Oktatás | Andragógia » Felnőttképzés tételek, 2008

Felnőttképzés tételek - 2008 1. Tétel A felnőttképzési törvény alapelve Az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába, és sikeresek legyenek életük során, valamint a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon. A törvény hatálya A törvény hatálya kiterjed a felnőttképzési tevékenységet és a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet folytató felnőttképzési intézményekre:  közoktatási intézményekre  szakképző intézményekre  felsőoktatási intézményekre  közhasznú társaságokra,

egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra  egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásaira,  Magyar Köztársaság területén oktatási tevékenységet folytató külföldi szervezetekre, személyekre. Mi minősül felnőttképzési tevékenységnek? 1 A törvény definíciója szerint felnőttképzési tevékenységnek a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés minősül, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. Felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formái különösen az előzetes tudásszint felmérés, a pályaorientációs és- korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési

tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása. A felnőttképzés irányítása : a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter látja el. Országos Felnőttképzési Tanács Az Országos Felnőttképzési Tanács (OFkT) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter felnőttképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik. Az OFkT véleményt nyilvánít:  Felnőttképzést érintő stratégiai kérdésekben  Felnőttképzés-támogatási rendszer elveiről,  Felnőttképzést érintő jogszabályok tervezetéről  Akkreditációs eljárás szabályairól és az akkreditáció szakmai követelményrendszeréről. Nemzeti Felnőttképzési Intézet Legfontosabb feladatai:  Felnőttképzési fejlesztési feladatok ellátása, a felnőttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztése  Felnőttképzésre vonatkozó

szakmai dokumentációk, adatbázis létrehozása és fejlesztése  Felnőttképzési kutatások országos összehangolása  Felnőttképzési szolgáltatások  A felnőttképzés, a közoktatás, a felsőoktatás, illetve a közművelődés közötti kapcsolat erősítése 2  Nemzetközi együttműködés  A Felnőttképzési Akkreditációs Testület Titkárságának (FAT Titkárság) működtetése. Felnőttképzési Akkreditációs Testület A Nemzeti Felnőttképzési Intézet keretében megkezdte működését a Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT) Titkársága. A FAT 2002-ben elfogadta a felnőttképzést folytató intézmények akkreditációjának eljárásrendjét valamint követelményrendszerét, melyet a miniszter jóváhagyott, kihirdetett. Ennek alapján megkezdődött a felnőttképzési intézmények akkreditációja. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása A felnőttképzési intézmények kizárólag akkor

jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. A felnőttképzési intézmények nyilvántartásba vétele kötelező. A bejegyzés kérelemre történik és 4 évig érvényes. A nyilvántartást a megyei munkaügyi központok központi szervezeti egységei vezetik. A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány) valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, ügyfelet tájékoztatni, ill. a közreadott írott tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni. Az ellenőrzést a munkaügyi központ végzi. A felnőttképzést folytató intézmények

akkreditációja, programakkreditáció Az akkreditáció céljaként a képzésben résztvevők fogyasztóvédelmét, a felnőttképzés rendszerének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét fogalmazta meg. A törvény kétfajta 3 akkreditációs eljárást határoz meg: intézmény-akkreditáció, program-akkreditáció. Egymástól függetlenek, külön kérhető, egyik megléte nem feltétele a másiknak. Az akkreditációs eljárás feltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény rendelkezzen a felnőttképzési törvényben meghatározott szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott képzési tervvel, valamint a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson. Szakmai tanácsadó testület A szakmai tanácsadó testület legalább 3 főből áll, melyből 1 fő állhat a felnőttképzési intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban. Feladatai: Jóváhagyja a felnőttképzést folytató intézmény éves képzési

tervét és kétéves beszámolóját. Közreműködik a felnőttképzést folytató intézmény minőségbiztosítási rendszerének kialakításában. Segíti a felnőttképzést folytató intézmény szakmai nyilvánosságának, valamint közönségkapcsolatainak kialakítását. Éves képzési terv Az éves képzési terv tulajdonképpen a felnőttképzési vállalkozás oktatási tevékenységére vonatkozó „üzleti terve”, mely tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forrásait, személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját. A szakmai tanácsadó testület véleményezi és hagyja jóvá. Akkreditáció iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani a FAT-hoz. Csatolandók: 1. az intézmény létesítését igazoló okirat másolata 2. az intézmény képviseletére jogosult személy aláírási címpéldányának másolata 3. felnőttképzést folytató intézmény nyilvántartásba vételét igazoló

