Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vállalkozás-gazdaságtan tételek, 2008

Vállalkozás-gazdaságtan tételek - 2008 A vállalatok típusai, különös tekintettel a kisvállalkozásokra Magyarországon a kis- és középvállalati kategóriák elhatárolásához minősítő szempontként alapvetően a foglalkozott létszám szolgál, de vizsgálati szempontként javasolt tényező még az árbevétel, illetve a mérleg főösszege. Nálunk a mérethatárok: − 0-10 fő mikrovállalat − 11-50 kisvállalat − 51-300 középvállalat − 301nagyvállalat A kis- és közepes méretű vállalkozások jelentős része az alapanyagok, késztermékek, áruk felhasználása, átvétele révén függ a nagyobb cégektől. A nagy cégek is függenek a kisebbektől. A kisebb vállalkozások részint beszállítói, részint termékei elosztói vagy szolgáltatói a nagy vállalkozásoknak. Kisvállalkozások jellemzői − gazdasági tevékenységek kisvállalatokra szabottak; − a gazdasági tevékenységek igénylik a rugalmasságot, egyéni alkotóképességet,

elkötelezettséget. Kisvállalkozások azok a jogilag önálló termelő, vagy szolgáltató egységek, melyek különböző erőforrásokat alakítanak át tevékenységük során termékké vagy szolgáltatássá. Ez a meghatározás a középvállalkozásokra is alkalmazható. Kisvállalkozás az a vállalkozás, mely a következő 4 tulajdonsággal rendelkezik: 1. Cégvezetés független, a vezetők általában a cégtulajdonosok 2. A szükséges tőke előteremtője általában egy személy, vagy kisebb csoport 3. A dolgozók és a tulajdonosok is általában az adott környéken laknak, a cég helyben folytatja a tevékenységét. 4. A vállalat mérete kicsi A kisvállalatoknak a piacgazdaság egész területén jelentős a szerepük. A kisvállalkozások jelentős része a piaci részekért versenyez általában. A kisvállalatok egyes esetekben előnyben vannak a nagyvállalatokkal szemben. (szoros kapcsolat az alkalmazottakkal, ha a fogyasztói igényekre a változékonyság

a jellemző, ha a cég romlandó anyagokkal kereskedik) A kis cégek az előnyök kihasználásával eredményesek lehetnek, de a tartós jövedelmezőség elérése megfelelő, felkészült irányítást feltételez. A kis- és közepes vállalatok gyengeségei, hátrányai döntően a vezetési hiányosságokból, gondos üzleti tervek nélküli ténykedésekből, rossz tevékenységi terület megválasztásából adódnak. A hazai középvállalatok nem férnek hozzá a megfelelő értékesítési csatornákhoz, elavult az eszközállományuk, alultőkésítettek Működési sajátosságok − vállalati célrendszer megfogalmazása, aktualizálása, terv készítése; − kereskedelmi és marketing tevékenység; − termelési megfontolások; − pénzgazdálkodás, likviditás (várható bevételek, kiadások pontos nyomon követése, előrejelzések elemzése; − fejlesztési tevékenység (műszaki fejlesztés). A kisvállalkozások fejlesztésében jelentős állami

szerepvállalás figyelhető meg. A kormány támogatási lehetőségei: − kisvállalkozás piacra jutásának támogatása; − pénzügyi szektor ösztönzése, hatékony finanszírozásra; − vezetést segítő oktatási, továbbképzési fejlesztések. Magyarországon javasolt támogatások: − tanácsadási munka; − üzleti információs központok létrehozása; − hitelhez jutás segítése; − állami központi segítség; − vállalkozásfejlesztési programok; − egyszerű, áttekinthető adószabályok kialakítása. A vállalkozások csoportosítása, működési formái Az üzleti szervezetek jellemzése A gazdasági szervezetek az emberek és egyének körülhatárolt csoportjai, a társadalom sajátos gazdálkodást folytató, az emberi szükségletek kielégítésére irányuló, javakat és szolgáltatásokat kibocsátó intézményei. Alapvető céljaik eltérőek, de valamennyire jellemző az üzletszerűség, a munkamegosztásban meglévő hely és

küldetés megléte. Az üzleti szervezeteket csoportosíthatjuk: Tulajdonforma szerint • Magántulajdonban lévő szervezetek o Egyéni vállalkozások o Gazdasági társaságok o Szövetkezetek • Állami tulajdonban lévő szervezetek • Vegyes (állami és magán) tulajdonban lévő szervezetek Alapvető cél szerint • Primer szektorhoz tartozó, pl. kitermelő iparban, mezőgazdaságban működő szervezetek • Szekunder szektorhoz tartozó, pl. feldolgozóiparban, építőiparban működő szervezetek • Tercier szektorhoz tartozó, pl. szállító, hírközlési szervezetek Működési cél szerint • Nyereségorientált (forprofit) szervezetek • Nem nyereségorientált (nonprofit) szervezetek, pl. alapítványok, egyesületek Struktúra alapján • Vállalkozási jellegű, pl. ipari, szolgáltató, kereskedelmi vállalkozások • Költségvetési jellegű, pl. iskolák, bíróságok, önkormányzatok Piactípusaik szerint • Árupiacon működő szervezetek, pl.

