Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Pénzügyjog

Pénzügyjog 1/A pénzügyi jog fogalma ,szabályozásának részterületei? -a pü jog az állam pü tevékenységét továbbá a gazdálkodó és egyéb szervezetek államháztartással és pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenységét szabályozza. -szabályozásának részterületei: -államháztartási jog szabályozza központi és helyi szervek,valamint az alájuk rendelt nem vállalati vállalkozási formában működő szervezetek pénzgazdálkodását a költségvetés tervezését ,alapelveit ,rendszerét ,szerkezetét -állambevételi jog ,adójog, illeték jog, vámjog ,jövedék -vállalkozások pénzügyi szabályozása egyén és társas vállalkozások jövedelem szabályozása ,költségvetési támogatások, számvitel -pénzrendszer joga az állam pénzforgalmának szabályozása, bankjegy érme kibocsátási szabályok -bank és hitelrendszer -biztosítás pü rendszere -devizajog -nemzetközi pü.jog 2/Pü jog elhelyezkedése a jogágak rendszerében,

kapcsolata más jogágakkal? -a jogrendszer közjog- *magánjog tagozódásán belül a közjogi szabályozás sajátosságai jellemzik- jellege kogens , szigorító eltérést nem enged -részletező -az egyik jogalany mindig az állam valamelyik szerve/apeh,jegyző,vpop/ -jogalanyok alá-fölérendeltsége kapcsolatban állnak/az ügy ura az állami szerv/ kapcsolatai: -pü jog-államjog :-alkotmányos alapelvek, pl szektor és versenyszellemesség elve, vállalkozáshoz valójog, a tulajdonszerzéshez valójog, a közterhekhez való arányos hozzájárulás kötelezettsége -pü jog-államigazgatási jog-:szoros kapcsolat-püigazgatás szervei,államig szervek-a pénzügyi aktusok kibocsátása államiig. szervek által történik -pü.jog-munkajog:munkabért terhelő közterhek ,tb, maj, szakképzési hj,eü -pü jog-büntető jog:- Büntető törvénykönyv „gazdasági bűncselekmények” című fejezete pl. jogosulatlan gazdasági előny megszerzése ,számviteli fegyelem

megsértése,tb,apeh kötelezettségek megsértése,adó-tb csalás 3/Pénzügyi jog funkciói -fiskális funkció -/az államháztartás kiadásainak és bevételeinek szabályozása/ pénzügy minisztérium -eszközei: -automatikus eszk.pl a progresszív adók - diszkrecionális eszközök pl közmunka ,adókulcsok változtatása -monetáris funkció-központjában szintén a gazdasági növekedés –árak-külső egyensúly hármasának optimális aránya áll. MNB Eszközei: kamatszabályozás, hitelplafonok rendszere, kötelező tartalékráta változtatása ,refinanszírozás stb. 4/ A pü szervezeti intézményrendszer az egyes pü állami szervek feladatköre -Országgyűlés- költségvetés elfogadása és a költségvetésről szóló törv.elfogadása valamint a pü jellegű törvények elfogadása -Kormány –pü tárgyú feladatai-felelős a gazdasági tervek kidolgozásáért -költségvetési törvény javaslat elkészítéséért és benyújtásáért felelős -a

költségvetésben szereplő bevételeket realizáló törvények beterjesztésért ,realizálásáért -rendelkezik a költségvetés általános és céltartaléka felett - előírányzatokat csoportosíthat át. Gazdasági kabinet- koncepcionális, stratégiai kérdésekben véleményező, javaslattevő ,döntés-előkészítő szerep. Pénzügyminiszter-(pénzügyminisztérium),-felelős a kormány gazdaságpolitikájára vonatkozó javaslatok előkészítéséért ,kidolgozásáért -felelős az állami költségvetésre és zárszámadásra vonatkozó javaslat előkészítésért -kidolgozza az államot illető befizetési kötelezettségekre vonatkozó javaslatokat, felelős a központi adók beszedéséért -kidolgozza az adózás rendjére vonatkozó szabályozást -önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban javaslatokat tesz a költségvetési hozzájárulás normatíváira. Felügyeletek-2000 ápr.01-el az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami

Biztosításfelügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet összevonásával alakult meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Feladata –elbírálja az engedélykérelmeket és más beadványokat ,figyelemmel kíséri a befektetési szolgáltatokat ,a tőzsde és az elszámoló ház tevékenységét ,elbírálja a pénztáralapítási engedélykérelmeket ,ellenőrzi és értékeli a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok érvényesülését ,a biztosítok pénzügyi helyzetét,a minimális szavatoló tőke és a minimális biztonsági tőke előírt mértékét Szerencsejáték felügyelet -szerencsejáték szervezésére kiadja az engedélyeket, az egyes nyilvántartja azokat, ellenőrzi az egyes játékok lebonyolításával kapcsolatos törvényi feltételek meglétét A.PEH –feladata –behajtja az adókat és a tb járulékot,a központi költségvetés az elkülönített állami pénzalap terhére jutatott támogatás adó visszaigénylés , vagy

adó visszatérítés megállapítása,beszedése,nyilvántartása,végrehajtása,mérlegbeszámoló adatainak, az adó és pénzforg. adatoknak az ellenőrzések megállapításainak összegzése, feldolgozása, információ szolgáltatás a kormányzati szervek részére Vámszervezet –szervei alsó fokú szervek-a vámhivatal, vámhivatali kirendeltség ,vámáru raktár -középfokú szervek-vámszervezet fővárosi szerve -felsőfokú szerv –a vámszervezet központi szerve ,a Vám- és Pénzügyőrség Parancsnoksága Feladatok -áru vámkezelése, vám kiszabása ,beszedése ,visszatérítése, jövedékellenőrzés, Helyi adóhatóságok-önkormányzat jegyzője Állami számvevőszék 5/Az állam gazdasági szerepvállalása, funkciói és a költségvetés kapcsolata -az állam feladata és gazdasági társadalmi szerepvállalása koronként eltérő, a politikai gazdasági rendszerektől és kormányzatoktól függően változik. Az állam funkciói:- közhatalmi

funkció -jóléti funkció -gazdasági funkció- általános feladatként infrastruktúra fejlesztés ,környezetvédelem -allokációs funkció-közjavak, közszolg.biztosítása -újraelosztó funkció-piaci elveken történő jövedelem és vagyonelosztás -stabilizációs funkció-kiegyensúlyozott gazdasági növekedés infláció leszorítás, foglalkoztatás biztosítás Az állam funkcióit az államháztartás rendszerén keresztül valósítja meg -az államháztartás az állam gazdálkodása, az a tevékenység amelynek során az állam anyagi javakkal rendelkezik, az államnak a közfeladatok ellátása céljából kifejtett gazdálkodási tevékenysége, továbbá az a rendszer amelynek keretében az állami feladatok ellátása végbem Az államháztartás lehetséges megközelítési szempontjai-folyó gazdálkodásból kiindulva vizsgálja az államháztartás helyzetét, költségvetési szemlélet kiadás bevétel szempontjából -vagyoni megközelítés

