Történelem | Felsőoktatás » A Szovjetunió fejlődésének fő kérdései 1917-1941 között

A Szovjetunió fejlődésének fő kérdései 1917-1941 között (Hadikommunizmus, NEP, szocializmus egy országban, iparosítás, kollektivizálás, sztálinizmus) 1917. február 23-án Szentpéterváron a békét és kenyeret követelő nők közé lő a rendőrség – másnap a helyőrség egyre több alakulata csatlakozik a tömeghez: stratégiai pontok elfoglalása. 1917. február 27 A forradalom győzelme: létrejön az állami Duma ideiglenes bizottsága, illetve a Szentpétervári Szovjet (Csheidze, Kerenszkij). 1917. március 4 megalakul az ideiglenes kormány Áprilisban kormányválság következik be a háború folytatásának kérdése miatt: megalakul az első koalíciós kormány (Kerenszkij hadügyminiszter); Leninék Németországon keresztül hazatérnek – áprilisi tézisek: munkásellenőrzés, háború befejezése, államosítás stb. 1917. június 18 Kerenszkij-offenzíva – hatalmas veszteségekkel és kudarccal jár július 3. a békés tüntetőknek a

bolsevikok fegyvert adnak (2-3 napos tűzharc) – a bolsevik párt törvényen kívül kerül, Lenint nem találják; Lvov lemond – Kerenszkij alakít kormányt (2. koalíciós kormány) fele-fele polgári és szocialista; Kerenszkij és Kornyilov katonai diktatúrát akarnak létrehozni, de Kornyilov inkább a cári rendszert restaurálná - bolsevikok szabadon engedése a védelem erősítése miatt; 1917. augusztus 25-30 Kornyilov puccs: eredménytelen, letartóztatják; 1917. szeptember 1 kikiáltják a köztársaságot: Trockij lesz a főnök – 2 Kerenszkij-kormány (bolsevik többség); 1917. október 25 bolsevik hatalomátvétel kezdete: észre sem lehet venni a lezajlását (stratégiai pontok megszállása, miniszterek elfogása, Kerenszkij elszökik); második összoroszországi kongresszus: bár nem tetszik, kénytelenek belenyugodni a hatalomátvételbe; megalakul a Népbiztosok (komisszár) Tanácsa: dekrétum a hatalomról, békéről és földről. 1918. január 5 a

715 mandátumos alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása – a szavazatok többségét az eszerek kapták; A dolgozó és kizsákmányolt nép jogainak nyilatkozata – Lenin fogalmazza, Sztálin szerkeszti: a hatalomátvételről szól, szocialista fordulat törvényekkel való támogatása; bolsevikellenes hangulat a nemzetgyűlésben – együttműködés megtagadása, ezért szétkergetik azt. 1918 január-február: megszervezik a hadügy- és belügyminisztériumot: feláll a vörös hadsereg és a vörös flotta; bevezetik a Gergely-naptárat; megalakul a CSEKA a belső biztonság megvédésére. A törvényhozó hatalom a Szovjetek Összoroszországi Kongresszusáé, két kongresszus között a KVB-é (Központi Végrehajtó Bizottság). Kihirdetik, hogy az NT nem fizeti vissza a cári időkben felvett kölcsönöket – ez ad majd okot az intervencióra; megalakul a legfelsőbb népgazdasági tanács – az államosított ipar irányítására; törvény a föld

szocializálásáról – földosztások (magángazdaságok, paraszti gazdaságok, kommunák, állami gazdaságok). Szegényparaszti bizottságok a gabona városba szállítására (félkatonai csapatok). 1918. március 3 Breszt-Litovszkban különbékét kötnek Németországgal rossz feltételek mellett. 1918. május 9-én állami monopóliumot vezetnek be a gabonafelvásárlására (sérti a gazdák érdekeit), már részben a hadikommunizmus előszele. Az első felkelések a Don-vidéken 1918 májusától Trockij lesz a hadügyi népbiztos és a Vörös Hadsereg főparancsnoka. 1918-1922 között dúl a polgárháború és az intervenció. A politikai és szociális konfliktusokat fegyverrel harcolják végig. Vörös- és fehérterror 1918 nyarától megkezdődik a hadikommunizmus kiépítése: a gabona kötelező, rögzítetten alacsony áron való beszolgáltatási kényszere, jegyrendszer a fogyasztási cikkekre, általános munkakötelezettség, üzemek államosítása,