vállalatok • Pénz- és tőkepiacon működő szervezetek, pl. bankok • Munkapiacon működő szervezetek, pl. állásközvetítő cégek Szervezeti formájuk szerint • Egyéni vállalkozás • Társas vállalkozás, gazdasági társaságok A vállalkozás Az üzleti vállalkozás vagy röviden vállalkozás olyan tevékenység, amelynek célja valamilyen, általában fogyasztói igény kielégítése. Ilyen megközelítéssel vállalkozásról akkor beszélhetünk, ha az üzleti szervezet megfelel a vállalkozási kritériumoknak:  A vállalkozás alapítói saját tőkéjüket kockáztatják, amikor a nyereségszerzés reményében valamilyen kibocsátó tevékenység szervezését és működését kezdeményezik, illetve fogyasztói igény kielégítését megcélzó tevékenységet alapítanak.  Önálló szervezet jogilag és a eszközei feletti rendelkezés jogosultsága tekintetében, gazdasági döntéseit önállóan hozza.  Költségeit saját

bevételeiből fedezi, illetve képes nyereséget termelni.  A vállalkozás valós piacon működik olyan gazdasági-társadalmi rendszerben, ahol a szervezet az állandó megmérettetés kényszere alatt áll. Vállalkozási formák • Egyéni vállalkozás • Gazdasági társaság (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat, egyesülés). • Szövetkezet. • Egyéb speciális formák (pl. hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosítóintézet, koncessziós társaság, szerencsejáték, leányvállalat stb.) Vállalkozások finanszírozása A vállalkozások folytonosan pénzügyi finanszírozási döntésekkel szembesülnek, dönteniük kell annak formájáról. A finanszírozás történhet belső forrásból, pl a nyereség visszaforgatásából. A külső finanszírozás megvalósulhat: - újabb tulajdonosok bevonásával; - a tulajdonos(ok) tőke-hozzájárulásával; -

hitelfelvétellel. A hitelezés folyamata, feltételei A hiteligény felmerülésekor fel kell venni a kapcsolatot a bankkal, javasolt több banktól is ajánlatot kérni. Hitelkonstrukciók: • folyószámlahitel, • eseti hitel, • beruházási hitel, • jelzáloghitel stb. A bank által nyújtott hitel összege függ az igényelt összegtől, a fedezet jellegétől és értékétől, a banki szabályoktól. Lejárat szerint lehet rövid- (max 1 év), közép- (1-3 év) és hosszúlejáratú (3 év felett). Neme alapján lehet forint vagy deviza alapú A hitel díjának elemei leggyakrabban a folyósítási jutalék, kezelési költség, hitelbírálati díj, kamatköltség. A kamatot mindig éves szinten és %-ban adják meg. Lehet fix vagy változó kamatozású hitel A teljes hiteldíj mutató (THM) az a belső kamatláb,amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett

költségekkel csökkentett hitelösszeggel. A fedezet: a bank számára a legfontosabb fedezet a vállalkozás megfelelő gazdálkodása, vagyoni helyzete, fizetőképessége. A hitelt a bank csak szigorú hitelbírálati eljárás után ítéli oda. Ennek alapja a hitelkérelem, mely tartalmazza: • A hiteligénylő adatait. • A hitel célját. • A saját erő nagyságát, forrását. • A hitel összegét, pénznemét, típusát. • A hitel időtartamát és pénzügyi indokoltságát. • A visszafizetést garantáló tényeket, forrásokat. • A fedezetet. • A hitel összegszerű és időbeli kimutatását. • A hitelfelhasználás hatását a vállalkozásra. Mellékelni kell: • Üzleti tervet; • A vagyoni-pénzügyi helyzetet igazoló dokumentumokat (pl. APEH-, TB-igazolások, előző évi mérlegkimutatások stb.) Amennyiben a bank megfelelőnek találja a feltételeket, hitelszerződést köt a vállalkozással. A vállalkozások szerepe és jelentősége a

magyar gazdaságban A vállalkozás lényege az, hogy újszerűen kombinálja a piac elemeit, a termelési feltételeket és a termelési eljárásokat. Vagyis a vállalkozó egy meglévő helyzetben valami újat csinál. Vállalkozó szellemű emberek mindig voltak, de csak a szabad kapitalista vállalkozás korában bontakozhattak ki igazán. A XXI században a vállalkozás új, önálló értelmet kapott. A nagy szervezetek mellett mindig voltak olyan kis magánvállalkozások, amelyek különböző szolgáltatásokat végeztek. Például kis sorozatú, egyedi gyártású termékeket hoztak létre, vagy családi termelést folytattak a mezőgazdaságban, a nagyüzemek mellett is. A XX. század második felében kiderült, hogy a vállalkozások rugalmassága döntő fontosságú a modern gazdaságban. A technikai újításokra fogékonyabb kis- és középvállalkozások virágzásnak indultak. Kulcsfontosságú szerepet játszanak a helyi igények, és speciális fogyasztói

igények kielégítésében is. A szocialista tervgazdaságban úgy vélték, hogy a kisiparosok, kiskereskedők csak „megtűrt” szereplői a gazdaságnak, és fejletlenségét tükrözik. A fejlett szocializmusban viszont a nagy szervezetek uralkodnak majd. Mégis hamar kiderült, hogy a világ olyan húzóiparágaiban, mint a kommunikációs technika, mikroelektronika, számítástechnika, biotechnológia, szoftvergyártás, az igazi nagy innováció és az újítások egy része kis cégektől ered. Piaci sikerük alapján persze ezek is rövid idő alatt hatalmassá nőhetnek, és átrendezik az adott iparág erőviszonyait. A hatalmas vállalatbirodalmak mellett, a központi szervező vállalatok körül is kisvállalkozások százai, ezrei jönnek létre. Magyarországon egészen a 80-as évek elejéig az állami vállalatok és szövetkezetek voltak meghatározóak. Azóta jelentős változások történtek Először 25 állami nagyvállalatot több mint 300 kisebb