–vagyonmegőrzés ,gyarapítás ,kezelés ,felújítás, privatizáció stb szempontjából A két megközelítés szoros kapcsolatban áll egymással. 6/A költségvetés fogalma, tervezésének módszerei ,tervezésének és előkészítésének folyamata a költségvetés az államháztartás központi fogalma ,jogi értelemben törvény ,amelyben az országgyűlés felhatalmazza a kormányt a központi költségvetésben meghatározott befizetési kötelezettségek beszedésére és a kiadások teljesítésére. Az állam gazdasági ,társadalmi tevékenységének pénzügyi alapja amelyben gazdaságpolitikáját stb valósítja meg Tervezésének módszerei-kiadási oldalról a költségvetési igényekből kiindulva -erőforrásos tervezés, várható bevételekből kiindulva A költségvetés összeállításáért a pénzügyminiszter felel, beterjesztéséért a parlament elé a kormány felelős -ápr.15-ig a pü miniszter a kormány elé terjeszti a ktgvetési

irányelveket/választás évében 06.30-ig/ -05.15-ig a kormány az irányelveket az országgyűlés elé terjeszti /válévében 0731-ig/ -08.31-ig a pü miniszter a szakminiszterekkel konzultálva kidolgozza a részletes költségvetést és a kormány elé terjeszti -09.30-ig a kormány az országgyűlés elé terjeszti a törvényjavaslatot /vál évében 1030/ -10.31-ig az országgyűlés összegszerűen meghatározza a fejezetek bevételi és kiadási főösszegét ,a hiány ill.a többlet mértékét -11,30ig a fejezeten belül javasolhatnak módosítást. -12.31-ig az országgyűlés elfogadja a költségvetést Ha nincs elfogadva a költségvetés az jelzi a kormány működésében meglévő súlyos problémákat akár a kormány bukáshoz is vezethet. -ebben az esetben az előző évi ktg törvény alapján látja el feladatait. 7/A költségvetés alrendszerei ,a ktgvetés egyes elemei -az államháztartás rendszerét alkotó rendszerelemek -központi kormányzati

ktgvetés -elkülönített állami pénzalapok ktgvetése -a helyi önkormányzatok költségvetése -tb költségvetés -az alrendszerek költségvetései olyan pü terv, amely az érvényességi időtartam alatt a feladatok ellátásához teljesíthető kiadásokat és a teljesíthető bevételeket tartalmazza A központi költségvetés szerkezete :-fejezet: -a költségvetés szempontjából önállóan felügyelt ,irányított szervek és előirányzatok összessége -cím és alcím .szervezeti ,szabályozási szempontból összetartozó előirányzat csoportok tartoznak hozzá -kiemelt előirányzatok: -a címek keretében a működési ,a felhalmozási és az egyéb speciális célú előirányzatok 8/Az önkormányzatok költségvetése ,bevételi típusai -az önk.költségvetése az államháztartás egyik alrendszere Bevételei:Saját bev:-kivetett helyi adók -vagyon hasznosításából származó bevételek -önk.által nyújtott szolgtérítési díj bevételei

-kapott ,átvett pénzeszközök -saját egyéb bev. Központi ktgvetés támogatásai -normatív egyéb hozzájárulások -címzett és céltámogatások -hátrányos helyzetben lévő önk. nyújtott támogatás/saját hibám kívül/ Átengedett megosztott bev. -szja ból átengedett hányad -gk.adóból átengedett hányad -környezetvédelmi bírság -megyei illetékekből beszedett átengedett hányad az önk.saját ktgvetését önállóan rendeletben állapítja meg Tartalmazza –helyi önkösszes működési és felhalmozási célú bevételeit és kiadásait,a kiadások megosztását ktgvetési szervenkét 9/az elkülönített állami pénzalapok, feladataik -kiemelten pontosan meghatározott állami feladatok finanszírozására szolgál ,önálló bevételekkel és kiadásokkal rendelkezik-létrehozni csak törvénnyel lehet/megkel határozni az alap rendeltetéseit ,bevételi forrásait ,a kiadások körét ,valamint a felhasználásáért felelős minisztert /

Létrehozásának feltétele ,hogy a meghatározott feladatok állami ellátásához részben célzott befizetések,hozzáj.,járulékok,illetve államháztartáson kívülről származó források pl bíroságok legyenek hozzárendelhetők. Az alappal való rendelkezésre a miniszter jogosult. 2000-ben elfogadott két éves költségvetésben két alapot -a Munkaerő piaci alapot /bevételei –maj,mvj,rehab,szakképz,privaticióból szárm.bev/ -Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot/legnagyobb befizető a paksi atomerőmű/ 10/közbevételek típusai, az adó fogalma -vám-sajátos forgalmi adó-import termék beszerzése után vetik ki -,illeték,-az állam nem gazdasági természetű szolgáltatást nyújt -járulék, hozzájárulás-állami alapok célbevétele, -bírság ,-jogszabályi tilalmak megsértése esetén -privatizációs bev. -ktgvetési szervek bevételéből szárm bevételek/bérleti díjak,térítési díjak/ -nemzetközi kapcs származó bev. -az adó az állami

bevételek egyik formája, egyoldalú hatalmi viszonyt jelent az állam a az adózó számára befiz.kötír elő- beszedését kényszer útján is biztosítja 11/A társadalombiztosítás és a szociális piacgazdaság összefüggései A piacgazdaság teljesítményorientált ,versenyközpontú gazdaság Az állam biztosítja a vállalkozás jogát és a verseny szabadságát, megteremti annak a lehetőségét hogy az egyének kibontakoztathassák képességeiket. A piacgazdaság megnöveli a magánautonómia szerepét. A piaci viszonyok nehéz helyzet elé állítja azokat akik a verseny támasztotta követelményeknek nem tudnak megfelelni. A szabad verseny körülményei között a társadalom fokozott védelemben és gondoskodásban részesíti azokat a személyeket akik születésüktől kezdve tartósan vagy átmenetileg önmagukat illetve családjukat eltartani képtelenek. A szociális piacgazdaság legfőbb kritériuma hogy az állam olyan intézmény és

eszközrendszert működtessen ,amely képes a piac szélsőségeit tompítani, nyersességét finomítani, igazságtalanságait csökkenteni A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991 évi iv.törvcélja a foglalkoztatási felkészültség feloldása ,a munkaerőpiac problémák kezelése továbbá a munkanélküliek ellátásának biztosítása-az arra jogosult munkanélküli járadékban ,előnyugdíjban stb részesül/ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993 évi iii.törvény a társadalmi szolidarítás elve alapján meghatározza a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit valamint érvényesítésének garanciáit. A törvény az ellátások négy nagy csoportját állapítja meg. -pénzbeli ellátások /pl.gyermeknevelési támogatás,munkanélk Jövedelempótló tám/ -természetben nyújtott szociális ellátások / közgyógyellátás / -személyes gondoskodást nyújtó

