Alapadatok
Év, oldalszám:2006, 2 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:197
Feltöltve:2008. november 19.
Méret:54 KB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!
Tartalmi kivonat
Arany Katalin - A fémek felületvédelme, korrózióvédelme A fémből készült használati tárgyak, használatuk közben érintkeznek a levegővel, vízzel (nedvesség, gőz) és egyre több vegyi anyaggal, vegyületekkel. Ezekkel szemben a fémek általában nem közömbösek, valamilyen módon reagálnak hatásukra. A természetben a fémek csak ritkán tisztán, főleg valamilyen vegyület formájában fordulnak elő (az ipar egyik legfontosabb alapanyaga a vas, leginkább oxid formában, oxigénnel alkotott vegyületben fordul elő. Ebben a formában felhasználásra nem alkalmasak A kohóban leválasztják a vasról az oxigént. Azt a folyamatot, melyben a gyári úton előállított fémtárgyban levő fém valamely kémiai, v. elektronikai úton vegyületté alakul, korróziónak nevezzük. Ez azt jelenti h a fémet a levegő oxigénje, a víz valamilyen formája, más vegyi anyagok megtámadják, oxidálják, eltérő vegyületet képeznek, tehát tönkreteszik. Sajnos a
legfontosabb fém, a vas könnyen oxidálódik, a nemesfémek kevésbé. A vas leggyakoribb korróziója, h a levegő oxigénjével egyesülve v. hosszabb ideig vízzel érintkezve v vas-oxidoddá, közismertebben rozsdává alakul. Rozsdás mindig a tárgy felülete lesz először. Ebből következik, hogy ha elzárjuk az oxigénnek a vashoz vezető útját, a rozsda nem, vagy csak később és kismértékben fog jelentkezni. Korróziót okoz az is, hogy ma a városok, ipartelepek levegőjében egyre több CO2 van, vele együtt SO2 is van a levegőben. A kén-dioxid vízben oldódik és kénessav keletkezik, ami a vasfelületre káros. Szilárd agyagok is okozhatnak korróziót, főleg a sók (pl. NaCl) Télen az utak jegesedése ellen használunk sót: veszélyes a sós hólé, ami a rozsdásodást törvényszerűen megindítja. Nagyon nehéz és költséges a védekezés a korrózió ellen A védekezésnek több módja is lehetséges: - Legegyszerűbb lenne nem-rozsdásodó
anyagból készíteni a tárgyakat. A réz, nikkel, alumínium, magnézium és ötvözeteik ellenállnak a korróziónak, legalábbis jobban, mint a vas, az acél. A vasat ötvözéssel szintén korrózióállóvá lehet tenni, ha krómot és nikkelt ötvöznek hozzá. - a fémek annál jobban ellenállnak a korróziónak, minél tisztábbak, szennyeződéstől mentesebbek. A 99, 99% tisztaságú alumínium gyakorlatilag rozsdaálló, de ez azt is jelentené, hogy le kellene mondani az ötvözésről minden területen. - A korrózió keletkezésénél megismerjük, hogy ott kezdődik, ahol a fém a korróziót okozó más anyaggal érintkezik. Kézenfekvő arra törekedni, hogy ne érintkezzen Célszerű a fémtárgy felületét bevonni korrózióelleni védőagyaggal. Ez az eljárás bizonyult hasznosnak és az ipari gyakorlatban általánosan is alkalmazzák. A felületvédelem két lépésben történik: 1. felület előkészítő eljárás, 2. felületbevonó eljárás Megfelelő
eredményt csak mindkettő együttes alkalmazása ad. 1. Az előkészítő eljárásokat általában két csoportra oszthatjuk: -A mechanikai tisztítás a munkadarab fém tiszta felületének minél alaposabb tisztítását szolgálja. Céljuk az un fém tiszta felület biztosítása Egyszerű esetben drótkefével végigkefélik a felületet. Finomabb tisztítási művelet a csiszolás, amit gépi úton végeznek A koptatás egy zárt, forgó, henger alakú edényben történik, amelyben az alkatrészek egymáshoz ütődve kopnak. A homokfúvás lényege, hogy zárt térben a tisztítandó munkadarab felületére sűrített levegővel homokot nyomunk. -A kémiai előkészítés is tisztítás, lényege, hogy a felület tisztítását valamilyen kémiai reakció segítségével, leggyakrabban a szennyező agyag oldatba vitelével végezik. 2. A felületbevonó eljárásokat a bevonó anyagok szerint csoportosíthatjuk: A. fémes bevonatok készítése, B. nem-fémes bevonatok