vállalatra osztottak szét, és ezzel elkezdődött a modern gazdasági szerkezet kialakítása. 1982-től vált lehetővé az, hogy magánszemélyek ún társas vállalkozást, akkori nevén gazdasági munkaközösséget hozzanak létre, és ezzel Magyarországon is megindult a magánszektor gyors fejlődése. 1990-ben közel 400000 egyéni vállalkozót és kb 20.000 társas vállalkozást (betéti társaság, kft, részvénytársaság, szövetkezet) tartottak nyilván. A magánszektornak a rendszerváltás óta bekövetkezett hatalmas fejlődése oda vezetett, hogy 2004 végén már 500 ezer egyéni vállalkozót és 200 ezer társas vállalkozót regisztráltak. 1995-ben Magyarországon kb. 5000 középvállalkozás, 24 000 kisvállalkozás és több mint félmillió mikrovállalkozás működött. Emellett szakértői becslések szerint az ún szürke zónában (ezek olyan vállalkozásokat ölelnek fel, amelyek nem regisztráltatták magukat, nem adóznak, eltűntek a hatóság

szeme elől) további 400.000 vállalkozás létezett Ezek főképp egyéni vállalkozók voltak, pl. piacon, aluljárókban kereskedő emberek, gépkocsi- és egyéb szerelők, építési vállalkozók, mezőgazdasági vállalkozók stb. A 2004-es adatok azt mutatják, hogy valamelyest erősödött a kisvállalkozási szektor. Számuk elérte a 32000-et Míg a középvállalkozások száma 8000-re növekedett. Ebben a két szektorban várható a vállalkozások számának további lassú növekedése ha a nálunk fejlettebb országokat tekintjük. A kisvállalkozások és a közepes méretűek, a munkaerő 12, illetve 13%-át foglalkoztatják, összesen tehát 25%-ot. Ez azt is jelenti, hogy a foglalkoztatásban való súlyuk még ma is alacsonynak tekinthető. A vállalkozások számának növekedése láthatóan jelentős mértékben hozzájárult a foglalkoztatás biztonságához a gazdaság egészében. Statisztikai adatok alapján ma már az 50 fő alatti vállalkozások adják

a lakosság legalább felének a megélhetését. A hivatalos adatok alapján a kisvállalkozások a nemzeti össztermék mintegy harmadát adják. Miközben a gazdaságban betöltött szerepük, a foglalkoztatásban elért súlyuk alapján a kisebb vállalkozások jelentős erővé váltak a gazdaságban, komoly problémákkal is küzdenek. Ezek kihatnak a foglalkoztatás minőségére, a munkafeltételekre és körülményekre. Kevés a tőkeerős kis cég, és a piaci verseny nyomása alatt sok a „vadkapitalista” módszerekkel dolgozó kisvállalkozás. Ez azt jelenti, hogy az ott dolgozó munkavállalók semmiféle védettséget nem élveznek. A fejletlen gazdaságokban ez a probléma mindenütt jelentkezik A mi régiónkban a gazdasági átalakulás fokozottan előtérbe állította ezt a kérdést. Hiányzik az állami ellenőrzés, a szakszervezeti érdekvédelem a munkahelyek jelentős részében. Szerepet játszik ebben a munkanélküliség nyomása és a

vállalkozások pénzügyi helyzetének bizonytalansága is. A kisvállalkozások csak akkor működnek eredményesen, ha a tulajdonos komolyabb beruházásokat tud végezni. Területet vesz vagy bérel, épületet épít, gépekbe fekteti a pénzét, esetleg hitelt vesz fel. Ha romlik a piaci helyzet, előbb-utóbb kénytelen embereket elbocsátani, hiszen különben jelentős költségei volnának (fűtés, világítás, munkabérek, társadalombiztosítás és adók). Ezért ebben a vállalati kategóriában gyakran találkozunk azzal, hogy a vállalkozó, befektetéseit, saját vállalkozói egzisztenciáját féltve, megpróbálja kihasználni az alkalmazottak kiszolgáltatottságát. Gyakori az, hogy keveredik egymással a legális és illegális szféra, vagyis megjelenik a feketegazdaság. A vállalkozások működése szempontjából a feketegazdaságnak két fő jellemzője van. Egyrészt a vállalkozás vagy a fő tevékenysége nincs bejelentve, vagy az alkalmazott nincs

nyilvántartásba véve. Másrészt ide tartoznak azok a tevékenységek, vállalkozások, amelyek ténylegesen regisztráltak, bejelentettek, de valamilyen módon, részben vagy teljesen kikerülik az adózás terheit. Ennek egyik módszere, hogy a kifizetett bérnek csak egy részét jelentik be hivatalosan a társadalombiztosítás számára, vagy a munkát ténylegesen elvégző kisiparos nem ad számlát, hogy ne kelljen elkönyvelnie a bevételt stb. A feketegazdaság kialakulásában és működésében gyakran minden résztvevőnek, szereplőnek közös érdekei vannak. Ha a kisiparos nem ad számlát, akkor nem is adózik utána, a vevőnek pedig nem kell kifizetnie a forgalmi adót, így olcsóbban jut a szolgáltatáshoz. Ha a vállalkozó a kifizetett bérek után megtakarítja a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási befizetést, akkor valamivel többet tud adni a munkásnak, és még mindig olcsóbban jár. A feketegazdaságot tehát amely teljes

egészében soha sehol sem szüntethető meg mindig a kölcsönös érdek tartja fenn. Hosszú távon azonban ebből nem csak az országos költségvetés kerül ki vesztesen, azáltal, hogy kevesebb pénz jut oktatásra, egészségügyre és más infrastrukturális szolgáltatásokra. Az egyéni vállalkozás Az üzleti vállalkozás vagy röviden vállalkozás olyan tevékenység, amelynek célja valamilyen, általában fogyasztói igény kielégítése. Ilyen megközelítéssel vállalkozásról akkor beszélhetünk, ha az üzleti szervezet megfelel a vállalkozási kritériumoknak:  A vállalkozás alapítói saját tőkéjüket kockáztatják, amikor a nyereségszerzés reményében valamilyen kibocsátó tevékenység szervezését és működését kezdeményezik, illetve fogyasztói igény kielégítését megcélzó tevékenységet alapítanak.  Önálló szervezet jogilag és a eszközei feletti rendelkezés jogosultsága tekintetében, gazdasági döntéseit