ellátások -szakosított ellátási formák/ápolást, gondozást nyújtó intézmények ,rehab.int/ Magzati élet védelméről szóló1992 évi t.-gyermeket váró nő térítésmentes terhes gondozásra jogosult Gyermeknevelés költségeihez valóállami hozzájárulás –családok támogatásáról szóló 1998évi törvény –nevelési ellátás, gyermekgondozási támogatás, anyasági támogatás Magyar állampolgárokon kívül a menekültügyi hatóság által menekültként elismert vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárnak is biztosítja az ellátásokat. 12/A tb és a magánjogi bizt. összehasonlítása a tb olyan természetes személyekre kiterjedő társadalmi kockázatközösség ahol a biztosítási elv a társadalmi szolidaritás elve és a tulajdonhoz fűződő jog együttesen érvényesül . -a tb kötelező jelegű -az államilag kalkulált biztosítás olcsóbb mint az üzleti alapon működő egyéni bizt formák -a tb nem

profitorientált az üzleti alapon működő biztosítóknál lényeg a nyereség -az üzleti alapon működő bizt.esetében a magánjog szabályai szerint felek írásban szerződést kötnek a tb-ben erről nem beszélhetünk mert kötelező –ennek technikai megoldása az, hogy bizonyos munkatevékenység folytatása tb. jogkövetkezményeket von maga után -az üzleti jellegű bizt.szerzalanyai a biztosított és a biztosító -a tb a felek száma biztos,hogy több-a biztosító,a biztosított,a munkáltató és az állam -az üzleti bizt.szigorú matematikai számításra épülnek –minél nagyobb a kockázat annál nagyobb a várható biztosítás díja -a tbnél nincs ilyen szigorú egyensúly. -az üzleti biztosító mindig pénzben térít,a tbnél van természetbeni ellátás is/ pl.egészségügyi szolgáltatás/ 13/A tb pénzügyi alapjainak működése,bevételek,kiadások -a tb.n belül 1992-tól két biztosítási ágazatott –a nyugdíjbizt és az egbizt-hoztak

létre -a két ágazatnak megfelelően a társbizt pü rendszerének középpontjában a két alap áll ennek megfelelően saját bevételekkel és kiadásokkal rendelkeznek önálló ktgvetésük van. Az alapok szuverenitása értelmében az alapok bevételi többlete nem vonható el eszközeik egymás között és kizárólag törvényi felhatalmazással csoportosíthatók át.az alapok hiányának évközi finanszírozását a hiány végleges rendezését szintén törvényben kell szabályozni. -a nyugdíjbizt.alap az öregségi ny,a hozzátartozói nyugellátások,rokkantsági ny,baleseti nyugellátás kiadásainak fedezetére szolgál. Az alap bevételeinek legnagyobb részét a munkáltatói járulékok,-a29% tb jár 18%-a valamint az egyéni nyugdíjjárulékok biztosítják. A kizárólag tb nyugdíj hatálya alá tartozó személy 8%-ot /2003-tól 8,5%/, a magán ny pt tag biztosított 2% -ot /2003-1,5%/ köteles nyugdíjjárulékként fizetni Továbbá bevételi

forrást jelent az alap részére az állami hozzájárulás ,késedelmi pótlék bevétele ,befektetett pü eszk bevétele stb -egbizt.alap-az egészségügyi szolgáltatások,a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök ártámogatások,a táppénz,a terhességi és gyermekágyi segély, az öregségi ny.korhatárt be nem töltött iii.rok csoportban sorolt személyek rokkantsági nyugdíja ellátása az alap főbb bevételeit a munkáltató által teljesítendő 11% os egbizt jár,valamint a biztosított által fizetett 3% os egyéni egbizt.járulék alkotja Az alap bevételei között külön ki kell emelni a kizárólag egszolg jogosító 11% os járulékot a baleseti jár, valamint az 1997 01.01-én bevezetett eg.hozzájés a munkáltatói táppénz hozzájárulást 14/A tb. alanyi köre –csak a biztosítottak körében tartozó személyek jogosultak valamennyi tb ellátásra -aki a törvény értelmében biztosított -i státuszban van,a részére a kifizetett munkadíj

,vagy egyéb kifizetés után ő maga valamint munkáltatója köteles a tb megfelelő alapjában járulékot fizetni Biztosítottnak azokat a személyeket nevezzük akik járulékfizetés mellett a tb valamennyi ellátására ,ill.a myp szolgáltatásaira jogot szerezhetnek -ezt a személyi kört teljes körű biztosítottnak nevezzük -a bizt.kötelezettség általában automatikusan létre jön az alapul szolgáló jogviszony keletkezésével/munkavégzés/-aki munkaviszonyt létesít egyben tb jogviszonyba is kerül -a törvény a lehető legnagyobb aprólékosságra törekedve határozza meg azokat a munkavégzési viszonyokat amelyek biztosítási kötelezettséggel járnak. Négy nagy csoportra osztjuk -foglalkoztatottak-az minősül aki valamely munkáltatói jogképességgel rendelkező jogalany alkalmazásában áll és díjazás ellenében munkát végez -munkaviszonynak minősülő egyéb jogviszonyban állók-munkaviszonyban álló személy az aki a Munka Törvénykönyve

hatálya alá tartozó határozott vagy határozatlan időre szóló munkaszerződés alapján végez munkát. -egyéni és társas vállalkozók -egyes ellátásra jogosultak A piacgazdaság teljesítményorientált, versenyközpontú gazdaság, melynek lényeges velejárója, hogy a piaci elvárásokhoz, követelményekhez jobban igazodni képes emberek anyagilag jobban érvényesülnek. A gazdaság fő hajtóerejéé a magánérdek válik A szociális piacgazdaság legfőbb kritériuma, hogy az állam olyan intézmény és eszközrendszert működtessen, amely képes a piac szélsőségeit tompítani, nyersességét finomítani, igazságtalanságait csökkenteni. Vagyis a társadalom gondoskodik azokról, akik tartósan, vagy átmenetileg önmagukat, illetve családjukat képtelenek eltartani. Legfontosabb intézményei: A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliekről szóló tv. - munkanélküliek ellátása (munkanélküli járulék, előnyugdíj,

pályakezdők munkanélküli segélye, költségtérítése) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló tv. - pénzbeli ellátások (gyermeknevelési támogatás ápolási díj, temetési segély stb.) - természetben nyújtott szociális ellátások (köztemetés, közgyógyellátás) - személyes gondoskodást nyújtó ellátások (gyermekétkeztetés, családsegítés) - szakosított ellátási formák (ápolást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények) Magzati élet védelméről szóló tv. - térítésmentes terhesgondozás Családok támogatásáról szóló tv. - nevelési ellátás (családi pótlék) - gyermekgondozási támogatás (GYES, gyermeknevelési támogatás 3 gyereknél) - anyasági támogatás 12A társadalombiztosítás és a magánjogi biztosítás összehasonlítása A szociális biztonság legátfogóbb intézménye az állam által garantált, a lakosság legszélesebb

