Egészségügy | Anatómia » Peritoneum és a peritoneum üregei, a hashártya fejlődése és a tonsillák szövettana

Peritoneum és a peritoneum üregei, a hashártya fejlődése és a tonsillák szövettana - A peritoneum a hasüreg savós hártyája. Jól elhatárolható részekre bontja azt: retroperitoneum, intraperitoneum, infraperitoneum. Tulajdonképpen egy zsák, hasonlóan a többi savós hártyához, csak ez egyszerre több szervet, szervrendszert borít be illetve foglal magába. - Kialakulása (fejlődéstana) és syntopiái: Magzati korban a primitív bélcsatornát median sagittalisan rögzíti az első és hátsó hasfalhoz mesenterium ventrale et mesenterium dorsale. Craniocaudalisan a diphragmáról a mesenterium ventralis a köldök vonaláig, a mesenterium dorsalis egészen a membrana cloacae-ig. A mesenterium ventrale alsó határa, a köldökvonal magasságában húzódó a magzati korban az anyai vért HOZÓ v. umbilicalis, amely a születést követően funkcióját veszti és a lig. Teres Hepatis lesz (a máj cyrrhosicus illetve hipertoniás megbetegedéseiben a v. Porte

elvezetése gátlódik v umbilicalis-on keresztül a paraumbilicalis vénákon keresztül vezetődik el = caput Medusae). A máj (a harmadik hét közepén, az előbél distalis végének endodermalis hámkinövéseként) belenő a mesenterium ventrale kettőzetébe és két részre osztja: lig. Falciforme Hepatis-ra (alsó éle a lig teres hepatis) és a kiscsepleszre (lig. hepatoduodenale et hepatogastrica). A lig hepatoduodenale-ban fut a portális triász Balra elől a hepatica propria (itt adja le a. chysticust és lefele a gastrodudenalist), jobbra elől ductus choleduchus (ductus hepaticusok + ductus cysticus, pars descendens duodenibe papilla duodeni majoron át amit spinchter izmok vesznek körbe) és mögöttük a v. porte (v mesenterica superior + v lienalis)) A máj peritoneális képletei lig.-ok: hepatorenale, coronarium dextrum et sinistrum, triangulare sinistrum et dextrum (diaph.-hoz), kiscseplesz és közvetve az area nuda Az epehólyagot a máj viszcerális

felszínéhez rögzíti. A v cava inf retro marad A mesenterium dorsale két lemeze közé a lép nő be a foetalis kor ötödik hetében, mint mesoderma proliferatum. Peritoneális kapcsolatai: lig phrenicolienale, gastrolienale, lienorenale. A gyomor az előbél orsószerű tágulata. Peritoneális kapcsolatai: a curvatura minojáról a májjal a kiscseplesz pars hepatogastrica-ja, a fundusáról a diaphragmával a lig phrenicogastrica, a curvatura major – fundus szakaszról a léppel lig. gastrolienale és a colon transversum-mal a lig. gastrocolicum Az előbélhez (és a középbél proximális szakaszához) tartózó szervek peritóneális elhelyezkedését és kapcsolatát alapvetően a gyomor fejlődése közbeni forgása határozza meg. Fejlődésének korai fázisától forgást végez a graniocaudalis tengelye körül úgy, hogy a ventrális részek a törzs jobb oldala felé, a dorsalis részek pedig a bal oldala felé követik a mozgását (ezenkívül ott van még az

anteroposterior tengely körüli forgása is, de az inkább a növekedésének következménye). Ez a forgás határozza meg a duodenum retroperitoneális helyzetét. A duodenum a középbél legproximálisabb szakasza. A gyomor forgásának következtében C alakú hurkot vet (kialakulnak a szakaszai lsd. ott) és ennek a huroknak a descendens része a hátsó hasfalhoz nyomódik. A kettő közti hashártya idővel felszívődik, ezért a duodenum kikerül az intraperitoneális helyzetéből és lesz secunder módon retroperitoneális. A pancreas a duodenum endodermalis hámjának két telepéből fejlődik ki. Egy a ventralis (az epevezeték közelében), egy a dorsalis mesenteriumba. A duodenum jobbra rotációjával C alakot vesz fel és a ventralis telep a dorsalis alá (és mögé) kerül (epevezeték helyzete!). Evvel a forgással a P is a hátsó hasfalhoz szorul, így ez is kikerül az intraperitoneális helyzetéből és lesz secunder módon retroperitoneális. Ezeknek a

