Pszichológia | Felsőoktatás » Pszichológia fogalmak

Pszichológia fogalmak Akarat: Az a pszichés folyamat, amely a legközvetlenebbül iktatódik a cselekvésbe, magában foglalaja a célt és a cselekvésnek a céllal összhangban lévő tudatos szabályozását. Appercepció: Az a készségünk, hogy a világot korábbi tapasztalatainknak megfelelően észleljük. Arisztotelész: A lelki működést (= testi történések), a pszichikumot a környezet és a tapasztalat befolyásolja Ágoston : A lélek isteni eredetű, csupán ideiglenesen kapcsolódik össze a testtel Binokuláris távolságészlelés: A mélységet 2 szemmel is tudjuk érzékelni, mert biz. távolságra vannak egymástól. A jobb szemünkkel a tárgyak közepéről és bal oldaláról van éles képünk, és fordítva. A látókéregben ez összegződik Érzékleti élmény. Gibson szerint a mélység közvetlenül érzékelhető a textura gradiens (felület szemcsézettsége) alapján. Csoportosítás: A térben látott tárgyakat v.milyen elven csoportositjuk 1

közelség elve 2. hasonlóság 3 a jó folytatás 4 a zártság elve 5 a közös sors törvénye Descartes: A test és a lélek egymástól függetlenül működő rendszerek. Működésükben gyakorolnak hatást egymásra Dinamikus elmélet: Arra keresi a választ, mik az emberi viselkedés indítékai, motívumai. Mit miért tesz EGO: A ralitás elve vezérli, az a funkciója, hogy megkeresse azokat a „tárgyakat” (tárgy, hely, idő, körülmény), amelyekkel az ID késztetései kielégülnek. Keresi a legjobb kompromisszumot a belső hajtóerők és a külvilág által felállított korlátok között. Elkülönítés: Tárgyat a háttértől. Fajtái: figura háttérjelenség, csoportosítás Emlékezeti működés alapfolyamatai: Kódolás (szenz kódok, hangzások, illat, taktilis érzékletek, ízek, szavak) Tárolás Előhívás (felismerés, felidézés) Emlékezés: Az a közvetett megismerési folyamat, mely az inf-ók tárolásával lehetővé teszi a múltbéli

tapasztalatok felidézését az eredetileg kiváltó ingertár jelenlétében és jelenléte nélkül is. Kiterjeszti a megismerést a múltra Eysenck: A személyek nem tipizálhatók, csak a személyiség tulajdonságok rendeződnek típusokba (tettrekész, megfontolt, szeleburdi, szorongó) Érvényességi együttható: A korábbi tesztérték és a kritériumban (a kérdéses képesség valamilyen más mérése) elért érték közötti korrelációs együttható. Érzelem: Leíró szintű, az objektív valósághoz fűződő szubjektív viszonyulásunk közvetlen egyéni átélés formájában. Az egyszeri, konkrét átélés az emóció Az általánosulás ismétlődése, rögzülése folytán alakulnak ki az érzlemek. Érzékelés: Az a közvetlen megismerési folyamat, amelynek során a világ tárgyainak, jelenségeinek egy-egy tulajdonsága tükdöződik vissza a tudatunkban. Eredménye, képződménye az érzéklet. Észlelés: Az a közvetlen megismerési folyamat, amelynek

során a világ tárgyainak, jelenségeinek összejellege tükröződik vissza a tudatunkban, melynek eredménye nem csak az érzéki kép (érzéklet), hanem a tárgy tudatosulása is. Funkciói: Lokalizáció, Felismerés, Konstancia Figura háttérjelenség: Egy inger 2 v. több területet érint Ebből az egyiket fig-nak, a többit hát-nek nevezzük Fogalom: A dolgok, jelenségek lényegén jelölő szó (konkrét, elvont) Független változó: Az a jelenség, ami az adottfeladat elvégzésében a különbséget jelenti az egyedek számára. Függő változó: A mért viselkedésváltozás, a személy viselkedésének valamilyen mért jellemzője. Gestalt: Alaklélektan. Tudatosan szerveződő lelki jelenségink vannak, melyek a pszic-val megismerhetők. Az egész több, mint részek összege Gondolkodás: Az a legmagasab szintű megismerési folyamat, melynek során a valóság lényeges tulajdonságai és törvényszerűségei elvont és általánosított szinten nagy