önállóan hozza.  Költségeit saját bevételeiből fedezi, illetve képes nyereséget termelni.  A vállalkozás valós piacon működik olyan gazdasági-társadalmi rendszerben, ahol a szervezet az állandó megmérettetés kényszere alatt áll. Vállalkozási formák • Egyéni vállalkozás • Gazdasági társaság (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat, egyesülés). • Szövetkezet. • Egyéb speciális formák (pl. hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosítóintézet, koncessziós társaság, szerencsejáték, leányvállalat stb.) Az egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V törvény biztosítja a vállalkozói szabadságot minden magánszemély részére, akiknek megfelelő szaktudásuk, kockáztatható üzleti tőkéjük is van, és nem félnek annak kockáztatásától. Egyéni vállalkozóról akkor beszélhetünk, ha az üzletszerű

gazdasági tevékenységet devizebelföldi, természetes személy végzi. Devizabelföldi minden magyar állampolgár és a külföldiek közül az, aki Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. Előnyei: • Egyszerű szervezet. • Alacsony alapítási költség (kb. 10000 forint) • Nincs kötött tőkeigény. • A vállalkozó egymaga tartja kézben az egész vállalkozást. • Változatos érvényesülési lehetőség. • A könyvelést nem kell könyvvizsgálóval auditáltatni. • Könnyen megszüntethető. • Örökölhető, örökös által folytatható. • Egyszerű adózási eljárást is vállalhat (EVA, átalányadózás). • Alakulhat egyéni céggé. Hátrányai: • Nehéz a tőke növelése. • A vállalkozás eladása nem lehetséges (személyesen kell folytatni). • A vállalkozó teljes és korlátlan felelőssége. • Egyedüli döntéshozatal. • A hitelhez jutás nehézkes. Az egyéni vállakózás olyan vállalkozás, amely

egyszemélyi tulajdonban van, és jogilag nem válik külön a tulajdonostól. A vállalkozó az a magánszemély, aki belföldön saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély, akinek a tevékenységét a törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti. Tehát az a jogi személy vagy egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. Gazdasági tevékenységről akkor beszélhetünk, ha azt termék vagy szolgáltatás előállítása, forgalmazása érdekében végezzük. Egyéni vállalkozói tevékenységet csak akkor folytathatunk, ha van vállalkozói igazolványunk. Az igazolványt a vállalkozó bejelentése alapján a vállalkozó székhelye szerinti illetékes önkormányzat polgármesteri hivatala vagy okmányiroda adja ki. A vállalkozó a bejelentést hivatalos formanyomtatványon

köteles az illetékes polgármesteri hivatalhoz vagy okmányirodához benyújtani, három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt mellékelve. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiadását a hatóság senkitől sem tagadhatja meg, aki a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Néhány fontosabb feltétel, aminek meg kell felelni: − Nagykorú, az, aki betöltötte 18. életévét, illetve 18 év alatti, de házasságot kötött − Cselekvőképesség, az embernek az a képessége, amelynél fogva saját akaratelhatározásával szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Így cselekvőképes a nagykorú személy, ha nem áll a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró jogerős bírói ítélet hatálya alatt, továbbá az, aki ugyan a 18. életévét még nem töltötte be, de házasságot kötött. − Állandó lakóhely követelménye. − Ne legyen kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Az egyéni vállalkozás

gyakorlásából kizáró okok: − A kérelmezőt vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt végráhajtandó szabadságvesztésre ítélték. − A bíróság a kérelmezőt valamely foglalkozástól jogerősen eltiltotta. Ez nem zárja ki azonnal, hogy az illető más foglalkozást igénylő vállalkozásba kezdjen. − A kérelmező egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik. − Nem kaphat vállalkozói igazolványt, aki gazdasági társaságnak (kkt., bt) korlátlanul felelős tagja. − Nem vállalkozhat, akinek a vállalkozói igazolványát korábban azért vonták vissza, mert saját hibájából egy évi befizetési kötelezettségét maghaladó összegű társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot vagy adóhátralékát felszólítás ellenére sem fizette meg. A tilalom addig áll fenn, amíg a vállalkozó a tartozást ki nem egyenlíti De egy vállalkozónak nemcsak annyi dolga

van, hogy kikérje a vállalkozói igazolványát, amellyel egyúttal az adóhivatalhoz is bejelentkezik, ugyanis az okmányiroda számítógépen keresztül továbbítja az adatokat az adóhivatalba. Az egyéni vállalkozó teendői a vállalkozói igazolvány átvétele után: − Az adóhivatalnál az adózási módról, a könyvvezetés módjáról adatbejelentő lapot kell kitölteni. Egészségbiztosítási pénztárnál törzsszámot kell kérni. Szükséges hatósági engedélyek beszerzése. Üzlet nyitása esetén azt jelenteni kell a területileg illetékes polgármesteri hivatalnál. Bejelentkezés iparűzési adó hatálya alá az illetékes Polgármesteri Hivatal Adó- és Pénzügyi Osztályán. − KSH-bejelentkezés. − Ha fennáll magánnyugdíj-pénztári tagság, akkor a pénztárt értesíteni. − − − − Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának joga, ha: − Az egyéni vállalkozó visszaadja az igazolványát. − Az

