Gazdasági Ismeretek | Nonprofit szféra » Nonprofit-orientált gazdasági társaságok

Nonprofitorientált gazdasági társaságok A non profitorientált gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység, melynek nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok (részvényesek) között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. Nonproft gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést. Nonprofit társasági

formák: • Közhasznú társaság /KHT/ • Egyesület • Alapítvány • Közalapítvány Közhasznú társaság Alapítása: több tag esetén társasági szerződés, egy tag esetén alapító okirat elkészítése szükséges. Mindkettőnek nélkülözhetetlen tartalmi eleme mind a közhasznú, mind a kiegészítő vállalkozási tevékenység pontos meghatározása. Társasági szerződés/alapító okiratnak tartalmaznia kell: 1. a társaság cégnevét és székhelyét; 2. a társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetésével; 3. a társaság tevékenységi körét (meg kell határozni társaság által végzett közhasznú tevékenységet és az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet) 4. a cégjegyzés módját; 5. a társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; 6. a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét; 7. a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek

befizetésének módját és esedékességét; 8. a szavazati jog mértékét; 9. az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját; 10. felügyelő bizottság tagjait; 11. könyvvizsgáló személyét; 12. a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét 13. a társaság megszűnése esetén a fennmaradó vagyon közhasznú célra való fordításának módját. A KHT bejegyzése: A KHT székhelye szerinti illetékes cégbíróság veszi a KHT -t nyilvántartásba. Törzstőke: nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. A KHT legfőbb szerve több személyes társaság esetén a taggyűlés, melyet legalább évente egyszer össze kell hívni, szükség esetén többször. Egyszemélyes társaság esetén nincs taggyűlés. A társaság taggyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli tag dönt. Szavazati arány: törzsbetétarányos Felelősségük korlátolt. Megszünése: A cégbíróság a közhasznú társaságot - megszűnése

esetén - törli a cégjegyzékből. Jogutód nélkül történő megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani. KHT 2007 július 1-e után nem alapítható, a már létező közhasznú társaságok 2007 július 1-ét követően két évig nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhetnek tovább vagy más nonprofit gazdasági társasággá alakulhatnak át, esetleg jogutód nélkül megszünnek. 2009 június 30-ával a közhasznú társaság mint cégforma megszűnik. Egyesület Alakulása: Alakuló közgyűlés: Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. Ekkor írják meg az alapszabályt, melynek tartalmaznia kell: • A szervezet neve •

Célja • Székhelye • Szervezete Majd ezután kerülhet sor az ügyintéző és képviselő szervek megválasztására, e nélkül a bíróság nem veszi nyilvántartásba az egyesületet. Tagja bárki lehet, állampolgárságra való tekintet nélkül. Egyesület bejegyzése: Az egyesület megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét, melyet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság veszi nyilvántartásba. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem lehet alapítani egyesületet. Törzstőke: nem szükséges induló vagyont a szervezet rendelkezésére bocsátani. Az egyesület legfőbb szerve: a tagok összessége vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (pl. küldöttgyűlés, melyet már több száz tag esetén szoktak alkalmazni úgy, hogy minden 100 tag egy-egy küldöttet választ és ezen küldöttek lesznek

jogosultak a küldöttgyűlésen szavazatukat leadni. Küldöttgyűlés megválasztása esetén a közgyűlés elveszti legfőbb státuszát) Legalább ötévente egyszer össze kell hívni. A közgyűlés határozatképességéhez a tagok több mint ötven százalékának a jelenléte szükséges. Szavazati arány: 1 tag 1 szavazat Az egyesületi tag kötelezettségei: A tag köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek, így pl: a tag köteles az egyesület által megállapított éves tagdíjat a szervezet részére határidőben megfizetni,mert különben fegyelmi eljárást indíthatnak ellene. Megszűnése: 1. feloszlás (amelyet a legfőbb szerv mond ki) 2. más társadalmi szervezettel való egyesülés 3. szétválás 4. feloszlatás 5. megszűnésének megállapítása (pl azért, mert tagjainak létszáma tartósan 10 fő alatt van) Alapítvány Alapítása: Alapító okirat, melynek tartalmaznia kell: • Alapítvány neve • Alapítvány

