Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Gazdasági alapismeretek

1 Gazdasági alapismeretek A mai pénz A modern pénz belső értékkel nem bíró, mesterségesen teremtett eszköz, amelynek a gazdaságba való bekerülése ( teremtése ) illetve onnan történő kikerülése ( megsemmisülése ) csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet. ( A pénzhelyettes lett a pénz! ) A pénz teremtésének két fő módja van, úgy mint hitelnyújtás, illetve deviza vásárlás. A pénz megjelenési formáját tekintve két alakban létezik: - bankszámlapénz: a gazdálkodó szervezetek bankkal szembeni látra szóló betétkövetelése, - készpénz: mely lehet bankjegy, vagy érme. A fentiek alapján a modern pénz bankpasszíva, azaz bankkal szembeni látra szólókövetelés. A pénzt tehát a bankrendszer teremti hitelnyújtással ( deviza vásárlással ), megszűnése a hitel visszafizetésével ( deviza eladással ) történik. Attól függően, hogy ki teremti a pénzt, megkülönböztetünk: - jegybankpénz: a jegybank

által teremtett pénz, amely lehet bankszámlapénz és készpénz, - kereskedelmi bankpénz: a hitelintézetek által teremtett pénz, amely bankszámlapénz. A mai magyar bankrendszer A bankrendszer egy ország bankjainak összességét jelenti. Felépítését a gazdaságpolitika határozza meg. A bankrendszer alapvetően egyszintű vagy kétszintű lehet, de megkülönböztethetjük őket más paraméterek alapján is. A bankfejlődés eredménye a kétszintű bankrendszer, hiszen az üzleti bankok közül „kiemelkedett” a központi bank ( jegybank ) és meghatározó szerepet tölt be. A jegybank, mint a bankrendszer központi szintje csak a többi bankkal ( üzleti bankokkal ) áll közvetlen kapcsolatba. Ez a kétszintű bankrendszer Ezért mondjuk azt, hogy a jegybank a bankok bankja. A piacgazdasági rendszerben ez természetes működési forma. Egyszintű bankrendszer esetén a központi bank nemcsak jegybanki, hanem üzleti banki tevékenységeket is végez. A bank

olyan vállalkozás, amely pénzügyi szolgáltatások üzletszerű nyújtásával foglalkozik. A bankok tevékenységét az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: - passzív bankügylet: banki forrás szerző tevékenység ( pl. betét gyűjtés ), melynek következtében a banknak visszafizetési kötelezettsége – passzívája – keletkezik, 2 - aktív bankügylet: a bank pénzt helyez ki ( pl. hitelt nyújt ), melynek következtében követelése – aktívája – keletkezik, fizetési forgalom lebonyolítása: mely történhet készpénzzel, és bankszámlák közötti átírással ( szoktuk semleges bankügyletnek is nevezni ), egyéb banki szolgáltatás: pl. pénzügyi, befektetési tanácsadás A magyar bankrendszer 1987- óta kétszintű, felépítése a következő: Magyar Nemzeti Bank I. szint II. szint Pénzügyi intézmények Hitelintézetek Bankok Szakosított hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások Szövetkezeti hitelintézetek Ügyfelek Magyar

Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank ( MNB ) sajátos jogállású intézmény. 1924-ben alapították, részvénytársasági formában. A részvények a magyar állam tulajdonában vannak, az államot mint tulajdonos a mindenkori pénzügyminiszter képviseli. Nem profitorientált szervezet. Elnökét – Simor András - a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára. Az elnök munkáját legfeljebb öt alelnök segíti, akiket szintén a köztársasági elnök nevez ki – személyükre javaslatot a miniszterelnök egyetértésével az elnök tesz. Megbízatásuk 6 évre szól. A bank tevékenységéről az elnök évente beszámol az Országgyűlésnek. A jegybanki rendelkezéseket a Pénzügyi Közlönyben teszik közzé. Azok a szabályok amelyek a pénzforgalom lebonyolítására vonatkoznak a Magyar Közlönyben jelennek meg. Az MNB legfőbb szervei: - közgyűlés - monetáris tanács - igazgatóság - felügyelő bizottság 3 A közgyűlés mint a

részvényesek szerve, a legfőbb szerv. Meghozza a bank alapszabályát, ennek megfelelően legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés választja meg az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait. A monetáris tanács a monetáris politika irányító szerve. Feladata az évenkénti monetáris politikai irányelvek , és a jegybanki politika meghatározása. Az igazgatóság feladata stratégiai tervek kidolgozása, a monetáris tanács döntéseinek végrehajtása, és a bank működésének irányítása. A felügyelő bizottság általános ellenőrző tevékenységet végez. Az MNB legfontosabb feladatai: - - - - - a forint külső és belső vásárlóerejének védelme: ennek érdekében szabályozza a gazdaság pénz és hitelkínálatát, szem előtt tartva azt az alapvető célt, amely a pénzügyi egyensúly megteremtésére irányul, érme és bankjegy kibocsátás ( emisszió ): a MNB-nak kizárólagos joga van bankjegy és érme ( azaz készpénz )

kibocsátásra, ezt bankjegy emissziónak nevezzük. Tartalmát tekintve számlapénz készpénzzé alakítását, illetve külföldi pénz belföldivé váltását jelenti, deviza és aranytartalék képzése: az arany mint a tartalékképzés általános eszközeként szerepel, ugyanígy tartalék eszközként szerepel az USD, az EUR, a CHF, gazdaságpolitika megvalósításának elősegítése: a Jegybanktörvény előírásainak figyelembe vételével támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, a Jegybanktörvényben meghatározott feladatkörében a Kormány nem utasíthatja monetáris politika kialakítása Pénzügyi intézmények Pénzügyi intézmény olyan gazdálkodó szervezet, amely a rá vonatkozó törvény rendelkezései szerint pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végez A pénzügyi intézmények működésére vonatkozó szabályokat A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXIItv

tartalmazza Pénzügyi szolgáltatások: - betét gyűjtése - pénzkölcsön nyújtása - pénzügyi lízing - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, és azokkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása - kezesség és bankgarancia vállalása - kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel - pénzügyi szolgáltatások közvetítése - letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás 4 - hitelreferencia szolgáltatás vagyonkezelés önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: - pénzváltási tevékenység - elszámolás-forgalmi ügylet - pénzfeldolgozási tevékenység - pénzügyi ügynöki tevékenység Mielőtt értelmeznénk a pénzügyi intézmények fajtáit, beszéljünk egy érdekes dologról. ( Mi most a bankrendszerről tanulunk. Ha rátekintünk a magyar pénzügyi intézményrendszer ábrájára, látjuk, hogy csak egy tagja

van amit banknak hívunk Ennek ellenére az egész neve bankrendszer, sőt a gyakorlat a pénzügyi intézményeket, fajtájuktól függetlenül általában banknak nevezi. Ez nem csak a kívülállókra érvényes hanem a szakemberekre is Ennek ellenére az átlagember és a szakember is tudja mikor használja a bank kifejezést általánosságban és mikor „szabályosan”. ) Definiáljuk a pénzügyi intézmények fogalmát egyenként Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely betétet gyűjt, és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat végez. A hitelintézet lehet: - bank - szakosított hitelintézet, - szövetkezeti hitelintézet A bank olyan hitelintézet, amely korlátozás nélkül végezhet mindenféle pénzügyi szolgáltatást, és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást! A szakosított hitelintézet a PSZÁF által engedélyezett tevékenységi körben működhet, de nem vezethet ügyfelei részére folyószámlát. Külön törvény vonatkozik rá! A szakosított

hitelintézet tipikus formája a lakástakarék-pénztár. Szövetkezeti hitelintézetet legalább 15 tag alapíthat. Nem teljes körűen végezheti pénzügyi- és kiegészítő pénzügyi szolgáltató tevékenységét. Bizonyos szolgáltatásokat kizárólag saját tagjai körében végezhet. Pénzügyi vállalkozás az a pénzügyi intézmény, amely néhány pénzügyi szolgáltató tevékenységet végez, de nem gyűjthet betétet, és nem végezhet pénzforgalmi szolgáltatásokat. A pénzforgalom lebonyolítása Pénzforgalom 5 A pénz szerepét tanulmányozva láttuk, hogy a pénz közvetíti az áruk cseréjét lehetővé teszi a jövedelem mozgásokat. Ezt a feladatát a fizetési és forgalmi eszköz funkciójában tudja ellátni A pénz a különböző gazdasági szereplők között mozog, de ennek a körforgásnak a kiindulópontja, és a végpontja is a bank. A pénzforgalom a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége. A pénznek az az állandó

,szakadatlan körforgása, amely során közvetíti az áruk cseréjét és az egyéb fizetéseket. A pénzforgalomban megkülönböztetünk belföldi és nemzetközi fizetési forgalmat. A belföldi fizetési forgalom lebonyolítása belföldi ( nemzeti ) fizetőeszközzel történik. Belföldi ( nemzeti ) fizetőeszköz: az azt kibocsátó ország törvényes fizetési eszköze, melyet az adott országon belüli fizetési forgalom lebonyolítására használnak. A nemzetközi fizetési forgalom a különböző valutájú országok pénztulajdonosai között zajlik. ( Deviza forgalomnak is nevezzük! ) Valuta: valamely ország törvényes fizetési eszköze más ország forgalmában. Deviza: valutára szóló követelés, általában számlakövetelés formájában jelenik meg. Tehát a forint Magyarországon belföldi fizetési eszköz, ellenben az összes többi ország fizetési eszköze hazánkban valuta. A deviza nem más mint valutában fennálló követelés. Ezért lehet az,

hogy amikor valutánkat a bankba számlára elhelyezzük a számlát devizaszámának nevezzük. A belföldi pénzforgalom lebonyolítása A belföldi pénzforgalom lebonyolításának módjai: - készpénz fizetés, - készpénz helyettesítő fizetési eszközök, - bankszámlák közötti fizetések, ( készpénz nélküli fizetés ). A készpénz forgalom eszköze a bankjegy és az érme. Készpénz helyettesítő fizetési eszköz például a bankkártya. Ezekkel a fizetés tényleges átadással történik Készpénz nélküli forgalom eszköze a bankszámlapénz, és a forgalom bankszámlák közötti átírással valósul meg. A pénz állandó körforgása miatt szoros kapcsolat van a lebonyolítási módok között A gazdasági körforgásban folyamatos a készpénz bankszámlapénzzé, a bankszámlapénz készpénzzé alakulása. Magyarországon a pénzforgalom szabályozása a MNB feladata. ( Az összes pénzforgalom kb. 94-95%-a készpénz nélküli forgalomban

bonyolódik Minél fejlettebb egy ország pénzforgalma annál nagyobb a készpénz nélküli fizetési forgalom. ) 6 A pénzforgalom kialakításának, szabályozásának követelményei: - vegye figyelembe a tranzakció szereplőinek ( eladó, vevő ) érdekeit, - biztosítsa a pénzügyi fegyelmet, - biztosítsa az ellenőrzés lehetőségét, és nyújtson megfelelő információkat a pénzügyi folyamatok elemzéséhez, - legyen egyszerű biztonságos és áttekinthető, segítse elő a pénz forgási sebességének növelését. ( A pénz forgási sebessége a pénz körforgását mérő mutató. Pénz forgási sebessége = pénzforgalom nagysága pénztömeg átlagos nagysága ) Ma Magyarországon a pénzforgalom szabályozásának jogforrása: 9/2001.( M K 147 ) MNB rendelkezés a pénz- és elszámolásforgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól A rendelkezés megtalálható a Magyar Közlöny 2001. évi 147 számában, illetve a Magyar Nemzeti Bank honlapján (

