl fegyveresen elkövetett rablás 8. tétel A BŰNCSELEKMÉNY ALANYA. A MOTÍVUM ÉS A CÉLZAT A MINŐSÍTŐ EREDMÉNYÉRT VALÓ FELELŐSÉG (BTK.15§) A bűncselekmény alanya A bűncselekmények elkövetői a tettesek és a részesek. Az általános alannyá válás feltételei: - A bűncselekmény elkövetésekor a 14. életév betöltése - Beszámítási képességgel rendelkezzen. 12 - Természetes személy (élő ember) lehet. A jogalkotó megdönthetetlen, (azaz ellenkező bizonyítást nem tűrő) törvényi vélelme (a valószínűt tekintjük

valóságnak) szól amellett, hogy a gyermekek általában 14 éves korukat betöltve szerzik meg a társadalmi együttéléshez szükséges ismereteiket. A beszámítási képesség két konjunktív eleme: - A felismerési képesség. - Az akarati képesség. Beszámítási képességgel rendelkezik az aki képes arra, hogy a felismeréshez viszonyítva akaratának megfelelő magatartást tanúsítson. Az elkövető csak akkor büntethető, ha legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkezik. A felismerési képesség vagy akarati képesség bármely hiánya esetén a beszámítói képesség hiányzik. Ha bármelyik korlátozott, a beszámítói képesség korlátozott A bűncselekmény elkövetője jogi személy nem lehet. A beszámítási képesség emberi, személyhez kötött képesség. A speciális tettesség: Vannak olyan bűncselekmények amelyek tettese csak olyan személy lehet, aki az általános alannyá válás feltételein túl további követelményeknek

is megfelel. Az ilyen személyt speciális alanynak nevezzük. Ebben az esetben a törvényalkotó mellőzi az "aki" kifejezést A speciális alanyiságot megállapító többletismérvek a következők lehetnek: - állampolgárság pl. hazaárulás - foglalkozás pl. foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés - állás pl. kényszervallatás - állapot pl. fogolyzendülés A motívum és a célzat Büntetőjogi jelentőséghez a szándékos bcs.-k egy részének körében jutnak Motívum: az a belső hajtóerő, vágy, szükséglet, ami az elkövetőt a bcs. elkövetésére készteti A motívum értékelése mind az alapesetben, mind a minősített esetben is megtörténhet Pl.: Emberölésnél, a nyereségvágyból, vagy más aljas indokból történő elkövetés. Célzat: a törvényalkotó egyes bcs.-knél célzatként értékeli azt az elkövető által kedvezőnek ítélt következményt, aminek az elérése érdekében végrehajtja a cselekményt. A célzat

túlmutat a szándékon, több mint a szándék. Egyben összefügg a motívummal is, mert a cél, motiváló hatású is Ha a cél értékelése már az alapesetben megtörténik, akkor a bcs, csak akkor valósulhat meg, ha az elkövető a tényállásban megfogalmazott cél elérése érdekében cselekszik. Ezeket a bcs-ket célzatos bcs.-knek nevezzük Pl: Kifosztás, ahol alapeseti tényállási elem a jogtalan elsajátítási célzat, és e nélkül sem alapeset, sem minősített eset nem valósulhat meg. Ha a célzat a minősített esetben van megfogalmazva, akkor a bcs. megvalósulása - kivéve a minősített esetet - nem függ az elkövető céljától. Pl: Emberölés egyik minősített esete az aljas célból való elkövetés. Ez csak akkor állapítható meg, ha az elkövető ilyenirányú célzata bizonyítható A minősítő eredményért való felelősség(Btk.15§) A minősítő eredményért való felelősség: az objektív tényállási elemek köréből minősítő

körülményként kerülhet megfogalmazásra az elkövetési tárgy pl. üzérkedés elkövetési tárgya az áru, illetve minősített eset valósul meg ha jelentős mennyiségű vagy értékű árura követik el. Minősítő körülmény lehet még az elkövetés helye, ideje, módja, eszköze. A szubjektív tényállási elemekből minősítő körülmény lehet a motívum, a célzat, illetve az elkövető meghatározott tulajdonsága pl. lopásnál a bűncselekmény súlyosabban minősül, ha az elkövető különös visszaeső. Fő szabály, hogy a minősítő körülményekre nézve csak akkor állapítható meg az elkövető felelőssége, ha a bűnössége, a minősítő körülményeket, az alapesetre kiterjedő szándékosság mellett, legalább eshetőleges szándék formájában átfogja. A bűncselekmények minősítő körülménye gyakran az eredmény. A fő szabály alól kivétel: 13 15.§ Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez

fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt, az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. A szándékos bűncselekmény minősített esete akkor is megállapítható, ha a minősítő eredmény tekintetében az elkövetőt csupán gondatlanság terheli. Ekkor a bűncselekmény vegyes bűnösséggel valósul meg. Pl a tehergépkocsi és a motorvezető esete Az alapeseti szándékosság mellett, a minősítő eredményre is kiterjedhet a szándékosság anélkül, hogy más bűncselekményt kellene megállapítani. Az eredmény alapján súlyosabban minősülő bűncselekmények kisebb hányadánál, az alapeseti szándékosság mellett, a minősítő eredményre a szándékosság nem terjedhet ki. Az ilyen bűncselekmények kizárólag vegyes bűnösséggel valósulhatnak meg és praeterintentionális (szándékon túli eredményű) bűncselekményeknek nevezzük őket. Ezek a minősítés szempontjából gondatlan bűncselekménynek

tekintendők. Tehát a vegyes bűnösségnél az alapesetre, az elkövető bűnössége a szándékosság, a minősített esetre gondatlanság. Pl halált okozó testi sértés (csak vegyes bűnösséggel valósulhat meg) mert az alapeset, a testi sértés, szándékos, de a minősített eset, a halál, nem szándékosan jött létre. 9.tétel A SZÁNDÉKOSSÁG (DOLUS DIRECTUS, DOLUS EVENTUÁLIS) 13.§Szándékosan követi el a bűncselekményt aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. A szándékos elkövetés különbözik a lélektani szándéktól. A különbségek a következők: A lélektani szándék: - Nem hordozza a társadalom rosszalló értékítéletét. - Magában foglalja a célt is. - A beszámítási képességgel nem rendelkező személy cselekményét is jellemezheti. A szándékos elkövetés: - Magában hordozza a társadalom rosszalló értékítéletét. - Nem követeli meg a célzatosságot. - Legalább

korlátozott beszámítási képességet kíván meg. A szándékosságot érzelmi és értelmi oldalra felbontva vizsgáljuk. Értelmi (tudati) összetevői: a magatartás következményének előre látása. Ez a tudati oldal Értelmét tekintve van benne a törvény szövegében. Ezen az oldalon meg kell különböztetnünk a tények tudatát (tényszándékot) és a cselekmény társadalomra veszélyességének tudatát (jogellenességi szándékot). A tények tudata: az elkövetőnek rá kell gondolnia az objektív tényállási elemekre Pl. elkövetési tárgyra, elkövetési magatartásra, eredményre, okozati összefüggésre. Az elkövetőnek nem a jogi szakkifejezésekre, hanem az életbeli valóságra kell rágondolnia. Pl Az elkövetőnek nem azt kell tudnia, hogy az a személy akire a célzott lövéseket leadja, az emberölés passzív alanya, hanem azt kell felismernie, hogy élő emberre lő. A cselekmény társadalomra veszélyességének tudata azt jelenti, hogy az

elkövető tisztában van cselekményének a társadalmi elvárásokkal ellenkező jellegével. A társadalomra veszélyesség tudata akkor is adott, ha csupán közvetítő tényezőkön keresztül jelentkezik. Közvetítő tényező: - jogellenesség - erkölcsellenesség - materiálisan veszélyes Érzelmi összetevő: a kívánás vagy a belenyugvás. A szándékosság két formája az egyenes szándék (dolus directus) és az eshetőleges szándék (dolus eventuális). A különbségtétel alapja az érzelmi összetevőben rejlik Egyenes szándékkal követi el a bűncselekményt aki magatartásának következményei t kívánja. Pl emberölésnél az elkövető megkívánja ölni haragosát és ezt meg is teszi. 14 Eshetőleges szándékkal követi el a bűncselekményt aki a következményeket nem kívánja, de bekövetkezésükbe belenyugszik. Pl taxisofőr pénzét kívánja megszerezni az elkövető, ezért ütlegeli, és a sofőr meghal. Az elkövető nem kívánta a

halált, de belenyugodott annak bekövetkezésébe 10.tétel A GONDATLANSÁG (LUXURIA, NEGLIGENTIA) 14.§ Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, úgyszintén az is, aki azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Két fajtája van: a tudatos gondatlanság (luxuria) és a hanyag gondatlanság (negligentia). A minősítés szempontjából nincs köztük különbség. A tudatos gondatlanság: Magába foglalja a magatartás lehetséges következményeinek az előre látását (értelmi oldal), illetve az e következmények elmaradásához fűződő könnyelmű bizakodást (érzelmi oldal). A tudatos gondatlanság értelmi oldala: értelmi oldalát a magatartás következményeinek előre látása jellemzi. Aki szándékosan cselekszik, magatartásának konkrét következményeit látja előre, míg aki gondatlan tudatossággal

cselekszik, az magatartásának lehetséges következményeit látja előre. Tudatos gondatlanság esetén, az elkövető magatartásának lehetséges következményeit értelmileg nem fogadja el, hanem azok valószínű elmaradásának tudatában cselekszik. Pl a nagy gyakorlatú késdobáló értelmileg kicsinek ítéli meg annak valószínűségét hogy partnerét megsebesíti. A halálokozás lehetőségét figyelmen kívül hagyja, mert tudja hogy késeit biztosan képes irányítani. Ha a kés mégis halált okoz, úgy kiderül hogy bizakodása könnyelmű volt. Ekkor a késdobálót tudatos gondatlanság terheli a halálért. A tudatos gondatlanság érzelmi oldala: valamilyen előre látott lehetséges következmény bekövetkezéséhez fűződő, azt elutasító jellegű érzelmi viszonyulás. Módjai: alapos, könnyelmű, alaptalan bizakodás. - Alapos: ha valaki kellő alappal bízik magatartásának lehetséges következményeinek elmaradásában, úgy büntetőjogi

szempontból nem tehető felelőssé. - Alaptalan: ha a bizalom alaptalan, úgy legalább eshetőleges szándékkal elkövetett bűncselekmény valósul meg. - Könnyelmű: a tudatos gondatlanságot érzelmi oldalon az jellemzi, hogy az elkövető könnyelműen bízik magatartása lehetséges következményeinek elmaradásában, tehát e következményeket érzelmileg elutasítja. A hanyag gondatlanság: Hanyag gondatlanság esetén az elkövetéskor hiányzik a bűncselekményhez fűződő aktuális pszichikai viszony. Ami nem jut az eszünkbe, azt nem kívánhatjuk, nem nyugodhatunk bele, elmaradásában könnyelműen nem bizakodhatunk. Hanyag gondatlanság esetén hiányzik az értelmi és az érzelmi oldal is. Ebben az esetben az elkövető bűnössége abban áll, hogy a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés tanúsítását elmulasztja. Csak akkor lehet szó negligentiáról, ha az elkövető számára adott volt az előre látás lehetősége. A tőle

elvárhatóságnak objektív és szubjektív feltételét határozhatjuk meg. Ezek: - az objektív gondossági kötelesség - az objektív gondossági kötelesség tanúsítására való képesség A gondossági kötelesség annyiban objektív jellegű, amennyiben azonos helyzetben mindenkit azonos módon terhel . Az objektív gondossági kötelességet sértő magatartás esetén, ha a tanúsításra való képesség egyébként adott, az elkövető felelőssége megállapítható. Az elkövető bűnössége az objektív 15 gondossági kötelességet nem sértő magatartása esetén nem állapítható meg. A hanyag gondatlanság szubjektív ismérve, a gondossági kötelesség tanúsítására való képesség. A jog mindenkitől azt a körültekintést és figyelmet várja el, ami tőle elvárható. 11. tétel A BÜNTETHETŐSÉGI AKADÁLYOK FOGALMA, RENDSZERE, JOGI TERMÉSZETE. A GYERMEKKOR. A KÉNYSZER ÉS A FENYEGETÉS. A büntethetőségi akadályok fogalma, rendszere: A

bűncselekmény létrejöttéhez az szükséges, hogy a cselekmény diszpozíciószerű legyen, ne forogjon fenn társadalomra veszélyességet kizáró ok és az elkövetőt bűnösség terhelje. A büntethetőségi akadályokat a törvény két csoportra osztja: büntethetőséget kizáró és büntethetőséget megszüntető okokra. Büntethetőséget kizáró okok: a cselekmény megvalósításának pillanatában hiányzik a bűncselekmény fogalmi ismérveinek valamelyike, ezért nem is jön létre bűncselekmény. A büntethetőséget megszüntető okok: az elkövető cselekménye bűncselekménynek minősül, az elkövető azonban mégsem büntethető, mivel a büntethetőséget megszüntető okok az eredetileg létezett büntethetőséget utólag megszüntetik. A büntethetőséget kizáró, illetve megszüntető okok között tehát az az alapvető különbség, hogy a kizáró okok esetén egyáltalán nem beszélhetünk bűncselekményről, míg a megszüntető okok

jelentkezésekor a bűncselekmény létrejött ugyan, de az elkövető megbüntetésére nem kerülhet sor az elkövetés után felmerült körülmény miatt. A büntethetőséget kizáró illetve a megszüntető okokhoz hasonlítanak azok a körülmények, amelyeknek nem a meglétük, hanem a hiányuk képez büntethetőségi akadályt . Ezeket a körülményeket büntethetőséget kizáró másodlagos akadálynak nevezzük. Ilyenek: magánindítvány, kívánat, kizárólagos feljelentési jog gyakorlásának hiánya. Ezeknél a bűncselekmény megvalósult, utólag sem szűnt meg a büntethetőség, csak egy meghatározott körülmény jogilag akadályozza a felelősségre vonást. Amennyiben a joghatályos nyilatkozat hiányzik, vagy elkésett, nem indítható és nem folytatható le büntető eljárás, noha a bűncselekmény már az elkövetés pillanatában létrejött. A büntethetőségi akadályok jogi természete: Fő szabály: - büntethetőséget kizáró okok: -

magatartás tanúsításakor nem valósul meg bűncselekmény - a cselekményhez nem kapcsolódik erkölcsi rosszalás - felmentő ítélet születik - jogkövetkezmény nincs - büntethetőséget megszüntető okok: - a magatartás tanúsításakor megvalósul a bűncselekmény - a cselekményhez kapcsolódhat erkölcsi rosszallás - megszüntető végzés születik - büntetőjogi jogkövetkezmény nincs A büntethetőséget kizáró okok csoportosításának lehetőségei: - A beszámítást (alannyá válást) kizáró okok: - gyermekkor - kóros elmeállapot - kényszer és fenyegetés - A cselekmény társadalomra veszélyességet kizáró okok: (a Btk-ban nevesítettek): - jogos védelem - végszükség - a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka 16 (a Btk-ban nem nevesítettek): - a megengedett kockázatvállalás - a jogszabály engedélye - hivatásbeli (orvosi) kötelesség teljesítése - házi fegyelmi jog gyakorlása - sértett beleegyezése

A Btk. a következő büntethetőséget kizáró okokat sorolja fel: - gyermekkor - kóros elmeállapot - kényszer és fenyegetés - tévedés - a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka - jogos védelem - végszükség - magánindítvány hiánya (büntethetőséget kizáró másodlagos akadály) - törvényben meghatározott egyéb ok E felsorolásból kimaradt a sértett beleegyezésének az említése. A Btk. 32 § a) - d) pontjáig meghatározott megszüntető okok: - az elkövető halála - az elévülés - a kegyelem - a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása A Btk-ban meghatározott egyéb megszüntető okok (nem teljes felsorolás, de példának elég): - 17.§ (3) bek (kísérletnél önkéntes elállás) - 18.§ (2) bek a, - c, pontig (előkészületnél önkéntes visszalépés) - 73.§ (3) bek próbára bocsátásnál a próbaidő sikeresen telik el - 139.§ (3) bek (Alkotmányos rend erőszakos

megváltoztatásánál: önkéntes elállás, folytatás önkéntes megakadályozása) - 139/A.§ (2) bek (Alkotmányos rend elleni szervezkedésnél: - „ , - „ - - „ - „ -) - 140. § (3)bek (Lázadásnál: résztvevő, aki a tömegzavargást önként v a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja) - 147.§ (3)bek (Kémkedésnél: hírszerző tevékenységre ajánlkozás, vagy vállalkozás miatt, aki – mielőtt egyéb hírszerző tevékenységet fejtett volna ki – az ajánlkozását, vagy vállalkozását a hatóságnak bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja) - 196.§ (4) bek (Tartás elmulasztásánál: Ha kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz) - 229.§ (6)bek (Hivatalos személy elleni erőszaknál: a csoport résztvevője, ha a csoportot önként, vagy a hatóság felhívására elhagyja) - 249.§ (3)bek (Zártörésnél: ha a vádirat benyújtásáig a dolgot – állagsérelem

nélkül – az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja) - 249/A.§ (2)bek (A bírósági végrehajtás akadályozásánál: ha a vádirat benyújtásáig a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tesz) - 255/A.§(2)bek (vesztegetésnél: aki a cselekményt, mielőtt a hatóság tudomására jutott volna a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja) - 283.§ (1)bek (Kábítószerrel visszaélésnél) A gyermekkor 23.§ Nem büntethető aki a cselekmény elkövetésekor 14 életévét nem töltötte be A gyermek mivel nem rendelkezik az alannyá váláshoz szükséges életkori feltétellel, nem lehet bűncselekmény alanya. Az elkövető 14 születésnapját követő napon tölti be a 14 életévét Ha 17 gyermekkorú valósítja meg valamely bűncselekmény törvényi tényállását, büntető eljárás nem indítható, de a gyermekkorúval szemben a gyámhatóság védő-óvó intézkedést alkalmazhat. A kényszer

