Biológia | Genetika » Genetika fogalmak

Genetika fogalmak Addíció : Faj- és nemzetségkeresztezésekben egy faj kromoszómájának hozzáadása a másik faj kromoszómaszerelvényéhez. Additív génhatás : A gének hatása a fenotípusban összegződik. A mennyiségi tul-ok (cukor-, sav-, vitamintartalom, kalászhossz, magszín,) öröklődésénél jell. Két génpár esetében az egyes fenotípus kategóriák jól elkülöníthetők (1:4:6:4:1), több génpár esetében Gauss-görbe mentén oszlanak el. Allél : (=génváltozat) A homológ kromoszómák megfelelő helyein elhelyezkedő génpár egyike. Allogámia : Idegenbeporzás. Allopoliploid : Olyan poliploid, melynek örökítőanyagában két vagy több különböző fajból származó genom található. Anafázis : A sejtosztódásban a metafázist követő szakasz, melyben a megkettőződött kromoszómák a középsíkból a két pólusra húzódnak. Aneuploid : Olyan növények, melyek kromoszómaszáma nem teljesen pontos többszöröse az

alapkromoszómaszámnak. Apogámia : Az embrió (sporofiton) nem haploid gamétából (nőivarsejtből), hanem az embriózsák gametofiton valamely diploid sejtjéből vagy sejtjeiből fejlődik ki. Apomixis : Egy egyed fejlődése termékenyítetlen nőivarsejtből, tehát ivarsejtek egyesülése nélkül következik be. A nőivarsejt lehet normális haploid, vagy a redukciós sejtosztódás elmaradása miatt diploid. Autogám : Öntermékenyülő, önmegporzó (egy növényen belül). Olyan termékenyülési rendszer, ahol a hím és a női gaméta ugyanarról az egyedről származik. Utódnemzedékei tiszta vonalat alkotnak (minden lokuszukban homozigóták) Autopoliploid : Olyan poliploid, amely az alap-kromoszómaszerelvény 2-nél több egész számú többszörösét tartalmazza. Backcross : Egy hibrid visszakeresztezése az egyik szülővel. Az ilyen keresztezés származékait visszakeresztezéses nemzedéknek nevezzük, jelölése BC. Beltenyésztés : Leggyakrabban

alkalmazott módszere az önmegtermékenyítés. Célja : homozigóta beltenyészet („I”-vonalak) előállítása. ∏ beltenyésztési minimum elérése (Ivonalak megállapodása, vagy elpusztulása) Bivalens : Homológ kromoszómák konjugációjából (synapsis) keletkezett kromoszómapár. C1,C2,C3 : Kolchicinnel előállított egyedek első, második, ill. harmadik nemzedéke Centromér : A kromoszómafonál befűződött központi része, amely két részre osztja a kromoszómát. Citoplazma : A protoplazmának sejtmagot körülvevő része, amelyet a külső sejtmembrán vagy a sejtmembrán és a sejtfal együttesen határol. Citoplazmás hímsterilitás : A pollensterilitás egy genetikailag megváltozott citoplazma és egy sejtmaggén kölcsönhatása következtében áll elő. Diploid : A haploid ivarsejt kromoszómáinak (alapkromoszómaszám; x= n) kétszerese (2x=2n). Diakinézis : Redukciós sejtosztódáskor a meiózis profázisának az a végső fázisa,

amelyben a kromoszómák megrövidülnek és megvastagodnak. Dihaploidizáció : A haploid sejtek, növények kromoszómakészletének megkettőzésével visszaáll a szomatikus sejtre jellemző diploid kromoszómaszám. Dihibrid : Ha két növény (szülő) 2 tulajdonságban tér el egymástól. Diszóm : Diploid kromoszómaszámú egyed. DNS : (dezoxi-ribonukleinsav) Főként a kromoszómában található, a gén elsődleges anyagának tekinthető vegyület, amely a genetikai információ hordozója. Domináns : Az a tulajdonság vagy allél, amely fenotípusos hatásában heterozigóta állapotban is megjelenik. Donor : Ismételt visszakeresztezésekben, az adományozó szülőpartnert csak egyszer használjuk fel a keresztezésben tulajdonságának átvitelére, de mindig az átvitt (donor) tulajdonságra szelektálunk. Egyedszelekció : A populációból kiemelt minden egyes növ. utódját külön nevelik fel A kiválasztott növ. értékét a következő évben utódbírálat