www.mnbhu címen ) ( Egy jogszabály elnevezésének értelmezése a következő! Vegyük a fenti példát! A téma, amiről szól, egyértelmű: a pénzforgalom, elszámolásforgalom és a pénzfeldolgozás szabályai. Mint rendelkezést a Magyar Nemzeti Bank hozta A 9/2001 azt jelenti ,hogy 2001 évben vált hatályossá, a 9 pedig azt, hogy ebben az esztendőben ez az MNB 9. rendelkezése Zárójelben a 147-es szám pedig arról tájékoztat, hogy a Magyar Közlöny adott évi hányadik számában jelent meg. ) A fenti jogszabály alapján – a teljesség igénye nélkül fogjuk áttekinteni a pénzforgalom lebonyolításának menetét! A bankszámlák A készpénz nélküli fizetési mód bankszámlák közötti átírást jelent! ( Gondoljon az 5. leckében mit tanultunk a bankszámlapénzről! ) A fenti fogalmat felidézve könnyen levonhatjuk a következtetést – a készpénz nélküli fizetési mód bankszámlapénz forgalmat jelent. E fizetési mód alkalmazásának

alapvető feltétele az, hogy mindkét fél, azaz a jogosult és a kötelezett is rendelkezzen bankszámlával. Bankszámla a bankszámlaszerződéssel létrehozott számla. Bankszámlaszerződés olyan megállapodás, melyben a hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy a számlán nyilvántartja a számlatulajdonos rendelkezésre álló pénzeszközeit, azok terhére kifizetési és átutalási megbízásokat teljesít. A számlatulajdonost a számlán történt pénzmozgásokról, azok egyenlegéről előre meghatározott módon és időben számlakivonat formájában értesíti. 7 A számlán történő pénzmozgás lehet terhelés, vagy jóváírás. Terhelésről akkor beszélünk, ha teljesítést követően a számlatulajdonos követelése csökken a bankkal szemben. ( Kifizetés történt a számláról! ) Jóváírás esetén a teljesítést követően a számlatulajdonos követelése növekszik.! ( Bevétel érkezett a számlára! ) A bankszámla lehet un.

pénzforgalmi vagy lakossági bankszámla Ha a bankszámlaszerződésben nincs kifejezett utalás arra, hogy a bankszámlát pénzforgalmi bankszámlaként nyitották meg, a bankszámlát lakossági bankszámlának kell tekinteni. A legfontosabb pénzforgalmi bankszámla típusok: 1. 2. 3. 4. pénzforgalmi számlák, határidős betétszámlák, hitelszámlák, tőkeszámlák. Pénzforgalmi számlák: I A folyamatos gazdálkodáshoz szükséges pénzösszeg kezelésére, és a fizetési forgalom lebonyolítására szolgál. I ( Folyószámlának is szoktuk nevezni! ) A számla nyitására jogszabályi előírások érvényesek. A banknak számlanyitási kötelezettsége van! A számlát kétféleképpen lehet vezetni: - A számlaszerződés nem ad lehetőséget hitelezésre, tehát csak akkor teljesít a bank terhelést, ha a számlának fedezete van. - A számlaszerződés másik lehetséges módja hitellel kombinált számlavezetést biztosít. Tehát fedezet hiányában is

teljesít a bank, azaz hitelt nyújt Speciális pénzforgalmi számlák: Fedezeti számla: a gazdálkodó szervezet kérésére, vagy jogszabály alapján nyitható. Valamilyen később esedékes fizetési kötelezettség érdekében zárolják, és csak erre a célra lehet felhasználni. Devizaszámla: konvertibilis valuta elhelyezésére szolgál. Letéti számla: pl:külföldi tulajdonnal induló deviza törzsbetét elhelyezésére szolgál. Határidős ( kamatozó ) betétszámla: A számlatulajdonos az átmenetileg szabad pénzeszközeit itt helyezi el. Minimális lekötési idő 30 nap. Hitelszámla: A folyósított hitel nyilvántartására szolgál. Tőkeszámla: 8 Az értékpapírok letéti kezelésére szolgáló számla. A bank vállalja a számlán elhelyezett értékpapírok nyilvántartását, jövedelmeik ( kamat, osztalék ) beszedését. A bankszámla jelölése A bankszámlát a belföldi pénzforgalomban elsődlegesen a pénzforgalmi jelzőszám és a bankszámla

elnevezése azonosítja. A pénzforgalmi jelzőszám 16 ( 2X8 ) vagy 24 ( 3X8 ) numerikus karaktert tartalmazó számsor. Az első 8 karakterből az első három számjegy a számlavezető hitelintézetet, a következő négy számjegy pedig a hitelintézet fiókját jelöli. A nyolcadik számjegy az ellenőrző szám. A 9-16 karakter vagy a 9-24 karakter a bankszámla tulajdonosának azonosító száma. A 16 illetve a 24 számjegy az ellenőrző szám A bankszámla feletti rendelkezés A számlatulajdonos, vagy az őt képviselni jogosult személy – a hitelintézet által rendszeresített módon, általában aláírási címpéldányon – írásban bejelenti a számla felett rendelkezési joggal bíró személyek nevét, és az általuk alkalmazott aláírási formát. Az aláírás elektronikus kódolással is helyettesíthető. A bankszámláról a hitelintézet fizetést, átutalást csak akkor teljesít, ha a számla felett rendelkezni jogosult személyek a fizetést elrendelő

bizonylatot az aláírási címpéldányban megadott módon aláírják! A hitelintézet a számlatulajdonos rendelkezése nélkül csak akkor terhelheti meg ügyfele számláját, ha a terhelést jogszabály teszi lehetővé. ( Pl jogerős bírósági határozat alapján történő terhelés. )A bank a banki tevékenységi körében keletkezett követelésével megterheli ügyfele számláját. ( Pl bankköltség ) A számlán levő követelésével a számlatulajdonos szabadon rendelkezhet. Bankszámlakivonat A hitelintézet a számlatulajdonosokat a bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról írásban – vagy külön megállapodás alapján más módon ( pl. elektronikus úton ) – bankszámlakivonattal értesíti. Pénzforgalmi betétszámláról minden olyan napon bankszámlakivonatot kell készíteni, amikor a bankszámlán pénzmozgás volt. Lakossági bankszámláról bankszámlakivonat előre meghatározott ( pl. havonta ) időszakokról készül. A

fizetési megbízások teljesítése Fizetési megbízás: 1. a számlatulajdonos, vagy a rendelkezésre jogosult utasítása a hitelintézetnek, pénzösszegnek bankszámlájáról az általa megjelölt kedvezményezett bankszámlájára történő átutalásra ( átutalási megbízás ), 9 2. a számlatulajdonos hitelintézetnek szóló megbízása pénzösszegnek az általa megjelölt kötelezett bankszámlájáról, saját bankszámlájára történő beszedése iránt ( beszedési megbízás ), 3. bankszámlára készpénzben történő befizetés vagy az onnan történő kifizetés A számlatulajdonos a pénzforgalmi megbízást a hitelintézettel kötött megállapodás szerinti formában elektronikus úton vagy formanyomtatványon, illetve egyéb úton nyújthatja be. A postai pénzforgalmi nyomtatványok mintáját, részletes kitöltési szabályát a Posta adja ki. A hitelintézet a fizetési megbízás adatai mellett a megbízás érkezésének időpontját ( év, hó,

nap, óra, perc ) is köteles rögzíteni – ezt nevezzük érkeztetésnek – és tárolni. A hitelintézet a bankszámla feletti rendelkezéseket általában érkezési sorrendben teljesíti. A hitelintézet köteles meghatározni a munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között a fizetési megbízások benyújthatók. A megbízás jogosultja egy, legfeljebb három nap múlva rendelkezhet az összeg felett. Fizetési módok Ha törvény vagy kormányrendelet a pénztartozás megfizetésének módját kötelezően nem írja elő, a felek a fizetési módban szabadon állapodnak meg. A belföldi fizetési forgalomban alkalmazható fizetési módok a következők: I. bankszámlák közötti fizetések a) átutalás 1. egyszerű átutalás, 2. csoportos átutalás, b) beszedési megbízás 1. csoportos beszedési megbízás ( csoportos inkasszó ), 2. azonnali beszedési megbízás ( azonnali inkasszó ), 3. határidős beszedési megbízás ( határidős

inkasszó ), c) okmányos meghitelezés ( akkreditív ) II. készpénz –helyettesítő fizetési eszköz a) elektronikus fizetési eszköz 1. távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz ( pl bankkártya ), 2. elektronikus pénzeszköz, b) csekk III. készpénzfizetés készpénzfizetés teljesíthető: 10 a) b) c) d) e) f) g) h) a pénzösszeg közvetlen átadásával, a jogosult bankszámlájára készpénzben teljesített befizetéssel, készpénz-átutalási megbízással, a jogosult részére kifizetési utalvány útján történő kifizetéssel, készpénzfelvételi utalvány útján történő kifizetéssel, pénzforgalmi betétkönyv felhasználásával, postai küldemény utánvételezésével esetenkénti egyszerű átutalással átutalt összegből készpénz felvételével, Bankszámlák közötti fizetések: Átutalás Egyszerű átutalás Amikor átutalási megbízásról beszélünk, akkor mindig az egyszerű átutalásra gondolunk. Ez azért van

így, mert a csoportos átutalással a gyakorlatban ritkán, vagy egyáltalán nem találkozunk, így nem is nagyon ismerjük. Az átutalás az a fizetési mód, melyben a számlatulajdonos megbízza számlavezető hitelintézetét, hogy számlája terhére – jogosult számlájának javára fizetést teljesítsen. Általános fizetési mód. Mit jelent az, hogy az átutalás általános fizetési mód? - Egyrészt: mindenféle tartozást ki lehet így fizetni. - Másrészt: amennyiben a szerződés nem rögzíti a fizetési módot, akkor az értelemszerűen átutalási megbízás lesz. Mivel a teljesítést a fizetésre kötelezett kezdeményezi, az átutalás aktív fizetési mód! Az egyszerű átutalási megbízás értékhatárra tekintet nélkül benyújtható. Az egyszerű átutalási megbízás értéknap feltüntetésével is benyújtható. Példa: Ha az átutalási megbízást folyó hó 9.-én nyújtották be, és a fizetési határidő folyó hó12 – pl.

