Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Ismertesse az árfolyam-megállapítás módszerét

Ismertesse az árfolyam-megállapítás módszerét! Valuta: idegen ország törvényes fizetőeszköze. Deviza: külföldi fizetőeszközre szóló követelés. Konvertibilitás: egy meghatározott deviza szabad átválthatósága másik devizára. Árfolyam: egy meghatározott devizának egy másik devizában kifejezett ára. Árfolyamok Direkt árfolyamjegyzés: az idegen deviza ára a hazai devizában kifejezve. 1 DEM = 104,82 HUF (az árfolyamjegyzés a külföldi devizák meghatározott mennyiségét általában 100, esetleg 1 egységét állítja szembe a hazai pénznemben meghatározott összegekkel) Indirekt árfolyamjegyzés: a hazai deviza ára az idegen devizában kifejezve. 100 HUF = 0,9540 DEM Mindkét jegyzéstípus esetében azt a devizát, amelynek 100 vagy 1 egységét fejezzük ki, hivatkozási devizának, a másikat hivatkozott devizának nevezzük. A piaci gyakorlat, amelyet a hivatásos devizakereskedők egymás közt követelnek, legtöbbször a dollárral

szembeni árfolyamjegyzést jelenti. Ez az ún egyenes árfolyam Egyenes árfolyam: dollárral szembeni árfolyamjegyzés. Vagy a hivatkozási, vagy pedig a hivatkozott deviza USD. Keresztárfolyam: olyan árfolyamjegyzés, amelyben sem a hivatkozott, sem pedig a hivatkozási deviza nem USD. A bankok számára az árfolyamjegyzés konkrét üzleti ajánlat, mely szólhat vételre vagy eladásra. Így mindig két adatot adnak meg, a következők szerint: 1 USD = 1,7290 – 1,7310 DEM, rövidesen USD/DEM: 1,7290/10 A két árfolyam közül az alacsonyabb a vételi árfolyam (1,7290 DEM), amennyiért a bank a dollár egységét megvásárolja, míg a magasabb összegű (1,7310 DEM) az eladási árfolyam, amennyiért a bank a dollár egységét eladja. Megjegyezni: • A vételi és eladási árfolyamot mindig a jegyző bank szempontjából kell tekinteni. • A devizakereskedőnek egy alapelve van: olcsón venni, és drágán eladni. • Az (USD/DEM) jegyzésnél a vételi árfolyam

dollárvételt, az eladási pedig dolláreladást, és nem márkát jelent. Középárfolyam: a vételi és az eladási árfolyamok számtani közepe. A vételi és eladási árfolyamok középárfolyamtól való eltérését marge-nak nevezzük, ez a bank nyeresége az átváltási ügyleteken. A bankközi műveleteknél nem határoznak meg középárfolyamot, csak a vételit és eladásit, és e kettő egymástól való eltérését nevezzük margenak. Kettős árfolyamjegyzés: külön árfolyamot alkalmaznak a kereskedelmi ügyletekre és egy másikat a fizetések (turistaforgalom) elszámolására. Pont (árfolyampont, devizapont): 1 egységre jegyzett devizák esetében a negyedik tizedesjegy, 100 egységre jegyzett devizáknál a második tizedesjegy egységnyi változása. Az általános gyakorlatban a bankközi üzletek esetében a marge alacsonyabb, mint amelyeket az egyéb ügyfelekkel szemben alkalmaznak. Okai: • A bankközi üzleteknél nagyobb összegekről van

szó, amely a fajlagos költségeket is csökkenti. • Ennek a piacnak nagyobb a likviditása, és a szereplők között nagyobb a verseny. • A bankközi üzleteknél a bankok minden egyes esetben külön állapodnak meg az árfolyamról, ugyanakkor viszont a napi ügyfélmegbízások esetében a bank nem egyedi árfolyamokkal dolgozik, hanem az adott napra meghirdetett árfolyamaival. Példa Bank, amely 3 fajta árfolyamot hirdet meg naponta: deviza-, csekk-, és valutaárfolyamokat. Devizaárfolyamon történik a külkereskedelmi fizetési forgalom elszámolása, csekkárfolyamon a csekkek adásvétele, valutaárfolyamon pedig a valutapénztári bankjegyműveletek. Az árfolyamok meghatározása: a középárfolyamokból bizonyos marge levonásával, illetve hozzáadásával számítják a vételi és eladási árfolyamokat (a marge mindig szimmetrikus a középárfolyamokhoz képest). A különböző árfolyamoknál alkalmazott marge meghatározásakor a banknak a következőket

kell mérlegelnie: • A legolcsóbbak a pusztán számlamozgással járó műveletek. • A bankjegyek tartása és kezelése igen költséges, hiszen a bankjegyállomány nem kamatozik, és a pénztári műveletek munkaerőigényesek. • A csekkek kezelése is munkaigényes, költségvonzata mégis kisebb, mint a bankjegyeké. Árfolyamok Deviza Csekk Valuta Marge 0,25% 0,40% 3% Milyen tényezők hatnak az adott deviza árfolyam-alakulására: Hosszú távon: az árfolyamokat különböző makrogazdasági és politikai tényezők határozzák meg, amelyek közül néhány: • az adott deviza másik devizához hasonlított vásárlóereje • a különböző devizák reálkamatlábának alakulása • az ország fizetési mérlegének alakulása, • makrogazdasági tényezők, politikai események. II. Rövid távon: az árfolyamokat a kereslet-kínálat alakítja. Egyéb: • Hogyan alakultak a záróárfolyamok a New York-i és a távol-keleti piacokon? • A bank saját

devizapozíciója. A fenti körülmények alapján dönti el a bank a nyitóárfolyamokat, illetve az ügyfeleinek meghirdetett különböző árfolyamokat. A hazai deviza tekintetében először a dollárral szembeni árfolyam meghatározása történik, majd ebből kerül levezetésre a többi jegyzett deviza árfolyama. I