Tartalmi kivonat
A tanulásról A tanulásfejlesztés fő területei (Oroszlány 2006. alapján) TÉMA TANULÁSI ÖNISMERET TARTALOM Öröklődés és környezet Amit hozunk és amit szerzünk. Adottságok, hajlamok, képességek, készségek. Lehetőségek, korlátok, tehetség, antitalentum. Önismeret Önbizalom, akarat, siker, kudarc. Tanulásdiagnosztikai kérdőívek (önvizsgálat) Tanulási attitűdök és szokások, olvasási szokások, tanulás és gondolkodás, tanulási módszerek, érdeklődés-vizsgálat. Tanulási típusok. Szeretett/nem szeretett tantárgyak TELJESÍTMÉNYPRÓBÁK Hol tartok? Erősségeim, gyengeségeim. Figyelem Monotóniatűrés, jelkeresés, jelazonosítás. Szóbeli szövegalkotás Félreproduktív beszéd (történetmesélés). Spontán beszéd Hangos kifejező olvasás Blattolás, felkészülés utáni felolvasás. Néma értő olvasás (szövegértés) Válaszadás kérdésekre, lényegkiemelés. Emlékezet Szövegtanulás (vers, próza, algoritmus).
Gondolkodás Fejtörő feladatok. Fejlesztés, önfejlesztés TANULÁSI NEHÉZSÉGEK Tanulási problémák gyűjtése, elemzése, csoportosítása, a tantárgyak jellege Hasonlóságok, különbözőségek, sajátosságok. Tantárgyi szimpátiák, antipátiák, és ezek eredete. 1 Önfejlesztési tervek. Páros konzultáció TÉMA TARTALOM A TANULÁSHOZ VALÓ VISZONY Az élet: tanulás. A TANULÁS RITMUSA Életritmus, életstílus TANULÁSI SZOKÁSOK Szokások, szokásrend TANULÁSI TANÁCSOK Élettanácsok TANULÁSI MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK, TECHNIKÁK A módszerek szerepe Mire való, mire használható az iskola? Jó és rossz dolgok az iskolában. Tanulás és motiváció. Kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, ambíció, életcélok. Tanulás és öröm. Életkori szakaszok, életkori feladatok. Egy nap ritmusa. Időmérleg készítése: Mivel telik a napom? Tanulás, pihenés, kikapcsolódás a nap során. Szokásformálás: tartós törekvések, erős
elhatározások. Jó szokások felvétele, rossz szokások átalakítása. Iskolai és otthoni tanulási szokások. Rendszeresség és kitartás. Kísérletek, tapasztalatok, önreflexió. A tanulás külső körülményei: rend, csend, fény, munkahely, testhelyzet. A tanulás belső föltételei. A fizikai állapot karbantartása A lelki harmónia megteremtése. Stresszkezelés Hatékony, időtakarékos tanulás. „Eszköztudás”, napi rutin. A módszerek áttekintése. Ráhangolódás, hangulatteremtés A munkakezdés nehézségei. Rendcsinálás, előkészületek, imaginációs és meditációs gyakorlatok, vízfürdő, tónusfokozó gyakorlatok (gimnasztika, stretching – feszítő gyakorlatok, jóga), légzési gyakorlatok. Időterv készítése, időmérleg, célmeghatározás, tantárgyi sorrend. Pihenés 2 A tevékenységváltások jelentősége. Kikapcsolódás, átkapcsolás-visszakapcsolás, lazítás. Tónusfokozó gyakorlatok. Relaxáció, autógén tréning,
jóga: légzésgyakorlatok, ászanák. Egészség, betegség, alvás. TÉMA TARTALOM Szövegfeldolgozási módszerek Könnyű és nehéz szövegek. Aláhúzás, kulcsszavak kiemelése, szövegkiemelés. Vázlatkészítés, kulcsszóvázlat. Jegyzetelés írott szövegből. Kivonatolás Elhangzó szöveg jegyzetelése. Emlékeztető Gondolati térkép készítése, Címmeditáció, előregondolkodás, kérdések megfogalmazása, problémafelvetés, anyaggyűjtés, böngészés. Háromszori elolvasás. Tájékozódó olvasás (skimming) Áttekintés (holisztikus látásmód, rész és egész). Elemző olvasás. Ismétlő olvasás (futó olvasás) Kritikus olvasás Kerwső olvasás (skipping). Félhangos olvasás Utánaolvasás (többkönyvűség). Ábraértelmezés, táblázatolvasás, képelemzés. Fogalommeghatározás, definícióalkotás, leírás, körüljárás, magyar-magyar szótár készítése, szótárazás, forráselemzés, csoportosítás, osztályozás. Felkészülés