szerveknek a fejlődése és jobbra tartó forgása alkakítja ki a bursa omentalis területét, a hasüreg egy nagy ürege, ami tuképp a jobb oldali intraembrionális coeloma üreg maradványa. Elülső falát a gyomor és a kiscseplesz képzi, ezek ha eltávolítjuk, akkor lesz látható a bursa omentalis hátsó fala, ami a peritóneum hátsó hasfalra és a másodlagosan mögé kerülő szervekre letapadó parietális lemeze. A bursa omentalisba jobbról-előlről a foramen epiploicum Winslovi vezet, aminek határolója a lig. hepatoduodenale Három nevezetes recessust foglal magába: recessus superior, laterale et inferior bursae omentalae. A felső a máj lig. phrenicohepatica hátra csapása alatt, a szélső a lép két lig-a között (lig gastrolienale et lienorenale), az alsó pedig a gyomor a lig. gastrocolicum illetve a mesocolon transversum által határolt. A peritoneum, itt majd jelentős részben mesenterium, további helyzetének alakulását caudális irányban a

belek fejlődése határozza meg. Első fontos szempont, hogy a belek, a primer bélkacs gyorsan és hosszában sokszorosára növekszik meg (ez okozza majd a physiológiás sérvet), valamint, hogy itt is van egy-egy forgó mozgás. Előszőr is a primer bélkacs cranialis részéből lesz a duodenum disztális, a jejulum illetve az ileum egy részének szakaszai, a caudalis tagjából az ileum végső szakasza, a coecum és a colon ascendens és transversum szakaszai. Ezeket az a mesenterica superior látja el artériás vérrel A prim bélkacs egy hurkot vet anterior irányban, melynek kb a fele pontjánál a ductus vitellinus-szal kapcsolódika a szikzacskóhoz. Ez a hurok megtekeredik (caud szakasz lesz superior és majd anterior, a cranialis szakasz pedig inferior és majd posterior ((a mesocolon mögött találod meg az duodenojejularis átmenetet!!!!))). Ez a tekredés hozza, hogy a vatagbél majd keretbe foja a középbél szakaszait. Mindezek közben a prim bélhurok is

elforog jobbra, mint a gyomor. Nagyjából ez az az időszak, amikor a sérv kialakul, a hatodik hét környékén (fiziológiás hernia umbilicalis). Ekkor alakul ki a coecum tasak is A visszahúzódás a 10 héten indul meg, a jejulum proximális szakaszával kezdődően. Közben a bélkacsok és a vastagbél szakaszai is növekednek, és az autóbbi lassan befejezi 270˚ forgását (durván: 180 az első megtekeredés, így kb a máj alá kerül + 90, hogy innen lenő a végleges helyére). Leszállása közben jelenik meg az appendix vermiformis. Ezért lehet az, hogy sok esetben a féregnyúlvány retro-colicusnak illetve –caecalisnak nevezett helyzetbe kerül. Tehát a bélkacsok növekedése a colon asc és desc szakaszait a hátsó hasfalhoz szorítják retroperitoneális helyzet, és kialakul a radix meseterii a duodenojejuláris átmenettől az ileocaecalis átmenetig, benne az a. mesenterica supriorral A mesenterium recesszusai a retro helyzet kialakulásának

következményeként illetve a retro-inra peritoneális átmentek körül alakulnak ki. Nevezetesen a colon asc és desc laterális oldalán recessus paracolicum dextra et sinistra, a duodenojejuláris és a ileocaecalis átmenetben: recessus duodenojejuláris et ileocaecalis superior et inferior, valmint a kismedence felé kialakuló excavatio-k: excavatio rectovesicalis ffiban, nőkben ez kettő a uterus betüremkedése miatt excavatio vesicouterina et rectouterina seu Douglas üreg. Az egész történés alatt az omentum majus (nagycseplesz) fejlődése is zajlik. A gyomor curvatura major-járól indul és a colon transversuson tapad, de növekedése túlnyúlik ezeken a képleteken és lenő egészen az ileocaecalis átmenet magasságáig, betakarva a vékénybél kacsokat és az egész hasüreget anterior irányból. Ez egy kettőzet, ami a középszakaszának növekedésének következménye így tuképp üreges lenne, a kialakuló bursa omentalis-szal egységes tér (rec