dokumentum másolata 4. akkreditációs eljárási díj megfizetésének igazolását 5. képzési tevékenységért felelős személy szakmai önéletrajza 4 6. nyilatkozat, hogy mely személy áll az intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban 7. szakmai tanácsadó testület alapítását, működtetését igazoló dokumentum 8. érvényes, a szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott éves képzési terv 9. képzési terv szakmai tanácsadó testület által történő jóváhagyásának dokumentuma 10. humánerőforrás-terv, 11. minőségpolitika 12. tárgyévi minőségcélok 13. képzési és értékelési folyamat leírása 14. az előzetesen megszerzett tudás felmérésének és beszámításának folyamatleírása 15. vevőszolgálati és panaszkezelési folyamat leírása 16. intézmény működési folyamatait meghatározó minőségirányítási rendszer 17. önértékelési rendszer Programakkreditáció Felnőttképzést csak képzési

program alapján lehet folytatni. Az intézménynek el kell készítenie az adott képzési programját, mely tartalmazza a képzés során megszerezhető kompetenciát, a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, képzési időt, oktatandó tantárgyakat, óraszámokat, maximális csoportlétszámot, oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket, szükséges tankönyveket, számonkérések rendjét, vizsgáztatási követelményeket, munkaköröket, képzésről, ill. a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit. Felnőttképzési szerződés A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt. Megkötése kötelező Tartalmazza:  Képzéssel megszerezhető képzettséget vagy kompetenciát  Résztvevő teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módja 5  Képzés helyét, időtartamát,

ütemezését,  Képzési díj – beleértve a vizsgadíj – mértékét  Fizetési feltételeket és módozatokat  Részt vevő felnőtt és a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,  Mindazt, amit a felnőttképzési intézmény a korrekt és részletes tájékoztatás érdekében fontosnak tart  Mindazt amit a jogszabály előír A felnőttképzési törvény IV. része a felnőttképzési támogatások általános szabályairól rendelkezik. Felnőttképzési normatív támogatás. Az állam a költségvetési törvényben meghatározott mértékű felnőttképzési normatív támogatást nyújt a felnőttképzést folytató akkreditált intézményben folyó: - Első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt, valamint a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi és szakmai képzéséhez. Saját munkavállaló

képzésének támogatása: A munkavállaló felnőtt képzést a munkaadó a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI Törvényben meghatározott módon és mértékben támogatja. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai szerint a felnőttet, ill. a felnőtt hallgatót a képzésben történő részvétele alapján személyi jövedelemadó-kedvezmény illeti meg. 6 2. Tétel A felnőttoktatás az iskolarendszerben – a közoktatási-, a szakképzési-, és a felsőoktatási törvények által szabályozott keretek között folytatott nevelési-oktatási-képzési tevékenység, míg a felnőttképzés az iskolarendszeren kívüli – a felnőttképzési- és a szakképzési törvény által szabályozott keretek között folytatott nevelési-oktatási-képzési tevékenység. Az iskolarendszerű felnőttoktatás jellemzői Fogalma Az iskolarendszerű felnőttoktatás az

iskolarendszeren részeként lehetőséget biztosít arra, hogy a felnőttek, akik az erre hivatott életkorban bármely okból iskolai tanulmányokat nem folytattak, vagy újabb igényeikhez képest alacsonyabb fokon fejezték be, a közoktatásban és felsőoktatásban elérhető bármely végzettséget utólag megszerezzék. Célja tehát, hogy csökkentse a meglévő esélyegyenlőtlenségeket, és segítse elő az intragenerációs mobilitást. Funkciója A felnőttek iskolái a felnőttoktatás pótló funkcióját végzik elsődlegesen. Általában befejezett iskolai végzettség megszerzésére irányul (általános iskola befejezése, érettségi megszerzése, szakmaszerzés) vagy magasabb iskolai végzettség megszerzése (pl. főiskolai, egyetemi végzettség megszerzése levelező vagy esti tagozaton). Jogi háttere A felnőttek iskolái a magyar közoktatási rendszer szerves részét képezik, ezért a közoktatás alaptörvényei és dokumentumai az iskolarendszerű