és a fenyegetés 26.§ (1) Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. A kényszer és a fenyegetés az akarati képességet kívülről nyűgözi le, anélkül hogy a felismerési képességet érintené. A kényszer és a fenyegetés fogalma: kényszeren az emberi testre gyakorolt ellenséges célzatú, erőszakos fizikai ráhatást értjük. A fenyegetést a Btk. 138§ fogalmazza meg: 138.§ E törvény alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában fenyegetés : a súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés a pszichikumra hat, a kényszer az emberi testre. A fenyegetésnek komoly félelmet kell keltenie. Nem kell rémületet vagy

rendkívüli idegállapotot okoznia A kényszer vagy a fenyegetés mértéke kizárja vagy korlátozza az elkövető akarati képességét. Ha a kényszer vagy a fenyegetés mértéke a beszámítási képességet kizárja, a tényállás megvalósítója nem tekinthető a bűncselekmény alanyának. Ilyenkor az ezt alkalmazó személy közvetett tettes Ha a kényszer vagy a fenyegetés a beszámítási képességet csupán korlátozza, létrejön a bűncselekmény. Ekkor a tettes büntetését korlátlanul enyhíteni lehet, míg ezek alkalmazója felbújtként felel. 12. tétel A KÓROS ELMEÁLLAPOT 24.§ (1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában – így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban – követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. (2) A büntetés

korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. 25. § A 24 § rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el. Az (1)bek.-ben írt esetben nincs a bűncselekménynek büntethető alanya, ezért nem is jön létre bűncselekmény. A beszámítási képességet kizáró biológiai okok: - elmebetegség - gyengeelméjűség - tudatzavar - szellemi leépülés - személyiségzavar Elmebetegségek leggyakoribb fajtái: - hasadásos elmezavar: általában zavartság, ködös tudatállapot, gondolkodási zavarok jellemzik. - bénulásos elmezavar: a központi idegrendszer súlyos megbetegedése, amit vérbajos fertőzés okoz. - öregkori elmebetegségek: a testi visszafejlődéssel kapcsolatos szellemi hanyatlás jellemzi. - epilepszia: lehet egyszerű

idegbetegség, ritkábban súlyos elmebetegség kíséri. 18 - mániás-depressziós elmezavar: a hangulati élet zavara. - paranoia: ezt a személyiséget egy lassan kibontakozó téves eszmerendszer jellemzi. Két fajtája az üldöztetéses és a nagyzásos. Gyengeelméjűség (születéstől fennálló vagy gyermekkorban kialakuló gyógyíthatatlan állapot) fajtái: - debilitás: a gyengeelméjűség legenyhébb foka, nehézségek árán de bizonyos értelmi szintet elérhetnek. Jelentős fokú esetén korlátozott beszámítási képességgel számolhatunk - imbecillitás: a gyengeelméjűség súlyosabb formája, csak egyszerű ismereteket képesek megszerezni. - idiotizmus: a gyengeelméjűség legsúlyosabb foka, az összes lelki működés súlyosan elmaradott. Az idióták és az imbecillek beszámítási képessége kizárt, ezért nem is büntethetők. A tudatzavar: olyan múló átmeneti állapot, amelyben az embernek saját személyéről illetve a külvilág

jelenségeiről homályos képzete van, vagy esetleg nincs is képzete. Tudatzavart okozhat: mérgezés, élettani folyamat (szülés alatt vagy közvetlen utáni állapot) betegség, heves kedélyállapot változás (pl. felindultság) és súlyos sérülés Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért általában nem alkalmazhatók a kórós elmeállapotra vonatkozó szabályok. Szellemi leépülés: a már kifejlődött értelmi teljesítőképesség előrehaladó hanyatlása. Személyiségzavar: pl. a pszichopátia, határközi elmeállapot (bizonyos kérdésben beütése van, egyébként normális) . A pszichopaták nagy részénél a személyiségzavar nem zárja ki és nem is korlátozza a beszámítási képességet. A kóros elmeállapot megállapíthatósága: szakértő igénybevétele kötelező, ha az eldöntendő kérdés tárgya, - kórós elmeállapot, - kényszergyógykezelés vagy kényszergyógyítás szükségessége. Ennek a vizsgálatánál

két orvos szakértőt kell igénybe venni. A szakértőknek arról kell véleményt nyilvánítaniuk, hogy: - az elkövető a cselekményét olyan kóros elmeállapotban követte-e el, amely őt képtelenné tette a cselekménye következményeinek felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék? - elmeállapota korlátozta-e a beszámítási képességet? - elmeállapotánál fogva feltehető-e hogy újabb bűncselekményt követ el? Az elkövetés után jelentkező kóros elmeállapot: ha ez akadályozza az eljárás folytatását, akkor a felgyógyulásig az eljárást fel kell függeszteni. 13. tétel AZ ITTAS VAGY BÓDULT ÁLLAPOTBAN ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG (III.BED) 25. § A 24§ rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el. Az ittas és a bódult állapot is tudatzavar, de a büntetőjogi megítélésük eltér. Ennek oka, hogy általában

önhibára vezethető vissza. Önhiba fogalma: önhibából ittasodik le vagy kerül bódult állapotba, aki tudja hogy alkoholt illetve kábítószert fogyaszt és ismeri ezeknek a szereknek az emberi szervezetre gyakorolt hatását. Az ittasság fajtái: - Szokványos, eseti típusos részegség: a beszámítási képesség illetve a bűnösség hiánya ellenére az ilyen állapotban bűncselekményt elkövető személyt olyannak kell tekinteni mintha beszámítási képessége és bűnössége is lenne. A szándékos és a gondatlan bűncselekmény elhatárolása a beszámítási képesség illetve a bűnösség hiánya miatt jelen esetben nem történhet meg. A bíróságnak 19 a minősítés körében azt kell vizsgálnia, hogy miként lenne a cselekmény minősítendő ha az alanyi oldal teljes lenne. Szándékos bűncselekményt kell megállapítani, ha a külső szemlélő előtt a cselekmény külvilágban megjelenő képe és az ezzel kapcsolatos tárgyi körülmények

úgy jelennek meg, ahogy azok egy szándékos bűncselekménynél szoktak. Pl ha az ittas személy 5 késszúrással megöl valakit, akkor szándékos emberölés miatt büntetendő. Gondatlanságból elkövetett bűncselekményt kell megállapítani, ha a cselekmény külső megjelenési alakja és a tárgyi oldal egyéb elemei arra utalnak, hogy egy józan elkövető cselekményét gondatlanságból elkövetettnek kell minősíteni. Pl ha a váltóőr részegsége miatt megfeledkezik a váltó átállításáról. Nem jön létre bűncselekmény, ha a cselekmény a külvilágban úgy jelenik meg, mintha gondatlanságból követték volna el, de a konkrét cselekménynek a törvényben nincs gondatlan alakzata. Pl a részeg elesik és magára rántja más nagy értékű videokameráját - Kóros ittasság: heveny elmebetegséggel egyenlő állapotnak tekintendő, az elkövető nem büntethető. A közönséges ittassággal szemben a kóros részegség akkor állapítható meg, ha az

elkövető alkoholtűrő képessége csökkent. Erre lehet következtetni: - az érintkezés felvétel megnehezüléséből, - érzékcsalódások fellépéséből, - terminális alvásból, - teljes vagy részleges emlékezészavarból. - Csökevényes kóros részegség: a tudatzavar többnyire rohamosan és nagyobb mértékben áll be, azonban a tájékozódási képesség nem tűnik el. A büntetést korlátlanul lehet enyhíteni, mert az elkövető beszámítási képességét csupán korlátozza. - Idült alkoholizmus : alkoholistáknak tekinthetők azok a mértéktelen ivók, akiknek lebírhatatlan alkoholvágya testi és lelki egészségük károsodását okozza. Az idült alkoholista beszámítási képessége nem feltétlenül kizárt vagy korlátozott. Az ilyen elkövető nem elmebeteg, de a kényszergyógyítás egészségügyi feltételei már a kezdeti szakaszban fennállnak. Elrendelésének feltétele, hogy az elkövető rendszeresen és mértéktelenül fogyasszon

alkoholt és életmódja részben oka legyen a bűncselekménynek. - A bódult állapot értékelése: az ember önhibából kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy szer hatására kerülhet bódult állapotba, és ezek tudatzavart okoznak. A kábítószerek fogyasztásából eredő bódult állapotok, a szokványos részegséghez hasonló állapotok, amelyek nem zárják ki illetve nem korlátozzák az elkövető büntetőjogi felelősségét. De ha ez már betegségszintű személyiségzavart, elmebetegséget illetve szellemi leépülést okoz, akkor kizárhatja vagy korlátozhatja az elkövető beszámítási képességét. Ekkor a Btk 24 § (1) ill (2) bek alkalmazható javára. A büntetés melletti kényszergyógyítás lehetőségét a törvény kiterjesztette a kábítószer-élvező elkövetőkre is, ha életmódjuk bűncselekményükkel összefügg. III.BED Ha a cselekményt önhibából eredő és a Btk. 24 §-a (1) bekezdése szerinti tudatzavart okozó ittas vagy

bódult állapotban követik el - s ez a Btk. 25 §-a értelmében az elkövető javára figyelembe nem vehető -, a cselekmény annak tárgyi oldalához képest minősülhet szándékos vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekményként. 1. A Btk 75 §-ában foglalt rendelkezés az alkoholisták kényszergyógyítására teremt lehetőséget, ha a bűncselekmény elkövetése az alkoholista életmóddal függ össze. Tapasztalati tény azonban, hogy nemcsak szokásos alkoholisták, hanem esetileg leittasodó egyének is követnek el bűncselekményeket. A Btk. 25 §-a azt a törvényi tilalmat állítja fel, mely szerint a - beszámítási képességet kizáró, illetve azt korlátozó tudatzavarról rendelkező - 24. § nem alkalmazható annak javára, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. (A továbbiak a bódult állapotban elkövetett cselekményre is vonatkoznak.) 2. A Btk 24 §-ának (1) bekezdése szerint nem büntethető, aki

a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi 20 leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére, vagy arra, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjék. A (2) bekezdés értelmében pedig, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt csupán korlátozza, a büntetését korlátlanul enyhíteni lehet. A Btk. 25 §-ában foglalt tilalom kizárja mind az említett büntetlenséget, mind a büntetés korlátlan enyhítését annak javára, akinek a tudatzavara önhibájából eredő leittasodás következménye. Amikor a törvény ezt a tilalmat felállítja, azt juttatja kifejezésre, hogy az önhibából ittas állapotba kerülő, és ebben az állapotban bűncselekmény tényállását megvalósító cselekmény elkövetőjét olyannak kell tekinteni, mint azt, akinek beszámítási

képessége van. 3. Az ittas állapot okozta tudatzavar alapvetően eltér a tudatzavar egyéb eseteitől; az önhibából leittasodó tudatzavara olyan ok következménye, amelyért az elkövető felelőssé tehető. A saját akaratelhatározásától, szándékától függ ugyanis, hogy a tűrőképességét meghaladó mérvű alkoholfogyasztással előidézi-e a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó tudatzavar veszélyét. A Btk. 25 §-a alapján való felelősség szükségképpen eltér a bűnösség általános alakjától Az alanyi oldalnak így a Btk. 25 §-án alapuló felelősségnél is jelentősége van, de csupán az önhibából eredő leittasodás, nem pedig az ittas állapotban elkövetett bűncselekmény konkrét tényállása vonatkozásában. A bíróságnak ennyiben kell az alanyi oldalt vizsgálnia Azt kell tehát vizsgálnia, hogy a terheltnek a tudatzavart előidéző leittasodása önhibából eredt-e. Abban az esetben, ha valaki teljesen

önhibáján kívül ittasodott le, a Btk. 24 §-a alkalmazásának helye van. Nem szükséges azonban, hogy az elkövető kizárólagosan csak a saját hibájából kerüljön ittas állapotba, ha egyéb ok is - pl. más személyek ösztönzése - közrehatott: ez az önhiba megállapítását nem zárja ki. 4. A Btk 25 §-a gyakorlatilag elsősorban a büntetés korlátlan enyhítésének kizártsága körében érvényesül; ugyanakkor a Btk. 24 §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása kizártságának is - bár nyilván ritkábban fordul elő - jelentősége van. A bíróságnak fokozott alapossággal kell vizsgálnia, hogy a terhelt az elkövetéskor cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésére, illetve a felismerésnek megfelelő cselekvésre képtelen volt-e vagy sem. Erre az eset összes körülményeinek egybevetése alapján lehet következtetni. Egymagában ugyanis a még olyan súlyos fokú ittasság sem szolgálhat alapul a

beszámítási képességet kizáró tudatzavar megállapításához. Hasonlóképpen az sem, hogy a terheltnek nem volt oka, indítéka a cselekmény elkövetésére (Ismeretes, hogy az ítélkezési tapasztalatok szerint a szeszes ital hatása alatt levő, de azért beszámítható állapotú egyének gyakran követnek el kellően nem motivált ölési vagy testi sértési cselekményeket, minden előzmény nélkül verekednek és garázdálkodnak.) Ugyanakkor viszont következtetési alapul szolgálhat - egyebek között -, ha az elkövető magatartása még viszonylagosan sem mutatkozott logikusnak, ha nem volt tisztában kijelentései tartalmával, ha - az ittasság egyébként fellépő tünetei mellett - magatartásából hiányzott az értelmi funkció, a reagálás a személyekre és jelenségekre stb. Mindezeket a körülményeket azonban a bíróságnak nem külön-külön, hanem egybevetve, a maguk együttességében kell értékelnie. Ennek során a szükséghez képest

orvos szakértőt is meghallgathat (nem mellőzhető ez alkoholos eredetű elmebetegség, a patológiás vagy az abortív patológiás ittasság fennállásának gyanúja esetén). 5. Felmerül ezek után a kérdés, hogy az ittas állapotban levő személy cselekménye mikor minősül szándékos, illetve gondatlan bűncselekménynek. Amikor a Btk 25 §-a a 24 § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának tilalmaként jelentkezik, a minősítés kérdése nem okoz nehézséget: a cselekményt attól függetlenül kell - az általános szabályok szerint - minősíteni, hogy az elkövető a felismerési képességében vagy az ennek megfelelő cselekvésben korlátozott volt-e vagy sem. Annál élesebben merül fel a különbségtétel nehézsége akkor, amikor a Btk. 24 §-a (1) bekezdésében foglalt büntetlenség kizártságának esete forog fenn. A szándékos és a gondatlan bűncselekmény elhatárolásáról azon az alapon, amint az a minősítés körében

egyébként történik, ebben az esetben nyilvánvalóan nem lehet szó. Az önhibából ittas állapotba kerülő, és bűncselekmény tényállását megvalósító cselekményt elkövető személyt olyannak kell tekinteni, mintha annak beszámítási képessége lenne; következésképpen e törvényi rendelkezés folytán az ittas állapotban való elkövetés a cselekmény minősítésén mit sem változtat, azt nem érinti. Ebből az következik, hogy az önhibából eredő ittas állapotban elkövetett cselekmény szándékos vagy gondatlan bűncselekményeknek minősülhet. A cselekmény szándékosan elkövetettként való 21 minősítése mellett tehát nem zárható ki - feltéve, hogy a törvény ezt büntetni rendeli - annak gondatlanságból elkövetett bűncselekményként minősítése. A bíróságnak a minősítés körében azt kell vizsgálnia, hogy a bűncselekmény elkövetési körülményeinek elemzése alapján miként lenne az minősítendő az alanyi

oldal teljessége esetén. Ezt pedig csak a cselekmény tárgyi oldalának beható vizsgálata alapján lehet elbírálni. A cselekmény tehát nem szükségképpen minősül szándékosan elkövetettként, nyilvánvalóan helytelen lenne a cselekmény gondatlankénti minősítését - a kétségtelenül erre utaló tárgyi körülmények ellenére abból az okból mellőzni, mert az elkövető a Btk. 24 §-a (1) bekezdése szerint tudatzavart okozó ittas állapotban volt. A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a cselekmény külső megjelenési alakja és az ezzel kapcsolatos tárgyi körülmények olyanok-e, amelyek arra utalnak, illetve amelyekből megnyugtatóan arra lehet következtetni, hogy - amennyiben a cselekmény nem a Btk. 25 §-ában foglalt tilalom folytán kerülne elbírálásra - a cselekményt gondatlanságból követték el. Mindez természetesen csak az adott eset összes körülménye alapján állapítható meg. A bíróságnak tehát nem csak a leittasodó

önhibájának meglétét, de az elkövetett cselekmény tárgyi elemeit is teljes részletességgel és alapossággal kell megállapítania s vizsgálnia. Ha mindebből kétséget kizáróan arra vonható következtetés, hogy a józan állapotban levő elkövető cselekményét gondatlanságból elkövetettként kellene minősíteni: úgy ezt ittas állapotban elkövetve is - ilyennek kell minősíteni. Amennyiben azonban a törvény szerint a cselekménynek csak a szándékos elkövetése bűncselekmény, úgy - a gondatlanságra utaló tárgyi körülmények esetén - a Btk. 25 §-ában foglalt rendelkezés alkalmazásával is kizárt a büntetőjogi felelősség megállapítása. Rá kell mutatni arra is, hogy a Btk. 15 §-ában foglaltak alkalmazása ittas állapotban elkövetett cselekmény tekintetében - az alanyi oldal sajátossága folytán - ugyancsak eltérően érvényesül. Az eredményhez fűződő következményekért való felelősség vonatkozásában is ugyanúgy a

tárgyi külső ismérveket kell a bíróságnak vizsgálnia és alapul vennie. Ugyanez a szemlélet érvényesül a ténybeli tévedésről szóló rendelkezésnek [Btk. 27 § (1) bek] az ittas állapotban levő javára alkalmazásánál is. 6. A Btk 25 §-a a 24 § alkalmazását csupán a tudatzavar tekintetében zárja ki Azok az indokok, amelyek a törvényhozót a hivatkozott rendelkezés megalkotására indították, nyilvánvalóan nem állanak fenn az elmebetegség esetén még akkor sem, ha az mértéktelen alkoholfogyasztásra vezethető vissza. Tehát az ilyen eredetű elmebetegség is feltétlenül kizárja, illetve korlátozza a beszámítási képességet. Az úgynevezett patológiás (kóros) ittasság különböző formái az elmeműködés olyan időleges jellegű tudatborulással járó zavarai, amelyek minőségileg különböznek a közönséges ittasságtól, és a heveny elmebetegséggel egyenlő állapotnak tekinthetőek. Ilyen állapot esetén tehát nem a Btk

25 §a, hanem a 24 §-a érvényesül Ezzel szemben az idült alkoholizmus önmagában nem tekinthető az elmeműködés olyan zavarának, amely a Btk. 25 §-a érvényesülését kizárná; az idült alkoholista beszámítási képességének korlátozottsága nem feltétlen. Az ilyen elkövető nem mindig szenved elmebetegségben, bár többnyire rendellenes személyiségű. A személyiség fejlődésének zavara (pszichopátia) általában nem zárja ki a beszámítást akkor sem, ha iszákossággal szövődik. Ez az állapot azonban esetleg a személyiség olyan fokú degradációjával járhat, amely már egyenértékű az elmebetegséggel, s ez okból korlátozhatja - esetleg kizárhatja - a beszámítási képességet. A közönséges ittassággal szemben a kóros részegség akkor állapítható meg, ha az alkoholfogyasztó alkoholtűrő-képessége a veleszületett vagy szerzett károsodásnak, illetve - akár ideiglenes - diszpozíciójának következtében megváltozott

