Könnyűipari ismeretek | Papíripar » Nagy Tímea - A papír és az írás története

A papír és az írás története -A papír története : Az emberiség történetéből tudjuk, hogy az ősember a barlang falára véste képeit, írásjeleit. Később hordozható kőtáblákat használt a vándorlás miatt. I.e7században Ninivében égetett cseréptáblára ékírással írtak Az ókori egyiptomiak a cyperus papyrus növény háncsából készített papirusztekercsre írtak. A görögök gondosan kikészített állati bőröket használtak papír helyett. Ezt már hajtogatni is lehetett, s a hajtogatott lapokat két tábla közé befogva alakult ki a ma is használatos könyvforma. A papír készítésének és elterjedésének útja Ázsiából Európába, onnan Amerikába, majd Ausztráliába vezetett. -A papírkészítés fejlődési szakaszai: 1., A kínai-kelet ázsiai időszak alatt kialakult papírkészítési technika korszakalkotónak számított. A papírkészítés alapja a rostok vizes oldata volt Ezt úgy nyerték, hogy növényi anyagokat selyem-

vagy kötélhulladék hozzáadásával főztek. A vizes oldatból az ókori Kínában kétféle módon tudtak papírt előállítani. Egyes vidékeken a merítéses, máshol pedig a felöntéses technika terjedt el. Mindkettőhöz szitára volt szükség, amelyen maga a papírlap kialakult. Az előbbi eljárásnál a szitát merítették a rostoldatba, az utóbbinál az anyagot öntötték rá a szitára. A felöntéses technika csak Ázsia egyes részein terjedt el, bár korszerűsített változata a gépi papírgyártásban újra megjelent. A merítéses technika viszont világszerte népszerűvé vált. A papírgyártás menete ekkoriban a következő volt: A puhára ázott bambuszrostokat fafűtésű kemencére helyezett üstben lúgos közegben főzték, majd a pépet vízzel átmosták, és nedvesen egy vékony bambuszágra terítették. A sárga pépet fehérítés gyanánt 10 napig a napon hagyták. Mosták, szárították, majd 2 napon át fahamu oldatban főzték. Ezt

követően a pépet kőmozsárban finomra zúzták, s egy fakádban meghatározott mennyiségű vízzel hígították, a csomókat feloszlatták, végül ragadós növényi oldatot adagoltak hozzá. Az így kapott elegyet bambuszszitán kiszárították, majd óvatosan lefejtették és a sajtolás után elkészült az akkor használatos papír. 2., Az arab időszakban /751-1276/ rongy volt a nyersanyag 3., Az európai papírmalom-zúzómű időszakban /1276-1670/ a rostosítást vízi erővel, állati enyv felhasználásával végezték. 4., A papírmalom-hollandi időszak /1670-1799/ forgó-őrlő berendezést alkalmazott A papírgyártás korában két fontosabb időszakot különböztetünk meg: -Papírgép-rongypapír időszak /1799-1844/ jellemzője: gépi lapképzés és gyanta-enyvezés. -Papírgép-cellulóz papír időszak /1844-napjainkig/ jellemzői: fő nyersanyaga a cellulóz, teljes gépiesítés, növények kémiai feltárása . 1798-ban a papírgép feltalálásával a

papírgyártás rohamosan fejlődésnek indult. A papírgyártásban növényi, állati és vegyes összetételű rostokat alkalmaznak. -A papírfehérítés lépései: klórozás, lúgos kezelés, hipokloritos kezelés. -Egyéb papíripari gyártmányok: -írópapírok -nyomópapírok -csomagolópapírok -kartonok-lemezek -különleges papírok Az írás előzményei: Mielőtt az ember eljutott az íráshoz az emlékeztetés és a gondolatközlés különféle módjait eszelte ki. Az állattenyésztő népek előszeretettel alkalmazták jószágaik megjelölésére a tulajdonjegyet, népiesen billogot, mely egyben a tulajdonos kilétét is jelezte. Később vaspálcákra vésték jegyeiket és ráégették állataikra. Az emlékeztetés eszközei közül a rováspálca volt világszerte a legelterjedtebb, főként kölcsönadott értékek nyilvántartására használták. A rovásfára, vagy pálcára bemetszették a megfelelő rovátkákat, azután hosszában kettéhasították,

