Kereskedelem | Vendéglátás » BGF-KVIFK Szállodai gazdálkodás és vezetés II

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 86 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:422

Feltöltve:2008. december 10.

Méret:627 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

SZÁLLODAI GAZDÁLKODÁS ÉS VEZETÉS II. TÉMAVÁZLATOK 2004. NAPPALI KÉPZÉS TÁVOKTATÁS TVG Dr. Szalók Csilla Fehér Tamásné Tartalom Bevezetés XI. Szobaértékesítési tevékenység gazdálkodása . 4 XII. Vendéglátó tevékenység gazdálkodása 9 XIII. Gyógyászati tevékenység gazdálkodása 15 XIV. Egyéb szolgáltatások 20 XV. Egyéb tevékenységek gazdálkodása 21 XVI. Pénzgazdálkodás 24 XVII. Szállodai beruházás, rekonstrukció 33 XVIII. Megvalósíthatósági tanulmány 34 XIX. Controlling szerepe a szállodaiparban 35 XX. A nemzetközi szállodapiaci fejlődési tendenciái 46 XXI. A magyar szállodapiac 56 XXII. A XX sz szállodai menedzsmentjének fejlődési irányai 63 2 Bevezetés Az anyag a Szállodai gazdálkodás és vezetés tantárgy nappali tagozatos hallgatóinak második félévévi ismeretanyag elsajátításához nyújt segítséget. A tananyag az szigorlatok és záróvizsgák követelmény rendszerének is

része. Megértéséhez szükséges az alapozó módszertani tárgyak (szállodai – és vendéglátóipari alapismeretek, számvitel és pénzügy, valamint a Szállodai gazdálkodás és vezetés első része) ismerete. A teljes ismeretanyag bővebb a téma vázlatoknál, ezért feltétlenül szükséges az előadásokon és kontaktórákon, gyakorlatokon az aktív részvétel, valamint a kötelező és ajánlott irodalom elsajátítása, megtekintése. A téma vázlatnál felhasznált irodalom: Dr. Horvátth Ákos óravázlatok Dr. Szalók Csilla óravázlatok Dr. Tóth Zoltán jegyzetek Karakasné Morvay Klára óravázlatok, jegyzetek Budapest, 2004.október Fehér Tamásné 3 XI. Blokk Szobaértékesítési tevékenység gazdálkodása 1. Szobaértékesítés eredmény kimutatása A nagyobb szállodáknál követelmény, hogy meg tudják mondani az egyes szolgáltatások mennyivel járulnak hozzá a szálloda egészének eredményéhez, mennyi az egyes tevékenységek

közvetlen üzemeltetési eredménye. Szobaár bevétel - Közvetlen költségek Tevékenységi eredmény Szobaár bevétel: adott időszakban nettó szoba átlagár X adott időszakban eladott szobák száma Szoba kapacitás kihasználtsági mutató: Adott időszakban eladott szobák száma ∑ Kiadható szobák száma Közvetlen költségek: Azok a költségek tartoznak ide, amelyek kizárólag egy adott vendégszolgáltatás végzésével összefüggésben merülnek fel. Ezt már a felmerüléskor, könyveléskor lehet tudni. 1. Az adott szolgáltatással foglalkozók élőmunka költsége 2. Egyéb közvetlen költségek Egyéb közvetlen költségek: Üzemeletetési anyagok költségei: Tisztítószerek Vendég anyagok Nyomtatvány, irodaszer Számítástechnikai anyagok Mosodai anyag, vegyszer, mosópor 4 Üzemeltetési eszközök költségei: Szállodai textília Üvegáruk Porcelán eszközök Egyéb eszközök Bekészítés Virág vásárlás Fizetett jutalék

Szobafoglalási (rezervációs) díjak Takarítás számlázott költsége (rágcsálóirtás, fertőtlenítés, ablaktisztítás) Mosási költség Vendég szállítás(Transzfer) Kiküldetési költség Munkaruha, formaruha Bérelt eszközök bérleti díja Műsor,- zeneszolgáltatás Jogdíjak TV,- kábel TV előfizetési díj Szakkönyv, folyóirat, napilap előfizetés Távközlési költségek(Telefon, Fax, E.Mail ) Posta költség Szoftver felügyelet költsége Egyéb szállítási költség 2. Szobaértékesítés áralkalmazás I. Kötet X Blokk tárgyalja 3. Yield Management Hozadék management, ez azt jelenti, hogy olyan aktív árpolitikát folytatnak, amelynek forgalom és hozam növelőnek kell lennie. Az ár és kereslet figyelembevételével, és a keresleti struktúra ismeretében, az adott szoba kapacitás mellett a lehető legnagyobb forgalmat kell elérni. Ez azt feltételezi, hogy a különböző árakat különböző keresleti csoportoknak eltérő időpontban

kínálják. Az aktív árpolitika elvét a légitársaságok már régóta alkalmazzák. 5 A sikeres aktív árpolitika feltételei: 1. 2. 3. 4. 5. Árrugalmasság Vendégszegmensek ismerete Az egyes vendégszegmensek foglalási szokásainak ismerete Foglalás nélkül érkező vendégek számának ismerete Stornó ráta ismerete A hozadék managementet a jövedelem- teljesítmény mérésére hozták létre. A hozadék nem más, mint a tényleges és a lehetséges jövedelem egymáshoz való viszonya. A következő elemeket kell a sikeres hozadék stratégiában szemelőt tartani: 1. 2. 3. 4. 5. csoport értékesítés egyéni nem szervezett értékesítés étel, ital értékesítés helyi, speciális megállapodások speciális események figyelemmel kísérése. 4. Tervezés és értékelés Vezetői feladat a terv elkészítés felmérve a lehetőségeket és körülményeket. Tervezés kérdései: 1. tartalma: szoba kiadási tevékenység, szobaár képzés, közvetlen

költségek, eredmény 2. folyamata: vendég fogadás, vendégtartózkodás, számlázás, fizetés, beszerzés, 3. területei: Front Office, Hausekeeping, Zsurnál, pénzügy Az üzemegység profit termelő tevékenységéért az egyes üzemegységek vezetése felelős, az a tervezés, beszámoltatás, értékelés és a jövedelmezőségi rendszer alapja. A szükséges költség hatékonysági vizsgáltok elvégzése. - Létszám gazdálkodás - Szervezési, takarékossági intézkedések 6 Vezetési információs rendszer (VIR) kialakítása. Értékesítő egységekre lebontott tervezés, értékelés Dolgozókkal közösen kialakított célok, értékelési rendszerek HRM Elemzési módszerek, mutatószámok: Általános mutatók: - szint mutatók indexek , idősoros összehasonlítás megoszlási viszony számok fedezet számítási módszerek: fedezeti pont számítás szélsőérték módszer szórás grafikon regresszió elemzés - összehasonlító elemzés (más

szálloda adataival, átlagaival) - statisztikák Szakmai mutatók: 1. Vendég statisztika: - vendégek száma vendég éjszakák száma átlagos tartózkodási idő vendégek száma szobánként vendég összetétel: küldő országok, utazási motiváció, foglalás – fizetés módja szerint - törzsvendégek száma - egy vendégre jutó bevétel / költség / eredmény - egy vendégéjszakára jutó bevétel / költség / eredmény 2. Szoba statisztika: - kiadott szobák száma és típusa - átlagos szoba ár (tervezett, realizált) - REVPAR (Preview Per Available Rooms) kiadható szobára eső átlag ár - egy kiadható szobára eső árbevétel / költség / eredmény - egy kiadott szobára eső árbevétel / költség / eredmény 7 5. Szobakiadás üzemegység vezetése és szervezete Front Office Hausekeeping Front office manager Hausekeeping vezető Back Office Rendelés felvevő Tolmács szobafőnök főportás kassza vezető Gondnoknő 8 XII. Blokk

Vendéglátó tevékenység gazdálkodása 1. A vendéglátás eredmény kimutatása Vendéglátás nettó árbevétele - ELÁBÉ Árrés Közvetlen költségek Üzemegység eredménye 2. Vendéglátó árképzés és áralkalmazás Haszonkulcs: a hagyományos árképzés eszköze, nem haszon, hanem az árrés mértékét mutatja meg, az ELÁBÉ százalékában, vagyis azt, hogy az árrés hány százaléka a nettó beszerzési értéknek. Haszonkulcs% = Árrés ELÁBÉ x 100 Árrés szint: árrés mértékének meghatározása a nettó eladási ár mértékében Árrés szint% = Árrés értéke Nettó árbevétel x 100 ELÁBÉ: eladott áruk beszerzési értéke ELÁBÉ% + Árrés% = 100% Eladási ár : az érékesítő egységekben alkalmazott ár Nettó ár = ELÁBÉ + Árrés Nettó ár = ELÁBÉ ( 1 + haszonkulcs/ 100 ) Az eladási ár, az ELÁBÉ és a haszonkulcs változása módosíthatja az árrés szint és tömeg mértékét. 9 Gazdálkodási szempontból előnyös

az árrés szint növekedése, de fontosabb az árrés tömeg alakulása, tekintettel arra, hogy a költségekre és az eredményre a pozitív árrés tömeg nyújt fedezetet. Az árrés tömeg nem csak az árrés szint, hanem az árbevétel alakulásától is függ. Az árrés szint növekedése esetén, amennyiben a nettó árbevétel csökken az árrés tömeg kedvezőtlenül is alakulhat. 3. Vendéglátó bevétel tartalma, elemzése A szállodai vendéglátás árbevétel jellemző tételei: Reggeli Panziós étkezés Szoba szervice Minibár Az üzemegység árbevétel csoportosítás értékesítő egységenként: pl. Étterem Söröző Drinkbár Cukrászda Éjszakai bár stb. Vendéglátó árbevétel csoportosítása üzemegységenként: Étel Ital A szállodák önállóan határozzák meg, hogy melyik vendéglátó egységünkben és milyen kiszolgálási módban szolgáltatják a szálloda vendégei részére, a szállodai vendéglátásra jellemző kötelező reggeli és

panziós étkezéseket. Vendéglátó vizsgálata : üzemegység értékesítőhelyenkénti jövedelmezőségi 1. ELÁBÉ szint növekedése (beszerzési ár emelkedés, készlet hiány, gazdálkodási hiányosság) 2. helyzet felmérés, tény megállapítás, 3. végrehajtandó intézkedések, 4. intézkedések várható hatása 10 4. Vendéglátó üzemegységek egyéb közvetlen költségei 1. Vendéglátás tevékenységgel foglalkozók előmunka költsége 2. Egyéb közvetlen költségek Üzemeltetési anyagok költségei: Tisztítószerek, fertőtlenítő anyagok Vendég anyagok Nyomtatvány, irodaszer Csomagoló anyagok Számítástechnikai anyagok Étlapok, menükártyák Üzemeltetési eszközök költségei: Vendéglátó textília Üvegárú Porcelán Evőeszköz Konyhai, cukrászati eszközök szerszámok Egyéb üzemeltetési eszközök Dekoráció Virág vásárlás Fizetett jutalék Takarítás számlázott költsége (ablaktisztítás, fertőtlenítés,

rágcsáló irtás) Mosatási költség Szemét szállítás költsége Kiküldetési költség Munkaruha, formaruha Bérelt eszközök bérleti díja Műsor- , zeneszolgáltatás Jogdíjak TV,- kábel Tv előfizetési díja Szakkönyvek, folyóiratok napilap előfizetési díja Távközlési költségek (Telefon, Fax, E. Mail ) Posta költség Szoftver felügyelet költsége Egyéb vendéglátási költség 11 5. Elemzési mutatók 1. Általános mutatók: - szint mutatók indexek, idősoros összehasonlítás megoszlási viszony számok fedezet számítási módszerek: fedezeti pont számítás szélsőérték módszer szórás grafikon regresszió elemzés összehasonlító elemzés (más szálloda adataival, átlagaival) statisztikák 2. Szakmai mutatók: - vetített bevétel, költség, nyereség alapterületre értékesítőhelyi, összes) - vetített bevétel, költség, nyereség vendégre, férőhelyre - forgás mutató (vendég/ férőhely) - egy vendégre jutó

fogyasztás - egy vendégre jutó anyag (ELÁBÉ) értéke (hasznos 12 6. Tervezés és értékelés Vendéglátás üzemegységen belül értékesítőhelyenként, figyelembe véve a szállodai vendéglátás speciális csoportjait (reggeli, panzió, minibár szoba service). Reggeli árbevétel tervezése: Reggeli nettó ár x kiadott szobák száma x vendégek száma szobánként Panziós étkezés tervezése: A panziós étkezés főétkezés, lehet ebéd, vagy vacsora. Tervezésnél a reggeli árbevétel számításból kell kiindulni, figyelembe véve az értékesítési statisztikákat utazási cél vonatkozásában (pl. konferencia turizmus). Minibár: Vendéglátás árbevétele, függetlenül attól, hogy a fogyasztás és az elszámolás a szállodai emelten történik. Árbevétel tervezése a vendég összetétel függvénye. A’la carte étkezések tervezése vendéglátó értékesítő egységek terület, férőhely, nyitvatartási idő figyelembe vételével. A

szükséges költség hatékonysági vizsgáltok elvégzése: - Létszám gazdálkodás - Szervezési, takarékossági intézkedések - Vezetési információs rendszer (VIR) kialakítása. - Értékesítő egységekre lebontott tervezés, értékelés - Dolgozókkal közösen kialakított célok, értékelési rendszerek - HRM 13 7. Vendéglátó üzemegység vezetése és szervezete Vendéglátó igazgató Konyha Cukrászat Értékesítés Beszerzés Konyhafőnök Cukrászat vezető Vendéglátó egység vezető Áruforgalmi vez. Részleg Vezetők Részleg vezetők Teremfőnökök Raktárvezetők 14 XIII. Blokk Gyógyászati tevékenység gazdálkodása 1. Gyógyászati tevékenység tartalma, árbevétele Magyarország egyik legjelentősebb kínálati elemét a gyógy- és termálvizek adják. Gyógyászati tevékenység kialakulásának tényezői: 1. természeti adottságok - gyógyvíz, - iszap, - hegyvidéki levegő, - barlang, 2. gyógyászati eljárások

- termál- gyógy speciális - orvosi kezelések Gyógyturizmus fejlődésének gátjai: csökkenő termál- gyógyvízkészlet egyes területeken - infratsruktúra hiánya - intézmény rendszer hiánya Gyógyszállodák telepítésének szabályai: - bányászati engedély (termál- ,gyógyvíz felszínre hozatala) - orvosilag meg kell állapítani, hogy mely betegségek gyógyítására alkalmas a felszínre hozott víz (balneológiai vizsgálat, minősítés) - mozgás sérültek, mozgáskorlátozottak fogadására alkalmas épület kialakítás (mosdók, szobák, közterületek, fürdők vonatkozásában) - szálloda megközelíthetősége, infrastruktúra (pl. helikopter leszálló) Gyógyászati tevékenység kialakítása, végzése a szállodában, vagyon, erőforrás és eszköz tekintetében lényegesen nagyobb befektetést igényel, mint a hagyományos szállodai üzem. 15 Gyógyászati tevékenység tárgyi és személyi feltételei: - speciális bútorok, gépek

berendezések diagnosztikai, gyógyászati gépek, berendezések speciális textíliák, higiénés eszközök speciális személyzet (orvosok, nővérek, dietetikus) Szállodák típusai: - gyógyszálloda már a beruházás így készül rekreációs, gyógyászati tevékenység ellátásra - üdülő-, városi szállodák gyógyászati tevékenység végzéséhez alkalmas részleggel kiegészül Gyógyszállodák sajátosságai: - hosszú tartózkodási idő - magas fajlagos költés - szezonális ingadozás kicsi - a kis szezonális ingadozás miatt munkaerő – kihasználás optimális - nagyobb beruházási – és élőmunka igény - hosszabb megtérülési idő - speciális eszköz igény - szállodán belül több kiegészítő szolgáltatás nyújtása - több mozgássérült szoba kialakítása - magasabb szoba kapacitás kihasználtság - package típusú árkialakítás - speciális értékesítési csatornák - általában ezek a szállodák több funkciósak pl.

konferencia, rendezvény turizmus, üzleti turizmus) - bevétel előre tervezhető a speciális értékesítés és igénybevétel miatt 16 Gyógyszálloda, mint speciális idegenforgalmi termék kialakításának szempontjai: - trendek egészséges életmód, aktív pihenés, minőségi turizmus, élmény orientáltság - kereslet célcsoport: pihenni vágyó üzletemberek, gyógykezelést igénylők különböző korcsoportjai - gyógyszálloda kialakításának helye gyógy- termálvíz és egyéb gyógyításra alkalmas környezet, kiegészítő program lehetőségek a közvetlen környezetben, megközelíthetőség, infrastruktúra - szolgáltatások szállodán belül kiegészítő program lehetőségek, sport, kulturális lehetőségek, exkluzív egyedi igényeknek megfelelően összeállított programcsomagok - értékesítési csatorna szervezett egyéni turisták - utazási irodák, orvosi szervezetek, közvetlen piaci megjelenés Gyógyászati árbevétel tartalma:

gyógyászati kezelések, melyek külön a helyszínen megrendelhetőek, vagy előre kiajánlott (package) formában történik az értékesítés, ára külön árjegyzék alapján. 2. Gyógyászati tevékenység eredmény kimutatása Gyógykezelések nettó árbevétel - ELÁBÉ és /vagy alvállalkozói teljesítmény Árrés - Közvetlen költségek Üzemegység eredmény ELÁBÉ: a kezelésekhez felhasznált gyógyszerek, iszap és egyéb más anyagok Alvállalkozói teljesítmény: más intézményben végzett vizsgálatok, kezelések költsége, pl. laborvizsgálatok, fürdő belépő Közvetlen költségek:- bér és járulékai a gyógyászati tevékenységet végző dolgozók vonatkozásában. 17 Egyéb közvetlen költségek: - munkaruha, forma ruha textília mosatás takarítás számlázott költsége (ablaktisztítás, rágcsáló irtás, fertőtlenítés) speciális gépek berendezések karbantartási díja speciális eszközök felhasználási költsége

speciális értékesítéssel összefüggő költségek (PR. marketing) posta költség távközlési költségek (telefon, fax, e-mail) nyomtatvány, irodaszer szoftver felügyelet költsége bérelt eszközök bérleti díja kiküldetés költsége 3. Elemzési mutatók 1. Általános mutatók: - szint mutatók - indexek, idősoros összehasonlítás - megoszlási viszony számok 2. Speciális mutatószámok: - gyógyvendégek száma - gyógyvendgénapok száma - egy gyógyvendégre jutó bevétel / költség / eredmény 3. Gyógyászati termelékenységi mutatók: - gyógyászati package értékesítése az összes értékesítés százalékában - gyógyászati tevékenységet végző dolgozóra jutó árbevétel/költség/ eredemény 18 4. Gyógyászati üzemegység szervezete és vezetése Közvetlenül a szálloda igazgatójának irányításával. Gyógyászati részleg vezető orvos igazgató Részleg vezető főorvos Betegirányítás vezető Főnővér 19 XIV.