(kvalitatív és kvantitatív intolerancia). A tűrőképesség mennyiségi elváltozását rendszerint az jelzi, hogy viszonylag kis mennyiségű alkoholfogyasztás előzte meg a részegséget. A minőségi elváltozásra különösen az alábbi tünetekből lehet következtetni: a) az érintkezésfelvétel megnehezülése, b) érzékcsalódások fellépése, c) a magatartás énidegensége, d) a cselekménynek a szituációhoz képest inadekvát volta, e) heves, megokolatlan és túlméretezett indulatkitörés, f) terminális alvás, g) teljes vagy részletes emlékezészavar. Egyes tünetek a szokványos részegségnél is előfordulnak, a kóros részegség esetén is ritkán fordul elő valamennyi tünet együttes jelentkezése. 7. A büntetőügyekben adott elmeszakorvosi elemzések nyilvánvalóvá tették, hogy a teljesen kifejlődött patológiás részegség alakzata és a típusos részegség között átmeneti esetek is léteznek. 22 Ezek lényegesen különböznek a

típusos részegségtől, ugyanakkor azonban téves lenne az ilyen jellegű állapotot is beszámítást kizáró részegségnek tekinteni. Az átmeneti alakzat jellemző vonásainak feltárása és elhatárolása a részegség egyéb alakzataitól bonyolult feladat, mert egyes tünetei olyanok, hogy nehezen határolhatóak el a közönséges ittasságnál is fellépő jelenségektől. Állásfoglalást igényel mindenekelőtt az a kérdés, hogy az említett átmeneti alakzat minőségileg különbözik-e a patológiás részegségtől, vagy pedig ez utóbbinak egyik fajtája. Az elmeorvos-szakértői vélemények nem egységesek a megjelölés tekintetében ("atípusos részegség", "komplikált részegség" stb.) Ezek közül a szokványos és a patológiás részegség mellett a csökevényes kóros részegség (abortív patológiás részegség) megnevezés mutatkozik a leghelyesebbnek: Valójában ugyanis a teljesen kifejlődött kóros részegségi

formáktól elkülönülő olyan részegségről van szó, amelynél nem fejlődtek ki teljesen a kóros részegség jellegzetességei, amely tehát kevesebb tünetet, illetve kevésbé kialakult tüneteket mutat. Az abortív kóros részegségnél a sajátos pszichopatológiai tünetek nem lépnek fel olyan fokú intenzitással, mint a teljesen kialakult kóros részegségnél. Ugyanakkor a típusos részegségtől eltérően a tudat zavart állapota többnyire rohamosan és nagyobb intenzitással áll be, anélkül azonban, hogy - a rendszerint meglevő emlékezészavarok ellenére - az összefüggések, a helyzeti körülmények felismerése, a tájékozódás teljesen eltűnne. Az említett tünetek sok esetben nagymérvű aránytalanságokat mutathatnak az alkoholfogyasztás mérvével is. Nem elengedhetetlen előfeltétel a csupán csekély mennyiségű alkohol fogyasztása. Az elmeorvos-tudomány szerint az abortív patológiás részegség lényegét illetően nem különbözik

a teljesen kifejlődött kóros részegségtől, csupán ez utóbbi jellemző tünetei csak csökevényesen alakulnak ki. Általában könnyebb feladatnak mutatkozik a patológiás részegség felismerése, mint az átmeneti csökevényes alakzaté. Téves eredményre vezethet a büntetőjogi elbírálás szempontjából az átmeneti alakzat kóros részegségként való értékelése mint a típusos részegségtől való határozott megkülönböztetésnek az elmulasztása; ugyanígy a valójában szokványos ittasságnak csökevényes kóros részegségként való értékelése. A kóros részegség nem teljesen kifejlődött alakzata csupán korlátozza az elkövetőt a cselekmény társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében, illetve abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. E vonatkozásban a szükséghez képest szakértői véleményt kell beszerezni, amely természetesen nem köti a bíróságot, de annak megfelelő jelentősége van akár a

patológiás részegség, akár abortív alakzatának megállapítása szempontjából. Az idevonatkozó elmeorvosszakértői véleményt a bíróságnak igen gondosan mérlegelnie kell, és amennyiben elfogadja, hogy az elkövető a kóros részegség csökevényes állapotában cselekedett, úgy ez alapul szolgálhat a Btk. 24 §-a (2) bekezdésének az alkalmazására. A büntetés korlátlan enyhítése azonban nem kötelező, a rendelkezés erre csupán lehetőséget nyújt a bíróság számára. Így a kóros részegség átmeneti alakzatának fennállása esetén rendkívül széles büntetési keretek között szabhatja ki a bíróság a büntetési céloknak megfelelő büntetést. Ez összhangban áll azzal, hogy a csökevényes alakzatnak a beszámítási képességet korlátozó hatása is rendkívül eltérő lehet, tehát fokozottan differenciált büntetőjogi elbírálást igényel. 14.tétel A JOGOS VÉDELEM 29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját,

illetve a mások személye, javai, vagy a közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében. Jogos védelemnél hiányzik a társadalomra veszélyesség. Jogtalan támadás: csak aktív emberi magatartással valósítható meg. Feltétele: jogszabállyal ellentétesnek kell lennie, csak ember követhet el, 23 A jogellenesség azt jelenti, hogy a támadásnak Btk-ba ütközőnek kell lennie. Olyan bűncselekményeknél, amelynek van szabálysértési alakzata is, azok is szintén beletartoznak. Objektív kategória, mert nem számít pl. a beszámíthatóság, vagy a

gyermekkor, az alanyi oldalt nem vesszük figyelembe. A közérdek elleni támadás is létrehozhat jogos védelmi helyzetet (pl. közrend, közbiztonság vagy vagyoni jellegű érdekek elleni támadás). Nemcsak a saját személye vagy javai ellen intézett jogtalan támadás esetén, hanem a mások személye vagy javai ellen intézett jogtalan támadás esetén is fennáll a jogos védelmi helyzet. Ezért mondjuk azt, hogy a jogos védelem nem csupán jogos önvédelem. A támadás irányulhat személyek és javak ellen. Intézett támadásról akkor beszélünk, ha a támadás már ténylegesen megkezdődött. Közvetlenül fenyegető támadás azt jelenti, hogy a támadás megkezdésének nincs akadálya, azaz a támadás rövid időn belüli bekövetkezésétől kell tartani. Nem kívánja meg a törvény, hogy a megtámadott kivárja a támadást, azt azonban feltételül szabja, hogy a fenyegetés közvetlen legyen. Nincs jogos védelmi helyzetben aki tévesen azt feltételezi,

hogy meg akarják támadni. Nem keletkeztet jogos védelmi helyzetet a kiprovokált támadás sem. A jogos védelem megállapításának feltétele az, hogy az elhárító cselekmény szükséges és arányos legyen. Szükségesség azt jelenti, hogy a támadás csak diszpozíciószerű cselekménnyel hárítható el. Menekülési kötelezettség akkor áll fenn, ha nem szükséges a védekezés. Akkor kell kitérni, ha valakit támadás testvére, házastársa, felmenő rokona által ér, illetve a támadást kóros elmeállapotú vagy látható tudatzavarban szenvedő személy követi el, valamint ha gyermek támad. Ezekben az esetekben is csak akkor kell kitérni, ha a megtámadott becsületét vagy más jogos érdekét nem sérti és teljes biztonságot nyújt. Arányosság: az élet elleni vagy azt közvetlenül fenyegető támadás esetén az arányosság vizsgálata szükségtelen, úgyszintén ha erőszakos nemi bűncselekmény valósult volna meg. A várható sérelem

megítélésénél azt a veszélyt vesszük figyelembe, amellyel a támadás maximálisan fenyegetett. Az eszközök és módok közül a védekezőnek azt kell választania, ami a szükségnek megfelel, de a támadónak a legkisebb hátrányt okozza. Az időbeli túllépés: erről akkor beszélünk, ha a védelmi cselekményt túl korán fejtik ki, vagy ha az elhárító cselekmény a támadás elhárításához szükséges időn túl is egyhuzamban tart. Ha a megtámadott a jogos védelmi helyzet megszűnését nem ismeri fel, vélt jogos védelmi helyzetben cselekszik és a tévedésre vonatkozó szabályok alkalmazandók vele szemben. Önálló jogtalan támadásként értékelendő az eredetileg védekező cselekménye, ha a támadó végleg felhagyott a támadással és a korábbi sértett bosszúból üldözi, vagy a már harcképtelenné tett támadót tovább bántalmazza. A védekezés szükséges mértékének túllépése: ha kirívó aránytalanság van a támadás és a

védelem intenzitása, valamint a sérelem között. Ekkor, a védekező a túllépésért felel Kizárt a büntethetősége annak, aki a jogos védelem határát azért lépi túl, mert az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. Ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt csupán korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében, az elkövető büntetését korlátlanul enyhíteni lehet. Az ijedtség vagy menthető felindulás mértéke jogi szakkérdés. 15. tétel A VÉGSZÜKSÉG 30.§ (1) Nem büntethető aki saját, illetőleg mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkor vagy nagyobb

sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében. (4) Nem állapítható meg végszükség annak a javára, akinek a veszélyvállalása hivatásánál fogva kötelező. 24 A végszükség a cselekmény társadalomra veszélyességét zárja ki. A végszükségi veszély jellemzői: egy olyan veszélyhelyzet, amelynek elkövetése nem róható az elhárító terhére. Veszély csak tényleges lehet A veszélyhelyzetnek közvetlennek kell lennie, vagyis a sérelem bekövetkezésére rövid időn belül számítani kell. A másként el nem hárítható kifejezés azt jelenti, hogy csak valamely bűncselekmény törvényi tényállásának megvalósításával lehet megszüntetni. A veszély előidézésében az elhárító

személynek vétlennek kell lenni. A veszélyből menthető életviszonyok: - közérdek, - saját vagy mások személye, - és javai. A büntetlenség feltétele az, hogy a veszélyt elhárító cselekmény szükséges és arányos legyen. A szükségességet a Btk. a másként el nem háríthatóság kifejezéssel fogalmazza meg Ha a veszély tényállásszerű cselekmény megvalósítása nélkül is elhárítható, ezt kell választani. A végszükség csak akkor nélkülözi a társadalomra veszélyességet, ha kisebb sérelmet okoz mint amelynek elhárítására törekedett az elkövető. A megengedett mérték túllépése: csak az nem büntethető, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát. Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, akit az ijedtség vagy a menthető felindulás csak korlátoz a sérelem nagyságának

felismerésében. Akinek a veszélyvállalása hivatásánál fogva kötelessége, nem hivatkozhat végszükségre. Ezzel csak azt kívánja megakadályozni a törvény, hogy a veszély vállalására kötelezett úgy meneküljön a veszélyeztető helyzetből, hogy a fenyegető veszélyt másra hárítsa át. 16. tétel A BTK-BAN NEM NEVESÍTETT TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉGÉT KIZÁRÓ OKOK. A Btk-ban közvetlenül nem szabályozott ilyen körülmények: - megengedett (indokolt) kockázatvállalás - a jogszabály engedélye - a hivatásbeli kötelesség teljesítése - házi fegyelmi jog gyakorlása - a sértett beleegyezése. Megengedett kockázatvállalás: a társadalmilag hasznos célt optimális körülmények között kívánja az elkövető elérni. A kutatás, a kísérletezés rendszerint rizikótényezőket tartalmaz és ez alkalmanként kárt, sérelmet is okoz. Akadályozná a társadalmi előrehaladást, ha a veszteségek nemcsak anyagi és erkölcsi, hanem büntetőjogi

következményeket is maguk után vonnának. Jogszabály engedélye: egyes esetekben nem a büntetőjog, hanem más jogág szabályai megengedik egyes tényállásszerű cselekmények elkövetését. A jogszabályban meghatározott feltételek alapján a konkrét engedélyt az arra hivatott szerv vagy személy adja meg esetenként. Pl a Btk szerint a magzatelhajtás bűncselekmény, de a terhesség művi megszakítását más jogszabály engedélyezi. A konkrét engedélyt a terhességet megállapító szülészeti orvos adhatja meg. A hivatásbeli kötelesség teljesítése: bizonyos hivatások gyakorlói olyan cselekmények végrehajtására is jogosultak, illetve kötelezettek, amelyek mások életét, testi épségét vagy vagyonát sértik, illetve veszélyeztetik. Ennek két legfontosabb területe a rendőri és az orvosi tevékenység Rendőri tevékenység: a rendőröknek sok esetben kényszerintézkedéseket is kell foganatosítaniuk. Erre a jogszabályi engedélyt a

büntetőeljárás jog, illetve a Magyar Köztársaság Rendőrségének Szolgálati Szabályzata adja meg. A hivatásból eredő jogok és kötelességek csak a rendőrség hivatásos állományú tagjaira vonatkoznak. Orvosi kötelesség teljesítése: orvosi hivatás gyakorlására akkor kerülhet sor, ha: - a beteg beleegyezik vagy legalábbis nem tiltakozik ellene - fontos közérdek ezt megkívánja (járvány) - az orvos beavatkozási joga erősebb mint a betegé pl. életmentés Közvetlen életveszély elhárításához a beteg illetve hozzátartozója hozzájárulása nem szükséges. Ezekben az esetekben a társadalomra veszélyességet a társadalmilag hasznos cél zárja ki. 25 Házi fegyelmi jog gyakorlása: a szülő korlátozhatja gyermeke személyi szabadságát és fenyítő joga kapcsán nevelési céllal bántalmazhatja gyermekét, feltéve hogy nem lépi túl a tettleges becsületsértés illetve a könnyű testi sértés kereteit. A fenyítő jog csak

kiskorúval szemben gyakorolható A házi fegyelmi jog, kivéve a testi fenyítést megilleti a pedagógust is. A sértett beleegyezése: akkor zárja ki a cselekmény társadalomra veszélyességét, ha - maga a cselekvőképes, valamint bizonyos körben, a korlátozottan cselekvőképes személy adja a cselekmény előtt vagy alatt - a sértettet megilleti a rendelkezési jog - a sértett akaratnyilvánítása önkéntes, komoly és félreérthetetlen - a beleegyezés nem irányul társadalmilag káros célra A sértett személyiségi jogairól (becsület, testi épség) nem mondhat le. Életéről senki sem mondhat le A sportolás: ha a sérülés a játékszabályok betartása mellett keletkezik, a büntetőjogi felelősség kizárt. 17. tétel A TÉVEDÉS 27. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott (2) Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre

a feltevésre alapos oka van. (3) A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti. A tévedés fogalma és fajtái, a jogilag irreleváns tévedések Tévedésen azt a tudatállapotot értjük, amikor valakinek a képzetei nem felelnek meg a valóságnak, de ő a képzeteit valósághűnek tartja. Tévedés az is, ha valakinek egyáltalán nincs képzete valamiről Tévedés fajtái: - A ténybeli tévedés: kizárhatja a szándékos bűnösséget, vagy korlátozhatja a szándék terjedelmét és ennek megfelelően csak a minősítésre gyakorol befolyást. Pl Ha nem tudja az elkövető, hogy az általa bántalmazott sértett hivatalos személy, akkor nem büntethető hivatalos személy elleni erőszak miatt. Előfordulhat, hogy a ténybeli tévedés a szándékos bűnösség megállapítását kizárja, de bizonyítható, hogy a ténybeli tévedést az elkövető gondatlansága okozta. Pl

Kiveszi a pisztolyból a tárat, a fegyvert ráfogja barátjára és elhúzza a billentyűt. A lövés a sértett halálát okozza Az elkövető tévedett a cselekmény okozatosságában és eredményében, ez kizárja a szándékos emberölés megállapíthatóságát. Tévedését azonban gondatlansága okozta, mivel elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet illetve körültekintést. - A cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedés: a Btk. 27 § (2) és (3) bek szerint nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti. Aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, szándékos bűncselekmény elkövetése miatt nem büntethető. Adott a cselekmény társadalomra

veszélyességének tudata, ha az elkövető ismeri magatartása jogellenességét, vagy erkölcsi elítélendőségét, illetve veszélyes jellegét. A társadalomra veszélyességben való tévedés csak akkor zárja ki a büntethetőséget, ha az elkövetőnek erre a feltevésre alapos oka volt. Az alapos ok fennforgása esetén az alábbiak szerint alakulhat az elkövető felelőssége: - Ha a téves feltevés kialakulásában az elkövetőnek még a gondatlansága sem állapítható meg, akkor nem büntethető. 26 - Ha a téves feltevést gondatlansága okozta, akkor az elkövető felelősségét gondatlan bűncselekmény miatt meg kell állapítani, ha a bűncselekmény gondatlan alakzata is büntetendő. - Ha az elkövető tévedését gondatlanság okozta és a cselekmény gondatlan alakzatát a törvény nem rendeli büntetni, az elkövető nem büntethető. A társadalomra veszélyességben való tévedés főleg három esetkörben kerülhet megállapításra ha: - Az

elkövető valamely társadalomra veszélyességet kizáró ok fennállását tévesen feltételezi (pl. vélt jogos védelem) . - Az elkövető valamely keret diszpozíciót tartalommal kitöltő igazgatási normában téved. - Az elkövető téves hatósági tájékoztatást kap. A jogilag közömbös (irreleváns) tévedés fajtái: - Tárgyban való tévedés: ebben az esetben az elkövető tévedésből más tárgy ellen követi el a bűncselekményt, mint amire szándéka irányult. Pl tolvaj mást lop el, mint amit akart - Személyben való tévedésnél a tettes tévedésből más személyen követi el a bűncselekményt mint akire a szándéka irányult. Pl az elkövető véletlenül mást öl meg mint akit akart A személyben való tévedéstől el kell határolnunk az elvétést. Elvétés, ha az elkövető valóban a megtámadni kívánt személyt veszi célba, de a támadás céltévesztés folytán mást ér, és ezért az eredmény is máson következik be. - Az

okozatosságban való tévedés: akkor közömbös, ha a tettes, a szándékolt eredményt más magatartásával hozza létre, mint amellyel előidézni kívánta. Pl a tettes áldozatát fojtogatta, amikor azt hitte hogy meghalt, bedobta a Dunába. Utólag kiderült, hogy a halál oka nem a fojtogatás volt, hanem a vízbe fulladás. - Indokbeli tévedés: akkor beszélhetünk róla, ha olyan indok hatására határozza el magát az elkövető a bűncselekmény megvalósítására, melyről utólag kiderül, hogy nem felel meg a valóságnak. Pl a tettes megöli féltékenységből a feleségét, de utólag kiderül, hogy a féltékenységre nem volt oka. - Jogi tévedés: akkor áll fenn, ha az elkövető nem cselekményének tilalmazott voltában, hanem jogi értékelésében, minősítésében vagy a büntetési tételben téved. Ennek a büntetőjogi felelősségre nincs kihatása. 18. tétel A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ MÁSODLAGOS AKADÁLYOK Itt nem a bűncselekmény

létrejötte kizárt, hanem az elkövető büntethetőségének további feltétele, hogy az erre jogosult az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja. A magánindítvány hiánya: a magánindítványnál a sértett értékítélete a döntő. Vannak a társadalomra kisebb fokban veszélyes bűncselekmények, amelyeket csak akkor célszerű vizsgálni, ha a sértett ezt kívánja. A magánindítványra üldözendő bűncselekmények: - könnyű testi sértés I. bekezdése - magánlaksértés - magántitok megsértése - levéltitok megsértése - rágalmazás - becsületsértés - kegyeletsértés - erőszakos közösülés alapesete - szemérem elleni erőszak alapesete - megrontás súlyosabban nem minősülő esetei - a személyi vagyont károsító: - lopás - sikkasztás - csalás - hűtlen kezelés - rongálás - jogtalan elsajátítás 27 - orgazdaság - jármű önkényes elvétele feltéve, hogy a sértett az elkövető hozzátartozója.