körére kiterjedő kötelező társadalombiztosítás. A társadalombiztosítás olyan természetes személyekre kiterjedő társadalmi kockázatközösség, ahol a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás elve és a tulajdonhoz fűződő jog együttesen érvényesül. Társadalombiztosítás: - kötelező jellegű (a társadalom egyes tagjai saját elhatározásukból nem készülnének fel azokra az eseményekre, amelyekre a társadalombiztosítás kiterjed) - olcsóbb mint az üzleti alapon működő egyéni biztosítási formák - nem profitorientált - bizonyos munkatevékenység jogkövetkezményeket (járulékfizetési kötelezettséget) von maga után - jogszabály határozza meg a jogviszony tartalmát - részt vevő felek: biztosított, társadalombiztosítási szerv, munkáltató és az állam is - a járulék és ellenszolgáltatás nincs mindig arányban egymással - pénzben és természetben is térít (egészségügyi ellátás) Üzleti alapon működő

biztosítás: - a magánjog szabályai szerint írásban kötnek szerződést a szerződő felek minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb a várható biztosítási díj mindig pénzben térít 1. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak működése, bevételek, kiadások A társadalombiztosítás alapjai: Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap. Nyugdíjbiztosítási alap: öregségi nyugdíj, hozzátartozói nyugdíj, rokkantsági I-II csoport, baleseti rokkantsági nyugellátás fedezetére szolgál. Bevételei: munkáltatói járulékok (18 % ) Egyéni nyugdíjjárulék (TB alá tartozóknál 8 %, magánnyudíjpénztár tag esetén 2 %) Állami vagyonból származó bevétel (értékpapírok) Egészségbiztosítási alap: egészségügyi szolgáltatások, gyógyszer és gyógyászati segédeszközök ártámogatása, táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, GYED, öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött III. rokkantsági csoportba

soroltak nyugdíja, baleseti ellátása kiadásainak fedezetére szolgál. Bevételei: munkáltatói járulék (11 %) Biztosított által fizetett (3%) Állami vagyonból származó bevétel Kizárólag egészségbiztosításra jogosító 11 %-os járulék Baleseti járulék Egészségügyi hozzájárulás Munkáltatói táppénz hozzájárulás A társadalombiztosítás igazgatási szervei: Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1992-be szétvált: Országos Nyudíjbiztosítási Főigazgatóságra és Országos Egészségbiztosítási Főigazgatóságra. Igazgatási szervei a fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak és ezek kirendeltségei. A járulékfizetési kötelezettség bejelentésével, a járulék bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezményekkel, járuléktartozás beszedésével, behajtásával, ellenőrzésével, ezzel összefüggő hatósági ügyekben az

APEH jár el. Minden 100 dolgozót foglalkoztató köteles társadalombiztosítási kifizetőhelyet létrehozni, vagy e feladatok ellátásával más kifizetőhellyel megállapodást kötni. Társadalombiztosítási ellátások rendszere: Egészségügyi ellátások Nyudíjbiztosítási ellátások a. természetbeni ellátás a. Saját jogú nyugellátás - egészségügyi szolgáltatás - öregségi nyugdíj b. pénzbeli ellátás - rokkantsági nyugdíj - terhességi- gyermekágyi segély - baleseti rokkantsági nyugdíj - táppénz b. Hozzátartozói nyugellátások c. baleseti ellátás - özvegyi nyugdíj - baleseti egészségügyi szolgáltatás - árvaellátás - baleseti táppénz - szülői nyugdíj - baleseti járadék - hozzátartozói baleseti ellátások 2. A társadalombiztosítás alanyi köre Teljes körű biztosítottak: valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosultak, ők maguk, valamint munkáltatójuk köteles járulékot fizetni. a.

Foglalkoztatottak - munkaviszonyban közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban álló személy - szövetkezeti tag, ha a tevékenységben személyesen közreműködik, munkát végez - szakképző iskolai tanulók - munkanélküli ellátásban részesülők b. munkaviszonynak minősülő egyéb jogviszonyban állók: havi járulékalap nem éri el a minimálbér 30 %-át - megbízási és vállalkozási jogviszony - bedolgozói jogviszony - segítő családtag - szerzői jogdíjas jövedelem - tiszteletdíjas tevékenység c. egyéni és társas vállalkozók: - teljes körűen biztosított egyéni vállalkozó (egyéni vállalkozó, egészségügyi és szociális vállalkozás, egyéni ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, közjegyző és önálló bírósági végrehajtó) - teljes körűen biztosított társas vállalkozó - KKT tagja, BT beltagja, kültagja ha személyesen közreműködik - KFT, közös vállalat, egyesülés KHT tagja, ha személyesen közreműködik - Ügyvédi

iroda tagja, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivői munkaközösség tagja - Gépjárművezető-képző munkaközösség tagja - Oktatói munkaközösség tagja - Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül az a társas vállalkozás mellett özvegyi vagy öregségi nyugdíjban részesül d. egyes ellátásra jogosultak kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosultak: - eltartott közeli hozzátartozója - nyugdíj, táppénz, járadékok, nemzeti gondozási díj, bányászati keresetkiegészítés GYES, GYED, egyházi nyugdíj, hadigondozotti ellátás, rokkantsági járadék sorkatonai szolgálat idején - munkanélküli, jövedelempótló ellátás, közép, felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanul, sorkatona, lakóhellyel rendelkező kiskorú, bentlakások szociális intézmény lakója, fogva tartott személy, szociálisan rászorult, egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett megállapodást kötő személy és eltartott

hozzátartozója - kormányközi egyezmény hatálya alá tartozó külföldi állampolgár Baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak: - kiegészítő tevékenységű egyéni és társas vállalkozó 3. Az egészségügyi szolgáltatás és a táppénz a. Orvosi ellátás b. Járó és fekvőbeteg- gyógyintézeti ellátás c. Gyógyszer- gyógyászati eszköz- ellátás d. Útiköltség térítés Táppénz: a kieső munkabér pótlását szolgálja. jár: - biztosítás tartalma alatt - a biztosítás megszűnését követő 3 napon belül A keresőképtelenség idejére jár: - betegségterhesség, szülés miatt, ha terhességi, gyermekágyi segélyre nem jogosult - anya ha kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja - egy évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja - 1-12 éves kor közötti beteg gyerek ápolásánál - fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül - közegészségügyi okból foglalkozásától

eltiltották Táppénz folyósításának időtartama: a keresőképtelenség időtartama, de legfeljebb 1 évig jár, ha a biztosított 1 évnél rövidebb ideig volt biztosítva, csak a folyamatos biztosításnak megfelelő időtartamra. Táppénz minden naptári napra jár Gyermekápolási táppénz - szoptatás, ápolás címén a gyermek 1 éve koráig - 1-3 éves korig évenként és gyermekenként 84 naptári napon át - 6-12 éves kor között évenként és gyermekenként 14, egyedülálló esetében 28 nap Nem jár táppénz: - GYES idejére - Ha a biztosított teljes keresetét megkapta - Ha a biztosítás szünetel - Előzetes letartóztatás és szabadságvesztés idejére - Ha keresőképtelenségét önmaga okozta, gyógyulását felróhatóan késleltette, orvosi vizsgálaton nem jelent meg Táppénz mértéke: 2 év folyamatos biztosítási idő esetében a táppénz alapjául szolgáló jövedelem 70 %-a, ha ennél rövidebb a biztosítási idő és fekvőbeteg