igazolványt a kiadó hatóság a törvényben meghatározott esetekben visszavonja. − Az egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvőképességét elveszíti kivéve, ha özvegye vagy örököse, cselekvőképesség elvesztése esetén a törvényes képviselője folytatja a vállalkozást. A vállalkozás személyi feltételei A vállalkozáshoz szükséges a gazdasági, jogi feltételek ismerete, szükség van termelési eszközökre, pénzre. A gazdasági tevékenység elképzelhetetlen az ember jelenléte és tevékeny közreműködése nélkül. Az ember gondolkodó, érző lény, ezt feltétlenül figyelembe kell venni a vállalkozás működtetésekor. A vállalkozó nem utasítások végrehatója, hanem alkotó ember Megtanulhatók, elsajátíthatók azok a képességek, amelyek sikeressé tehetnek valakit. Szükség van - a vállalkozással kapcsolatos - személyes tulajdonságokra, képességekre. Szükség van szakmai felkészültségre. Szükség van vezetői,

szervezői képességekre Személyes képességek Önállóság, függetlenség Egy alkalmazott megkérdezheti, mit hogyan tegyen. Egy vállalkozónál ez késedelmet okoz, ha valamiben bizonytalan, utána kell járni, önállóan dönteni. Dönteni tudás: a különböző megoldási módok, alternatívák között képes legyen választani. Kreativitás: mást, többet kell tudni a versenytársnál, nyitottnak kell lenni az új dolgok iránt. Kockázatvállalási képesség: ha nem ismert minden körülmény, akkor is dönteni kell, mert később nem időszerű. Számolni kell a várható következményekkel Optimista, pozitív szemlélet: a végrehajtás során arra kell gondolni, hogy sikerülnie kell ténykedésének. Kommunikációs képesség: a) Pontos fogalmazás. b) Elfogadható viselkedés. c) Megfelelő testtartás, arckifejezés. Fontos a jó önismeret, a jó tulajdonságaink erősítése, a rosszak mérséklése illetve kiküszöbölése. A vállalkozó szakmai

felkészültsége Szűken értelmezve annak a tevékenységnek az ismeretét jelenti, amit a vállalkozó végezni akar. Szüksége lehet külön szakképesítés megszerzésére, illetve mestervizsga letételére. Vezetői, szervezői képességek Tervet kell készíteni, üzletet kell kötni. Minden vállalkozásnál megoldandó vezetői feladatok: - A vállalkozás képviselete a külvilág felé. - A működési feltételek biztosítása. - A feladatok kijelölése és végrehajtása, a végrehajtás megszervezése. - Az adott feladatnak megfelelő szervezet kialakítása, működtetése. - A megfelelő munkamódszerek alkalmazása. Ellenőrzés: A szervezés jellegzetesen vezetői feladat, megfelelő szervezeti struktúrát kell létrehozni, szervezni kell a végrehatás folyamatát, biztosítani kell a megoldáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A társas vállalkozás Az üzleti vállalkozás vagy röviden vállalkozás olyan tevékenység, amelynek célja

valamilyen, általában fogyasztói igény kielégítése. Ilyen megközelítéssel vállalkozásról akkor beszélhetünk, ha az üzleti szervezet megfelel a vállalkozási kritériumoknak:  A vállalkozás alapítói saját tőkéjüket kockáztatják, amikor a nyereségszerzés reményében valamilyen kibocsátó tevékenység szervezését és működését kezdeményezik, illetve fogyasztói igény kielégítését megcélzó tevékenységet alapítanak.  Önálló szervezet jogilag és a eszközei feletti rendelkezés jogosultsága tekintetében, gazdasági döntéseit önállóan hozza.  Költségeit saját bevételeiből fedezi, illetve képes nyereséget termelni.  A vállalkozás valós piacon működik olyan gazdasági-társadalmi rendszerben, ahol a szervezet az állandó megmérettetés kényszere alatt áll. Vállalkozási formák • Egyéni vállalkozás • Gazdasági társaság (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű

társaság, részvénytársaság, közös vállalat, egyesülés). • Szövetkezet. • Egyéb speciális formák (pl. hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosítóintézet, koncessziós társaság, szerencsejáték, leányvállalat stb.) A gazdasági társaságok (társas vállalkozások) A gazdasági társaság két vagy több tulajdonos által alapított üzleti vállalkozás, amelyben a tulajdonosok megosztják egymás között a vállalkozás eredményét és a vezetés felelősségét is. Közös jellemzői: • Üzletszerű gazdasági tevékenység végzése. • Vagyoni hozzájárulás szükséges a működéshez (az egyesülés esetén nem kötelező). • Alapítója bárki lehet; természetes személy (magyar, külföldi, kiskorú), és/vagy önálló jogi személy. • Tagok közös kockázatvállalása. • Saját cégnév alatt jogalanyiság (a cégnek lehetnek a tulajdonosoktól független jogai és kötelezettségei). • A gazdasági társaságok feletti

törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el. • A gazdasági társaság adatai nyilvánosak. A gazdasági társaságok alapításának előnyei és hátrányai Előnyei • Több személy könnyebben teremti elő a szükséges tőkét, így fejlettebb, drágább eszközökkel rendelkező, nagyobb beruházásokra alkalmas céget lehet alapítani. • Megoszlik a kockázat több személy között, bizonyos esetekben a felelősség korlátolt. • A tulajdoni részesedés többnyire szabadon értékesíthető. Hátrányai • • • • • A tulajdonostársak nem körültekintő kiválasztása esetén konfliktus keletkezhet a működés során, ami akár csődeljárás, illetve felszámolás előzménye is lehet. Általában bonyolultabb könyvvezetést, adminisztrációt igényel. Költséges az alapítása. Megszüntetése nehézkes. A törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el, amely e hatáskörében eljárva hatósági jogkört is gyakorol a