társadalombiztosítási fizetési kötelezettség - , akkor az átutalási megbízás nyomtatványon megjelöljük az un. értéknapot Beírjuk 12-ét, ez azt jelenti, hogy a számlavezető 12.-én fogja a kérdéses összeggel megterhelni számlánkat! Az egyszerű átutalási megbízás két példányban készül. - az 1. számú példány a hitelintézet példánya, azaz a banki példány, - a 2.számú példány a számlatulajdonos saját példánya Ritkán használják a három példányos vagy az egy példányos – un. szelvényes – nyomtatványt is. 11 Csoportos átutalás A kötelezett számlatulajdonos az azonos jogcímen kötegelve benyújtott átutalási megbízások átadásával bízza meg számlavezető hitelintézetét, hogy a pénzforgalmi bankszámlája terhére és a jogosultak bankszámlái javára meghatározott összeget utaljon át. A csoportos átutalásnak értékhatára nincs. Példa: Csoportos átutalás használható a dolgozók nyugdíjjárulékának

átutalására a különböző magán nyugdíjpénztárakhoz. Beszedési megbízás Csoportos beszedési megbízás A jogosult számlatulajdonos az azonos jogcímen kötegelve benyújtott beszedési megbízások átadásával megbízza a számlavezető hitelintézetét, hogy meghatározott összeget a bankszámlája javára és a kötelezettek bankszámlái terhére szedjen be oly módon, hogy azokon fel kell tüntetni a terhelés meghatározott időpontját ( ezt nevezzük terhelési napnak ) is. A csoportos beszedési megbízásnak értékhatára nincs Például, ha egy élelmiszeripari vállalat több kereskedelmi egységnek szállít, csoportos beszedési megbízás alkalmazása célszerű. Azonnali beszedési megbízás Az azonnali beszedési megbízás az a fizetési mód, amelyben a jogosult megbízza számlavezető hitelintézetét, hogy számlája javára, kötelezett számlájának terhére meghatározott összeget szedjen be . Az azonnali beszedési megbízás értékhatár

nélkül benyújtható. Az azonnali beszedési megbízás alkalmazásának esetei: - törvény, vagy kormányerejű rendelet írja elő alkalmazását, - a kötelezett – számlatulajdonos – un. „felhatalmazói levél”-ben bejelenti a fizetési mód alkalmazását, - váltót fizetés végett bemutatják Általában az azonnali beszedési megbízás benyújtásáról a jogosult köteles értesíteni a kötelezettet, és csatolni kell a megbízás alapjául szolgáló okmányokat! Kivételt képez a jogszabály alapján benyújtott azonnali beszedési megbízás, ahol a nyomtatványon kell megnevezni a jogforrás számát. Bizonyos esetekben, pl gyermektartási díj végrehajtásánál a nyomtatványon kell a közlemény rovatban közölni. A felhatalmazói levélben a kötelezett – számlatulajdonos - bejelenti a számláját vezető hitelintézetnek, azoknak a számlatulajdonosoknak a nevét és számlaszámát, akik jogosultak számlája terhére azonnali beszedési

megbízást benyújtani. A kötelezett meghatározhatja a teljesítési felső határt ( maximális összeget ), illetve a benyújtási gyakoriságot. 12 Lakossági bankszámla terhére azonnali beszedési megbízást bírósági végrehajtási eljárás keretében, illetve meghatalmazói levél alapján lehet benyújtani! Az azonnali beszedési megbízás nyomtatvány három példányos, melyek rendeltetése a következö. - az első a hitelintézet irattári példánya, - a második a jogosult példánya, - a harmadik a kötelezett példánya – amellyel őt a jogosult értesíti. Az azonnali beszedési megbízást a jogosultnak kell aláírni. Az aláíró személye eltérhet a bejelentett aláíróktól. ( Önmagában elfogadható a cégszöveg gépi úton történő feltüntetése aláírás helyett. ) Határidős beszedési megbízás A határidős beszedési megbízással a jogosult megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy a pénzforgalmi bankszámlája

javára, kizárólag a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére meghatározott összeget szedessen be, megállapodás alapján történt fizetési kötelezettségvállalás érvényesítése céljából. A határidős beszedési megbízás értékhatár nélkül benyújtható. A határidős beszedési megbízáson a kötelezett számára kifogásolási határidőt kell feltüntetni, amely tíz munkanapnál kevesebb nem lehet. Ez alatt az idő alatt a kötelezett a teljesítés ellen felszólalhat, azt részben vagy egészben megkifogásolhatja. Okmányos meghitelezés Az üzleti életben gyakran előfordul, hogy a felek között nincs meg a megfelelő bizalom. Az eladó nem bízik abban, hogy a vevő határidőre fizetni fog. Valamilyen biztosítékra van szüksége. Melyik az a szereplő a gazdaságban, akiben mindenki megbízik? A bank Tehát az ügylet – pénzügyi – lebonyolításába bekapcsolódik a bank. Vevő megbízásából fizetési

ígéretet tesz eladó felé. A fizetési ígéretnek feltétele, hogy az eladó szerződés szerint teljesítsen. Ezt különböző okmányokkal tudja igazolni A lebonyolítás innen már egyszerű, az eladó bemutatja az előre meghatározott okmányokat, és ha ezek megfelelnek, fizet. Ezt a fizetési módot nevezzük okmányos meghitelezésnek. A gyakorlatban akkreditív néven gyakrabban szerepel. Itt az ügyletnek vége, hiszen az eladó a teljesítést követően a banktól megkapta a pénzét. ( Az eladót nem érdekli, hogy a banknak a vevő miként fizet ) Okmányos meghitelezéssel a hitelintézet - a kötelezett, számlatulajdonos megbízása alapján – saját nevében arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kedvezményezett meghatározott határidőn belül a meghatározott okmányokat hozzá benyújtja, akkor – az okmányok megfelelése esetén – fizetni fog. 13 Az okmányos meghitelezés szabályaira a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által kiadott

„Okmányos Meghitelezésre Vonatkozó Egységes Szabályok”-ban foglaltak az irányadók! A hitelintézet az üzletszabályzatában határozza meg azt az összeghatárt, amely felett okmányos meghitelezés megnyitására megbízást elfogad. A hitelintézeti kapcsolatokban rendkívüli jelentőséggel bír az üzletszabályzat. Az üzletszabályzat részletesen szabályozza a hitelintézet működését, ezek ismeretének hiánya komoly problémák forrása lehet! Az okmányos meghitelezés szereplői: - a vevő, aki az akkreditív nyitásra megbízást ad bankjának, Akkreditív nyitáson azt a banki tevékenységet értjük, amellyel a banklevélben kötelező fizetési ígéretet tesz az eladónak - az akkreditívet nyitó bank, - az eladó, akinek a nyitó bank fizet, ha a megfelelő okmányokat bemutatta, - a bekapcsolt bank, aki általában az eladó bankja, és különböző feladatokat láthat el. ( Nem alapszereplő! ) Készpénz-helyettesítő fizetési eszközök

Készpénz helyettesítésnek ( kímélésnek ) az tekinthető, ha a készpénz a ki vagy befizetés során csak az egyik oldalon jelenik meg valós fizikai formájában, a másik oldalon már ettől eltérő készpénz nélküli fizetési módozatról ( terhelésről vagy jóváírásról ) van szó. Jegyezzük meg, hogy ez a momentum különbözteti meg egymástól a készpénz nélküli fizetést ( bankszámlák közötti átírás )és a készpénz helyettesítő-kímélő fizetési módot. A bankszámlák közötti átírás esetén mindkét oldalon, azaz a terhelésnél és a jóváírásnál is a fizetés készpénz nélkül történik. A készpénz helyettesítő fizetési mód alkalmazása esetén az alkalmazást minden esetben megelőzi, vagy követi a készpénzmozgás. Tehát egyik oldalon mint készpénz fizetés, a másik oldalon mint bankszámlák közötti átírás ( fizetés ) jelenik meg. Többször említettük a készpénz nélküli fizetést, amelyet bankszámlák

közötti átírás néven is neveztünk. Valóban készpénz nélkül fizetni egy banki könyvelési művelet Hogy történik mindez? Addig amíg készpénzzel való fizetés esetén az áru mozgásával szemben mozog a készpénzpénz – a készpénz nélküli fizetés során nincs készpénz mozgás. Mindkét fél rendelkezik bankszámlával, és a fizetést a bank bonyolítja le, úgy, hogy – megbízás alapján – a vevő számlájáról az eladó számlájára átírja, átkönyveli a kérdéses összeget. E fizetési módhoz tartozik a csekk, az elektronikus pénzeszköz és a bankkártyák. 14 Most a modern, automatizált készpénz helyettesítő fizetési módokat az elektronikus pénzeszközt és a bankkártyát tárgyaljuk. A csekkről a 8 leckében tanulunk Elektronikus pénzeszköz: olyan újratölthető fizetőeszköz, amelyen értékegységek elektronikus úton tárolhatók, és a tárolt érték erejéig arról fizetés teljesíthető. Elektronikus pénzeszköz

például az értéktároló kártya, vagy a számítógép memória. Fizetés addig teljesíthető róluk, míg a tárolt összeg felhasználásra nem kerül. Az értéktároló kártya cserélhető, a számítógép memória újra tölthető. Bankkártya: olyan fizetési eszköz, amelyet a kártya kibocsátására jogosult – jellemzően bank – bocsát ki, és amellyel a kártya birtokosa bankszámlájáról készpénzt vehet fel, vagy vele vásárlásainak ellenértékét egyenlítheti ki. Készpénzforgalom Készpénzforgalom a bankjeggyel és érmével lebonyolított pénzforgalom. A készpénzforgalom döntő része a lakossági tranzakciókból származik. A készpénzforgalom lebonyolításában jelentős szerepet töltenek be a bankok, a gazdálkodó szervezetek házipénztárai és a postahivatalok. A bankok a készpénzforgalom során nagyrészt a gazdálkodók készpénzellátását és a részükre történt befizetések lebonyolítását végzik. A gazdálkodó

szervezetek házipénztárai a vállalat készpénzforgalmát bonyolítják le. ( részletesen tárgyaljuk ebben a pontban. ) A posta a lakossági készpénz forgalmat, illetve a lakosság és a vállalatok, intézmények közötti forgalom lebonyolításában működik közre. A készpénzforgalom lebonyolítása történhet: - az összegnek a jogosult bankszámlájára történő befizetésével, - az összegnek készpénz átutalási megbízással történő befizetésével, - az összegnek a hitelintézet pénztáránál történő kifizetésével - az összegnek a jogosult részére kifizetési utalvánnyal történő kifizetésével, - az összegnek a jogosult részére készpénz felvételi utalvánnyal történő kifizetésével, - pénzforgalmi betétkönyv útján, Bankszámlára történő befizetés történhet. a számlavezető hitelintézet pénztáránál, a rendszeresített befizetési lappal, más hitelintézet pénztáránál történő befizetéssel, ( A

hitelintézetek közötti megállapodás alapján – ez természetesen igaz a más hitelintézet pénztáránál történő kifizetés esetében is.) Készpénz átutalási megbízással, postai úton. 15 Ahogy ránéz egy nyomtatványra, mit lát? Egy „ csekket”. Nem véletlen az idézőjel Ugyanis a nyomtatvány, azaz a csekk igazi neve – készpénz átutalási megbízás – de így nagyon kevesen nevezik. Megesik, hogy a bank - emlékezzünk az 5 leckében tanultakra, a bankot is idézőjelbe tehetnénk – is csak csekknek nevezi a készpénz átutalási megbízást, pedig a szakember tudja, hogy a csekk az egészen más. A csekk értékpapír, melyre külön törvény vonatkozik. Mi részletesen a 8 leckében tanulunk róla A készpénz átutalási megbízás nyomtatvány két részből áll: 1. feladóvevény, amelyet a befizető a befizetéskor a postán visszakap, ezzel tudja a befizetés tényét igazolni, 2. a készpénz átutalási megbízás más néven