s egyik felét a hitelező,a másikat az adós kapta. Norvégiában századokkal ezelőtt törvény írta elő, hogy háború kitörésekor hírvivő botot kell az országon végighordani, s így adták ki a bevonulási parancsot. Magyar szokás volt, hogy véres kard hordozásával szólították hadba a férfinépet. Használták még táncünnepélyekre, cserekereskedelem lebonyolítására. A kínai hagyomány szerint a csomójelek az emlékeztetés legősibb jelei. Nádból és kákából fonott zsinegre szalmából csomókat kötöttek és ez szolgált számadatok rögzítésére. A nyugat-afrikai négerek kagylófüzéreket használtak üzenetváltás céljából. Az ősemberek barlangrajzok formájában örökítették meg és adták tovább a vadászat tudományát. Az írás fejlődése,változásai: Az írás kialakulását megelőzően az emberek minden értesülést, tudást a fejükben hordoztak. Az írás révén azonban az információ olyan személyekhez is eljuthat,

akik térben vagy időben tőlünk távol állnak. Kre4évezredre tehető az első írásos emlék Az első írástípus a piktogratikus írás volt. Szimbolikus gondolkodást tükröz, célja valamilyen üzenet továbbítása Ez különbözteti meg a barlangrajzoktól, melyek fő célja az ábrázolás volt. A piktogratikus írás képes ábrázolni a tárgyakat és a fogalmakat. Nem szükséges egy adott nyelvet ismerni az azonosításukhoz. Hátránya a pontatlanság, jelentésbeli megbízhatatlanság Nemzetközi jellege miatt napjainkban egyre jobban elterjed. Utódja az ékírás, mely Kre3000 körül Mezopotámiában jelent meg. Logikáját tekintve megegyezik elődjével, bár az absztraktivitás miatt nehezen értelmezhető. Az asszírok, babilóniak, akkádok és perzsák is átvették Az egyiptomi hieroglif-írás 3 típusú írásmódot tükröz. Találunk benne piktogrammokat, fonogrammákat, melyek már hangértékeket hordoznak, illetve determinatívumokat, melyeknek

nincs hangértékük. A névmágia is elterjedt volt ekkoriban A logografikus írás lexémákat, morfémákat jelöl, ezért az izoláló nyelvek rögzítésére a legalkalmasabb. A fonologikus rendszerek konvencionális jelekkel ábrázolják a fonémákat, fonémacsoportokat, vagyis a beszédet alakítják át akusztikus jelsorból vizuálissá. A fonologikus írásnak két típusát különböztetjük meg, a szillabikus és az alfabetikus írásmódot. Az ábécé felhasználásával a piktogrammák és ideogrammák írásától eltérő írás vált lehetővé. Egy betű egy nyelv adott hangját jelöli,s a betűkből állítják össze a szavakat. Manapság a világon több ember használja az ábécéírást, mint bármely más jellegű írást, ez valószínűleg a leghatékonyabb és leggyorsabb írásmód. Sokkal könnyebb az ábécét megtanulni, mint egy 800 ékírásos jelet vagy a több ezer kínai írásjelet. Nem tudjuk pontosan, hogyan és mikor alakult ki az első

ábécé, de valószínűleg 2600 évvel ezelőtt, és a feltaláló olyan nép volt, amely Szíria és Palesztina területén élt. A kereskedők azután elterjesztették az ötletet, és számos nép alakította ki saját nyelvére az ábécét. Így született meg az ábécék népes családja, benne a görög, latin és cirill ábécé, amelyeket ma az európai nyelvek használnak az írásukhoz. Nagy Tímea Aranka 2006.1008