Blokk Egyéb szolgáltatások 1. Rendezvény Szállodai rendezvények nem azonos a rendezvény szervezéssel. Minden olyan előre megrendelt esemény (kongresszus, konferencia, családi,társadalmi rendezvény), melyet külön helyiségben bonyolít a szálloda. Nem mutatjuk ki önálló tevékenységként, mint például gyógyászatot, hanem a megfelelő szolgáltatásoknál jelenik meg bevételként (szoba, vendéglátás stb.), kivétel az önálló kongresszusi részleggel rendelkező, int pl. (BKK) 2. Egyéb - szolgáltatás : Beauty, Fittness, Wellness, garázs, parkolás - kereskedelmi tevékenység: ajándék bolt - eszköz bérbeadás: sport,- vízi,- és nyaraló tevékenységhez Az egyéb szolgáltatások bevétele és közvetlen költsége összegezve szerepel a kimutatásokban, de elemezni kell melyek azok az egyes egyéb szolgáltatások, így állapítható meg, hogy mely tevékenység rentábilis és melyik nem. Összegegezve: az eddigiekben tárgyalt tevékenységek

(szobakiadás, vendéglátás, gyógyászat, egyéb) rendelkeztek közvetlen saját bevétellel és közvetlen kimutatható költségekkel, így van üzemegységek eredmény is. Tehát a hatékonyság: hozam / ráfordítás (befektetés) megállapítható. Az üzemegységek vezetőinek feladata a hatékonyság növelése, amely a következő intézkedéseket indukálja: 1. hozam javítása: árbevétel növelése 2. ráfordítások csökkentése : - abszolút összegű csökkentés - relatív csökkentés Abszolút összegű csökkentés: korábbi időszakoz képest volumen csökkentés (kicsi az esélye) esetleges korábbi indokolatlan költségek szüntethetők meg relatív csökkentés: a költségek nagyságrendje nő, de az árbevételhez viszonyítva a költség szint csökken. 20 XV. Blokk Egyéb tevékenységek gazdálkodása A fejezetben tárgyalásra kerülő tevékenységekre általában jellemző, hogy közvetlenül nem árbevételt termelő tevékenységek, ezen

tevékenységek gyakorlása nélkül azonban nem képzelhető el szállodai működés. Jövedelmezőségi szempontból általános, vagy fel nem osztott költségek. 1. Igazgatás és egyéb tevékenységek A szálloda egészére kiterjedő tevékenység: - felső vezetés ( nem üzemegységi tevékenység) - adat feldolgozás (könyvelés, pénzügy, bérelszámolás) - funkcionális szakértői tevékenység (pl. jogi) - őrzésvédelem- biztonság védelem - szállítás Költségei: - élőmunka (bér + járulékai), megbízási, vállalkozói és szakértői díjak nyomtatvány, irodaszer telekommunikációs költségek posta költség biztonsági költségek: személyi és eszköz költsége szálloda belső biztonsága vendégek, személyek vagyonának védelme külső veszély elleni védelem, tűzvédelem, terror cselekmények elleni védelem munkaruha, védőruha költség hitelkártya jutalék Tevékenység költség gazdálkodása: - gazdálkodás az élőmunka

költséggel: - létszám,- és bérgazdálkodás - átszervezés , munkafolyamatok áttekintése - gépesítés, számítógépes rendszer bevezetése 21 - bérszerkezet áttekintése, egyes folyamatok, - tevékenységek kiszervezése, munkaerő kölcsönzés - anyag felhasználás átvilágítása 2. Humán management tevékenység Személyügyi vezetés főképpen a nagy szálloda láncoknál, csoportoknál emelik ki a tevékenységet, egyébként az igazgatás tevékenységhez tartozik. Feladata: személyzet építés, oktatás, karrier építés. Költségei: - élőmunka költség hirdetések költsége oktatás, továbbképzés, tréningek költsége munkaegészségügyi vizsgálatok költsége 3. Marketing, értékesítés PR tevékenység A szálloda egészének értékesítése a feladata az itt dolgozóknak. Nagyobb szállodák esetében külön csoport foglalkozik az értékesítéssel, akik komplex tudású emberek több nyelven beszélnek, szakmai szakosodással

végzik a tevékenységet (egyéni szervezett, csoportos beutazás, rendezvény turizmus, üzleti utazók). Az értékesítési tevékenységet eszköz rendszere a reklám, PR. tevékenység Költségei: - reklám, hirdetés, direkt mail akciók reservaciós költségek complimentary szponzorálások A gazdálkodásnál fontos tényező, hogy a szállodának rendelkeznie kell az éves értékesítési tervvel, melyhez szükséges elkészíteni a marketing tervet a célok megvalósítása érdekében. Az akciók eredményességének mérése illetve a visszacsatolás feltétlenül szükséges pl. vendég megkérdezés (kérdőív) 22 4. Karbantartás tevékenység Általános műszaki tevékenység. Főbb területei: - épület elektromos és mechanikai berendezések bútorok beépített berendezések kertészeti munkák szemét szállítás, megsemmisítés Költségei: - élőmunka költsége - átalánydíjas és eseti megbízási szerződések díja - felhasznált

műszaki anyagok költsége Tervezési költségéhez ismerni kell az adott szálloda műszaki állapotát. 5. Energia gazdálkodás Hatékony energia felhasználás mérése. Eszköz és emberi tényező vizsgálata. Veszteség források megszüntetése. Input, output vizsgálata. MSZSZ. „Zöld szálloda” program 23 XVI. Blokk Pénzgazdálkodás A pénzgazdálkodás reál folyamat, árbevétel, ami az adott időszakban befolyt, a kiadás, amit az adott időszakban kifizettünk. A pénzgazdálkodásban nincs veszteség!, a jövedelmezőségi gazdálkodásban lehet negatív eredmény, de a pénzgazdálkodásban az esetleges veszteség tartalom fedezetére kölcsönt kell felvenni. Amennyiben ezt nem tesszük, akkor fizetésképtelenség, csőd, felszámolás következmény, pozitív üzemgazdálkodási eredmény mellett. 1. Pénzgazdálkodás területei - mérleg elemzés - pénzgazdálkodási eredmény kimutatás: - indirekt - direkt módon Mérleg elemzés: a vagyon adott

időpontban történő megjelenítése, eredet szerint pénznemben kifejezetten olyan pénzügyi helyzetet tükröz, amiből megállapítható, hogy van pénzünk lekötve, mennyi a készletünk, mennyi követelésünk van, mennyi kölcsönt vettünk fel és mindezek hatékony felhasználását mutatja. Ez tehát a szálloda vagyonának likviditási sorrendben történő felsorolása. Pénzgazdálkodási eredmény csoportosításban kimutatás. kimutatás adott évben egy bizonyos Indirekt módszer: a pénzügyi eredményt a számviteli eredményből vezetjük le. Jellemzője: nem alkalmas operatív pénzügyi intézkedésre, inkább a jövőre vonatkozólag ad tájékoztatást, pontos mérleg adatok felhasználásával készül. Kiindulás az adózás előtti eredmény + - korrekciók három csoportban: I. II. III. tevékenységből származó pénzügyi eredmény befektetési tevékenységből származó pénzügyi eredmény pénzügyi műveletek eredménye 24 adózás

előtti eredmény + ÉCS ± befektetett eszközök értékesítése ± szállító / vevői tételek változása + értékpapír, részvény eladás - értékpapír, részvény vásárlás + befektetésből származó hozamok (kamat, osztalék) ± tulajdonossal kapcsolatos pénzmozgás I. szakmai gazdálkodás II. feltételezhetően van tartalékunk, ellensúlyozhatja I. veszteségét is III. itt jelenik meg a hitel felvétel, ezt is az I. résznek kell kitermelni FONTOS: a tulajdonosok szempontjából, mire, hogyan költötték el a pénzt ennek alapján tervezik meg az évet, a management értékelésének alapja, a beruházási számítások és alapvetően pénzügyi szemlélet közvetítése. A beruházási, megtérülési számításoknál alap, hogy az adózási szolgálat teljesítésére keletkezik – e elég pénzügyi fedezet. 25 Direkt módszer: a szállodai eredménytől függetlenül önállóan nézzük meg a pénzügyi bevételek és kiadásokat. Módszere a

pénzforgalmi (likviditási) terv, pénzforgalmi kimutatás. Likviditási terv: az adott időszakban a jövedelmezőségtől függetlenül várható pénzügyi bevételek számba vétele, ezzel szemben áll a várható tényleges kiadás, különbség a hiány, vagy többlet. Pénzügyi bevételek 1. árbevételek rendszeres 2. egyéb bevételek 3. befektetésből származó bevételek 4. egyéb pénzügyi bevételek Pénzügyi kiadások 1. ráfordítás 2. tárgyi eszköz vásárlás 3. adók közterhek 4. egyéb pénzügyi kiadások Pénzügyi eredmény 26 Pénzforgalmi kimutatás 1. nyitó pénz eszköz 2. árbevétel 3. egyéb bevétel 4. pénzügyi műveletek bevétel 5. rendkívüli bevétel 6. eredményt nem érintő bevétel Bevételek összesen 1. ELÁBÉ 2. anyag beszerzés 3. tárgyi eszköz beszerzés 4. egyéb üzemeltetési kiadások 5. ÁFA elszámolás 6. egyéb adó befizetések 7. pénzügyi műveletek kifizetése 8. befektetett eszközök bővítése 9.

kifizetés saját tőkéből 10.osztalék fizetetés 11.rendkívüli ráfordítások 12.egyéb befizetések Kifizetések összesen Egyenleg Hitel felvétel (ebből) Éven belüli Éven túli Záró pénzkészlet A pénzforgalmi kimutatás készíthető havi, negyedéves, vagy más alapegység bontásban, az időtávra. A terv készítése a likviditási probléma nagyságától függ, minél nagyobb a pénz hiány, vagy is minél kevesebb a forgó tőke annál rövidebb távra érdemes készíteni. 27 2. Szállodák pénzügyi bevételei Pénzmozgás sajátos formája szerint: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Forint készpénz, a leglikvidebb pénzeszköz Valuta készpénz, átváltás, jóváírás fontos a banki szerződés Hitelkártya, online összeköttetés a bankkal, jutalék felszámítás Kiírt csekk, hitelkártya használatával eltűnik Fix címletű csekk, Traveller’s csekk Voucher szolgáltatás igénybevételére jogosító utalvány, kiállító általában utazási iroda,

szükséges az adatok pontos kontrolálása 7. Átutalás, számlát küldünk a fogyasztás igénybevételéről, utólag egyenlítik ki, tipikusan az utazási vállalkozásokra és a vállalati partnerekre jellemző, akár deviza belföldi, akár deviza külföldi, külön megállapodás alapján. 8. Előleg Forrása szerint: 1. Tulajdonosokkal kapcsolatos, jegyzett tőke növelése, törzs tőke emelése, alap tőke emelése, részvény kibocsátás 2. Tulajdonos által adott összeg visszatérítés nélkül, forgó tőke hiány esetén, hitel kölcsön, átfutó pénzek (ÁFA, IFA, közvetítői díj) Bevételek fajtái szerint: 1. Szállodai tevékenységből származó 2. Vendéglátó tevékenységből származó 3. Egyéb tevékenységből származó (vendégmosás, fitness, telefon, bérleti bevételek, állóeszköz eladás stb.) 28 3. Szállodák kiadásai Pénzügyi kiadások: 1. Üzemeltetési kiadások: a. foglaltságtól függetlenül merülnek fel, állandók,

viszonylag állandók, pl élőmunka költsége, energia költség, b. változó költségek, melyek a forgalom változásával arányosan változók, pl. jutalék, nyersanyag költség c. a diszkrécionális költség, melyek a vezetői döntéstől függenek, pl marketing költség, karbantartási költség. 2. Beruházás, rekonstrukció, finanszírozása 3. Tulajdonosi kiadások, osztalék 4. Hitel-, kölcsöntörlesztés Tevékenységi kiadások: 1. 2. 3. 4. 5. Étel, ital ELÁBÉ + szállítási költség- nagykereskedelmi engedmény Egyéb tevékenység költségei : telefon, mosás, fitness, garázs Szállodai üzemegység bérköltsége + járulékai Vendéglátó üzemegység bérköltsége + járulékai Egyéb üzemegységek bérköltsége + járulékai Üzemeltetési költségek: 1. Szállodai üzemegység: tisztítószerek, utazási irodák jutaléka, rezervációs rendszer díja, munkaruha költsége, textília pótlás költsége, szállítás, dekoráció,

nyomtatvány költsége, takarítás költsége, 2. Vendéglátás üzemegység: takarítás, dekoráció, nyomtatvány költsége, munka ruha, védőruha költsége, textília pótlás költsége, tisztítószerek, utazási irodák jutaléka, 3. Egyéb üzemegységek : takarítás, dekoráció, nyomtatvány költsége, munka ruha, védőruha költsége, textília pótlás költsége, tisztítószerek, utazási irodák jutaléka, 4. Általános, vagy fel nem osztott költségek: energia, marketing, igazgatás, karbantartás 29 4. A szállodai pénzügyi helyzet változásának kimutatása Cash Flow kimutatás I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás 1. adózás előtti eredmény 2. ÉCS 3. elszámolt értékvesztés 4. céltartalék képzés felhasználási különbözete 5. befektetett eszközök értékesítésének eredménye 6. szállítói kötelezettség változás 7. egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása 8. passzív időbeli

elhatárolások változása 9. vevőkövetelés változása 10.fizetett adó (nyereség után ) 11.fizetett osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz változás 1. befektetett eszközök beszerzése 2. befektetett eszközök eladása 3. kapott osztalék III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. részvény kibocsátások bevétele kötvénykibocsátás bevétele hitelfelvétel véglegesen kapott pénzeszköz részvénybevonás (tőkeleszállítás) kötvény visszafizetése hiteltörlesztés visszafizetés véglegesen átadott pénzeszköz 30 Pénzeszközök változása ( I. - II - III) Cash Flow kimutatás, megmutatja, hogy az adott pillanatban mennyi mozgatható pénzeszközzel rendelkezik a vállalkozás, valamint az alábbiakban felsorolt kérdésekre ad választ: - Mennyi pénz termelődött az adott időszakban? - Mennyi hitelt vett fel az adott időszakban a vállalkozás? - Mekkora

az adott időszakban az összes befektetés? - Mekkora a hosszú távú befektetés? A Cash Flow olyan torzító tételeket is tartalmaz, melyeknek kiszűrése feltétlenül szükséges a tisztánlátás érdekében: pl. ráfordítások, amelyek nem járnak pénzmozgással (amortizáció, céltartalék képzése). A Cash Flow terv készítés célja: a jövőbeni teljesítmény prognosztizálása, képes –e a vállalkozás eleget tenni a folyó kötelezettségeinek, megállapítani továbbá a pénzügyi és egyéb befektetések hatékonyságát, valamint azt, hogy a fő vagy egyéb tevékenységeiből származik a bevétele. 5. Szállodai vagyon összetétele likviditási szempontból Forrás: - saját tulajdonosi profit - idegen , külső pl. hitelezők Rendelkezése álló pénz: likvid formában: lekötött formában: - készpénz gyorsan forgatható érték-papír vevő tartozás árukészlet tartós vagyon tárgyak 6. Szállodák tőkeigénye és finanszírozása

Beruházás: 1. tőkeigényes vállalkozás, általában hitel konstrukciót vesznek igénybe a beruházás megvalósításához, nagy hitel állomány, max. 50 százalékos hitel, lízing konstrukció 2. nagy kockázat, első időszakban kevés nyereség, likviditási gondok, szezonalitás kiküszöbölése, magas fix költségek, ciklikusan jelentkező felújítás 31 7. Pénzgazdálkodási mutatók Rövid távú likviditási mutatókat a mérlegadatból számoljuk. Forgóeszköz /Rövid lejáratú kötelezettség A mutató akkor jó, ha több, mint 1, ha az alatt van, akkor probléma lehet. Vizsgálni kell mennyivel van 1 alatt. A készletek tulajdonképpen nem igazán fedezet a kifizetésre és a forgóeszközökben az is benne van, ezért célszerű a „tisztított” mutató használat. Tisztított mutató: Forgóeszköz- készletek / rövid lejáratú kötelezettségek Ez már reálisabb, mert feltételezi, hogy a követelésünk be fog folyni. Pénzhányad = pénz /

rövid lejáratú kötelezettség, ha ez a mutató 1 akkor van fedezet. Pénzügyi struktúra mutató: pénzt tőke és forrás viszonylatában vizsgálja. Saját tőke aránya= saját tőke / összes forrás X 100 Eladósodottsági mutató: idegen tőke / összes forrás X 100 Befektetési mutató: saját tőke / befektetett eszközérték X 100 Forgóeszköz fedezet= folyó forrás / forgóeszközérték X 100 Hitelképességi mutató: összes eszköz / összes fennálló követelés Kamatfedezeti mutató = kamat + adózás előtti eredmény / kamat költség, ez akkor jó, ha minél nagyobb, mert akkor biztosan ki tudja a vállalakozás fizetni a kamatot a felvett hitel után. A vállalkozás vezetésének pénzügyi célja a források megteremtése a vállalkozás céljainak megvalósítása érdekében. 32 XVII. Blokk Szállodai beruházás és rekonstrukció Szállodai fejlesztés Fejlesztés fogalma: - komplex - fejlesztés nem beruházás 1. Szolgáltatás fejlesztés

– termékfejlesztés Termék görbe szakaszai, értelmezése a szolgáltatásokra. Szolgáltatás változtatás igénye: - vendégigények változása technikai fejlődés biztonsági igény változása divat színvonal növelése személyzet fejlesztés 2. Hatékonyság fejlesztés 3. Beruházás: - önálló eszköz fejlesztés ingatlan fejlesztés 4. Rekonstrukció – nem karbantartás, rendeltetés szerinti színvonal helyre állítás, fizikai kopás, erkölcsi avulás miatt vagy bővítés, pl. kapacitás bővítés Rekonstrukciós ciklus. Rekonstrukció komplex kezelése. Rekonstrukció végrehajtása – vezetői döntés. Rekonstrukció gazdálkodási, megtérülési szempontok. 33 XVIII. Blokk Megvalósíthatósági tanulmány A szálloda, mint vállalkozás: adottságok, típusa. 1. Szálloda fizikai és kínálati jellemzői : a szálloda helye, címe, környezete, külső megjelenése, szoba szám, értékesítő helyek 2. Szálloda szolgáltatásai:

szállodai szobák vendéglátás egyéb szolgáltatások 3. Szálloda neve üzletfilozófiája, arculata 4. Erőforrások Vagyon élőmunka 5. Árpolitika 6. Költségek 7. Árbevételek meghatározása 8. Jövedelmezőségi táblázat elkészítés 9. Eredmény analízis 10.Jövedelmezőségi mutatók számítása 11.Finanszírozási konstrukciók 12.Megtérülési számítások 34 XIX. Blokk Controlling szerepe a szállodaiparban 1. Mi a controlling? A controlling az Egyesült Államokban az elmúlt 15 évben fejlődött ki. Funkcionális szempontból a vezetés alrendszere, mely a tervezést, az ellenőrzést valamint az információ ellátást koordinálja, folyamatosan figyelemmel kíséri a kitűzött célok elérésének menetét, lépcsőzetes eljárással értékeli a végrehajtási szintek tevékenységét, és szükség szerint javaslatot tesz célok és eszközök módosítására. A controlling tehát elősegíti azoknak a koordinációs nehézségeknek a

megoldását melyekkel – a vállalati környezet fokozódó dinamikája és komplexitása, valamint a gazdaság növekvő differenciáltsága folytán – egyre több vállalkozás kénytelen szembenézni. 2. A controlling rendszer feladatai Az előző meghatározásból adódóan a controlling tevékenységét három nagy feladat köré csoportosíthatjuk. Ezek a következők - tervezés - ellenőrzés és információ-ellátás - valamint ezek koordinálása 3. A controlling helye a vállalati vezetésben A vállalati rendszert controlling szempontból olyan elemek rendezett halmazaként képzeljük el, melyek között meghatározott kapcsolat áll fenn. A rendszer ilyen felfogása lehetővé teszi a komplex vállalati összefüggések elemzését így a tervezés, az ellenőrzés és információ ellátás közötti kapcsolatok feltárását, módot ad az éppen aktuális dimenzió kiemelésére, alkalmas a rendszerváltozások elemzésére és alakítására. Ha a vállalatot