felnőttoktatás gyakorlatában is meghatározóak. A második esély iskoláira vonatkozó, törvényi szintű szabályozás nem készült, az 1993. évi LXXIX Közoktatási törvény egy paragrafusa – a 78 § - , az 1993 évi LXXVI. Szakképzési törvény, 1993 évi LXXX Felsőoktatási törvény, a Nemzeti Alaptantervről (NAT) és a kerettantervekről szóló rendeletek biztosítanak törvényi kereteket a felnőttek iskoláinak. 7 Intézményei Az iskolarendszerű felnőttoktatás intézményrendszere leképezi az iskolarendszert, mely az alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények felnőtt tagozatai. Az iskolarendszerű felnőttoktatás világszerte kiépült, hazánkban dolgozók iskolájaként működött. Az 1990-es években rendszere átalakult és az elnevezése is megváltozott, felnőttek iskolái vagy második esély iskolái lettek. Az itt tanulók egy része – a piacgazdaság diktálta körülmények között – versenyképes iskolai és szakmai

végzettség hiányában elvesztette munkahelyét. A felnőttek iskoláiban tanulók sokszor nem is rendelkeznek munkahellyel, munkatapasztalattal. A tanulók kétharmada 16-25 éves fiatal. Iskolai fokozatai és iskolatípusai mindig párhuzamosak a rendes korúak iskoláival. Kialakult részei:  Dolgozók általános iskolája  Dolgozók gimnáziuma  Dolgozók szakközépiskolája  Szakmunkások szakközépiskolája A dolgozók iskolái jellemző szervezeti alapformája az esti és levelező tagozat. A felnőttek általános iskolája lehetőséget ad arra, hogy a tanköteles életkoron túl általános iskolai végzettség nélkül maradtak általános iskolai végzettséget szerezzenek. A szociális és kulturális hátrányokkal küzdő rétegeknek ad második esélyt. A felnőttek gimnáziuma négyéves, érettségit adó középiskola. Lehetőséget nyújt arra, hogy az általános iskola után tovább nem tanulók, illetve érettségit nem adót iskolatípusban

továbbtanulók gimnáziumi végzettséget, és érettségit szerezzenek, hozzásegítve őket ezzel a felsőfokú továbbtanuláshoz vagy az érettségire épülő szakmai képzések megszerzéséhez. A felnőttek szakközépiskolái négyéves középiskolák, melyek szakképzettséget és érettségit adnak együtt. A rendes korúak szakközépiskoláival azonos szakirányokon működnek Intézményeikhez tartoznak a középfokú szakképesítés és az érettségi után szakképző évfolyamok esti és levelező tagozatai. A szakmunkások szakközépiskolája 2005-ig létezik 8 A felsőoktatás felnőttek számára is nyitott formáinak látványos expanziója szintén a kilencvenes évek elején kezdődött, és tart a mai napig. 1990 és 2001 között a főiskolákra és egyetemekre beiratkozottak száma megháromszorozódott. Jelentősen nőtt és nő jelenleg is a levelező tagozaton, költségtérítéses formában nem tipikus korú (nem 18 és 23 év közötti) hallgató

száma. Jogviszony Az iskolarendszerű felnőttoktatásban tanulói jogviszony vagy hallgatói jogviszony (felsőoktatási intézmények esetében) jön létre az oktatási intézmény és a képzésben résztvevő felnőtt között. Finanszírozás Fejkvótával finanszírozott, állami normatív finanszírozásban részesül, melynek mértéke iskolatípusonként eltérő és a tanulói/hallgatói létszám után jár. Mivel az állam és/vagy az önkormányzatok finanszírozzák az oktatást, így a képzés a résztvevő számára kedvezményes, vagy ingyenes. Zárt rendszerű tanterv és tananyag alapján folyik a tanítás általános, szakmai és nyelvi területen. Szakmai képzés csak az OKJ-ban meghatározott szakképesítések megszerzésére irányulhat. A felnőttek iskoláiban esti és levelező tagozatokon főállású pedagógusok tanítanak. Sajátos neveléstudományi, andragógiai módszerek és tantervek szükségesek a hatékony tanítási-tanulási folyamat