alapján állapítják meg Öntermékenyülőknél : Az öntermékenyülők petesejtjét ugyanarról a növényről származó pollensejt termékenyíti meg  az utódok tul-ait egyetlen anyanövény petesejtjei és pollensejtjei hat. meg) Idegentermékenyülőknél : A kiválogatás alapja az anyanövény értéke. Feladata : a kiválogatással javítsuk az ismeretlen értékű apai genetikai hozzájárulást (=szabályozni kell) Elimináció : Faj- és nemzetségkeresztezéseknél a meiózis során, protoplaszfúziónál egyes kromoszómák felszívódhatnak, elveszhetnek. Embrió : A zigótából többszöri osztódással képződő, kezdetlegesen differenciálódott szervezet. Növények esetében felismerhetők rajta a hajtás- és gyökérpólusok, valamint a sziklevelek. Endospermium : Az embriót körülvevő táplálószövet egyes zárvatermő növényfajokban. Episztatikus génhatás : Egy gén elfedi egy másik nem allél gén fenotípusos hatását. (Típusai : domináns

episztázis : A elfedi B hatását (12:3:1); recesszív ep.: „aa” elfedi B hatását (9:3:4) Euploid : Teljes kromoszómaszámú szervezet (n= x : haploid; 2n= 2x : diploid; 2n= 3x : triploid; 2n=4x : tetraploid; 2n=5x : pentaploid,) F1 : Két szülő keresztezéséből származó első utódnemzedék jelzése. F2, F3, : Öntermékenyülésből származó második, harmadik, utódnemzedék. Fajtakeresztezés : Ugyanazon fajhoz tartozó, de különböző örökletességű fajták közötti keresztezés. Faj- és nemzetségkeresztezés : Egy nemzetséghez tartozó fajok (fajkeresztezés) vagy különböző nemzetség fajai (nemzetségkeresztezés) közötti keresztezés. Faktor : Mendeltől származó, a gén szóval egyenértékű, ugyanazt a fogalmat jelölő kifejezés. (A kromoszóma azon szakasza, amelynek funkcionális terméke van, ez lehet az RNS, vagy annak transzlációs terméke, a fehérje.) Fenotípus : Az egyedek megjelenési formája, amit a genotípus és a környezet

kölcsönhatása alakít ki. Fertilitás : (termékenység) Alkalmasság utódok létrehozására. Fúzió : ld. sejtfúzió Gaméta : Termékenyítésre, ill. termékenyülésre alkalmas hím- vagy nőivarsejt Genetika : A szervezetek elődeikhez hasonló és attól eltérő öröklődő tulajdonságainak kialakulásait tanulmányozó tudomány. Gén : Egy tulajdonság kialakítását irányító, egy tulajdonság kialakulásáért felelős DNS szakasz. (A gén a kromoszóma egy adott szakasza, ez a génhely a lokusz.) Géncentrum : A termesztett növények származási helyéül megjelölhető földrajzi hely. (A kultúrnövények keletkezése a géncentrumokban a migráció, mutáció, spontán kereszteződések (rekombináció) és a természetes szelekció eredménye. A kultúrnöv és rokonfajai formagazdasága itt a leggazdagabb.) Genom : A sejtmag öröklődési anyaga, a haploid kromoszómakészlet, ill. az ezekbe foglalt gének összessége. Genotípus : A genetikai

állomány. A szervezet kromoszomális génjeiben tárolt genetikai információ összessége. Génkapcsolódás : Két vagy több tulajdonság együttes öröklődése, ami az őket meghatározó gének azonos kromoszómán való elhelyezkedésének következménye. Generatív (ivaros) szaporodás : Genetikai hímsterilitás : Recesszív gén által determinált, tisztán génikus pollensterilitás. Genetikai transzformáció : Genetikai információátvitel izolált DNS sejtbe való bejuttatásával. Haploid : Olyan sejt vagy szervezet, melynek redukált (gametális) számú kromoszómakészlete van. Hasadás : A szülők tulajdonságainak szétválása és kombinálódása az utódnemzedékben. Heptaploid : Olyan poliploid, melynek kromoszómaszáma az alapkromoszómaszám hétszerese (2n=7x). Heterodinám (v. domináns-recesszív) öröklésmenet : Ha F1 fenotípusa (külső) megegyezik az egyik szülővel. Heterozigóta : Egy allélpár tekintetében különböző alléleket

