Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » A jómód, a jólét és ezek mérése

A jómód, a jólét és ezek mérése • A nemzetgazdaságtannal kapcsolatos alapvető szempontok • Hogyan irányítsák a gazdasági folyamatokat., hogy a szűkösen rendelkezésre álló természeti kincsekkel (termelőtényezőkkel) olyan javakat, illetve szolgáltatásokat állítsanak elő, amelyek a lehető legjobban szavatolják az emberek és intézményeik szükséglet-kielégítését? • Milyen kereteken belül (a természeti kincsek kihasználásának lehetőségei) kell a lehető legjobb szükséglet-kielégítésre törekedni? • Hogyan osszák el a javakat és szolgáltatásokat, illetve jövedelmeket az emberek, illetve az intézmények között? • Milyen feltételek mellett érhető el konjunkturális stabilitás és állandó, érezhető gazdasági növekedés? • A népjólét • Az egyén jómódját vagyona és jövedelme alapján határozzuk meg. Nemzetgazdasági szinten ez a lakosság összes vagyonát, illetve jövedelmét jelenti. A jólét

megítélésekor a jövedelem, ill a vagyon elosztását is figyelembe vesszük. • A nemzetgazdaságtan célkitűzései • Régebben a gazdaságnak csak egy célja volt a jómód növelése. Amikor azonban jövedelemkülönbségek keletkeztek az egyes lakossági csoportok között, megnőtt az igény a jólét növelésére is. Ezért olyan konkrét célkatalógusokat készítettek, amelyek egyes céljait az állami gazdaságpolitikával (a gazdaságba való beavatkozás egy bizonyos cél megvalósítása érdekében) kellett elérni. • Mágikus ötszög: 2 • A célok között háromféle összefüggés lehetséges: • A célok harmóniája: az egyik cél megvalósítása kedvez a másiknak. Pl.: a foglalkoztatás emelése segíti a nemzetgazdaság növekedését. • A célok közötti semlegesség: az egyik cél megvalósítása nincs hatással egy másik cél megvalósítására. Pl: a foglalkoztatottság emelése nem jár közvetlen hatással a

jövedelemmegoszlásra. • A célok antinómiája (célkonfliktus): az egyik cél megvalósítása hátráltatja a másikét. Pl. az ország mezőgazdaságának védelme a mezőgazdasági termékek magasabb árát eredményezi. • A nemzeti jövedelem és a társadalmi termék • A gazdasági események mindenekelőtt a vállalatok (a javak és szolgáltatások előállítói), illetve a háztartások (fogyasztók) között zajlanak. Közöttük két ellentétes áramlat tapasztalható: a javak és a pénz áramlása. A háztartások a vállalatok rendelkezésére bocsátják a termelési tényezőket és ezért munkabért kapnak (nemzeti jövedelem), (megveszik amelyet a fogyasztásra vállalatok termékeit költenek és a igénybe háztartások veszik a szolgáltatásait), így ez a pénz visszafolyik a vállalatokhoz (társadalmi termék). 3 • A nemzeti jövedelem azon ellentételezések összessége, amelyet a háztartások kapnak a vállalatoktól a

munka, tőke és a föld termelési tényezők rendelkezésére bocsátásáért az árutermeléshez, illetve a szolgáltatások nyújtásához. • A társadalmi termék az a kibocsátott árumennyiség, amit egy ország termelőeszközei egy év alatt előállítanak. • A jólét (életminőség) • Egészséges környezet • Jómód: sok termék, ill. szolgáltatás • Szabadság: szabad kibontakozás, döntési szabadság • Törvényesség: az emberek közötti csökkenő különbségek • Biztonság: növekvő szociális és társadalmi biztonság • Fejlődés: a jómód és a jólét emelkedése A gazdasági növekedés • A gazdasági növekedés • Míg a gazdasági növekedés mennyiségi változást, addig a gazdasági fejlődés minőségi változást jelent. Ez utóbbi technikai fejlődést, ill. hatékonyabb felhasználást takar • A gazdasági növekedés lehet • lineáris: a társadalmi termék azonos időszakon belül állandóan azonos abszolút

