Történelem | Tanulmányok, esszék » Kovács András - A természetelemek tisztelete ősvallásunkban I

A természetelemek tisztelete ősvallásunkban I (A 4 részes sorozat első része: a Tűz elem.) Segítségemre szolgált: Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia tanulmánya. Itt most nem a Duracell elemre, és hasonló energiahordozó elemekre kell gondolnunk, ha bár a mai világ ragyogóan átvitte a régi elemek tiszteletét a mai elemek, energiák tiszteletére. Gondoljunk csak - „Ha áram van, minden van!” reklámfeliratok bölcsességére (Ez a néhány gondolat csak vicc volt részemről). A természeti erők figyelése mindig nagy hatással volt az emberekre. Annak elemei, a mindent megelőző ősanyagok, amelyek mindenütt ott vannak és még is láthatatlanok. Isteni természeti erők mindezek. Az Isteniségét kinyilatkoztató tűzelem az éltető világosság, hőségi ragyogó fényelem, a lég, szellő, fuvallat az Ő mozdulata, a víz és majdan a föld az ősanyagául tekinthető. Az elemek felett csak is az Akasha állott, akit az Őslénynek tiszteltek. Herodotos

(4.59) tudósításában görög íróként igyekezett a skyta elemtiszteletben megtalálni saját istentiszteletüknek magyarázatát is. Theophylaktos (7. 8) írja a magyarok vallásáról, hogy tisztelik a tüzet, leget és a vizet, valamint a földet, de imádni egyedül csak azt imádják, aki az eget és a földet alkotta. A tűz örökös képe a Nap, aki az isteni világosság képe is. Az ősszellemet a magyarok a természeti elemekben, tüneményekben tisztelték. Ezen legeredetibb elemekre, rá volt utalva az ember, nekik hódolt, az ősszellemet bennük tisztelte, és ez az őseredeti tisztelet, ahogy Grimm is mondja, természetesebb, egyszerűbb, szabadabb, méltóbb, mint a durva értelemvesztett bálványok és faragott képek előtti leborulás. Ez tehát jelleme mythosunknak: a természetelem, s tünemények őseredeti tisztelete. A természet elemei az élet elemei. Nem testesülnek meg külső alakban Művekben nem hagynak maguk után nyomokat, bálványjeleket.

Megmutatkoznak azonban cselekedeteinkben, belesimulnak életünkbe, a köznapi életből kimutathatók. Alkalmazkodnak a hithez és a véleményekhez, benne vannak a szent cselekedetekben, néphitté, szokássá mennek át, később érthetetlenek és felismerhetetlenek már, hiszen az indulási alapokat rég elfelejtették már, felismerhetetlenül, mint előítélet, babona, kuruzslás, varázs, lappanganak. Nekünk innen kell előkutatnunk ezeket az egyetemes bölcsességeket, hogy ősvallásunk általános érvényességű jelenségei, feleljenek a lelkünkben tátongó hiányérzetre. I. A Tűz Theophyklaktos (7.8) szerint a turkok (ezzel a névvel illetik az egykori magyarokat) a tüzet tisztelik legelöl. Abulfeda azt mondja, hogy a magyarok a tüzet tisztelik Cynnamos (his.3)adatában 1O74 Géjza alatti magyar tűz tiszteletéről szól Menandernál (excerpt. Hist2 ) az Avar kán tűz istenre: deus ignis, esküszik Vizsgáljuk meg a tűzre vonatkozó szavaink mítoszokban

milyen találkozási pontokat rejtenek! Sanskrit: dju (gyul) div: istenség és fény jelentésű. (diadal, dijja, divat, disz, ) div-vel azonos tisz szógyök hindu: agni (égni) tűzisten latin: ignis, litván: ugnis, lett: ugguns, svéd: ugn, szláv: ogen szavak. Összetételekben: Fagy-gyú, á-gyu, gyufa, gyűlés, gyűjtés, Gyula, valószínű ősvallású tűztisztelő papi név, div azonos tisz tisztes, tisztelet és ebből származhat a tűz szavunk. Tűz-tisztelet, tisztelkedés = tűztétel, tűz-elés . Vallási tisztelet, tűztisztelet módjától származtatható. Régi írásokban még így szerepel: Az úr istennek tűztosseegeere, vagy zűz marianak tűztosseegeere. Nagy ünnepeket a régi nyelvünkben tisztességnek mondottak. Első nagy tisztesség ( tűztesség ): keresztség, keresztelő (és nem vizesség ezt megint csak viccesen írom ). Második nagy tisztesség: a házasság (ház tűz nézéssel megelőzően) Utolsó tisztesség (tűz(t)esség ): a

temetés A vallásos tűz tisztelet így láthatóan, több helyen jelentkezik ősi szertartásainkon és ünnepeinken is. Felmerül az emberben a kérdés, hogy Prometheus a Szkyta herceg a tűzet, vagy a tűz vallását hozta el az emberiségnek. A mythosokban a tűztisztelet az istenség egyik kiváló jelképéül szolgál, s benne s általa tiszteltetett. A magyarokra vonatkozó történeti feljegyzések mindig nagy nyomatékkal említik, hogy a nép fiai tűzistenre esküdtek. Székely adat (Kállaytól): „ mikor a szükség hirtelen felkelést ( felkelnek az alvó isteni szellemek) parancsol, minden széknek kapitánya, dobokkal és dobosokkal, lármáztasson, meggyújtván egyszersmind az ismeretes tűzhalmokon nagy rakás fákat, és ki erre meg nem jelen fejét veszesse el „ A véres kard valószinűleg szintén az istenség ősvallásunk egyedüli jelképe volt. A lármafa: melyen zsuppot gyújtván a bolyongók oda futottak, hogy oltalmat találjanak. A tűznek nemei:

Égi tűz: villám keltette, isten -nyila, A villám sújtotta házat nem oltották, isten büntetésének vélték. Tisztelték a másik természet adta tüzet, a naphta tűzforrásoknál (olajmezők, földgáz mezők) kitörő lángokat is. Búcsújárást is tartottak ezeken a helyeken. Attila jól ismerte a bakui naphta forrásokat, hol, mint mondja „a tenger alatti sziklákból láng lobog fel” Regékben az első tűz szikra, vagy egy szikrát keltő kő által, vagy egy madár, mint isten küldött állat által hozatik. Ezért a madár szentnek tartatik Aki megöli, vagy fészkét bántja, azt szerencsétlenség éri. Nálunk, ha a gólyát vagy a fészkét bántják, izzó szenet hoz a szájában a házra, ellenben a fészke megóvja a házat a tűzvésztől, vagy csak előjelenti azt, elhagyva fiastul, mint aquillegai Attila regében. Amikor a gólya előre megérzi, hogy Attila felgyújtja a várat, és fiókáit kimenekíti a csőrében a közeli nádasba. A gólya tűz

madaraként, azaz az Isten madaraként, jelképeként szerepel. („Gólya, gólya gilice. Mitől véres a lábod? Török gyerek megvágta, Magyar gyerek gyógyítja, síppal, dobbal, nádi hegedűvel.” Mit sugall ez a kis dalocska? A tűz isten tiszteletét a törökök megsértették, A lábát, az alapjait rúgták fel. Igen ám, de a magyar gyerek sámán módszereivel és Táltos tudásával meggyógyítja a tűzmadarat, azaz meggyógyítja a hitünkben esett sérülést.) Rossz szellemek legyőzése: Füstön áthajtani a jószágot. (9 féle fából rakott tűzön) Elégett kerékabroncs tüzes karikáját, vagy tüzes patkót a jószág ivóvizébe tenni. Tehenek, sertések, libák védelmében. Tűz ünnepek: Szent György éjszakáján (április 24.), Szent Iván éjjelén (június 24), nyári János napi tüzek. A tűz 4 szögletű. Egyik szögén ülnek a szép öreg emberek, másikon a szép öreg asszonyok, harmadikon a szép ifjú legények, negyediken a szép

hajadon leányok. Tűzre valók: dió, mogyoró levél, cseresznye ág, szőlő virága, ibolya virág., farkasalma, rózsa, pünkösdi rózsa, búza. (székfű, veronica, ibolya is ismert Franciaországban) Keresztelő szent Jánosnak örvendeznek: „Virágos szent János, éjszakád világos, míg előtted leszek, tiszteletet teszek, csak addig világos, légy aztán homályos.” Fiatalok kimennek a közeli halmokra, és szalma zsuppból raknak tüzet. Ezt éneklik: „Ritka rendet vágtam, sűrű boglyát raktam, hej, hej, rózsám gyere velem!” (mire ugranak.) A palócoknál: hét vagy tizenkét rakásba teszik szalmájukat. Meggyújtják és a gomolygó füst felé, tartják a köteg gyógyfüveket (ez a tisztes fű) ezt mondják: „kelés ne legyen a testemen, törés ne legyen a lábomon.” A tűzbe mezítláb lépnek, vagy tiporják, mert úgy mondják: a népek csak akkor lehetnek vígabbak! A tisztes fű igen hasznos, a felkiáltás általi bajokon segít, őrzik s

annak idejében, a fürdővízbe használják. Kecskeméten: tüzet raktak és ebbe Iván füvet dobtak, majd Iván fűből seprűt készítettek és azt is beledugták a tűzbe. Ahogy ez meggyulladt keresztül ugrálták, s aki minden sérülés nélkül átugrotta, arra azt mondták: szerencsés lesz. (Feladat: Gyűjts tűzzel kapcsolatos játékokat és dalokat! Küld be a Táltos Mén-hír szerkesztőségbe.) (pl. Tüzet viszek, lángot viszek) Örömmel vesszük a másik három elemre vonatkozókat is! Értelmezzük a szokások üzenetét: Isteni tűz elem gerjesztése, mythosok, emlékek felidézése, Istenség és jelképe a nap tiszteltetett, különösen a tavaszi húsvéti és nyári Szent Jánosi, Szent Iváni napfordulókor. Itt tűz általi tisztulás, igazulás is történik, bűnsúlyok hullnak le, és rossz kóroktól szabadulnak meg. Tüzes kerék henderítésről is szól a hagyomány. Ha égve kerül le a dombtetőről, akkor jó termést jósol. Vesta tüze