tartalmazó hibrid. (A homológ kromoszómák azonos lókuszain.) Heterózis : (hibrid vigor) Beltenyésztett szülők F1 nemzedékében a hibridek tulajdonságaikban felülmúlhatják a szülőket. A beltenyésztett I-vonalak keresztezésével a beltenyésztéses leromlás feloldható ∏ heterózishatás. A szülőket túlszárnyalhatja az F1-hibrid Hexaploid : Olyan poliploid, melynek kromoszómaszáma a redukált, haploid kromoszómakészlet hatszorosa (2n=6x). Hibrid : Eltérő genotípusú egyedek keresztezéséből származó utód. Előnye : 2 szülő értékes tul-ai könnyebben kombinálhatók egy F1-hibridben, mint egy fajtában, ahol előbb még egységesíteni kell. Hibrid fajták előállítása : Beltenyésztés; heterózis jelensége. Hibridizáció : Eltérő genotípusú egyedek genetikai anyagának részleges vagy teljes egyesítése ivaros úton (megtermékenyítéssel). Mendeli értelemben : eltérő homozigóták párosítása (AA x aa). Hímsterilitás :

Csökevényes portok, életképes pollen termelésének hiánya. Lehet csak a sejtmagban (genetikai hímsterilitás, gms), vagy a citoplazmában és a sejtmagban levő gének kölcsönhatásának eredménye (citoplazmás hímsterilitás, cms). Homológ kromoszómák : Olyan apai és anyai eredetű kromoszómák, melyek ugyanazon gének alléljeit tartalmazzák. Homozigóta : Adott lokuszban a homológ pár mindkét tagja azonos génváltozatot tartalmaz. Inkompatibilitás : (összeférhetetlenség) Az ivaros megtermékenyülés szelektivitását szolgáló gát, amely akár az öntermékenyülést, akár a nem rokon növények közötti hibridizációt megakadályozza. Idiogram : A kromoszómaszerelvény grafikus rajza. Egymáshoz viszonyított alakjuk és nagyságuk jellegzetes. Intermedier : (köztes) Egy vagy több jelleg közös megjelenési formája. Interfázis : vagy nyugalmi szakasz. A kromoszómák fénymikroszkóppal nem láthatók A fázis végén a kromoszómák

megkettőződnek. (A sejtciklusnak az a része, amikor a sejtben jelentős anyagcsere-folyamatok játszódnak le, ill. a makromolekulák szintézise folyik az osztódás látható jelei nélkül.) Introgresszió : Egy faj tulajdonságainak bevitele egy másik genotípusba. In vitro : A sejteket, szerveket, szöveteket a szervezetből eltávolítva mesterséges körülmények között tartják életben; am.: mesterséges körülmények között In vivo : Az élő szervezetben lezajló biológiai folyamatok vizsgálatát célzó kísérleti rendszer. Izoenzim : Egy faj azonos enzimaktivitású, de különböző szerkezetű fehérjéi. Izolációs berendezések : (mechanizmusok) A populációgenetikában és a származástanban a populációk elkülönülten tartásának módszere, ami a gyakoriságot fenntartja. Lehet földrajzi, ivari és genetikai. Ez utóbbi egyik formája a kromoszómák szám és alakbeli változásával szolgálja az új formák elkülönülését. Kariotípus : A

kromoszómaszerelvény jellege, amit a különféle kromoszómák alak és nagyságbeli eltérései hat. meg Keresztezés : Eltérő genotípusú egyedek genetikai anyagának részleges vagy teljes egyesítése ivaros úton (megtermékenyítéssel). Mendeli értelemben : eltérő homozigóták párosítása (AA x aa). Kétlaki : A hím- és nővirágok külön növényegyedeken vannak. Kiméra : Olyan szövet, amely különböző genotípusú sejtekből épül fel. Klónszelekció (vegetatív szaporítású növ-ek egyedszelekciója) : Egy értékes genotípus felismerésével a nemesítési eredmény azonnal rögzíthető. Előny – függetlenül az előállított klón genetikai heterogenitásától, a klónutódok a fenotípusra nézve homogén populációt alkotnak. Az öröklődő szomatikus változásokat (pl rügymutáció) kiemelhetjük, és egy lépésben rögzíthetjük vegetatív úton. Kolchicin : (colchicin) Az őszi kikerics alkaloidja, amellyel egyebek között a