mint egészet egy szervezeti rendszernek tekintjük, akkor két nagy alrendszerét különböztetjük meg. Ezek az irányított alrendszer és az irányító alrendszer, melyben a controllingnak kiemelkedő szerepe van. 35 Az irányító alrendszer tovább bontható - információs- döntéselőkészítő- döntéshozó- és végrehajtó rendszerekre melyek közül az információs- és a döntés előkészítő rendszerben van a controllingnak jelentős szerepe. Ez a kommunikációs, információs, tervezési, ellenőrzési folyamatok összehangolása. A vállalatvezetés arra használja a controllingot, hogy a vállalati tevékenységet rugalmasan irányítsa a stratégiai célrendszer irányába, a környezeti feltételekhez történő igazodás mellett. Az eredményes tevékenység fontos feltétele, hogy a controller a végrehajtást is befolyásoló jogkörrel is rendelkezzen, és a vállalat döntési tevékenységében is részt vegyen. Célszerű a controlling

tevékenységet a vezetés mellé, mint tanácsadó egységet, rendelni ezzel is támogatva az irányítói munkát. Másrészt ésszerű és csak alacsony bevezetési költséggel jár, ha a controlling tevékenységet az üzemi számvitelbe "ágyazzuk be", mivel mindkét tevékenység azonos adathalmazt használ fel. Kisebb cégek esetén ez egyetlen vezető személyt is jelenthet mind a controlling, mind a számvitel részére. Az eredményes controllinghoz elengedhetetlen, hogy a cég hierarchikus rendjébe is beépítsük az egységet és bizonyos hatalmi hatáskörrel is felruházzuk. Ennek hiányában semmilyen érdemi eredményét nem tapasztalhatnánk a tevékenységnek, mivel a felmérő, elemző, tájékoztató munka utolsó fázisa - a veszélyre való figyelmeztetés, és a gyors reagálás - maradna el, mely esetben a controlling egyszerű, belső pénzügyi kutatócsoportként működne. A controlling feladatait három síkon látja el: - az első szint a

tulajdonosok felé történő adatszolgáltatás, tulajdonos bárki lehet, tehát számára a lehető legegyszerűbb, legérthetőbb információs csomagot, beszámolót kell készíteni ez történhet a UNIFORM – SYSTEM OF ACCOUNTS (egységes szállodai számviteli- információs rendszer) segítségével. - a második szint a management részére történő információnyújtás, ez a szint követeli meg a legrészletesebb, legkidolgozottabb információkat, hiszen ők végzik a konkrét vezetési tevékenységet. - a harmadik szint a dolgozók szintje, ahol testre szabott információk nyújtására van szükség a rendszerben. 36 4. A controlling rendszer követelményeinek meghatározása A controllinggal szemben támasztott követelmények meghatározásának kiindulópontját elsősorban annak figyelembe vétele jelenti, hogy a controlling rendszereket mindig egyedi módon, az adott vállalatra vonatkozóan kell kialakítani. Konkrét receptet adni szinte lehetetlen mivel

még itt Európán belül sem beszélhetünk egységes adózási rendszerről, egységes szabályozó rendszerről vagy hasonló gazdasági környezetről. A feladat első lépése tehát annak meghatározása, hogy konkrétan mit kell nyújtania a controllingnak az adott vállalatnál. A következő lépés a controlling-team összeállítása, melyhez célszerű controlling felhasználókat és controllereket is bevonni. A csoport vezetője ideális esetben a controlling szolgáltatások felhasználója is. Ezt követi a vállalat számára releváns környezeti tényezők elemzése, mely jelenti a külső és belső környezeti tényezők ill. a tényezők közti kapcsolatok meghatározását, és a tényezőknek a controlling rendszerre gyakorolt hatásának elemzését. Ezután a controlling feladata ezen információk ütköztetése a vezetés információ igényeivel, és a megfelelő információ-áramlás koordinálása. Ezek után kerülhet sor azon minimális követelmények

elfogadására, melyeket a controlling-rendszer javításával kell elérni. Az utolsó lépésben kidolgozandó a konkrét intézkedési terv, azaz mely lépések, controlling-részrendszerek javítandók. Ilyenkor kerülhetnek elő olyan információk ill. teljesítmények, melyek iránt nem mutatkozik igény, így azok megszüntethetők, tehát ezen utolsó szakaszt nevezhetjük a racionalizáció szakaszának is. 5. A controlling működési feltételei, alapkövei Valamely cég controlling rendszerének kialakítását és működtetését körülbelül azonos külső- és belső tényezők befolyásolják, mint amelyek az üzleti tevékenységet általában. 37 A rendszer jellegét meghatározó működési feltételek, építőelemek az alábbiak köré csoportosíthatók: - stabil külső környezet, mely jelent többek között egy biztos értékesítési piacot, gyenge információs áramlást, és nem követel annyira intenzív controlling tevékenységet. Ekkor a

rendszer tevékenysége "regisztrátor" jellegű, feladatai rutinfeladatokra korlátozódnak. - közepesen dinamikus külső környezetben a rendszer "navigátor" vonásokat mutat, vagyis a stratégiai irányvonaltól való eltéréseket igyekszik menet közben korrigálni. - különösen dinamikus környezetben - amilyen jelenlegi gazdasági környezetünk is - magas színvonalú, "indikátor" jellegű controllingra van szükség. Ilyenkor a rendszer munkatársai közvetlenül és kezdeményezően foglalkoznak a problémák megoldásával, fokozott mértékben vesznek részt a stratégiai döntések előkészítésében, szembetűnő a stratégiai tervezés és a controlling összefonódása. Mindezek mellett jellegformáló, és a controlling alapinformációit befolyásoló fontos tényezők: - a cég profilja (az értékesítésre szánt szolgáltatások választékának nagysága, szóródásának foka) - a cég szervezeti felépítése (benne az

alá- és fölérendeltségi viszonyok vizsgálatával) - a legfőbb döntéshozó szint (tulajdonosi döntések, management alkalmazása) vezetési rátermettsége, megújulási képessége és készsége, stílusa. 38 6. A controlling rendszer alapkövei Általánosságban elmondható, hogy a controlling rendszer nagymértékben cégspecifikus rendszer. Azonban vannak a rendszernek bizonyos alapkövei, melyek nélkül nem működne semmilyen controlling. Ezek a következők: - vezetés orientált számvitel (Management Accounting) tervezési és ellenőrzési rendszer beszámolási rendszer az anyagi felelősség rendszere a pénzügyi tervezési, ellenőrzési rendszer Management Accounting A hagyományos számvitel alkalmatlan a korszerű controlling számára, mivel a döntések alátámasztása, kritikája helyett nagyrészt utólagos "igazolást" ad, a formális pontosság gyakorta a célszerűség rovására érvényesül; a költséggazdálkodás áll a

középpontban, indokolatlanul háttérbe szorítva az árbevétel számításokat. A vezetés orientált számvitel (Management Accounting) az üzleti tevékenység teljesítményének mérésére összpontosító, jövőbe mutató hatékonysági számításokat tesz lehetővé. Ez utóbbiak közül kiemelkedő jelentőségűek a rugalmas tervköltség számítás, valamint a befektetési- és megtérülési számítások. Rugalmas tervköltség számítás A rugalmas tervköltség számítás lényege, hogy a változó kihasználtsági fokhoz menet közben hozzáigazítják a tervköltségeket, amit költség nemek – helyek – viselők szerint részleteznek. A tárgyidőszak végén ezeket az adatokat egybevetik az összes költségek, illetve az állandó/változó, vagy a közvetlen/közvetett költségek bázisán. 39 Befektetési számítások A befektetési számítások elsősorban a tőkelekötés, hozam, és pénzügyi likviditás értékelésére irányulnak. Többek

között a lekötött tőkéknek a kamatozás szempontjából való egybevetésével, a befektetési értékek meghatározásával, a hosszú távon be- és kiáramló bevételek/kiadások diszkontálásával, nyereség-, hozam-, valamint amortizáció számításokkal foglalkozik. Tervezési- és ellenőrzési rendszer A controlling tevékenység középpontjában ma a tervezés és az ellenőrzés áll. A tervezés során jelölik ki és hangolják össze a vállalati célokat, valamint az elérésükhöz szükséges eszközöket és intézkedéseket. Csak a tervezés révén válik lehetővé, hogy a vállalat folyamatosan értékelje a környezeti változásokat. A tervezés éppen ezért nem szorítkozhat a célok és teendők egyszerű meghatározására, hanem ki kell terjednie az alkalmazkodási és igazodási intézkedések folyamatos kidolgozására is. Ez csak akkor valósítható meg ha a terv- és tényadatok rendszeres összehasonlításával megfelelő információk

szerezhetők. A tervezést tehát minden szinten ki kell egészítenie olyan ellenőrzésnek, mely egyaránt kiterjed a feltételek, a megvalósítás és az eredmények felmérésére. A controlling feladata az, hogy gondolkodjon az egymással összhangban álló vállalati tervezési és ellenőrzési rendszer kiépítéséről, működtetéséről. Ez jelenti a tervezés és ellenőrzés irányvonalainak kidolgozását, az ezek számára szükséges terv- és tényinformációk kialakítását és értékelését ill. a tervezés és ellenőrzés folyamatos, és határidőbeli összehangolását. Ezzel összefüggésben fontos hangsúlyozni a vállalatvezetés és a controlling közötti tervezési munka megosztását; a vezetőség határozza meg, hogy mit tervezzenek, a controlling pedig gondoskodik a tervező munka kivitelezéséről. Beszámolási rendszer A rendszer ezen építőköve hatékonyan egészíti ki az első két elemet; a megfelelő beszámolási rendszer nélkül

nem lenne megjeleníthető a tevékenység eredménye. Mint a rendszer minden elemében itt is lényeges az információ nyújtók és az informáltak közötti megfelelő koordináció, mely nélkül lehetetlen lenne az információk hatékony formában történő rendszerezése. A rendszernek nagyfokú rugalmasságot kell mutatnia, mivel több vállalati szintnek, és ezen belül is több vezetőnek szolgáltat információt. 40 A rugalmasság mellett vannak bizonyos feladatok, melyek a beszámolási hierarchia minden szintjén érvényesítendők: - beszámolásra kijelöltek, címzettek, határidők megválasztása - normatíva-rendszer és a beszámolók belső szervezetének harmonizálása - a beszámolók és azok elemeinek összevethetősége, időbeli egyeztetése 7. A controlling tevékenységi körei A stratégiai tervezés keretében hozott döntések és különféle tervek alapján álló controlling időbeni sorrendben - a cég különböző szintjein működő

szervezeti egységek vonatkozásában - az alábbi fő tevékenységi köröket jelenti - normatívák megállapítása (konkrét feladatok kijelölése) - a normatíváktól való eltérések (a teljesítmény) mérése - az eltérések elemzése, korrekciós javaslatok készítése Monetáris normatívákkal fejezhetők ki anyag-előirányzatai, másfelől a jövedelmezőségre, likviditásra, tőkemegtérülésre, hitelekre vonatkozó viszonyszámok, arányok. Naturális normatívák alatt természetes mértékegységben meghatározható mennyiségi mutatók értendők (egységre jutó munkaóra ráfordítás, fajlagos energia-felhasználás) Fontos követelmény a controllinggal szemben a normatíva-hordozó helyek körültekintő megválasztása, elhatárolása, a helyzetet és a körülményeket legjobban ismerők bevonása ezekbe a munkákba. A rendszerre jellemző, hogy a normatívák szembesítése a tényekkel lépcsőzetesen, szintenként történik, az aggregálás alulról

felfelé haladva növekvő, a mérés egymásra épülő összefüggő láncot alkot. Az időtényező felértékelődése miatt figyelmet kell fordítani a sürgősség és a pontosság követelménypáros helyzethez igazodó alkalmazására (esetleg váltogatható, hogy mikor melyiknek kell prioritást adni). 41 Az eltérések elemzése a normatíváktól való eltérések okainak valósághű feltárását, valamint a management döntési javaslatainak meghatározását célozza. Itt figyelhető meg a rendszer egyik legfőbb sajátossága. A fő cél nem a mulasztó megkeresése és megbüntetése, hanem a tennivalók és a végrehajtás illetékeseinek megtalálása, a térbeni és időbeni összehangolás. 8. A controlling-rendszereket meghatározó belső tényezők A controlling-rendszereknek általában tartalmazniuk kell az előző részben bemutatott „építőköveket”, de ezek egymásra épülése a vállalat adottságainak megfelelően történhet. Mivel nincs

minden vállalat számára egyformán érvényes, optimális controlling-rendszer, adott esetben mindig külön meg kell meghatározni a controlling szempontjából döntő jelentőségű tényezőket, melyeknek belső összefüggései révén jellemezhető a vállalat. A belső tényezők közül különösen: - a tevékenységi kör, - a szolgáltatások módja, pl. vendéglátás kiszolgálási formája - és a vállalat nagysága a jelentősek. Tevékenységi kör (profil) A tevékenységi körnek a controllingra gyakorolt hatása sokrétű. A profil aktualitásának, szélességének és mélységének a meghatározása azonban a marketing szempontjából is szükséges. A controlling számára külön információs és beszámolási rendszert is ki kell dolgozni, mert csak ily módon lehetséges megalapozottan dönteni a tevékenységi kör esetleges szűkítéséről vagy bővítéséről. Ezzel összefüggésben különleges követelményeket kell támasztani a pénzügyi, a

számviteli és a költség-elszámolási szervekkel szemben, hogy lehetővé váljon a tevékenységi körre vonatkozó statisztikák és elemzések kidolgozása. A controllingnak úgy kell kiépítenie az információs rendszert és tervezést, hogy az egyes tevékenységek eredménye folyamatosan és pontosan legyen előirányozható, majd folyamatosan legyen ellenőrizhető. 42 Technológia A tevékenységi körhöz szükséges technológiát a termékek előállításához valamint a szolgáltatásokhoz szükséges - a vállalat rendelkezésére álló gépi berendezések, eljárások és módszerek összessége határozza meg. A technológia és a vele összefüggő termelési folyamat kihat a kalkulációs eljárásra és a beszámolás módjára. A controllernek a beruházási- és az eredmény számításokra támaszkodva egyértelműen meg kell indokolnia a technológiák megváltoztatására vonatkozó döntéseket. Rendkívül fontos ugyanis, hogy a költségfajták

pontos tagolásától, a költséghelyek tervezésén át egészen a költségviselőkre vonatkoztatva pontosan kimutatható legyen, milyen mértékben módosul az eredmény a technológia megváltoztatásának következtében. Vállalati méret A vállalati méret növekedésével a koordinációs problémák összetettsége is nő. Ezzel a controlling jelentősége is nagyobb lesz, ami a vállalati szervezet tagoltságában is tükröződik. A nagyvállalatban a controlling a szervezet szilárd alkotórésze, ez azonban nem jelenti azt, hogy a controlling koncepció bizonyos vállalati nagysághoz kötött. Már a közepes vállalatok vezetésének is szüksége van megalapozott információkra, hiszen a fennmaradás kérdése éppen ebben a kategóriában vetődik fel különös súllyal. A vállalati nagyság nem csak a controlling-szervezetet, hanem a számvitelt is befolyásolja. Ez a hatás nem csak a költségkeretekre, költséghelyekre, költségviselőkre és

költségfajtákra vonatkozó mennyiségi kimutatásokat érinti, hanem minőségi követelményeket is támaszt, így például elengedhetetlen a vállalaton belüli teljesítmények egyértelmű elszámolása. Mivel mind a költségelszámolás mind a bevétel elszámolás azonos módszer szerint történik, így könnyen összevethetőek és ezáltal a rendszer gyors eredmény kimutatást tesz lehetővé. 43 Az eredmény kimutatás a Uniform System alapján a következők szerint állítható össze Bevételek Szoba Éttermi bevét(F&B) Telefon Garázs Egyéb Bérleti díj Összbevétel Bázis Tárgy Költségek és Ráfordítások Közvetlen költségek Szoba F&B Telefon Garázs Általános, fel nem osztott költségek Igazgatás Marketing Energia Karbantartás Állandó költségek Management díj Bérleti díjak, adók és biztosítás Kamatköltség Értékcsökkenés Összes költség Adózás előtti eredmény Adók esedékes halasztott Összes adó Nettó

eredmény 44 Elszámoltatás Az elszámoltatás terén is a profit-centerek tekinthetők alapegységnek. Az egységek a nap vagy az adott műszak végén a pénztárgép által készített kimutatással, a szálloda kasszájában a Night Auditornál számolnak el. A Night Auditor ekkor a készpénz hiánytalan meglétét, és az adatáramlást ellenőrzi a két számítógépes rendszer között. Végzi a napi készpénz bevétel ellenőrzését és összegzését. majd a kasszai készpénz ellátmánynak megfelelően elszámolást készít. Ezek után (másnap) a zárási bizonylatok és a számlák a controlling osztály bevétel ellenőrző (Umsatz Kontroll)dolgozójához kerülnek. A bevétel ellenőrző a szállodai számítógépes rendszerekből nyert adatok alapján összesíti a szálloda napi forgalmát, majd manuálisan a könyvviteli rendszerbe továbbítja, mely magát a könyvelést és nyilvántartást végzi. A bevétel elszámoltató már költséghelyenként

könyveli a tételeket, ellenőrizve a dolgozókat, mivel bizonyos kötött mutatókat már ismer. Például ha egy szálloda 29,5 százalék ELÁBÉ szinttel dolgozik a nettó árbevétel arányában. Mivel az éttermi kasszarendszer az értékesített áruval azonnal csökkenti a készleteket, így rögtön kiszűrhető az esetleges, a dolgozók részéről történő számla nélküli értékesítés. Összegzés A controlling koordinálja a tervezést, ellenőrzést és az információellátást, lehetővé teszi továbbá a vezető számára, hogy célra orientáltan a környezeti változásokhoz igazodva irányítsa a vállalatot és a belső koordinációs feladatait az operatív rendszer követelményeinek megfelelően lássa el. Elősegíti azoknak a koordinációs rendszereknek a megoldását, amelyekkel a vállalati környezet fokozódó dinamikája és komplexitása, valamint a gazdaság differenciáltsága révén szembe kell nézni. A controlling lehetővé teszi a

vállalatoknak, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a változásokhoz és a felmerülő problémákat új, kreatív úton oldják meg. A controlling célja, hogy fenntartsa a vezetés koordináló, reagáló és adaptációs készségét a vállalati célok megvalósítása érdekében. 45 XX. blokk A nemzetközi szállodapiaci fejlődési tendenciái A SZÁLLODAIPARI TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ⇒ XX. sz közepéig önállóan működő szállodák ⇒ 1929-33 gazdasági válság olcsó szállodavásárlások ⇒ 1920-as évek Amerikában elkezdődik a szállodaláncok kialakulása 1933 Conrad Hilton első szállodája 1939 Sheraton 1952 Holiday Inn 1957 Mariott ⇒ 1960-tól nemzetközi szállodaláncok terjeszkedése ⇒ horizontális integráció mellett megjelenik a vertikális integráció – légi közlekedés + szállodaipar 46 A szállodák versenyének struktúrája a Porter-modell alapján Potenciális belépők Szolgáltatók Erős vertikális integráció a

tour-operátori piacon Idegenforgalmi termék mélysége (Disneyland) Szállodacsoport – független tulajdon Termékdiverzifikáció mélysége Vásárlóerő-többlet/hiány Kormány által hozott tőkebefektetési jogszabályok Új belépők veszélye Versenytársak Ágazat fejlődésének üteme Szállodai kínálat mennyisége, mérete, összetétele, változatossága Ki- és belépést gátló korlátozások Ford-típusú termelés-fogyasztás Marketing- és árképzési stratégiák Horizontális integráció Franchise, mint a piaci részesedés növelésének lehetősége Vásárlók Üzleti: erős integráció, erős alkupozíció Egyéni: árérzékenység, közvetlen értékesítés Alternatívák Könnyű helyettesíthetőség (főleg az alacsonyabb kategóriákban) Erősödő ár-érték verseny Új értékesítési csatornák 47 A szállodák környezetére ható tényezők PEST* elemzése Politikai tényezők Gazdasági tényezők 48 • • • Egyre

erőteljesebb fogyasztóvédelem Egységes európai szabályozás (biztonsági kérdések, környezetvédelmi előírások) Terrorizmus és háborúk • • • • Társadalmi tényezők • • • • • Növekvő fogyasztói elvárások Márkák egyre nagyobb szerepe Új piacok, új termékek Új, távolabbi úticélok Fogyasztói lojalitás csökkenése Fenntartható gazdasági növekedés Globális kapitalizmus Jövedelmek növekedése Tőkebefektetési kilátások (kamat) Technológiai tényezők • • • Új és terjedő értékesítési módok (virtuális csatornák) Új információs technológiák Új úton szerezhető utazási élmények (virtuális valóság) PEST: Politikai + gazdasági + társadalmi + technológiai angol rövidítése 49 Globális szállodaipari fogyasztó 1. Gyakori utazás, a tartózkodási idő csökken 2. Homogenizálódott igények, magas minőségi elvárások, standard minőségre való igény 3. Naprakész tájékozottság,