információ egységekben tükröződik vissza, és a beszédre, vmint a fogalomrendszerre támaszkodva gondolkodási műveletek segítségével feladatokat old meg, vagy addig ismeretlen összefüggéseket ért meg. Fajtái: fogalomalkotó, problémamegoldó gondolkodás Gondolkodási műveletek: - analízis, szintézis, összehasonlítás, elvonatkoztatás általánosítás, konkretizálás Hasonlóság elve: Ha különböző figurákat látunk, akkor abból az egymáshoz hasonlókat egy látványba szervezzük Hippokratész: Vérmérsékleti (temp) tipológia. Alapja az érzelmek működésének sajátossága. – milyen gyorsan alakulnak ki – mennyire tarósak – energizáltak Szagnvinikus, Kolerikus, Melankólikus, Flegmatikus ID: Ösztön én. Az energiák tárháza, velünk született összetevő Kétféle ösztön lakozik benne, az életösztön és a rombolóösztön. Arra késztet, hogy az ember valamit csináljon. Azonnali szükségkielégítésre ösztönöz Tedd és

most! Jó folytatás elve: Ha bonyolult ábrával, helyzettel találkozunk, megpróbáljuk elemi részekre bontani, és ennek alapján folytatni. Jung: Az egyének külvilágra való fordulása, pszichés energiák irányulása alapján tipizál. Szélsőségek: Extrovezió, Introverzió Az ember ált ambivertált Kategória rendszer: Természetes, vagy időegységeken alapuló táblázat, ahol a megfigyelt jelenségeket az előre meghatározott kategóriákba soroljuk. Megmutatja, hogy egy adott jelenség milyen gyakorisággal fordul elő. Nyitottan kell hagyni, hogy előre nem látott, de fontos jelenségeket be tudjunk írni. Inkluzivitás kr Minden jelenséget be lehessen sorolni valamelyik kategóriába. Exkluzivitás: Egy jelenséget 1 és csak 1 kategóriába lehessen besorolni. Képzelet: Az a közvetett megismerési folyamat, melynek során a meglévő emlékanyagainkat elemeire bontjuk és új struktúrába szervezzük. Képzeleti működés: 1. Aktív (szándékolt) –

reproduktív – produktív 2 Passzív – álom – halucináció – ábránd (akt, passz) Kísérlet: A tudományos megfigyelés módszere, ahol a kutató körültekintően szabályozza a feltételeket, és méréseket végez, hogy változók között kapcsolatokat fedezen fel. Konstancia: Ingerviszonyoktól független észlelés. Lehetővé teszi az ismeretek állandósulását. (szín, nagyság, alak) Konvergencia elmélet: Az öröklésnek és a környezetnek is szerepe van a gy. Fejlődésében. Az ör tul-ok meghatározó szerepűek, a körny csupán azon feltételek fóruma, amelyben az öröklött tul-ok realizálódnak Korrelációs együttható: Statisztikai érték, mely az adatok illeszkedését vizsgálja, hogy milyen kapcsolat van két összetartozó érték között. Nem összefüggés vizsgálat, nem feltétlenül következik egyikből a másik. Közelség elve: Az egymáshoz közel eső elemeket (tárgy, személy) 1 látványba szervezzük és megnevezzük

Közös sors törvénye: Együttmozgás törv-e. A térben az együtt mozgó tárgyakat összetartozónak tiszteljük. Kretschmer: Testalkat és lelki alkat párba rendezése. Testi (piknikus, aszténiás atletikus) Lelki (ciklotim, skizotim, viszkózus) Lineáris perspektíva: Ha egy látványban párhuzamos vonalakat összetartónak látunk, akkor az élményben ez úgy jelenik meg, mintha a vonalak tőlünk távolodnának. Lokalizáció: Látni a tárgyat a térben függetlenül attól, hogy tudjuk-e, mi az a tárgy. Elkülönítés , Mélység – monokuláris és binok. távolságészlelés - , Mozgásészlelés Megbízhatósági együttható: Egy adott tesztben az egyének egymáshoz rendelt pontértékei közötti korrelációs együttható. Megfigyelés: Szándékos, tervszerű észlelés. A tárgyakat meghatározott szempontok szerint észleljük. Monokuláris távolságészlelés: relatív magasság, rel. nagyság, takarás, lineáris perspektíva Mozgásészlelés:

Stroboszkopikus mozgás (a tárgy valójában nem mozog, állóképek villannak fel gyors egymásutánban), Indukált m (m hiányában észlelt mozgás. 2 tárgy kell hozzá, az egyik kisebbnek látszik.), Valódi 1 Relatív: mintázott háttér előtt m A háttér egy része hol látszik, hol nem 2. Abszolút: mintázatlan háttér előtt, a kép valóban elmozdul a retinán. Performizmus: A fejlődés alapvető tényezője az öröklés. A pszichikus fejlődés a már készenlévő alkat növekedése Platón: A lélek az anyagfó független, így a testtől is. Örök és halhatatlan Problémamegoldó gondolkodás: 1. Ténymegállapítás (spontán, tervszerű, téves, irreális, szubj) 2. Probléma módosítása (reális-irreális, gyakorlati-gondolati) 3 Megoldási javaslat 4. Kritika 5 Mellékes mozzanatok említése 6 Csodálkozás, tetszés 7. Bosszankodás 8 Kételkedés 9 A munka feladása Projektív tesztek: Az egyén képzeletét használják ki, és arra a feltevésre

támaszkodnak, hogy az egyén képzeletének termékei révén felfed valamit önmagából. Pl Rorschach-teszt, TAT Pszic. Irányzatok: 1 Behaviorizmus: Viselkedéstan S-R pszich 2 Gestalt pszic: Alaklélektan Tudatosan szerveződő lelki jelenségeink vannak, pszic-val megismerhetők. Mondanivalója: az egész több, mint részek összessége (alakminőség) 3. Pszichoanalízis: Tudatos és tudatalatti lelki jelenségeink vannak Tartalma megismerhető a szabad asszociáció segíts-vel Relatív magasság: Ha egy látványban az egyik tárgyat magasabban észleljük, mint a másikat, akkor ez az élményben úgy jelenik meg, hogy a magasabban lévő tárgy tőlünk távolabb van. Relatív nagyság: Ugyanaz, mint fent. Kisebb-nagyobb, kisebb-távolabb Statikus (szem.) elmélet: Rubinstein-Kovaljon 3 elm-i egység Pszichikus állapotok: 1. figyelem 2 hangulat 3 aktivált áll Pszichés folyamatok: 1 megismerő foly-ok (érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás) 2.

érzelmi foly-ok 3 akarati f Pszichikus tulajdonságok: 1. képességek (komm, mem, képzerő, művelet megoldő, probl. megoldó kép, kreativitás, megf kép, fiz állókép, ügyesség) 2 irányultság béli tul-ok (törekvések, motivációk) 3. jellem tul-ok (1 akarati – célkitűzés, céltartás, határozottság akaraterő, kockázatvállalás - 2. viszony – Önmagunkoz való visz=éntudat, énkép önbecsülés. Másokhoz való visz=kapcsolati igény, együttműk szándék segítségadás, önzetlenség, felelősségvallalás, másik becsülése. Tevékenységhez való visz=munkavégzés szándéka) Szemantikai kódolás: Az inf-ók úgy kerülnek át a rövidtávúból a hosszútávú memba, hogy jelentést kap a tartalom, valamit értelemszerűen tudunk hozzá kapcsolni Személyiség (Gegesi Kis Pál): A ~ adott biológiai alapokon természeti és társadalmi környezeti hatásokra kialakuló testi, szervezeti és pszichés történések, egyedi rendezettségű

összessége és egysége. (Allport): A ~ azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül, amelyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását. Szociológia: A gyerek születésekor tiszta lappal indul, teljesen a környezete formálja olyanná, amilyenné válik. Forrása az angol szenzualizmus SZUPEREGO: Úgy müködik, mint a lelki ismeret. Letiltja az Id bűnös késztetéseit Vezérlő elve a tökéletesség elve. Képződményei az erkölcsi értékek (lelkiismeret, bűntudat, szégyen) Tabula rasa: Tiszta lap. Mindenki egyenlő eséllyel születik, a környezete dönti el, hogy kiből mi lesz Takarás: Ha egy látványban egy tárgy körvonalai metszik egy másik tárgy körvonalait, akkor ez az élményben úgy jelenik meg, hogy az átmetszett körvonalú tárgy tőlünk távolabb van. Tipológiák: Arra szolgálnak, hogy v.mely személyiséget a leginkább rá jellemző csoprtba be tudjuk sorolni. 1 Hippokratész 2 Kretschmer 3 Jung

4 Eysenck Zártság elve: Egy látványban a hiányzó részeket gondlatban kitöltjük, zárttá, értelmezhetővé tesszük