különösen tisztítónak számit. Hinduknál izzó szénen 4O lépést is tesznek, gyorsan majd lassabban, majd fejüket hamuval hintik be. Ez a legszentebb tisztulási szertartás (A Hinduk hite is Szkyta ősiségen nyugszik, miképpen a Buddhizmus is, hiszen Buddha szkyta hercegi sarj.) Görögöknél a nők átugorva a Szt. Iván napi tüzet így szólnak: „Itt hagyom minden vétkemet!” Németországban Sz. János napján a tüzet átugorva a gyermeket kezükben tartva úgy hiszik a gyerek így nem lesz beteg egész évben. A tűz testi , lelki, tisztító ereje mutatkozik abban is, ha egy gyermek, vagy felnőtt valamitől megijed és attól megbetegszik, úgy csak a tárgyból kell szerezni egy részecskét, ezt meggyújtva a beteget megfüstölni, és ettől csalhatatlanul meggyógyulnak. Ha a gazda észreveszi, hogy marhája szemmel megveretett, kimegy csendben korán az útra és az ott lelhető éghető dolgokat összeszedi, és azzal a marháját megfüstöli, a baj

megszűnik. Ha a gyermeket verték szemmel, tűz füstje felé kell tartani, vagy az emellett főzött vízzel megmosni. Ha gyermeket férfi verte szemmel, ennek lábbelije madzagjából, inge kötőjéből, hajából vágnak egy darabot, ezt összekeverve vöröshagymával, tűzre vetik, és ezzel a gyereket megfüstölik. Megigézett tehén láncát a tűzbe vetni, és amikor már jól izzik jól elverni. Ez a tűz általi megtisztulás, a megszentelés. Első tisztesség tehát: A tűzzel és szentlélekkel keresztelés. Addig gyertyát gyújtanak a kisgyerek mellett. Második: A ház tűz néző! A kérők a jövendő arától tüzet és vizet kérnek, ebből látják milyen fürge. Ahogy viszik, a szekeréről szalmát hullajt, és azt folyamatosan gyújtogatják A falu végére érve nagyobb tüzet raknak, és körültáncolva átugrálják. Másnap hajnalban megint tüzet raknak, körül táncoltatják, de innen az újasszony már menekszik és csak úgy engedik be a

házába, ha pénzt szór szét és így be tud jutni. Az utolsó tisztesség: A halott elégetése. A tűzön ugráskor virágkoszorút a tűzbe dobva, kiáltás: távozzon és égjen el minden szerencsétlenségem. Mennydörgéskor barka ágat tétetnek a parázsra, és ennek a szenes részére vizet öntve, a szenes víztől a hideglelés megszűnik. Pattogó tűz haragot jelez, a háziasszonynak sietve kell beleköpnie, nehogy a házba bajt okozzon. Ha a tűz fúj, haragot vagy pört jelent, kenyér darab vagy egy kis liszt, tűzbe dobásával engesztelhető. Meséinkben a föld tündéranya, tündérlánya a tűztündér. Tűzkirály lebilincselve ül Tündér Ilona rabságában, mire a királyfi megszabadítja, visszatér tűzországba, ahol tűzpatakok folynak, és tűztátosokon jár. A bolygótűz is, mint rossztündértől elátkozott tündérleány személyesíttetik meg. Világosság szellemeik ők. A gólya és a kakas tűzjelző és tűz hozó madárként tekinthető. A

tűzparázst abrakként evő, felszívó, orrából lángot fúvó táltos ló. Lidérc, különböző alakzataiban, mint bolygó tűz. Elsüllyedt kincs felett égő láng. Sárkány és hős, kék és vörös láng képében küzdenek egymással. Az itt felsorolt ismérvek, mythológiai elemek ismeretében közelebb kerülhetünk ősvallásunk, hitrendszerünk első eleméhez a tűz megismeréséhez. A felsoroltakkal, remélem közelebb sikerült hozni a múlt homályába tűnt egykori emlékeinket. A következő számokban igyekszem közelebb hozni a víz, föld, és lég szellemeit is. Az ismeretekkel életre kelnek és a fehér mágia tanfolyamokon megtanulunk az elemekkel szót érteni és bánni. További jó utazást kívánok az Akashában, azaz a teremtés rejtélyében! A Tűz angyala és hozzá tartozó ismereteink nagyon fontosak a tervezett Szent Iván éji (június 24.) hortobágyi programunk lebonyolításához Azt hiszem, hogy valamennyiünk számára világossá

vált, hogy angyali adományainkat jómagunknak kell észrevennünk és újra működésbe hoznunk. Nagy az adomány, de kérdés vannak-e értő fülek, és szemek Én biztos vagyok abban, hogy érző közösségünk a Táltosok nyomában járok, hallanak és látnak! Hiszen, mit ér a bölcsek köve, ha nincs bölcs, aki megfejtse azt? Áldást, békességet: Kovács András