árért minőséget 4. Nagyobb választási lehetőség, egyszeriség igénye 5. Megnő a helyettesítés lehetősége (információ, információs technológia) 6. Csökkenő márka – lojalitás veszélye 50 1. Nemzetközi szállodapiac 2002 Szálloda csoport/lánc kínálat a világon: 5 millió szoba* A változás láncviszonyszámokban: 00/99 +5,1% 01/00 +3% 02/01 +1,9% A világ összes szobakapacitás 35-40%* A világ szállodapiac szereplői: 175 csoport 290 brand Európa +2,5% Régiók szerinti növekedés Észak-Amerika +1,6% *MKG Consulting 2002 *EHLITE Lansame http Latin-Dél Amerika +0,7% Ázsia -0,8% Afrika Közel-Kelet +6,1% Világ +1,9 51 2. Nemzetközi szállodapiac 2002 A TOP 10 csoport/lánc részesedése szálloda csoport/lánc kínálatból: 67,5% A TOP 10 csoport/lánc nemzetiség szerint: 7 amerikai 2 angol 1 francia A TOP 10 szálloda brand részesedése a szálloda brand kínálatból: 34% A TOP 10 szálloda brand nemzetiség

szerint: 8 amerikai 2 angol A szálloda brand kínálat: Az amerikai szálloda brand kínálat: MKG Consulting 2002 280 brand 120 brand 52 Európa szállodapiaca (38%) • • • • • • • • • • • • • 76,4% független szálloda családi tulajdonok dominálnak háború előtti építészet, architektúra sok nem minősített szálláshely szoba/szálloda EGK 30 szoba USA 70 szoba szálloda csoportok/láncok főleg európai nemzetiségűek, erőteljesen hazai működésre koncentrálnak európai szállodaláncok páneurópai alapon szegmentált termékeket fejlesztettek ki nem európai szállodaláncok főleg nagyvárosokra, népszerű tengerparti területekre koncentráltak, kontinensszerte elterjedtek konzorciumok nagy száma a piacon (jelentőségük nagyobb, mint a brandek) az egységes európai piac növekvő üzleti keresletet jelent, ami a befektetések expanziójával járhat fiatal munkaerő kínálat fokozatosan csökken jelentőség, fragmentált

piac országonként eltérő jellemzőkkel Franciaország mutatja a piaci fejlettség legmagasabb szintjét. 53 A szállodaipari versenyelemzésből adódó következtetések 1. Egyre erősödő nemzetközi együttműködésen keresztül történő növekedés 2. Új szervezeti és finanszírozási formák 3. Hálózati szerveződés rendkívüli tarkasága 4. Szervezetileg egyre szorosabb kapcsolat a nem idegenforgalmi cégekkel, iparágakkal (építész, pénzügy, egészségügy) 5. Új információs és kommunikációs technológiák meghatározó szerepe 6. A humán erőforrás szerepének növekedése 7. A kritikus növekedési források egyazon piacon tevékenykedők esetében a • humán erőforrás • pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás • technológia 54 Napjaink nemzetközi növekedés stratégiái 1. Összeolvadás / vállalatfelvásárlás, vegyes vállalat létrehozása 2. Menedzsment szerződések 3. Franchise rendszerű működés Napjaink európai

növekedési stratégiái 1. Az európai hotelláncok fejlődése tükrözi a nemzetek utazási preferenciáját. A belföldi utazások túlsúlya a láncfejlesztést helyi jelenségnek őrizte meg. 2. Ahogy az utazók szélesítik útirányukat, úgy tesznek a szállodaláncok is. 3. Néhány eklatáns páneurópai lánc meghatározó az egységes Európában (ACCOR, Société du Louvre) 4. Termék szegmentáció jelentős növekedése Multidimenziós szegmentáció. Néhány márkanév adaptációja az adott ország szabványainak megfelelően. (Formula 1 Plusz) 55 A jövő szállodái 1. Magas minőség 2. Minőséget pénzért 3. Specializált szállodák, orientálva a piacszegmensek fejlődésére (márkatermék) 4. Funkcionálisabb szobák (kényelem + üzemi hatékonyság) 5. Környezetkímélő tájba illeszkedés és működés 6. Egyéb tevékenységek sokszínűsége (sport, szabadidő, egészségügy stb.) 56 XXI. blokk A magyar szállodapiac A kereskedelmi

szálláshelyek kapacitásának változása Magyarországon 1990-2002 3500 106,9 102,3 3000 113,6 109,6 2500 123,2 2000 117,3 147,1 2586 2711 2965 3044 2773 96,5 2938 2221 2027 1645 1402 1500 100 1000 2524 102,5 104,8 102,6 102,8 927 953 1990 1991 500 0 1992 1993 1994 1995 1996 egységek száma 1997 1998 1999 2000 2001 2002 láncviszonyszám Forrás: KSH 57 A szállodai összkapacitás Magyarországon 1990-2002 120000 kapacitás 100000 80000 Szobaszám Férőhely 60000 40000 20000 0 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 év Forrás: KSH 58 A szállodai összkapacitás Magyarországon 1990-2002 Év 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Bázisviszonyszám 1990 Egység 327 542 567 598 625 651 718 736 806 246.5% Szobaszám 24432 36145 36896 38496 40033 42474 42362 43738 45512 186.2% Férőhely 56655 87076 89190 94121 96805 102538 100604 104232 107889 190.4% Kapacitás Egység/szobaszám 75

67 65 64 64 65 59 60 56 Forrás: KSH A szállodai egységek száma kategóriák szerint 1990-2002 Kategória 1990 2002 * * * * * 4 21 83 97 122 12 82 400 210 75 Bázisviszonyszám (%) 300 390 480 216 -61 59 A szállodaláncok/csoportok piaci részesedése Magyarországon (Danubius, Hunguest, Pannonia-Accor) 100% 80% 60% 40% 20% 0% egység szobaszám Szállodaláncok Saját szálloda 2002 "Branded" szállodák aránya Magyarországon 100 80 60 40 20 0 egység Branded szobaszám Független 2002 60 A branded szállodák aránya kategóriák és egység szerint 100 50 0 * * Branded * Független 2002 A branded szállodák aránya kategóriák és szobaszám szerint 100 80 60 40 20 0 * * Branded * Független 2002 61 Következtetések 1. Míg a turistaérkezések csökkentek a kereskedelmi szálláshely kapacitás 68%-kal nőtt, a szállodai kapacitás 90,4%-kal (férőhely). 1990-2002 között 2. A magas kategóriájú szállodák

kapacitása nőtt a leglátványosabban. Ezen belül is legjobban a háromcsillagosoké (a férőhelyek száma 276%-kal) (1999-2002) 3. 3 meghatározó szállodalánc/csoport van jelen a piacon. Orientációk tekintetében: Hunguest Rt policentrikus Danubius Rt régiócentrikus ACCOR Pannónia Rt geocentrikus 4. A szállodalánc csoportok létrejöttét privatizáció és a tőkehiány ösztönözte a 62 5. A három meghatározó szállodalánc közül a Hunguest 1, a Danubius 2, az ACCOR Pannónia 16 brand tag szállodával rendelkezik. Ez is bizonyítja, hogy az ACCOR Pannónia Rt. az egyetlen globális szállodacsoport a piacon (2002) 6. A brandek száma 19, ebből 5 ACCOR brand, a szállodai szobakapacitást tekintve 16,7%. (2002) 7. A brandek többsége európai, két amerikait kivéve, amelynek piaci részesedése a szobaszámot tekintve 1,7%. (2002) 63 XXII. blokk A XX. sz szállodai menedzsmentjének fejlődési irányai XX. SZ MENEDZSMENTJÉNEK FEJLŐDÉSI IRÁNYAI -

profi vezető iránti kereslet - oktatási tevékenység felértékelődése - Ford T Model tömegtermék csak beszélő szerszám csak a 2 kezet kell megfizetni bérrabszolga - egyedi termék önmegvalósító alkalmazott dolgozó morális üzlet (profit kizárólagos uralma mellett) etika bevonul a stratégiai döntések eszköztárába sokmillió tulajdonos demokráciája (befektetési kaszt helyett) corporet goverment szervezet – piramis szerű szervezet helyett hálózatok 64 1. sz melléklet 45/1998. (VI 24) IKIM rendelet (54/2003 GKM rendelet végzései beleépítve) a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről A belkereskedelemről szóló 1978. évi I törvény 24 §-ának (3) és 28. §-ának (1) bekezdése, valamint a 40 §-ában kapott felhatalmazás alapján a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról és a falusi szálláshelyek

minősítéséről a következőket rendelem el: 1. § E rendelet alkalmazásában kereskedelmi szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény, ha a hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tizet, kempingek esetében a hasznosított területegységek száma az ötöt meghaladja, továbbá a létesítmény megfelel a 2. számú mellékletben meghatározott követelményeknek, és üzletszerűen, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. A megjelöltnél kisebb kapacitású szálláshelyen üzletszerű idegenforgalmi tevékenység csak a külön jogszabályban foglaltak szerint végezhető. A kereskedelmi szálláshelynek minősülő létesítményeket az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. § A kereskedelmi szálláshely besorolásának követelményeit a rendelet 2. számú melléklete, a falusi szállásadás keretében hasznosított

magánszálláshely minősítési és a fizetővendéglátó szálláshely osztályba sorolási követelményeit pedig a rendelet 3. számú melléklete határozza meg. 3. § (1) Kereskedelmi szálláshely működési engedély és osztályba sorolás nélkül, fizetővendéglátó és falusi szálláshely hatósági nyilvántartásba vétel és osztályba sorolás, illetve minősítés nélkül nem működhet. A működési engedélyen fel kell tüntetni a szálloda típusát. (2) A kereskedelmi szálláshelyet a 2. számú mellékletben, a falusi és a fizetővendéglátó szálláshelyet pedig a 3. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően a szálláshely fenntartója, üzemeltetője (a továbbiakban együtt: üzemeltető) minősíti, illetve sorolja osztályba. A kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshely osztályba sorolását, illetve a falusi szálláshely minősítését minden, az osztályba sorolásra és a minősítésre kiható ténybeli változás esetén,

de ötévenként minden esetben felül kell vizsgálni, és újra osztályba kell sorolni, illetőleg újra kell minősíteni. Az ötéves időszakot a kereskedelmi szálláshely működési engedélyének kiadásától, a fizetővendéglátó és a falusi szálláshely esetében pedig a szállásadónak a jegyző által történt hatósági nyilvántartásba vételétől, illetőleg az utolsó osztályba sorolástól, illetve minősítéstől kell számítani. A kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshely új osztályba sorolásakor, valamint a falusi szálláshely újraminősítésekor a 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. 4. § (1) A kereskedelmi szálláshely üzemeltetője az, akinek a nevére a szálláshely működési engedélyét kiállították. Az üzemeltető köteles az üzemeltetés megkezdése előtt a szálláshely osztályba sorolását a Magyar Engedélyezési Kereskedelmi Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) írásban bejelenteni. A

működési engedély kiváltásával az üzemeltető tudomásul veszi statisztikai adatszolgáltató kötelezettségét, tevékenysége megkezdéséről a működési engedély másolatának megküldésével köteles értesíteni a Központi Statisztikai Hivatal illetékes igazgatóságát. A fizetővendéglátó, valamint a falusi szálláshely osztályba sorolását, illetve minősítését a szállásadó a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) köteles bejelenteni. (2) Az osztályba sorolási feltételek meglétét a kereskedelmi szálláshely szerint illetékes jegyző, a GKM EKH, valamint a fogyasztóvédelmi felügyelőség jogosult ellenőrizni. A fizetővendéglátó szálláshely osztályba sorolási, valamint a falusi szálláshely minősítési feltételeinek meglétét a jegyző és a fogyasztóvédelmi felügyelőség jogosult ellenőrizni. (3) Ha az ellenőrzésre jogosult szervezet

megállapítja, hogy a kereskedelmi vagy a fizetővendéglátó szálláshely osztályba sorolása, illetve a falusi szálláshely minősítése nem felel meg a feltételeknek, illetőleg az épületnek vagy berendezésének állapota, minősége, tisztasága kifogásolható, az üzemeltetőt, illetve a magánszállásadót a hiányosság megszüntetésére hívja fel. Az üzemeltető, illetve a magánszállásadó köteles a felhívás időpontjától számított 30 napon belül a hiányosságot megszüntetni, vagy ha az nem lehetséges, a kereskedelmi vagy fizetővendéglátó szálláshelyet alacsonyabb osztályba sorolni, illetőleg a falusi szálláshelyet átminősíteni, és erről az ellenőrzést végző szervezetet, valamint - a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás keretében hasznosított magánszálláshely kivételével - a GKM EKH-t értesíteni. A fizetővendéglátó és a falusi szálláshely esetében a jegyzőt kell értesíteni. (4) Ha a kereskedelmi

szálláshely üzemeltetője az ellenőrzésre jogosult szervezet felhívásától számított 30 nap alatt a hiányosságokat nem szüntette meg, illetőleg a kereskedelmi szálláshely alacsonyabb osztályba sorolásáról, a falusi szálláshely átminősítéséről, illetve a fizetővendéglátó szálláshely alacsonyabb osztályba sorolásáról nem gondoskodott, - a fizetővendéglátó szálláshely kivételével - a GKM EKH jogosult a kereskedelmi szálláshelyet az ellenőrzést végző szervezet megkeresése alapján a megfelelő osztályba átsorolni. A fizetővendéglátó szálláshely átsorolására, valamint a falusi szálláshely átminősítésére a jegyző jogosult. (5) A GKM EKH nem élhet az alacsonyabb osztályba sorolás lehetőségével, ha a) a kereskedelmi szálláshely műemlék vagy műemlék jellegű épületben működik, és a szobaegység nagyságára vonatkozó követelményeknek a műemléki jelleg miatt nem tud eleget tenni, b) a rendelet

hatálybalépésekor már működő szálloda, panzió (fogadó), kemping és ifjúsági szálló a rendelet mellékletében előírt szobaméretre vonatkozó követelményeket úgy teljesíti, hogy az egy-, illetve kétágyas szobák 80%-a eléri az eggyel alacsonyabb kategória egy-, illetve kétágyas szobáira meghatározott méretet, 65 c) a 2000. január hó 1 napja után megnyíló, illetve a rekonstrukcióval korszerűsített vagy bővített szálloda a szobák, illetve a területi egység kötelező legkisebb nagyságára vonatkozó követelményeket nem teljesíti, amennyiben a rendelet hatálybalépésének időpontjában az adott létesítményre vonatkozóan építési engedéllyel már rendelkeztek. (6) Ha a kereskedelmi szálláshely, illetőleg a fizetővendéglátás vagy a falusi szállásadás keretében hasznosított magánszálláshely egyik kategória követelményeinek sem felel meg és emiatt alacsonyabb osztályba nem sorolható, illetve nem minősíthető

át, a jegyző a kereskedelmi szálláshely esetében a GKM EKH kezdeményezésére - az üzlet működési engedélyét visszavonja, illetőleg a fizetővendéglátó vagy falusi szállásadó tevékenységet folytató magánszállásadót törli a hatósági nyilvántartásából. (7) A GKM EKH, illetőleg a jegyző a (4) bekezdésben meghatározott intézkedése előtt köteles a szálláshely szerint érintett szakmai érdek-képviseleti szervezet véleményét kikérni. Amennyiben a szakmai érdekképviselet a megkeresésre 30 napon belül írásban nem nyilatkozik, a GKM EKH a rendelkezésére álló iratok alapján dönt. 4/A. § A Hivatal e rendelet szerinti hatósági eljárásaiban első fokú hatóságként Hivatal illetékes szervezeti egysége jár el. A Hivatal szervezeti egységei által hozott első fokú közigazgatási határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a Hivatal főigazgatója bírálja el. 5. § (1) A kereskedelmi és a fizetővendéglátó

szálláshelyen a szálláshely osztályba sorolását, a falusi szálláshelyen pedig annak minősítését egyértelműen és a vendég által jól láthatóan fel kell tüntetni. (2) A kereskedelmi szálláshely főbejáratánál, a 2. számú melléklet VII. fejezetében meghatározottaknak megfelelően, a vendég által jól láthatóan fel kell tüntetni a kereskedelmi szálláshely nevét, típusát és osztályba sorolását. (3) A szálloda, panzió (fogadó), kemping, üdülőház, turistaszálló és ifjúsági szálláshely által alkalmazott, a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében meghatározott, a fogyasztói forgalomban fizetendő árakról a vendéget megfelelő módon - szükség esetén idegen nyelven is tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy az ár milyen szolgáltatásokra nyújt fedezetet. 6. § Az üzemeltető köteles 15 napon belül a Hivatalnak bejelenteni, ha a kereskedelmi és a fizetővendéglátó

szálláshelyet vagy a falusi szálláshelyet a továbbiakban nem üzemelteti. 7. § E rendelet alkalmazásában a) szálloda: az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I 22) Korm rendelet 1. számú mellékletének 411, illetve 412 pontjában meghatározott követelményeknek, és legalább 11 szobával rendelkezik, b) gyógyszálloda: az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, továbbá vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít, és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII 25) EüM rendeletben foglalt feltételeknek, c) wellness szálloda: az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos

szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs, illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít, továbbá megfelel a 2. számú melléklet I/F pontjában meghatározott feltételeknek, d) garniszálloda: az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a főétkezések közül csak reggelizési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére, e) apartman szálloda: az a szálloda, amelyben az ágyak több mint 80%-a berendezett és felszerelt háló és nappali szobával, valamint konyhával rendelkező apartmanban található, és megfelel a garniszállodára előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a kétszeres

alapterületű szobaegységek méretébe az erkély és a terasz alapterülete is beleszámít, és legalább 11 szobaegységgel rendelkezik, f) panzió (fogadó): az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I 22) Korm. rendelet 1 számú mellékletének 421, illetve 422 pontjában meghatározott követelményeknek, g) kemping: az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I 22) Korm rendelet 1. számú mellékletének 440 pontjában meghatározott követelményeknek, h) üdülőház: az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I 22) Korm rendelet 1. számú mellékletének 430 pontjában meghatározott követelményeknek, i)

turistaszálló: az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I 22) Korm. rendelet 1 számú mellékletének 450 pontjában meghatározott követelményeknek, j) ifjúsági szálló: az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I 22) Korm. rendelet 1 számú mellékletének 460 pontjában meghatározott követelményeknek. 8. § (1) Ez a rendelet - a 6 § kivételével - 1998 július hó 1 napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló 18/1979. (X 17) BkM rendelet, valamint az azt módosító 2/1986. (II 1) BkM rendelet, a 4/1989 (III 1) KeM rendelet 1. §-a, valamint a 6/1992 (I 28) IKM rendelet 5 §-a (2) (3) E rendelet hatálybalépésekor már működő kereskedelmi

szálláshelyeket 1999. december 31-ig kell a rendelet rendelkezéseinek megfelelően osztályba sorolni, valamint a 4. § (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének eleget tenni. A megjelölt időpontig a korábban hatályban volt 66 rendelet feltételeinek kell a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelynek megfelelni. (4) E rendelet rendelkezéseinek megfelelően 1999. december 31-ig kell a falusi szálláshelyeket minősíteni, illetőleg a fizetővendéglátó szálláshelyeket osztályba sorolni, valamint a 4. § (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségnek eleget tenni. 1. számú melléklet a 45/1998 (VI 24) IKIM rendelethez Kereskedelmi szálláshelynek minősülő létesítmények I. Szálloda (szálloda étteremmel) II. Gyógyszálloda III. Wellness szálloda IV. Garniszálloda (szálloda étterem nélkül) V. Apartman szálloda VI. Panzió VII. Kemping VIII. Üdülőház IX. Turistaszálló X. Ifjúsági szálló 2.