szóbeli szereplésre A megszólalás feszültsége. Felelet, feleletterv, kutyanyelv. Tantárgyi beszámoló Átfogó témavázlat.Témaismertetés, értekezés, kiselőadás Vita, érvelés, hivatkozás, cáfolat. A lámpaláz leküzdése Felkészülés írásbeli munka készítésére A „míves munka” föltételei. Fogalmazás, dolgozatkészítés, esszé, tanulmány. Gondolati vázlat készítése. Egyéni kutatómunka Íráskép, íráskészség Ismeretrögzítés. Emlékezés, felejtés Memorizálás, szövegtanulás, verstanulás, adatok és évszámok megjegyzése, imagináció, belső képkészítés, mnemotechnikák. Önellenőrzés Megtanulás, biztos tudás, jó alapok. Visszamondás (elolvasás-elmondás), átfogalmazás (parafrazeálás). Próbafelmondás Magyarázat Tanítva tanulás. Összegzés (tömörítés). Kérdezési vázlat 3 A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES RÉSZKÉPZÉSEK FEJLESZTÉSE Figyelem, beállítódás koncentrált munkára Spontán és szándékos
figyelem. Kondicionálás, figyelemfejlesztés: papír-ceruza gyakorlatok, ritmusgyakorlatok, megfigyelési gyakorlatok, csendgyakorlatok, szövegmondási gyakorlatok, koncentrációs játékok. TÉMA TARTALOM Beszéd Beszédtechnikai gyakorlatok (légzés, artikuláció, kiejtés). Szókincsfejlesztés. Szövegalkotás szóban. A szereplési helyzet gyakorlása Hangos, kifejező olvasás Az értelmező olvasás eszközrendszere. A felolvasás gyakorlása különböző műfajokban: felkészülés utáni olvasás, blattoló olvasás, saját szövegek felolvasása, meseolvasás. Néma, értő olvasás Szövegértési gyakorlatok. Az olvasás szellemi tényezőinek fejlesztése. Emlékezet A rövid, a középtávú és a hosszú távú rögzítés stratégiái. Memóriafejlesztés memoriterek tanulásával. Az ismétlések jelentősége, dinamikája. Gondolkodás A problémamegoldó gondolkodás. Problématudat Kérdezési technikák. A problémamegoldó gondolkodás fázisai és
technikái. Kreativitás a gondolkodásban Ötletgyűjtés (brain stroming). A fogalommeghatározás A képzelet fejlesztése Gondolkodási szokások. Tanulás és gondolkodás Gondolkodtató feladatok (agytorna). A gondolkodás tanulása Gondolkodási sémák és technikák. Gondolkodási játékok. AZ ÖNÁLLÓ SZELLEMI MUNKA TECHNIKÁJA Könyvtárhasználati gyakorlatok Tájékozódás a könyvtárban. Anyaggyűjtés Cédulázás, kivonatolás, jegyzetkészítés. Forrásjegyzék készítése. Szótárhasználat 4 A sajtó világa. SZÖVEGFELDOLGOZÁS LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE (Oroszlány 2006. alapján) A szöveg elolvasása előtti lépések: 1. ÉRZELMI RÁHANGOLÓDÁS - A MOTIVÁCIÓ MEGTEREMTÉSE • Miért olvasom a szöveget? Milyen formában fogom felhasználni? Az egész szövegre szükségem van-e? (kiselőadás tartása, írásbeli vagy szóbeli felelet, beszélgetés, saját felhasználásra stb.) • Mi a célom vele? (jegyszerzés, tekintély és elismerés
szerzése az osztály és a barátok előtt, jó a lelkemnek, önmagában érdekel stb.) • Mennyi időre szeretném megjegyezni? (a dolgozatban hasznosítom, érettségin is kell, pályaválasztásom része, naponta szükségem lesz rá stb.) • Mennyi időt tudok, akarok a szöveg megismerésére szánni? • Kinek szerzek örömet az ismeretek elsajátításával? 2. CÍMMEDITÁCIÓ • Mi jut eszembe a címről? Szóelemzés, assszociációk, kérdések Milyen a cím: Utal-e a szöveg műfajára, tartalmára? Van-e benne nyelvi ötlet, szerzői fogás? Milyen szavak, gondolatok jutnak eszembe a cím hallatán? Vannak-e előismereteim? Mi várható a szövegtől? Mely kifejezéseknek kell feltétlenül előfordulniuk a szövegben? (szó és kifejezésgyűjtés) • Rövid fogalmazás készítése, mintha nekünk kellene megírni az olvasmányt. • Rajz, skicc készítése: milyen képek jelennek meg a cím, a szavak hallatán? (A rajz a ráhangolódáson túl a téma