társaság felett. A gazdasági társaságok jellemzői Közkereseti társaság (Kkt.) Tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségvállalásuk mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik, alapítása társasági szerződéshez kötött, a tagok személyes közreműködésre kötelezettek. A társaság alapításához nem szükséges alaptőke vagy pénzbeli hozzájárulás. Minden tag 1 szavazattal bír. A társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amely az ellenőrzést is ellátja A z ügyvezetést egy vagy több tag láthatja el. Könyvvizsgáló alkalmazása nem kötelező Betéti társaság (Bt.) Tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan, és a többi beltaggal együtt felel a társaság

kötelezettségeiért, s legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékéig korlátolt. A társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik, alapítása társasági szerződéshez kötött. Az alapításban kültag jogi személy is lehet Az alapítás alaptőkét, pénzbeli hozzájárulást nem igényel.A tagokat vagyoni hozzájárulással arányos szavazati jog illeti meg. A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, az ügyvezetést a beltag látja el. Az ellenőrzést a taggyűlés láűtja el, könyvvizsgáló alkalmazása nem kötelező. (A kültag a társaságba tőkét fektet, de nem vesz részt az üzleti tevékenységben.) Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal

szemben a törzsbetét, és a társasági szerződésben esetleg rögzített egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel Alapítása társasági szerződéshez kötött, a tagok nem toborozhatók, egyéni elhatározásuk és saját belátásuk alapján vesznek részt a társaság alapításában. Kft alapítása esetén az alapító tőke 3 millió Ft, amelyből minimum 30 %-nak, de legalább 1 millió forintnakkészpénzben kell rendelkezésre állni, a fennmaradó rész a vagyoni javak. A tagok vagyoni hozzájárulásuk mértékének megfelelő üzletrésszel rendelkeznek, amely felett önállóan rendelkezhetnek. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés. A Kft ügyvezetését ügyvezető látja el, akit a tagok választanak (nem feltétlenül a tulajdonosok közül). A társaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzését a felügyelő bizottság látja el, amelynek tagjait a tulajdonosok delegálják. Könyvvizsgáló

alkalmazása 50 millió Ft törzstőke felett kötelező. Részvénytársaság (Rt.) Előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelynél a tagok nyíltan toborozhatók vagy zártan megállapodnak, felelősségük a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének befizetésére terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel, azaz felelőssége korlátolt. A részvénytársaság alapító dokumentuma az alapszabály. Alapító tőkéje minimum 20 millió Ft, amelyből minimum 30 %-nak készpénzben kell rendelkezésre állnia az alapításkor. A tagok jogait részvényeik testesítik meg. A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés Az ügyvezetését az igazgatóság látja el. A társaság gazdasági ellenőrzését a felügyelő bizottság látja el, viszont a

számviteli-pénzügyi ellenőrzés végrehajtására könyvvizsgáló alkalmazása kötelező. A fogyasztó szabadsága és kiszolgáltatottsága (média és manipuláció) A kisgyermekek könnyen összetévesztik az ábrázolt valóságot a tényleges valósággal. Ám ne gondoljuk, hogy a felnőttek, akikre elsősorban már nem a képi, hanem az elvont, absztrakt gondolkodás jellemző, nem megtéveszthetők, nem manipulálhatók képek által! Ez az alapja a piaci reklámnak. Mindannyian fogyasztói vagyunk ezeknek a képeknek, hiszen úton-útfélen elébünk bukkannak, szinte „szemet szúrnak.” A jó reklám azonban tájékoztat, információt közvetít, gyorsan és könnyen megjegyezhető módon, tehát hatékonyan. A manipuláció a közvéleménynek a tömegtájékoztatás általi befolyásolása. Nemcsak árucikkeket lehet reklámmal eladni, hanem eszméket, véleményeket, politikai vagy vallási nézetrendszereket is. Bizonyára mindenki tud riasztó példát

mondani arra, hogy az akciós áron vett termék használhatatlannak bizonyult. A modern társadalmakban annyira kiszélesedett a társadalmi munkamegosztás, hogy már sok ember munkája szükséges ahhoz, hogy a vevő és a megfelelő áru egymásra találjon. Ők a reklámszakemberek Sokszor több hasznot termelnek cégüknek, mint a többi dolgozó a tervezőtől a csomagolóig. Aki nem tudja eladni portékáját, az a piacgazdaságban (kapitalizmusban) csődbe jut. A film és a televízió különösen alkalmas eszköz arra, hogy vélekedésünket valamiről megváltoztassa. Ennek az oka abban ragadható meg leginkább, hogy háromféle valóság létezik a világban: a primer tárgyvalóság, amely az öt érzékszervünkkel érzékelhető, a jelenvalóság vagy mediális valóság, amellyel a filmeken vagy a könyvek lapjain találkozunk, valamint a címzett valósága. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az olvasó, hallgató vagy néző (rövidebben: a címzett) miközben befogadja a

mediális képet és hangot, értelmezi is egyben a látottakat, hallottakat. Eközben természetesen az alapinformáció torzulásokon megy keresztül Már az is torzítás, hogy a műsorkésztő mit hogyan emel ki, hangsúlyoz, de igen fontos a kameraállás, a megvilágítás is. A médiában látott, hallott információkat nem mi szűrjük ki magunknak az elsődleges, primer valóságból, hanem a műsor készítői. Ráadásul minden ember azokat az információkat tekinti meg figyelmesebben, amelyek megerősítik saját előfeltevéseit a tárggyal kapcsolatban. Az információáramlás eme folyamatát fantáziánk természetesen ki is egyenlíti. Fontos azonban tudni, hogy amit nézünk, dokumentum- vagy játékfilm-e, hiszen a modern technikával már bármit lehet szimulálni, mesterségesen lejátszani. A kockázat azért óriási, mert valóság és fikció (kitalálás) keveredik az emberek gondolkodásában. A valóságban észrevesszük, ha valaki olyat állít, ami nem

