Történelem | Középiskola » A Horthy-korszak

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 7 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:496

Feltöltve:2009. január 21.

Méret:241 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

A Horthy-korszak I. Az ellenforradalom és a trianoni béke 1. Az ellenforradalom:  A Tanácsktg. Bukása után 3 tényező határozta meg Mo életét: A fővezérség: Nemzeti Hadsereg irányítása, élén: Horthy Miklós A román megszálló csapatok Egymás helyébe lépő kormányok  1919 nov.-től a tényleges hatalom egyre inkább Horthy kezébe került  Különítményei hatalmuk alá vonták az egész Dunántúlt, kegyetlenül leszámoltak a kommunista vezetőkkel-> fehérterror 1919. November 16-án Horthy bevonult Budapestre  Horthyt kormányzóvá választották, a királyság államforma megmaradt, de a trónt nem töltötték be!!!!!!! 2. Magyarország- 1920 június 4:     A szerződést a Nagy-Trianon palotában írták alá A történelmi M.o elvesztette területeinek 2/3-át Lakosságának több mint 60 % - át Az utódállamok területére került több mint 3 millió magyar A békediktátum a magyar közvéleményt sokk hatásként

érte és nem tudta elfogadni A béke igazságtalan volt, de alá kellett írni, mert csak így menekülhettünk meg a teljes összeomlástól A Horthy-rendszer 1 Burgenland Felvidék Kárpátalja Erdély HorvátSzlavónia Bánát Bácska II. A Horthy-rendszer jellege 1. Korlátozott parlamentarizmus:  M.o 1920 és 1944 között tekintélyelvű, korlátozott parlamentáris rendszer volt:  Nem tekinthető sem demokráciának, sem diktatúrának  A parlament működött, de kormánypárt mindig többségben volt(a nyílt választási rendszernek köszönhető)  Létezett a parlamenti ellenzék, rengeteg korlátozással  Működött a sajtó megszorításokkal  A kormányzó jogköre széles volt, de királyi vagy diktátori hatalmat 2. Választási rendszer:  Korlátozott választójog: - életkorhoz, - iskolai végzettséghez - határozott idejű helyben lakáshoz kötötték  Nyílt választási rendszer volt érvényben  Titkos választói

kerület csak Budapest és néhány nagyváros volt A Horthy-rendszer 2 3. Politikai pártok:  a hatalmon lévő kormánypárt: az ún Egységes Párt volt, konzervatív párt, elnöke: Bethlen István  1923-ban Fajvédő Párt Gömbös Gyula vezetésével jött létre  Magyarországi Szociáldemokrata Párt: a titkos körzetekben ők kapták meg a legtöbb szavazatot  A liberális pártok visszaszorultak  A parasztság érdekeit 1930-tól a Független Kisgazdapárt 4. Uralkodó ideológia:  keresztény –nemzeti eszme  legfontosabb cél: revízió  Kereszténység jelentett: konzervativizmust, antikommunizmust, de legfőképpen nem zsidót!!!  A zsidóságot azonosították a liberalizmussal és baloldalisággal III. Konszolidáció és gazdasági válság 1. A Bethlen- féle konszolidáció:  1921-ben Bethlen István alakított kormányt  A kormány tömegbázisa:  kisgazda társadalom  katonatiszti réteg  hivatalnokok +

értelmiség  Bethlen 1922-ben létrehozta az Egységes Pártot: több párt egyesüléséből létrejött nagy többségű kormánypárt  új választójogi törvény: nyílt szavazás + kétkamarás parlament létrehozása  A Kommunista Párt törvényen kívül helyezése  Megegyezés a szociáldemokratákkal:Bethlen-Peyer paktum 1921.  TARTALMA:  Az MSZDP legálisan működhet, szakszervezetek szabadok  Az MSZDP lemond a közalkalmazottak, a postások, vasutasok és mezőgazdasági dolgozók szervezéséről  Földosztás: Nagyatádi Szabó István – féle: az ország földterületének 8,5%-a került felosztásra A földreform a nagybirtokrendszert alapjaiban nem érintette !!!!!!  Külpolitikai konszolidáció:  1922-ben M.o belép a Népszövetségbe  Magyar-olasz szerződés  A külpolitizálás lényege: A Horthy-rendszer 3  stabilizáció fenntartása mellett  a békeszerződés revíziója 2. Gazdasági stabilizálás:  a

trianoni békeszerződéssel M.o kiszakadt a Monarchia gazdasági keretei közül-> Az ország: - ipari létesítményeinek - bányáinak - vasútvonalainak jelentős része a határon kívülre került • • M.o exportra-importra orientált országgá vált Nyersanyag lelőhelyek elvesztése • • A nehézipar nem tudta kapacitását kihasználni A közlekedési eszközöket gyártó vállalatok szinte egészében M.o-on, de az új határok miatt a vasúthálózat 38%-a maradt meg a trianoni M.o-nak A malomipar kapacitásának még harmadát sem tudta kihasználni A termelés visszaesett, az infláció fölgyorsult Munkanélküliség • • • Stabilizáció lépései: - Az infláció felgyorsítása-> átmeneti konjunktúra, ez ösztönzi a beruházásokat - új vámpolitika: behozatali tilalom az osztrák cseh árukra, kedvez a hazai iparnak - Nemzetközi kölcsönök-> angol, franci9a hitelek - 1927-ben új pénznem. Pengő bevezetése Eredmény: a gazdasági