törzslap, amely feldolgozás céljából a postán marad. A lakossági forgalomban nem készpénz átutalási megbízást, hanem Belföldi postautalványt használnak. Bankszámláról történő kifizetés a hitelintézet pénztáránál történhet . - a hitelintézet pénztáránál, a rendszeresített kifizetési nyomtatvány kitöltésével - más hitelintézet pénztáránál történő kifizetéssel Kifizetési utalvánnyal történő kifizetés A szálatulajdonos bankszámlájáról készpénz kifizetést postai úton kifizetési utalvány segítségével teljesíthet. A kifizetési utalvánnyal történő készpénzkifizetés esetében a számlatulajdonos kifizetési utalvány és feladójegyzék kiállításával megbízást ad számlavezető bankjának, hogy számlája terhére, a kifizetési utalványon meghatározott összeget jogosult részére postai úton fizesse ki! A kifizető csak a meglevő fedezet erejéig teljesíti a kifizetéseket! A kifizetési utalvány két

részből áll. Ezek a tőszelvény és a szelvény A címzett az összeg átvételét aláírásával igazolja, és megkapja szelvényt. Egy kifizetési utalványon csak egy kifizetés teljesíthető. ( Ha Ön ugyanattól a kifizetőtől egy időben több jogcímen kap pénzt, akkor a különböző kifizetésekről külön-külön utalványt kell kiállítani. ) A feladójegyzéket a kifizető tölti ki, és felsorolja a címzetteket, akiknek a részére elrendeli a kifizetést. A feladójegyzéket a kifizetést elrendelőnek – kifizetőnek - minden alkalommal ki kell tölteni! ( Akkor is ha csak egy címzett részére egy kifizetést rendel el! ) Készpénz felvételi utalvány 16 A számlatulajdonos a bankszámlája terhére kiállított készpénzfelvételi utalvánnyal készpénzt vehet fel a hitelintézet pénztáránál. A készpénz felvétele utalványűrlap segítségével történik, amelyet a kiállítástól számított 8 naptári napon belül kell bemutatni. Ez

szigorú számadású bizonylat, melyet a számlatulajdonos kérésére a hitelintézet ad ki. A készpénzfelvételi utalvány előlapból és ötven űrlapból áll. ( az űrlap része a füzetben maradó tőszelvény, és a hitelintézetnek benyújtandó utalvány.) Az előlapon a kibocsátó megnevezheti azokat a személyeket, akiket a készpénz felvételével megbízott. Ilyen esetben a hitelintézeti pénztár az utalvány összegét csak a megnevezett személynek fizeti ki. Az utalványlapot úgy kell kiállítani, hogy utólagos betoldás, vagy egyéb módosítás, illetve hamisítás lehetősége kizárt legyen. Pénzforgalmi betétkönyv útján A pénzforgalmi betétkönyv postahivatal által vezetett különleges betétkönyv. Akkor használják ha a számlatulajdonos székhelyén, vagy annak telephelyén nincs a hitelintézetnek fiókja. A vállalat, vagy annak egysége készpénz ellátását oldják meg a pénzforgalmi betétkönyv útján. A pénzforgalmi

betétkönyvbe a számlatulajdonos kifizetési utalvány utján utalhat ellátmányt. Nemzetközi fizetési forgalom A munkamegosztás fejlődésének egyik fontos fejezete a nemzetközi munkamegosztás, amely ma már nemcsak a különböző országok közötti munkamegosztást jelenti, hanem a régiók – országhatároktól függetlenül – közötti munkamegosztást is. A nemzetközi munkamegosztás eredménye a külkereskedelem, amelynek két alapvető oka lehet. Egyrészt a kényszerűség, másrészt az ésszerűség Kényszerűségi okról akkor beszélünk, ha azért vásárol valamilyen terméket külföldről egy ország, mert olyan terméket nem tud a gazdasága produkálni. Magyarországon – gyakorlatilag – nincs vasérc. Tehát ezt a fontos alapanyagot más országból, pl. Oroszországból kell behozni Ésszerűségi okról akkor beszélünk, ha valamilyen terméket ugyan elő tud állítani egy ország, de, sokkal gazdaságosabb azt külföldről behozni. Most ne

Pelikán elvtárs magyar narancsára gondoljon, mert az ”kicsi, savanyú , de a miénk! Ugyanabban az időszakban termeltek nálunk rizst is. De hamar abbahagyták, mert KeletÁzsiából olcsóbb behozni, mint itthon megtermelni! A külkereskedelem tehát termékeket hoz be az országba – importál – és termékeket értékesít külföldön, azaz – exportál. 17 Az áru mozgással ellentétesen pénzmozgás történik. A pénzmozgás valutában, illetve devizában bonyolódik: Árfolyam A valutákat és a devizákat egymás között átváltják. Az átváltás az un – jól ismert – árfolyamon történik. A valutaárfolyam valamely valuta egységének egy másik ország pénzében kifejezett ára. A devizaárfolyam valamely pénzre szóló devizának egy másik ország pénznemében kifejezett ára. A valuta és a deviza árfolyama ( azonos időpontban és helyen ) általában eltér egymástól. Mi ennek az oka? A valutát kezelni, őrizni, szállítani kell, ki van

téve a hamisítás veszélyének. A deviza mint láttuk alapvetően számlapénz, ezért a valutánál említett többletköltségek, kockázatok nem jelentkeznek. Tehát a valuta árfolyama – azonos helyen és azonos időben – általában magasabb mint a deviza árfolyama. A valuták ( és a devizák ) árfolyama piaci kategória, ezért ezek nagyságát a piaci kereslet, kínálat határozza meg. Az árfolyam értékarányokat fejez ki, mivel tükrözi a valuták vásárló erő arányát. Az árfolyamot befolyásoló tényezők: - piaci kereslet-kínálat, - az állam gazdaságpolitikája, - az országok közötti vásárlóerő arányok, - a valuták átválthatósága. A magyar forint ma szabadon átváltható, árfolyama valutakosár segítségével kerül meghatározásra. Ma a valutakosárban teljes egészében euró van Ez azt jelenti, hogy pénzünk árfolyama csak az eurótól függ. Az Európai Unió tagállamai a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításának

fontos lépcsőjeként létrehozták a közös pénzt, az eurót. Az euró 1999-ben került bevezetésre, de ez csak részleges bevezetésvolt, hiszen csak számlapénz formájában funkcionált. Teljes körű bevezetésre 2001 január elsejével került, ekkortól létezik készpénz formában. Ma nem tagja az euró övezetnek – azaz nem az euró a törvényes fizetési eszköz – Svédországban, Dániában és Nagy-Britanniában. Svédország nem – akarta – teljesítette az euró bevezetésének feltételeit, míg a másik két ország lehetőséget kapott a későbbi bevezetésre. 18 Az árfolyamot, mint kategóriát értelmezhetjük úgy mint piaci árfolyamot, amelynek nagyságát a piaci kereslet-kínálat határozza meg. A hivatalos árfolyam az az árfolyam, amelyet az állam határoz meg. Az árfolyam lehet: - Kötött: az árfolyamot hatóságilag rögzítik, nem hat rá a kereslet-kínálat. Általában a kötött devizagazdálkodást folytató országokban

alkalmazzák. - Rögzített ( fix ): az árfolyamok egy előre meghatározott ( általában szűk ) sávban ingadozhatnak a sávközép ( paritás ) körül. A sávból való kilépést a jegybank a kereslet és a kínálat mesterséges befolyásolásával akadályozza meg. - Rugalmas ( flexibilis ): Az árfolyam a kereslet-kínálat változásától függ. Az árfolyam változása a kötött és a rögzített rendszerben a le- illetve a felértékelés, a rugalmas árfolyamnál a le- illetve felértékelődés. A magyar árfolyam politika az elmúlt húsz esztendőben leértékelő volt. 1995-től un csúszó árfolyam politika volt érvényben, ami azt jelenti, hogy előre bejelentett mértékben értékelték le a forintot. 2001 január elsejétől megszűnt a csúszó leértékelés Ma a forint árfolyama a kereslet-kínálat függvényében plusz-mínusz 15%-os sávban mozog. A sávközép – amitől az eltérést számoljuk - 282,36 Ft Árfolyamjegyzés: a valuták illetve a

devizák árát a pénzpiacon meghatározott időben feljegyzik és közzéteszik. Árfolyamjegyzés módjai: 1. közvetlen árfolyamjegyzés: a külföldi fizetési eszköz egy egysége mennyi belföldi fizetési eszközzel egyenlő. Pl. 1 EUR = ( 243,2582 – 248,23542 ) HUF A példát a következőképpen kell értelmezni. A bank 1 eurót 243,2582 forintért vásárol meg ( ez a vételi árfolyam ), és 248,2354 forintért adja el ( ez az eladási árfolyam ) az ügyfélnek. X 2. közvetett árfolyamjegyzés: a hazai fizetési eszköz egy egysége hány külföldi fizetési egységgel egyenlő. Nagy-Britanniában ezt az árfolyamjegyzési módot alkalmazzák . 1 GBP = 2,158 CHF ( egy angol font mennyi svájci frankot ér ) Beszélünk vételi, eladási és középárfolyamról. Ezeket a fogalmakat mindig a bank ( a valuta forgalmazója ) szempontjából értékeljük. Vételi árfolyam azt jelenti, hogy a bank mennyiért veszi meg az ügyféltől a valutát. Az eladási árfolyam