Magánindítványnak tekintendő az előterjesztésre jogosultnak minden olyan nyilatkozata, amelyből kiderül, hogy a megjelölt bűncselekmény elkövetőjének a megbüntetését kívánja. A magánvád azt jelenti, hogy a vád képviseletét nem az ügyész, hanem a sértett, vagy a magánindítvány előterjesztésére jogosult más személy látja el. Ez a személy a magánvádló A magánindítvány megtételére jogosult személyek: a Btk. 31 § (2)-(3)-(4) bek szerint a magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt a törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére. Az indítványtételi jog e szerint

lehet: - kizárólagos indítványtételi jog: a cselekvőképes nagykorú sértett kizárólag önmaga jogosult magánindítvány előterjesztésére (mást azért meghatalmazhat). Cselekvőképesek azok a nagykorúak, akik nem állnak cselekvőképességet érintő gondnokság alatt, és rendelkeznek az ügyeik viteléhez szükséges belátási képességgel. Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. - Párhuzamos indítványtételi jog: - ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt a sértett, a törvényes képviselője és a gyámhatóság is előterjesztheti. Korlátozottan cselekvőképes: az a kiskorú, aki 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen, illetve az a nagykorú is, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett. - Ha a sértett cselekvőképtelen, akkor a magánindítványt a törvényes képviselője és a gyámhatóság terjesztheti

elő. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 14. életévét még nem töltötte be, illetve az a kiskorú vagy nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, valamint az is, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. Párhuzamos indítványtételi jog esetén az egyik jogosult magánindítványa elegendő a büntető eljárás lefolytatásához. Kegyeletsértés esetén a magánindítványt az elhalt sértett hozzátartozója és az örökös is előterjesztheti. - Származékos indítványtételi jog: ilyen jogosultsága a hozzátartozónak van, amennyiben a cselekvőképes sértett anélkül hal meg, hogy magánindítványát előterjesztette volna. A magánindítvány tartalma: tartalmi elemei a jogosultság, az akaratnyilatkozat és a határidő. Akkor törvényes a magánindítvány, ha a jogosult a büntető eljárásban meghatározott határidőn belül kéri az elkövető

megbüntetését. A magánindítvány alakisághoz nem kötött, akár szóban, akár írásban előterjeszthető. A magánindítványnál a bűncselekményt és az elkövetőt is meg kell jelölni Az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés az erőszakos nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében hatályos magánindítványnak tekintendő, mivel a cselekmény jellege miatt nem szükségszerű hogy a sértett ismerje az elkövetőt. Ismeretlen tettes elleni feljelentés nem mindig pótolja a magánindítványt, csak ha a bűncselekmény a nyomozás befejezésekor is hivatalból üldözendő marad. A magánindítvány előterjesztésének határideje: a magánindítványt attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A határidő kezdő napja az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik, a határidőbe ez nem számít be. Ha a

határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. Ha az eljárás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény magánindítványos, akkor a hatóság felhívásától számított 30 napon belül lehet a magánindítványt előterjeszteni. Viszonmagánindítvány, viszonvád: Viszonmagánindítvány a I. fokú ítélet meghozatalát megelőző tanácsülés megkezdéséig, de még az elévülési időn belül terjeszthető elő. 28 Viszonvád feltétele a kölcsönös elkövetés és az, hogy a büntetőeljárás jogban írt határidőn belül (30 nap) csak az egyik elkövető terjesszen elő magánindítványt. A kölcsönös elkövetés megállapításához szükséges, hogy mindkét személy elkövető is és sértett is legyen. A magánindítvány oszthatatlansága és visszavonhatatlansága: a Btk. 31 § (5) és (6) bek szerint bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre

hatályos. A magánindítvány nem vonható vissza. A magánindítvány oszthatatlansága azt jelenti, hogy nem csupán azzal az elkövetővel szemben folytatandó le a büntető eljárás, akit a jogosult a magánindítványban megnevezett, hanem a magánindítványos bűncselekmény valamennyi elkövetőjével szemben. Az elkövető és a sértett között alkudozás alakulhat ki. A magánindítvány ezért nem vonható vissza A kívánat hiánya: a Btk. 183 § (3) bek szerint a diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb személyes mentességet élvező személy sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés a sértett diplomáciai úton kijelentett kívánatára büntethető. Ebben a körben, a kívánat hiánya büntethetőségi akadály. A kizárólagos feljelentési jog gyakorlásának hiánya: bizonyos bűncselekmények esetén a Btk. a bűnüldözést külön megjelölt hatóság vagy személy kizárólag feljelentési jogának gyakorlásától teszi

függővé. Pl Katonai vétség csak az illetékes parancsnok feljelentésére büntethető Büntető jogszabályban meghatározott egyéb kizáró okok: a törvényben meghatározott egyéb ok is kizárja a büntethetőséget. Indokuk rendszerint az, hogy az elkövetőtől nem várható el a jogszerű magatartás, ha a hozzátartozóját büntetőjogi felelősségre vonásnak tenné ki. Pl hamis tanúzás, mentő körülmény elhallgatása. 19. tétel AZ ELÉVÜLÉS FOGALMA, FAJTÁI Az elévülés az idő múlásához fűzött kedvezmény. A büntetés végrehajthatóságát zárja ki Az idő múlásával rendszerint csökken az elkövető és a cselekmény társadalomra veszélyessége is. Elévülési idő: a Btk. 33 § (1) és (2) bek szerint: A büntethetőség elévülése 33. § (1) A büntethetőség elévül a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év; b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső

határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével. (2) Nem évül el a) az 1945. évi VII törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945 (V 1) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II 5) ME rendelet 11 és 13 §-ában meghatározott háborús bűntettek; b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. fejezet); c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-h) pontjai]; d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355 § (5) bekezdés a) pont]; e) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (2) bekezdés a) pont, 262 § (2) bekezdés, 352 § (3) bekezdés b) pont] büntethetősége. 34. § Az elévülés

határidejének kezdő napja a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul, b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér, c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még a büntető törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének, 29 d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik. 35. § (1) Az elévülést félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik. (2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a

rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett. (3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam sem, amely alatt személyes mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel, illetőleg az eljárás megindításához vagy folytatásához a hozzájárulását nem adta meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntethető bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli. (4) Próbára bocsátás (72. §) esetén a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít be. 20. tétel A BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULÁSI SZAKASZAI. AZ ELŐKÉSZÜLET A bcs.-k stádiumairól általában A gondatlan bcs-k mindig a bekövetkezett eredmény

szerint minősülnek. Megvalósulási folyamata egységes, ezt az egységet az eredmény, és a rá kiterjedő gondatlanság teremti meg. A szándékos bcs-k a következő szakaszokra bonthatók: - szándék kialakulása - előkészület - kísérlet - befejezett bűncselekmény A szándék kialakulása: Az emberi magatartás bizonyos indítóokok által motivált magatartás. Ezek a motívumok hozzák létre az elkövető tudatában a bcs. elkövetésének szándékát A szándék, tehát tudati jelenség Annyit jelent, hogy az elkövető tudatában megjelenik a tanúsítandó magatartás, annak következményei, s ezeket kívánja, ill. a létrejöttébe belenyugszik A szándék önmagában nem lehet bcs, amíg a külvilágban nem realizálódik valamilyen magatartás formájában. Ez nem jelenti azt, hogy büntetőjogilag feltétlenül irreleváns. Amennyiben a kialakult szándék alapján előkészület, kísérlet, vagy befejezett bcs jön létre, a bíróság a büntetés

kiszabásánál vizsgálja a szándék kialakulásának folyamatát, és ez enyhítő, vagy súlyosító körülményként szerepelhet. A szándék kialakulása igénybe vehet hosszabb időt, de pl. az un rögtönös szándékkal megvalósított bcs-knél pillanatok alatt is lejátszódhat. A befejezett bcs.: A törvényi tényállások teljes kimerítését nevezzük befejezett bcs-nek. Gondatlan delictum esetén ez az egyetlen stádium. Szándékos bcs esetén ez az utolsó szakasz A befejezettség nem ugyanaz mint a bevégzettség. Bevégzettség: a védett jogi tárgy elleni támadás megszűnik. Az immateriális bűncselekmények elkövetési magatartása maga is egy folyamat, és ezen folyamat megkezdését a büntetőjog már befejezett bcs-ként értékeli. Pl: erőszakos közösülés esetén a külső nemi szervek érintkezésével befejezetté válik a bcs, de nem feltétlenül bevégzetté, mert az a közösülés végeztével következik be. Tartós bűncselekményeknél

Pl. Alkotmányos rend elleni szervezkedés, a bcs a szervezet létrejöttével befejezetté válik, de bevégzett, csak a szervezet feloszlásakor lesz. Állapot bűncselekményeknél a törvényi tényállás külön elkövetési magatartást fogalmaz meg a jogellenes állapot létrehozása mellett 30 ( amellyel a cselekmény befejezetté válik ), de bevégzetté akkor válik, ha a jogellenes állapot megszűnik. A tartós és állapot bcs-knél ennek az elévülés szempontjából van jelentősége, mert az csak a bevégzettséggel kezdődik el. " Sui generis ( sajátképi ) bcs-k: Pl.: befejezett kémkedésért felel, aki hírszerző tevékenységre ajánlkozik, vagy vállalkozik. Itt a jogalkotó az egyébként előkészületi magatartást, önálló, befejezett bcs-ként értékeli. E bcs-knek lehetnek stádiumai, holott a tényleges előkészületnek nem lehetnek Pl: ha ajánlkozását leírja, és postán elküldi. Ezeknél a bcs-knél az előkészületnél

megfogalmazott büntethetőséget megszüntető okok nem alkalmazhatók, ezért a törvény erre külön büntethetőséget megszüntető okot határoz meg. Az előkészület: 18.§ (1)bek: Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bcs elkövetése céljából az ehhez szükséges, vagy ezt megkönnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. (2) Nem büntethető előkészület miatt a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése; b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad; c) aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti. (3) A (2) bekezdés eseteiben, ha az előkészület már

önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő. A bcs. ezzel jelenik meg a külvilágban, büntetőjogilag értékelhető magatartás formájában Ez a magatartás azonban még nem a szándékolt bcs. elkövetési magatartása, hanem az arra történő, büntetőjogilag értékelt felkészülés. Ezért a magyar törvény nem minden bcs előkészületét bünteti, hanem kiválasztja a legsúlyosabb bcs-ket, és csak ezeknél rendelkezik az előkészület büntetendőségéről. Mint stádiumról csak akkor beszélhetünk, ha az adott bcs előkészületét a törvény külön büntetni rendeli. Pl: Állam elleni bcs-k, emberölés, közveszély okozás, terror cselekmény bűntetteinél. Az előkészületet megvalósító magatartások köre két csoportra osztható: - Tettekben megnyilvánuló előkészületi magatartások: az elkövetéshez szükséges, vagy azt könnyítő feltételek biztosítását jelentik. Ide tartozhat az elkövetéshez

szükséges eszközök beszerzése, az eszközöknek az elkövetésre alkalmassá tétele, a helyszín felderítése, tervkészítés. - Gondolatközlésben megvalósuló magatartások: az elkövetésre történő felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, és a közös elkövetésben való megállapodás. A gondolatközlés egyaránt lehet szóban, írásban, vagy az információ továbbításra alkalmas más módon. - Felhívás: azt jelenti, hogy az elkövető egy másik személyt törekszik rábírni a bcs. megvalósítására Történhet egyszerű rábeszéléssel, jutalom kilátásba helyezésével, vagy akár kényszer, ill. fenyegetés alkalmazásával is. - Ajánlkozás: itt szintén két személy részvételére van szükség, akik közül az felel az előkészületért, aki a bcs. elkövetését a másiknak felajánlja - Vállalkozás: a felhívásra adott pozitív választ jelenti, ennek megfelelően az előkészületet ez esetben két személy követi el a felhívó, és az

aki a felhívást elfogadta, azaz vállalkozott. - Közös elkövetésben megállapodás: ebben az esetben is legalább két személy felel előkészület miatt. A közös elkövetésben többen is megállapodhatnak. Az előkészület célzatos bcs. A bcs elkövetése céljából történő tanúsításával veszi kezdetét, és addig tart, amíg az elkövető az adott bcs. törvényben meghatározott elkövetési magatartását meg nem kezdi. Ezzel ugyanis a bcs kísérleti szakba jut A büntethetőséget megszüntető okokat az előkészület körében a törvény 18.§ (2)bek-e sorolja fel, mellyel a bcs. megvalósításáról akarja lemondatni az elkövetőt Így 31 A, - nem büntethető előkészület miatt akinek önkéntes elállása folytán marad el a bcs. elkövetésének megkezdése; Az önkéntesség azt jelenti, hogy nem külső kényszerítő körülmények hatására, hanem alapvetően belső indítóokok alapján dönt az elkövető. Az elállásnak komolynak és

véglegesnek kell lennie, nem elég a bcs. elhalasztása B, - aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bcs. elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad; Ha többen valósítják meg az előkészületet, a büntetlenséget a törvény az elkövetésről lemondó személy számára további feltételhez köti. Megköveteli az aktív magatartás kifejtését ( korábbi felhívás, ajánlkozás, vállalkozás visszavonását, vagy arra törekvést, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon. További objektív feltétel, hogy a bcs elkövetésének megkezdése bármely okból elmaradjon C.) - aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti; Csak annak biztosít büntetlenséget, aki a feljelentést ténylegesen megtette. Ez akkor is büntetlenséget eredményez, ha a feljelentés megtételekor a

hatóság már tudomással bírt az előkészületről. Nem biztosíthat büntetlenséget, ha az elkövető szándékosan késedelmesen teszi meg a feljelentést. Maradék cselekményért való felelőség: Btk. 18§ (3) bek szerint a (2) bekezdés eseteiben, ha az előkészület már önmagában is más bcs, az elkövető e bcs. miatt büntetendő A büntethetőséget megszüntető okok folytán az elkövető nem büntethető, de az előkészülettel megvalósította már egy, vagy több bcs. törvényi tényállását 21. tétel A KÍSÉRLET A kísérlet, a kísérlet kizártságának esetei 16.§ Kísérlet miatt büntetendő, aki szándékos bcs elkövetését megkezdi, de nem fejezi be 17.§ (1) A kísérletre a befejezett bcs büntetési tételét kell alkalmazni (2) A büntetést korlátlanul enyhíteni, vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, vagy alkalmatlan eszközzel követik el. (3) Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása

folytán marad el a bcs. befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. (4) Ha a (2)-(3) bekezdés esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bcs. miatt büntetendő Ez már a törvényi tényállás megvalósításának megkezdését jelenti. Tevékenységgel (aktív magatartással) megvalósított bcs-knél ( Pl. lopásnál az elvétel ) az elkövetési magatartás megkezdésével lép a bcs. a kísérleti szakaszba A mulasztással megvalósított bcs-knél ( nem csak a tiszta mulasztásos ) a kísérlet akkor jön létre, amikor az eredmény előidézésére kiterjedő szándékkal, a tettes olyan kötelezettséget mulaszt el, ami már a jogi tárgy közvetlen veszélyeztetését jelenti. A bcs. befejezettségéig tart Materiális bcs-knél az eredmény bekövetkezése a befejezett bcs. határa Immateriális bcs-k esetén az elkövetési magatartás teljes kifejtéséig kísérlettel állunk

szemben ( Pl. lopás, amíg az elvett dolog felett a tettes a nem szerzi meg a tényleges uralmat, kísérlet ). Kísérletnél a szándék túlterjed a ténylegesen megvalósított cselekményen, mivel átfogja a bcs. egészét, míg ténylegesen annak csak egy része jön létre. Fontos a szándék vizsgálata, mert ugyanaz a magatartás a szándéktól függően lehet egy súlyos bcs. kísérlete ( emberölés kísérlete ), vagy egy enyhébb bcs. befejezett alakzata ( súlyos testi sértés ) a szándéktól függően Kísérletnél teljes az alanyi oldal, csak az objektív oldal ( Tárgy, Tárgyi oldal ) hiányzik. 32 A kísérlet kizártsága ( nincs kísérlete ): - a vegyes bűnösségű bcs-knek, beleértve a praeterintentionális bcs-ket is: a gondatlan bcs-knél eleve kizártak a stádiumok, így a kísérlet is. A vegyes bűnösségű bcs-knél a szándék csak az alapesetre terjed ki, a minősítő eredmény tekintetében gondatlanság áll fenn. - gondatlan bcs-knek -

a tiszta mulasztásos bcs-knek: addig az időpontig, amíg a tettes kötelezettségének jogkövetkezmények nélkül eleget tehet, nincs bcs. utána viszont már befejezett bcs van ( segítségnyújtás elmulasztása ). - a veszélyeztetési bcs-knek ( az eredmény az absztrakt veszély ): függetlenül attól, hogy távoli, vagy közeli veszélyt fogalmaz meg a törvényi tényállás. - a részességnek - a stádiumoknak ( kivéve a befejezett bcs. ) - egyes bcs-knek, ahol a kísérlet fogalmilag kizárt ( verbális immateriális delictumok, szóbeli becsületsértés ) Btk. 17§(1)bek szerint a kísérletre a befejezett bcs büntetési tételét kell alkalmazni A törvény ekkor a parafikációs rendszert követi, vagyis a kísérletre nem állapít meg önálló büntetési tételt. A büntetési tételen belül a bíróság mérlegelhet. Általában enyhébben büntetik, mert a társadalomra kevésbé veszélyes, mint a befejezett bcs. Fontos, hogy milyen okból marad kísérleti

szakban a cselekmény A törvény a kísérletnél lehetővé teszi az un. kétszeri leszállítást, azaz ha a büntetési tétel legkisebb mértéke is túl magas, ennek jelentős enyhítését engedi meg. Alkalmatlan kísérlet: A 17.§ (2)bek szerint a büntetést korlátlanul enyhíteni, vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, vagy alkalmatlan eszközzel követik el. Akkor állunk szemben alkalmatlan kísérlettel, ha vagy a tárgy, vagy az eszköz alakalmatlan a bcs. elkövetésére - Abszolút alkalmatlanság: az adott bcs. azon a tárgyon, ill a felhasznált eszközzel semmiféle módon nem hajtható végre. - Relatív alkalmatlanság: csak az elkövető által alkalmazott módon nem követhető el a bcs. az adott tárgyon, ill. az adott eszközzel Büntethetőséget megszüntető okok kísérletnél: A 17.§ (3)bek szerint nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bcs befejezése, továbbá az sem, aki az

eredmény bekövetkezését önként elhárítja. - Önkéntes elállás ( passzív ): a nem teljes kísérletnél van. A tettesnek az elkövetési magatartás továbbfolytatásával kell felhagynia. Nem önkéntes elállás, ha a tettes pusztán csak nem ismétli meg a cselekményt ( nem lő rá másodszor is ). Társtettesség esetén az egyik tettestárs javára akkor állapítható meg, ha társát is megakadályozza a bcs. befejezésében - Önkéntes eredmény elhárítás ( aktív ): a teljes kísérlethez kapcsolódik. A tettesnek az eredményhez vezető okozati folyamatba be kell avatkoznia, és az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. Teljes kísérlet: csak eredmény bcs-knél lehetséges. A tettes mindent elkövetett a bcs véghezvitele érdekében. Az elkövetési magatartást kifejtette, a bcs további beavatkozás nélkül is eljutna a befejezettség szakaszába. A tettes aktív beavatkozása miatt marad el az eredmény Nem teljes kísérlet: mind

materiális, mind immateriális bcs-knél előfordulhat. Az elkövető még nem tett meg mindent a bcs. végrehajtása érdekében, nem fejtette ki egészében az elkövetési magatartást Maradék bcs-ért való felelőség: A 17.§ (4)bek szerint, ha a (2)-(3) bekezdés esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bcs. miatt büntetendő Valamely büntethetőséget megszüntető ok fennállása esetén, vagy alkalmatlan kísérlet esetén, ha van maradék bcs., akkor azért felelni kell 22. tétel 33 A TETTESSÉG FOGALMA ÉS FAJTÁI Az elkövetők: 19. § Elkövetők a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek) 20. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja (2) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. 21. § (1) Felbujtó az, aki mást

bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. (3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. Rendelkezniük kell az általános alannyá válás feltételeivel: - elkövetéskor betöltött 14.életév - legalább korlátozott beszámítási képesség - természetes személy Tettesek: Ők a nagyobb társadalomra veszélyességű elkövetők. Ők valósítják meg a bcs törvényi tényállását. Tettesi magatartás nélkül nincs bcs, a részesi magatartás a tettesi alapcselekményhez kapcsolódik. Tettességről a bcs kísérleti, vagy befejezett szakában beszélünk Fajtái: - tettes ( önálló ) - Társtettesek - közvetett tettesek Önálló tettes: Btk.20§(1): Tettes az, aki a bcs törvényi tényállását megvalósítja Gondatlan bcs-knél csak önálló tettesség lehetséges. A törvényi tényállást maga valósítja meg,

felhasználhat eszközt, állatot, de más személy nem vehet részt benne. Kivételesen egy bcs-nek több önálló tettese is lehet Pl.: - Konvergens bcs-k: az egyes önálló tettesek cselekménye egymástól függetlenül párhuzamosan halad a befejezettség irányába Pl. fogolyzendülés - Találkozó bcs-k: a tényállás két tettest feltételez, magatartásuk egymás felé irányul, egymást kiegészíti Pl. vérfertőzés Társtettesség: Btk. 20§(2)bek: Társtettesek azok, akik a szándékos bcs törvényi tényállását, egymás cselekményéről tudva, közösen valósítják meg. Itt minimum két büntetőjogilag felelőségre vonható személy vesz részt az elkövetésben. Társtettesség feltételei: - Szubjektív kritérium: szándék egység, egymás tevékenységének kölcsönös tudata. A szándékegység feltételei: - tudnia kell a saját magatartásáról, ennek következményeiről, és ezeket kívánva, vagy ezekbe belenyugodva kell végrehajtania a

cselekményt. - tudnia kell az elkövető társ magatartásáról, és arról, hogy együttes magatartásukkal közösen valósítják meg a bcs-t. A szándékegység nem feltételezi az előzetes megállapodást. Csak szándékos bcs-knél állapítható meg. - Objektív kritérium: közösen valósítsák meg, ez az elkövetési magatartás tanúsításában való együttes részvételt jelenti. Tiszta mulasztásos bcs-knél társtettesség nem jöhet létre, mert a kötelezettségek külön-külön terhelik az elkövetőket ( Pl.: segitségnyújtás elmulasztása ) Vegyes mulasztásos bcs-knél a társtettesség megállapítható. ( Pl: Gyermekről való gondoskodási kötelezettség elmulasztása ) A vegyes bűnösséggel megvalósuló bcs-knél, ha a szándékegység az alapeset tekintetében fenn áll, megvalósíthatók társtettességben Pl.: Hots Speciális tettest kívánó bcs-knél a társtettesnek is speciális tettesnek kell lennie, kivéve az Erőszakos közösülést,

itt a társtettes lehet nő is. 34 Közvetett tettesség: Az, aki a bcs. elkövetéséhez más embert eszközként felhasznál Ő is önálló tettes, úgy is felel a bcs. elkövetéséért Olyan embert használ fel, akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn. Itt a bcs objektív és szubjektív oldala szétválik ( a két személy között oszlik meg ) Az objektív oldalhoz tartozó tényállási elemeket az valósítja meg, aki nem büntethető mert: - Gyermekkorú - nem rendelkezik beszámítási képességgel ( kóros elmeállapotú, vagy kényszer vagy fenyegetés hatása alatt áll - tévedésben van A szubjektív oldalhoz tartozó tényállási elemeket a másik, a büntethető személy valósítja meg. A közvetett tettes bűnössége csak szándékos lehet. Olyan bcs-nél ahol a tettes csak speciális lehet, a következők szerint oszlik meg: - ahol az elkövetési magatartás szűkíti le a tettesi kört, ott a felhasznált személynek kell rendelkeznie a

speciális tulajdonsággal ( Bántalmazás hivatalos eljárásban ) - a többi bcs-nél a közvetett tettesnek kell ezzel rendelkeznie A bcs-k osztályozása az elkövetők szerint: - Közönséges bcs-k ( bárki által elkövethetők, delicta communa ) - Különös bcs-k ( speciális alany követheti el, delicta proktrinum ): - sajátképű különös bcs-k ( csak speciális tettes követheti el Pl.: Bántalmazás hivatalos eljárásban ) - nem sajátképű különös bcs-k ( nem csak speciális tettes követheti el Pl.: Közokirat hamisítás ) 23.tétel BŰNKAPCSOLATOK ÉS A TÁRSAS BŰNELKÖVETÉSI ALAKZATOK (IV.BED) Bűnkapcsolatok A bűnkapcsolat, a bcs-k közötti kapcsolatot jelenti. A bűnkapcsolati alakzatok megvalósulásához egy másik bcs. előzetes létrejötte szükséges Önálló bcs-ként nyertek megfogalmazást Fajtái ( tisztán bűnkapcsolati bcs-k ): - bűnpártolás - orgazdaság - feljelentés elmulasztása Az alábbi bcs-k nem szükségképpen bűnkapcsolati

alakzatok, de megvalósulhatnak bűnkapcsolatként is: - segítségnyújtás elmulasztása - mentő körülmény elhallgatása - elöljárói intézkedés elmulasztása Bűnpártolás: 244. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a bűnpártolást haszonszerzés végett követi el. (3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást 35 a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával, az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel, lázadással, rombolással, hazaárulással, hűtlenséggel,

az ellenség támogatásával, kémkedéssel, emberöléssel [166. § (1)-(2) bek], emberrablással, terrorcselekménnyel, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítésével vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekménnyel kapcsolatban követik el, b) hivatalos személy eljárása során követi el. (4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el. A jogirodalom az " a " és " b " pontban megfogalmazott elkövetési magatartást személyi bűnpártolásnak nevezi, hiszen itt a bűnpártoló segítségnyújtása a bűnelkövető személyéhez kapcsolódik. A " c " pontban írt elkövetési magatartás a bcs-ből származó előnyhöz kapcsolódik, ezért ezt a bűnpártolói magatartást tárgyi

bűnpártolásként tartja számon az irodalom. A Bűnsegély és a Bűnpártolás közötti összehasonlítás: - Objektív oldalon az eltérés abban nyilvánul meg, hogy a bűnpártoló és az alap bcs. elkövetőjének tevékenysége között semmilyen okozati összefüggés nincs, míg a bűnsegély megállapításának az okozatosság a feltétele. - Szubjektív oldalon a bűnsegéd és a bűnpártoló szándékában keresendő a különbség. A bűnsegéd szándéka arra irányul, hogy valamilyen tevékenységével előmozdítsa a tettes által megvalósított cselekményt, míg a bűnpártoló szándéka a büntetőeljárás meghiúsítását, vagy a bcs-ből származó előny biztosítását célozza. A bűnpártoló tevékenysége minden esetben aktív magatartás, a bűnsegély nem feltétlenül az ( pl.: bátorító jelenlét ). A társas bűnelkövetési alakzatok Fajtái: - bűnszövetség - bűnszervezet - csoportos elkövetés Bűnszövetség 137.§ 7 bűnszövetség

akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet, 8. bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése, Jellemzői: - két vagy több személy együttműködését feltételezi, a bcs. alanya akár tettesként, akár részesként két vagy több személy, és az elkövetők megállapodása magára a bűnözésre irányul - nem keletkeztet társtettességet az elkövetők között - a bcs-k szervezett elkövetésére irányuló előzetes megállapodás magában foglalja az azok megvalósítására irányuló előzetes megállapodást. Előzetes megállapodás: olyan, a jövőben megvalósítandó bcs.-k elkövetésére irányuló

elhatározást jelent, ami a jogvédte érdek ellen támadó erők viszonylag magasabb fokú szervezettségét is felölelheti. A megállapodás lehet: - kifejezett - hallgatólagos - időben az elkövetést közvetlenül megelőző - vagy jóval korábban létre jött A megállapodás tartalmazza, vagy tartalmazhatja: - a végrehajtás tervszerűségét - megszervezését - a végrehajtásban megnyilvánuló munkamegosztást 36 - a bűnözésre irányuló akarat elhatározást - szervezettség ( ez az elkövetés fokozott veszélyességét hordozza ) - legalább egy bcs. elkövetése, vagy elkövetésének megkísérlése az előzetes megállapodás alapján. - a bűnszövetségben elkövetett bcs. tettese csak az lehet, aki a bűnszövetség létezését is ismerve, egészben vagy részben megvalósítja a bcs. törvényi tényállását IV. számú BED Bűnszövetség megállapításának akkor is helye van, ha két vagy több személy akár ugyanolyan, akár különböző

jellegű bűncselekmények szervezett elkövetésében előzetesen megállapodik, és ennek alapján legalább egy bűncselekményt elkövettek vagy annak elkövetését megkísérelték. 1. A Btk 137 §-ának 7 pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint: "bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik". a) A Btk. a bűnszövetség fogalom meghatározásánál a bűncselekmények szervezett elkövetését értékeli, vagyis azt az esetet, amikor a közreműködőknek, tehát a bűnszövetség tagjainak a megállapodása több bűncselekmény megvalósítását célozza anélkül, hogy minden egyes bűncselekmény végrehajtásának a részleteit is megszerveznék. A törvény ugyanis azt a súlyosabb minősítést megalapozó magasabb fokú társadalomra veszélyességet értékeli, hogy az elkövetők nem csupán egy meghatározott bűncselekmény elkövetését valósították vagy

kísérelték meg, hanem magát a bűnözést szervezik meg. b) A bűnszövetség létrejöttének nemcsak az a feltétele, hogy a bűncselekmény alanya akár tettesként, akár részesként két vagy több személy legyen, hanem az is, hogy az elkövetők megállapodása szervezett bűnelkövetésre, vagyis magára a bűnözésre, illetve több bűncselekmény elkövetésére irányuljon, továbbá hogy a megállapodás a cselekmények elkövetését időben megelőzze. 2. A "bűncselekmények" törvényi szóhasználatán több szándékosan elkövetett cselekményt kell érteni. Ehhez képest a bűnszövetség megállapítása nem kizárt az olyan esetben sem, amikor az elkövetők két vagy több cselekmény megvalósítását határozzák el, és kezdik meg vagy fejezik be, de a cselekményeik törvényi egységet alkotnak. Valamely bűncselekmény egyszeri elkövetése viszont bármilyen szervezetten történjék is a végrehajtása -, ha az elkövetők között az

előzetes megállapodás is csak egyre vonatkozott, nem minősíthető bűnszövetségben történt elkövetésnek. 3. A bűncselekmények szervezett elkövetése magában foglalja az azok megvalósítására irányuló előzetes megállapodást. a) A bűnszövetségnek az a törvényi meghatározása, hogy külön fordulatként tartalmazza a szervezett elkövetést és külön az arra irányuló megállapodást, nem jelenti azt, hogy a szervezett elkövetés tartalmilag ne foglalná magában az előzetes megállapodást is. A megállapodás törvényi kiemelése viszont azt is célozza, hogy ha csak egy bűncselekmény megvalósítására vagy annak megkísérlésére került ugyan sor, de ennek elkövetését megelőzte a bűnözésre irányuló megállapodás, úgy ez utóbbi körülményből eredő magasabb fokú társadalomra veszélyesség is értékelhető legyen. Minthogy tehát a Btk 137 §-a 7 pontjának mindkét fordulata több bűncselekmény elkövetésére vonatkozik,

ezért állapítható meg akkor is a bűnszövetség, ha az elkövetők a tervezett bűncselekmények közül csupán egynek a megvalósításáig, illetve annak a kísérletéig jutottak el. Az olyan bűncselekménynél, ahol a törvény az előkészületi magatartást is büntetni rendeli, és ennek a konkrétan megvalósuló formája önmagában - a bűncselekmény elkövetését célzó - közös elkövetésre vonatkozó megállapodás, ott nem bűnszövetségben való elkövetést, hanem előkészületet kell megállapítani. Ez következik abból is, hogy az előkészületnek sohasem minősítő körülménye a bűnszövetség. b) Az előzetes megállapodás - mint a szervezett elkövetés egyik eleme - olyan, a jövőben megvalósítandó bűncselekmények elkövetésére irányuló elhatározást jelent, amely a jogvédte érdekek ellen támadó erők viszonylag magasabb fokú szervezettségét, pl. az elkövetők következetességét, a végrehajtás egyes jelentősebb

körülményeiben, módozataiban megnyilvánuló tervszerűséget is felölelheti. Nem zárja ki viszont a bűnszövetség megállapíthatóságát az, ha a megvalósított vagy megkísérelt bűncselekmény vagy bűncselekmények végrehajtásának a módja eltér az előzetes megállapodástól. c) Annak megállapítását, hogy a megállapodás előzetes volt, nem befolyásolja, hogy az a cselekmény elkövetését megelőzően sokkal korábban vagy a véghezvitel megkezdése előtt 37 viszonylag rövidebb idővel történt. Lényeges azonban, hogy ez a megállapodás már eleve a bűnözésre, vagyis több bűncselekmény elkövetésére irányuljon. 4. A megállapodás formáját illetően a törvény nem tartalmaz, de nem is tartalmazhat taxatív felsorolást. A konkrét eseteket tekintve a leggyakoribb a szóbeli (vagyis a kifejezett) megállapodás De megállapodás a hallgatólagos, a félreérthetetlenül a bűnözésre irányuló akarategység is. Ilyen megállapodásra

általában az olyan cselekményeknél lehet következtetni, ahol az elkövetők ismétlődően, az azonos vagy a hasonló alkalmat keresték, vagy használták fel a bűncselekmények megvalósításához. Amikor tehát az elkövetők ráutaló magatartásából egyértelműen ismerhető fel a bűnözésre irányuló következetesség, tervszerűség és akarategyezőség, akkor valósul meg a hallgatólagos megállapodás. 5. A bűnszövetségben való elkövetés megállapítása esetén is alkalmazni kell a Btk-nak a tettességre és a részességre vonatkozó rendelkezéseit. A bűnszövetség keretében tanúsított elkövetői magatartás tehát minősíthető tettesi, társtettesi, felbujtói vagy bűnsegédi tevékenységnek. a) A bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény tettese csak az lehet, aki a bűnszövetség létezését is ismerve, egészben vagy részben megvalósítja a konkrét bűncselekménynek a törvényben meghatározott tényállását. Az a

körülmény, hogy a tettesek egymás tevékenységéről tudva, közösen követnek el bűncselekményeket [vagyis a Btk. 20 §-ának (2) bekezdése szerint megvalósított társtettesség], nem azonos a bűncselekmények szervezett elkövetésével. A társtettesség megállapításához elegendő egyetlen cselekményre vonatkozó, esetleg nem is előzetes megállapodás, a bűnszövetségnél viszont a megállapodás mindig előzetes, mindig több azonos vagy különböző bűncselekmény elkövetésére irányul, és az elkövető tudata mindig átfogja, hogy magatartása szervezett bűnözésben való részvétel. A törvény a társtettesi minőségben megvalósított bűncselekmények társadalomra veszélyességét általában nem értékeli nagyobb - a minősítésre is kiható - súllyal. A bűnszövetségben történt elkövetést azonban - mint amely a bűnözés szervezettsége folytán a társadalomra kiemelkedő módon veszélyes - a törvény súlyosabb büntetéssel

fenyegetett minősítő körülményként értékeli. A bűnszövetség nagyobb fokú társadalomra veszélyességét kifejező törvényi értékelés magában foglalja a bűnszövetség tagjainak magasabb fokú személyi veszélyességét is. Mindebből következik egyrészt az, hogy a bűnszövetség szerinti minősítés keretében az elkövetők társtettesi kapcsolata is megállapítható, másrészt az, hogy ahol a bűnszövetséget a törvény nem értékeli minősítő körülményként, ott a bűnözés szervezettségében megnyilvánuló fokozott társadalomra veszélyességét súlyosítóként kell figyelembe venni. b) A pszichikai bűnsegéd - a felbujtóhoz hasonlóan - a bűncselekmény véghezvitelében közvetlenül nem vesz részt; a tettes vagy a fizikai bűnsegéd akaratelhatározására gyakorol pszichikai befolyást, illetve erősíti, szilárdítja azoknak az elkövetésre irányuló szándékát. A pszichikai bűnsegéd ösztönző, szándékerősítő

magatartása is csak akkor valósítja meg valamely bűncselekménynek a bűnszövetség szerint minősülő alakját, ha az a szervezettség, az előzetes megállapodás alapján kapcsolódik a bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetéséhez. Abból a célból, hogy az egyes elkövetők magatartásának súlya megfelelően értékelhető legyen, szükséges annak az ítéleti megállapítása is, hogy a bűnszövetség tagjai az általuk megvalósított bűncselekményeket tettesi, társtettesi, felbujtói vagy bűnsegédi minőségben követték-e el. 6. A bűnszövetségnek a Btk 137 §-a 7 pontjában meghatározott fogalma nem korlátozódik sem valamely adott bűncselekmény körére, sem az azonos jogtárgy szerint csoportosított egyes bűncselekményi kategóriákra, hanem "bűncselekmények"-ről szól. Ha tehát a bűncselekmények szervezett elkövetése, illetve az arra vonatkozó megállapodás több bűncselekményi kategóriához tartozó cselekményt