vizualizációját, majd az ismeretek bevésését is segíti). 3. JELZÉSEK A SZÖVEGEN KÍVÜL – ISMERKEDÉS A SZÖVEG FORMAI ELEMEIVEL • A szöveg terjedelme, tagoltsága, elrendezése, tipográfiai elemei (betűtípus, kiemelések, aláhúzás, dőlt és kövér betű stb.) • Vannak-e képek, ábrák, grafikonok? Ezek értelmezése. • A szöveg műfajából adódóan megfelel-e a formai követelményeknek? (pl.: levél stb) A szöveg olvasása közben tett lépések: 4. SKIMMING • A szöveg „ízlelgetése”, a szöveget nyitó kulcs keresése: tájékozódó olvasás(első olvasás) 5. FIGYELMES, ELEMZŐ OLVASÁS • A szöveg feldolgozása (második olvasás) többféle úton történhet: magyar-magyar szótár, kivonat, gondolattérkép, kérdezési vázlat, kulcsszóvázlat, 5 jegyzetelés, vázaltírás, tömörítés, átfogalmazás,szövegrövidítés,tételmondat,lényeg egy mondatban stb.) 6. ÖSSZEGZŐ, ELLENŐRZŐ, ISMÉTLŐ OLVASÁS • Harmadik
olvasás: a szöveg átfutása, átlapozása. A lecke bevésése A szöveg olvasása után tett lépések: 7. AZ ÉRZELMI RÁHANGOLTSÁG ÉS MOTIVÁCIÓ MEGERŐSÍTÉSE • Mit és meddig akarok kezdeni valamit a szöveggel? 8. ISMÉTLÉSEK – IDŐNKÉNTI ÁTOLVASÁS 6 Tanulási stratégiák és feladatok (Mező 2002 és Weinstein 1988 alapján) Ismétlő stratégiák: lényegük a megértés nélküli „papagáj módra” történő tanulás Feldolgozó stratégiák: lényegük a megértésre törekvés a tanuló aktív közreműködésével Szervező stratégiák: az anyag átszervezése a tanuló aktív közreműködésével Megértésre törekvő stratégiák Affektív stratégiák: Ezek a stratégiák nem közvetlenül az ismeretelsajátítással vannak kapcsolatban, inkább abban segítenek, hogy a hatékony tanulás egyáltalán Alapvető tanulási feladatok esetén Például: a spektrum színeinek helyes sorrendben történő megtanulása ismételgetés
segítségével. Például: a megjegyzendő anyag vizuális képekben történő tárolása a memóriában. Összetett tanulási feladatok esetén Pl.: a megtanulandó anyag kimásolása vagy aláhúzgálása Pl.: analógiák, körülírások, előzetes ismeretek, élmények, attitűdök, meggyőződések használata az új információ tökéletesebb megértése érdekében. A lényeg: hidat építeni a korábbi ismeretek és az új anyag között! Egy könyvfejezet anyagának átalakítása vázlat, diagram, táblázat, fastruktúra stb. formátummá. Lényege: a megtanulandó anyag átszervezése olyanná, amit könnyebb megérteni. Pl: a II világháború ütközeteinek csoportosítása és térképen való ábrázolása, az állatok rendszertana. A metakognció, illetve a metatanulás segítségül hívása a teljesítmény- fokozás eredményének érdekében. Például: „No, lássuk, hogyan gondolkodom e feladat megoldásakor!” Ide tartozó módszerek: relaxáció,
pozitív énkép kialakítása, a vizsgaszorongás leküzdése, a tanulás helyszínének megválasztása és alkalmasság tétele, a tanulást zavaró, ingerek eltávolítása, időbeosztás és munkaszervezés. E módszerek az emberi információfeldolgozó rendszer kapacitásának növelésére szolgálnak a külső és belső zavaró tényezők kiszűrése és a figyelem, illetve az emlékezet erősítése révén. 7 megvalósulhasson. 8 Tanulási stílusok elkülönítése a szakirodalomban (Mező 2005 alapján) Szerző Kirby Elkülönített tanulási stílusok - globális - analitikus Kolb, Rubin, McIntyre - divergens - konvergens - feldolgozó/asszimilátor - alkalmazkodó/akkomodátor Torrance, Rockeinstein - jobb agyfélteke domináns - bal agyfélteke domináns Witkin - mezőfüggő - mezőfüggetlen Das, Kirby - egyidejű, szimultán, globális - egymásutáni, szukcesszív, szekvenciális Kogan - impulzív - reflektív Pask - műveleti - megértő Svensson -
holisztikus - atomisztikus Márton Ferenc - mélyreható - felszínes Myers, McCaulley bipoláris - extrovertált – introvertált skálái - gyakorlati – képzeleti - gondolkodó - érző - szervezett - rugalmas Bernáth, Horváth, Mihály, - A preferált érzékszervi modalitás alapján: Páldi - vizuális - auditív - mozgásos A preferált társas közeg alapján: - egyéni - társas Kozéki, Entwistle - mélyreható, holisztikus, intrinsic - reprodukáló, szerialista, kudarckerülő - szervezett, sikerorientált, lelkiismeretes 9 Tanulásmegközelítési módok (Mező 2005, Entwistle és Newble elképzelése a motiváció, a feldolgozás és az eredmények közötti kapcsolatokról – Entwistle, 1988 alapján) 10 Megértésre törő tanulás: gondolatok összefüggésbe hozása; főként bölcsészettudományok esetén tapasztalható. Tanulási forma: Sokoldalú tanulás a bizonyítékokat összefüggésbe hozza az elképzelésekkel, elméletekkel. Cél: Operatív