– természetesen ezek alapján azt jelenti, hogy mennyiért adja el a bank a valutát az ügyfélnek. A középárfolyam a vételi és az eladási árfolyam számtani közepe, gazdasági jelentősége nincs. Szerepe statisztikai 19 A hivatalos árfolyam a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyam, amelyet az MNB naponta jegyez. Ezen az árfolyamlapon konvertibilis pénznemek kerülnek feltüntetésre Az árfolyamlapon szereplő pénznemekre tranzakció végzési kötelezettséget vállal a központi bank. Tehát ha konvertibilis pénznemet akarunk venni vagy eladni, a bank – az MNB kötelezettségvállalása miatt – ezt köteles megvenni, illetve eladni. Amennyiben nem konvertibilis valutában, devizában végzünk műveletet, az esetleges átváltásra bankunktól kérjünk kötelezettséget! X 20 Adótan Az adó és az adórendszer Az adó az állam által egyoldalúan megállapított, kényszer útján behajtható, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli

fizetési kötelezettség. Az adóztatás célja, hogy az állam és/vagy annak helyi önkormányzati szerve a társadalmi közös fogyasztás finanszírozásához, a társadalom, annak egyes rétegei számára nyújtott oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és sport jellegű szolgáltatásokhoz, a lakásépítési támogatásokhoz, az ország védelmének, belső rendjének és jogbiztonságának megtartásához, fejlesztéséhez pénzbevételre tegyen szert. Az adóztatás alapelvei: - a közteherviselés elve: mindenki jövedelméhez mérten járuljon hozzá a társadalmi közös fogyasztás költségeihez, - a fizetőképesség elve: a közteherviselés mértéke igazodjon az adóalany vagyoni és jövedelmi helyzetéhez, - a megbízhatóság elve: a szabályok előre kiszámíthatók legyenek. Az adórendszer az országban egy időben alkalmazott adónemek összessége, és az adóügyekkel foglalkozó intézmények rendszere. Az adórendszer az adópolitika része,

amely az adórendszerrel kapcsolatos elvi döntéseket, az adózás gyakorlati eljárásait, az adórendszer és a pénzügyi rendszerek összhangját szabályozó elveket tartalmazza. Mielőtt az adókat csoportosítanánk – így mutatva rá bizonyos jellemzőikre – ismerjük meg néhány jellemző tulajdonságukat! Így: - az adókat csak jogszabály alapján lehet előírni, - az adó kivetésére csak állam által felhatalmazott szerv jogosult, - az adó közvetlen ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség, - nem fizetés esetén kikényszeríthető, - pénzben teljesítendő. Az adók csoportosítása történhet: 1. adóalanyok szerint, 2. adóteher viselés alapján, 21 3. adó tárgya szerint, 4. adóztatás jogosultsága szerint, 5. behajtás módja szerint 1. Adóalanyok szerint: - természetes személyek, - jogi személyek és egyéb szervezetek. 2. Adóteher-viselés alapján: - közvetlen adó, melynél az adó alanya és az adóteher viselője

azonos - pl: személyi jövedelemadó - közvetett adó, melynél az adó alanya és az adóteher viselője nem azonos – pl: általános forgalmi adó. 3. Adó tárgya szerint: - jövedelmi típusú adó, - vagyoni típusú adó. 4. Adóztatás jogosultsága szerint: - központi adó, - helyi adó, - vegyes adók. 5. Behajtás módja szerint: - önadózás – az adót az adóalany számítja ki és fizeti be, - adólevonás – a kifizető vonja le és fizeti be az adót, - adókivetés – az adóhatóság állapítja meg az adót, - adóbehajtás – nem fizetés esetén alkalmazott mód. Alapfogalmak Adóztatás: az adók megállapításával, bejelentésével, beszedésével, a nyilvántartások vezetésével, bevallásával, megfizetésével és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenység. Adóztató: az a szerv, amely a törvény erejénél fogva adót szedni jogosult. Magyarországon adóztató az állam és a helyi önkormányzat. Adózó: az a természetes személy, jogi

személy és egyéb szervezet, akire/amelyre a törvény adókötelezettséget ír elő. Adóhatóság: az adózás folyamatában az adóztató nevében eljáró hatóság. Adóhatóságok: 22 - állami adóhatóság – Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ( APEH )és szervei, - vámhatóság – Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága ( VPOP ) és szervei, - önkormányzati adóhatóság – az önkormányzat jegyzője, Az adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság példáján keresztül nézzük meg! Az APEH Az adót: - megállapítja, - beszedi, - nyilvántartja. A költségvetési támogatást: - nyilvántartja, - kiutalja. Az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a társadalombiztosítási járulékot, a baleseti járulékot:- beszedi, - végrehajtja, - nyilvántartja. Az adókötelezettség teljesítését ellenőrzi, az adókötelezettség megsértését feltárja. Az adózás technikai feladatait ellátja. Az Illetékhivatali

feladatokat is ellátja. ( Az Illetékhivatal az APEH igazgatóságaként működik. ) Együttműködik az Európai Unió tagállamainak adóhatóságaival. Az adóhatóság hatásköre és illetékessége: A hatáskör arra kérdésre ad választ, hogy az adóhatóság milyen adókkal kapcsolatban lát el feladatokat. Az illetékesség arra utal, hogy a hatáskörileg jogosult adóhatóság melyik szerve látja el a feladatokat. Adóalany ( adókötelezett ): az adófizetésére kötelezett. Adótárgy az a dolog ( pl. épület ), jog ( pl haszonélvezeti jog ), tevékenység ( pl jövedelemszerző tevékenység ), amely után az adót fizetik. 23 Adóalap: az a pénzben, vagy más mértékegységben kifejezett mennyiség, ami után az adót kiszámítják. ( Pl személyi jövedelemadónál az adóévben megszerzett jövedelem, az építményadónál az építmény m2-ben meghatározott hasznos alapterülete. ) Adómérték: egységnyi adóalapra jutó adó összege. Lehet: -

tételes - pl. építmény adó esetén a hasznos alapterület után max 900 Ft/m2, - százalékos – az adóalap arányában: a) lineáris b) progresszív – Magyarországon nem használják c) sávosan progresszív Értelmezzük a százalékos adómértéket! a) Lineáris adó: az adóalap növekedésével arányosan nő az adó mértéke. Pl általános forgalmi adó – az ÁFA mértéke 20%, tehát b) Progresszív adó: az adó nagysága az adóalaphoz tartozó adómértéktől függ. Adóalap ( Ft ) 0 – 200 000 200 001 – 600 000 Adó mérték ( % ) 12,5 25,0 Amennyiben az adóalap195 000 Ft, akkor az adó 195 000 x 0,125 = 24 375 Ft, ha az adóalap 205 000 Ft, akkor az adó 205 000 x 0,25 = 51 250 Ft. Tehát látjuk, hogy az adóalap 10 000 Ft-os növekedése 26 875 Ft-os adó növekedést eredményez. Ez a tény, nevezetesen, hogy 10 000 forintos adóalap növekedés 26875 forintos adó növekedést okoz igencsak megingatja az adózási hajlandóságot. Az adózási

kedv növelésének érdekében rendszeresítették a progresszív adózás helyett a sávosan progresszív adózást. c) Sávosan progresszív adózás esetén az adóalapot meghatározott nagyságú csoportokba, adósávokba sorolják. A személy jövedelemadózásnál alkalmazott adótábla alapján nézzük meg, hogyan „növeli az adózási kedvet” ez a fajta adómérték. 24 Adóalap ( jövedelem ) 0 – 1 700 000 forint 1 700 001 – forinttól adómérték 18% 306 000 forint, és az 1 700 000 forinton felüli rész 36%-a. Adómentesség: a jogszabály által megengedett kivétel az általános adókötelezettség alól. Adókedvezmény: az adózó részére nyújtott kedvezmény, amely az adó meghatározott részének elengedését jelenti. ( Maximum az adó összege lehet ) Adóbevallás: egy adott felépítésű nyomtatvány, amelyből meghatározható az adóalany adófizetési kötelezettsége. Személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadóról a többször

módosított 1995. évi CXVII Törvény rendelkezik Az SZJA általános jellemzői: - - - A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt csak törvényben lehet megállapítani. Általános adó, azaz az adókötelezettség kiterjed kortól, nemtől függetlenül a belföldi illetékességű és a külföldi illetékességű magánszemélyre is. A belföldi illetőségű magánszemély a belföldről és a külföldről származó jövedelme után, a külföldi illetőségű magánszemély csak a belföldről származó jövedelme után bír adókötelezettséggel. Közvetlen adó. A magánszemély jövedelme adózás szempontjából két csoportra osztható: - összevontan adózó jövedelmek – sávosan progresszíven adóznak, - külön adózó jövedelmek – külön-külön ( általában ) lineárisan adóznak. Az összevontan adózó jövedelmek adóját adókedvezményekkel lehet csökkenteni. Az adókedvezmény jogszerűségét bizonyítani kell.

Az adóalany általában adóelőleg fizetésére kötelezett. Az adót – egyes kivételekkel – naptári évenként, önadózással kell megállapítani. 25 Bevétel, költség, jövedelem A jövedelem elsődleges megjelenési formája a bevétel. Az SZJA rendszerében a jövedelem kiszámításánál bizonyos tételek nem számítanak bevételnek. Például: - szociális és más ellátások – pl. családi pótlék, - lakáshoz kapcsolódóan – pl. a kormányrendeletben meghatározott közműfejlesztési támogatás, - egyes tevékenységekhez kapcsolódóan – pl. Nobel-díjhoz, Kossuth díjhoz, olimpiai 16 helyezéshez járó pénzjutalom, - költségtérítés jellegű bevételek – pl. egyenruha pénzbeli megtérítése, - károk megtérülésével kapcsolatban – pl. elemi kár esetén nyújtott támogatás, - stb. A jövedelem kiszámításánál költségnek minősül minden olyan kiadás, amely: - a bevétel megszerzésével összefügg, - a naptári évben

ténylegesen kifizették, - szabályszerűen igazolt. Jövedelem számítása az alábbiak szerint törtéhet: Jövedelem a : - bevétel egésze : bevétel = jövedelem - bevételnek költségekkel csökkentett része : bevétel – elszámolható költség - bevételnek az SZJA törvényben meghatározott költséghányaddal csökkentett része.Jövedelem az SZJA rendszerében A jövedelem tehát lehet: 1. összevontan adózó jövedelem a) önálló tevékenységből származó jövedelem pl.: - egyéni vállalkozói kivét, - szellemi tevékenységből származó jövedelem, - adott tevékenységgel összefüggésben létrejött jogviszony alapján szerzett jövedelem ( pl. megbízási jogviszony ) b) nem önálló tevékenységből származó jövedelem pl.: - munkaviszonyból származó jövedelem, - társas vállalkozás személyes közreműködő tagjának jövedelme, - országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői tevékenység jövedelme, - segítő családtag. c)

egyéb jövedelem pl.: Minden olyan jövedelem, ami nem tartozik az előző kettő csoportba, jellemzően: 26 - adóterhet nem viselő járandóság - önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített, nyugdíjnak nem minősülő nyugdíjszolgáltatás. 2. különadózó jövedelmek ( a teljesség igénye nélkül ) a) egyéni vállalkozásból származó jövedelem: - vállalkozói személyi jövedelemadó, - átalányadózás, - tételes átalányadózás. b) vagyonátruházásból származó jövedelem - ingó vagyontárgy átruházásából ~, - ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából ~, c) tőkejövedelmek, d) természetbeni juttatások e) vegyes jövedelmek, f) az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték Összevontan adózó jövedelmek adójának meghatározása Az összevontan adózó jövedelmek adójának – összevont adóalap – meghatározása a sávosan progresszív adótábla szerint

történik. Adóalap ( jövedelem ) 0 – 1 700 000 forint 1 700 001 – forinttól adómérték 18% 306 000 forint, és az 1 700 000 forinton felüli rész 36%-a. Az adófizetési kötelezettség meghatározásánál a számított adóból különböző kedvezményeket lehet levonni. A legfontosabb kedvezmények: 1. Adójóváírás, kiegészítő adójóváírás 27 Az adójóváírás összege a megszerzett bér 18%-a, legfeljebb jogosultsági hónaponként 11 340 forint, feltéve, ha a magánszemély összes ( összevontan adózó és különadózó jövedelmek – kivéve az ingatlanértékesítésből származó jövedelem ) jövedelme nem haladja meg a 1 250 000 forintot. Ha az összes jövedelem 1 250 000 és 2 762 000 forint közé esik, akkor az adójóváírás összegét csökkenteni kell az 1 250 000 forint ( jogosultsági határ ) feletti rész 9%-ával. 2. Adóterhet nem viselő járandóság adójának levonása A számított adót csökkenti az adóterhet nem