–gyógyintézeti ápolás esetén 60 %-a. Táppénz alapja: azok a kifizetések, amelyek után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. Egyéni vállalkozó: előző hónap eg.bizt alapjaként, vagy a minimálbér 30-ad részeként figyelembe vett összeg. Társas vállalkozó: előző évi jövedelem egy naptári napra jutó átlaga. Betegszabadság: nem TB ellátás, a Munka Törvénykönyve szabályozza, munkáltató fizeti. Munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati viszonyban állók jogosultak rá Időtartama naptári évenként 15 munkanap, a dolgozót betegsége esetén illeti meg. Jogosultságot a keresőképtelenség igazolása esetén lehet megállapítani, 3 munkanapot igazolás nélkül is igénybe lehet venni. Mértéke a távolléti díj 80 %-a, idejére a munkáltató és munkavállaló járulékot is köteles fizetni. (39+11%) 4. A terhességi-gyermekágyi segély, a gyed és az egyéb ellátások Jogosult: jövedelemhez, illetve a keresethez

igazodó TB ellátás, a Munka Törvénykönyvében meghatározott szülési szabadság időtartamára, vagyis 24 hétre jár, ha két éven belül 180 napig biztosított volt. Összege a napi átlagkereset 70 %-a A 180 napba bele kell számítani: biztosítás megszűnését követő táppénz, GYES,GYÁS, oktatási intézmény nappali tagozatán 1 évnél hosszabb ideig folyatatott tanulmányokat. Nem jár: ha teljes keresetét megkapja, bármilyen jogviszonyban munkát végez. Gyermekgondozási díj: GYÁS lejártát követően a gyermek 2 éves koráig jár. Nem jár: ha teljes keresetét megkapja, bármilyen jogviszonyban munkát végez egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték el. Összege: naptári napi átlagkereset 70 %-a 2002-ben havonta legfeljebb 83.000 Ft Szolgálati időnek minősül, 8 % nyugdíjjárulékot le kell vonni Családtámogatási ellátások: - Nevelési ellátás (családi

pótlék, iskoláztatási támogatás, nevelési ellátás) - Gyermekgondozási támogatás( GYES, GYET) - Anyasági támogatás: szülést követő egyszeri anyagi támogatás, ha legalább 4 X terhesgondozáson részt vett, összege az öregségi nyugdíj 150 %-a, szülést követő 60 napon belül lehet igényelni. Nem biztosítási alapon jár: - GYES a gyermek 3 éves koráig tartósan beteg gyermek12 éves koráig, a gyermek 1,5 éves kora után napi 4 órát meg nem haladó munkavégzést folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha az otthonában végzi. Összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege, 2002-ben havi 20.100 Ft - GYET: az a szülő aki háztartásában 3 vagy több kiskorú gyermeket nevel 5. A nyugdíjreform főbb vonásai 1998. január 1-től a kötelező nyugdíjrendszer 2 pillérből áll: 1. hagyományos felosztó-kirovó TB nyugdíjrendszer: a társadalmi szolidaritás elve érvényesül 2. tőkefedezeti finanszírozású

magánnyugdíjpénztárak - tagjai két forrásból kapják ellátásukat: 1. TB-től öregségi nyugdíj 2. magánnyugdíjpénztártól járadék - pénztárválasztás szabad - tagdíj mértéke a nyugdíjjárulék alapot képező fizetés 6 %-a, önkéntesen 10-re kiegészíthető - ezen kívül 2 % nyugdíjjárulékot köteles fizetni a TB nyugdíjalapjába is - munkáltatót terhelő TB járulék továbbra is a TB nyugdíjalapba folyik be - magánnyugdíjpénztárnál az évek alatt befizetett tagdíjak hozama lesz az az összeg, amit járadékként folyósítanak - az állam garancia alap létrehozásával, állami helytállással biztosítja a működését - Járadéktípusok: Egy életre szóló járadék: tag élete végéig szól, csak akkor örökölhető, ha a tag folyósítás megkezdése előtt hal meg. Elején garantált életjáradék: meghatározott időtartamra szól, akkor is ha a tag meghal. Végén garantált életjáradék: járadékot a pénztártag halála

után is meghatározott időtartamig folyósítják Két életre szóló járadék: mindaddig folyósítják, amíg a tag, vagy az általa megnevezett személy életben van. - Egyéb kiegészítő nyugdíjrendszeri forma: Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak Üzleti biztosítóktól vásárolható nyugdíjbiztosítási formák 6. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj Az öregségi nyugdíj jogosultságnál figyelembe kell venni: - az életkort - - a szolgálati időt az ellátás alapjául szolgáló jövedelmet I. Nyugdíjjogosultság 1998. január 1 és 2008 december 31 között korhatár mindkét nemnél 62 évre emelkedik az öregségi nyugdíj a szolgálati évek számától függően lehet teljes vagy résznyugdíj (20, vagy 15 év szolgálati idő után) Előrehozott és csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, azoknak akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt (nő 55 évtől, férfi 60. évtől), ha legfeljebb 5 év hiányzik az

előrehozott nyugdíjkorhatárból, csökkentett előrehozott nyugdíjra jogosult Korkedvezmény: az egészségre különösen ártalmas munkát végzők jogosultak rá II. 2009. január 1- 2012 december 31 között a nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától és az átlagkeresettől függ a nyugdíj alapja: 1998-2013 keresetet az SZJA-nál figyelembe vettel csökkenteni kell (visszanettósítás) ha a havi átlagkereset több mint 80 e Ft nem teljes egészében, csak korlátozottan, sávosan degresszív módon vehető figyelembe III. 2013 január 1 után átlagkeresetet a bruttó kereset alapján kell kiszámítani Rokkantsági nyugdíj Feltételei: - egészségkárosodás fokától - életkor figyelembevételével az elért szolgálati időtől (22 évnél 2 év, 55 évnél 20 év) - az igénylő keresetcsökkenésének mértékétől Jogosult: - egészségromlás legalább 67 %-os - szükséges szolgálati időt megszerezte - rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete

lényegesen kevesebb - azzal a nappal kezdődik, amit az orvosi bizottság elfogad Három rokkantsági csoportot különböztetünk meg: 1. teljesen munkaképtelen, gondozásra szorul, mértéke: 3 csoport + 10 % 2. teljesen munkaképtelen, nem szorul gondozásra, mértéke: 3 csoport + 5 % 3. munkaképességét 67 %-ban elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen, mértéke szolgálati időtől függ, a havi átlagkeresetnél nem lehet több, az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák Állapotváltozás esetén más rokkantsági csoportba sorolják át, vagy jogosultsága meg is szűnhet ha rendszeresen dolgozik és átlagkeresete lényegesen nem kevesebb (20 %) mint a megrokkanása előtt. 7. Az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás Özvegyi nyugdíjat házastárs, elvált házastárs és az élettárs kaphat. Lehet ideiglenes és állandó. Ideiglenes: házastárs halálától 1 évig jár, ha nyugdíjasként halt meg. Állandó: ideiglenesen túl annak

jár, aki a házastárs halálakor öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, rokkant, vagy legalább 2 árvaellátásra jogosult gyermeket nevel. Jár akkor is, ha a házastárs halálától számított 10 éven belül ennek valamelyike bekövetkezik. Élettárs akkor, ha: - egy év óta megszakítás nélkül együtt éltek és gyermekük született - megszakítás nélkül 10 év óta együtt élt Mértéke: - ideiglenes: az elhunyt öregségi nyugdíjának 50 %-a - állandó: 20 %-a Ha több jogosult van, ezt az összeget meg kell osztani közöttük. Jogosultság megszűnik ha: - jogosult házasságot köt - rokkantság címén kapott összeg, ha a jogosult már nem rokkant - árvaellátásra megállapított összeg, ha már egyik gyermeket sem illeti meg Árvaellátás: Jogosult: elhalt gyermeke, mostoha, nevelt gyermeke, testvére, unokája, ha az elhunyt az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy nyugdíjasként halt meg, eltartottat saját

háztartásában nevelte. Folyósításának időtartama: árva 16 éves koráig, ha nappali tagozaton tanul legfeljebb 25 éves koráig, ha megrokkan életkorra való tekintet nélkül. Összege: elhalt nyugdíjának 30 %-a, vagy 60 %-a ha - mindkét szülője meghal - életben lévő szülője rokkant - életben lévő szülője elhagyta és róla nem gondoskodik Szülői nyugdíj: eltartott szülő, nagyszülő kapja az eltartó halála esetén. Jogosult: akinek gyermeke, unokája nyugdíjasként halt meg, a szolgálati időt megszerezte, szülőt egy éven át túlnyomó részben eltartotta. Eltartó halálának napjától, eltartott 65 évétől orvosi vizsgálat nélkül, összege megegyezik az állandó özvegyi nyugdíj összegével. Több jogosult esetében meg kell osztani. 8. A baleseti ellátások Baleseti ellátás: üzemi baleset vagy foglalkoztatási betegség esetén jár. Baleseti ellátásként a sérültet: - baleseti egészségügyi szolgáltatás: 100 %-os TB

támogatás jár, ingyenes gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő, utazási költségtérítés - baleseti táppénz: üzemi baleset miatt keresőképtelen, legfeljebb 1 évig jár, Országos Orvosszakértői Bizottság meghosszabbíthatja, összege a napi átlagkeresetével megegyezik. - saját jogú baleseti nyugellátás - halála esetén hozzátartozóit, hozzátartozói baleseti nyugellátás Saját jogú baleseti nyugellátások: - baleseti járadék: munkaképesség baleset következtében 15 % -ot meghaladja, de a 67 %-ot nem éri el, 16-25 % között 2 évig, e fölött időbeli korlátozás nélkül jár. Mértéke: 16-25 % balesetet megelőző év havi átlagkereset 8 %-a 26-35 % 10 %-a 36-49 % 15 %-a 50-66 % 30 %-a baleseti rokkantsági nyugdíj: munkaképesség 67 %-ban csökken üzemi baleset következtében, rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb (20%). Mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati idő hosszától függ.

Hozzátartozói baleseti nyugellátások: - baleseti özvegyi nyugdíj - árvaellátás - szülői nyugdíj Üzemi baleset, foglalkozási betegség: - munkabaleset - munkával összefüggő tevékenység - úti baleset Nem tekinthető üzemi balesetnek: - sérült ittas - engedély nélkül végzett munka esetén - úti baleset, ha nem a legrövidebb úton közlekedett - baleset bejelentésével szándékosan késlekedett - 9. Az alkalmazottak utáni járulékfizetés szabályai 1. Munkáltató járulékfizetési kötelezettsége - 2002-től 29 % TB járulék, amiből 18 % nyugdíjbiztosítási, 11 % egészségbiztosítási járulék - a járulék alapja az SZJA alapjául szolgáló jövedelem 2. Járulékalapot nem képező juttatások - TB ellátások nem munkáltatót terhelő összege - Munkáltató által Önkéntes Nyugdíjpénztárba befizetett összeg, ha nem haladja meg a minimálbért - Felsőoktatás hallgatói végzett munkáért az intézménytől kapott összeg 3.

Alkalmazottak járulékfizetési kötelezettsége - összesen 11 % járulékot köteles fizetni, 3 % egészségbiztosítási és 8 % nyugdíjbiztosítási járulékot - magánnyugdíjpénztár tag esetén 6 % magánnyugdíjpénztárba, 2 % TB nyugdíjpénztárába - egyéni járulékot munkáltató köteles levonni - járulék felső határa 2002-ben napi 6490 Ft 10.Egyéni és társas vállalkozók járulékfizetése 1. Főfoglalkozású társas vállalkozó - társas vállalkozás főfoglalkozású tagja után személyes közreműködés esetében juttatott osztalék, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónapban érvényben lévő minimál bér után 29 % járulékot köteles fizetni - társas vállalkozónak 8% nyugdíjbiztosítást, és 3 % egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie - egyéni vállalkozónál a vállalkozói kivét az alapja, de legalább a minimálbér - nem képez járulékalapot a vállalkozói osztalékalap 2. többes jogviszonyban

tevékenységet folytató: ha egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban, vagy közép ill. felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, nem kell figyelembe venni a minimálbért, csak a ténylegesen felvett jövedelmet, 36 órás munkaviszony esetében nem kell figyelembe venni a 3 % egészségbiztosítási járulékot 3. kiegészítő tevékenységű: csak nyugdíjas lehet, a vállalkozás adózott eredményéből 5 % baleseti járulékot fizet 11.A megbízási, vállalkozási, valamint bedolgozói jogviszonyba munkát végzők járuléka 1. 2. 3. Megbízás utáni járulékfizetés: csak ha a megbízási díj havi összege eléri a tágyhónapot megelőző hónap első napján érvényben lévő minimálbér 30 %-át, a teljes megbízási díj után köteles 29 % TB járulékot fizetni. Többes jogviszony esetén 8 % nyugdíjjárulékot (vagy 6 % magánnyugdíj és 2 % TB nyugdíj) köteles fizetni, de 3 % egészségbiztosítást nem.