tanulás: bizonyítékok vizsgálata; a magolás elemeit is magába foglalhatja; főként természettudományok esetén tapasztalható. Domináns motiváció: Tanulásmegközelítési módok Felszínes tanulás Mélyrehatoló tanulás Stratégikus tanulás A kurzus befejezésével való Érdeklődés a tantárgy iránt. Témá- Jobb osztályzat elnyetörődés, kudarckerülés hoz való kötődés, tantárgy iránt rése, versenyzés elhivatottság. másokkal. Reprodukció révén teljesíteni Törekvés a megértésre és az Sikeresnek lenni – „a a megállapított ismeretek gyarapítására. cél szentesíti az eszközt követelményeket. szellemében. Magolás: az elszigetelt Operációs tanulás, információkra fókuszálja megértő tanulás, figyelmét a feladatokban; a magolás: a tanuló tények és gondolatok bármelyik vagy memorizálása során ismétlést mindegyik tanulási és rutineljárásokat használ. formát felhasználja, attól függően, hogy véleménye
szerint PASSZÍV AKTÍV melyik vezet a Kis Nagyobb legnagyobb erőfeszítés, erőfeszítéssel elismeréshez (pl: a az jár. legjobb osztályzathoz. érdeklődés hiánya . Részlegesen érti meg a gondolatok közti kapcsolatot, ha azok nincsenek megerősítve bizonyítékokkal. Felszínes megértés és tényszerű információk bőséges ismerete jellemezheti; képes adekvát leírásokat szolgáltatni. Részleges megértés, a lényeges tények részletes ismerete; széleskörű ismeretek alacsony szintű integrációja. Eredmény: Kismértékű vagy semmilyen megértés; csak néhány össze nem függő tényt vagy lényegtelen részletet képes visszaadni. Tényleges megértés; Az elvek és a tények integrációja; a bizonyítékokat az érvek fejlesztésére használja. A megértés változó szintje attól függően, hogy mit kíván a kurzus. Hallgatók tanulási orientációja a felsőoktatásban (Mező 2005, Schmeck, 1988a:23) ORIENTÁCIÓ SZAKMAI Extrinsic
CÉL ÖSZTÖNZŐK Szakképesítést szerezni. Észlelte a szakképesítés értékét Intrinsic Jól képzettnek lenni. TUDOMÁNYOS Extrinsic Intrinsic SZEMÉLYES Extrinsic A jövendő karrier fontossága. Előrejutás az edukációs szamárlétrán. Tudományos előremenetel és megnyilvánulás. Egy tárgy elsajátítása belső érdeklődésből fakadóan. Ösztönző kurzusok vagy témák választása. Múltbéli hibák kompenzációja. Biztató megjegyzések és sikeres osztályzatok. 11 Intrinsic Kitáguló látóhatár, horizont. Új meglátások és kihívások. TÁRSAS Extrinsic Kellemes időtöltés. Sport és közös tevékenységekkel járó tevékenységek. Az IPOO modell (Mező 2005 alapján) Információgyűjtés (Input) Információfeldolgozás (Process) Információfelhasználás (Output) Az információs (inputprocess-output) triád szervezése (Organizing) Tanulás = Információgyűjtés 1. Témaváasztás: mit akarok megtanulni? 2.
Forráskutatás: honnan jutok információkhoz? 3. Információforrások használata: hogyan kell használni az info-forrásokat? 4. Információfeldolgozás: hogyan érthetem meg amit tanulok, hogy ne csak papagáj módra ismételgessek akár egész fejezeteket? 5. Memorizálás: hogyan használhatom praktikusan a memóriámat? 6. Információalkalmazás: mihez kezdjek a tudásommal? Hogyan lehetek hatékony információforrás? 7. Tudásszervezés: hogyan operálhatok a rendelkezésemmel álló idővel, környezettel, eszközökkel, személyekkel a tanulásom érdekében az input, a process és az output fázisokban? + Információfeldolgozás 12 + Információ felhasználás + Szervezés Tanulási problémák = Információgyűjtéssel kapcsolatos problémák + Információfeldolgozással kapcsolatos problémák 13 + Információ felhasználással kapcsolatos problémák + Szervezéssel kapcsolatos problémák