Oktatás | Andragógia » Felnőttképzés tételek, 2007

Felnőttképzés tételek - 2007 1. tétel A felnőttképzés irányítása és szabályozása, területek szerint és átfogóan Az egész életen át tartó tanulás fontosságára Magyarországon az 1998-ban megfogalmazott kormányprogram világított rá először. A kormányprogram alapján az Oktatási Minisztérium 2 évig készítette elő a felnőttképzési törvényt. A törvénytervezetet végül hosszas viták után 2001. decemberében fogadták el (2001 évi CI törvény) az elfogadott törvény alapvető célja, hogy egységesen szabályozza az állami szerepvállalást és támogassa, illetve bővítse a felnőttek részvételét az oktatásban és a képzésben. A felnőttoktatási törvény (2001. évi CI törvény) alapelve: Az alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár teljes életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára

bővüljön, hogy az állampolgár meg tudjon felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés elvárásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába, és sikeresek legyenek életük során, valamint a felnőttkori oktatás, és képzés révén az életvitel minősége javuljon. Az oktatás szerkezeti felépítése: KÖZOKTATÁS: Célja: általános műveltséget ad. Képessé tegye a tanulót nagy információ feldolgozására - közismeret - nyelv - szakma Jellemzői: - kötelező szabályozott ingyenes, illetve jelentős részben államilag támogatott Törvényi szabályozás: Közoktatási törvény (1993. évi) - a rendszer működtetését az állam vállalja tanulók, szülők, alkalmazottak jogai, kötelezettségei iskolák működése tananyagok, tantervek SZAKKÉPZÉS: Célja: a munkaerőpiac, és az állam által elvárt szakmák teljesítéséhez szükséges tudás megszerzése Jellemzői: - iskolarendszerű, iskolarendszeren

kívüli (közös rész OKJ, vizsgarendszer, irányítási rendszer) Törvényi szabályozás: Szakképzési törvény (1993. évi) - Országos Képzési Jegyzék Irányítási rendszer Gyakorlati képzés Tanuló szerződés Vizsgarendszer Tanulói juttatások FELSŐOKTATÁS: Célja: Munkaerőpiac, tudomány, kutatás Törvényi szabályozás: Felsőoktatási törvény (1993. évi) (módosítva: 2005, 2006) - Felsőoktatási intézmények Intézmények működtetése Finanszírozási rendszer Hallgatók, oktatók jogai, kötelességei FELNŐTTKÉPZÉS: Célja: általános, nyelvi, szakmai képzés felnőttek részére Törvényi szabályozás: Felnőttképzési törvény (2001. CI törvény) (módosítva: 2003): - felnőttképzés tartalmi követelményei felnőttképzés irányítása és intézményrendszere felnőttképzési intézmények és programok akkreditációja állam által támogatott képzések - Pénzügyi jogszabályok: - Államháztartási törvény

Költségvetési törvény - Szakképzési hozzájárulási törvény: - Saját dolgozók képzése Szakképzési alap rész IRÁNYÍTÁS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER: - Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (feladata: az SZCSM, OM munkáját segíti, szakmai döntéselőkészitő, kezdeményező és javaslattevő feladat. o Véleményt nyilvánít:  Felnőttképzést érintő stratégiai kérdésekben  A támogatási rendszer elveirő  Jogszabályok tervezetéről  Akkreditációs eljárás szabályairól követelményrendszeréről Működésének feltételeiről az FMM gondoskodik.) és szakmai - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet o feladata:  fejlesztési feladatok ellátása, módszertani fejlesztések  szakmai dokumentációk, adatbázis létrehozása, fejlesztése  kutatások összehangolása  felnőttképzésben dolgozók szakmai és módszertani továbbképzésének fejlesztése  kapcsolat erősítése a

