Gazdasági Ismeretek | Globalizáció » Fogalmak a globalizáció témaköréből

Fogalmak a globalizáció témaköréből 1.) Gazdasági élet szerkezete Primer szektor (mezőgazdaság): élelmiszereket és ipari nyersanyagokat termel. Szekunder szektor (ipar): kitermeli és feldolgozza a nyersanyagokat és a félkész termékeket. Tercier szektor (szolgáltatás): az előzőekkel szemben nem termel anyagi javakat. Az egyének és a közösségek különféle szükségleteit biztosítja. Anyagi jellegű szolgáltatás: a nyersanyagok és a késztermékek eljuttatása a termelőtől a fogyasztóhoz, illetve az előállított anyagi javak értékesítése. Nem anyagi jellegű szolgáltatás: a tanulási, az egészségügyi, az igazgatási, a jogi, a szociális, a pénzügyi és a kulturális lehetőségek nyújtása. Infrastruktúra: azoknak a háttérfeltételeknek az összessége, amelyek a gazdaság többi ágazatának a működéséhez, a kulturált életvitelhez szükségesek. Kvaterner szektor (gazdaság): a kutatás és a fejlesztés szellemi termékeit és

azok továbbadását az információhoz való hozzájutást foglalja magába. Foglalkoztatási szerkezet: kifejezi, hogy mekkora arányban dolgoznak a ténylegesen munkát végző aktív keresők a gazdaság egyes ágaiban. Foglalkozási átrétegződés: az aktív keresők ágazatok közötti mozgása. 2.) Gazdasági élet fejlettségének mutatói Termelés: az anyagi javak előállítási folyamata. Termelőerő: az alkalmazott termelőeszközök és a működésüket tudásával, tapasztalataival biztosító emberek együttese. Fogyasztó: megvásárolja a számára szükséges élelmiszereket, iparcikkeket, szolgáltatásokat. GDP (Gross Domestic Product): bruttó hazai termék, az adott országban egy év alatt előállított új termékek és szolgáltatások összértéke. GNP (Gross National Product): bruttó nemzeti termék, a GDP értékéhez hozzáadják a külfölfön megtermelt jövedelmet is. 3.) A globalizáció előnye, hátránya A termelés világméretűvé válása

során olyan területek és olyan országok is bekapcsolódhatnak a világgazdaságba, amelyeknek erre adottságaik miatt nem lenne lehetőségük. A beáramló működő tőke munkahelyeket teremt, fejlődik az infrastruktúra, a késztermékek eljuthatnak a világpiacra. Sokszor azonban környezetszennyező és elavult technológiájú iparágak települnek fejlődő országokba, és ez újabb problémákat szül (légszennyezés, vízszennyezés, egészségkárosodás).A fejlett ipari országokban nagy hagyományú iparvidékek mennek tönkre (rozsdaövezetek). Sok társadalmi-politikai kérdést is felvet. Az iparilag fejlett országok gazdagabbak lesznek, míg a legszegényebbeknek esélyük sincs bekapcsolódni a globalizációba. A gazdag országok próbálják megakadályozni, hogy a szegény országok polgárai bevándoroljanak hozzájuk. Ugyanakkor a fejlett országok társadalmaiban is éles törések jönnek létre a globális világot használni tudó számítógép- és

internethasználók és az ahhoz nem értők között. 4.) Transznacionális vállalatok szerkezete, leányvállalatok Transznacionális vállalat: azok a nemzetközi nagyvállalatok, melyek több leányvállalatot működtet a világ minden táján. Célja, hogy az egyes tevékenységeket a tőke megtérülése szempontjából legkedvezőbb országba, régióba telepítsék, ezáltal a termelési költségeket minimálisra csökkentsék, a várható nyereséget pedig a legnagyobbra növeljék. Az anyavállalatban születnek a stratégiailag fontos döntések, itt ellenőrzik a piackutatást, a tervezést. Marketingtevékenység, piackutatás: fogyasztópiachoz közel Kutatás, fejlesztés: innovációs központok közelében Kéményes ipar: az alapanyagok termelésére telepített vállalat nyersanyag- és energiaközelben. Csavarhúzó iparágak: a részegységek gyártására letelepített vállalatok olcsó, iskolázott, könnyen betanítható munkaerő közelében. Működő

tőke: a transznacionális vállalatok működését kíséri. 5.) A pénz világa A pénz kereskedelmi közvetítő, értékmérő és kincsképző. Készpénz: a bankjegyek és a hozzá tartozó érmék együttese. Bankszámlapénz: elektronikus kereskedelemben használatos pénz. Infláció: tartós árnövekedés. Valuta: egy adott ország fizetési eszköze. Deviza: a nemzetközi pénzforgalom fizetőeszközeinek gyűjtőneve. Konvertibilis valuta: a valuta szabadon átváltható. Valutaárfolyam: a valuták egymáshoz viszonyított értéke. Értékpapírok: olyan speciális okiratok, melyek birtokosai pénzbeli követeléssel léphetnek fel az értékpapír kibocsátójával szemben. Állampapír: az állam adja ki, hogy adósságát csökkentse. Lejárati idejükkor kamatokkal együtt fizetik vissza az értük járó pénzt. Kötvény: valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott értékpapír, melynek vásárlója hitelezője lesz a kibocsátó szervezetnek, s pénzért

meghatározott idő múlva kamatokkal együtt kapja vissza. Részvény: egy részvénytársaság alaptőkéjének meghatározott részét megtestesítő értékpapír. Tulajdonosa szabadon adhatja és veheti, vásárlója egyben a cég tulajdonosa is lesz. Bank: a pénzpiacok legfontosabb intézményei; olyan pénzintézet, amely pénzforgalommal és bizonyos értékpapírok forgalmazásával foglalkozik. Számlavezetés: az éppen nem szükséges pénz megőrzése. Betét: elhelyezett pénz. Hitelnyújtás: a bank által nyújtott kölcsön. Kamat: a hitel ára. Értéktőzsde: az értékpapírok piaca. Brókerek: tőzsdeügynökök, akik az értékpapírok eladói és vevői között teremtenek kapcsolatot. Árfolyam: az értékpapírok folyamatos változása. Árutőzsde: feladata a mezőgazdasági termékek kereskedelmének rendezett keretek közé szorítása. Tőzsdeindex: az értékpapírok árfolyamváltozását mutatja