kialakításához, melynek igazodnia kell a felnőtt tanulók időszerkezetéhez is. Az iskolarendszerű felnőttoktatásban az eltérő életkori és szociokultúrális sajátosságok miatt eltérő didaktikai eszközök, időbeosztás és módszertan szükséges. A megszerezhető végzettségeknek egyenértékűeknek kell lenniük a rendes korban megszerzettekkel. 9 3. Tétel Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés jellemzői Fogalma Iskolarendszeren kívüli képzés minden olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Nem feltétlenül kötődik oktatási intézményhez, színterei sokfélék lehetnek. Legnagyobb területe a munkaerő-piaci képzés, de ide tartoznak a foglalkoztatási célú képzések és a munkahelyi képzések is. Funkciója Elsődlegesen sajátos, speciális, kiegészítő funkciót tölt be. Fontos motiváció az alkalmazkodás kényszere, a munkanélküliségtől való

félelem. Nem befejezett iskolai végzettség megszerzésére irányul, hanem továbbképzésre, magasabb végzettségi szint megszerzésére. Jogi háttere Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés törvényi hátterét a 2001. évi CI Törvény a felnőttképzésről biztosítja. A törvényt 2003-ban módosították a 2003 évi CI Törvénnyel Intézményei Az iskolai rendszeren kívüli felnőttképzésnek hárompólusú intézményrendszere alakult ki. A 45/1999 OM rendlet, a 48/2001. évi OM rendelet és a 2001 évi CI Törvény előírja a kötelező regisztrációt, melyet a felnőttképzési intézmény székhelye szerint illetékes megyei munkaügyi központok végeznek. A megyei munkaügyi központok nyilvántartásában országosan közel 3000 felnőttképzést folytató intézmény szerepel jelenleg. Ezek költségvetési szervek, 9 regionális képző központtal. A non-profit intézmények 12%-os súlyt képviselnek, és a gazdasági társaságok teszik ki a képző

intézmények több mint felét. A költségvetési szervek alapműködésükhöz önkormányzati, állami támogatásban részesülnek, melynek nagysága változó, de általában nem fedezi az összes kiadásukat, így jól 10 felfogott érdekük különböző bevételek megteremtése. Bevételeiket alaptevékenységük után illetve vállalkozási tevékenység folytatásával szerezhetnek. Ennek megfelelően a költségvetési intézmények (igaz ez az alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekre) kiegészítő tevékenységként végzik az iskolarendszeren kívüli szakképzést (pl. nyelvtanfolyamok, számítástechnikai képzések, különböző OKJ-s képzések, tréningek stb.) Az iskolák működésében, finanszírozásában így kiegészítő forrást jelent az e tevékenységekből származó bevétel. Az emberi erőforrás fejlesztése országos és regionális feladatainak ellátása érdekében a

foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter regionális képző központokat létesít és működtet. A regionális képző központok költségvetési szervek, alaptevékenységét támogatja az állami költségvetés. A képző központ alapfeladata:  Ellátja a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzését  Közreműködik a foglalkoztatást elősegítő képzések lebonyolításában  Ellátja a szakképzési törvényben számára meghatározott feladatokat  Részt vesz felnőttképzési nemzetközi programokban  Felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújthat Alaptevékenységük az iskolarendszeren kívüli szakképzés, amely bevételforrást jelent számunkra. 1991-ben elsőként az észak-magyarországi régióban, Miskolcon jött létre az Északmagyarországi Regionális Munkaerőfejlesztő és Átképző Központ (ÉRÁK), majd fokozatosan került sor az újabb központok átadására. 1991