inferior), de később ez a kettőzet összeolvad, és az üreg eltűnik, a felső lemez letapad a colon transversumra. Az utóbél szakaszai a kismedencében (rectum középső szakasza) kikerülnek intraperitoneális helyzetükből. Az elülső hasfalon pilca-k formájában redőket emelnek betüremkedő képletek. 1 plicaumbilicalis mediana: ez a képlet a köldöktől a vertex vesicae felé húzódik. Az intrauterin életszakaszban van jelentősége, az urachus nevű vezeték, amely az allantoist köti össze a húgyhólyaggal. Egészséges esetben vaskos rostos köteggé alakul, mikor az allantois lumene elzáródik. 2 plica umbilicale mediale: páros képlet, mely alatt a magzati kor után már elzáródott a. umbilicalisok lig umbilikalisok húzódnak 3 a legszélső plica umbilicalis lateralis: melyeket az alattuk húzódó a. epigastrica inferior emel ki Ez a 3 képlet területeket határoz meg: regio supra vesicularis, inguinalis media et lateralis. A preitóneum boritja

a kismedencei szevek egy részét is. Ffiban egyszerűen a linea terminálisfelé emelkedő szervek domborítják be a hashártyát (excavatio rectovesicalis) vesica urinaria, colon sigmoideum és a rectum felső harmada. Nőkben a beemelkedő uterus tovább árnyalja a képet (excavatio vesicouterina et rectouterina) és az őt függesztő rendszer elemei, szintén hashártyaborítást kapnak lig. teres uteri, ovarii proprium et suspensorium ovarii valamint a tuba uterina illetve az ovarium egy része. A bennük halaldó képletek: a suspban az a. et v ovarica, a teresben egy szallag, amely az uterus fundusától a canalis inguinalison kersztül a nagy szemérmetlen ajkak bőr alatti kötőszövetébe ágyazódik, és az ovarii proprium, amely az ovariomot és az uterust köti össze. Az uterust takaró peritóneum résznek külön elnevezései vannak. a két szél felől az uterus felé kiemelkedő kettőzet a lig latum uteri, melynek a tuba uterina és a teres uteri közt

mesovarium és mesosalpinx részeit különíhetjük el (az uterus a tapadás alatt fennmaradó része a mesometrium). Hátrafelé is van! Plica rectouterina, mely a méh nyakának supravaginalis részéről a rectum oldalához rögzíti és határolják két oldalról az exc. rectouterina-t Néhány fejlődési rendellensség: -caecum mobile: mikor a colom asc mesentériuma részben vagy egyáltalán nem nő le a hátsó hasfalhoz, így ez kóros elmozdulásokhoz vezethet caecum és colon volvulus (csavarodás) - hermia rectocolica: amikor a vékonybélkacsok egy része a mesocolon mögé kerül. - omphalokele: elmarad a vékonybélkacsok visszatérése a fiziológiás sérvből. - lehet olyan, hogy a bélcső nem vagy rendellenesen rotál. Ez lehet tünetmentes is, de okozhat súlyos bélcsavarodást is. - Merckel-féle vagy ileum diverticulum: a ductus vitellinus rövid szakaszon perzisztál, ai ileumon kitürmkedést okozva. Általában az ileum antimesenterialis oldálaán

található benne heterotrópiás pancreas vagy gyomornyálkahártyával fekélyesedést, perorációt, vérzést okozhat. 3 féle megjelenési formát mutat: 1 lig vitellinum-mal a köldökhöz kötődve, amely áthatol a peritoneumon, 2. a lig-ban kötőszövetes köteg alakul ki cysta vitellina, 3. a ductus vitellinus nyitott marad, ilyenkor széklet jelenhet meg a köldökben fistula vitellina. - atresiák és stenosisok: bárhol, de leggyakrabban a duodenumban, gyakran „érkatasztrófa” (pl.volvulus) miatt Almahéj atresia: jejulum proxi szakaszában, a lesiot szenvedett dist szakasz felcsavarodik a mesenterium egy szakaszára. Min kérdésből sztem itt fontos lehet: Hol húzódik a radix mesenterii és lefutása közben milyen képletekkel kereszteződik a hátsó hasfalon? a) A L2 bal oldalától húzódik a jobb fossa iliacaba. b) Lefutása során tapadási vonalában keresztezi a következő képleteket: • pars horizontalis inf. duodeni, • aorta, • v. cava