számú melléklet a 45/1998 (VI 24) IKIM rendelethez I. A szállodák osztályba sorolási feltételei A szállodai szolgáltatások jegyzékét a 6. pont tartalmazza A szálloda osztályba sorolása: egy-ötcsillagos. A gyógyszálloda osztályba sorolása: kettő-ötcsillagos. A garniszálloda osztályba sorolása: egy-négycsillagos „garni”. A wellness szálloda osztályba sorolása: három-ötcsillagos „wellness szálloda”. Az apartman szálloda osztályba sorolása: három-ötcsillagos „apartman szálloda”. A) Egycsillagos szálloda Felszereltsége 1. Fogadóhelyiséggel, tartózkodó helyiséggel, étkezővel, 30 ágy felett pedig recepcióval is rendelkezik. 2. A szállodai szobaegység nagysága legalább a szobák 80%-ánál: Egyágyas: legalább 8 négyzetméter. Kétágyas: legalább 12 négyzetméter. Kétágyasnál több: ágyanként további 5 négyzetméter. 3. A szobák berendezése, felszereltsége: Berendezés: ágy (ajánlott méret: 100x200 cm,

legalább 80x190 cm), ágyanként ülőalkalmatosság, éjjeliszekrény vagy tárolóhely, bőröndtartó vagy bőröndtároló, olvasólámpa, ruhás-„szekrény”, ágyanként legalább négy darab egyforma vállfa (női, férfi), papírkosár, cipőtisztítási lehetőség, ruhakefe, sötétítő függöny vagy zsalu. Telefon: a portán áll a vendégek rendelkezésére. Antenna: legalább a szobák 30%-a rendelkezik antennacsatlakozóval. 4. Vizesblokkok száma: minden megkezdett 10 ágy után egy közös emeleti vizesblokk és nemenként elkülönített WC, a szobákban hideg-meleg víz biztosított. 5. A vizesblokk berendezése, felszereltsége: - a szobákban: mosdó, tükör, piperepolc, törülközőtartó, elektromos csatlakozó, fedett szeméttároló, - közös WC: WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, a női WC-ben egészségügyi tasak is, kézmosó, higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás), - a közös

fürdőben: kád vagy zuhanyzófülke, mosdó, tükör, törülközőtartó, ruhafogas, fedett szeméttároló, - a mosdókban: kéztörlő és fürdőtörülköző, szappan, fogmosó poharak az ágyszámmal azonos mennyiségben. 6. A vendégek részére biztosítandó tájékoztatás, eszközök: - a szobákban: hotel- és helységdokumentáció (tájékoztatás a szolgáltatásokról és a településről), tájékoztatás a fogyasztó által a szobáért, valamint a szolgáltatásokért fizetendő árról, illetve díjról a Magyar Köztársaság területén törvényes fizetőeszköz szerint meghatározva, és tájékoztatás a menekülési útvonalról. 7. Lift: csak a három emeletnél magasabb szállodákban 8. Parkolók, garázsok: a 253/1997 (XII 20) Korm rendeletben előírt mértékben. 9. Gazdasági és személyzeti bejárat: külön gazdasági bejáratot alakítanak ki. 10. A személyzet öltözete: a vendéggel érintkező munkakörökben a szálloda személyzete

egységes formaruhát visel. 11. Tárolási lehetőség hűtőszekrényben Ez csak az egycsillagos szállodánál követelmény. 12. A szobákat és valamennyi mellékhelyiséget kötelező naponta takarítani. Kötelező szolgáltatások 1. Recepciószolgálat: egy - idegennyelv-ismerettel rendelkező - munkatárs látja el. A szálloda tevékenységéért felelős személy éjszaka is elérhető. 2. Textilváltás: - ágynemű legalább egyszer hetente, új vendég esetén azonban - a vendég érkezése előtt - kötelező az ágyneműcsere, ágyazás naponta, - fürdőszobai textíliák: kéz- és fürdőtörülköző kétnaponta, illetve a vendég kívánsága szerint. 3. Étel-, italkínálat: - reggeli: continental reggeli 10 óráig, - étel: ebéd- és vacsoraidőben szűkített á la carte választék, - ital: a nyitvatartási idő alatt. 4. Egyéb szolgáltatások: csomag- és értékmegőrzés, üzenetközvetítés, ébresztés. 67 Fakultatív szolgáltatások Az

egycsillagos szállodánál az elérendő minimális pontszám: 0 [A fakultatív szolgáltatásokat és azok pontszámait az G) pont tartalmazza.] B) Kétcsillagos szálloda Megfelel az egycsillagos szálloda követelményeinek a következő kiegészítésekkel: Felszereltsége 1. Lásd egycsillagos 2. A szállodai szobaegység nagysága legalább a szobák 80%-ánál: Egyágyas: legalább 12 négyzetméter. Kétágyas: legalább 16 négyzetméter. Kétágyasnál több: ágyanként további 5 négyzetméter. 3. A szobák berendezése, felszereltsége: Berendezés: lásd egycsillagos. Telefon: a hallban nemzetközi hívásra is alkalmas telefonfülke található. Antenna: legalább a szobák 50%-a rendelkezik antennacsatlakozóval. 4. Vizesblokkok száma: A szobák legalább egyharmada rendelkezik fürdőszobával. 5. A vizesblokk berendezése, felszereltsége: A fürdőszobák berendezése, felszereltsége: kád vagy zuhanyfülke, WC, mosdó, tükör, piperepolc, törülközőtartó,

WC-kefe tartóval, WC-papírtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló, az ágyszámmal azonos mennyiségben kéztörlő és fürdőtörülköző, szappan, fogmosópohár, továbbá WCpapír, egészségügyi tasak. 6. A vendégek részére biztosítandó tájékoztatás, eszközök: Lásd egycsillagos. 7. Lift: csak a két emeletnél magasabb szállodákban, ha a szálloda csupán idényjelleggel működik, lifttel csak a három emeletnél magasabb szállodának kell rendelkeznie. 8-10. Lásd egycsillagos Kötelező szolgáltatások 1-2. Lásd egycsillagos 3. Étel-, italkínálat: Á la carte ételválaszték, italválaszték legalább négyféle magyar minőségi borral. 4. Lásd egycsillagos 5. Egyéb szolgáltatások: A vendég kívánságára tv beállítása legalább a szobák 50%ában. Telefax Fakultatív szolgáltatások 25 A kétcsillagos szállodánál az elérendő minimális pontszám: [A fakultatív szolgáltatásokat és azok pontszámait az G) pont tartalmazza.]

C) Háromcsillagos szálloda Megfelel a kétcsillagos szálloda követelményeinek a következő kiegészítésekkel: Felszereltsége 1. A szálloda hallal, legalább egy melegkonyhás vendéglátó üzlettel és legalább egy egyéb vendéglátó üzlettel rendelkezik. A vendéglátó üzletek együttes kapacitásának el kell érnie a pótágy nélkül számított szállodai férőhelyeknek legalább a 40%-át. 2. A szállodai szobaegység nagysága legalább a szobák 80%-ánál: Egyágyas: legalább 14 négyzetméter. Kétágyas: legalább 18 négyzetméter. 3. A szobák berendezése, felszereltsége: Berendezés: asztal, pipere-íróasztal (írólap) tükörrel, lámpával, telefon, hűtőszekrény, TV. Telefon: a szobákból közvetlenül lehet városi és távhívást lebonyolítani. Lakosztály: két egymás melletti szoba összenyitásával minden megkezdett 50 szoba után egy - ha a szállodai szobák száma nem éri el az 50-et legalább egy - lakosztályt kell kialakítani

úgy, hogy annak egyik szobája ülőgarnitúrával nappalivá alakíthatóvá legyen. 4. Vizesblokkok száma: a szobák 75%-a rendelkezik fürdőszobával, amely káddal vagy tusolófülkével és WC-vel van felszerelve. 5. A vizesblokk berendezése, felszereltsége: a kádhoz zuhanyfüggöny van felszerelve, frottírtörülköző és fürdőlepedő, kádelő, kombinált sampon-fürdőhab. 6. A vendégek részére biztosítandó tájékoztatás, eszközök: varrókészlet, telefon- és TV tájékoztatás. 7-8. Lásd kétcsillagos 9. Gazdasági és személyzeti bejárat: külön gazdasági és személyzeti bejáratot alakítanak ki. 10. Lásd kétcsillagos 11. A vendéggel érintkező személyzet formaruháján a viselőjének nevét fel kell tüntetni. Kötelező szolgáltatások 1. Recepciószolgálat: a fogadó szolgálatot 24 órán át, de két idegen nyelven legalább napi 16 órán át látják el. Csomagszállítás: a vendég kívánságára a szálloda munkatársa által. 2.

Textíliaváltás: - ágynemű: legalább kétszer hetente, - fürdőszobai textíliák: kéz- és fürdőtörülköző, kádelő kétnaponta. 3. Étel-, italkínálat: - szezonjelleggel működő szállodában: 3 fogásos menü, a főfogásban két választási lehetőséggel vagy büféebéd, vacsora 3-3 féle leves, előétel, főétel, desszert, 68 - egész évben folyamatosan működő szállodában: á la carte étel- és italválaszték, legalább nyolcféle magyar minőségi borral. 4. Felszolgálás: - reggeli: 10 óráig, - étel: 12-14 és 18-21 óráig, - ital: legalább napi 16 órán át. 5. Szobaszerviz az étterem nyitvatartási ideje alatt, telefax, fénymásolás, kulturális és idegenforgalmi információk nyújtása, a porta továbbítja a vendég postai küldeményeit. Készpénzkímélő fizetés mód biztosított. Fakultatív szolgáltatások A háromcsillagos szállodánál az elérendő minimális pontszám: 90 [A fakultatív szolgáltatásokat és azok

pontszámait az G) pont tartalmazza.] D) Négycsillagos szálloda Megfelel a háromcsillagos szálloda követelményeinek a következő kiegészítésekkel: Felszereltsége 1. A szálloda legalább egy különteremmel rendelkezik 2. A szállodai szobaegység nagysága legalább a szobák 80%-ánál: Egyágyas: legalább 16 négyzetméter. Kétágyas: legalább 24 négyzetméter. 3. A szobák berendezése, felszereltsége: Szoba: minibár, üvegnyitók, poharak a minibárhoz, jegyzettömb íróeszközzel, távirányítású színes TV, a szobában hotelkommunikációs rendszer is ki van építve. Lakosztály: a háló- és lakóterület építészetileg elválasztott, legalább 30 négyzetméter alapterületű és a szállodában legalább egy, 50 szoba felett minden megkezdett 50 szoba után további egy állandó lakosztály van kialakítva. 4. A vizesblokkok száma: valamennyi szoba fürdőszobás 5. A vizesblokk berendezése, felszereltsége: elegendő lerakodóhely piperecikkek

részére, nagyméretű tükör, hajszárító, eltérő feszültségre és szabványokra kiképzett elektromos csatlakozók, borotválkozó tükör. 6. A vendégek részére biztosítandó tájékoztatás, eszközök: a fürdőszobákban csomagolt zuhanysapka, higiéniai kendő. 7. Lift: az egy emeletnél magasabb szállodákban lift áll a vendégek rendelkezésére. 8-9-10-11. Lásd háromcsillagos Kötelező szolgáltatások 1. Recepciószolgálat: 24 órán át műszakonként legalább három idegen nyelven. Csomagszolgálat: legalább napi 16 órán át londiner által. 2. Textíliaváltás: az ágyneműt legalább három naponta váltják. Mosás, vasalás: a vendég által mosatásra átadott ruhaneműt 24 órán belül tisztán vissza kell adni. A ruha, fehérnemű átvasalását a szálloda hétvégén is biztosítja. 3. Étel-, italkínálat: - szezonjelleggel működő szállodában: kétféle 3 fogásos menü, a főfogásban 2-2 választási lehetőséggel, vagy

büféebéd és -vacsora: 5-5 féle előétel, főétel, 3-3 féle leves, saláta és desszert, valamint kétféle sajt, - az egész évben üzemelő szállodában: á la carte étel- és italválaszték, legalább 12 féle magyar minőségi borral. 4. Felszolgálás: Szobaszerviz: egész nap. 5. Egyéb szolgáltatások: széf a szobákban vagy a portán, bel- és külföldi sajtótermékek árusítása, repülőjegykonfirmálás, fittnes vagy gyógyászati centrum, garázsszolgáltatások, kocsirendező, konferenciaszolgáltatás. 6. Légkondicionálás: a szállodai közös helyiségek légkondicionáltak. Fakultatív szolgáltatások A négycsillagos szállodánál az elérendő minimális pontszám: 130 [A fakultatív szolgáltatásokat és azok pontszámait az G) pont tartalmazza.] E) Ötcsillagos szálloda Megfelel a négycsillagos szálloda követelményeinek a következő kiegészítésekkel: Felszereltsége 1. A szállodában legalább egy étterem és két egyéb

vendéglátó üzlet működik, továbbá a szállodában különtermek állnak a vendégek rendelkezésére. 2. A szállodai szobák nagysága legalább a szobák 80%ánál: Egyágyas: legalább 18 négyzetméter. Kétágyas: legalább 26 négyzetméter. 3. A szobák berendezése, felszereltsége: Lakosztály: a háló- és lakóterület építészetileg elválasztott, legalább 34 négyzetméter, a rendelet hatálybalépése után épülő szállodában 40 négyzetméter. A szállodában legalább egy, 30 szoba felett minden megkezdett 30 szoba után további egy állandó lakosztály van kialakítva. 4. Lásd négycsillagos 5. Vizesblokkok berendezése, felszereltsége: a fürdőszobában fürdőköpeny, nagyítós borotválkozótükör áll a vendég rendelkezésére. 6. Lásd négycsillagos 7. Lift: a rendelet hatálybalépése után épülő szállodában csomagfelvonót alakítanak ki. 8. Parkolók, garázsok: a szálloda saját garázzsal és garázsszolgálattal rendelkezik.

9-10-11. Lásd négycsillagos 69 Kötelező szolgáltatások 1. Csomagszállítás: 24 órán át londiner által 2. Textíliaváltás: ágynemű legalább kétnaponta 3. Étel-, italkínálat: - szezonjelleggel működő szállodában: 4 fogásos menü, minden fogásban 3 választási lehetőséggel vagy büféebéd, vacsora, - egész évben üzemelő szállodában: á la carte ételválaszték, itallap, az italrendelést szakmai tanácsadás segíti. 4. Felszolgálás: - reggeli: 10 óráig, - szobaszerviz: 24 órán át, - étel: 11-23 óráig, az emeleten is, a fennmaradó időben kis étlap, - ital: legalább 18 órán át, az emeleten 24 órán át. 5. Lásd négycsillagos 6. Légkondicionálás: valamennyi vendégszobában Fakultatív szolgáltatások Az ötcsillagos szállodánál az elérendő minimális pontszám: 170 [A fakultatív szolgáltatásokat és azok pontszámait az G) pont tartalmazza.] F) Wellness szolgáltatások Wellness szálloda: 1. A szálloda minimum l

beltéri fürdőmedencével rendelkezik. 2. A szálloda rendelkezik minimum kétféle szauna vagy gőzfürdő létesítménnyel. 3. A szálloda az arc-, test-, kéz-, láb- és hajápolási szolgáltatások közül legalább négyféle szépségápolási lehetőséget nyújt. 4. A szálloda legalább hatféle masszázs, relaxációs és egyéb közérzetjavító - vizes és száraz - szolgáltatást kínál. 5. A szálloda gasztronómiai kínálatában szerepelnek a régióra jellemző, hagyományőrző magyar, továbbá reform- és vegetáriánus étel- és italajánlatok. 6. A szálloda rendelkezik kardiogépekkel is felszerelt fitness-teremmel és sportedzővel, sportoktatóval vagy testnevelő tanárral. 7. A szálloda minimum négyféle szabadidős sportolási vagy keleti mozgásprogramot kínál, és további minimum egyféle aerobik jellegű tréninget. 8. A szálloda minimum háromféle közösségi, kulturális, zenei, művészeti programlehetőséget nyújt, illetve

folyamatosan ajánlja a környék nyújtotta lehetőségeket. 9. A szálloda a nappali és a délutáni műszakban rendelkezik legalább 1 fő wellness végzettségű vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező dolgozóval. G) A fakultatív szolgáltatások és pontszámaik Megnevezés Agyaggalamb-lövészet Ajándékbolt Animátor Asztalitenisz Autóbérlés (ügynöki szolgálat) Bankett- és konferencialehetőség - 100 négyzetméterig - 250 négyzetméterig - 500 négyzetméterig - 500 négyzetméter felett Bankett- és konferenciatermek, ha légkondicionáltak, helyiségenként Baby- vagy gyerekágy és -szék Biliárd/Rex Bowlingpálya Business centrum Butik Casinó Diétás konyha Disco Executive emelet Éjszakai bár (az utcáról nem megközelíthető) Fénymásológép Film- vagy diavetítő Fizető tv Flip chart Fodrász Garázs Garázsszolgáltatások Gokartpálya Golfpálya - 18 lyukú - 18 lyukúnál kisebb Gyermekfelügyelet Gyermekmenü Gyógyászati

centrum Hajókikötő Helyiség rendezvény- és konferenciaszervezőknek Internetcsatlakozás a szobák 50%-ában Internet a szállodában Írásvetítő Írógép Játékautomaták Játszószoba Játszótér Pontszám 10 5 10 2 5 5 10 15 20 +5 2 3 15 20 5 20 5 5 10 15 2 2 5 2 5 20 5 10 30 10 5 2 30 20 5 5 3 2 2 2 5 5 70 Jégpálya Kamera Kerékpárkölcsönzés Kondicionálóterem (minimum 4 erőgéppel) Kozmetika Könyvtár Kötélpálya (vízi is) Kulturális és idegenforgalmi információk nyújtása LCD-panel Légfegyveres lőtér Légkondicionálás a szobák minimum 50%ában Lovaglópálya Lovarda lovakkal Masszázs Mágneses tábla Mágneskártyás zár Mikrofon Minigolf Mobiltelefon Mosoda Mozgássérült szoba (minimum 2), közlekedési lehetőség Műholdas tv három csatornán felül Nemdohányzó szoba Nemdohányzó emelet Orvos a hotelban (fogorvos stb.) Őrzött parkoló Park/kert Pénzváltási tevékenység Pihenő, napozó nyugágyakkal Sífelvonó