és 1997 között 9 regionális központ jött létre és működik jelenleg is. Az alapítványok, közalapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok nonprofit szervezetként vesznek részt a képzésekben. A nonprofit szervezetek általában speciális feladatokat látnak el, mint pl. fogyatékos felnőttek képzése. A legjelentősebb, legnagyobb hálózattal rendelkező civil szervezetek a népfőiskolák 11 A profitorientált gazdasági társaságok ( különböző felnőttképzési programokat szervező egyéni vállalkozások, Bt-k, Kft-k, Rt-k) saját bevételeik felhasználásával gazdálkodnak. Működésüket alapvetően a gazdasági társaságokról szóló törvény és a mindenkori adótörvények határozzák meg. Bevételeikre a képzési piacon próbálnak szert tenni A képzési piac ma még mindig ún. kvázi piac, vagyis a legnagyobb megrendelője az állam Jogviszony Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben szerződéses jogviszony jön létre

a felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben résztvevő között. Finanszírozás Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés tandíjjal és normatív támogatással finanszírozott és adókedvezménnyel támogatott. Mi alapján folyik a képzés? A formális (intézményen belüli, általában formális végzettséget igazoló bizonyítvánnyal záruló) és a nem formális rendszerben (a nem formális képzés legjellemzőbb módja a munkahelyi képzés) is az oktatás/képzés képzési program alapján folyik. Felnőttképzés csak képzési program alapján indítható. A felnőttkori tanulás folyhat általános, szakmai és nyelvi területen. A szakmai képzés irányulhat az OKJ-ban meghatározott és azon kívüli szakképesítések, szakmai kompetenciák megszerzésére is. Kik taníthatnak? Az iskolarendszeren kívüli képzéseken általában megbízási szerződéssel és/vagy vállalkozási szerződéssel alkalmazott, jól fizetett és megfelelő

felkészültséggel rendelkező óraadó tanárok, többségében gyakorlati szakemberek tanítanak. A „kvázi” minőségbiztosítás biztosítja a színvonalon aluli képzések kikerülését a kínálatból. Ágazati irányítás Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés ágazati irányítását a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium látja el. 12 5. Tétel Munkaerő-piaci képzések, a regionális képző központok képző tevékenysége Munkaerő-piaci képzések azt az iskolarendszeren kívüli képzést nevezzük, mely egy államilag elismert szakképesítés, vagy egy adott munkakör magasabb szintű ellátásához szükséges szaktudás (kompetencia) megszerzésére készít fel, de a „hagyományos” iskola rendszereknél közvetlenebb módon, kifejezetten a munkaerő-piac mindenkor aktuális problémáinak, feszültségeinek oldására (pl.: munkanélküliek számára), illetve azok megelőzésére. A munkaerő-piaci képzések

finanszírozásának legfőbb forrása az 1991-es Foglalkoztatási törvény által létrehozott munkaerő-piaci alap Foglalkoztatási alaprész (foglalkoztatási alap). Melynek bevételi forrását a munkaadók és munkavállalók befizetései, központi költségvetési támogatás, a privatizációból származó bevételek egy része, és egyéb bevételek képezik. A munkaerő-piaci Alappal a Munkaügyi Minisztérium rendelkezik, ebből finanszírozzák a munkanélküliek segélyeit, jövedelempótló támogatásait, az iskolai rendszerű szakképzést támogató Szakképzési Alaprészt is. A foglalkoztatási Alap döntő többsége decentralizált formában kerül felhasználásra a pénzügyi források odaítélésében, felhasználásában, így döntő szerepe van a megyei (fővárosi) munkaügyi központoknak, amelyek a munkaerő-piacról szóló, általuk gyűjtött és elemzett információk, igények alapján kötnek megállapodást a kiterjedt képzési piac