felsőoktatás, közoktatás és közművelődés között  nemzetközi együttműködések erősítése  Felnőttképzési Akkreditációs Testület Titkárságának (FAT Titkárság) működtetése - Munkaügyi Központok (feladata: nyilvántartást intézményekről, ellenőrzi a tevékenységüket) - Felnőttképzést folytató intézmények vezet a felnőttképzési A felnőttképzést folytató intézmények részére támasztott követelmények: - Akkreditációs eljárás: (dönt a Felnőttképzési Akkreditációs Testület) o Intézményi akkreditáció o Program-akkreditáció INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓ:  Célja: - garanciát ad a minőségről - állami támogatás felhasználásának áttekinthetőségét biztosítja PROGRAM-AKKREDITÁCIÓ:  Célja: - a szakképzés akkreditációja - Kötelező rendelkeznie: o Szakmai Tanácsadó Testülettel  3 főből áll  1 fő lehet a képző szervvel munkaügyi kapcsolatban  FELADATAIK: • Éves

képzési terv, és a beszámoló (2 évente) jóváhagyja • Minőségbiztosítási rendszer kialakításában közreműködik • Segíti a szakmai nyilvánosság, és közönségkapcsolatok kialakítását o Éves Képzési Tervvel tartalmazza:  Tervezett képzések  Képzések célcsoportja  Finanszírozás forrásait  Képzéshez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját o Felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást kell nyújtania  előzetes tudásszint felmérés  pályaorinetációs és –korrekciós tanácsadás  képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás  elhelyezkedési tanácsadás  álláskeresési technikák oktatása - Akkreditációs eljáráshoz egy formanyomtatvány és az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:                   Intézményi létesítő okirat másolatát Intézmény képviselőjének

aláírási címpéldányának másolatát Nyilvántartásba vételi dokumentum másolatát Eljárási díj kifizetését igazoló dokumentum másolatát (kb 400.000 Ft) Képzési tevékenységért felelős személy szakmai önéletrajzát, bizonyítvány másolatát Nyilatkozat (képviselőtől) a Szakmai Tanácsadó Testületnek mely tagja áll munkaügyi viszonyban az intézménnyel Szakmai Tanácsadó Testület alapítását, működését igazoló dokumentum másolatát Szakmai Tanácsadó Testület által jóváhagyott éves képzési tervet (okt. 1 után az elfogadást + következő évi tervet) Képzési terv jóváhagyásának dokumentumait Humánerőforrás – tervet Intézményi minőségpolitikát Tárgyévi minőségcélokat Képzési és értékelési folyamat leírását Tudásfelmérések és beszámításának folyamatleírását Vevőszolgálati és panaszkezelési folyamat leírását Minőségbiztosítási rendszer leírását Önértékelési rendszer Nyilatkozat

az adatok kezelésének hozzájárulásáról Felnőttképzési szerződés megkötése kötelező Felnőttképzés fogalma: Felnőttképzési tevékenység: az iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló nyelv, vagy szakmai képzés. Felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény, cég jellemzői: - nyilvántartási rendszer része o intézmény megnevezése o székhely, telephely címe - nyilvántartási szám, időpont szakmai tevékenység két évenként beszámoló készítése Munkaügyi Központ nyilvántartja, és ellenőrizheti is Szerepel az SZCSM, OM, FSZH honlapján Regionális Képző Központok (RKK) jellemzői: - Állami Foglalkoztatási Szolgálat része RKK-t az SZCSM hoz létre és működtet Központi költségvetési szerv az FMM rendeletben szabályozza a működését MPA-ból támogatott képzések felhasználását Iskolák: - Felsőoktatási