értékkel emelkedik. A növekedési ráta ezért csökken. • exponenciális: a társadalmi termék azonos időszakon belül mindig ugyanolyan arányban növekszik. A növekedési ráta állandó marad vagy nő (kivételes esetben). • extenzív: a termelési tényezők mennyiségileg változnak (növekednek). Pl: ha több munkást foglalkoztatunk 4 • intenzív: minőségi változás, technikai fejlődés vagy a munkaszervezés hatására a termelés hatékonysága nő, ilyenkor mennyiségi változás nincs • Munkatermelékenység: az egy főre jutó termelés nagysága • A növekedési ütem megmutatja, hány százalékkal nő évente a reál bruttó nemzeti termék, azaz mennyivel több terméket termeltek és szolgáltatást nyújtottak. • Nulla gazdasági növekedés: az egy főre jutó reál nemzeti termék legalább 2 éven keresztül ugyanakkora marad • Negatív gazdasági növekedés: az előző évhez képest csökkent a bruttó nemzeti termék • A

gazdasági potenciál megmutatja a gazdaság termék- és szolgáltatástermelő képességét. A bruttó nemzeti termék azt mutatja meg, hogy ténylegesen mennyit termeltek egy évben. • A jómód és a gazdasági növekedés • Fejlődő országok azok, amelyekben az 1 főre jutó nemzeti jövedelem a fejlett ipari országokénak nem több, mint egynegyedét teszi ki. Legfőbb problémájuk a gyors népességnövekedés • Mutatók: • Nettó gazdasági jólét (NEW): GNP + szabadidő / otthon végzett munka és környezetszennyezés • Emberi fejlődés indexe (HDI): értéke 0 és 1 között • születéskor várható élettartam • iskolázottsági szint • jövedelem-eloszlás • Fenntartható gazdasági jólét indexe (ISEW): a legátfogóbb • átlagos fogyasztás • elosztási egyenlőtlenségek • természeti károk költségei 5 • A fenntartható fejlődés biztosítja a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a

jövő generáció szükségleteinek kielégítését. • Növekedési politika • Az állam beavatkozását a rendszerbe gazdasági mechanizmusnak, a gazdasági folyamatokba gazdaságpolitikának (monetáris, árfolyam, fiskális politika) nevezzük. Beszélhetünk restriktív (a fogyasztás csökkentése) és expanzív gazdaságpolitikáról. • Ma két irányzat van: • a nulla növekedés követelése a környezeti problémák megoldása miatt • a mennyiségi növekedés helyett minőségi növekedésre kell törekedni (pl.: a mennyiségi növekedés veszélyezteti a környezetet, ezért környezetbarát termékeket kell előállítani), amihez az államnak meg kell változtatnia a keretfeltételeket. A pénz és a konjunktúra • A pénz funkciói • értékmérő funkció (elszámolási eszköz) • forgalmi eszköz funkció (adás-vétel közvetítése) • fizetési eszköz funkció (elválik a pénz és az áru mozgása) • felhalmozási funkció (megtakarítás)

• világpénz funkció (az előbbi 4 funkció nemzetközi szintű megvalósulása) (a két utolsó funkció feltétele a pénz értékállósága) 6 • A pénz formái • Monometallizmus: vagy az arany vagy az ezüst van a piacon mint pénz • Bimetallizmus: az arany és az ezüst egyszerre van a piacon, ez az állapot csak rövid ideig tart, mivel „a rossz pénz kiszorítja a jót” (Gresham törvény ld. 13 oldal) • Klasszikus papírpénz: van mögötte fedezet; fizetési funkciót tölt be • Modern pénz: belső érték nélküli, kényszerforgalommal felruházott általános egyenértékes (bank passzíva) • Nem tekinthető pénznek (nem vesz részt a gazdaságban): • értékpapír • külföldi pénz • otthon tartott pénz • Pénzteremtés: • hitelnyújtással • valuta (külföldi készpénz) / deviza (valutára szóló követelés) vásárlásával • értékpapír vásárlásával • Készpénz • Érmék • Bankjegyek • Hitelpénz •