általuk legalkalmasabbnak ítélt szereplőivel. A foglalkozási alap pénzügyi forrásaira építhetnek elsősorban – mint az iskolarendszeren kívüli képzés legnagyobb jó szervezett hálózatként működő intézményei: a Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központok. E központok – mint a Munkaügyi Minisztérium intézményei programkínálatukkal, korszerű technikai felszereltségükkel, a felnőttek tanulásának leginkább megfelelő módszerek és időbeosztás alkalmazásával törekszenek az adott térség (régió) munkaerő-piaci igényeit kielégíteni. 13 - Az ország területén folytatott képzéseknek 10%-át valósítják meg, a támogatott képzésekből évente mintegy 30-35%-ban részesednek. - Ezek kifejezetten felnőttoktatási intézmények, így létrehozásuk rést ütött a magyar szakoktatás korábbi szemléletén. - A regionális képző központok már működésük első évében több mint száz, az országos képzési

jegyzékben nyilvántartott szakképesítésre dolgoztak ki képzésük sajátosságainak megfelelő (modularizált) képzési programot, és mintegy 240 rövidebb időtartamú, a helyi igényekre alapozott betanító-képzést (kompetencia-kurzust). - A képző központok alapfeladatai közé tartoznak olyan munkaerő-piaci szolgáltatások is, mint a képzési tanácsadás (pályaorientáció), a felzárkóztató programok, illetve az elhelyezkedést segítő (álláskereső) technikák oktatása. - Működésük költségeinek csupán egy részét kapják az államtól. Viszont költségvetésüknek igen jelentős részét (több mint 80%-át) teszi ki a Foglalkoztatási alap támogatása, mely elsősorban a munkanélküliek képzésére szolgál. A szabályozó rendszer „jóvoltából”, a központok ösztönözve vannak arra, hogy törekedjenek értékes infrastruktúrájukat, képző kapacitásukat minél intenzívebben hasznosítani a képzési vállalkozások szabad piacán.

A rendszerváltást követően a magyar kormány is felismerte, hogy a tömegesen jelentkező munkanélküliséget valamilyen formában kezelni kell, és a munkanélkülivé vált embereket vissza kell integrálni a munkaerő-piacra. A magyar kormány a Világbankkal Emberi Erőforrások Fejlesztése hitelprogramban állapodott meg. Ez a program 1990-ben indult. Általános célkitűzése olyan képzési rendszer kialakítása volt, mely képzés a munkanélküliek és a munkáltatók képzési szükségletét a munkaerő-piaci igényekkel összehangolt módon képes kielégíteni. Felnőttképzési intézményhálózat jött létre 14 7. Tétel A felnőttoktatás és –képzés finanszírozási rendszere Az államháztartás alrendszerei közül a központi költségvetés, az önkormányzati költségvetés és néhány elkülönített állami pénzalap az, mely szerepet játszik az oktatás finanszírozásában. A gazdaság az adórendszereken keresztül, másodsorban

alapokon, alapítványokon keresztül, de közvetlenül is hozzájárul a képzéshez. A finanszírozás alapvetően kettős funkcióval rendelkezik, részben az oktatási rendszer működtetésének, részben az oktatáspolitikai célkitűzések megvalósításának alapvető eszköze. A többcsatornás finanszírozási rendszer forrásainak jelentős hányada a mindenkori központi kormányzat és az intézményfenntartó helyi önkormányzatok kezében koncentrálódik, mely források feletti rendelkezés részben jogszabályok által determinált, részben autonóm. Az államháztartás e két alrendszerét kiegészítve – a gazdasági szféra és a képzési rendszer kapcsolatának intézményes formájaként – működik 1989 óta a szakképzési hozzájárulási rendszer, mely közvetett és közvetlen módon biztosít bővülő forrásokat a gyakorlati képzés, valamint a képzési rendszer fejlesztése számára. Az oktatás-képzés finanszírozásában jelentős szerepet

töltenek be a lakosság közvetlenül oktatásra, képzésre fordított kiadása, és az Európai Unió közösségi költségvetéséből nyújtott támogatások. Az iskolarendszerű felnőttoktatás finanszírozása A felnőttoktatás hagyományos formája az iskolarendszerű felnőttképzés és az azt nyújtó iskolarendszer. Ide tartozik az alap- és középfokú iskolai oktatás, valamint a részidős felsőoktatás. Az iskolai rendszerű felnőttoktatás finanszírozását a közoktatási és a felsőoktatási törvény biztosítja. A közoktatási feladatot ellátó, iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények az állami költségvetésből a fenntartók saját forrásaiból, a gazdálkodási szféra hozzájárulásaiból, pályázati támogatásokból és az egyéni befizetésekből jutnak pénzeszközhöz: 15 1. Az állami költségvetésből az iskolafenntartók iskolafokozatonként eltérő normatív támogatásban részesülnek. A normatív