intézmények Térségi Integrált Szakképző Központok (szakmunkások gyakorlati helye, amelyre több település közösen pályázik, ha nincs lehetőség vállalatoknál, cégeknél a gyakorlati helyet eltölteni) Képzési vállalkozások Non-profit szervezetek Nemzeti Felnőttképzési és Szakképzési Intézet Szociális és Munkaügyi Minisztérium Testületek: Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács, MAT, OÉT, Szakképzési Bizottság Kapcsolatok a többi Minisztériummal Állami Foglalkoztatási Szolgálat Regionális Képző Központok Foglalkoztatá si és Szociális Hivatal Iskolarendszerű Szakképzés OKM -SZMM Regionális Munkaügyi Központok (7) Szakképzés, iskola rendszeren kívüli oktatás, képzés SZMM Foglalkoztatási, Felsőoktatási törvény Közoktatási, Szakképzési törvény Önkormányzatok, egyéb fenntartók ISKOLÁK Munkaügyi Központok Felnőttképzési törvény Szakképzési törvény Felnőttképzési

tevékenységet folytató cégek, intézmények, RKK Felsőoktatási intézmények 2. tétel Iskolarendszerű felnőttoktatás sajátosságai A törvények szerint jogi, tartalmi, finanszírozási, minőségbiztosítási és támogatási szempontból a felnőttoktatás az iskolarendszerben – a közoktatási-, a szakképzési-, és a felsőoktatási törvények által - szabályozott keretek között folytatott nevelési-oktatási-képzési tevékenység. Az iskolarendszerű felnőttoktatás intézményhálózata által biztosított felnőttkori második esély az egész életen át tartó tanulás kiindulópontja és nélkülözhetetlen feltétele. Az utóbbi 10-12 évben az iskolarendszerű felnőttoktatás intézményrendszerének meghatározó hányada rendeskorúak iskoláinak tagozatává degradálódott, a tananyagfejlesztés és a tankönyvírás szinte megszűnt, melynek következtében ezek az iskolák vesztettek versenyképességükből és jelentős modernizációra

szorulnak. Fogalma: Az iskolarendszerű felnőttoktatás az iskolarendszer részeként lehetőséget biztosít arra, hogy a felnőttek, akik az erre hivatott életkorban bármely okból iskolai tanulmányokat nem folytattak, vagy újabb igényeikhez képest alacsonyabb fokon fejeztek be, a közoktatásban és a felsőoktatásban elérhető bármely végzettséget utólag megszerezzék. Funkciója: A felnőttek iskolái a felnőttoktatás pótló funkcióját végzik elsődlegesen. Általában befejezett iskolai végzettség megszerzésére irányul, vagy magasabb iskolai végzettség megszerzésére. Jogi háttere: - 1993 évi LXXIX. (79) közoktatási törvény egy paragrafusa (78 §) - 1993. évi LXXVI szakképzési törvény - 1993. évi LXXX felsőoktatási törvény - NAT Nemzeti Alaptanterv Intézményei: Hazánkban a II. világháború után a dolgozók iskolájaként működött az iskolarendszerű felnőttoktatás. Ezeket az önhibájukon kívül iskolai képzésben nem

részesült felnőtt dolgozók iskolai tanulmányairól szóló miniszteri rendelet hozta létre.(Ideiglenes Nemzeti Kormány 11 130 /1945. M E számú rendelete alapján Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök, és Teleki Géza kultuszminiszter neve alatt. Első teljes tanév 1946/47 volt) - dolgozók általános iskolája - dolgozók gimnáziuma - dolgozók szakközépiskolája - szakmunkások szakközépiskolája Jellemző szervezeti alapformája az esti és a levelező tagozat. A ’90 –es években a rendszer átalakult, és az elnevezése is megváltozott, felnőttek iskolái, vagy második esély iskolái lettek. Ma a felnőttek iskoláiba járók nagy része nem rendelkezik munkahelyi tapasztalattal. Az átlagéletkorban is jelentős változás ment végbe ma a tanulók 2/3-a 16-25 éves fiatal. - Felnőttek általános iskolája: Lehetőséget ad arra, hogy a köteles életkoron túl általános iskolai végzettség nélkül maradtak általános iskolai végzettséget