igaz, mert a szavak mellett az arckifejezésre, a gesztusokra is figyelünk. Tévénézés közben is ezt tesszük ugyan, ám a különbség mégis hatalmas lehet. A szerkesztő ugyanis kivághatja a leleplező arcfintort, gesztust. Az élő, egyenes közvetítések estében azáltal befolyásolhatja nézőjét a szakember, hogy kiről hány másodperces képet, milyen megvilágításban stb. közvetít A torzítás az írott sajtóra is jellemző lehet, ám itt vissza-visszalapozhatunk, elgondolkodhatunk olvasás közben. Ezért van az, hogy az újságolvasás jobban segít a reális politikai ismeretek kialakításában. A diktatúrák mindig alkalmazzák a sajtócenzúrát. Csak nem nyíltan, mint Petőfi idejében Napjainkban egyre nehezebb cenzúrázni a sajtót. Ennek oka a világban való jártasságunk, utazásaink, nyelvismeretünk, világhálón való barangolásunk. Aki szereti az igazságot, előbbutóbb meg is találja Ezért is egyre népszerűbb a fiatalok körében az a

liberális alapelv, hogy gondoskodni kell az információk szabad áramlásáról. Napjainkban különösen fontossá vált a liberalizmus múlt században talán háttérbe szoruló követelése, az információk szabad áramlása. Az alulinformált tömegek jól manipulálhatók bármilyen, közösségi voltukra utaló, messianisztikus ideológia által. Csak tájékozott és egzisztenciájában sem veszélyeztetett ember lehet modern értelemben véve polgár. A polgár szó nyelvünkben kettős értelmű Így mondják azt is, ha állampolgárról (választópolgár, adófizető polgár) van szó. De ez a szó fedi nálunk azt a fogalmat is, ha valaki a piacgazdaságban a tőkésvállalat gazdája, munkaadó. Már az is ferdítés, csúsztatás, manipuláció lehet, ha valaki szándékosan nem mondja meg, most éppen melyik értelemben használja a szavakat. INFRASTRUKTÚRA Maga a fogalom a XX. század második felének terméke Általában az út-, vasút- és távközlési

hálózatot szokták beleérteni, de ide tartoznak a közmű- és energiaellátó rendszerek, lakásállomány, az egészségügy, oktatás intézményei, valamint a kereskedelmi és szolgáltatóhálózat elemei. A NATO-tagállamok értelmezésében a fogalom magában foglalja a katonai és általában a védelmi létesítményeket, amerikai felfogás szerint ezen felül az elsődleges nyersanyag-kitermelő ágazatokat is. Az infrastruktúra fejlettsége vagy fejletlensége nagyon érezhető az életben, az élet minőségében. Az infrastruktúra létrehozása és fenntartása többnyire meghatározó állami szerepvállalást tesz szükségessé a magántőke részvétele mellett. Az infrastruktúra fontosságának és munkahelyteremtő képességének felismerése vezetett ahhoz, hogy a fejlett nyugati országokban az 1930-as években sok helyen állami beruházásban közmunkákkal, részben a munkanélküliség enyhítése érdekében, részben a háborús készülődés

jegyében épült ki. Új jelenség, hogy a 80-as és 90-es években a közmű- és energia-ellátó vállalatokat a nagyobb hatékonyság és a színvonal javulása érdekében többnyire magánkézbe adták. Magyarországon a korszerű vasúti közlekedés, távközlés, oktatás, egészségügyi ellátás alapjai már a XIX. század második felében megteremtődtek Egészen az 1920-as évekig az infrastruktúra viszonylag fejlett volt. 1949 után viszont elhanyagolt terület lett Nem termelőnek minősültek az infrastruktúrához kötődő ágazatok, nehezen jutottak beruházási pénzhez. A rendszerváltás után azok az elemek fejlődtek viszonylag gyorsan, amelyek a magántőke számára is jövedelmezőek lehettek (pl. áramszolgáltatás – EON) INFLÁCIÓ A szó angol eredetű, jelentése felfúvódás. Rendkívüli időszakban (háború, természeti katasztrófa) a pénzforgalomnak papírpénzzel való túltelítődését, a gyorsan lezajló, viharos áremelkedés

folyamatát jelölte. A mai legáltalánosabb értelemben az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóértékének folyamatos csökkenése. Az árszínvonal változását több tényező határozza meg. A fogyasztás és felhalmozás belső arányai, a kereslet és kínálat arányai. Az infláció a költségelméletek szerint a termelési költségek, kivált a bérköltségek termelékenységet meghaladó növekedése miatt van. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A társadalom összes gazdasági produktumának (javak, szolgáltatások) gyarapodása és minőségi szintjének emelkedése. Két fő típusa van: az extenzív növekedés és az intenzív növekedés. Komplex folyamat, amelyben egyszerre több társadalmi, gazdasági, természeti tényező hatása érvényesül. Főbb összevont mutatói a nemzeti jövedelem és a bruttó hazai termék összvolumenének vagy egy főre jutó mennyiségének gyarapodása. Hosszabb távon a következő tényezők a meghatározók: A