hozzájárulás mellett a központi költségvetés konkrét célokra úgynevezett címzett és céltámogatásokat is nyújt egy-egy kiemelt feladat támogatására. A levelező tagozatos képzés normatívája rendkívül alacsony, mindössze 1/5-e a nappali tagozatos normatívának. 2. A normatív támogatás mellett az iskolafenntartók (önkormányzatok, alapítványok, egyházak, stb.) saját forrásaikat is felhasználják a finanszírozásra Fontos szerepük van a nem önkormányzati és nem állami fenntartású intézményeknek, hiszen ez többletforrások bevonását is jelenti a felnőttoktatási feladatok ellátásába, hiszen ezek a fenntartók részint saját vagyonuk felhasználásával alakítják ki intézményeiket és sok esetben saját forrásaikból is hozzájárulnak a képzéshez. 3. A gazdálkodó szervezetek a Szakképzési Alapba történő befizetésekkel, valamely szakképző intézménynek közvetlenül nyújtott támogatással, vagy a gyakorlati

képzésben való közvetlen részvétellel járulnak hozzá a tanulók gyakorlati oktatásának költségeihez. 4. Pályázni lehet a gyakorlati képzés eszközrendszerének fejlesztésére, a két legjellemzőbb forrás a Szakképzési Alap decentralizált része, illetve a Közoktatásért Közalapítvány programjai. 5. Egyéni befizetések, pl személyi jövedelemadó 1%-a, vagy az iskolákon belül működő alapítványok befizetései, egyéb bevételek, költségtérítések pl. levelező, esti tagozaton A Szakképzési Alap és szakképzési hozzájárulás A szakképzés finanszírozási rendszerének saját forrása a szakképzési hozzájárulás, amely részben az államháztartás részeként (Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprész) részben pedig az államháztartáson kívüli forrásként (gazdasági szféra által szrvezett gyakorlati képzés, a saját munkavállalók képzése, fejlesztési támogatás) biztosítja a szakmai képzés

fejlesztését. 16 A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII Törvény (legutóbbi módosítása: 2003. évi LXXXVI Törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról) pozitív szerepet játszott a kilencvenes években zajló átalakulási folyamatokban. A Szakképzési Alaprész pénzeszközeinek fő forrása a szakképzési hozzájárulási kötelezettség (ez a bruttó bér 1,5%-a), melynek felhasználási célja a szakképzés fejlesztésének támogatása, pénzösszeg és tárgyi eszköz átadásával valósulhat meg. A Szakképzési Alapból pályázat útján nyerhető támogatás a szakképző iskolák, valamint a gyakorlati oktatást végző gazdálkodó szervezetek részére, a gyakorlati képzés eszközrendszerének fejlesztésére. A szakképzési hozzájárulás esetében a hatályos törvényi előírás a kötelezettség teljesítésére a következő

lehetőségeket adja: A szakképzési törvény alapján kötött együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésének megszerzésével; Szakképző iskola számára együttműködési megállapodás alapján a bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig a szakképzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló, egyéb ráfordításként elszámolt fejlesztési támogatás nyújtásával; A hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az állam által elismert szakképesítés megszerzése érdekében a szakképzési törvényben előírt képzési szerződés. Legfeljebb 0,5 százalék mértékig. A gyakorlati képzés több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett gyakorlati célú létesítményben való megszervezésével, A hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján másik hozzájárulásra kötelezettnek az általa végzett gyakorlati

képzésnek a törvényben meghatározott melléklet szerint elszámolható költségek térítésével Az állami adóhatóságnál vezetett számlára való befizetéssel. 17 Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés finanszírozása Az elmúlt évtizedben az oktatás legdinamikusabban fejlődő része az iskolarendszeren kívüli felnőtt szakképzés volt. Az iskolarendszeren kívüli képzések több fajtáját lehet megkülönböztetni: Az OKJ szerinti, standardizált szakképzések, nem OKJ-s szakképzések, egyéb képzések. Az egyéb képzések a felnőttképzés széles értelmezése esetében legalább olyan fontosak, hasznosak és értékesek, mint a szakképzések. Pl nyelvi képzés, kompetenciák fejlesztésére irányuló képzések, egészséges életmóddal összefüggő tanfolyamok, különböző tréningek, stb. Finanszírozás szempontjából 4 nagy csoport van: 1. Munkanélküliek tovább-, illetve átképzése A munkanélküliek képzését csoportos