kromoszómaszám többszöröződését (poliploidia) idézik elő. Kombinációs (keresztezéses) nemesítés : Alaptevékenységei : Szülők megválasztása, a keresztezésből származó utódok közül a legkiválóbbak megkeresése, állandóságig történő szelekciója. Komplementer génhatás : Több gén, melyek egymásnak nem alléljei, együttesen alakítanak ki egy tulajdonságot. Két génpárnál az eltérő domináns allélek külön-külön azonos v eltérő fenotípust határoznak meg. (9:7; 9:6:1; 9:3:3:1) Punett-táblázat alapján F2 genotípusai : A?B? - 9; A?bb – 3; aaB? – 3; aabb - 1 Kromatin : Sötétre festődő, nagyrészt DNS-t tartalmazó anyag, amelyből a mitózis, ill. a meiózis során felépülnek a kromoszómák. Kromoszóma : Sejtosztódáskor a sejtmag alapállományának, a kromatinnak rendeződése eredményeként kialakuló, jól festődő testecske, amely a fajra jellemző számú, DNS-ből és RNS-ből, illetve hiszton- és

nem-hisztonfehérjékből áll. Az átöröklés hordozója Kvalitatív (minőségi) tulajdonságok : Az egyes tulajdonságokat néhány gén határozza meg. Ezek hatását a környezet nem befolyásolja. (pl borsómag színe, termés szőrözöttsége) Kvantitatív (mennyiségi) tulajdonságok : Számszerűen mérhető, numerikus tul-ok. Kívánatos, javítható tul-ok ezek : pl. termőképesség, beltartalmi bélyegek, szármagasság,) Több gén (poligén) által meghatározott, a két szélső érték közt folyamatos átmenetet mutató tul-ok. (Populációs szinten, mérésekkel határozható meg) pl búza szemszínének öröklődése : domináns allélok számának gyarapodása  piros szín sötétedése. Egy adott tul 2 szélső értéke közti folyamatos átmenet ∏ Gauss-féle normális eloszlással. (A középérték,és a variancia(szórásnégyzet)jell.) Letalitás : A sejt vagy a szervezet elpusztulása. Makroevolúció : A genetikai változások hatására

létrejövő populációváltozás, amely új fajok kialakulásához vezet. Meiózis : (számcsökkentő sejtosztódás) A sejtosztódás speciális, gamétaképződést eredményező formája. Egy redukciós és egy ekvációs osztódásból áll. Mendel I. : Az uniformitás szabálya : Eltérő allélű, homozigóta szülők utódai F1-ben egyöntetűek, uniformisak. Mendel II. : A hasadás törvénye : Az F nemzedékek öntermékenyítéssel származnak egymásból. F2-ben a szülői tulajdonságok újra megjelennek. (3:1-es fenotípusos hasadás dominancia esetén) Mendel III. : A gaméták tisztaságának törvénye : Adott gaméta egy adott génnek csak egy allélját tartalmazza. (Tapasztalat : F3-ban és F4-ben a dominánsok ¼-e mindig recesszív utódot ad.) Mendel IV. : A heterozigóták csökkenésének szabálya : Öntermékenyítés hatására a heterozigóták aránya nemzedékről-nemzedékre a felére csökken. (7 generáció ∏ csaknem mind homozigóták.) Csak

diploidoknál!!! Mendel V. : A független kombinálódás szabálya : A tulajdonságok egymástól függetlenül öröklődnek. Feltétele, hogy a tulajdonságokat meghatározó gének ne egy kromoszómán legyenek lokalizáltak (= ne legyenek kapcsoltak). Mentor módszer : Évelő növények (gyümölcsfák) alanyként való felhasználása a ráoltott hibrid magoncok vagy fajták tulajdonságainak megváltoztatására. Metafázis : A magorsófonalak a kromoszómákat a sejt egyenlítői síkjába húzzák. Mitózis : (számtartó sejtosztódás) A sejtosztódás során a kromoszómák megkettőződnek, szétválnak, s ennek eredményeként az anyasejtből létrejött utódsejtekben ugyanaz a kromoszómaszám és összetétel, mint az anyasejtben volt. A testi sejtekre jellemző Monofaktoriális hasadás : Amikor a szülők egyetlen génpárban különböznek egymástól. Ilyenkor a keresztezés (után?) F2-ben 3:1 vagy 1:2:1 hasadás tapasztalható. Monohibrid : Ha két növény