szerezzenek. A szociális és kulturális hátrányokkal küzdő rétegeknek ad második esélyt. A tanköteles életkoron túl jutott tanulókat fogadhatják be, és van lehetőség nappali munkarend szerint is tanítani. - Felnőttek gimnáziuma: Négyéves érettségit adó középiskola. - Felnőttek szakközépiskolája: Négyéves középiskolák, melyek szakképzettséget és érettségit adnak együtt. Intézményeikhez tartoznak a középfokú szakképesítés és az érettségi utáni szakképző évfolyamok esti és levelező tagozatai. A szakmunkások szakközépiskolája 2005-ig létezett, utána megszűnt - Felsőoktatás: A felsőoktatás felnőttek számára is nyitott formáinak látványos fejlődése szintén a kilencvenes évek elején kezdődött 1990-2001 között a főiskolákra és egyetemekre beiratkozottak száma megháromszorozódott. Jogviszony: Az iskolarendszerű felnőttoktatásban tanulói jogviszony, vagy hallgatói jogviszony jön létre az oktatási

intézmény és a képzésben részvevő felnőtt között. Finanszírozás: Az iskolarendszerű felnőttoktatás „fejkvótával” finanszírozott, állami normatív finanszírozásban részesül, melynek mértéke iskolatípusonként eltérő, és tanulói/hallgatói létszám után jár. Mivel az állam és/vagy az önkormányzat finanszírozzák az oktatást, így a képzés a résztvevők számára kedvezményes, vagy ingyenes. Mi alapján folyik az oktatás? Iskolai rendszerű tanterv alapján folyik a tanítás általános, és nyelvi területen. A szakmai képzés csak az OKJ-ban meghatározott szakképesítések megszerzésére irányulhat. Kik tanítanak? A felnőttek iskoláiban esti és levelező tagozatokon főállású pedagógusok tanítanak, akik délelőtt még a rendeskorúakkal foglalkoznak. Az iskolarendszerű felnőttoktatásban az eltérő életkori és szociokulturális sajátosságok miatt eltérő didaktikai eszközök, időbeosztás és módszer szükséges.

A megszerezhető végzettségnek egyenértékűnek kell lenniük a rendeskorban megszerzettekkel. Ágazati irányítás: Az iskolarendszerű felnőttoktatás ágazati irányítását az Oktatási Minisztérium látja el. 3. tétel Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés sajátosságai Az iskolarendszeren kívüli képzés területén is jelentős változások mentek végbe. Megjelentek a profitorientált magánvállalkozások, amelyek felismerve az oktatásban rejlő lehetőségeket, különböző tanfolyamok szervezésében látták a meggazdagodás útját. A ’90-es évek elején a felnőttképzés piaci jellege került előtérbe. A „felülről szabályozott” tudáselosztást felváltotta a szolgáltató jellegű felnőttképzés. Ezért 1997-től kötelező az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények nyilvántartásba vétele. Fogalma: Iskolarendszeren kívüli képzés minden olyan képzés, amelynek résztvevői nem

állnak a képző intézménnyel tanulói, vagy hallgatói jogviszonyban. Nem feltétlenül kötődik oktatási intézményhez, színterei sokfélék lehetnek. Az iskolarendszeren kívüli képzés legnagyobb területe a munkaerőpiaci képzés, de ide tartoznak a foglalkoztatási célú képzések és munkahelyi képzések is. Funkciója: Elsődlegesen sajátos, speciális kiegészítő funkciót tölt be. Fontos motiváció az alkalmazkodás kényszere, a munkanélküliségtől való félelem. Elsősorban továbbképzésre, magasabb végzettségi szint megszerzésére irányul. Jogi háttere: - 2001. évi CI törvény a felnőttképzésről Intézményei: Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek hárompólusú intézményrendszere alakult ki. Valamennyi intézmény részére kötelező a regisztráció, melyet a székhelye szerint illetékes Megyei Munkaügyi Központok végeznek. Az intézmények 1/3-a költségvetési szerv (közép és felsőfokú intézmények, 9 RKK), 12