célja • Céljára rendelt vagyon és annak felhasználási módja • Székhelye • alapítvány képviselőjéről, illetve képviseletére rendelt szervről részletesen kell rendelkezni. Alapító lehet: • magánszemély • jogi személy • jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság Alapításának célja lehet: Tartós közérdekű cél.: elsősorban akkor minősül egy cél közérdekűnek, ha az a társadalom vagy egy szélesebb közösség érdekét szolgálja és a célja elsődlegesen nem jövedelemszerző, illetve vagyongyarapító jellegű, hanem az általános társadalmi értékítélet szerint a köz érdekében álló célt szolgál. Elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelem benyújtása: A bírósághoz csak az alapító vagy az általa meghatalmazott jogi képviselő nyújthatja be a nyilvántartásba vételi kérelmet. A kérelemhez csatolni kell az

alapító okiratot, az induló vagyon rendelkezésre bocsátását bizonyító banki igazolást, a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát a székhelyül szolgáló ingatlan használatához, mely nyilatkozatban arról is rendelkezni kell, hogy az alapítvány a székhelyét milyen jogcímen használja (bérlet vagy szívességi használat) A névkizárólagosság követelményének az elnevezés akkor felel meg, ha a név az egyediesítésre alkalmas, kizárja az összetévesztés lehetőségét. A névvalódiság szerint az alapítvány elnevezésében nem szerepelhet olyan kifejezés, amely az alapítvány működését illetően megtévesztésre alkalmas. A névszabatosság követelménye az, hogy a név megfelel a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek, kiejthető, megjegyezhető, azonosítható. Idegen nyelvű szavak csak indokolt esetben használhatók. A kezelő szerv az alapítvány általános döntéshozó, ügyintéző és képviseleti feladatokat

ellátó szerve. A kuratórium a kezelő szerv egyik fajtája Az alapító kezelőként kurátorokból (gondnokokból) álló kuratóriumot hozhat létre. Amennyiben tehát az alapító az alapítvány kezelő szerveként kuratóriumot jelöl ki, a kuratóriumnak döntéshozó, ügyintéző és képviselő feladatokat kell ellátnia. A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges Az alapítvány kezelése: Az alapítvány képviseletére jogosult személyt az alapító okiratban kell kijelölni. 1. Az alapító nem lehet az alapítvány kezelője és képviselője, valamint a kezelő szerv bankszámla felett rendelkezni jogosult tagja. 2. Az alapítvány alapítójának közeli hozzátartozóját nem lehet az alapítvány kezelőjeként kijelölni, mert az alapítónak nem lehet döntő befolyása a kezelő szervre, illetve a

kezelőre. 3. Nincs akadálya azonban annak hogy az alapító az alapítvány kezelő szerveként kijelölt kuratórium egyik tagja legyen, amennyiben annak működésére nem gyakorol meghatározó befolyást. A kezelő felelőssége: A kezelő szerv (szervezet) vagy annak tisztségviselője (tagja) által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felelős. Mindez azt jelenti, hogy az alapítvány hitelezői, illetve mindazok, akiket az alapítvány kezelő szerve megkárosított, az alapítványt perelhetik kártérítésért, de a kuratórium tagjait nem. Az alapítvány viszont jogosult lesz az általa kifizetett összeg behajtására a kezelőktől. Az alapítvány megszűnhet: A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott 1. cél megvalósult; 2. idő eltelt; 3. feltétel bekövetkezett Az alapítvány megszüntetése: Az alapítvány megszüntetéséről való döntés a

bíróság hatásköre. Az alapítvány kezelő szerve az alapítvány megszüntetéséről nem dönthet Ha az alapító okirat rendelkezik az alapítvány megszűnése esetére az alapítvány vagyonának sorsáról, akkor ez alapján kell eljárni. Ha nincs alapító okirati rendelkezés, akkor a bíróság a vagyont hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. Egyesítés: A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére - új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából - elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítvány az egyesítéssel megszűnik. A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el. Közalapítvány A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi vagy kisebbségi önkormányzat

képviselőtestülete hoz létre közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából. Alapítása: Alapítói okirat, melyben meg kell jelölni a kezelő szervet. Közalapítványok célja: közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása: nem a közalapítvány lát el közfeladatot, végez közszolgáltatást, hanem megszervezi, támogatja a közfeladat ellátását, ekként biztosítja az ahhoz szükséges feltételeket. A közalapítvány nem lép az adott feladat ellátásáért felelős állami szerv vagy önkormányzat helyébe. Megszűnése: a közalapítványt az alapító kérésére megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona – a hitelezők kielégítése után – az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához

hasonló célra fordítani