Bankkövetelés (váltó) • Postatakarék-követelés • A pénzérték zavara • A gazdaság akkor van egyensúlyban, ha a keresletre ható pénzmennyiség megfelel az árukínálatnak. Ha ez az egyensúly teljes foglalkoztatottság mellett felborul, akkor a pénzérték zavaráról beszélünk. 7 • Az infláció • Infláción a pénz- és az árumennyiség közötti olyan torz viszonyt értünk, amikor egy nemzetgazdaságban „túlságosan” sok pénz és „túlságosan kevés” áru van. Az árszínvonal tartósan emelkedik • Okai lehetnek: • a pénztömeg bővülése • jegybanki pénzkibocsátás • kereskedelmi bankok hitelkibocsátása • a pénzforgalom felgyorsulása • a gazdasági alanyok valós igényei a társadalmi termék iránt túl magasak • keresleti infláció: a túl nagy kereslet hatására hiány keletkezik, ami áremelkedéshez vezet • kínálati infláció: a magasabb költségek (pl.: béremelési követelések hatására), a

magasabb adók és nyereségek emelkedő árakhoz vezetnek • importált infláció: a külföldi javak magasabb árai hatnak a belföldi árszintre • a gazdasági alanyok magatartása • Következményei: • a pénz elértéktelenedése (áremelkedés) • növekedő pénzforgalmi sebesség • a versenyképesség csökkenése külföldön • a pénzbe vetett bizalom megingása • az értéktárgyak iránti kereslet növekedése • A stagfláció • Stagflációról akkor beszélünk, ha a gazdasági növekedés stagnál, de az infláció előrehaladt. 8 • Okai: • kínálati infláció • a gazdaság túlzott kapacitása • az elhalasztott szerkezeti alkalmazkodás • alacsony vállalkozói nyereségek • megnövekedett megtakarítási kedv • a fogyasztás megtagadása • a népességszám csökkenése • A defláció • Defláción a pénz- és az árumennyiség közötti olyan torz viszonyt értünk, amikor egy nemzetgazdaságban „túlságosan” sok

áru és „túlságosan kevés” pénz van. Az árszínvonal tartósan csökken • Okai: • a javak oldaláról • túltermelés az olyan cégeknél, amelyek egy egész nemzetgazdaság számára fontosak • a beruházások mértéktelensége • rekordaratás a monokulturális országokban • a pénz oldaláról • mértéktelen megtakarítás a megítélés miatt • mértéktelen jövedelemadó • Következményei: • a pénzérték növekedése (árcsökkenés) • csökkenő pénzforgalmi sebesség • az értéktárgyak kínálatának növekedése pesszimista 9 • A konjunktúraingadozások • Konjunktúraingadozásokon a periodikusan visszatérő ingadozásokat, a nemzetgazdasági volumenek felfelé és lefelé való mozgását értjük. • A konjunktúrapolitika • A konjunktúrapolitikával lehet megkísérelni a konjunktúraingadozások elkerülését és a „mágikus ötszög” céljainak elérését. • Az intézkedések jellege szerint a

következő konjunktúrapolitika típusokat különböztetjük meg: • A monetáris konjunktúrapolitika (pénzpolitika) feladata, hogy a gazdaságot úgy lássa el pénzzel, hogy az ne legyen magasan ellátott (inflációs veszély), se alacsonyan ellátott (deflációs veszély). A pénzmennyiséget (jegybanki pénzmennyiség) tehát a gazdaság váltakozó szükségleteihez kell alkalmazni. • Nem monetáris pénzügypolitika: • Anticiklusos beavatkozásaival pénzügypolitika: az simítja állam el a konjunktúraingadozásokat • Vámpolitika: a vámemelés, vámcsökkentés a belföldi árukínálat szűkítésére, ill. bővítésére alkalmazható • Felmerülő problémák: • Mikor kell bevezetni a konjunktúrapolitikai intézkedéseket? • Milyen intézkedések helyzetben? alkalmasak az adott gazdasági 10 A külgazdaság • A fizetési mérleg • A fizetési mérleg magában foglalja mindazon gazdasági művelet (javak, szolgáltatások és