Vállalkozási szerződés keretében végzett munka utáni járulékfizetés: egyéni vállalkozónak nem minősülőnél, ha a vállalkozói díj havi összege eléri a minimálbér 30 %-át. % mértékek az előzővel megegyeznek Bedolgozók járuléka: ugyanaz vonatkozik rájuk. 12.Megállapodás hozzájárulás társadalombiztosítási ellátásra, az egészségügyi TB szerv járulékfizetés ellenében megállapodást köthet magyar állampolgárral, ha az TB törvény szerint egyébként ellátásra nem jogosult, önkéntességi alapon. - Megállapodás szolgálati időre: a járulékalap 26 %-a, fizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, legfeljebb a járulékfizetési felső határa, legalább a minimálbér összege. Nappali tagozatos hallgatók esetében 31 %, GYES-en lévőknél 8 %. Köthető öregségi nyugdíjhoz szükséges legfeljebb 5 szolgálati év elérése érdekében (26 %) - Megállapodás egészségbiztosítási

ellátásra: legalább a minimálbér 14 %-ának megfelelő járulék - Külföldiek megállapodás kötése: egészségügyi szolgáltatásért a minimálbér 75 %-át, házastársa, gyermeke 30 %-át, itt tanuló külföldi 30 %-át, devizakülföldi 75 %-át köteles fizetni. Egészségügyi hozzájárulás 1. Tételes összegű EHO 2002 január 1-től 4500 Ft, 2003-tól 3650 Ft, biztosítottak után kell fizetni, csak egyik jogviszonyukban, nyugellátás mellett foglalkoztatott, tanuló után is fenn áll. Nem kell fizetni kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó után. Töredékhónap esetén napra kell bontani 2002-ben 150 Ft/nap 2. Százalékos EHO: mértéke 11 %, azok után a jövedelmek után kell fizetni, amit nem terhel járulék (osztalék, természetbeni juttatások, kamatkedvezményből származó jövedelem, egyösszegű járadékmegváltás, kis összegű kifizetések, ha nem biztosított és nem alkalmi munkavállaló), kifizetőt terheli

13.Társadalombiztosítási befizetési határidők adatszolgáltatás, bejelentési kötelezettségek, 1. Bejelentési kötelezettség: - cégbejegyzésre nem kötelezett a megalakulást követő 15 napon belül köteles a nyugdíj és egészségbiztosítási szervhez bejelenteni: nevét, székhelyét, megalakulás időpontját, alapító okirat keltét, képviseletre jogosult személyi adatait, foglalkoztatottak létszámát, adóazonosító számát, valamennyi bankszámlaszámát 2. Járulékfizetési kötelezettség - elszámolt hónapot követő hónap 12. napjáig kell befizetni és havi összesítő bevallást készíteni, önkormányzatoknak 20-ig. Az egyes járulékok összegét a munkáltató köteles kiszámítani, a biztosítottól levonni, TB szervhez határidőben befizetni. Munkáltató köteles a tárgyévet követő január 31-ig tájékoztatni a biztosítottat a levont járulék összegéről és azok alapját képező jövedelemről. Ha a munkáltató nem vonja

le, az alkalmazottra ez hátrányos következménnyel nem járhat. 3. Adatszolgáltatási kötelezettség - egyéni nyilvántartás: munkaviszony kezdetétől 3 munkanapon belül kell biztosítottat nyilvántartásba venni. Foglalkoztató minden év végén a nyilvántartást lezárja és március 31-ig az igazgatási szervhez adatszolgáltatást teljesít. Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a tárgyévet követő év október 31-ig kiértesíti a biztosítottat. - Magánnyugdíjpénztári bejelentés: foglalkoztató a tárgyhót követő hónap 12-ig magánnyugdíjpénztáranként külön bevalláson jelenti a levont tagdíj alapját és összegét és egyben befizeti azt. 14.A társadalombiztosítás szankciórendszere 1. Visszafizetési és megtérítési kötelezettség - aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 nyugdíj esetén 90 napon belül írásban kötelezték. Határidőn túl is

visszakövetelhető ha felróható magatartása következtében folyósították a juttatást. Munkáltató köteles megtéríteni a baleseti ellátást, akkor is ha ő vagy alkalmazottja szándékosan idézte elő a balesetet. Öt éven belül érvényesíthető a követelés 2. Késedelem, mulasztás, rendbírság: - Önellenőrzés: a kötelezett tárja fel a hibát, bevallását módosíthatja, önellenőrzési pótlékot köteles fizetni, mértéke a késedelmi pótlék 50 %-a, ismételt önellenőrzés esetén 75 %-a - Késedelmi pótlék: késedelmes megfizetés esetén esedékesség napjától, a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része naptári naponként - Mulasztási bírság: bevallási, adatszolgáltatási, bejelentési, nyilvántartási kötelezettségét késedelmesen, de még az ellenőrzés előtt teljesíti és a késedelmet nyomós indokkal nem menti ki Adóbírság (Járulékbírság): TB szerv ellenőrzése során járulékhiányt tár fel, összege

a járulékhiány 50 %-a, ezen kívül a késedelmi pótlékot és mulasztási bírságot is meg kell fizetni Követelések érvényesítése: TB követelését 5 év alatt érvényesítheti, ha büncselekmény, 5 éven túl is. Magánszemélyt terhelő tartozást munkáltatója a bér 33 % mértékéig köteles levonni és a TB-nek átutalni. Bankszámlával rendelkezőknél azonnali beszedési megbízással hajtja be. Ha nem vezet eredményre, ingó- illetve ingatlan végrehajtásnak is helye van. 3. A követelés érvényesítése, mérséklés és elengedés: méltányosságból történhet - egészségbiztosítási szerv vezetője méltányos esetben mérsékelheti, illetve elengedheti a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetését, magánszemélyt terhelő megtérítést, eljárási díj megtérítését - nyugdíjbiztosítási szerv vezetője méltányos esetben mérsékelheti, illetve elengedheti: magánszemélyt terhelő megtérítés összegét, nyugellátás jogalap

nélküli felvétele miatti visszatérítési kötelezettséget, foglalkoztatót terhelő nyugdíjbírságot, mulasztási bírságot, eljárási költséget - TB járulék, egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék nem mérsékelhető és nem engedhető el - Fizetési könnyítés: halasztás vagy részletfizetés, kötelezett kérelmére 4. Jogorvoslatok: - Fellebbezés: TB szerv valamely szakmai osztálya által hozott határozat elleni fellebbezést a szerv vezetője bírálja el, - Bírósági út: mármely TB ügyben bírósághoz lehet fordulni, határozat kézbesítését követő 30 napon belül, első fokú határozattal szemben először fellebbezéssel kell élni, kizárólagos mérlegelési jogkörben hozott intézkedéssel szemben nem lehet jogorvoslattal élni. 15.Az igénybejelentés és igényérvényesítés szabályai Igénybejelentés módja: szóban vagy írásban lehet előterjeszteni - Nyugellátás: erre a célra rendszeresített nyomtatványon a