Trockij munkahadseregeket szervez. 1919 tavaszára a szovjethatalom Moszkva környékére szorul vissza, bevezetésre kerül a munkások és szegényparasztok általános mozgósítását elrendelő dekrétum (május 29.) Létrejön a Keleti Front. A különböző fehérgárdista csoportok támadásait sikerül elhárítani (pl Gyenyikin). Utolsónak a francia-angol támogatást élvező Kolcsak admirális szibériai ellenkormányát verik le. Kolcsakot 1920 februárjában végzik ki Októbertől érvénybe lép az ANTANT gazdasági blokádja, ami fokozza a káoszt és az éhínséget, 1921-től aszály a Volga vidékén. Közben a lengyelek is támadnak, a Vörös Hadsereg vereséget szenved Varsó alatt, ezért 1921 márciusában Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Fehéroroszország a lengyelek birtokába kerül. 1920 végére a hadikommunizmus a végét járta (a társadalomban igény jelentkezett a „normális életre” a háború végével). 1921 márciusában a párt X. kongresszusa

határoz a NEP (Új Gazdasági Politika) bevezetéséről: ez kísérlet a nyugati kapitalizmus bizonyos vívmányainak a meghonosítására. A kényszer beszolgáltatás helyett terményadó, engedélyezik a magánkereskedelmet, helyreállítják a piaci és pénzviszonyokat. 1917-1920 között Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaságok Szövetsége, ehhez 1920-ban az Ukrajnai SzSzK gazdasági-katonai szövetségre lép vele, egyesítve a hadügyi- és gazdasági vezetést. 1922. december 30-án megalakul a Szovjetunió (Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége). 1924. január 31-én életbe lép az alkotmány: 1. deklarálja a Szovjetunió létrejöttét és az abból való kilépés jogát 2. a külügy, hadügy, pénzügy és oktatás, illetve a szövetség és köztársaságok határainak megváltoztatása központi hatáskör. 1925-26-ra a gazdaság a háború előtti szintre kerül, viszont az állami szerepvállalás is teljeskörűvé lett.

Megszilárdult és megnövekedett az új bürokrácia (1929-ra 1 millió párttag) Új munkásság és új értelmiség keletkezett. A párt és az államvezetés a ’20-as évek végére tulajdonképpen eggyé vált. Meghirdetésre kerül a gyorsított iparosítás Ellenben a központ és a perifériák között vetélkedés indul az erőforrásokért. Kiéleződnek a párton belüli ellentétek is, elsősorban a pártdiktatúra kérdése körül. 1927-re Anglia megszakítja kapcsolatait a Szovjetunióval és Kínával is megromlik a viszony. Június 8-án elfogadják a népgazdaság első ötéves tervét. Sztálin hatalma megerősödik a pártban és megtörténik az ellenzék kizárása (Trockij, Buharin). Sztálin szerint kollektivizálni kell a kisgazdaságokat a gabona- és más mezőgazdasági termékek felvásárlási gondjainak megoldására. Egy centralizált újraelosztási rendszer kialakítása a cél, ami súlyos szociális és politikai következményekhez vezet a

parasztság spontán ellenállásával. Szibériai kitelepítések, represszió, éhínség és rengeteg ember halála. 1933-ra kevesebb gabonából dupla annyit vettek el és a korábbi mennyiség ötszörösét exportálták. 1933-1938 a népgazdaság második ötéves terve: az ipari szerkezet létrehozása a cél, melynek során a Szovjetunió a világ második ipari hatalmává válik. 1934-35-ben eltörlésre kerül a közszükségleti cikkek jegyrendszere. A lakosság 1/3-a városban, 2/3-a falun él. A kolhozparasztok a háztáji termelésből kell hogy megéljenek, elköltözésük csak engedéllyel lehetséges. A kommunista párt állampárttá válik (bürokratikus állampárt), míg a rendszer az állami tulajdon dominanciájára épül. 1928-tól egyre kiteljesedő koncepciós persorozat (Sztálin és az NKVD) az egység megőrzése érdekében. Kirov meggyilkolása (1934 decembere) után a legsúlyosabb a terrorhullám Folyamatos az ellenségkeresés (Moszkvai perek:

Kamenyev, Buharin, régi bolsevikok; 19361939 a Vörös Hadsereg tisztikarának lefejezése). A GULAG (koncentrációs táborok főigazgatósága) táborokban folyamatosan másfél-kétmillió ember, ezek 39%-a politikai okokból. Kiépült az államszocializmus: a magántulajdon bürokratikus-állami kollektivizálása; minden közösségi lét állami közvetítéshez kötése; a tulajdonosi jogokat az állami-, párt- és gazdaságirányító hivatalnokapparátus gyakorolja. Külpolitika: 1934-ben a Szovjetuniót felveszik a Népszövetségbe. 1936-1939 között fegyverrel és önkéntesekkel támogatják a spanyol köztársaságiakat. 1939 május és augusztus között visszaverik a Mongólia elleni japán támadást. 1939 augusztus 23-án megkötik a Molotov-Ribbentrop megnemtámadási egyezményt. A Szovjetunió a Baltikum, Finnország, Lengyelország és Románia felé lép fel területi igényekkel. 1939 szeptemberében bevonulnak Lengyelország keleti részébe és újabb

határ- barátsági szerződést kötnek Németországgal. A finn háború miatt kizárják őket a Népszövetségből. 1941 április 13-án semlegességi szerződést kötnek japánnal, majd június 22-én megindul a német támadás