% non-profit intézmények, 50 % gazdasági társaságok. Eltérő szabályok, és finanszírozási formák jellemzőek a különböző típusú intézményekre. - Költségvetési szervek: o Alaptevékenységükhöz önkormányzati és/vagy állami támogatásban részesülnek, amelynek nagysága változó, de általában nem fedezi az összes kiadásukat, így jól felfogott érdekük különböző bevételek megteremtése. o Kiegészítő tevékenységként végzik az iskolarendszeren kívüli szakképzést. Az iskolák működésében, finanszírozásában így kiegészítő forrást jelent az e tevékenységből származó bevétel (a képzés nem igényel plusz beruházást). - Regionális Képző Központok (RKK): o A foglalkoztatási és munkaügyi miniszter hoztat létre az emberei erőforrás országos és regionális feladatainak ellátása érdekében. o Alapfeladata:  Ellátja a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzését  Közreműködik

a foglalkoztatást elősegítő képzések lebonyolításában Ellátja a szakképzési törvényben számára meghatározott feladatokat,  Részt vesz felnőttképzési nemzetközi programokban  Felnőttképzési tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt. Alaptevékenységük az iskolarendszeren kívüli szakképzés, amely bevételforrást jelent számukra.  o - Non-profit szervezetek: o Alapítványok o Közalapítványok o Egyesületek o Közhasznú társaságok o A non-profit szervezetek általában speciális feladatokat látnak el, mint pl. a fogyatékos felnőttek képzése. o A legnagyobb, legjelentősebb hálózattal rendelkező civil szervezet: NÉPFŐISKOLA. - Gazdasági társaságok: o Saját bevételeik felhasználásával gazdálkodnak. o Bevételekre a képzési piacon próbálnak szert tenni. o Képzési piac = keresleti és kínálati viszony határozza meg Jogviszony: Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben szerződéses

jogviszony jön létre a felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben résztvevő között. A felnőttképzési szerződés kötelező tartalmi elemeit a felnőttképzési törvény szabályozza. Finanszírozás: Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés tandíjjal és normatív támogatással finanszírozott és adókedvezménnyel támogatott. Mi alapján folyik a képzés? A formális (azaz intézményen belüli, általában formális végzettséget igazoló bizonyítvánnyal záruló) és a nem formális rendszerben is az oktatás/képzés képzési program alapján folyik. Felnőttképzés csak képzési program alapján indítható, melynek előírásait a felnőttképzési törvény szabályozza. A felnőttkori tanulás folyhat általános, szakmai és nyelvi területen A szakmai képzés irányulhat az OKJ-ban meghatározott és azon kívüli szakképesítések szakmai kompetenciák megszerzésére is. Kik tanítanak? Az iskolarendszeren kívüli képzéseken

általában megbízási szerződéssel és/vagy vállalkozási szerződéssel alkalmazott, jól fizetett és megfelelő felkészültséggel rendelkező óraadó tanárok (optimális esetben andragógusok) többségében gyakorlati szakemberek tanítanak. Azok a vállalkozások maradnak fenn, amelyek nyereségesek tudnak maradni, mert tanfolyamaik keresettek és biztosítanak egyfajta minőséget. Ágazati irányítás: A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium látja el. 4. tétel A felnőttoktatás a közoktatás és a felsőoktatás rendszerében A felnőttoktatás szerepe és rendszere a közoktatásban és a felsőoktatásban a változó környezet hatására folyamatos változáson ment át. Alkalmazkodott a változó igényekhez Változó környezet alatt a következőket értjük: - gazdasági fejlődés - társadalmi környezet változása - politikai környezet változása - technológiai fejlődés - információs, kommunikációs, technológiai fejlődés -