Sporteszköz-kölcsönzés - vízi - téli Sportoktató/sportáganként Squash-terem Strand (saját) Strand röplabda pálya Szauna Számítógép Számítógép-csatlakozás (legalább a szobák 50%-ában) Szépségfarm Színes tv Szobainas (legalább a szobák 25%-ában) Szolárium Szószék Tekepálya 15 2 5 5 5 5 20 2 4 10 20 5 15 5 2 5 2 5 2 5 5 Telefax Telefon a szobai készüléken kívül minden további készülék után (a szobák legalább 50%ában, helyiségenként) Telefonkönyv a szobákban Teniszpálya (függetlenül a teniszpályák számától) - fedett - nyitott Természetgyógyász Tv-terem Tollaslabdapálya Transzferszolgáltatás Uszoda - fedett - szabadtéri Vegytisztító Vetítővászon Videoberendezés Zajvédő ablakok 2 +5 2 30 15 5 5 5 5 30 25 5 2 2 5 2 2 3 5 10 5 5 20 20 5 5 +5 15 20 5 5 2 5 10 2 2 5 2 15 71 II. A panziók (fogadók) osztályba sorolási feltételei III. osztályú panzió (fogadó) A panzióban 24 órán át ügyeleti

szolgáltatást nyújtanak. A panzió szobáinak nagysága: Egyágyas: legalább 8 négyzetméter és zuhanyozó. Két- vagy háromágyas: legalább 8 négyzetméter és zuhanyozó, továbbá férőhelyenként további 4 négyzetméter (kétágyas: legalább 12 négyzetméter, háromágyas: legalább 16 négyzetméter). Az ágyméret legalább 90x195 cm Minden olyan szobában, amelyhez nem tartozik fürdőszoba, hideg-meleg vizes mosdókagyló. 12 ágyanként WC, a WCben mosdó, WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, kézmosási és higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás). Vizesblokkok száma: A rendelet hatálybalépésekor működő panziónál az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szerint meghatározott számú tisztálkodó helyiséget és illemhelyet kell biztosítani. A rendelet hatálybalépése után épített panziónál szobánként zuhanyozó és WC. Fűtés: a panzió szobáit

központi vagy egyedi fűtéssel fűtik. Ezt a követelményt nem kell teljesíteni az idényjelleggel működő panzióban. Ivóvízellátás: ha a víz nem iható, ezt a körülményt fel kell tüntetni és a helyszínen térítésmentesen ivóvizet kell a vendégek részére biztosítani. Felszolgálás: legalább reggeli szolgáltatás helyben vagy a panzió közvetlen közelében. Telefonszolgáltatás: nyilvános vagy hozzáférhető telefonálási lehetőség biztosítása a vendégek részére. Egyéb szolgáltatások: - 24 órán át csomagmegőrzési lehetőség biztosítása, - közös helyiség áll a vendégek rendelkezésére, - törülköző (csere 2-3 naponta) és csomagolt vagy adagolós folyékony szappan biztosítása, - közösségi WC-blokk biztosítása, - a szobák és a mellékhelyiségek naponkénti takarítása, - ágyazás naponta. Tájékoztatás: a panzió szobáiban tájékoztatás a szoba áráról és a menekülési útvonalról, valamint az ügyelet

telefonszámáról, ha az ügyeletet nem a panzióban látják el. II. osztályú panzió (fogadó) Megfelel a III. osztályú panzió követelményeinek a következő kiegészítésekkel: A panzió szobáinak nagysága: Többletkövetelmény: Standard ágy esetén legalább egybefüggő matracfelület, kinyitható ágymegoldás nem fogadható el. Vizesblokkok száma: legalább háromszobánként egy fürdőszoba. Fűtés: a vendég által szabályozható fűtés biztosítása. Felszolgálás: reggeli és legalább egy vendéglátó szolgáltatás (drinkbár, presszó stb.) Telefonszolgáltatás: nyilvános vagy hozzáférhető nemzetközi távhívási lehetőség biztosítása a vendégek részére. Egyéb szolgáltatások: Többletkövetelmények: - értékmegőrzési lehetőség biztosítása a panzióban, - ébresztési lehetőség biztosítása (személyes vagy technikai), - szobai hűtőszekrény biztosítása. Egyéb követelmények: - gépkocsi parkolóhely biztosítása a

panzió (fogadó) bejáratától számított 300 m-es közúti távolságon belül legalább a panzió férőhelyei 30%-ának mértékéig, a rendelet hatálybalépését követően épülő panziók (fogadók) esetében, - a panzió szilárd burkolatú úton megközelíthető, a városban működő panzió esetében a panzió bejáratától számított 500 m-es közúti távolságon belül tömegközlekedési jármű megállóhelye található. I. osztályú panzió (fogadó) Megfelel a II. osztályú panzió követelményeinek a következő kiegészítésekkel: A panzióban reggel 7-től este 22 óráig portaszolgálatot, este 22 órától reggel 7 óráig ügyeleti szolgálatot biztosítanak. Telefonszolgáltatás: 2 telefon fővonal és legalább házi telefonrendszer a panzióban. Egyéb szolgáltatások: Többletkövetelmény: - minibár, - hitelkártya elfogadási kötelezettség, - szobánként színes tv távkapcsolóval, legalább öt külföldi adás (amelyből legalább

kettő különböző nyelvű) vételének lehetőségével, - ágyneműcsere kétnaponként, törülközőcsere a vendég kérésére naponként. III. A kempingek osztályba sorolási feltételei A kemping megfelel a következő általános jellemzőknek: - a lakóegységek rendelkezésére álló területegység nagysága legalább 40 m2 (egy területi egységre 2,5 főt kell számításba venni), - a kemping legalább 6 területegységgel rendelkezik, - a kemping bekerített, a területe pormentes, a csapadékvíz elvezetése megoldott, - a kemping területe és a közösségi helyiségei megvilágítottak, - ivóvíz minőségű vízvételi lehetőség biztosított, - a zárt szennyvízelvezetés vagy a szennyvízkezelés megoldott, - tisztálkodási, mosási, főzési és egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szerint meghatározott számban (az egyes csillagosztályba tartozó kempingekre vonatkozó

ezzel kapcsolatos követelményeket az e fejezet végén található táblázat tartalmazza), 72 - gépjárművel való közlekedésre kijelölt belső útjai vannak, - elkülönített, hideg-meleg vizes, zuhanyzós férfi és női mosdóval, valamint vízöblítéses WC-vel rendelkezik, a WC WC-kefével és tartójával, WC-papírtartóval és papírral van felszerelve, a hölgyek részére egészségügyi tasak áll rendelkezésre, kézmosási és higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás) biztosított, - hulladék(szemét-)gyűjtőkkel felszerelt, - talaján az esővíz-elvezetés megoldott, - talaja füvesített és növényzettel ellátott, - a kemping recepcióval (portaszolgálattal) rendelkezik, - a területén éjjel-nappal személyzet tartózkodik vagy őrzött, - kiegészítő szolgáltatás: legalább információs szolgálat, - megfelel legalább az egycsillagos osztályba sorolás feltételeinek, - szabadidős

sportolási lehetőség a kempingben biztosított, - a kemping recepcióján elsősegélynyújtó láda áll rendelkezésre, - a kempingben kémiai-WC ürítő hely található, - az egész évben üzemelő kempingben a szolgáltatásokat a téli időszakban fűtött helyiségben kell biztosítani. Egycsillagos kemping Az egycsillagos kempingben az általános jellemzőkön túlmenően a további követelményeknek is eleget kell tenni: - élelmiszer-vásárlási lehetőség l km-en belül, - portán telefon és postai levélgyűjtő szekrény áll a vendégek rendelkezésére, - legalább 120 vendégférőhelyenként egy tetővel ellátott főző-, mosó- és mosogatóhely áll a vendégek rendelkezésére, - talaja karbantartott, - nemenként, fele-fele arányban elkülönített mosdóhelyiség, a mosdóhelyiség mosdókagylónként polccal és tükörrel felszerelt, - mosdóhelyiségben elektromos dugaszolóalj áll a vendégek rendelkezésére, - nemenként, fele-fele arányban

elkülönített zuhanyfülkék, amelyek fogassal felszerelt öltözőhelyiségből nyílnak, - portán 24 órás szolgálat, műszakonként legalább egy idegen nyelven beszélő munkatárs, - további kiegészítő szolgáltatás: postai értékcikk-árusítás. - élelmiszerüzlet (ideértve a zöldség-, gyümölcsárusítást is) vagy ABC üzlet a kempingben vagy közelében (kb. 500 méterre), - legalább II. osztályú melegkonyhás vendéglátó üzlet a kempingben vagy közelében (kb. 500 méterre), - a mosdóhelyiségekben annyi elektromos dugaszolóalj, ahány mosdókagyló, - területegység nagysága legalább 60 m2, - portaszolgálatban műszakonként legalább két idegen nyelv ismerete, - gyermekeknek játszótér, - legalább 50-100 fő közötti befogadóképességgel rendelkező, bebútorozott, televízióval felszerelt társalgó. Négycsillagos kemping A négycsillagos kemping megfelel a háromcsillagos kemping követelményeinek a következő

kiegészítésekkel: - a területe parkosított jellegű, - a területegység nagysága átlagban 80 m2, - a területegységek növényzettel vagy más alkalmas és esztétikus módon egymástól elválasztottak és számozottak, - belső közlekedési utak burkoltak és szegélykővel ellátottak (a rendelet hatálybalépésekor már működő kempingeknél ezt a követelményt legkésőbb 2001. június 30ig kell teljesíteni), - a kemping közúton jól megközelíthető, - lakókocsik (utánfutók) és lakóautók számára területegységenként áramcsatlakozó és a területegységek 30%án szennyvízelvezető áll rendelkezésre, - a talaj gyeppel fedett, - a kempingben ABC üzlet működik, - a kempingben legalább II. osztályú melegkonyhás vendéglátó üzlet működik, - sportolásra alkalmas és felszerelt terület vagy uszoda, illetve saját strand, - további kiegészítő szolgáltatások: sporteszközök és játékszerek kölcsönzése, hostess-szolgálat,

gyermekmegőrző, gyermekprogramok szervezése, széf. Kétcsillagos kemping A kétcsillagos kemping megfelel az egycsillagos kemping követelményeinek a következő kiegészítésekkel: - egy területegység nagysága legalább 50 m2, - mosdóhelyiségben legalább 100 vendégférőhelyenként egy elektromos dugaszolóalj, - további kiegészítő szolgáltatás: legalább háromféle szabadidős sporttevékenység lehetőségének biztosítása. Háromcsillagos kemping A háromcsillagos kemping megfelel a kétcsillagos kemping követelményeinek a következő kiegészítésekkel: 73 Az egyes csillagosztályba tartozó kempingekre vonatkozó, a tisztálkodási, mosási, főzési és egészségügyi célokat szolgáló vizesblokkal kapcsolatos követelmények A következő táblázat 250 főre (100 területegységre) adja meg az egyes csillagosztályokhoz tartozó normákat: Mosdó ebből: meleg vizes Mosdókabin ebből: meleg vizes Zuhanyfülke ebből: meleg vizes WC csésze

piszoár Mosogató ebből: meleg vizes Mosómedence ebből: meleg vizes vagy mosógép Főzőhely * 7 4 2 7 1 1 1 1 1 * 7 3 1 1 4 2 7 1 2 1 2 1 1 1 * 9 5 2 2 5 5 9 1 2 2 2 2 2 1 * 9 9 3 3 6 6 10 2 3 3 3 3 3 1 IV. Az üdülőházak osztályba sorolási feltételei A kemping területén található üdülőházra is az üdülőház osztályba sorolási feltételeit kell alkalmazni. Az önálló üdülőház telepnek a következő feltételeknek kell eleget tennie: - a telep területe pormentes, parkosított, talaja gyeppel fedett, a csapadékvíz elvezetése megoldott, - belső közlekedési útjai burkoltak és az egyes üdülőházaknál egy gépkocsi elhelyezésére alkalmas parkoló áll a vendégek rendelkezésére, - a terület megvilágított, - a zárt szennyvízelvezetés és a szemétgyűjtés megoldott, - a telep ivóvíz-minőségű vízzel ellátott, - 24 órás portaszolgálat, műszakonként legalább két idegen nyelv ismerete, - a terület éjjel-nappal őrzött, -

a telepen vagy 500 m-en belül ABC üzlet működik, - a telepen vagy 500 m-en belül legalább II. osztályú melegkonyhás vendéglátó üzlet működik, - a telep közúton jól megközelíthető, - a portán telefon és postai levélgyűjtő szekrény áll a vendégek rendelkezésére, - gyermekek számára játszótér van a telepen, - a telepen sportolásra alkalmas terület vagy uszoda, illetőleg a telephez tartozóan saját strand van, - kiegészítő szolgáltatások: sporteszköz-kölcsönzés, hostess-szolgálat, információs szolgálat, postai értékcikkárusítás, széf, gyermekmegőrzés, gyermekprogram szervezés. Apartman: - helyiségei: egy vagy két hálószoba, szobánként legfeljebb két fekvőhellyel; konyha felszerelve főzőlappal, mosogatómedencével, edényekkel, asztallal, székekkel, hűtőszekrénnyel; fürdőszoba fürdőkáddal vagy zuhannyal, csúszásgátlóval, törölközővel és fürdőlepedővel; WC külön vagy a fürdőszobában

elhelyezve, WC-kefe tartóval, WCpapírtartó papírral, egészségügyi tasakkal; nappali szoba rádióval, televízióval és a szükséges bútorokkal; terasz kerti bútorokkal ellátva, - hideg-meleg, ivóvíz-minőségű folyóvíz. Üdülőház I. osztály Felszerelt és berendezett helyiségei: mint a lakosztálynál, de hálószoba helyett hálófülke, konyha helyett főzőfülke, fürdőszoba helyett zuhanyzó. Nem feltétel: terasz, rádió, televízió. Hat férőhely (három hálószoba) felett 2 WC és/vagy 2 fürdőszoba szükséges. II. osztály Legfeljebb háromágyas szoba, a szobában folyó víz, fürdőszobával nem rendelkező üdülőházban minden megkezdett 24 üdülőházi férőhely után legalább egy hidegmeleg vizes fürdőszoba (zuhanyozó), férfi és női WC. III. osztály Legfeljebb négyágyas szoba, a fürdőszobával nem rendelkező üdülőházban minden megkezdett 40 üdülőházi férőhely után legalább egy hideg-meleg vizes fürdőszoba

(zuhanyozó), férfi és női WC. V. A turistaszálló osztályba sorolási feltételei A turistaszállónak legalább a következő feltételeknek kell megfelelnie: 1. Fogadó-tartózkodó helyiséggel rendelkezik 2. Egy szobában legfeljebb 8 fekvőhely, ágyanként legalább 5 m2 alapterületet kell biztosítani. (Az emeletes ágy a minimális alapterület szempontjából egy ágynak számít.) 3. A szobák berendezése, felszereltsége: Berendezés: ágy/emeletes ágy (fekvőfelület ajánlott mérete: 100x200 cm, legalább 80x190 cm), fekvőhelyenként legalább egy szék, legalább egy asztal, ágyanként ruhásszekrény egység (ajánlott méret: 60x60 cm) legalább kettő darab vállfával, fedeles szeméttároló, sötétítő függöny vagy zsalu. Világítás: szobánként legalább egy központi (mennyezeti) lámpa (világítótest). 4. Fűtés: fűtési időszakban legalább 20 °C hőmérséklet 5. Vizesblokkok száma: legalább 20 férőhelyenként egy közös emeleti

vizesblokk és nemenként elkülönített WC, a szobákban hideg vizes kézmosási lehetőség biztosított. 6. A vizesblokk berendezése, felszereltsége: - a szobákban: mosdó, tükör, piperepolc, törülközőtartó, elektromos csatlakozó, 74 - közös WC: WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, a női WC-ben egészségügyi tasak is, kézmosó, higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás), - a közös fürdőben: zuhanyzó, mosdó, tükör, piperepolc, törülközőtartó, ruhafogas, fedeles szeméttároló. 7. Ágynemű-szolgáltatás: új vendég esetén kötelező ágyneműcsere. 8. Takarítás: legalább hetente kétszer, új vendég esetén kötelező a takarítás. 9. A vendégek részére biztosítandó tájékoztatás: - a szobákban: tájékoztatás az árakról és a menekülési útvonalról, - a portán: információszolgáltatás a településről és a szálláshely közelében igénybe vehető

szolgáltatásokról. 10. Parkolás: a szálláshely környékén e célra kialakított, illetve igénybe vehető parkolóhelyen. 11. A vendéggel érintkező munkakörökben a turistaszálló személyzete egyértelműen felismerhető. 12. Tárolási lehetőség hűtőszekrényben 13. 24 órás portaszolgálat vagy azt ellátni képes ügyelet Az éjszakai bejárás lehetősége biztosított. 14. A szálláshelyen vagy közelében legalább reggelizési lehetőség. 15. Egyéb szolgáltatások: csomag- és értékmegőrzés, üzenetközvetítés, ébresztés, a portán telefon, a közös helyiségben televízió vagy rádió áll a vendégek rendelkezésére. VI. Az ifjúsági szálló osztályba sorolási követelményei A” kategóriájú ifjúsági szálló Az „A” kategóriájú ifjúsági szálló legalább a következő szolgáltatásokat nyújtja: 1. Recepciószolgálat vagy azt ellátni képes ügyelet Az éjszakai bejárás lehetősége biztosított. 2. Nemek szerint

elkülönített hálóhelyiségek külön bejárattal. Ágyanként legalább 4 m2 alapterület vagy személyenként 5 m3/fő légtér áll rendelkezésre, az ágyak mérete legalább 80x190 cm és az ágyak közötti távolság legalább 75 cm. Emeletes ágy használata megengedett Az ágyakon ágybetét van. Ágynemű biztosítása nem kötelező A szobában csomagok tárolására lehetőség van. Tájékoztatás az árakról és a menekülési útvonalról. 3. Nemenként elkülönített mosdási vagy zuhanyozási lehetőség meleg vízzel, és 10 főként, nemenként elkülönített WC. A közös mosdóhelyiségekben szappan és kézszárítási lehetőség. 4. Szálláshelyen belül telefonszolgáltatás 5. Helyben étkezési vagy főzési lehetőség 6. A vendégek részére közös fedett helyiség és/vagy a szabadban közös terület. 7. Csomagmegőrzés a szálláshelyen B” kategóriájú ifjúsági szálló A „B” kategóriájú ifjúsági szálló megfelel az „A”

kategóriában meghatározott és a következő feltételeknek: 1. 7-22 óráig recepciószolgálat vagy azt ellátni képes ügyelet. 2. Nemek szerint elkülönített hálóhelyiségek külön bejárattal. Az ágyak száma hálóhelyiségenként a 8-at nem haladhatja meg. Emeletes ágy használata megengedett Az ágyak párnával, takaróval felszereltek. Ágynemű-szolgáltatás A szobákban az ágyszámnak megfelelő ülőalkalmatosság, valamint legalább egy asztal van. 3. Nemenként 15 főre legalább egy zuhanyozó, 6 főre egy mosdó, 10 főre egy WC. 4. A szálláshelyen belül faxszolgáltatás biztosított 5. A helyben főzéshez szükséges alapvető eszközök rendelkezésre állnak. 6. A közös fedett helyiségben televízió vagy rádió áll a vendégek rendelkezésére. 7. A szálláshelyen a csomagok tárolására külön szoba áll rendelkezésre és értékmegőrző szolgáltatás. 8. A szálláshelyen, valamint az annak környezetében igénybe vehető

szolgáltatásokról információszolgáltatás a vendégek részére. C” kategóriájú ifjúsági szálló A „C” kategóriájú ifjúsági szálló megfelel a „B” kategóriában meghatározott és a következő feltételeknek: 1. 24 órás recepciószolgálat vagy azt ellátni képes ügyelet 2. Az ágyak száma hálóhelyiségenként a 6-ot nem haladja meg. Emeletes ágy használata megengedett A városban működő ifjúsági szálláshelyen ágyneműcsere háromnaponként, üdülőprogramok esetén legalább hatnaponként. A hálószobákban a vendégek csomagjai egyénileg zárható módon helyezhetők el. A hálószobákban egyéni olvasólámpa, ágyanként legalább két vállfa áll a vendégek rendelkezésére. 3. Nemenként 10 főre legalább egy zuhanyozó, 6 főre egy mosdó, 6 főként egy WC áll a vendégek rendelkezésére. 4. A szálláshelyen a la carte rendszerű melegkonyhás étterem üzemel. 5. A vendégek részére szórakoztató játékok állnak

rendelkezésre. 6. A vendégek részére egyéni értékmegőrzési lehetőség 7. A szálláshelyen, valamint az annak környezetében igénybe vehető szolgáltatásokról információszolgáltatás a vendégek részére legalább egy idegen nyelven is. 8. A vendégek részére mosási, valamint játék- és sporteszköz kölcsönzési lehetőség áll rendelkezésre. VII. A kereskedelmi szálláshely megjelölése A kereskedelmi szálláshely bejáratánál az osztályba sorolását feltüntető táblát a vendég által jól látható módon kell elhelyezni. A tábla anyaga réz, illetve réz jellegű, mérete 25x50 cm, a tartalma a következő: - a szálloda, illetve egyéb kereskedelmi szálláshely neve, 75 - a szálloda, illetve egyéb kereskedelmi szálláshely típusa magyar nyelven (szálloda, gyógyszálloda, wellness szálloda, apartman szálloda, garniszálloda, panzió, kemping stb.), - a szálloda típusa angol és német nyelven, illetve egyéb kereskedelmi

szálláshely esetében annak típusa, - a kereskedelmi szálláshely osztályba sorolásának megfelelő számú csillag, illetőleg a megfelelő osztály római számmal feltüntetve, illetve a megfelelő kategória megjelölése, valamint - az üzemeltető döntésétől függően a tábla bal alsó sarkában feltüntethető a Magyar Szállodaszövetség, illetőleg a megfelelő érdek-képviseleti szervezet emblémája. DZÉTA PANZIÓ PENSION III. OSZTÁLY VII. Kemping 1-4 csillagos ÉTA KEMPING CAMPSITE CAMPINGPLATZ * I. Szálloda 1-5 csillagos ALFA SZÁLLODA HOTEL * II. Gyógyszálloda 2-5 csillagos BÉTA GYÓGYSZÁLLODA SPA HOTEL KURHOTEL * III. Wellness szálloda 3-5 csillagos GAMMA WELLNESS SZÁLLODA WELLNESS HOTEL * IV. Garniszálloda 1-4 csillagos DELTA GARNISZÁLLODA BED & BREAKFAST HOTEL GARNIHOTEL * V. Apartman szálloda 3-5 csillagos EPSZILON APARTMAN SZÁLLODA APARTMAN HOTEL * VI. Panzió I-III osztályú VIII. Üdülőház I-III osztályú THÉTA ÜDÜLŐHÁZ