(szülő) csak egy tulajdonságban tér el egymástól. Multivalens : Kettőnél több homológ kromoszóma kapcsolódik a sejtosztódás során. Mutagén : Mutációt kiváltó fizikai vagy kémiai hatások. Mutáció : Az öröklődő megváltozások keletkezésének egyik formája. Nemesítés : A kultúrnövények termesztésbe vonása utáni megváltoztatása az ember céljainak megfelelően. Vavilov : Az ember beavatkozása a növények és állatok formaképződési folyamataiba; olyan evolúció, melyet az ember irányít saját akarata szerint. Vagy : Arra törekszik, hogy rövidebb idő alatt alakítson ki olyan tulajdonságokkal rendelkező formákat, melyek kialakításához őseink csak sok száz év alatt jutottak.) Tudományos alapja a genetika Neokombináns : A hibrid hasadó nemzedékében mindkét szülőtől eltérő új örökletességű egyed. Nulliszóm : A teljes kromoszómaszerelvényből egy pár hiányzik (2n-2). Nősterilitás : A sterilitás olyan

formája a növényekben, amikor a petesejt életképtelen, de a pollen fertilis. Oktoploid : Nyolcgenomú szervezet (2n=8x). Önbeporzódás gátlása : A hímnős virágú fajoknál a két nem funkcióképességének időbeli különbsége (protandria, protogynia), vagy a porzók és a bibe térbeli elkülönülése (heterosztília) gátolja. Homomorf virágszerkezetnél az önmeddőség (=autoinkompatibilitás, önsterilitás) gátolja. Önsterilitás : az önsterilitási génekkel lehet megoldani, hogy a két szülővonal magát nem, de egymást kölcsönösen meg tudják termékenyíteni (pl. káposzta) Pedigré-módszer : Keresztezés ∏ F2/ egyedszelekció, az egyes növények utódtörzseiből évente új elit növényeket emelnek ki, ezek adják a következő nemzedék törzseit. A kiválasztást addig kell folytatni, míg már nincs további hasadás (F5-6). Mivel ez hosszadalmas, bevezették a Rams-módszert. (Öntermékenyülőknél!) Pleiotrópia : Egy gén többirányú

hatást fejt ki. (paradicsom bogyópuhulása + magas Cvitalom-tartalom) Poligénia : Több, különböző gén együtt hat adott tulajdonság fenotípusos megjelenésére. (Fajtái : Poliméria = helyettesítő génhatás; Additív génhatás; Komplementer génhatás; Episztatikus génhatás; Szupresszor génhatás.) A poligének hatását a környezeti tényezők erősen befolyásolják. Poliméria : Több, különböző génpár bármelyikének domináns allélje létrehozza ugyanazt a fenotípust. (15:1) Poliploid : Kettőnél több genomot tartalmazó szervezet. (Jobb alkalmazkodóképességűek) Protoplaszt : Sejtfaltól megfosztott növényi, gomba- vagy baktériumsejt. Pollen : Virágpor : A portokban elhelyezkedő hím ivarsejt, melynek alakja, nagysága és színe jellegzetes. Primer : (elsődleges) Faj- és nemzetségkeresztezésekben az elsődleges hibridek. Profázis : A sejtosztódás első, az interfázist követő szakasza. A kromoszómaállomány tömörödik,

fénymikroszkóppal is látható. Rams-módszer : A keresztezési származékokat F2-től szántóföldön tömegesen szaporítják, egyedszelekció / F5-ben. Így a homozigóták aránya állandóan spontán gyarapodik (Öntermékenyülőknél!) Recesszív : Az a tulajdonság vagy allél, amely csak homozigóta állapotban jelenik meg. Reciprok keresztezés : Olyan hibrid, amelyben az egyik szülő egyszer anyai és egyszer apai partnerként szerepel. Rekurrens szülő : A visszakeresztezéses nemesítési módszer alkalmazásakor többször felhasznált, többnyire recesszív tulajdonságokkal rendelkező szülő. Restorer : A termékenységet visszaállító szülőpartner. Rész-rams módszer : F2- ből sok jó fenotípus kiválasztása egyedszelekcióval; ezek elkülönített, tömeges nevelése F5-6-ig. Természetes szelekció, homozigóták növekvő aránya Nem emelnek ki anyatöveket, max. a gyengéket veszik ki F6/ egyedszelekció ∏ újabb egyedkiválogatás,