vagyonérték) értékét, amelyeket egy év alatt a belföld-külföld között lebonyolítottak. • Az átváltási árfolyam • Átváltási árfolyamnak nevezzük a devizák (idegen fizetőeszközök) saját pénzben kifejezett árát. • Szabad átváltási árfolyamok: az árfolyam a kínálat és a kereslet hatására szabadon alakul ki a devizapiacon; ez csak piacgazdasági rendszerekben lehetséges • Rugalmas árfolyam (floating): az árfolyam kizárólag a kínálat és kereslet alapján alakul ki; semmiféle állami beavatkozás nincsen • „Piszkos” floating: az árfolyam a kínálat és a kereslet alapján alakul ki; az állam azonban esetenként gazdaságpolitikai okokból beavatkozik úgy, hogy devizát kínál vagy vesz; ezzel az árfolyamot kívánatos irányba akarja terelni • Rögzített átváltási árfolyam: az állam rögzíti az árfolyamot • Rögzített stabil árfolyamok a szabad devizapiacokon: az állam rögzíti az árfolyamot, és

meghatározza azokat a határokat, amelyek között az árfolyam a kínálat és kereslet alapján a szabad piacokon ingadozhat • Rögzített árfolyamok kötött fizetési forgalommal: az állam rögzíti az árfolyamot, és korlátozza vagy megtiltja a szabad devizakereskedelmet 11 • Az európai integráció • Koordináció vagy kooperáció a különböző államok együttműködése azzal a céllal, hogy az egyes politikai vagy gazdasági területeket közösen rendezzék (pl.: környezetvédelem, pénz- és tőkepiac, külkereskedelem) • Integráció a különböző országok együttműködése azzal a céllal, hogy közösen egy egységes piaci térséget hozzanak létre. A gazdasági integráció különböző formákban jöhet létre. Ezek a tagországok kötődésének mértékében különböznek egymástól. Szabadkereskedelmi övezet: A tagországok között nincsenek Vámközösség vámok. Minden tagország fenntartja saját vámjait a nem tagokkal

szemben. Vámunió A tagországok vámok. A között nincsenek tagországoknak közös vámtarifájuk van a nem tagokkal szemben. Gazdasági közösség: Vámunió; szabad szabad valamennyi tőkeforgalom; munkahelyválasztás tagországban; szabad verseny a tagországok között, de nincsen egyesített (kiegyensúlyozott) gazdaságpolitika. Gazdasági unió: Közös piac; a tagországok közös egyesített gazdaságpolitikája. Valutaunió: Valamennyi tagországnak egységes valutája van. Politikai unió: A tagországok közös egyesített (kiegyensúlyozott) gazdaságpolitikája; közös kül- és honvédelmi politika: a tagországok szövetségi országgá válnak. 12 • Az Európai Közösség (EK) három szerződéscsomagot foglal magában: Montanunio (szén és acél), Európai Gazdasági Közösség (EGK), Európai Atomtársaság (Euratom). • Az Európai Gazdasági Térség (EGT) megteremtésével elérhető célok: • Szabad személy-, áru-,

szolgáltatás- és tőkeforgalom minden EK és EFTA-ország között (egy nagy belpiac megteremtése). • Azoknak a gazdasági és politikai intézkedéseknek az összehangolása, amelyek összefüggésben vannak ezzel a nagy belső piaccal, pl. a kutatás, képzés, környezetvédelem A GATT • General Agreement on Tariffs and Trade = Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény • Feladata: a vámok és a kereskedelem más akadályainak megszüntetése és a szabad világkereskedelem feltételeinek megteremtése • Általános céljai: • az életszínvonal emelése • a foglalkoztatottság és a reáljövedelem növelése • forrásokkal való ellátás 13 Gresham törvénye: A rossz pénz kiszorítja a jót. A „törvényt” Sir Thomas Gresham (1519-1579) angol üzletember és köztisztviselő alkotta. Bár rendszerint mint a „rossz pénz kiszorítja a jót” mondást idézik, és a valuták devalválódásával, leértékelésével kapcsolatban emlegetik,

a „törvény” egy általánosabb elvet testesít meg. Azt jósolja meg, hogy ahol két pénzeszköz van forgalomban (bimetallizmus), ott ha az egymáshoz viszonyított, a piaci erők által meghatározott valós értékek eltérnek a hivatalosan megállapított értékektől, akkor a magasabb valós értékű eltűnik a forgalomból és felhalmozódik. Ez a helyzet mindenfajta leértékelés nélkül is kialakulhat, így volt ez például abban az időben, amikor hivatalosan megállapított értékű arany- és ezüstpénzek voltak egyszerre forgalomban, és a relatív értékük különbözött a kétféle fémpénzben kifejeződő valódi áruértékektől