élet újjászervezése 1924-25-ben befejeződött Az ipar szerkezete átalakult Föllendült: textilipar, elektrotechnika, vegyipar Visszaesett: élelmiszeripar, nincs külső piac A mezőgazdasági gépgyártás stagnál  mezőgazdaság:  Meghatározó. Búza, árpa, kukorica  Gépesítés a nagybirtokon 3. A gazdasági világválság hatása Mo-on: A) Agrárválság: A túltermelés jele 1928-tól jelentkezik A világpiacon gabona-túlkínálat árcsökkenésszétnyílt az agrárolló: a mg-i termékek ára gyorsabban és nagyobb mértékben esett vissza, mint az iparcikkeké az agrárszféra eladósodása egyre inkább nő A Horthy-rendszer 4 B) Iparválság: 1930-tólfőleg a termelőeszközöket gyártó iparban, később az élelmiszeriparban érvényesül-> hisz már előtte is stagnál Alig érintette a textil,-bőr,-papír és vegyipart( az állam tudatos beavatkozása miatt) C) Pénzügyi válság: 1931-től elrendelik a bankzárlatot Az iparban a

kisüzemek, a mezőgazdaságban a kis,-és törpebirtokosok mennek tönkre A munkanélküliség 34-35%-os az iparban D)Társadalmi-politikai következmény: elsöpri a Bethlen-féle konszolidációt -> sztrájkok, tömegtüntetések-> felerősödnek a szélsőséges irányzatok-> a parasztság új pártja: Független Kisgazdapárt Bethlen bukása, 1931-ben lemond IV. A HARMINCAS ÉVEK 1. A Gömbös-kormány: 1932-ben az új kormányfő, Gömbös Gyula Gömbös kísérlete: a jobboldali diktatúra megteremtése Célja: a parlament kiiktatása, rendeleti úton való kormányzás Programja: 95 pontos NEMZETI MUNKATERV -> minden rétegnek ígért: szociális intézkedések, külkereskedelmi partnerek, hatékony állam, revízió A) Belpolitikája: Átszervezte a kormánypártot: NEMZETI EGYSÉG PÁRTJÁT hozta létre A párt azonban nem vált tömegszervezetté, továbbra is a konzervatív nagybirtokos réteg irányít a háttérből B)Külpolitikája: Alapja: a békés

revízió, de nem riadna vissza a radikális eszközöktől sem Folytatja az olasz kapcsolatokat 1934: római jegyzőkönyv: Ausztria, Olaszország és M.o gazdasági és politikai kapcsolatát szabályozza-> a magyar gabona előtt nyitva állt az út az osztrák és az olasz piacok felé-> kiutat jelent a válságból Ő az első miniszterelnök, aki látogatást tesz Hitlernél 1933-ban-> fő téma: revízió, de Gömbös nem folytat egyoldalú külpolitikát/a többi nagyhatalommal is jó viszony/ 1934-ben kereskedelmi pótegyezmény N.o-gal: megemelt mennyiségű mezőgazdasági terméket exportálhatunk N.o Magyarország legfőbb felvevő piacává vált A Horthy-rendszer 5 A német befolyás egyre érezhetővé vált Magyarországon C) Gömbös bukása: minden társadalmi réteg szembekerül politikájával: – a vezérelv Horthyt sértette az egyoldalú német orientáció az angolokhoz való közeledés híveit taszította a hazai szélsőjobboldal nem

elégedett vele 2. Belpolitikai jobbratolódás és német orientáció: 1936-1938 között Darányi Kálmán a miniszterelnök Ez a kormány még jobban teret enged a szélsőséges jobboldalnak-> szorosabb lesz a német-magyar viszony, erősödnek a diktatórikus vonások Mi az oka? a náci N.o Közép-Európai térnyerése • ez a hazai szélsőjobboldali erőknek kedvez Hungarista-mozgalom 1938-ban képviselői bekerülnek a parlamentbe Az 1930-as évek végén tarthatatlanná vált a magyar haderő állapota/kis létszám, korszerűtlen felszerelés) 1938. márciusában Darányi Győrben meghirdette az 1 milliárd pengős fegyverkezési programot!!!! 1938. március 13 ANSCHLUSS -> jobboldali földcsuszamlás-> Darányi lemond Az új kormányfő: Imrédy Béla1938-1939 Az antiszemitizmus jegyében megszületik az első zsidó törvény:  Az értelmiségi pályákon 20 %-ban maximalizálták a zsidók számarányát  Az izraelita valláshoz tartozókat tekintette

zsidónak  1938 őszétől jobboldali áttörés, nemcsak a parlamentbe, hanem a kormányba is németbarát politikusok  1938 november: megalakult a VOLKSBUND: magyarországi németek kulturális szövetsége, eredeti célkitűzés: Hitler politikájának segítése  1938. november 2: első bécsi döntés-> visszakerült Mo-hoz a Felvidék és Kárpátalja déli,magyarlakta része  Ezzel még szorosabb lett a kapcsolat M.o és No között A Horthy-rendszer 6  A revíziós külpolitika ára: a német szövetség  Imrédyt diktátori ambíciói miatt 1939 januárjában Horthy menesztette V. Magyarországi kisebbségekmagyar kisebbségek 1. Általános helyzet Trianon után:  A nemzetiségek aránya a feléről a tizedére csökkent  Több millió magyar került kisebbségi sorba 2. Magyarországi kisebbségek:  Németek: - jól beilleszkedtek, - a legnagyobb számmal voltak, - szétszórtan éltek  Cigányság: - kb. 100 ezer fő – többnyire

falun éltek 3. Magyarok a környező országokban:  Ausztria kivételével a szomszédos országok kemény magyar ellenes politikát folytattak:  erőltették az asszimilációt  a kisebbségi jogokat állandóan megsértették  Visszaszorult a magyar nyelvű oktatás A Horthy-rendszer 7