(pl. lopást és sikkasztást) ölel fel, az szintén megalapozza a bűnszövetségben való elkövetés megállapítását. De megállapítható a bűnszövetség akkor is, ha bűnözésre irányuló megállapodás alapján elkövetett bűntettek közül csupán egy olyan bűncselekmény van, amelynél a bűnszövetséget a törvény mint minősülő körülményt szabályozza. Bűnszervezet: 137.§ 8 bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése, Nagyban hasonlít a bűnszövetséghez, de itt eleve minimum 3 személyt feltételez, hosszabb időre szerveződnek, összehangoltan működnek (munkamegosztás) és céljuk a súlyos (5 évi vagy ezt meghaladó szabadság vesztéssel büntetendő) szándékos bűncselekmények elkövetése. 38 Csoportos elkövetés: 137.§ 13 csoportosan követik

el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább 3 személy vesz részt. Fokozott veszélyessége abban rejlik, hogy több személy együttműködése lényegesen megnehezíti a bcs-el szembeni ellenállást. A csoportos elkövetés általában súlyosabban minősítő körülmény ( pl. Rablás ) A csoportos elkövetés megállapításának nem feltétele, hogy a csoport minden tagja büntethető legyen. ( Pl: lehet a három elkövető között egy gyerek is, akkor is megáll a csoportos elkövetés). 24. tétel A FELBUJTÁS ÉS A BŰNSEGÉLY A felbujtás 21.§ (1) Felbujtó az aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír A felbujtó elkövetési magatartását a törvény a " rábír " kifejezéssel határozza meg. A rábírás megvalósulhat rábeszélés, meggyőzés, különféle előnyök, jutalom kilátásba helyezésével. Az erőszak, vagy fenyegetés alkalmazása is ide tartozhat, feltéve, ha nem zárja ki a beszámítási képességet, mert

akkor ebben az esetben már közvetett tettessé válik a rábíró, ha a rábírás alapján a bcs-t legalább megkísérlik. Tartalmilag az alábbiakat jelenti: - kialakítja a tettesben a bcs. elkövetésének szándékát, vagy - a formálódó tettesi szándék végleges kialakításához a döntő motívumot szolgáltatja ( szándék kiváltó hatás ) Mindkét esetben közös vonás, hogy a felbujtó rábíró tevékenységének hiányában a tettesi szándék, ebből következően a bcs. nem jönne létre A felbujtó aktív tevékenységet fejt ki, mely mindig meghatározott személyre, a potenciális tettesre irányul. A rábírásnak konkrét bcs-re kell vonatkoznia A felbujtás szándékos A felbujtásnak sikeresnek kell lennie, a tettesi alapcselekményt legalább megkísérelték. A sikertelen felbujtás, amennyiben az adott bcs. előkészületét a törvény büntetni rendeli, felhívásként ( előkészületként ) értékelendő. Ha az előkészület nem büntetendő, a

sikertelen felbujtó általában nem felel Előfordulhat, hogy egy tettesnek több felbujtója is van. Ha egy felbujtó több tettest bír rá a bcs. elkövetésére, vagy egy tettest több bcs megvalósítására, több rendbeli felbujtást, halmazatot kell megállapítani. Közvetett felbujtás: - a felbujtó felbujtója = felbujtó - a bűnsegéd felbujtója = bűnsegéd - a felbujtó bűnsegédje = bűnsegéd - a bűnsegéd bűnsegédje = bűnsegéd ( nem közvetett ) A bűnsegély 21.§ (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt Nem vesz részt a bcs-ben, csak megkönnyíti a tettes cselekményét. Fizikai: aki a bcs. külvilágban megjelenő körülményeit segíti ( eszközt ad, falaz, nyitva hagyja az ajtót ). Általában aktív magatartás, de el lehet követni mulasztással is ( pl az előző példák közül az utolsó ) Pszichikai: szándékerősítő hatást fejt ki a tettesre, de nem ő keletkezteti a szándékot ( biztat,

tanácsot ad ). Ezen belül van: - Mulasztásos ( passzív ) bűnsegély: tapasztalja a bcs-t, de nem akadályozza meg, nem teljesíti a kötelességét. Ekkor az elkövető nem is tudja, hogy támogatják - Bátorító jelenlét: a bcs. elkövetőjét jelenlétével támogatja A tettes és a jelenlevő között szándékegység van ( passzív nézelődés nem eredményezi ). 39 A bűnsegély szándékos magatartás, magában foglalja a tettesi szándékot. A bűnsegély a tettesi alapcselekmény előtt, vagy alatt fejtehető ki. A felbujtás és a bűnsegély között a bűnsegély a kisebb társadalomra veszélyességű. 25. tétel A BŰNCSELEKMÉNYI EGYSÉG Bűncselekményi egység: az elkövető cselekménye egy bcs-t valósít meg, egy bcs. elkövetése miatt felel. Bűncselekményi többség: az elkövető terhére több bcs. elkövetése róható, és ezeket a jogalkotó nem foglalta egységbe ( ugyan azt a törvényi tényállást többször meríti ki, vagy különböző

tényállásokat valósít meg ). Bűnhalmazat: az elkövető egy, vagy több cselekménye több bcs-t valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. Bűnhalmazat esetén a bűncselekményi többségbe tartozó cselekményekért egy eljárásban vonják felelőségre az elkövetőt, és bíróság halmazati büntetést szab ki. A bűncselekményi egység fajtái: - természetes egység - törvényi egység Természetes egység: az elkövető egy vagy több cselekménye egy törvényi tényállást egyszer merít ki, feltéve, hogy ez a tényállás nem tartozik a törvényi egységhez ( a kívülálló is látja, hogy egy bcs-ről van szó ). Ide tartoznak: - Eredmény bcs-knél: a törvényi tényállásban foglalt eredmény egyszeri előidézése, ill. az erre alkalmas magatartás tanúsítása. Ez megvalósulhat: - fizikai értelemben vett egy magatartással ( pl.: a sértett 1 lövéssel történő lelövése Ha ez hivatalos személy,akkor viszont törvényi egység ).

- fizikai értelemben vett több magatartással ( pl.: huzamosabb bántalmazással elkövetett testi sértés ) - egy kötelezettség elmulasztásával, mely előidézi, vagy előidézheti az eredményt ( pl.:segítségnyújtás elmulasztása ) - több kötelezettség elmulasztásával, melyek együttesen alkalmasak az eredmény létrehozására. - Tiszta mulasztásos bcs-k esetén a törvényi tényállásban foglalt egy kötelezettség elmulasztása egy rendbeli bcs. ( pl:Segítségnyújtás elmulasztása (1)bek ) - Tiszta tevékenységi bcs-k körében az elkövetési magatartás egyszeri kimerítése ( akár összefüggő tevékenység láncolattal is )azaz a védett közvetlen jogi tárgy egyszeri sérelme természetes egység ( pl.: egy sértett sérelmére elkövetett lopás. De ha már dolog elleni erőszakkal követik el a lopást, akkor Törvényi egység, ha több sértett sérelmére követik el, akkor Többség, és halmazatban fogják elbírálni ). - Állapot bcs-ket a

jogellenes állapot fennállásának egész időtartama alatt természetes egységként kell kezelni, akármilyen hosszú is. - Tartós bcs-knél huzamos időn keresztül végzik az elkövetők a bcs-t, pl.: Alkotmányos rend elleni szervezkedés, a jogellenes cselekmény tartamától függetlenül egyszerinek számít. - A törvény egyes bcs-knél többszörös magatartás tanúsítását követeli meg, pl.: vásárlók megkárosítása, itt a többszörösség jelenti az egyszeri elkövetést, nem halmazat, hanem természetes egység. Törvényi egység: a jogszabály kifejezett rendelkezése folytán kerül sor egy bcs., azaz egység megállapítására. Ha ilyen rendelkezés nem volna, akkor bűncselekményi többséget kéne megállapítani. Pl: Több emberen elkövetett emberölés, ez egy önálló bcs, nem halmazat A bűncselekményi egységet maga a törvény hozza létre. Fajtái: - Folytatólagos egység Btk.12§ (2)bek: Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett

bcs az, ha az elkövető ugyanolyan bcs-t, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el ( Pl.: munkahelyén folyamatosan sikkaszt ) Feltételei: - ugyanazon bcs-t ( az mindegy, hogy nem ugyan az a minősítése pl.: sikkasztás különböző értékekre ) 40 - többszöri elkövetés ( min. 2 ) - azonos sértett sérelmére legyen elkövetve ( azonos jogi tárgy ) - egységes akarat elhatározással történő elkövetés ( csak szándékos bcs. foglalható folytatólagos egységbe. Az elkövető hasonló alkalmakat használ ki a bcs elkövetésére ) - rövid időköz: csak olyan időközök telhetnek el, amelyek a részcselekmények összefüggését nem szakítja meg. - Összefoglalt bcs.: azokat a bcs-ket nevezzük összefoglalt bcs-knek, melyeket együttes megvalósulásuk esetén összefoglal a Btk.általában, mint a bcs súlyosabban minősülő esete Pl: Több emberen elkövetet emberölés. Súlyosabban büntethető,

mint ha halmazatban bírálnák el Az elemeit képező delictumok között nincs szükségképpen szoros kapcsolat. - Összetett bcs.: a törvényben önállóan is megfogalmazott bcs-k, egy harmadik bcs-ben történő megfogalmazása Pl.: rablás = lopás + kényszerítés Ez lehet önálló bcs, pl az előző, de lehet egy bcs minősített esete is Pl.: Dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás = lopás + rongálás Ezekre a büntetési tétel magasabb. Az alap bcs-k között szoros összefüggés, cél - eszköz viszony áll fenn - Üzletszerűség, mint alapeseti tényállási elem: Üzletszerűség Btk.137§ 7pont: Üzletszerűen követi el a bcs-t, aki hasonló jellegű bcs-ek elkövetése révén, rendszeres haszonszerzésre törekszik. Nincs helye bűnhalmazat megállapításának: - ha az üzletszerűség az alap tényállás eleme Pl.: Zugírászat Ebben az esetben bűncselekményi egység valósul meg, mivel az üzletszerűség a büntetőjogi felelőségre vonás

feltétele. - ha a cselekmények a folytatólagos egység körébe tartoznak ( a minősítésnél utalni kell az üzletszerű elkövetésre ) - ha a cselekmények folytatólagos, folyamatos jellegűek Pl: Vásárlók megkárosítása - Több sértett sérelmére történő elkövetést egységként megfogalmazó rendelkezések: egyes tényállások esetében a jogszabály megengedi, hogy több sértett esetén is egy bcs-t állapítsunk meg Pl.: Közúti baleset okozás: mindegy, hogy hány sértett van, csak egy bcs valósul meg A sértettek száma, csak a minősítés szempontjából fontos. 26.tétel A BŰNCSELEKMÉNYI TÖBBSÉG. A VALÓDI ÉS LÁTSZÓLAGOS HALMAZAT. Bűncselekményi egység: az elkövető cselekménye egy bcs-t valósít meg, egy bcs. elkövetése miatt felel. Bűncselekményi többség: az elkövető terhére több bcs. elkövetése róható, és ezeket a jogalkotó nem foglalta egységbe ( ugyan azt a törvényi tényállást többször meríti ki, vagy

különböző tényállásokat valósít meg ). Bűnhalmazat: az elkövető egy, vagy több cselekménye több bcs-t valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. Bűnhalmazat esetén a bűncselekményi többségbe tartozó cselekményekért egy eljárásban vonják felelőségre az elkövetőt, és bíróság halmazati büntetést szab ki. A bűnhalmazat fogalma és fajtái Fajtái: - alaki halmazat: - anyagi halmazat: - egynemű ( homogén ) - különnemű ( heterogén ) - egynemű ( homogén ) - különnemű ( heterogén ) Egynemű ( homogén ): akkor, ha több bcs. ugyanazt a törvényi tényállást meríti ki pl: mindig lopást követnek el. Különnemű ( heterogén ): akkor, ha több bcs. mindig más törvényi tényállást merít ki pl: egy elkövető elkövet emberölést, lopást, garázdaságot. 41 Az alaki és anyagi halmazat között a különbség az, hogy az elkövető egy, vagy több cselekményével valósít-e meg több bcs-t. Alaki halmazat: az

elkövető egy cselekményével valósít meg több olyan bcs-t, melyek halmazati értékelése nem kizárt. - Homogén alaki halmazat: esetén, egy cselekménnyel, ugyanazon törvényi tényállást meríti ki többször a tettes. Pl: egy tényállással, több személy sérelmére követ el rágalmazást - Heterogén alaki halmazat: ha egy cselekmény olyan különböző törvényi tényállásokat merít ki, mely tényállások egymással halmazatban értékelhetők. Pl: Emberölés előkészületeként fegyvert lop az elkövető. Három bcs valósul meg halmazatban: előkészület +lopás + lőfegyverrel visszaélés Kizárja a heterogén alaki halmazatot, ha a megvalósított bcs-k összefoglalt bcs-ként szerepelnek a törvényben. Anyagi halmazat: a tettes, több cselekménnyel valósít meg több bcs-t. - Homogén anyagi halmazat: ekkor ugyanazt a törvényi tényállást meríti ki több cselekményével az elkövető. Pl: az elkövető különböző alkalmakkor, különböző

sértettek sérelmére követ el lopást - Heterogén anyagi halmazat: esetén az elkövető több cselekménye különböző törvényi tényállásokat valósít meg, feltéve, hogy ezeket sem összetett, sem összefoglalt bcs-ként nem fogalmazta meg a jogalkotó. Pl: az elkövető egyik cselekménye rablás, a másik cselekménye közokirat hamisítás Az elkövetőt elfogják, és ezekért a cselekményekért, egy eljárásban vonják felelőségre. A látszólagos halmazatok A látszólagos halmazat: az elkövető csak látszólag merít ki több törvényi tényállást, mivel a bcs-k egymással halmazatban nem állapíthatók meg. Látszólagos halmazat esetén az elkövetőt csak egy bcs. miatt terheli felelőség Ez valójában egység ( akár természetes, akár törvényi is lehet ) Pl.: Garázdaság során maradandó fogyatékosságot okoz az elkövető a sértetnek Itt megvalósul a Garázdaság + Maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés, mégsem

állapítható meg halmazat, mert itt, a súlyosabb bcs. kizárja a garázdaság megállapítását A látszólagos alaki halmazat kiküszöbölése: ebben az esetben az elkövető egy cselekményével valósít meg több törvényi tényállást, melyek közül az egyik megvalósítása kizárja a többi megállapításának lehetőségét. Kiküszöbölési elvek: - Specialitás elve: a speciális mindig megelőzi az általánost. Az elkövető egy cselekménye csak látszólag valósít meg több bcs-t. Ha a cselekményre ráillő tényállások egyike speciális, akkor ezt kell megállapítani és nem az általánost. A büntetési tételre nem vagyunk tekintettek, még akkor sem, ha az így kedvezőbb az elkövetőre nézve. Pl: az adócsalás, a csalás speciális változata A hivatali visszaélés általános hivatalai bcs. Nem állapítható meg halmazatban a speciális hivatali bűncselekmények egyikével sem. - Szubszidiaritás elve: szubszidiárius tényállás, alárendelt

tényállást jelent . Két változata van : - csak a súlyosabb bcs. egyidejű megvalósítása zárja ki a halmazati minősítést Pl: Garázdaság során maradandó fogyatékosságot okoz az elkövető a sértetnek. A maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés, mint súlyosabb bcs. kizárja a garázdaság megállapításának lehetőségét. Az azonos vagy enyhébb büntetési tétellel fenyegetett bcs-k a szubszidiárius tényállás ezen változatával halmazatba kerülnek. - pl.: kényszerítés bcs-nél, bármely más tényállás megvalósítása kizárja az alárendelt tényállás szerinti minősítést. Az alárendelt tényállás mindig tartalmaz a szubszidiaritásra vonatkozó törvényi rendelkezést. Pl.: "ha más bcs nem valósul meg" "ha súlyosabb bcs nem valósul meg" - Konszumpció elve : akkor alkalmazható, ha tényállások közül a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bcs. elnyeli az enyhébb büntetési tétellel

fenyegetett cselekményt Pl: a rablás során alkalmazott könnyű testi sértés vétségét elnyeli a rablás. 42 A látszólagos anyagi halmazat kiküszöbölése : látszólagos anyagi halmazat esetén az elkövető több cselekményével valósít meg látszólag több törvényi tényállást. Kiküszöbölési elvek : - Büntetlen előcselekmény: Az elkövető különböző cselekményei, ugyanazon jogtárgy sérelmének, különböző fokozatait megfogalmazó tényállásokba ütköznek. Pl: az ugyanazon sértett sérelmére azonos alkalommal megvalósított szemérem elleni erőszak, mely erőszakos közösülésbe megy át. Csak az utóbbi bcs. szerint minősül a cselekmény - Büntetlen eszközcselekmény: A büntetőjog ma már csak annyiban ismeri el az eszközcselekmény büntetlenségét, amennyiben a célcselekmény nem hajtható végre az adott eszközcselekmény elkövetése nélkül. Pl: Kettősházasság bcs-nél büntetlen eszközcselekmény az

intellektuális közokirat-hamisítás. - Büntetlen utócselekmény: esetén az elsőként megvalósuló bcs. a védett jogi tárgy sérelmét már előidézte, az utána megvalósuló bcs. pedig további jogtárgy sérelmet nem hordoz, akkor az utócselekmény nem állapítható meg. Pl: A lopás elkövetője a lopott dolgot megrongálja, akkor rongálás nem állapítható meg. - Összeolvadás: a kisebb társadalomra veszélyességű bcs. a súlyosabba beleolvad Pl: hivatalos személy megsértése beleolvad az azonos alkalommal elkövetett hivatalos személy elleni erőszakba. Ez hasonlít a konszumpcióhoz, a különbség, hogy itt az elkövető különböző cselekményei által megvalósított több bcs.-ről van szó 27. Tétel A BÜNTETÉS FOGALMA ÉS CÉLJA. A MAGYAR BTK. SZANKCIÓRENDSZERÉNEK JELLEMZŐI A büntetés fogalma és célja. A büntetés a bcs elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében

annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bcs.-t kövessen el. Az államnak nemcsak joga, de kötelessége a társadalmi együttélést zavaró, sértő vagy veszélyeztető személyek büntetése, a büntetőjogi felelősségének megállapítása után. A büntetés célja: - Megelőzés: - az elítélteket is tartsa vissza az újabb bcs.-k elkövetésétől (speciális prevenció) - illetve a társadalom többi tagját is tartsa vissza a bcs.-k elkövetésétől (generális prevenció) - a bcs.-ből származó előnyök és hátrányok összevetéséből az jöjjön ki, hogy nem érdemes bcs.-t elkövetni - átmenetileg fizikailag lehetetlenné tenni a bcs.-k elkövetését - Társadalom védelme : - a büntetés olyan hátrány, amit az állam arra feljogosított szervei az elkövetővel szemben a társadalom védelme érdekében szabnak ki, és kényszerrel végre is hajtatnak. A Btk. jogkövetkezményi rendszerének jellemzői Szankció rendszerünk jellemzői :

- Relatív határozott : a büntetés áll: - neméből: - főbüntetések - mellékbüntetések - mértékéből : - tól, -ig. 43 - Proporcionális (tett arányos): az elkövetett tett súlyához és az elkövető bűnösségének fokához igazodik a büntetés. A büntetés igazodjon : - a cselekmény társadalomra veszélyességéhez - a személyben rejlő társadalomra veszélyességhez - a bűnösség fokához - egyéb bűnösségi körülményekhez - Nem ismeri a halálbüntetést. - Dualisztikus : büntetések és intézkedések vannak. Az intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, kényszergyógykezelés, kényszergyógyítás, vagyonelkobzás, elkobzás, pártfogó felügyelet. Ennek megfelelően az intézkedések lehetnek : gyógyító, nevelő és társadalom védelmét szolgáló. - A főbüntetések helyett, adott feltételek megléte esetén mellékbüntetések is alkalmazhatók. - Fő és mellékbüntetések vannak: - főbüntetések : - mellékbüntetések:

- szabadságvesztés - pénzbüntetés - közérdekű munka - közügyektől eltiltás - foglalkozástól eltiltás - járművezetéstől eltiltás - kitiltás - kiutasítás - pénz mellékbüntetés - Vagylagos büntetési tételek találhatók a törvényben: a jogalkotó nemcsak a büntetés nemének, hanem mértékének meghatározásában is nagy szabadságot biztosít a jogalkalmazónak. A jogalkalmazó megválaszthatja a szankció nemét és pontos mértékét. - A mellékbüntetések közül a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás és a kiutasítás önállóan, főbüntetés kiszabása helyett is alkalmazhatók, ha az alkalmazásuk egyéb törvényi feltételei fennállnak. (2001 évi CXXI Törvény 3§) 28. Tétel A SZABADSÁGVESZTÉS IDŐTARTAMA ÉS VÉGREHAJTÁSI FOKOZATAI 40.§ (1)A szabadságvesztés életfogytig, vagy határozott ideig tart (2)A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap (generális

minimum), leghosszabb tartama 15 év ( generális maximum), halmazati vagy összbüntetés, illetőleg bűnszervezetben történő elkövetés esetén 20 év. Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor 20. életévét betöltötte 41. § (1) A szabadságvesztést büntetésvégrehajtási intézetben, fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály határozza meg. (3) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. 42. § (1) Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést (2) Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha a)

állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI fejezet), b) 1. terrorcselekmény (261 §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel 44 [263/A. § (1)-(3) bek], fegyvercsempészet (263/B §), bűnszervezetben részvétel (263/C §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §), 2. az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a természet elleni erőszakos fajtalanság, a közveszélyokozás, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bek., 175/A § (2)-(4) bek, 175/B § (3)-(5) bek, 197 § (2)-(3) bek, 198 § (2)-(3) bek, 200 § (2)-(3) bek., 259 § (2)-(3) bek, 261/A § (3) bek, 321 § (3)-(4) bek], 3.