inferior, • • • • ureter dexter, a. v testicularis dextra (a ovarica dextra), musculus psoas major, n. genitofemoralis Tonsillák szövettana: Nyálkahártyába ágyazott nyirokszervek (MALT) (van még GALT – emésztő, SALT – bőr, NALT – felső légúti, BALT – alsó légúti, de idesorolhatóak lennének az ileumbeli Peyer plaqe-ok is), feladatuk a nyálkahártya immunológiai védelne. Működésük kettős természetű: antigén természetű ellenanyag termelés illetve humorális ellenanyag szekréció a hámon keresztül. A nyálkahártya lamina propriájában nagyszámú plasmasejt IgA és IgM (immunglobulin) szekréció. Ezek a hámsejtek transzmembrán glikoproteinjeihez kötődve fejtik ki hatásukat. Jelen vannak könnyben, anyatejben, nyálban, a légúti és emésztőrendszer egészének nyálkahártya váladékában. Az antigénprezentáció a T sejtes rész (csíracentrumok körül) sejtjeinek illetve az antigénprezentáló dendritikus sejtek

működése (CD8-cytotoxicus sejt, CD4-helpersejt). Csíracentrumok: B lymohocyták – világos zóna 1-3 aktiválódott B sejtból jön létre, magyfokú proliferációval. Ekkor az immunglobulin gének véletlenszerűen mutálódnak az ilyen génnel rendelkező centrocyták a világos zónában kapcsolatba lépnek a follicularis dendritikus sejtekkel, melyek felszínén ott a stabilan kötött antigén(ek) (ezek idézték elő a B lymph-ák aktivációját). Azok a mutánsok maradnak életben, melyek legerősebben kötődnek a f. dendritikus sejteken Innen memo sejtté (lis lymphocytaként recirkulál) vagy plasmoblasttá alakul, amely elvándorolva immunglobulin szekretáló plasmasejtté differenciálódik. A többi apaptosis macrophag eltakarítja A garat környékén gyűrűszerűen helyezkednek el garat-, szájpad-, nyelvgyöki-, fülkürt mandulák (tonsilla pharyngea, palatina, lingualis, tubaria) ← Waldeyer féle liphaticus gyűrű. A hámréteg közvetlen a

nyirokszöveten fekszik. Köttőszövet határolja el őket már szöveti részektől, de kifejezett ksz-es tokja csak a szájpad mandulának van! Két fő szövettani részük: 1. tonsillaris hám: elhelyezkedésnek megfelelően TRENSZ laphám nyelvgyöki és szájpadi; fülkürti és garatmandulánál Tmagsoros csillós hengerhám, kehelysejtekkel. A hámréteg betüremkedik a mandulákba crypta seu fossulae tonsillares. Sekély és tágas a nyelvgyökiben, mély és kisszámú a garatm-ban, szűk - mély – elágazó a szájpadiban. A nyelvgyökihez sok nyákos mirigy kivezetőcsöve nyílik kimosás (itt rika gyulladás, garatiban gyakran). A felszíni illetve cryptahámot fvs-ek, főleg lymphocyták árasztják el. Ez lehet olyan mértékű, hogy a hám nehezen felismerhetővé válik! A bevándorló sejtek annyira szétnyomják egymástól, hogy a hámsejtek csillag alakúvá válnak, hálózatos struktúrát hoznak létre reticularis hám. Ezekben a hálózatokban főleg B

lymphocyták, B dependens zona, kevesebb neutrophil és macrophag. Ezek a csatornák járatokként is működhetnek antigén afferentáció. 2. lyphoreticularis szövet: tüszők és váz a tüszők többnyire secunder folliculusokat tartalmaz, nagy csíracentrumokkal. Közöttük (interfollicularis reticulum) kis térfogatú tér T dependens zona, sok kis lymphocyta, lymphoblast, macrophag és plasmasejt. HEV itt is (lymphocyta homing) spec kapilláris, melynek lamina basalisa összeolvad a háméval, és az endothel sejtek fenestraltak