Oktatás | Felsőoktatás » Az agresszió kezelése a gyermekkorban

Alapadatok

Év, oldalszám:2008, 6 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:292
Feltöltve:2008. december 07
Méret:99 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Az agresszió kezelése a gyermekkorban Ranschburg Jenő szerint: az agresszió során az egyén nyílt vagy szimbolikus formában szándékosan okoz kárt, sérelmet másokban (heteroagresszió), önmagában (autoagresszió), vagy a körülötte lévő tárgyakban. A definíció szerint az agresszió megnyilvánulhat fizikai, verbális vagy fantázia formájában. A szocializáció során az agressziót el kell fojtania a gyereknek. Az elfojtás folyamata: a fizikai agressziót társról a tárgyakra, majd a verbális (szidalmazás, káromkodás, indulatszavak, árulkodás) színterére, végül 8 éves kortól az egocentrukus beszéd belsővé válásával a fantázia világába kell száműznie. Más, megengedett csatornák a levezetésre: -szabály-, és szerepjátékok -mozgás és sport -rajz és egyéb vizuális technikák, gyurmázás, homokozás, meseszövés, dramatizálás Az agresszió megnyilvánulási formái: 1. Virtuskodó agresszív megnyilvánulások Akik főleg

akciófilmeket néznek, főleg akik életközösségben élnek a szabadidő eltöltésének ezt a formáját ismerik meg. Óvodába, iskolába kerülve gyakran játszanak virtuskodó játékot E játék agresszív jellegű, de nem agresszió. z agresszió szándékos cselekvés A virtuskodó játékban a tettlegesség oka nem a kár vagy sérelem okozási szándék, hanem csak az agresszió lejátszása, a filmhőssel való azonosulás. Beindíthatja az agressziót, amennyiben átváltozik rivalizálássá Ezért csak irányítás alatt célszerű ilyen játékot engedélyezni. Pedagógiai segítség: -Motiválni kell őket vizuális, ábrázolási, kézműves technikák megismerésére, valamint mozgásra, testnevelésre, anyanyelvi, irodalmi foglalkozásokra. -Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy milyen testi érintések milyen hatással vannak ránk, és milyen kontaktus engedélyezett. (Rendezzük sorba az érintéseket: fuvallat, hozzáérés, simogatás, rajzolás egymás

hátára, paskolás, masszírozás, szúnyoglecsapás, pofon) A játék végén kiemeljük, hogy a paskolás, a pofon, az öklözés tiltott testi érintkezés. Érdemes ezt a dramatikus játékot többször is eljátszani, hogy rögzüljön. 2. Impulzív agresszivitás Bizonyos gyerekek idegrendszerének feszültségtűrő képessége gyenge(frusztrációs tolerancia), és ha frusztráció érik őket, akkor agresszívek. Az ilyen gyerekek nevelhetőek Csak akkor lesznek agresszívek, ha annak kiáltják ki őket, mivel „ezt várják el tőle”. (Pygmalion-effektus, beskatulyázás, a pszichológia pedig: projektív identifikációnak nevezi). Carl Rogers szerint amilyennek látják az embert, az beépül az énképébe, és az énkép igyekszik magát fenntartani (selfkonzisztencia törvénye) Pedagógiai segítség: -Viselkedésrendezés- 5 pontban 1.Értelmezés: Elmondjuk a gyerekeknek, hogy rakoncátlan a keze, nem ő verekedős 2.Célmeghatározás:Te majd megfegyelmezed

a kezed 3.Aktivizálás: Ha azt érzi, hogy dühös, rohanjon a felnőtthöz, és közben parancsoljon a kezének! 4.Környezet bevonása: A többinek is elmondom, hogy nem verekedős, és segítsenek neki a rakoncátlan kezét megfegyelmezni. 5.Megerősítés: Piros pontot adunk, ha sikerült megfékeznie ( a piros pontnak mágikus ereje van, mert a gyerek nem tudja, mire jó, csak azt, hogy szüksége van rá.) 3. Antiszociális viselkedés Ha a gyermek olyan környezetben nő fel, ahol a veszélyeztetettség az uralkodó, akkor fenyegetőnek érzi a világot. A felé nyúló simogató kéz látványára is védekezően emeli fel a kezét A gyermek személyiségébe beépül az agresszió. Több módja van: a/ Azonosulás: Belebújik az agresszor bőrébe., így nem fél, hanem tőle fognak félni Ezt csak a társaival szemben tudja megtenni. Átéli a szociális hatalom érzését, és ha így határozza meg önmagát, beépül az énképébe az agresszió. Pedagógiai segítség:

El kell érnie, hogy a gyerek megtanulja: a világ nem fenyegető. Ezt több lépésben érheti el: -Simogatás, ölelés, puszi -Fizikai kontaktus, intimitás megteremtése: kisebbeknél népi játékok, hőcögők, nagyobbaknál dramatikus játékok: egymás masszírozása, bábujáték, százlábú játék, ezekben a pedagógusnak is részt kell vennie, hogy a helyes játékot megtanítsa. -Felkelteni az intimitás igényét:Ábrahám Maslow szerint minden gyermekben jelen van a biztonságra való igény., melynek hatékony kielégítései formája az intimitás A gyerekben a vonzalom sokszor agresszív fizikai kontaktust eredményez: minél jobban veri a társát, annál inkább szerelmes. -Kölcsönös szeretetre és fizikai kontaktusra épülő kapcsolat, mely eleinte konfliktushelyzetek és harmonikus együttlétek váltakozása. A folyamat végén a gyermek képes lesz a szorongását intimitással orvosolni, és szociális hatalom helyett inkább a barátságokat

választja, és énképébe nem épül be az agresszív jegy. b/ Indulatátvitel: Ha a gyerek nem élheti ki az indulatait az azt kiváltó személyen, akkor általában tőle gyengébb személyen teszi. Az otthonról hozott feszültségeket az iskolában éli ki Pedagógiai segítség: -Reggeli beszélgetőkörök, ahol kibeszélik a gyerekek az otthoni élményeket, indulatokat -Rajzkészítés -Mozgás, de ezután 2-3 perces relaxáció szükséges a megnyugváshoz. c/ Konfliktuskezelési minta: Konfrontáció esetén az otthonról hozott minta alapján igyekszik megoldani a helyzetet. Pedagógiai segítségnyújtás: -Meggyőzés -Megfelelő minta adása -Frusztrációs feszültséglevezetés esetén a „rakoncátlan kéz” eljárásával -Ha a megnyilvánulások durvák is, akkor az érintés fokozatait megtanító dramatikus játékkal 5. tétel: A hiperaktivitás Az iskolai teljesítmény zavarai közül az egyik leglátványosabb a hiperaktivitás -Nehezen

diagnosztizálható, előfordulásai gyakorisága nehezen állapítható meg Az USA-ban 3-5%, de 25%-ról is szólnak adatok. Ez arra utal, hogy a zavar észlelése diagnosztikai elvek és társadalmi tolerancia függvénye. A hiperaktívnak tartott gyerekek mintegy fele kapja meg ezt a minősítést a pszichológustól, és egymástól függetlenül is csak 15-20%-ot diagnosztizálnak egyértelműen. Négyszer-ötször annyi a fiú, mint a lány 5-6 éves kortól diagnosztizálható 3 fő területen nyilvánul meg: -Motorium területén: 1. a gyerek állandóan futkározik, a bútorait mászókának használja 2. Képtelen egyhelyben ülni 3.Még ülőhelyzetben is mozog 4. Alvás közben is sokat mozog 5.Mindig „úton van”, mintha fel lenne húzva -Impulzivitás területén: 1. Gyakran előbb cselekszik, mint ahogy gondolkodik 2. Sokszor vált egyik cselekvésből a másikba 3. Feladatait, munkáját képtelen megszervezni 4.Életkorához viszonyítva túl sok ellenőrzést

igényel 5. Játékokban, sportban nehezen várja ki a sorát -A figyelem területén: 1. Gyakran nem tudja befejezni, amit elkezdett 2. Gyakran nem figyel odda 3. Figyelme könnyen elterelhető 4. Képtelen koncentrálni feladataira 5. Nem tud tartósan játszani egy játékot, vagy játékkal A hiperaktivitás 6 éves kor előtt is létezik, de az iskola sajátos normarendszerében válik feltűnővé. A rossz mozgásidőzítésnek köszönhetően akkor mozognak, amikor nem kéne. Verbális viselkedésben: szüntelenül, témáit gyakran váltva beszél. Két fajtája van: 1.Szituatív, vagy helyhez kötött (enyhébb fokú tünetek, és csak meghatározott helyzetben jelentkeznek, pl. csak iskolában, vagy csak otthon)- főleg szülői vagy nevelői intolerancia van a hátterében. A szülő a hipera diagnózisával nyugtatja magát a megromló viszony súlyos önértékelési zavarokhoz vezethet. 2. Valódi, vagy tulajdonságból adódó – csak ez minősíthető klinikailag