visszaélés kábítószerrel súlyosabban minősülő esetei [282 § (2) bek, 282/A § (2) és (3) bek., 282/B § (2) és (3) bek], c) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények (XX. fejezet) miatt szabták ki. (3) Fegyházban kell végrehajtani a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. 43. § Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést - a 42 § esetét kivéve -, ha a) bűntett miatt szabták ki, b) vétség miatt szabták ki és az elítélt visszaeső. 44. § Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső. 45. § (1) Ha a bíróság szabadságvesztést alkalmaz, fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki (2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (83. §) - különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény

indítékára - tekintettel a törvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. 46. § (1) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. (2) Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság az (1) bekezdés alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezheti. 29. Tétel FELTÉTELES SZABADSÁGRA BOCSÁTÁS SZABÁLYAI. A KÖZÉRDEKŰ MUNKA. A szabadságvesztésre ítélt személynek a büntetés-végrehajtás alatt tanúsított magatartása utalhat arra, hogy a büntetés a további szabadságelvonás nélkül eléri célját . Ebben az esetben feltételes

szabadságra bocsátás kedvezménye adható a szabadságvesztésre ítéltnek. 47. § (1) A bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, ha - különösen a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására és arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. (2) Feltételes szabadságra bocsátásnak csak akkor van helye, ha az elítélt - fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd részét, - börtönben végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét, - fogházban végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte. (3) Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a

büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső. (4) Nem bocsátható feltételes szabadságra a) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el, b) aki a szabadságvesztésből legalább két hónapot nem töltött ki, c) d) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. e) (5) 47/A. § (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. 45 (2) Ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább húsz évben, ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan

bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek büntethetősége nem évül el, legalább harminc évben határozza meg. 47/B. § (1) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja. (2) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja. (3)

Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott ideig tartó szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja. (4) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja. (5) Ha az elítéltet az

életfogytig tartó szabadságvesztésből történt feltételes szabadságra bocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja. 47/C. § (1) A bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsáthatja feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből az elítélt letöltötte a bíróság által meghatározott időtartamot, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. (2) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott

életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre. 48. § (1) A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén tizenöt év. (2) Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést - a feltételes szabadság letelte után - a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni. (3) A feltételes szabadság tartamára, de legkevesebb egy évre az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezhető. (4) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik vagy ha a magatartási szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti. (5) A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes

szabadságon eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be. 48/A. § (1) Ha az elítélttel szemben több határozott ideig tartó, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, és a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt. (2) Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt a több feltételes szabadságot egyidejűleg párhuzamosan tölti. (3) A 48. § (4) bekezdése esetén a párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének feltételei fennállnak-e. 46 A közérdekű munka 49. § (1) A közérdekű munkára ítélt köteles a részére - a bíróság ítéletében -

meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható (2) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni. (3) A közérdekű munkát az elítélt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi. (4) A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama ötven nap. Egy napi közérdekű munkának hat óra munkavégzés felel meg. 50. § (1) Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe szabadságvesztés lép. Ezt a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani. (2) A közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egynapi

közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet. E büntetési nemnél a büntetési célok érvényesülését a közösség érdekében végzett munka nevelő hatása biztosítja. A végrehajtás helyéül a bíró olyan intézményt jelöl ki, amely a munkaügyi központtól közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igényli. Itt a közérdekű munka végzésének tartamára nem létesül munkaviszony. Az elítélt az évi szabadsága terhére folyamatosan is végezheti a közérdekű munkát. A munka végrehajtását a bíróság hivatásos pártfogó útján ellenőrzi. A közérdekű munka nem keletkeztet büntetett előéletet. A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésből az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható. 30. Tétel A PÉNZBÜNTETÉS ÉS A PÉNZ MELLÉKBÜNTETÉS Pénz főbüntetés Anyagi természetű hátrányokozás. A legenyhébb főbüntetési

nem 51. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát és az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget. (2) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább száz, de legfeljebb húszezer forintban kell meghatározni 52. § A pénzbüntetést, meg nem fizetése esetén, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egynapi tétel összegének a helyébe egynapi szabadságvesztés lép. Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet A napi tételes pénzbüntetési rendszer lényege, hogy a bíróság először a konkrét cselekmény tárgyi súlyának értékelése alapján meghatározza a kiszabandó napi tételek számát. Ezt

követően az egynapi tételre eső pénzösszeg meghatározására kerül sor, figyelemmel az elítélt vagyoni, személyi és jövedelmi viszonyaira, életvitelére. A napi tétel összegének meghatározásakor az egy napra eső bevétel összegéből le kell vonni az alapvető létfenntartási költségeket és az elítéltet terhelő jogszabályon alapuló, vagy hatósági határozatban megállapított fizetési kötelezettségeket. Levonások után fennmaradó tiszta jövedelem képezheti a napi tételre eső összeg megállapításának alapját. A megállapított pénzbüntetés nem idézheti elő az elítélt tartásra jogosult családtagjai jogainak sérelmét. Ha az elítélt hajlandó, de képtelen a pénzbüntetés összegének azonnali megfizetésére, részére fizetési halasztás vagy részletfizetési kedvezmény engedélyezhető. Pénz mellékbüntetés 47 64. § (1) Akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme)

vagy vagyona van a) pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követi el, b) pénzmellékbüntetésre lehet ítélni, ha ezzel újabb bűncselekmény elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani. (2) A pénzmellékbüntetés legalacsonyabb összege tízezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint. 65. § (1) A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ha a főbüntetést végre kell hajtani, ennek fokozata a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésre is irányadó. (2) A pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén ezer forinttól tizenötezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi szabadságvesztést kell számítani. A pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés egy napnál rövidebb és két évnél hosszabb nem lehet. Megfelelő az elítélt keresete ha maga és tartásra

szoruló családtagjainak minimális létfenntartását biztosító kiadások levonása, és a törvényes tartási kötelezettségek teljesítése után, akár részletekben is képes megfizetni. Alapvető elv, hogy a pénzmellékbüntetés akkor szabható ki, ha az elítéltnek reális lehetősége van a megfizetésére. A bíróság egy összegben szabja ki. A haszonszerzési célzattal megvalósított bcs-k által elért nyereséget el kell vonni az elkövetőtől, ezért a nyereség összegét meghaladó pénzmellékbüntetést kell kiszabni. Mivel a pénz mellékbüntetés a vagyonelkobzáshoz hasonlóan a vagyoni értékeitől fosztja meg az elitéltet, a jogalkotó kizárja együttes alkalmazásukat. 31. tétel A KÖZÜGYEKTŐL ELTILTÁS. A FOGLALKOZÁSTÓL ELTILTÁS A közügyektől eltiltás Jogfosztó, jogkorlátozó mellékbüntetés. 53. § Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a

közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani. 54. § (1) A közügyektől eltiltott a) nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, népszavazásban és népi kezdeményezésben, b) nem lehet hivatalos személy, c) nem működhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában), d) nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, köztestületben, közalapítványban, e) nem érhet el katonai rendfokozatot, f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt. (2) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti a) mindazon tagságát, állását, tisztségét, vagy megbízatását, amelynek elnyerését az (1) bekezdés kizárja, b) katonai rendfokozatát, továbbá belföldi kitüntetését és azt a jogát, hogy külföldi kitüntetést viselhessen. 55. § (1) A közügyektől eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év (2) A közügyektől

eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ebbe nem számít bele az az idő, amely alatt a közügyektől eltiltással érintett jogok a 41. § (3) bekezdése értelmében szünetelnek, valamint az az idő sem, amely alatt az elítélt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani. Az időtartamba be kell számítani: - az ítélet jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés megkezdése között eltelt időt - a szabadságvesztés félbeszakításának tartamát - a feltételes szabadságon eltöltött időt, ha azt a bíróság nem szünteti meg 48 Nem számít bele: - bármely bcs. miatt szabadságvesztés töltésének ideje - a szabadságvesztés foganatosítása alól kivonja magát - más ügyben előzetes letartóztatásban volt, feltéve, hogy elítélik A foglalkozástól eltiltás Ez

a mellékbüntetés részben biztosítani kívánja a társadalom védelmét valamely foglalkozás szabályainak betartására képtelen elkövetővel szemben, részben egzisztenciális hátránnyal sújtja a foglalkozását bcs. elkövetésére felhasználó személyt 56. § (1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt a) szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével követi el, vagy b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. (2) A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottságának tagja. 57. § (1) A foglalkozástól eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart Végleges

hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan, vagy arra méltatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2) A közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [55. § (2) bekezdés] foglalkozástól eltiltás esetében megfelelően alkalmazni kell. (3) Határozott ideig tartó eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás újból való gyakorlása attól tehető függővé, hogy az eltiltott a foglalkozás gyakorlásához szükséges jártasságot az eltiltás tartamának letelte után meghatározott módon igazolja. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmas, illetőleg arra érdemes. Nem mentesíthető, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, és méltatlanság miatt a bíróság a foglalkozástól

véglegesen eltiltotta. Pontosan meg kell határozni, hogy milyen munkakör betöltésére vonatkozik a tilalom. Sajátos helyzetben vannak azok az elítéltek, akik szakma szerűen végzik a gépjárművezetést. Ha az ilyen személyek tanúsítják a fent leírt magatartásokat, akkor őket a foglalkozástól kell eltiltani. 32. tétel A JÁRMŰVEZETÉSTŐL ELTILTÁS. A KITILTÁS A járművezetéstől eltiltás Akkor alkalmazható, ha az elkövetőnek a közlekedésben járművezetőként való részvétele a közlekedés biztonságát veszélyezteti, vagy a mozgó bűnözés megelőzése érdekében szükséges. 58. § (1) A járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. (2) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat. 59. § (1) A járművezetéstől eltiltás végleges hatályú vagy

határozott ideig tart Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2) A közügyektől eltiltás tartamának számítására [55. § (2) bekezdés], valamint a foglalkozáshoz szükséges jártasság igazolására és a végleges eltiltás alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezést [57. § (3) bekezdés] a járművezetéstől eltiltás esetén megfelelően alkalmazni kell. Az első fordulat szerint akkor indokolt az alkalmazása, ha az elkövető személyiségéből arra lehet következtetni, hogy a közúti forgalomban való részvétele más életét, vagy testi épségét veszélyezteti. Csak a jármű vezetője tiltható el, az utas nem. 49 A második fordulatban a „használ” kifejezés arra vonatkozik, hogy a bcs. elkövetéséhez, a bcs helyszínéről való meneküléshez, a bcs-ből származó tárgy őrzéséhez, vagy a bcs.-vel

bármilyen kapcsolatban járművet használt. Ekkor nem csak a jármű vezetője, hanem utasai is eltilthatók a jármű használatától. A gépjármű egyszeri használata nem alapozza meg a büntetés kiszabását A (2)bek arra szolgál, hogy az elítélt ne vezethessen olyan járművet, amellyel a balesetet okozta. Az eltiltás tartamának számítása a közügyektől eltiltásnál kifejtettek szerint történik. A határozott ideig tartó eltiltásba be kell számítani azt az időtartamot, amely alatt az elítélt vezetői engedélyét a bcs-vel összefüggésben visszavonták. Nem számítható be az az idő, míg az előzetes letartóztatásban volt Kitiltás Akkor indokolt, ha az elkövető meghatározott helyen bűnismétlést elősegítő személyi kapcsolatokkal rendelkezik, vagy a cselekmény meghatározott helyhez kötődik, és fenn áll az újabb elkövetés veszélye. 60. § (1) A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek, egy vagy

több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. (2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. A közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [55. § (2) bekezdés] kitiltás esetében megfelelően alkalmazni kell. A kitiltásra ítélt személy az ítélet jogerőre emelkedésétől, vagy szabadságvesztésből szabadulását követő 8 napon belül köteles elhagyni az ítéletben meghatározott egy vagy több helységet, esetleg az ország meghatározott részét. Az elítélt a korlátozás figyelembevételével szabadon választhatja meg lakóhelyét. 33.tétel KIUTASÍTÁS. A VAGYONELKOBZÁS Kiutasítás Csak nem magyar állampolgárral szemben alkalmazható. 61. § (1) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a Magyar Köztársaság területéről ki kell utasítani. A

kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. (2) Nem utasítható ki az, akit a külön törvényben meghatározottak szerint menekültként ismertek el. (3) A kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az utasítható ki, akinek az országban való tartózkodása - figyelemmel az elkövetés jellegére, az elkövető kapcsolataira - a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (4) A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés büntetését tölti. (5) A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat, kérelmére mentesítheti, ha arra érdemes és a kiutasítás óta tíz év eltelt. Az a külföldi állampolgár, vagy hontalan

személy, akit a bíróság kiutasításra ítélt, az ítélet jogerőre emelkedése után, vagy a végrehajtandó szabadságvesztésből szabadulását követően köteles Magyarországot elhagyni. Ha engedély nélküli visszatér a kiutasítás, vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, akkor megvalósítja a Btk.214§-ban foglalt „Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése” vétségét. ( Persona non grata ) A vagyonelkobzás 50 A Btk. ide vonatkozó 62-63§-át hatályon kívül helyezte a 2001 évi CXXI törvény 88§ (2)bekezdése (2002.0401-től hatályos) így jelenleg nem büntetés, hanem intézkedés!!!!! 77/B. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, b) a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett, c) a vagyonra, amely a bűncselekmény

elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett, d) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak, e) a vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt. (2) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni. (3) Ha az elkövető, vagy a (2) bekezdés szerint gazdagodott személy meghalt, illetőleg a gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni arra az (1) bekezdés szerinti vagyonra, amelyre a jogutódlás történt. (4) Az (1) bekezdés b) pontja esetében, az ellenkező

bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. (5) Vagyonelkobzás nem rendelhető el a) arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál, b) arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek, c) az (1) bekezdés b) pontja esetében, ha a vagyon törvényes eredete bizonyított. 77/C. § (1) A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni, a) ha a vagyon már nem lelhető fel, b) ha a 77/B. § alapján vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb vagyontól nem különíthető el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna, c) a 77/B. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető.

(3) Az elkobzott vagyon törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll. (4) A 77/B. § és a 77/C § alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű jogot, követelést, továbbá bármely pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell. 34. tétel A KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS. AZ ALKOHOLISTÁK KÉNYSZERGYÓGYÍTÁSA. A kényszergyógykezelés A társadalom védelme érdekében megteremti azoknak a személyeknek az elkülönítésének és gyógyításának a lehetőségét, akikkel szemben a bűnfelelőség elvének megfelelően büntetés kiszabására nem kerülhet sor. 74. § (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést

kellene kiszabni. (2) A kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt intézetben hajtják végre. (3) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. Olyan elkövetővel szemben rendelhető el, akinek a bcs. elkövetésekor hiányzott a beszámítási képessége. 51 Nem lehet elrendelni, ha az elkövetőnek csak korlátozott a beszámítási képessége, vagy a kóros elmeállapot nem a cselekmény elkövetésekor, hanem utóbb alakult ki. Az eljáró hatóságok szakértőt kötelesek kirendelni. A terhelt elmeállapotáról két szakértő együttesen mond véleményt. Ha a szakvélemény elkészítéséhez hosszabb idő szükséges, az ügyész, vagy a bíróság a terhelt elmeállapotának megfigyelését rendelheti el. A megfigyelést, az erre kijelölt zárt intézetben végzik, időtartama 1 hónap, ami további 1 hónappal meghosszabbítható. A kényszergyógykezelés az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben

kerül végrehajtásra, határozatlan ideig. Az intézetbe fogadott személyek állapotát évente bíróság vizsgálja felül, és szakértői vélemény alapján dönt az intézkedés további fenntartásának szükségességéről. Meg kell szüntetni a kényszergyógykezelést: - ha az elkövető állapota stabilizálódott - újabb hasonló jellegű bcs. elkövetése nem várható Az alkoholisták kényszergyógyítása 75. § Az elkövető kényszergyógyítása rendelhető el, ha bűncselekménye alkoholista életmódjával függ össze és hat hónapot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Az intézkedés csak alkoholista elkövetővel szemben rendelhető el. Az elkövető állapotának megítélésére az eljárás során elmeszakértőt kell kirendelni. Nincs helye az elrendelésnek, ha az elkövetőt bár 6 hónapot meghaladó szabadságvesztésre ítélik, de az ítélet jogerőre emelkedését követően ténylegesen 4 hónapnál rövidebb időt tölt

a büntetésvégrehajtási intézetben. 35. tétel A MEGROVÁS. AZ ELKOBZÁS Nevelő jellegű intézkedés. A megrovás 71. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, aki a cselekménye társadalomra veszélyességének csekély foka (28. §) vagy csekéllyé válása (36 §) miatt nem büntethető (2) Megrovásban részesíthető az is, aki a cselekménye társadalomra veszélyességének megszűnése (36. §) miatt nem büntethető, vagy akinek a büntethetősége a törvényben meghatározott egyéb okból [32. § e) pont] szűnt meg (3) A megrovással a hatóság rosszallását fejezi ki, és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől. Megrovás alkalmazása esetén a cselekmény erkölcsi elítélésén túl materiális joghátránnyal nem jár. A megrovást a nyomozóhatóság, az ügyészség, vagy a bíróság szóban foganatosítja. Határozatba kell foglalni, ellene jogorvoslatnak van helye. Az (1) bekezdés alapján a

cselekmény objektív és szubjektív körülményeinek mérlegelése alapján, a jogalkalmazó eltekint a joghátrány okozásától. Nem tekinthet el az erkölcsi elítéléstől A (2) bekezdés alapján a cselekmény elkövetésekor még fennálltak a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei, elbírálásának időpontjában azonban már valamely feltétel hiányzik. Az elkobzás A társadalom védelmét szolgáló olyan intézkedés, amely a büntetésekre jellemző sajátosságokkal is rendelkezik. Az intézkedésnek kell tekinteni, hiszen olyan esetekben is alkalmazásra kerül, amikor az elkövető büntetőjogi felelősségre vonása nem lehetséges. Kimondható főbüntetés, önálló mellékbüntetés és intézkedés mellett. 77. § (1) El kell kobozni azt a dolgot, a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, b) amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik, c) amely bűncselekmény

elkövetése útján jött létre, 52 d) amelyre a bűncselekményt elkövették. (2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul. (3) Az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető. (5) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább öt év elteltével. (6) Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed. (7) Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll. 77/A. § (1) A 77 § (1)

bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott esetben az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. Csak szándékos bcs. megvalósításában szerepet játszó dolog lehet a bcs eszköze A bcs eszközének azt a tárgyat kell tekinteni, amivel az elkövető törvényi tényállási elemet valósít meg. A jogalkotó lehetővé teszi az eszköz elkobzását előkészületi stádiumú cselekmény esetén is. Elkobzásra akkor kerülhet sor, ha az elkövető tulajdona. Kivételesen akkor is, ha nem az elkövető tulajdona, de birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti. A bcs. útján létrejött dolog magában hordozza a bcs jogellenességét A bcs útján létrejött