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon - Betegségi, anyasági ellátás iránti igény: munkáltatónál, aki ha nem kifizetőhely, 3 napon belül az egészségbiztosítási pénztárhoz továbbítja - Keresőképtelenséget: háziorvos, kórház által kiállított igazolással - Terhességi-gyermekágyi segély: terhesgondozási könyvvel, szülést anyakönyvi kivonattal - Táppénz, terhességi gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, családi pótlékot kifizetőhely esetén a munkáltatónál, ennek hiányában a lakóhely szerinti megyei egészségbiztosítási pénztárnál - Igényt visszamenőleg 6 hónapra lehet érvényesíteni - Téves elbírálásnál 5 évre visszamenőleg lehet utólag kifizeti, az esedékességtől számított 1 éve belül lehet felvenni Valamennyi eljárás illeték és költségmentes 16.Az illeték fogalma, illetéktípusok, illetékkötelezettség keletkezése, alanyi mentesség Illeték: olyan központi,

vagy helyi költségvetési bevétel, amelyet állami szerv szolgáltatását igénybe vevők fizetnek. Adónak, vagyonadónak is minősíthető Illetéktípusok: - Vagyonszerzési illeték: öröklési, ajándékozási, visszterhes vagyonátruházási illeték - Eljárási illeték: államigazgatási eljárási illeték, bírósági eljárási illeték Illetékkötelezettség keletkezése: - öröklés esetén, az örökhagyó halála napján - ajándékozás esetén - ingatlan esetén az ajándékozási szerződés megkötésének napján - ingó esetében az okirat aláírása napján, vagy vagyonszerzéskor Visszterhes vagyonátruházás esetén - a szerződés megkötése napján - árverés napján - ingatlan, ingóság bírósági határozat jogerőre emelkedésének napján - vagyonszerzés napján Államigazgatási bírósági eljárás esetén: az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésének napján Személyes illetékmentesség: illetéket mentes féltől

nem lehet követelni. Feltétel nélkül: - Magyar Állam - Helyi önkormányzat - Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság - Magyar Nemzeti Bank - Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Feltételesen: csak ha TÁNYA, ill. költségvetési szerv felé fizetési kötelezettség nem keletkezik. - ÁPV RT - Társadalmi szervezet, köztestület, KHT - Egyház - Alapítvány - Vízgazdálkodási társulat - Megyei területfejlesztési tanács 17.Az ajándékozás és az öröklési illeték Az ajándékozási illeték tárgya: - ingatlan ajándékozása - ingóság ajándékozása - vagyoni értékű jog ingyenes átengedése, vagy lemondás róla Csak akkor illetékköteles, ha okiratot állítanak ki róla, forgalmi értéke 150.000 Ft-ot meghaladja. Mértéke a rokoni kapcsolattól függ: 1. örökhagyó, ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, eltartott szülő nélküli unokája 2. első csoportba nem tartozó

unokája, nagyszülője, testvére 3. minden más örökös Az öröklési és ajándékozási illeték alapja: az ajándék tiszta értéke: forgalmi értékből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást, adósságot, egyéb terheket (temetési költség). Ezeket az örökös köteles igazolni (kivéve temetés). Mentes az öröklési illeték alól: - hazai tudományos művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célja juttatott örökség - értékpapír, takarékbetét, vagyoni betét - magánnyugdíjpénztárba befizetett összeg, ha az örökös nem veszi ki - ingóság 300.000 Ft-ot meg nem haladó értéke (kivéve gépkocsi) - lakás haszonélvezetének túlélő házastárs általi öröklése - ha az örökhagyó kisgyermek és a szülő az örökös - lakóház építésére alkalmas telek, ha 4 éven belül beépítik - termőföld, ha ingyenesen szerzett tulajdon - kiskorú örökös nagykorúvá válása után 2 évig pótlékmentesen fizetheti meg, ha

előbb megfizeti évente 10 % kedvezményt kap - olyan ajándék, amit SZJA terhel - lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése - termőföld esetén az illeték felét kell megfizetni - önálló orvosi tevékenység jogának megszerzése 18.A visszterhes vagyonátruházási illeték Illeték tárgya: ingatlan ingóság és vagyoni értékű jog visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Kiterjed: - ingatlan haszonélvezetének átengedése - ingóság hatósági árverésen történő megszerzése - gépjármű tulajdonának megszerzése - közterületen álló felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése - önálló orvosi tevékenység működési jogának megszerzése Illeték általános mértéke: - a megszerzett vagyon terhekkel csökkentett forgalmi értéke után 10 % Lakástulajdon és a hozzá

kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke: - 4 millió Ft-ig 2 % - ezt meghaladó összegre 6 % Illetékmentesség: - telek 4 éven belül beépítés esetén - lakás kezelői jogának megszerzése - kincstári vagyonkezelő jogának megszerzése - lakás építése, építtetése, 30 mill. Ft-ig, új lakás első megvásárlása - gazdálkodó szervezet átalakulással bekövetkező vagyonszerzése - kisajátított, vagy bányakárt szenvedett ingatlanért kapott csereingatlan szerzése - birtokösszevonási célú önkéntes földcsere Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésekor az illeték negyedét kell megfizetni. 35 év alatti első lakástulajdon esetén a fizetendő illeték 50 %, de legfeljebb 40.000 Forint a kedvezmény Vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezett: a szerző fél. 19.Eljárási illeték 1. Államigazgatási eljárási illeték: az a belföldi és külföldi köteles fizetni aki

államigazgatási szervnél eljárást kezdeményez. - külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru után - az illeték mértéke: igazodik a felmerülő költségek nagyságához - az eljárás kezdeményezésekor köteles fizetni aki az eljárást megindítja Illetékmentes: - születéssel, házasságkötéssel, halálesettel kapcsolatos anyakönyvi kivonat kiállítása első ízben - választással, népszavazással kapcsolatos eljárás - munkaviszonyhoz, szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez igazolásához szükséges irat, kivéve az erkölcsi bizonyítványt. Bírósági eljárási illeték: - Polgári eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának értéke (6%), ha ez nem állapítható meg, tételesen határozza meg. Pl házassági bontópernél 7000 Ft - Csőd és felszámolási eljárás illetéke: Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetnél 20.000 Ft Felszámolási eljárás 40.000 Ft Jogi személyiség nélküli gazdálkodó

szerezet esetében csődeljárás 10.000 Ft Felszámolási eljárás 15.000 Ft Cégbírósági eljárás illetéke - jogi személy a jegyzett tőke 2 %-a 60-600 e Ft - jogi személyiség nélküli: jegyzett tőke 2 %-a, 20-200 e Ft - változás bejegyzés, rovatonként 3.000 Ft, több rovatnál 6000 Ft Jogorvoslati eljárás illetéke (fellebbezés): a per tárgy 6 %-a 5-750 e Ft