hiperaktivitásnak A hiperaktivitás tünetei az ingerhelyzet függvényében fluktuálnak. Fontos, hogy: -Érdekli-e a gyereket, amit csinál? –unalmas tevékenység esetén megjelennek a tünetek -Szabad játék során amikor nincs feladat, alig különböztethetők meg a hiperaktív gyerekek -Ha szabályok közé akarják őket szorítani, nem vagy alig képesek utasításoknak engedni -Az iskolai produktum hullámzása jellemzi, nem a lustaság, hanem a következetlenség miatt Okai: - Hosszú ideig azt feltételezték, hogy agyi károsodás van a hátterében, -de a 1978-ban egy kutató abból indult ki, hogy veleszületett temperamentum lehet a hiperaktivitás mögött. Oka pedig egy biokémiai anyag, az idegsejtek közötti ingerületi kapcsolatot biztosító ún neurotranszmitter, a dopamin hiányos működése. Izgatószerek nyugtató hatást gyakorolnak a hiperaktív gyerekekre, mert a stimulánsok növelik a csökkent dopamin-aktivitást. -Az utóbbi időben azzal

magyarázzák a kutatók, hogy a szervezet általános izgalmi, készenléti szintje a szükségesnél alacsonyabb. A hiperaktivitás eszerint az elmélet szerint egyfajta ingerkereső magatartás, állandó ingeréhség. Ez megmagyarázza a hiperaktív gyerekek paradox gyógyszerreakcióját Kísérletek bizonyítják, hogy : -Erős környezeti auditív és vizuális ingerek egyáltalán nem zavarják a hiperaktív gyerekeket, sőt motoros aktivitásuk csökken, miközben teljesítményük nem változik -Ha viszont nem a környezetet, hanem a feladatot tesszük színben, mozgásban ingergazdagabbá, a hiperaktív gyerekek nyugtalansága nő, teljesítménye pedig csökken. Emiatt nem tudni, hogy milyen arányban kell kevernünk a környezeti és a feladat-specifikus ingereket . -Erősödik az egyetértés, hogy a neurokémiai egyensúly hiánya, vagyis a dopamin és a noradrenalin működési mechanizmusának problémája. Valószínűleg veleszületett , tehát öröklött, vagy a

terhesség, szülés komplikációi idézik elő. Kisebbik részénél neurológiai betegség vagy agysérülés okozza az egyedfejlődés során. -Nem a környezeti hatások okozzák, nem a családi háttér, hanem általában a szülök is érintve vannak a genetikai folyamatban (alkoholizmus, antiszociális magatartás, pszichiátriai betegség), tehát a betegségben a genetikai feltételek a döntőek -A 70-es években bizonyos élelmiszerek iránti érzékenységet sejtettek a háttérben, és diétát javasoltak a gyógyuláshoz A figyelemdeficit komoly tanulási problémákhoz vezet, és nemegyszer agresszió is társul hozzá. Mások szerint az agresszió a betegségre adott dacreakció. Serdülőkorra a motoros aktivitás csökken, de figyelemzavar megmarad. Az agresszió mentén indulatkitörések, hazudozás, lopás, kezdődő deviáns életvezetés is kibontakozik. Ezek a fiatalok nem tudnak beilleszkedni a társadalomba Ha a hiperaktív gyerek nem agresszív, akkor

serdülőkorára eltűnik a kutatók szeme elől. Általában 1 fokkal a szülei társadalmi státusza alatt élnek, sokat utaznak, gyakrabban költözködnek, változtatnak munkahelyet, mint az átlag. Kezelése: A centedrin típusú stimulánsok (pl. a ritalin) hatására megnyugszanak A ritalin mellé antidepresszánsokat is adnak a gyerekeknek. A pszichológusok viselkedésterápiai módszerekkel próbálnak javítani az állapotukon. Az öninstrukciós módszer segítségével a gyerek modell segítségével tanulja meg – szóban ! – irányítani szabályozni saját viselkedését. Lényeges a szülők és nevelők türelme, következetessége a gyermek nevelésében.