dolgot meg kell különböztetni a bcs. tárgyától A bcs tárgya az amire a cselekményt elkövették Nincs helye pénzen vásárolt, vagy az elkövetésért kapott dolog helyébe lépő pénzösszeg, ill. más dolog elkobzásának. Ha a dolog nem kizárólag az elkövető tulajdonát képezi, akkor az állam és az eredeti, másik tulajdonos közös tulajdonába kerül. 36. tétel A PRÓBÁRA BOCSÁTÁS. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET A próbára bocsátás A próbára bocsátás során a bíróság a büntetés kiszabását halasztja el próbaidőre. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése esetén, a kiszabott büntetés végrehajtása nem kezdődik meg. A bíróság megállapítja a bcs. elkövetését, történeti tényállását, majd végzésben próbára bocsátja a terheltet, ha alaposan feltehető, hogy számára önmagában a büntetéssel fenyegetettség elegendő visszatartó hatást jelent. A bíróság a döntését az elkövető személyi viszonyainak, és a

cselekmény tárgyi súlyának vizsgálata alapján hozza. 72. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. (2)-(3) (4) Nem bocsátható próbára a többszörös visszaeső. (5) A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet; a tartamot években kell meghatározni. (6) A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsátott visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll. 73. § (1) A próbaidő egy ízben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi. (2) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt elkövetett

bűncselekmény miatt, valamint ha a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik. (3) A (2) bekezdés esetén kívül a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik. 53 Az elkövető kedvező személyi körülményei megalapozhatják a próbára bocsátást (pl.: büntetlen előélet ) Visszaeső akkor bocsátható próbára, ha javulás útjára tért. A próbára bocsátott visszaeső pártfogó felügyelet alatt áll. A jogalkotó a többszörös visszaesőknél kizárja a próbára bocsátást. Még kedvező körülmények esetén sincs lehetőség próbára bocsátásra, ha a bcs-re 3 évnél súlyosabb szabadságvesztés kiszabását rendelte a bíróság. A próbaidő, csak az eredeti próbaidő lejárta előtt hosszabbítható meg további 1 évvel. Ha a bíróság a próbára bocsátást megszünteti, akkor végzésben az elkövetőt bűnösnek mondja ki, és vele szemben büntetést szab ki. Ha a próbára

bocsátás megszüntetésére a próbaidő alatt elkövetett bcs. miatt kerül sor, a bíróság a korábbi és az újabb bcs-t együtt bírálja el, és halmazati büntetést szab ki. Ha a próbaidő alatt olyan bcs. jut a hatóság tudomására, amit az elkövető a próbára bocsátást megelőzően követett el, az újabb ügyben eljáró hatóság az ügyeket egyesíti és eldönti, hogy lehetőség van-e próbára bocsátás alkalmazására, vagy más intézkedés, vagy halmazati büntetés kiszabása indokolt. A próbaidő eredményes elteltével az elkövető büntethetősége, a törvényben meghatározott " egyéb büntethetőséget megszüntető ok " címén szűnik meg. A pártfogó felügyelet A társadalom védelmét, nevelési célokat szolgál. A büntetés teljes kitöltése után szabaduló személy fokozott ellenőrzése érdekében rendelik el. Szabályainak megszegése csak szabálysértési szankciókat von maga után. 82. § (1) Pártfogó felügyelet

elrendelésének akkor van helye, ha a feltételes szabadság (48 §), illetve a próbaidő (72. §, 89 §) eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. A próbára bocsátott vagy a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaeső [72. § (6) bek, 89 § (6) bek] valamint az, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll. (2) (3) Az (1) bekezdésben meghatározott pártfogó felügyelet tartama azonos a feltételes szabadság, illetve a próbaidő tartamával. (4) (5) A pártfogó felügyelet alatt álló személy köteles a jogszabályban és bírósági határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogóval rendszeres kapcsolatot tartani és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni. (6) A magatartási szabályok kötelezettségeket és tilalmakat írnak elő annak érdekében, hogy a pártfogolt képessége szerint dolgozzék, és törvénytisztelő

életmódot folytasson. Ilyen különösen a munkával, a kereset felhasználásával, az időszakos jelentkezéssel, az esetleg szükséges gyógykezeléssel, megelőző-felvilágosító egészségügyi szolgáltatáson való részvétellel kapcsolatos kötelezettség, illetőleg a lakó- és munkahely önkényes megváltoztatásának, meghatározott helyek látogatásának vagy egyes személyekkel való érintkezésének a tilalma. A bíróság az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, kivételesen pártfogó felügyelet alá helyezheti azt az elítéltet, aki a szabadságvesztését kitöltötte, ha újabb bcs. elkövetésének megelőzése, társadalomba való beilleszkedése érdekében irányításra, ellenőrzésre van szüksége. Az (1) bekezdésben meghatározott pártfogó felügyelet tartama megegyezik a feltételes szabadság, illetve próbaidő tartamával. Kötelező a pártfogó felügyelet, ha a bíróság visszaeső elkövetőt bocsát próbára. Bírói

mérlegeléstől függ a pártfogó felügyelet elrendelése, ha az elkövetőt próbára bocsátják, vagy a büntetés végrehajtását felfüggesztik, illetve feltételes szabadságra bocsátják. A pártfogó felügyelet alatt álló személy számára a jogszabály, illetve a bíróság magatartási szabályokat határoz meg: A pártfogolt köteles: - az állandó lakhely szerinti kapitányságon és a hivatalos pártfogónál jelentkezni - munkaviszonyba lépni, vagy egyéb kereső foglalkozást folytatni 54 - munkahely, lakóhely változtatási szándékát a pártfogónak bejelenteni - a pártfogónak a magatartási szabályok megtartására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni A bíróság az általános előírásokon túl, elrendelheti, hogy a pártfogolt: - meghatározott helységben tartózkodjék - meghatározott munkahelyen dolgozzék - meghatározott nyilvános helyeket ne látogasson - nyilvános helyen szeszes italt ne fogyasszon - a

büntetés-végrehajtás alatt gyűjtött keresményét a hivatásos pártfogó kezelje - munkabérének egy részét a hivatásos pártfogó kezelje - időszakos jelentkezési kötelezettséget teljesítsen - meghatározott tanulmányokat folytasson - meghatározott személyekkel ne tartson kapcsolatot Ha a pártfogolt a magatartási szabályokat súlyosan megszegi, ez büntetőjogi jogkövetkezményeket von maga után: - a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni - a felfüggesztett büntetés végrehajtását kell elrendelni - a feltételes szabadságot meg kell szüntetni A magatartási szabályok enyhébb megszüntetése esetén lehetőség van a próbára bocsátás próbaidejének meghosszabbítására. 37. tétel MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL. A mentesítés fogalma, hatálya és fajtái Fogalma: a mentesítés folytán az elítélt mentesül azon hátrányos következmények alól, amiket az elítéléshez

jogszabály fűz. A mentesítés hatálya 100. § (1) A mentesítés folytán az elítélt mentesül azon hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály fűz. (2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült. (3) Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz. A mentesítés módja 101. § Az elítélt mentesítésben részesülhet a) a törvény erejénél fogva, b) bírósági határozat alapján, c) kegyelem útján. A törvényi mentesítés 102. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a) közérdekű munka, pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján; b) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének

napján; c) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján; d) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő három év elteltével; e) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével; f) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, határozott tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő tíz év elteltével. 55 (2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a mentesítés nem áll be, illetőleg hatályát veszti, ha a büntetés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a

mentesítésre a fel nem függesztett büntetés szabályai az irányadók. A törvényi mentesítés esetén a jogalkotó által meghatározott időpontban, v. időtartam elteltével az elítélt mentesül a büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól. Ettől az időponttól kezdődően kérelmére tiszta erkölcsi bizonyítványt kell kiállítani. A főbüntetésre irányadó időtartam elteltével sem következik be a mentesülés, ha a bíróság által kiszabott mellékbüntetés végrehajtása még nem fejeződött be, v. végrehajthatósága nem szűnt meg Kivételt képez ez alól a pénzmellékbüntetés, ha előzetes bírósági mentesítést mondanak ki, valamint a járművezetéstől és a foglalkozástól eltiltás. E mellékbüntetések alkalmazása nem akadályozza a mentesülést. A bírósági mentesítés 103. § (1) A bíróság a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet, kérelemre, mentesítésben részesítheti, ha

erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetőleg végrehajthatósága megszűnésétől a 102. § (1) bekezdésének d), e), illetve f) pontjaiban meghatározott idő fele már eltelt. (2) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a főbüntetés kitöltése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy - amennyiben erre módja volt - jóvátette-e a cselekményével okozott sérelmet. 104. § (1) A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes. (2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik. A bíróság az elítéltet erre irányuló külön eljárásban mentesítheti a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Két esetkörét különítjük el: 1.) Kedvezményes 2.) Kizárólagos bírósági mentesítés eseteit

(MEGSZŰNT) Kedvezményes: az elítélt számára nyitva áll a törvényi mentesítés lehetősége is, de a bírói mentesítéshez képest későbbi időpontban. Vizsgálja: - az elítélt személyiségét - a büntetés kitöltését követő életvitelét - az általa megvalósított bcs. jellegét - a konkrét ügy alanyi és tárgyi jellegű enyhítő és súlyosító körülményeit. A kegyelmezési jogot egyéni kegyelem esetén a Köztársasági elnök, közkegyelem esetén az Országgyűlés ( törvénnyel ) gyakorolja. A mentesítés egységessége 105. § Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mindaddig nem mentesül, illetőleg nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött vagy végrehajthatósága meg nem szűnt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a pénzmellékbüntetésre, ha előzetes bírósági mentesítést mondanak ki, valamint a foglalkozástól, illetőleg a

járművezetéstől eltiltásra. A mentesítés csak egységes lehet, nem valósulhat meg részlegesen. Mind a törvényi, mind a bírósági mentesítést akadályozhatja, ha a főbüntetés alapján már meg lennének a mentesítés feltételei, de a mellékbüntetés végrehajtása még nem fejeződött be. Ezt akadályozza meg a fenti rendelkezés. A kegyelmi mentesítés 106. § A köztársasági elnök az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye. 56 A kegyelmezési jogot egyéni kegyelem esetén a Köztársasági elnök, közkegyelem esetén az Országgyűlés ( törvénnyel ) gyakorolja. 38. tétel FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ BÜNTETŐJOGI RENDELKEZÉSEK A fiatalkorú 107. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell

alkalmazni. Büntetés és intézkedés alkalmazása 108. § (1) A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék, és a társadalom hasznos tagjává váljék. (2) Büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető. (3) Szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el. Büntetések és intézkedések 109. § (1) (2) A fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható. A szabadságvesztés 110. § (1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén egy hónap. (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető

bűncselekmény esetén tizenöt év; b) tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén tíz év. (3) Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tíz év. (4) A (2) és (3) bekezdés esetén kívül a fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama öt év akkor, ha a bűncselekmény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó. 111. § (1) A fiatalkorú szabadságvesztését a fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézetében kell végrehajtani. (2) A fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha a) a fiatalkorút bűntett miatt kétévi vagy

ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik, b) az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú visszaeső vagy szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítélték. (3) A (2) bekezdés esetén kívül a szabadságvesztést a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani. (4) Ha az elítélt a szabadságvesztés megkezdésekor huszonegyedik életévét betöltötte vagy a végrehajtás alatt tölti be, a bíróság a 42-44. §-ok alapján határozza meg a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatát. Feltételes szabadságra bocsátás 112. § (1) A fiatalkorú a szabadságvesztésből akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a) a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét, b) a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte. (2) A közérdekű munka

57 113. § Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor tizennyolcadik életévét betöltötte. A pénzbüntetés 114. § (1) Fiatalkorúra pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van. (2) A pénzbüntetést és a pénzmellékbüntetést behajthatatlansága esetén kell szabadságvesztésre átváltoztatni. A közügyektől eltiltás 115. § Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a közügyektől eltiltani. A kitiltás 116. § A megfelelő családi környezetben élő fiatalkorú nem tiltható ki abból a helységből, amelyben családja él. A próbára bocsátás 117. § (1) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van. (2) A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet; a tartamot években és hónapokban kell meghatározni. (3) A bíróság a 73. § (2) bekezdés esetén

javítóintézeti nevelést rendel el vagy büntetést szab ki. A javítóintézeti nevelés 118. § (1) Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. (2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől három évig terjedhet. (3) A bíróság azt, aki a javítóintézetben legalább egy évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja az intézetből, ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét már letöltötte és alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is elérhető. Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő részével, de legalább egy év. (4) A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti, ha a fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik vagy javítóintézeti nevelését rendelik el. Ha a fiatalkorúval szemben a

bíróság más büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz, illetve a fiatalkorú a pártfogó felügyelet szabályait megszegi, a bíróság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti. (5) Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött idő a javítóintézeti nevelésbe nem számítható be. (6) Azt, aki a tizenkilencedik életévét betöltötte, a javítóintézetből el kell bocsátani. A pártfogó felügyelet 119. § A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a próbára bocsátott, a feltételes szabadságra bocsátott, a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott és az a fiatalkorú, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll. Halmazati és összbüntetés 120. § (1) A halmazati és az összbüntetés a 110 § (2) bekezdésének a) pontja esetén nem haladhatja meg a húszévi, b) pontja és a (3) bekezdés esetén a tizenöt évi, a (4) bekezdés esetén a hét év és hat

hónapi szabadságvesztést. (2) Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetén összbüntetésként a szabadságvesztést kell végrehajtani. Ennek tartamát a bíróság legfeljebb egy évvel 58 meghosszabbíthatja, ha erre a 108. §-ban meghatározott cél elérése érdekében szükség van A meghosszabbítás tartama azonban a javítóintézeti nevelés hátralevő részét nem érheti el. (3) Egységes intézkedés 120/A. § (1) Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket az egységes intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fiatalkorúval szemben egységes intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el. (2) Az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartamát úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen rövidebb a leghosszabb tartamú javítóintézeti nevelésnél, de ne érje el az

elrendelt javítóintézeti nevelések együttes tartamát. A javítóintézeti nevelés tartama ilyenkor sem haladhatja meg a három évet. Az előzetes fogva tartás beszámítása 120/B. § (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogva tartás teljes idejét be kell számítani. (2) A beszámításnál egynapi előzetes fogva tartás egynapi javítóintézeti nevelésnek felel meg. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 121. § (1) A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül a) az ítélet jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, b) a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélték; c) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított három év elteltével, ha szándékos

bűncselekmény miatt egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. (2) A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó szabadságvesztés kitöltése után a bíróság a fiatalkorút, kérelemre, mentesítésben részesíti, amennyiben erre érdemes. (3) A fiatalkorú mentesítését nem akadályozza az, hogy a pénzmellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött be, vagy végrehajthatósága nem szűnt meg. 39. tétel A KATONA BÜNTETŐJOGI FOGALMA. A KATONÁKRA VONATKOZÓ BÜNTETŐJOGI RENDELKEZÉSEK. Az elkövetők 122. § (1) E törvény alkalmazásában katona a fegyveres erők tényleges, továbbá a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja. (2) E törvény rendelkezéseit a katonákra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések (VII. fejezet) katonára nem

alkalmazhatók (4) Katonai bűncselekményt tettesként csak katona követhet el. Más állam katonája ellen elkövetett bűncselekmény 122/A. § (1) A XX Fejezet rendelkezései szerint büntetendő az a katona, aki az ott meghatározott bűncselekményt a) a szövetséges fegyveres erő (368. §) katonájával szemben, vagy b) az Egyesült Nemzetek vagy más nemzetközi szervezet felkérésére külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius vagy békefenntartó tevékenység keretében, illetőleg egyéb külföldi szolgálat során más állam katonájával szemben szolgálati feladat közös ellátása alatt követi el. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a szövetséges fegyveres erő katonája a szövetséges fegyveres erő állama rendőrségének, illetőleg polgári védelmi szolgálatának tagja, 59 b) pontjának alkalmazásában más állam katonája a más állam rendőrségének, illetőleg polgári védelmi szolgálatának tagja is. 122/B.

§ A XX Fejezet szerint büntetendő az a katona is, aki az ott meghatározott bűncselekményt a szövetséges fegyveres erőkben teljesített szolgálata során, illetve az Egyesült Nemzetek vagy más nemzetközi szervezet felkérésére külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius vagy békefenntartó tevékenység keretében követi el. A büntethetőséget kizáró okok 123. § (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el. (2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó tettesként felel. (3) A büntethetőséget megszüntető ok 124. § A 73 § (2) bekezdésének esetét kivéve nem büntethető katonai vétség miatt az elkövető, ha a tettes szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év eltelt. Bűncselekmény elbírálása fegyelmi jogkörben 125. § A halálbüntetés alkalmazása 126. § A szabadságvesztés végrehajtása katonai

fogdában 127. § (1) Ha az elítélt a szolgálatban megtartható, katonai fogdában kell végrehajtani a hivatásos, a szerződéses és a sorállományú katonára kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztést a 44. §-ban meghatározott esetben (2) Ha az elítélt szolgálati viszonya megszűnt, a büntetést, illetőleg annak hátralevő részét fogházban kell végrehajtani. Összbüntetés 128. § Az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés végrehajtására a 127 § irányadó A közérdekű munka alkalmazásának kizárása 129. § Katonával szemben, szolgálati viszonyának fennállása alatt, közérdekű munka nem alkalmazható. A katonai mellékbüntetések 130. § (1) Katonával szemben - ha a közügyektől nem tiltják el - a következő mellékbüntetések is alkalmazhatók: a) lefokozás, b) a szolgálati viszony megszüntetése, c) rendfokozatban visszavetés, d) a várakozási idő meghosszabbítása. (2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában

felsorolt mellékbüntetések önállóan, főbüntetés helyett is alkalmazhatók. A lefokozás 131. § (1) A lefokozással a katona elveszti a rendfokozatát (2) Lefokozást akkor kell alkalmazni, ha az elkövető a rendfokozatra méltatlanná vált. A szolgálati viszony megszüntetése 132. § A szolgálati viszony megszüntetésének hivatásos és szerződéses állományú katonával szemben van helye, ha a szolgálatra méltatlanná vált. A rendfokozatban visszavetés 60 133. § (1) Rendfokozatban visszavetés esetén a katona eggyel alacsonyabb rendfokozatba kerül annál, amelyet a bűncselekmény elbírálása idején visel. (2) A rendfokozatban visszavetést akkor kell alkalmazni, ha a bűncselekmény a rendfokozat tekintélyének sérelmével jár, de lefokozásra nincs szükség. (3) A rendfokozatban visszavetéssel egyidejűleg az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő időt egy évtől két évig terjedő tartamban kell meghatározni. A várakozási idő

meghosszabbítása 134. § (1) A várakozási idő meghosszabbítása esetén a katonának a soron következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási ideje meghosszabbodik. A meghosszabbítást években kell meghatározni; tartama nem haladhatja meg a rendfokozatra előírt várakozási idő felét. (2) A várakozási időt akkor kell meghosszabbítani, ha a katonának az előléptetést hosszabb várakozási idő eltöltésével kell kiérdemelnie. A próbára bocsátás 135. § Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 136. § (1) A bíróság az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a mentesítés a büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be. (2) Katonai mellékbüntetés alkalmazása az elítélt mentesítését nem akadályozza. Fegyveres erők: Tényleges

állományú tag: Lezárva: 2003. december 5 - honvédség - határőrség - hivatásos katona - tovább szolgáló - sorkatona - szolgálatot teljesítő tartalékos - katonai tanintézet hallgatója