utódbírálat, kiegyenlítettségig való nemesítés. (Önterm!) RNS : (ribonukleinsav) Ribonukleotidokból felépülő polimer. A transzkripció során a DNStempláton komplementer bázisszekvenciájú ribonukleinsavak keletkeznek Az élő sejtben messenger-RNS (m-RNS), riboszomális-RNS (r-RNS) és transzfer-RNS (t-RNS) formájában található. Sejtfúzió : Membránnal határolt sejtek spontán vagy indukált egybeolvadása. Sterilitás : Alkalmatlanság utódok ivaros úton való létrehozására. Szelekció : (= természetes kiválogatódás) Természetes populációban az egyes egyedeknek, genotípusoknak eltérő az esélye az életben maradásra, következménye az általuk létrehozott utódok számában látható. Növénynemesítés során meghatározott tulajdonságú egyed kiemelése és utódainak elszaporítása. - pozitív szelekció – Ha egy formakeverékből a nemesítési célnak megfelelőeket válogatják, szaporítják (pl. egyedkiválogatásos

nemesítéskor); - negatív szelekció – Ha a nemkívánatosakat kiválogatják és a többit szaporítják tovább. (tömegkiválogatásos nemesítés) Szintetikus hibridek : A heterózis nemesítés speciális irányzatai közé tartozik; 4-6 jó teljesítőképességű, egymással jól kombinálódó törzs szabad összevirágoztatásával állítják elő. Szülőtörzsek – Syn0 generáció; Syn1, Syn2, Syn3 generáció – a pánmixis utániak. Utántermeszthetők! Leromlás – Syn4 körül. Jó minőségű, nagy mennyiségű vetőmagot lehet így olcsón előállítani. Hátrány : illetéktelen utánszaporítás lehetősége Szomatikus : A testi vagy más néven vegetatív sejtek és szövetek. Sztóma : Levegőnyílások, gázcserenyílások; ezeken keresztül távozik el a növényből a vízpára, és bonyolódik le a levegőcsere. Szupresszor génhatás : Egy domináns gén elfedi egy másik domináns gén fenotípusos hatását, de nem alakít ki önálló fenotípust

(13:3). Tartalékvetőmag-, félmagmennyiség-, vagy Ohio-módszer : A beporzás anyai és apai vonalon való ellenőrzésére ad lehetőséget akkor is, ha a tul. csak virágzás után ismerhető fel A kiindulási anyagból kiemelt minden anyatő magtermésének felét eltesszük, a másik felét elvetik („A” törzsek) A második évben csak a legjobb „A” törzsek tartalék magjait vetik el (A’ törzskísérletbe). B és B’, törzsek bevonásával a nemesítés az új fajta előállításáig folyik. Telofázis : A sejtosztódás utolsó fázisa. A kromoszómák a pólusokra húzódnak, kialakulnak a sejtmaghártyák, majd teljesen kettéosztódik a sejt. Tesztkeresztezés : Ha domináns fenotípusú egyedet párosítunk genotípusa meghatározása céljából recesszív homozigótával. Tetraszóm : Két extrakromoszóma jelenléte (2n+2). Tetraploid : 4 kromoszómaszerelvényű egyed. Tisztán nővirágúság (gynoikus vonalak) : (uborka, sárgadinnye) Hibrid vetőmag

előállításban való felhasználásuk megkönnyíti a hibridizálást, mert így kizárt az anyai öntermék. Fenntartásuk – vegyszeres hímvirág indukcióval ∏ fertilis hímvirágok is fejlődnek, de genetikailag nem rögzül ez a tul. Tömeges kézi hímtelenítés (kasztráció) : (pl.kukorica – könnyű) A hibrid vetőmagot a hímtelenített anyanövényekről aratják le. Tömegszelekció : A kiindulási anyagokból kijelölik az ideális típusnak megfelelő valamennyi növényt, ezekről learatják a vetőmagot, majd több éven át ismétlik. (Ha a kiinduló fajta értékes, csak 1-2 tul-ot kell fokozni.) Eredménye függ attól, hogy ön- vagy idegentermékenyülő-e; + hogy a szelektálandó tul. virágzás előtt v után ismerhető fel A fenotípus alapján válogatnak. Transzlokáció : Két nem homológ kromoszóma részeinek kicserélődése törés után. Trivalens kromoszóma : Három homológ kromoszóma kapcsolódása. Triploid : Három