vagy egyéni formában a munkaügyi központok finanszírozzák. 2. Munkáltató kezdeményezésére indított továbbképzések Munkahelyi képzés. Érdemes az úgynevezett kötelező jellegű képzésekre gondolni, mint: - a közigazgatásban dolgozók kötelező alapvizsgája - pedagógus továbbképzés - a biztosítótársaságok és a pénzintézetek széleskörű továbbképzési rendszere A gazdálkodó szervezetek a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 0,5%-át saját munkavállalóik szakképzésére fordíthatják. Ezen felül természetesen a munkaadó bármilyen mértékben finanszírozhatja munkavállalóinak továbbképzését. 3. Olyan tanfolyamok, melyeken a tanulók saját kezdeményezésükre és saját költségükön vesznek részt A tanulásban részt vevő felnőttek nagyobb része nem közvetlen kényszerhelyzetben, hanem saját hosszú távú érdekeit felismerve, és akár egyéni anyagi erőforrásait is felhasználva kapcsolódik be a

szakképzésbe. 18 4. Államilag finanszírozott képzések A felnőttképzési törvény jogi lehetőségeket teremtett a felnőttképzésben részt vevők költségeinek részbeni állami átvállalására. A felnőttképzési normatív támogatás 2003tól meghatározott módon igényelhető A felnőttképzési normatív támogatás folyósítása igénylés, és szerződéskötés alapján történik. A támogatás, illetve a támogatásra vonatkozó szerződés megkötését mindazon felnőttképzési intézmény igényelheti, amely a Felnőttképzési Akkreditációs Testület által kiállított érvényes akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezik. A felnőttképzés állami kompenzációs mechanizmusai A finanszírozásnak alapvetően két típusa van, a közvetlen és a közvetett finanszírozás. A közvetlen finanszírozás esetében a felnőttképzési intézmény kapja a finanszírozást, jelen esetben pénz formájában. A Felnőttképzési Akkreditációs

Testület által kiállított érvényes akkreditációs tanúsítvánnyal. Az akkreditáció kérése önkéntes, a felnőttképzési és szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele, ugyanakkor 2003. január 1-je után csak az akkreditált felnőttképzési intézmények részesülhetnek bármiféle állami támogatásban. A program-akkreditációs eljárás keretében azt vizsgálják, hogy a felnőttképzési célnak, különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségletekre, az életminőség javítására, a megvalósíthatóság kritériumára. Valamint megfelelnek-e a pedagógiai/andragógiai követelményeknek, továbbá a foglalkoztatáspolitikai és a munkaügyi miniszter által kiadott követelményrendszernek. A másik támogatási módszer a közvetett finanszírozás. Ebben az esetben a támogatást a felnőttképzésben részt vevő veheti igénybe oly módon, hogy a képzésben részt vevő teljes költségtérítést

fizet, azonban költségeit részben vagy egészben valamilyen formában kompenzálják. 19 A felnőttképzés díjának adókedvezménye: A szerződésben foglalt összegének 30%-ával évente csökkenthető a személyi jövedelemadó. Itt is feltétel, hogy a képzést akkreditált intézménynél vegye igénybe a személy. A kedvezmény igénybe veheti a képzésben részt vevő magánszemély házastársa, szülője, nagyszülője, testvére Informatikai célú kiadás adókedvezménye: A felnőttképzésben részt vevő magánszemély összevont adóalapját csökkentheti az adóévben számítógép, számítástechnika eszköz vásárlására, bérlésére, lízingelésére fordított összeggel. A közvetett finanszírozás előnye, hogy ösztönzi az egyéni tehervállalást, és az oktatási szolgáltatók között verseny alakul ki, ami mind a minőséget, mind a hatékonyságot előmozdítja. 20