HOLIDAY HOUSE FERIENHAUS II. OSZTÁLY IX. Turistaszálló IÓTA TURISTASZÁLLÓ TOURIST HOSTEL TURISTENHERBERGE X. Ifjúsági szálló A-C kategória KAPPA IFJÚSÁGI SZÁLLÓ YOUTH HOSTEL JUGENDHERBERGE A KATEGÓRIA 3. számú melléklet a 45/1998 (VI 24) IKIM rendelethez Az idegenforgalmi célból hasznosított magánszálláshelyek osztályba sorolási, illetve minősítési követelményei I. A fizetővendéglátó szálláshely osztályba sorolási követelményei Fizetővendéglátás a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI 25) Korm rendeletben szabályozott magánszállásadói tevékenység. 76 Egycsillagos fizetővendéglátó szálláshely Az egycsillagos fizetővendéglátó szálláshelynek legalább a következő követelményeknek kell megfelelnie: Többemeletes házban lévő fizetővendéglátó szálláshely esetén: Lift: negyedik emelettől kötelező (a félemelet és a magasföldszint nem számít emeletnek).

Ügyelet: a szállásadó vagy megbízottja biztosítja. A szobák nagysága: Egyágyas: legalább 8 négyzetméter. Egynél több ágyas: a további ágyanként 4-4 négyzetméter. Maximális ágyszám: 4 ágy szobánként. Bútorzat: asztal, az ágyszámnak megfelelő ülőalkalmatosság és ruhatárolási lehetőség, az ágybetét mérete legalább 90x190 cm. Szobák fűtése: hideg napokon (a szobahőmérséklet nem haladja meg a 15 °C-t) legalább +20 °C hőmérséklet. Világítás: legalább egy központi (mennyezeti) lámpa (világítótest). Vizesblokk: a szállásadóval közös használatú fürdőszoba vagy mosdó, WC WC-kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, egészségügyi tasakkal. Ivóvízellátás: ha a lakásban található folyó víz fogyasztásra alkalmatlan, ezt fel kell tüntetni, és egyúttal a szállásadó gondoskodik az ivóvíz beszerzéséről. Kétcsillagos fizetővendéglátó szálláshely Megfelel az egycsillagos fizetővendéglátó

szálláshely követelményeinek a következő kiegészítésekkel: Maximális ágyszám: 3 ágy + 1 pótágy szobánként. Világítás: a központi világításon kívül helyi világítás biztosítása legalább a vendégágyaknál. Vizesblokk: Többletkövetelmény: elkülönített zuhanyozó és törülköző a vendégek részére. A törülköző és az ágynemű cseréje egyidejűleg történik. Ivóvízellátás: a vendégek részére kötelező ivóvizet biztosítani. Takarítás: 3 naponta, kivéve, ha a vendéggel kötött külön megállapodásból más következik. Ha a szállásadó reggeli vagy egyéb panziós étkeztetési szolgáltatást nyújt a vendégek részére, külön étkezőhelyiség kialakítása szükséges. Háromcsillagos fizetővendéglátó szálláshely Megfelel a kétcsillagos fizetővendéglátó szálláshely követelményeinek a következő kiegészítésekkel: Lift: a negyedik emelettől kötelező. Maximális ágyszám: 2 ágy + 1 pótágy.

Bútorzat: Többletkövetelmény: tükör, a vendégek részére külön hűtőszekrény és színes tv. Szobák fűtése: a vendég által szabályozható szobafűtés. Vizesblokk: a vendégek részére külön fürdőszoba és WC. Ágynemű- és törülközőcsere legalább 3 naponta. Takarítás: naponta, kivéve, ha a vendéggel kötött külön megállapodásból más következik. Telefon: telefonálási lehetőség a szálláshelyen belül. Apartman Az apartmannak legalább a következő követelményeknek kell megfelelnie: Ügyelet: a szállásadó vagy a megbízottja biztosítja. Lift: a negyedik emelettől kötelező (félemelet és magasföldszint nem számít emeletnek). A szobák nagysága: Egyágyas: legalább 8 négyzetméter. Egynél több ágyas: a további ágyanként 4-4 négyzetméter. Maximális ágyszám: 2 ágy+2 pótágy szobánként. Bútorzat: asztal, tükör, az ágyszámnak megfelelő ülőalkalmatosság és ruhatárolási lehetőség. Az ágybetét mérete

legalább 90x190 cm. A vendégek részére külön hűtőszekrény és a vendég kérésére színes tv. Szobák fűtése: a vendég által szabályozható szobafűtés. Világítás: a központi világításon kívül helyi világítás legalább a vendégágyaknál. Vizesblokk: a vendégek részére külön fürdőszoba és WC WC-kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, egészségügyi tasakkal; ágynemű- és törülközőcsere legalább 3 naponta, a vendég részére külön törülköző szolgáltatása, amelynek cseréje az ágyneműje cseréjével egyidejűleg történik. Ivóvízellátás: ivóvíz biztosítása a vendégek részére kötelező. Telefon: telefonálási lehetőség a szálláshelyen belül. Takarítás: naponta, kivéve, ha a vendéggel kötött külön megállapodásból más következik. A vendégek részére felszerelt konyha áll rendelkezésre. Apartman de Lux Megfelel az apartman követelményeinek a következő kiegészítésekkel: Lift: a második

emelettől kötelező. Bútorzat: Többletkövetelmény: szobaszéf. Szobák fűtése: a hálószoba és a nappali szoba klimatizált. Vizesblokk: ágynemű- és törülközőcsere a vendégek kérésére akár naponta. A vendégek részére mikrohullámú sütővel, kenyérpirítóval, kávéfőzővel, teafőzővel és az egyéb szükséges kiegészítőkkel felszerelt konyha áll rendelkezésre. II. A falusi szállásadás keretében hasznosított magánszálláshely minősítési követelményei I. Általános értelmezések Falusi szállásadás a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI 25) Korm rendeletben szabályozott magánszállásadói tevékenység. 1. Szálláshelytípusok, -fajták: A) vendégszoba, B) üdülőlakás, -lakrész, C) üdülőház (-tanya), D) sátorozóhely. 2. Szálláshelyek komfortfokozatai: - összkomfortos szálláshely, - komfortos szálláshely, 77 - félkomfortos szálláshely, - komfort nélküli

szálláshely. II. Alapvető minősítési szempontok 1. Üdülésre és pihenésre alkalmas-e a települési és lakóhelyi környezet. 2. Üdülésre és pihenésre alkalmas-e, balesetet okozó körülményektől és környezeti ártalmaktól mentes-e a szálláshely. 3. A szálláshelynek és a környezetének esztétikai minősége, általános higiénéje, rendje, tisztasága megfelelelő-e. 4. A magánszállásadó milyen szakmai felkészültséggel rendelkezik. 5. A hulladék(szemét-)gyűjtés és -elszállítás megoldott-e 6. A szálláshely megfelel-e a komfortfokozatok szerinti technikai alapkövetelményeknek (lásd az 1., 2, 3 táblát) 7. A szálláshely egészségügyi helyiségeinek, konyhájának berendezettsége és felszereltsége megfelel-e az alapkövetelményeknek (lásd a 4., 5, 6, 7 táblát) 8. A vendégszobák mérete megfelel-e az ajánlott minimális alapterületnek (lásd a 8. táblát), berendezésük és felszerelésük a minimális követelményeknek

(lásd a „Bármely típusú szálláshely vendégszobáinak minimális berendezése és felszerelése” című részt). 9. Az egészségügyi helyiségek használati módja megfelel-e a komfortfokozat szerinti előírásnak (lásd az 1. táblát) 10. Biztosított-e reggeli vagy egyéb panziós étkeztetési szolgáltatás, illetve konyha- és étkezőhasználat. 11. Rendelkezik-e pihenőkerttel 12. Biztosított-e a parkolási lehetőség. 78 Minősítési szempontok 1. tábla A vendégszobák technikai alapkövetelményei Minősítés Komfortfokozatok Vízellátás 4 napraforgós Összkomfortos 3 napraforgós Komfortos 2 napraforgós Félkomfortos 2 napraforgós Komfort nélküli Ivóvíz minőségű hideg-meleg folyó víz Ivóvíz minőségű hideg-meleg folyó víz Ivóvíz minőségű hideg-meleg folyó víz Ivóvíz minőségű kút, kerti csap, utcai közkút Közcsatorna vagy Szennyvízelvezetés szennyvízakna Közcsatorna vagy szennyvízakna Közcsatorna

vagy szennyvízakna Nincs vagy szennyvízakna van Fűtésmód* Távfűtés, központi Szobánként vagy modern (villany-, gáz-, egyedi villany-, olaj-) fűtés gáz-, olajfűtés Fűtés hőfoka Szoba: 20 °C, Szoba: 20 °C, Szoba: 20 °C, Szoba: 20 °C, fürdőszoba, fürdőszoba, mosdó fürdőszoba, mosdó fürdőszoba, mosdó mosdó 22 °C 22 °C 22 °C 22 °C Egészségügyi helyiségek Fürdőszoba vagy zuhanyfülke, WC kizárólag a szobához tartozó Fürdőszoba vagy Fürdőszoba, zuhanyfülke, WC a zuhanyfülke, WC a vendégekkel közös háziakkal közös Mosdóhely, árnyékszék Konyha Konyhahasználat Konyhahasználat Konyhahasználat Konyhahasználat Étkező Étkezőben vagy társalgóban Étkezőkonyha vagy étkezőhasználat Étkezőkonyha háziakkal közös - Társalgó Külön vagy étkezőtársalgó Étkezővel közös - - Pihenőkert Kerti bútorral Kerti bútorral Kerti bútorral Kerti bútorral Parkolási lehetőség Van Van Van

Van Szobánként külön Fa-, szénfűtés villany-, gáz-, olaj-, vagy fa-, szénfűtés * Megjegyzés: A csak nyáron üzemelő vendégszobák fűtése nem előírás, de ajánlott. 79 2. tábla Üdülőlakások, üdülőházak technikai alapkövetelményei Minősítés Komfortfokozatok Vízellátás 4 napraforgós Összkomfortos 3 napraforgós Komfortos 2 napraforgós Félkomfortos 2 napraforgós Komfort nélküli Hideg-meleg folyó Hideg-meleg folyó Hideg-meleg folyó Kút, kerti csap, utcai közkút víz víz víz Közcsatorna vagy Szennyvízelvezetés szennyvízakna Közcsatorna vagy szennyvízakna Közcsatorna vagy szennyvízakna Nincs vagy szennyvízakna van Szobánkénti fa-, szénfűtés Fűtésmód* Távfűtés, központi Szobánként vagy szobánként villany-, gáz-, villany-, gáz-, olajfűtés olajfűtés Szobánként fa-, szénfűtés Egészségügyi helyiségek Fürdőszoba vagy zuhanyfülke, WC Zuhanyfülke, WC Mosdókagyló, WC Mosdóhely,

árnyékszék Konyha, főzőhely Konyha Konyha vagy főzőfülke Főzőfülke vagy étkezőkonyha Főzőfülke vagy lakókonyha Pihenőkert Kerti bútorral Kerti bútorral Kerti bútorral Kerti bútorral Parkolási lehetőség Van Van Van Van * Megjegyzés: A csak nyáron üzemelő szálláshelyeknél a fűtés nem előírás, de ajánlatos. 3. tábla A sátorozóhely technikai alapkövetelményei Minősítés Komfortfokozatok 3 napraforgós Komfortos 1 napraforgós Komfort nélküli Terület (sátorozóhely) Pormentes Pormentes Vízellátás Ivóvízminőségű vezetékes, Ivóvízminőségű vizet biztosító kút, kerti hideg-meleg folyó víz biztosítása csap, közkút ivásra, fürdésre ivásra, fürdésre Csapadékvíz-elvezetés Megoldott Megoldott Szennyvízelvezetés Közcsatorna vagy zárt szennyvízakna Szennyvízakna Hulladék(szemét-)gyűjtés és szállítás Megoldott Megoldott Egészségügyi helyiségek Zuhanyzó, mosdó, WC

távolsága a sátorozóhelytől legfeljebb 50 m higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás) Mosdóhelyiség, árnyékszék távolsága a sátorozóhelytől legfeljebb 50 m higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás) Főzőhely Gáz- vagy szilárd tüzelésű főzőhely vagy a vendéglátó ház konyhája Tűzrakóhely vagy a vendéglátó konyhája Étkezőhely Tetővel fedett étkezőhely vagy a vendéglátó házában Sátor vagy a vendéglátó házában Parkolási lehetőség Egyéb Van Elektromos csatlakozó Van 80 4. tábla A vendégszobák, üdülőlakások, üdülőházak egészségügyi helyiségeinek berendezése, felszerelése Minősítés 4 napraforgós Komfortfokozatok Összkomfortos Fürdőszoba, Zuhanyozó/kád, zuhanyozó vagy mosdó, szék, mosdóhelyiség törülközőtartó, tükör, piperepolc, tükörvilágítás dugaszolóaljzattal, kádelő,

ruhaszárító WC, árnyékszék Angol WC, WCpapírtartó, WCkefe, fedeles eü. vödör 3 napraforgós Komfortos Zuhanyozó/kád, mosdó, szék, törülközőtartó, tükör, piperepolc dugaszolóaljzattal, kádelő, ruhaszárító 2 napraforgós Félkomfortos Zuhanyozó, mosdó, törülközőtartó, tükör, piperepolc, dugaszolóaljzat, ruhaszárító 2 napraforgós Komfort nélküli Mosdóállvány, mosdótál, törülközőtartó, tükör, tiszta vízhordó és szennyvizes vödör Angol WC, WCpapírtartó, WCkefe, fedeles eü. vödör Angol WC, WCpapírtartó, WCkefe, fedeles eü. vödör Árnyékszék, WC-papírtartó, fedeles eü. vödör 5. tábla A sátorozóhelynél a vendéglátó háza egészségügyi helyiségeinek berendezése, felszerelése Minősítés Komfortfokozatok Fürdőszoba, zuhanyozó vagy mosdóhelyiség WC, árnyékszék Egészségügyi helyiségek 3 napraforgós 1 napraforgós Komfortos Komfort nélküli Zuhanyozó/kád, mosdó, szék,

Mosdóállvány, mosdótál, törülközőtartó, törülközőtartó, tükör, piperepolc, tükör, tiszta vízhordó és szennyvizes vödör dugaszolóaljzattal, kádelő, ruhaszárító Angol WC, WC-papírtartó, WC- Árnyékszék, WC-papírtartó, fedeles eü. kefe, fedeles eü. vödör vödör Zuhanyozó, mosdó, WC Mosdóhelyiség, árnyékszék 6. tábla A vendégszobák, üdülőlakások, üdülőházak konyhájának berendezése, felszerelése Minősítés Komfortfokozatok 4 napraforgós Összkomfortos Asztal, székek, kétmedencés mosogató, villany-, gáztűzhely, konyhaszekrény, hűtőszekrény 3 napraforgós Komfortos Asztal, székek, kétmedencés mosogató, villany-, gáztűzhely, konyhaszekrény, hűtőszekrényhasználat 2 napraforgós 2 napraforgós Félkomfortos Komfort nélküli Asztal, székek, Asztal, székek, két kétmedencés mosogatótál, fa-, szén- vagy mosogató, villany-, PB-tüzelésű tűzhely, gáz- vagy fa-, konyhaszekrény széntüzelésű

tűzhely, konyhaszekrény, hűtőszekrényhasználat 7. tábla A sátorozóhelynél a vendéglátó háza konyhájának berendezése, felszerelése Minősítés Komfortfokozatok Berendezés, felszerelés 3 napraforgós Komfortos Asztal, székek, kétmedencés mosogató, villany-, gáztűzhely, konyhaszekrény, hűtőszekrényhasználat 1 napraforgós Komfort nélküli Asztal, székek, két mosogatótál, fa-, szénvagy PB-tüzelésű tűzhely, konyhaszekrény 81 8. tábla A vendégszobák mérete A vendégszobák ajánlott minimális alapterülete 1997-től Egyágyas vendégszoba Kétágyas vendégszoba Háromágyas vendégszoba Négyágyas vendégszoba 8 m2 14 m2 18 m2 20 m2 Bármely típusú szálláshely vendégszobáinak minimális berendezése és felszerelése Minden komfortfokozatban: - természetes világítás és szellőzés, - ágy éjjeliszekrénnyel vagy polccal, olvasólámpával, ágyelőszőnyeggel, - asztal és szék (a fekvőhely számának megfelelő), -

ruhásszekrény, akasztós-polcos résszel, ruhaakasztókkal, - bőröndtároló, tükör dugaszolóaljzattal, papírkosár, - paplan vagy 2 takaró, párna (kis-, illetve nagy), lepedő, párna- és paplanhuzat, - függöny, sötétítő vagy zsalu, roló, - pohár, hamutartó. Fekvőhely mérete: - egyszemélyes: 100x200 cm (minimum: 80x190), - kétszemélyes: 160x200 cm (minimum: 140x190), - ágybetét: egyrészes, huzattal bevont, legalább 10 cm magas. A pótágy az előbbieknél kisebb méretű fekvőhely. Összkomfortos kategóriában: olvasósarok karosszékkel, asztallal, állólámpa vagy falikar, tv, hűtőszekrény. Bármely típusú szálláshely konyhájának minimális edény- és felszereléskészlete Étkezőedény: a vendégszámnak megfelelő. Lapos, mély és desszerttányér, üvegpoharak, üvegkancsó, porceláncsészék, csészealjak (4. és 3 oszt) vagy bögrék (2-1 osztály), teáskanna, feketés készlet, rozsdamentes evőeszközök, tálalóedények,