viselő járandóságok – pl. gyes, gyet, nyugdíj, felsőoktatási intézmény hallgatójának kifizetett ösztöndíj – adótábla szerinti adója. 3. Megállapodás szerinti nyugdíjjárulék kedvezménye A megállapodás szerint fizetett díj 25%-a. Magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetések 30%-a. 4. Tandíj kedvezmény A felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszonyban állói tandíjának 30%-a, maximum tanulmányi hónaponként 6 000 forint. 5 Személy kedvezmény Súlyos fogyatékos magánszemély az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5%-át számolhatja el. ( Minimálbér 69 000Ft/hó ) 6. Családi kedvezmény A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és - jogosultsági hónaponként 4 000 forint, feltéve, ha az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három főt eléri. A családi kedvezmény értelmezéséhez tisztázzuk a kedvezményezett eltartott és az

eltartott fogalmát! Kedvezményezett eltartott: - akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, - aki a családi pótlékra a maga jogán jogosult, - a rokkantsági járadékban részesülő, - a magzat Eltartott a kedvezményezett eltartott, továbbá az a magánszemély, aki közoktatási intézmény tanulója, de a 20. életévét már betöltötte, valamint az, aki felsőoktatási intézmény nappali tagozatán első diploma megszerzése céljából tanulmányokat folytat, és önálló jövedelemmel nem rendelkezik. 28 Az adókedvezmény teljes összege csak akkor jár, ha a magánszemély éves jövedelme nem haladja meg a 6 000 000 forintot. Négy vagy több gyermeket nevelő családok esetében a jövedelemhatár gyermekenként 500 000 forinttal nő, maximum 8 000 000 Ft lehet. A családi kedvezmény az egyetlen olyan kedvezmény, amit az adóalany – ha nem tudja érvényesíteni – megoszthatja a vele egy háztartásban élő házastársával, élettársával.

7. Egyéb kedvezmények - biztosítások kedvezménye, - közcélú adományok kedvezménye, - tevékenységi kedvezmények, A kedvezmények korlátozása 3 400 000 Ft-ig érvényesíthető teljes egészében az egyes tb- és magán-nyugdíjpénztári befizetések, a tandíj, a közcélú adományok, az élet és nyugdíjbiztosítások utáni együttesen 100 000 Ft kedvezmény. 3 900 000 Ft felett egyáltalán nem számolható el kedvezmény Az összes érvényesíthető kedvezmény legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet. Az SZJA bevallás és befizetés általános határideje az adóévet követő év május 20. Adóelőleg A kifizető, a munkáltató a kifizetéskor megállapítja a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki, amelynek alapján meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi. Nem terheli adóelőleg: - a vállalkozói bevételt, ha az egyéni vállalkozó az e bevételről kiállított bizonylatán

feltünteti a vállalkozói igazolványa számát, - adóterhet nem viselő járandóságot. Az adóelőleg meghatározásának módjai: a) önálló tevékenységből származó bevétel esetén ( a továbbiakban kifizetői adóelőleg levonás ), b) munkaviszonyból – nem önálló tevékenységből - származó bevétel esetén ( munkáltatói adóelőleg levonás. Kifizetői adóelőleg levonás: Adóalap meghatározása: - a bevétel a magánszemély által nyilatkozott költségekkel levont nagysága – de legalább a bevétel 50%-a, - nyilatkozat hiányában a bevétel 90%-a ( 10%-os költséghányadot vesznek figyelembe ) 29 Adó mérték az adótábla legfelső kulcsa ( 36% ). ( Az adótábla szerint kell levonni az előleget, ha a magánszemély írásban nyilatkozik arról, várható éves összevont jövedelme nem haladja meg az 1 700 000 forintot. Többszöri kifizetés esetén a kifizetőnek göngyölítési kötelezettsége van ) Munkáltatói adóelőleg

levonás: 1. rendszeres jövedelem esetén: A havi rendszeres jövedelem 12-szerese szerint várható számított adó egy-tizenketted részét kell levonni előlegként Kedvezmények ( csak ezeket lehet figyelembe venni! )az előleg számításnál: - súlyosan fogyatékos magánszemély kedvezménye, - önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba történt befizetés kedvezménye, - havi adójóváírás, kiegészítő adójóváírás ( ha jár ) ha a magánszemély kérte, - családi kedvezmény. 2. nem rendszeres jövedelem esetén Pl. jutalom, 13 havi fizetés előlegének megállapítása az adott hónapot megelőző hó rendszeres jövedelmének 12-szereséhez hozzá kell adni a nem rendszeres jövedelmet, az így kapott számított adóból le kell vonni a rendszeres havi jövedelem éves adóját. Külön adózó jövedelmek 1. Egyéni vállalkozó adózása Az egyéni vállalkozó - fő szabály szerint - a megállapított vállalkozói adóalapja után vállalkozói

személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalapja után osztalékadót fizet. ( A vállalkozói kivét – mint önálló tevékenységből származó összevontan adózó jövedelem – után sávosan progresszíven adózik. ) Vállalkozói személyi jövedelemadó Vállalkozói jövedelem = vállalkozói bevételek – vállalkozói költségek ( vállalkozói adóalap ) Vállalkozói bevételt csökkentő tételek, pl.: - legalább 50%-ban csökkent munkaképességű dolgozó foglalkoztatása esetén személyenként és havonta az alkalmazottnak fizetett bér, legfeljebb a minimálbér, - szakmunkástanuló foglalkoztatása esetén: a) tanulószerződés alapján a minimálbér 24%-a, b) együttműködési megállapodás alapján a minimálbér 12%-a. 30 - szakmunkástanuló továbbfoglalkoztatása, korábban munkanélküli foglalkoztatása esetén a tb-járulék összege, maximum 12 hónapig, - kutatás-fejlesztési költség, megfizetett helyi iparűzési adó

összege, kisvállalkozói kedvezmény összege, stb. Vállalkozói költségek: - anyag- és árubeszerzés költségei, - alkalmazottak bére, és járulékai - vállalkozói kivét, - értékcsökkenési leírás, - stb. A vállalkozói adóalap legalább akkora kell hogy legyen, mint az elvárt jövedelem, azaz az adóévben eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2%-a. Számított adó: általánosan 16 % , meghatározott esetekben 50 millió forint vállalkozói adóalap után csak 10% vállalkozói SZJA-t kell fizetni. Fizetendő adó: számított adó – kedvezmények. Adózás utáni vállalkozói jövedelem: vállalkozói jövedelem – fizetendő adó. Osztalékalap: adózás utáni vállalkozói jövedelem módosítva néhány tétellel. Osztalékadó mértéke: - 25%, a vállalkozói kivét30%-ának megfelelő összeg után, - 35%, a fennmaradó rész után. Átalányadózás Átalányadózást akkor választhat az egyéni

vállalkozó, ha: - az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg, - nem áll munkaviszonyban, - az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 8 millió forintot. Adóalap: 31 főszabály szerint bevétel csökkentve 40% költséghányaddal. Adómérték: a sávosan progresszív adótábla alapján. Tételes átalányadózás A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja. Az adó mértéke évenként és szobánként 32 000 Ft. 2. Ingó vagyon átruházásából származó jövedelem Adóalap - bevétel – igazolt költség, ha a szerzésre fordított összeg nem állapítható meg: a bevétel 25%-a. Adómérték: 25%, de nem kell megfizetni az adó első 50 000 forintját. 3. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem Adóalap: - bevétel – igazolt költség, - ha a szerzésre fordított összeg

nem állapítható meg: a bevétel 25%-a A megszerzés évét követően a hatodik évtől 10%-os mértékkel csökkenteni kell a fentiek szerint megállapított jövedelmet. A 15 évben, illetve azt követően az adóalap 0 lesz A lakásszerzési kedvezmény a 2008 január 1-e előtt megszerzett ingatlan átruházásból származó jövedelem után továbbra is jár. 2008 január 1-től az átruházásból származó jövedelem - a szerzés évében és az azt követő évben a jövedelem 100%-a, - a második évben 90%-a, - a harmadikban 60%, - a negyedikben 30%, - az ötödik évben már nem kell adózni. Adómérték: 25%. 32 Társasági és osztalékadó A társasági és osztalékadó ( TAO ) általános jellemzői - míg a magánszemélyek jövedelemadójáról az SZJA törvény rendelkezik, addig a jogi személyek és egyéb szervezetek jövedelem ( és osztalék ) adójáról a TAO, megkülönböztetjük a belföldi és a külföldi illetőségű adóalanyt, az adó

alapja nem egyezik meg a számviteli nyilvántartásban szereplő adózás előtti eredménnyel, néhány esetben létezik adómentesség. 1. Társasági adó A TAO alanya 1) társasági adó alanya: - belföldi illetőségű adóalany ( osztalékban részesülő ): gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, stb. - külföldi illetőségű adóalany ( osztalékban részesülő ): a külföldi személy, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet. 2) osztalékadó alanya: - az osztalékban részesülő belföldi személy, a magánszemély kivételével osztalékban részesülő külföldi személy. Teljes körű és korlátozott adókötelezettség 1). Teljes körű adókötelezettség: a belföldi illetőségű adózó és a belföldi illetőségű osztalékban részesülő adókötelezettsége a belföldről és külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed. 2) Korlátozott adókötelezettség: a külföldi

vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére, a külföldi illetőségű osztalékban részesülő adókötelezettsége a belföldről származó osztalékra terjed ki. Nem alanya a társasági adónak pl. a MNB, ÁPV Rt, MTI Rt, pártok, stb Társasági adóalap megállapítása 33 A társaságoknak adózniuk kell minimum az úgynevezett elvárt jövedelem után. Ez arra az adózóra vonatkozik, amelynek társasági adóalapja az adóévben nem éri el a korrigált összes bevétel 2 %-át. Akkor e számított bevételrész lesz az adóalap A társasági adó alapja a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény módosítva a csökkentő illetve a növelő tételekkel. ( A módosító tételek felsorolása nem teljes körű! ) Adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek - az elhatárolt veszteségből az adózó döntése szerinti,

adóévre eső összeg, - a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék ( kivéve a Diákhitel Központ Rt. által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék ) felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, - értékcsökkenési leírásként az adótörvényben előírt mértékkel számított összeg - kapott osztalék ( kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék ) - szakmunkástanuló foglalkoztatása esetén: a) tanulószerződés alapján a minimálbér 24%-a, b) együttműködési megállapodás alapján a minimálbér 12%-a. - szakmunkástanuló továbbfoglalkoztatása, korábban munkanélküli foglalkoztatása esetén a tb-járulék összege, maximum 12 hónapig, - megfizetett helyi iparűzési adó összege, - elengedett bírság, amit az előzőévben növelő tételként vettek figyelembe, - visszafizetési

kötelezettség nélkül adott juttatás, - behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés. Adóalap megállapításakor növelő jogcímek - a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg ( kivéve a Diákhitel Központ Rt. által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg ) következtében az adóévben elszámolt ráfordítás, - a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás, - a nem vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel összefüggésben felmerült költség, ráfordítás, - a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről, a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve ha önellenőrzéshez kapcsolódik, Az