készítése A. A fémes bevonatokat a felületre való felvitel technológiája szerint - elektromos úton felvitt bevonat (galvanizálás), - tűzi úton felvitt bevonat (ónozás, ólmozás, fémszórás), - mechanikai úton felvitt bevonat (lemezelés) alcsoportokra bonthatjuk. B. Nem fémes bevonatok csoportjába a - festés, lakkozás, - műanyag bevonatok, - zománcozás eljárásai sorolhatók. A korrózió okozta világméretű károkat még így sem lehet teljesen elhárítani, minden új acélgyártmányból előbb-utóbb ócskavas lesz
legfontosabb fém, a vas könnyen oxidálódik, a nemesfémek kevésbé. A vas leggyakoribb korróziója, h a levegő oxigénjével egyesülve v. hosszabb ideig vízzel érintkezve v vas-oxidoddá, közismertebben rozsdává alakul. Rozsdás mindig a tárgy felülete lesz először. Ebből következik, hogy ha elzárjuk az oxigénnek a vashoz vezető útját, a rozsda nem, vagy csak később és kismértékben fog jelentkezni. Korróziót okoz az is, hogy ma a városok, ipartelepek levegőjében egyre több CO2 van, vele együtt SO2 is van a levegőben. A kén-dioxid vízben oldódik és kénessav keletkezik, ami a vasfelületre káros. Szilárd agyagok is okozhatnak korróziót, főleg a sók (pl. NaCl) Télen az utak jegesedése ellen használunk sót: veszélyes a sós hólé, ami a rozsdásodást törvényszerűen megindítja. Nagyon nehéz és költséges a védekezés a korrózió ellen A védekezésnek több módja is lehetséges: - Legegyszerűbb lenne nem-rozsdásodó
anyagból készíteni a tárgyakat. A réz, nikkel, alumínium, magnézium és ötvözeteik ellenállnak a korróziónak, legalábbis jobban, mint a vas, az acél. A vasat ötvözéssel szintén korrózióállóvá lehet tenni, ha krómot és nikkelt ötvöznek hozzá. - a fémek annál jobban ellenállnak a korróziónak, minél tisztábbak, szennyeződéstől mentesebbek. A 99, 99% tisztaságú alumínium gyakorlatilag rozsdaálló, de ez azt is jelentené, hogy le kellene mondani az ötvözésről minden területen. - A korrózió keletkezésénél megismerjük, hogy ott kezdődik, ahol a fém a korróziót okozó más anyaggal érintkezik. Kézenfekvő arra törekedni, hogy ne érintkezzen Célszerű a fémtárgy felületét bevonni korrózióelleni védőagyaggal. Ez az eljárás bizonyult hasznosnak és az ipari gyakorlatban általánosan is alkalmazzák. A felületvédelem két lépésben történik: 1. felület előkészítő eljárás, 2. felületbevonó eljárás Megfelelő
eredményt csak mindkettő együttes alkalmazása ad. 1. Az előkészítő eljárásokat általában két csoportra oszthatjuk: -A mechanikai tisztítás a munkadarab fém tiszta felületének minél alaposabb tisztítását szolgálja. Céljuk az un fém tiszta felület biztosítása Egyszerű esetben drótkefével végigkefélik a felületet. Finomabb tisztítási művelet a csiszolás, amit gépi úton végeznek A koptatás egy zárt, forgó, henger alakú edényben történik, amelyben az alkatrészek egymáshoz ütődve kopnak. A homokfúvás lényege, hogy zárt térben a tisztítandó munkadarab felületére sűrített levegővel homokot nyomunk. -A kémiai előkészítés is tisztítás, lényege, hogy a felület tisztítását valamilyen kémiai reakció segítségével, leggyakrabban a szennyező agyag oldatba vitelével végezik. 2. A felületbevonó eljárásokat a bevonó anyagok szerint csoportosíthatjuk: A. fémes bevonatok készítése, B. nem-fémes bevonatok
készítése A. A fémes bevonatokat a felületre való felvitel technológiája szerint - elektromos úton felvitt bevonat (galvanizálás), - tűzi úton felvitt bevonat (ónozás, ólmozás, fémszórás), - mechanikai úton felvitt bevonat (lemezelés) alcsoportokra bonthatjuk. B. Nem fémes bevonatok csoportjába a - festés, lakkozás, - műanyag bevonatok, - zománcozás eljárásai sorolhatók. A korrózió okozta világméretű károkat még így sem lehet teljesen elhárítani, minden új acélgyártmányból előbb-utóbb ócskavas lesz
Jellemzően a vállalkozás beindítása előtt elkészített tanulmány, de készülhet már meglévő vállalkozás esetében is. Az üzleti tervezés egy olyan tervezési módszer, amely keretet a cég céljainak eléréséhez. Írásunk módszertani útmutatóként szolgál azoknak, akik érdeklődnek az üzleti tervezés iránt.