tálalóeszközök, kenyérkosár, cukor-, só- és paprikatartó, dugóhúzó, konzervnyitó, tálca, abrosz, szalvéta. Főzőedények és -eszközök: hibátlan és egységes fajtájú fazekak, lábasok, serpenyők, tepsik, tejeslábas, keverőtál, teafőző. Kenyér- és húsvágódeszka, sajtreszelő, szűrőkanál, fakanalak, konyhakések, habverő Kávéfőző és kenyérpirító a 4-3. osztályban Egyéb: mosogatókefe, törlőruhák, kéztörlő. Fedeles és műanyag zsákkal bélelt szeméttartó. Felmosóvödör és -ruha, seprű és szemétlapát. Vasalási kellékek: vasalódeszka és vasaló. 297/2001. (XII 27) Korm rendelet a pénzváltási tevékenységről A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235 §-a (1) bekezdésének a) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: Általános szabályok 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) a

pénzváltási tevékenységet végző hitelintézetre; b) a hitelintézet által igénybe vett, ügynöki tevékenységen belül pénzváltási tevékenységet végző személyre (a továbbiakban együtt: pénzváltó). (2) E rendelet alkalmazásában fizetőeszköz alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2 § 6 pontja szerint meghatározott fizetőeszköz fogalmát kell érteni. (3) E rendelet alkalmazásában vezető állású személy: a) részvénytársaság esetén az igazgatóság elnöke és a felügyelő bizottság elnöke, korlátolt felelősségű társaság esetén az ügyvezető, közös vállalat esetén az igazgató; b) szövetkezet esetén - ide nem értve az a) pont alá tartozó szövetkezeti hitelintézetet - a tisztségviselő; c) fióktelep esetén a Hpt. 2 számú melléklete III fejezetének 25. d) pontjában meghatározott személy 2. § (1) Pénzváltási

tevékenység végzésére engedélyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII törvényben, és az e rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén ad. (2) A Felügyelet az engedély kiadására vonatkozóan véleményt kér az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Az Országos Rendőr-főkapitányság véleményében a bűnügyi, közbiztonsági szempontokat értékeli. (3) Pénzváltási tevékenység ügynökként csak a Hpt. 2 számú mellékletének 12. a) pontjának megfelelően végezhető. 3. § (1) A hitelintézet ügynökének a pénzváltási tevékenység engedélyezése iránt a Felügyelethez benyújtott kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmező alapító okiratát, b) a kérelmező bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti

kérelmet a cégbíróság átvette - vagy már bejegyzett cég esetében harminc napnál nem régebbi cégkivonatot, c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek, már működő cég esetén a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs, d) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot, e) a kérelmező szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzés rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza, f) a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet, g) annak igazolását, hogy a kérelmező rendelkezik a pénzváltási tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, h) a folytatni kívánt pénzváltási tevékenységre

vonatkozó, a hitelintézet által jóváhagyott általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot, i) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pénzváltási tevékenységét mikor kívánja megkezdeni, j) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban vagy MNB rendelkezésben meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült. (2) A hitelintézet ügynökének a kérelem előterjesztésekor rendelkeznie kell egy hitelintézettel kötött megbízási szerződéssel. A megbízási szerződés megkötése előtt a hitelintézet köteles meggyőződni arról, hogy az ügynök megfelel az e rendelet 3. §-ában, valamint 10-14 §-aiban foglalt feltételeknek. (3) A hitelintézet ügynökének az (1) bekezdés e)-f) pontjaiban előírt feltételt akkor kell teljesíteni, ha a pénzváltási tevékenységet kizárólagos tevékenységként kívánja gyakorolni. 4. § A hitelintézetnek a pénzváltási tevékenység engedélyezése iránti eljárásban

igazolnia kell a 3. § (1) bekezdés g), i) és j) pontjában az említett egyes engedélyezési és működési feltételek meglétét. 5. § A pénzváltási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - a 3. §-ban említetteken túlmenően mellékelni kell: a) a 12. § (1) bekezdésében megnevezett személyeknek a 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, b) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn a Hpt. 13 § (4)-(5) bekezdésében foglalt kizáró ok, c) a valutapénztáros és valuta-ügyintézői képzés elvégzését tanúsító államilag elismert bizonyítványt, vagy 2003. december 31-ig megszerzett, korábban alkalmazási feltételként elfogadott bizonyítványt, d) a legalább alapfokú idegennyelv-ismeretet igazoló államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványt. 6. § A Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl, b)

a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik, c) az engedélykérelem benyújtását megelőzően már végzett pénzváltói tevékenységet és a vonatkozó hatályos előírásoknak nem tett maradéktalanul eleget, d) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, e) más tevékenységének folytatása nem összeegyeztethető a pénzváltási tevékenységgel. 7. § A Felügyelet az engedélyt visszavonja, ha a pénzváltó a) azt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabályt sértő módon szerezte meg, b) törvény által tiltott tevékenységet folytat, c) az engedély kézhezvételétől számított hat hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg, d) tizenkét hónapon keresztül nem folytat pénzváltási

tevékenységet, e) nem felel meg a tevékenységre vonatkozó jogszabályok előírásainak, f) több alkalommal vagy súlyosan megsértette a számvitelre, ellenőrzésre, továbbá a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat vagy a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat, g) e rendelet hatálya alá tartozó működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, h) nem tartja be az engedély előírásait, i) akadályozza vagy meghiúsítja a pénzváltási tevékenység ellenőrzését, j) tevékenységi engedélyét visszaadja. 8. § A pénzváltó köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenységét 30 napon túl szünetelteti. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szüneteltetés időtartamát. 9. § A Felügyelet a pénzváltó működését azonnal felfüggeszti, ha a pénzváltó tevékenységével összefüggésben pénzmosással vagy terrorizmussal kapcsolatban büntetőeljárás indul.

A Felügyelet a vizsgálat lezárását követően a felfüggesztést megszünteti vagy az engedélyt visszavonja. Személyi és tárgyi feltételek 10. § (1) A pénzváltási tevékenység a) a pénzváltási tevékenység végzésére alkalmas üzlethelyiség, b) a biztonságos pénztároláshoz szükséges páncélszekrény, falba épített széf vagy - havi átlagban napi 100 000 forintot meg nem haladó forgalom esetén lemezszekrény, c) a valuták és a csekkek forgalomképességének ellenőrzéséhez szükséges segédeszközök: ca) valuta- és csekktájékoztató, cb) technikai segédeszközök (UV-lámpa, nagyító), d) legalább egy telefon fővonal, e) árfolyamjegyzék, f) az ügyfelet érintő, a pénzváltással összefüggő előírásokat angol és német nyelven tartalmazó tájékoztató tábla, g) a 11. §-ban megjelölt technikai eszköz megléte esetén végezhető. (2) A hitelintézet ügynöke az (1) bekezdés a) pontjában említett feltétel meglétét az

ingatlanra vonatkozó tulajdonjog és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető más, használati jog esetében a földhivatal által kiállított tulajdoni lappal, bérleti jog esetén bérleti szerződéssel köteles igazolni. (3) A hitelintézet ügynöke a (1) bekezdés d) pontjában említett feltétel meglétét valamelyik távközlési szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződéssel köteles igazolni. (4) A pénzváltó az (1) bekezdés b)-c), valamint e)-f) pontjában foglalt feltételekről nyilatkozni köteles. (5) Az (1) bekezdésnek g) pontjának megfelelő technikai eszköz telepítését a hitelintézet ügynöke a rendszer telepítőjével vagy üzemeltetőjével kötött szerződéssel köteles igazolni. (6) A pénzváltó a Felügyelet részére valutaváltó automata használatát bejelenti. (7) A pénzváltó automata pénzváltási ügyletenként a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV törvény 2/D §-ában

meghatározott összeghatárig válthat pénzt. 11. § (1) A pénzváltó köteles olyan technikai eszköz telepítésére és üzemeltetésére, mely alkalmas arra, hogy az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségeiben lezajló folyamatokat filmszalagon vagy más hasonló, képi, a történtek későbbi rekonstruálását lehetővé tévő módon rögzítse (kamera). (2) A pénzváltó a kamera elhelyezéséről, működéséről és használatáról az érintett személyek figyelmét a figyelemfelhívásra alkalmas módon és előzetesen megfelelő helyen elhelyezett tájékoztatóval köteles felhívni. (3) Az (1) és (2) bekezdés alapján készült felvételeket az adatvédelmi szabályoknak megfelelően - a pénzváltó köteles az elkészülés napjától számított ötven napig megőrizni. (4) A (3) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően a pénzváltó köteles az (1) bekezdés alapján készült felvételeket - az adatvédelmi szabályoknak megfelelően

megsemmisíteni. 12. § (1) A pénzváltónál vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet, aki a) büntetett előéletű, b) akivel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvény XV fejezetének VII és VIII címében, a XVII. és XVIII fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetőleg külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni, c) a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapított, tulajdon elleni, pénzügyi

szabálysértést követett el, d) a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül olyan vállalkozásnak - ideértve a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságot is - volt vezető tisztségviselője, illetőleg vezető állású személye, továbbá olyan egyéni 84 vállalkozó, aki (amely) korábban pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet - így különösen pénzváltási tevékenységet - engedély nélkül folytatott vagy a pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre - így különösen a pénzváltási tevékenységre vonatkozó - engedélyét a Felügyelet vagy az MNB visszavonta. (2) A pénzváltási tevékenységet közvetlenül végző személy kizárólag olyan személy lehet, aki rendelkezik a) valutapénztáros és valuta-ügyintézői képzés elvégzését tanúsító államilag elismert bizonyítvánnyal, vagy 2003. december 31-ig megszerzett, korábban

alkalmazási feltételként elfogadott bizonyítvánnyal; b) a pénzváltási tevékenység folytatása földrajzi helyének és ügyfélkörének megfelelő idegennyelvismeretekkel. valutavételi, a második oszlopban a valutaeladási árfolyamot kell feltüntetni. Ha a pénzváltó külön meghatározott csekkárfolyamot alkalmaz, az árfolyamjegyzék harmadik oszlopában a csekkvételi, a negyedik oszlopában a csekkeladási árfolyamot kell feltüntetni. (5) Ha az ügyfél által átváltani kívánt valuta vagy csekk összege a pénzváltó által előre meghatározott összeghatárt meghaladja, a pénzváltó a közzétett vételi árfolyamhoz képest nagyobb, illetőleg eladási árfolyamhoz képest alacsonyabb árfolyamot alkalmazhat. Az összeghatárt, továbbá az árfolyameltérés mértékét az árfolyamjegyzéken fel kell tüntetni. (6) A pénzváltó köteles az árfolyamjegyzéket áttekinthetően elkészíteni és az ügyfelek által jól látható helyen

kifüggeszteni. A pénzváltási tevékenység végzésének szabályai Ügyviteli rend Általános szabályok 13. § (1) Ha a 10 § (1) bekezdésének a) pontja szerinti üzlethelyiségben egyéb, nem pénzváltási tevékenységet is folytatnak, az üzlethelyiségnek a pénzváltási tevékenység végzésére szolgáló részét el kell különíteni a más tevékenység végzésére szolgáló résztől. (2) Az egyébként üzlethelyiséggel rendelkező pénzváltó kérelmére a Felügyelet indokolt esetben meghatározott időtartamra engedélyezheti a pénzváltási tevékenységnek az üzlethelyiségen kívüli végzését. 14. § Az ügynököt megbízó hitelintézet köteles a pénzváltó pénztári nyitvatartási ideje alatt a pénzváltási tevékenységhez szükséges váltási készletet folyamatosan biztosítani. Árfolyamjegyzés 15. § (1) Az ügynök az általa alkalmazott árfolyamokat a hitelintézettel kötött megbízási szerződésben rögzített módon

állapítja meg. (2) Az ügynök belső utasításban köteles szabályozni az árfolyam-meghatározás módját, és megjelölni az árfolyammegállapításért felelős személyeket. (3) A pénzváltó köteles öt évig megőrizni az árfolyamjegyzékeket. 16. § A hitelintézet ügynöke az euróra és az amerikai dollárra valutaárfolyamot köteles jegyezni. 17. § (1) Az árfolyamjegyzés úgy történik, hogy a külföldi fizetőeszköz valamely egységét kell forintban kifejezni. (2) Az árfolyamjegyzéken fel kell tüntetni a) a jegyzett fizetőeszköz pénznemét, b) a jegyzés egységét (1, 100, 1000), c) a vételi és az eladási árfolyamokat. (3) A pénzváltó a csekket vagy valutaárfolyamon vagy külön meghatározott csekkárfolyamon forgalmazza. (4) Az árfolyamjegyzéken a pénznem és a jegyzés egységének megjelölése után az első oszlopban a 18. § A pénzváltó köteles a) a pénzváltási tevékenységre vonatkozó belső szakmai utasítást -

ideértve a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására vonatkozó előírásokat is - elkészíteni, annak naprakészségéről gondoskodni, b) megfelelő ügyviteli rendszert kialakítani. Nyilvántartás, bizonylatok 19. § (1) Ha a pénzváltó a pénzváltási tevékenységen kívül egyéb tevékenységet is folytat - a vonatkozó számviteli előírások megtartása mellett -, köteles könyvvitelét úgy kialakítani, hogy a pénzváltási tevékenységgel kapcsolatos forgalom (bevétel, kiadás) elkülöníthető legyen. (2) A pénzváltó a bizonylatok alapján köteles pénztáranként pénztári naplót vagy annak megfelelő egyéb nyilvántartást vezetni, amely valutanemenkénti és forint szerinti bontásban tartalmazza a tételes (bizonylatonkénti) bevételi és kiadási forgalmat, valamint a pénztár napi valuta, illetve forint nyitó- és zárókészletét. (3) A pénzváltó köteles a könyvvitelét úgy kialakítani, hogy az alkalmas legyen a

Felügyeletnek, valamint a jegybanknak, szolgáltatandó információkról szóló jogszabály vagy jegybanki rendelkezés szerinti adatok szolgáltatására és ellenőrzésére. 20. § A pénzváltó köteles minden ügyletről bizonylatot kiállítani az alábbiak szerint: a) külföldi fizetőeszköz természetes személytől történő megvásárlása esetén vételi bizonylatot, b) külföldi fizetőeszköz természetes személy részére való eladása esetén eladási bizonylatot, c) külföldi fizetőeszköznek más külföldi fizetőeszközre való átváltása esetén konverziós bizonylatot, d) egyéb pénzmozgás (pl. hitelintézettel való ügyletek, a központ és a telephely közötti ügyletek) esetén kiadási, illetőleg bevételi pénztárbizonylatot. 21. § A bizonylatnak tartalmaznia kell a) a 20. § szerinti bizonylattípus megnevezését, 85 b) az ügyfél devizajogi státusát (devizakülföldi esetén „K”, devizabelföldi esetén „B” betűt), c)

az esetleg felszámított jutalékot, d) az ügylet keltét, e) a pénzváltó nevét és telephely címét, f) a pénzváltást közvetlenül végző személy azonosítására alkalmas kézjelét. 22. § (1) A 20 § a) pontja szerinti vételi bizonylaton a 21. §-ban foglaltakon túl fel kell tüntetni a) a megvásárolt fizetőeszköz pénznemét, összegét és a csekk sorszámát, b) az alkalmazott vételi árfolyamot, c) a kifizetett forintellenértéket. (2) A 20. § b) pontja szerinti eladási bizonylaton a 21 §ban foglaltakon túl fel kell tüntetni a) az eladott fizetőeszköz pénznemét, összegét és az eladott csekk sorszámát, b) az alkalmazott eladási árfolyamot, c) a bevételezett ellenértéket. (3) A 20. § c) pontja szerinti konverziós bizonylaton a 21. §-ban foglaltakon túl fel kell tüntetni a) a megvásárolt fizetőeszköz pénznemét, összegét és a csekk sorszámát, b) az alkalmazott vételi árfolyamot, c) a forintellenértéket, d) az eladott

fizetőeszköz pénznemét és összegét, e) az alkalmazott eladási árfolyamot. (4) A konverziós bizonylat helyett együttesen alkalmazható a vételi és eladási bizonylat. Ez esetben a bizonylatokon fel kell tüntetni a „konverzió” megjegyzést. A két bizonylat adattartalmának meg kell egyeznie a konverziós bizonylat adattartalmával. 23. § (1) A bizonylat kiállítható az erre a célra rendszeresített a) legalább két másolati példánnyal rendelkező, előre nyomtatott sorszámmal ellátott nyomtatvány kitöltése útján (kézi kiállítású bizonylat), b) pénzváltó géppel, számítógéppel (gépi kiállítású bizonylat). (2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett bizonylatok a 24-25. § szerint szigorú számadásúak 24. § (1) A kézi kiállítású bizonylatok nyomtatványait a kibocsátó köteles szigorú számadás alá vonni. Ennek megfelelően a nyomtatványokról fajtánként külön-külön nyilvántartást kell vezetni. (2) A

nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a nyomtatvány jelét, illetve számjelét, b) a beszerzést igazoló számla számát és a számlán feltüntetett teljesítés keltét, c) a tömbök sorszámát (tól-ig), d) a használatbavétel keltét, e) a kiselejtezés keltét. 25. § A gépi kiállítású bizonylatok akkor minősülnek szigorú számadás alá vontnak, ha a pénzváltógép (számítógép) kihagyás és ismétlés nélkül biztosítja a sorszámozást mind az eredeti, mind a másolati példányon. A pénzváltó ellenőrzése 26. § (1) A hitelintézet belső ellenőrzése köteles legalább évente megvizsgálni, hogy az ügynök a pénzváltási tevékenységet jogszabályoknak, illetőleg a szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi-e. (2) A hitelintézet felelős azért, hogy a pénzváltási tevékenységet végző ügynök a tevékenységét a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A

hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben az ügynök tevékenysége jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik. A pénzváltási tevékenységgel összefüggő panaszokra vonatkozó eljárás 27. § (1) A pénzváltó köteles erre a célra kialakított űrlap rendelkezésre bocsátásával biztosítani a szolgáltatással kapcsolatos panaszok írásbeli benyújtásának lehetőségét. A kitöltött űrlap másolati példányát az átvétel igazolását követően a bejelentőnek vissza kell adni. A pénzváltó köteles az egyéb módon bejelentett panaszokat a beérkezésüket követő öt napon belül a (2) bekezdésben írtaknak megfelelően a bejelentőnek visszaigazolni. (2) Az űrlapnak tájékoztatnia kell a bejelentőt az írásbeli válaszadás határidejéről, a fogyasztói viták perenkívüli rendezésére létrehozott békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, valamint a tevékenységet felügyelő

közigazgatási szerv nevéről és címéről. (3) A pénzváltó köteles a hozzá bejelentett panaszokról központi nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak vagy mellékletének tartalmaznia kell a részben vagy egészében megalapozottnak bizonyult panaszok kapcsán, a hasonló esetek megelőzését szolgáló intézkedésekre történő utalást. 28. § A pénzváltónak a forgalomból ki kell vonnia a sérült, csonka és - szennyezettség mértékétől függetlenül a szennyezett bankjegyet, a forgalomból kivont bankjegyet, valamint az olyan bankjegyet, amelynek valódisága megkérdőjelezhető. Hatálybalépés 29. § (1) Ez a rendelet 2002 január 1 napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltételeiről szóló 61/1997. (IV 18) Korm. rendelet 1 § (2) bekezdésének második

fordulata, 8 § (2) bekezdésében a „pénzváltási tevékenység” kifejezés, 13-16. §-a, 21 §-ának (3) bekezdése 86