kromoszómaszerelvényű szervezet. Triszóm : Egy extrakromoszóma jelenléte (2n+1). Univalens : Egy nem párosodott, homológ pár nélküli kromoszóma a meiózis I. profázisában. Váltivarúak : Egylakinál; (kukorica, kabakosok), ahol a nő- és hímvirágok távol vannak egymástól. Vegetatív hibridizálás : Két különböző genotípusú szülői szervezet tulajdonságainak az ivaros folyamat kikapcsolódásával (növényeken oltás) való egyesítése. Vegetatív szaporodás : Utódok keletkezése aszexuális úton. Alapja a mitózis (tartó) (szőlő, burgonya,) Pl. gumók, dugványok, sarjak, oltványok Klón : Vegetatív úton szaporított egy növényegyed utódai. Nincs változékonyság, max mutációkkal (= spontán genotípusos megváltozások.) Hátrány : kórokozók átvitele Vegyszeres kasztrálás (gametocidok) : Gamétaölőkkel való permetezés (pl. búza) a pollensterilitás indukálására; ill. bizonyos vegyületek növfelületre juttatásával a

már képződött hímvirágok elrúgását eredményezi, további hímvirágok képződését átmenetileg gátolja (dinnye). Az így hímtelenített vonal anyavonalként használható Visszakeresztezés : Hibrid visszakeresztezése az egyik szülővel. Visszakeresztezéses nemesítés (backcross) : Egy egyébként kiváló fajtához egyetlen lényeges tul. hozzáadása érdekében (Ön- + idegenterm) Kell : 1) Visszatérő, rekurrens szülő, mely az adott viszonyok között kitűnően bevált fajta; az alapvető jelleg megőrzését biztosítja. 2) Átadó, donor szülő; a rekurrensbe átvinni kívánt tul-ot tartalmazza. Keresztezik őket ∏ az utódnemzedéket megint a rekurrens szülővel ∏ kb. 3 visszakeresztezés után már majdnem teljesen a rekurrens szülőre hasonlít a populáció. Xénia : A pollent adó szülő tulajdonságainak jelentkezése a hibrid mag embrionális szöveteiben. Zigóta : Ivaros megtermékenyítés során két ivarsejt egyesülésével keletkező

sejt. A mitózis (számtartó osztódás) menete : 1) Profázis : a kromoszómaállomány tömörödik, fénymikroszkóppal nem láthatók. A fázis végén a kromoszómák megkettőződnek. 2) Metafázis : A magorsófonalak a kromoszómákat a sejt egyenlítői síkjába húzzák. 3) Anafázis : A megkettőződött kromoszómák szétválnak és a sejt 2 pólusa felé vándorolnak. 4) Telofázis : Kialakulnak a sejtmaghártyák, majd az egész sejt kettéosztódik. A meiózis (számfelező sejtosztódás) menete : 1) I. profázis : A kromoszómaállomány tömörödik, fénymikroszkóp alatt is láthatóvá válik A homológ kromoszómák teljes hosszuk mentén összetapadnak és a nem testvér kromatidák között átkereszteződés, ún. crossing over mehet végbe. 2) I. metafázis : A magorsófonalak a kromoszómákat a sejt egyenlítői síkjába húzzák Egyes kromatidák DNS tartalma az átkereszteződés miatt megváltozhat. 3) I. anafázis : A homológok szétválnak 4) I.

telofázis : A még az interfázisban megkettőződött kromoszómák a sejt 2 pólusára érnek, a sejtmaghártya megjelenésével pedig megkezdődik az interfázis, vagy ezt és a II. profázist kihagyva belépnek a II. metafázisba 5) II. profázis : Nincs kromoszóma megkettőződés! Megjelennek a magorsófonalak 6) II. metafázis : A kromoszómák a sejtek egyenlítői síkjába rendeződnek 7) II. anafázis : A kromatidák elválnak egymástól és önálló kromoszómaként vándorolnak a sejtek pólusai felé. 8) II. telofázis : Kialakulnak a haploid, a kiindulási sejt kromoszómaszámának csak felét tartalmazó gaméták. Meiózis ∏ homológ, nem testvér kromatidák közti átkereszteződés ∏ egy kromoszómán lokalizált, együtt öröklődő tulajdonságokat meghatározó gének elválása, továbbiakban független öröklődése. (előfordulhat) Meiózis ∏ haploid ivarsejtek egyesülése ∏ zigóta (fajra jell. kromoszómaszámmal) , ami félig apai,

félig anyai