általánostól eltérően állapítja meg az adó alapját pl. az alapítvány, célszervezet, közhasznú társaság, külföldi vállalkozó. Adó mértéke 34 A társasági adó mértéke a pozitív adóalap16%, adott feltételek esetén 50 millió forintig 10%. Adóelőleg, az adó megfizetése A tárgyévi adóról és a következő időszak adóelőlegéről bevallást kell benyújtani az adóévet követő év május 31-ig. Az adóelőleg bevallási időszaka az adóévet követő év július 1-étől az ezt követő év június 30-ig terjed. Az adóelőleget egyenlő részletekben kell megfizetni 2. Osztalékadó 2006 január 01-től az osztalék nem forrásadózik. Az ezt követő osztalékfizetés estén a kifizető felelőssége annak megállapítása, hogy az osztalék kedvezményezettje társaság – nincs forrásadó - , vagy magánszemély ( az SZJA rendelkezései az irányadók ). Általános forgalmi adó Az általános forgalmi adóról a többször módosított

1992.évi LXXIV törvény rendelkezik Az ÁFA általános jellemzői: - - - - általános adó, amely azt jelenti, hogy hatóköre kiterjed mindazon személyre, szervre, szervezetre aki/amely belföldön termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez, összfázisú adó, mert az értékesítésről számlát kibocsátónak a termelés minden fázisában az adót a számlán fel kell tüntetni, az adó nem válik terelési költséggé, mert az adó alanya a könyvviteli nyilvántartásában beszerzéseinek értékét és értékesítésének kiszámlázott árbevételét áfát nem tartalmazó ( nettó )áron tartja nyilván, hozzáadott-érték adó, ami azt jelenti, hogy az adott termelési fázisban termelő/szolgáltató az általa hozzáadott többletérték után fizet adót ( gyakorolja adólevonási jogát ) fogyasztói adó – az adót a termék/szolgáltatás végső fogyasztója fizeti meg ( nincs adólevonási joga ) fizetendő adó: ( felszámított adó ) a

számla kibocsátójának a számlán feltüntetett adóját nevezzük fizetendő adónak – a számla kibocsátója ilyenkor adófelszámítási kötelezettségének tesz eleget, előzetesen felszámított adó: a beszerzésekről kapott számlákban szereplő – ránk áthárított – adó, adólevonási jogosultság: az adóalany adóelszámolási időszakonként adóbevallást nyújt be az adóhatóságnak, amelyen feltünteti az időszakban általa kibocsátott számlákon szereplő ( fizetendő – felszámított ) adó összegét, és ebből - néhány kivételtől eltekintve – levonhatja a rá áthárított ( előzetesen felszámított ) adót. A leírt folyamatot ábrázoljuk! 35 Számlák a beszerzésrőla számlákon az adó: előzetesen felszámított adó Számlák az értékesítésrőla számlákon az adó: fizetendő adó Adóalany Adóelszámolás: fizetendő adó -előzetesen felszámított adó +/- elszámolandó adó Adóhatóság A „Neked jó!”

termék a nemzetgazdaságban az alábbi értékesítési fázisokon megy át ( az adó mértéke 20% ). Értékesítési fázisok Hozzáadott Nettó Nettó érték beszerzési eladásai ár ár Fizetendő Előzetesen Költségvetésnek áfa felszámított fizetendő áfa áfa Alapanyag ---- 2 400 Félkésztermék 800 Késztermék 400 Kereskedelmi értékesítés 600 Töltse ki a táblázat hiányzó sorait! Határozza meg a kereskedelmi értékesítés után a fogyasztói árat! 36 Hatály Területi: a törvényt a Magyar Köztársaság területén kell alkalmazni. ( Beletartozik a vámszabad és tranzit terület is. Személyi: adóalany a természetes személy, a jogi személy és jogi személyiség nélküli jogszervezet, aki gazdasági tevékenységet végez. ( Nem minősül adóalanynak pl: minisztérium, helyi önkormányzat, elkülönített állami pénzalap, stb. ) Kizárólag az adó megfizetésére kötelezett termékimport tekintetében a nem adóalany; stb.

Tárgyi: adót kell fizetni a belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás - , Közösségen belülről történt termékbeszerzés - ; valamint a termékimport után. Termék értékesítés, szolgáltatásnyújtás Termékértékesítés: a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, mely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Termékértékesítésnek minősül saját vállalkozásban megvalósított beruházás. Nem minősül termékértékesítésnek: - közcélú adomány, - kis értékű ajándék, - sajtótermék köteles példányként történő rendelkezésre bocsátása, ha az jogszabályi kötelezettségen alapul, stb. Szolgáltatásnyújtás: minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, amely nem minősül termékértékesítésnek. Annak minősül pl jogok és más immateriális javak átengedése. Termékimport: a terméknek harmadik ország területéről a Közösség

területére történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása. Termékexport: az a termékértékesítés, amelynek közvetlen következményeként a terméket legkésőbb a teljesítés hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig a vámhatóság harmadik ország területére kilépteti. Közösségen belül történő termékbeszerzés: más tagállamból történő termékvásárlás esetén közösségen belüli termékbeszerzés címén akkor keletkezik adókötelezettség, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül: - a terméket az egyik tagország területéről a másik területére fuvarozzák, - az eladó a saját tagállamában nem választott alanyi mentességet, - a vevő áfa alany, vagy a közösségen belüli beszerzés után adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, - az értékesített termék nem fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék, 37 - az értékesítésre nem a távértékesítés szabályai

vonatkoznak. Adófizetési kötelezettség keletkezése Az adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél, szolgáltatás nyújtásnál a teljesítés időpontjában keletkezik. A Közösségen belülről történő termékbeszerzés teljesítésének megállapításához az azonos belföldön történt ügyletek teljesítése az irányadó. Az adó alapja a) termékértékesítésnél-szolgáltatásnyújtásnál: - a teljesítés ellenértéke: minden amit az adóalany a megrendelőtől, vagy egy harmadik személytől megkap – pl. adók, az árat közvetlenül befolyásoló kötelező jellegű befizetések, kivéve az áfa-t, biztosítási költségek, stb. ( nem tartozik az adóalapba az árleszállítás, de csökkenti az adó alapját a visszavett göngyöleg betéti díja ), - a forgalmi érték: ha az ellenérték a forgalmi értékhez viszonyítva aránytalanul alacsony, ha az értékesítés meghatározott kör részére történik, ha az ellenérték nem pénzben

kifejezett, - az előállítási költség: saját rezsiben végzett beruházásnál. b) termékimportnál: a termék vámértéke ( a vételár és a határig felmerült járulékos költségek ) + vám + kapcsolódó díjak, + adók, kivéve ÁFA + kötelező befizetések ( pl. illeték ) + az első belföldi rendeltetési helyig felmerült járulékos költségek ( pl. biztosítás, szállítás ) Az adó mértéke: 20% A törvény tételesen felsorolja azokat a termékeket és szolgáltatásokat, melyeknek az adója a főszabálytól eltérően 5%. Az termékexport és a vele egy tekintet alá eső termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás adómentes, a levonási jog gyakorlásával. Számla adási kötelezettség: Az adóalany a termékértékesítésről szolgáltatásnyújtásról adóigazgatási ellenőrzésre alkalmas bizonylatot köteles kiállítani. A bizonylat lehet: - Számla: az értékesítés teljesítése és a számla értékének kiegyenlítése időben

elválik. 38 - Egyszerűsített számla: a teljesítés és a számlázott ár megfizetése azonos időben történik, és a vevő számlát kér. Az egyszerűsített számlában az adó mértékek: 16,67% ( 20 ); 4,76% ( 5 ) - Számlát helyettesítő okmány: akkor lehet kibocsátani, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, a vevő a később történő teljesítésre előleget fizet, stb. - Nyugta: akkor kell kibocsátani, ha a vevő nem kér egyszerűsített számlát. ( Kivétel: újság és folyóirat árusítás, szerencsejáték-szolgáltatás. Adómentesség: A mentesség nem adókedvezményt jelent, hiszen az adó terhét itt a vállalkozás viseli. Az adóalanynak nem kell az értékesítési árban adót felszámítania, de nem is igényelheti vissza a beszerzési értéket terhelő adót. ( Viszont nem kell nyilvántartást vezetni, ami jelentős adminisztrációtól mentesít. ) Az adómentesség lehet: Közérdek miatti adómentesség, ( pl. postai

szolgáltatás, OKJ képzés ) Egyéb okok miatti adómentesség ( pl. biztosítási tevékenység ) Mindkettő a törvényben meghatározott tevékenység végzése esetén érvényesítendő, azaz kötelező. ( Mint tavalyig a tárgyi adómentesség! ) Alanyi adómentesség, amely választható, ha az adóalany megfelel a törvényi feltételeknek. Ez az adómentesség személytől függ Alanyi mentességet választhat az, aki: - székhelye, vagy állandó lakhelye belföldön van, - a megelőző adóévben, illetve az adott adóévben - várhatóan – az összes bevétele nem haladja meg a 5 000 000 forintot Adólevonási jog: Mint – az ÁFA általános jellemzőinél tanultakból – tudjuk az adólevonási jog lényege az, hogy az adóalany az általa fizetendő adóból levonhatja a beszerzéseit terhelő adókat. Adólevonási jog feltétele: a) személyi feltétel: az adóalany egyszeres vagy kettős könyvvitelt alkalmaz ( kivétel szja adóalany, tételes

költségelszámolást alkalmazó ) b) tárgyi feltétel: előzetesen felszámított áfa-t hitelesen igazoló okirat. Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást: - közvetlenül adómentes termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz használja fel, - adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységi körön kívüli célra használja fel, 39 - üzemanyagként közvetlenül személygépkocsi üzemeltetéshez használja fel, ólmozott és ólmozatlan motorbenzin beszerzése esetén, személygépkocsi beszerzése esetén, távolsági és személytaxi közlekedés esetén, stb. Az előzetesen felszámított adó megosztása: Ha a vállalkozás adómentes és adóköteles értékesítést is végez, és a beszerzéskor nem lehet megállapítani, hogy a beszerzést az adóköteles, vagy az adómentes értékesítéshez használják-e fel, akkor a beszerzést terhelő adó megosztása - levonható-, illetve

nem levonható adóra – arányosítással történik. A levonható adóhányad meghatározása az alábbi módon történik. 1. meghatározzuk az arányosításba bevont adó összegét, 2. kiszámítjuk a levonási hányadot ( az arányosításba bevont adó levonható része ) 3. a levonási hányad segítségével kiszámítjuk a levonható adó nagyságát Levonási hányad = = adólevonásra jogosító termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás adómentes összege összes termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás adómentes összege Az adóbevallás és az adó megfizetése Havi bevallást kell benyújtani, ha az adóévet megelőző évben az áfa nettó összege elérte az 1 000 000 forintot. Negyedéves a bevallás, ha az adóévet megelőző évben az áfa nettó összege nem érte el az 1 000 000 forintot. Éves ha az adóévet megelőző második évben az áfa nettó összege előjeltől függetlenül a 250 000 forintot nem haladta meg, feltéve, hogy nem