tudásgazdagság A változások több formában nyilvánultak meg: - mennyiségi - strukturális - tartalmi - minőségi KÖZOKTATÁS: Általános iskolai felnőttoktatás: - súlya meggyengült, intézmények száma jelentősen csökkent - a területi eloszlás ugyanakkor arról árulkodik, hogy nagy területek maradnak ellátatlanul - okok: o igények csökkenése, o megváltozott finanszírozási és felelősségi rendszer (az iskolák fenntartása helyi feladattá vált, a gyerekek után több a támogatás, kisebb normatív támogatásért = több munka) Középfokú képzés: - az utóbbi évtizedben növekedett - önálló intézmények száma csökkent, de az ifjúsági képzés iskolái egyre nagyobb számban indítanak felnőttképzési osztályokat o Ennek hátterében a befejezett középfokú végzettség felértékelődése, és az ezzel kapcsolatos tanulói igények emelkedése áll o Másrészt az iskolák törekvései, hogy finanszírozási okokból korrigálják az

ifjúsági képzés demográfiai okból csökkenő tanulószámát. o Szerepet játszott még a növekvő munkanélküliség, amely a nappali képzésben lévőket még 2 évig az iskolában tartották. o A felsőoktatásban a nappali tagozatos továbbtanulási lehetőségek bővültek. Felsőoktatás: - kinyíltak a keretek pontszámok csökkentek a keretszámok nőttek. Megjelent tömegével a költségtérítéses forma - Szűkítik a kapukat (iskolákat zárnak be). - A társadalmi környezet változása miatt több diplomásra van szükség. A résztvevők száma, arányai: - nem rendelkezünk mindenhonnan pontos adatokkal - az iskolarendszerű képzésben résztvevőket másképpen rögzítik, mint az iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevőket, ezért nehéz az összehasonlítás - az iskolán belüli rendszer pontosan rögzít a normatíva miatt - A felnőttoktatásban résztvevők száma 2000-ben 686.000 – 786000 közötti - A statisztikák szerint a

felnőttképzésben résztvevők 40% ebben a rendszerben folytatja tanulmányait. o Alapfokú képzés:  Visszaszorulásának oka a befejezett alapfokú végzettséggel rendelkezők arányának emelkedése, illetve az intézmények költséges fenntartása  Az intézmény létjogosultságát indokolja hogy az oktatási rendszerből kilépők 3 % nem végzi el az iskolát, valamint a hazai fiatalok az alapkészségek tekintetében elmaradnak az átlagtól.  Az alapkészségek javítását, a hiányzó kompetenciák pótlását szolgáló intézményrendszer teljesen hiányzik.  A tanulók ¾-e az általános iskola utolsó 2 évét fejezi be a felnőttképzésben (20-30 évesek dominálnak). o Középfokú képzésben: 4 intézménytípus működik: • Gimnáziumi képzés, szakközépiskolai képzés azokat gyűjti össze, akik középiskolai képzésben korábban nem vettek részt, vagy onnan kimaradtak. • Gimnáziumot az ifjúsági képzés helyett felnőttoktásban

végzik (10 %) • Fiatal tanulói réteg, aki középfokú végzettségét utólagosan igyekszik megszerezni, többnyire általános képzésben (gimi 21-25 év 14%) • Szakmunkásképzésben végzett tanulók, akik rögtön továbbtanulnak a középfokú végzettség megszerzése érdekében (12%) • Szakmunkásképzésben végzett tanulók, akik nem rögtön tanulnak tovább a középfokú végzettség megszerzése érdekében (21-25 évesek 18%) 5. tétel A munkaerőpiaci képzések, a regionális képző központok képző tevékenysége A munkanélküliekkel az iskolarendszeren kívüli munkaerőpiaci képzési rendszer foglalkozik: Munkaerőpiaci képzés. a regionális központok képző tevékenysége Fogalom: Munkerőpiaci képzésnek azt az iskolarendszeren kívüli képzést nevezzük, mely egy államilag elismert szakképesítés, vagy egy adott munkakör magasabb szintű ellátásához szükséges szaktudás megszerzésére készít fel, de a hagyományos