rendelkezik közösségi adószámmal. Az adót a termékimport tekintetében: - a nem adóalany személy, szervezet, stb adóalany esetén a vámhatóság határozattal állapítja meg, - az egyéb adóalanyok önadózással rendezik A közösségen belülről történő termékbeszerzés adóját az adóalanynak nem minősülő jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, természetes személy önadózással rendezi. Egyszerűsített vállalkozói adó Az egyszerűsített vállalkozói adó kiváltja a: - társasági adót, - általános forgalmi adót, 40 - személyi jövedelemadót – egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, osztalékalap adója, cégautó adó. Az adó alanya lehet: - egyéni vállalkozó, - kkt., bt, Kft - szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, - végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő iroda. Az adóalany akkor választhatja ezt az adózási módot, ha megfelel a törvényi előírásoknak. ( Pl. az adóévet

megelőző első és második évben az összes bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot. ) Az adó alapja: az adóévben megszerzett összes bevétel ( módosítva néhány tétellel ). Az adó mértéke: a pozitív adóalap 25%-a. Adóbevallás: - a számviteli törvény hatálya alá nem tartozóknál adóévet követő február 15, - a számviteli törvény hatálya alá tartozóknál az adóévet követő május 31. Adófizetés: az EVA alanya az adóév első három negyedévére adóelőleget fizet, a fennmaradó részt december 20-ig adófeltöltési kötelezettség terheli. Jövedéki adó A jövedéki adó célja az állami költségvetés bevételeinek biztosításán túl ( úthálózat korszerűsítése, környezetvédelmi kiadások finanszírozása ) a jövedéki termékek piacán a versenysemlegesség biztosítása. A törvény hatálya A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén – belföldön - kell alkalmazni. ( A jövedéki adó esetében

a belföld fogalmába beletartozik a vámszabadterület és a tranzit terület is. ) A törvény rendelkezéseit a jövedéki termékek után fizetendő adóra, a dohánygyártmányok általános forgalmi adójára, a jövedéki termékek előállítására és forgalmazására, továbbá a jövedéki ügyekre kell alkalmazni. 41 Jövedéki termékek: - ásványolaj, - az alkoholtermék, - sör, - bor, - pezsgő, - köztes alkoholtermék, - dohánygyártmány. ( A jövedéki termékeket a hétköznapokban „abc” termékeknek szoktuk nevezni. Miért? Azért mert: alkohol, benzin cigi. ) A törvény hatálya kiterjed - a jövedéki terméket, és annak előállítására alkalmas, e törvényben meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, külföldről beszerző ( beszállító ), külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokló jogi személyre, egyéb szervezetre, természetes személyre, - a jövedéki termék

adóztatásával, forgalmazásával összefüggő felügyeleti, ellenőrzési és más hatósági feladatokat ellátó szervezetekre. Jövedéki ügyekben a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei járnak el. Jövedéki adó mértéke termékenként, tételesen került meghatározásra. Például: - szőlőbor: hektóliterenként 0 forint ( egyéb bor 8 000 Ft/hl ). - cigaretta: 7 600 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 27,8%-a, de legalább 13 965 forint/ezer darab, - 95-ös oktánszámú ólommentes benzin: 103 500 Ft/ ezer liter. Járulékokról A fizetendő társadalombiztosítási járulékok és hozzájárulás alapja a járulékalapot képző jövedelem. A foglalkoztatott nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme után fizeti meg. Társadalombiztosítási járulék ( foglalkoztatót terheli ): nyugdíjbiztosítási járulék: 24% egészségbiztosítási járulék 5% pénzbeli 0,5% természetbeni 4,5% Nyugdíj

járulék ( biztosítottat terheli ): magánnyugdíj pénztári tagság esetén tagdíj: 8% nyugdíj járulék 1,5% 9,5% 42 Egészségbiztosítási járulék ( biztosítottat terheli ): 6% pénzbeli: 2% természetbeni 4% Egészségügyi hozzájárulás ( foglalkoztatót terheli ): Munkáltatói járulék ( foglalkoztatót terheli ): 3% Munkavállalói járulék ( biztosítottat terheli ): 1,5% Vállalkozói járulék ( vállalkozásokat terheli ): 5% 1 950 Ft/hó/fő Egészségügyi szolgáltatási járulék: 4 350 Ft/hó fizetésre kötelezettek: - aktív korúak, akiknek nincs jövedelme - nyugdíjas társas vállalkozó, ha jövedelme több mint a meghatározott jövedelmi határ Korkedvezményes biztosítási járulék: a bruttó bér 13%-a. 2008-tól folyamatosan nő a vállalkozás fizetési részaránya. A vállalkozás fizeti a járulék összegének: 2008-ban 25%-át, 2009-ben 50%-át, 2010-ben 75%-át, 2011-ben 100%át. Az adózás rendje Az adózás rendjéről

a többször módosított 2003. évi XCII törvény rendelkezik Az adózás rendjéről szóló törvény arról rendelkezik – más törvényekkel összhangban - ,hogy az adóhatóság és az adózó milyen jogokkal és kötelezettségekkel bír. A törvény kiterjed: - a Magyar Köztársaság területére, - a vámszabadterületre, - az Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró adózóra. A törvényt alkalmazni kell: 1. Az adózásra: - az adóval, járulékkal, az illetékkel összefüggő, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíj-biztosítási Alap, az Egészségbiztosítási 43 - - Alap vagy az önkormányzat javára teljesítendő törvényen alapuló kötelező befizetésre ( továbbiakban együtt: adó ), a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra ( a

továbbiakban együtt: költségvetési támogatás ), az e befizetésekkel és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra, 2. Az adók módjára behajtható köztartozásra, igazgatási és bírósági szolgáltatások díjai ( ha a törvény adók módjára való behajtást ír elő ). 3. Ha a törvény másként nem rendelkezik: - az adóelőleg, továbbá a bírság a pótlék és a költség tekintetében az adóra vonatkozó rendelkezéseket, - az adó-visszaigénylés és –visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Nem kell alkalmazni ezt a törvényt: - a társadalombiztosítási ellátásokra, - a vámigazgatási törvény hatálya visszatérítésekre. alá tartozó kötelező befizetésekre, A törvény egyaránt vonatkozik az adózóra és az adóhatóságra. Az adóhatóságok felügyeletét a pénzügyminiszter látja el. Adókötelezettség Tartalma: 1. bejelentés,

nyilatkozattétel, 2. adó megállapítás, 3. bevallás, 4. adófizetés, adóelőleg fizetés, 5. bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás 6. adatszolgáltatás, 1. Bejelentés, nyilatkozattétel: Bejelentési kötelezettségen - bejelentkezési kötelezettséget, - az adókötelezettséget érintő változások bejelentési kötelezettségét értjük. Adóköteles tevékenységet csak adószámmal, vagy adóazonosító jellel rendelkező folytathat. 44 Adóazonosító jel: az adóhatóság azt a magánszemélyt látja el adóazonosító jellel, aki jövedelemadó köteles bevétele alapján adókötelezettséggel bír. Adószám: az állami adóhatóság – bejelentkezés alapján – adószámmal látja el: - a vállalkozási tevékenységet végző személyt, - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyt, ha általános forgalmi adó köteles tevékenységet végez Általános forgalmi adó kötelezettség bejelentése az adóköteles tevékenység

megkezdésével egyidejű. Az adóalany arról nyilatkozik, hogy: - kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez, - tárgyi adómentesség helyett az adókötelezettség teljesítését választja, - alanyi adómentességet választ, - az adó megállapításának melyik különleges módját választja, - az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni, - az általános forgalmi adó törvény szerint csoportos adóalanyiságot választ. 2. Adó megállapítás: Történhet: - az adózó: önadózással, - a kifizető és a munkáltató: adólevonással, - az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel, - az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, adatszolgáltatás alapján adóhatósági adómegállapítás útján, illetőleg utólagos adómegállapítás keretében. 3. Adóbevallás Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények

az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. 4. Adófizetés, adóelőleg fizetés Az adót Az adózás rendjéről szóló törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességkor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie aki levonta. A beszedett adót a beszedésre kötelezett fizeti meg. 5. Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve a gépi adathordozón rögzített adatokat is – úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. 45 6. Adatszolgáltatás A törvényben meghatározott tartalommal az

adóhatósághoz adatot kell szolgáltatni, amelyet az adóhatóság nyilvántart és megőriz. Az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazása Az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazása tekintetében illetékes hatóság – a vám és a jövedéki adó kivételével – az APEH Központi Kapcsolattartó Irodája ( KKI ). Feladatai ( a teljesség igénye nélkül ): - adómegállapítási jogsegély, - titokvédelem, - behajtási jogsegély, - adatkérésre irányuló megkeresés, - stb. Hatáskör, illetékesség Az adóhatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben az illetékességi területén jár el. Önellenőrzés Az önadózás rendszeréből adódó jogosultság, amellyel az adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig lehet élni. Adóigazgatási eljárás Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, ellenőrzi az adókötelezettség

teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről nyilvántartást vezet, adatot igazol. Az eljárás főbb mozzanatai: hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján, hatósági adómegállapítás a bevallás azonnali ellenőrzése alapján, adó soron kívüli megállapítása, az adó feltételes megállapítása, fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése, adómérséklés. Iratbetekintés Az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy, illetve a képviselő az iratokba betekinthet, illetve arról másolatot készíthet. Az iratbetekintés két esetben korlátozható: 1. ha más adótitokhoz fűződő érdekét sérti, 2. az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy az iratbetekintés az ellenőrzést meghiúsíthatná. 46 Az adó elévülése Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év

elteltével évül el, amelyben az adóról a bevallást, bejelentést kellett volna tenni, az adót meg kellett volna fizetni. ( Ha az adóhatóság végrehajtást foganatosított az elévülés hat hónappal meghosszabbodik. ) Az adó, a bírság végrehajtásához való jog elévülésével a tartozást terhelő késedelmi pótlék is elévül. Végrehajtási eljárás Az adótartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtó okirat alapján intézkedik. Jogkövetkezmények 1. Késedelmi pótlék Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, – a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig fizetendő. Mértéke minden naptári nap után az érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Nem kell megfizetni arra az időszakra, amelyre az

adózó a késedelmét igazolta. 2. Önellenőrzési pótlék Akkor fizetendő, ha az adózó az adót, költségvetési támogatást maga helyesbíti. Mértéke a késedelmi pótlék 50%-a, ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén 75%a – a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve az SZJA esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos befizetési kötelezettséget nem eredményezett, az általános szabályok szerint kell a pótlékot meghatározni, de az 5 000 forintot – magánszemély esetén 1 000 forintot – meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. 3. Adóbírság Adóhiány, jogosulatlan támogatás-, adó-visszaigénylés esetén kell megfizetni. Mértéke az adóhiány 50%-a. 4. Mulasztási bírság A bevallás, a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén és hibásan benyújtott

bevallás esetén kell fizetni. 47 Mértéke: a mulasztás tényéhez igazodik, pl: - hibásan benyújtott bevallás esetén magánszemély 20 000 Ft-ig, más adózó 100 000 Ft-ig sújtható, - a mulasztási bírság maximuma magánszemély esetén 200 000 Ft, más adózó esetén 500 000 Ft lehet, - be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása 1 000 000 Ft bírsággal sújtható. - stb