iskolarendszernél közvetlenebb módon, kifejezetten a munkaerőpiac mindenkor aktuális problémáinak, feszültségeinek oldására, illetve azok megelőzésére A munkaerőpiaci képzések finanszírozásának legfőbb forrása az 1991-es Foglalkoztatási törvény által létrehozott Munkaerőpiaci alap Foglalkoztatási alaprész, melynek bevételi forrását a munkaadók és munkavállalók befizetései, központi költségvetési támogatás, a privatizációból származó bevételek egy része, és egyéb bevételek képezik. A Munkaerőpiaci alappal a Munkaügyi Minisztérium rendelkezik, ennek az alapnak az anyagi forrásaiból finanszírozza többek között a munkanélküliek segélyeit, jövedelempótló támogatásait, a munkaügyi minisztérium intézményi és hivatali infrastruktúrájának egy részét, és részben az iskolai rendszerű szakképzést támogató Szakképzési Alaprészt is. A Foglalkoztatási Alap döntő többsége decentralizált formában kerül

felhasználásra a pénzügyi források odaítélésében, felhasználásában így döntő szerepe van a megyei (fővárosi) munkaügyi központoknak, melyek a munkaerőpiacról szóló, általunk összegyűjtött és elemzett információk, a feltárt mindenkori képzési igények alapján mint .megrendelők kötnek megállapodást a kiterjedt képzési piac általuk legalkalmasabbnak ítélt szereplőivel. Ebből az összegből - pályázati rendszerben vagy egyéb módon - a képző intézmények szervezetek, vállalkozások sokasága részesülhet, (így a munkaerőpiaci képzésből részt vállaló iskolák, sőt felsőoktatási intézmények is). A foglalkoztatási alap pénzügyi forrásaira építhetnek elsősorban - mint az iskolarendszeren kívüli képzés legnagyobb, jól szervezett hálózatként működő intézményei: a Regionális Munkaerőfejlesztő- és Képző Központok (a következőkben: Regionális Képző Központok). E központok - mint a Munkaügyi

Minisztérium intézményei - széles, folyamatosan karbantartott. program-kínálatukkal, korszerű technikai felszereltségükkel, a felnőttek tanulásának leginkább megfelelő módszerek és időbeosztás alkalmazásával törekszenek az adott térség (régió) munkaerőpiaci igényeit kielégíteni. Épületen belüli képző kapacitásuk mintegy 3 500 fő évente. Az ország egész területén folytatott munkaerőpiaci képzéseknek a regionális képzőközpontok mintegy 10 %-át valósítják meg a támogatott képzésekből viszont évente mintegy 30-35 %ban részesednek. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a központok kifejezetten felnőttoktatási intézmények, így léttrehozásuk rést ütött a magyar szakoktatás korábbi, szemléletén. Az új hálózat világbanki kölcsönből való kiépítésének egyik fontos érve volt ennek az új szemléletnek és metodikának a modell-értékű megjelenése is. A regionális képző központok, már működésük első

éveiben több mint száz, az Országos Képzési Jegyzékben nyilvántartott szakképesítésre dolgoztak ki képzésük sajátosságainak megfelelő (modularizált) képzési programot, és mintegy 240 rövidebb időtartamú, a helyi igényekre alapozott betanító-képzést (kompetencia-kurzust.) A képző központok alapfeladatai közé tartoznak olyan munkaerőpiaci szolgáltatások is, mint a képzési tanácsadás (pályaorientáció), a felzárkóztató programok, illetve az elhelyezkedést segítő (álláskereső) technikák oktatása. Működésük költségeinek csupán egy részét kapják az államtól. Viszont költségvetésüknek igen elentős részét (több mint 80 %-át) teszi ki a Foglalkoztatási alap támogatása, mely elsősorban a munkanélküliek képzésére szolgál. A szabályzórendszer jóvoltából, a központok ösztönözve vannak arra, hogy törekedjenek értékes infrastruktúrájukat, képző kapacitásaikat minél intenzívebben hasznosítani a

képzési vállalkozások szabad piacán