munkaerőforrások kiszélesítésének, átcsoportosításának, a szakképzettség fokozásának lehetőségei, a technikai színvonal emelkedésének mértéke, a természeti erőforrások kialakulásának lehetősége, gazdaságirányítási rendszer minősége-hatékonysága. A gazdasági fejlődés leggyakoribb értelmezése: mindazok a pozitív, mennyiségileg többnyire nem mérhető változások, amelyek a technikai fejlődés hatására a termelésben, szolgáltatásokban, a környezetben végbemennek, s minőségileg javítják az ember munka- és életfeltételeit. KAMAT, FUTAMIDŐ, FEDEZET Manapság egyre gyakrabban veszik igénybe az emberek a bankok nyújtotta pénzügyi szolgáltatásokat. Ezek közül is a különféle hitelek a legnépszerűbbek A hiteleknek több fajtája létezik. A megvásárolni akart vagyontárgy alapján: • Lakásvásárlási hitel; • Áruvásárlási hitel; • Szabad felhasználású hitel stb. A futamidő alapján: • Rövid

lejáratú, • Közép távú, • Hosszú lejáratú. A hitel pl. a lakásvásárlási esetén lehet államilag támogatott (pl kamattámogatás, bizonyos %-a megjelölt összeghatárig visszaigényelhető a személyi jövedelemadóból stb.) Kamat: Pénzkölcsön után az adós által a hitelezőnek fizetendő időarányosan pénzösszeg. Fejlődését számos egyéb tényező (a bankok pénz- és hitelteremtő tevékenysége, az állam hitel és kamatpolitikája) befolyásolja. A fizetendő kamat nagyságának befolyásolásával a kölcsöntőke keresletét és kínálatát és ezen keresztül a beruházások alakulását is meghatározhatja. Hitel-futamidő: A hitel felvételétől az utolsó törlesztő részletig és a kamatfizetésig terjedő időszak. Magában foglal egy türelmi időszakot, amelyben a hitel már felvehető, de törlesztésre, kamatfizetésre még nem kerül sor. Fedezeti elv: A hitelezés gyakorlati követelménye, az adósnak a felvett hitel

visszafizetéséhez megfelelő fedezetet kell bizonyítania. A fedezeti elv érvényesítésekor az adós fizetőképessége függvényében szigorú normákat állapítanak meg a hitelezők. A fedezet lehet: • Készpénz; • Értékpapír (pl. részvény); • Ingatlan (pl. lakás, telek); • Egyéb vagyontárgy (pl. személygépkocsi); • Biztosítás (pl. életbiztosítás) A bankok kötelezhetik a hitelt felvevőket arra, hogy bizonyos vagyontárgyaikra (általában ingatlanokra) terheljék rá a felvett összeget kötelező fedezetként, jelzálogként. Ilyenkor jelzáloghitelről beszélünk. A pénz kialakulása, napjainkban betöltött szerepe A pénz hallatán korunk embere különböző színű bankjegyekre, érmékre, sőt plasztik lapocskákra gondol. Mintegy 100 évvel ezelőtt arany, illetve ezüst érmék képét idézte fel, néhány évszázaddal azelőtt a gabonát vagy a sót jelentette Bármilyen formában jelenjék meg, csak az árugazdaság

kategóriájában értelmezhető. Az emberiséggel együtt fejlődött, változott, belső lényegét mindvégig megtartotta. A közvetlen termékcsere nehézkes és igen kezdetleges formája az emberek gazdasági kapcsolatainak. Két olyan partner egymásra találását feltételezi, akik egyike éppen abból a termékből rendelkeznek felesleggel, amire a másiknak szüksége van. A termelés magasabb szintjén, amikor a munkamegosztás már széleskörű, az embereknek szükségleteik kielégítése érdekében rendszeresen hozzá kell jutniuk a mások által megtermelt javakhoz. Szükségessé vált egy olyan általános értékmérő eszköz alkalmazása, amelynek birtokában bármilyen áru megvásárolható, illetve amire bármilyen áru elcserélhető. A pénz tehát általános csereeszköz. A pénz azonnal felhasználható bármely termék, szolgáltatás megvásárlására, adósság megfizetésére. A gazdaságban betöltött funkciói: 1. Értékmérő 2. Forgalmi eszköz

3. Fizetési eszköz 4. Felhalmozási eszköz 1.Az egyes termékek ára a pénzen keresztül határozható meg 2.Az áruforgalom a pénz közvetítésével bonyolódik Az áru és pénz egymással ellentétes irányban mozog. 3.A fizetési eszköz funkciója azt jelenti, hogy az áru és pénz mozgása elszakadhat egymástól, a pénzmozgás megelőzheti vagy később követheti az árut(adós-hitelező). 4.Felhalmozási funkcióban a pénz alkalmas arra, hogy a vagyontartás eszközeként jelenjen meg, tartalékolható, felhalmozható későbbi felhasználásra. Ennek alapján állandó igényként jelenik meg a pénz viszonylagos értékállósága. Ha a pénz országhatárokat átlépve, a nemzetközi kapcsolatokban képes betölteni az fenti négy funkciót, nemzetközi pénzről, ill. a pénz ún világpénz funkciójáról beszélünk Erre a szerepkörre csak a világgazdaságban nagy jelentőséggel bíró fejlettebb országok pénznemei alkalmasak (pl. dollár, euró, svájci

frank). A XIX. században az angol font a XX század második felétől az amerikai dollár töltött be világpénzi funkciót. Pénzről akkor beszélünk, ha az képes betölteni az értékmérő, forgalmi, fizetési és felhalmozási funkciót. Fejlődéstörténetében 3 nagy korszakot különböztetünk meg: 1. Áru a fizetési eszköz 2. Arany (nemesfém) és pénzhelyettesek együttes jelenléte 3. A mai modern pénz korszaka A pénz kezdetben maga is áru. A közönséges áruk sorából kiválasztódik néhány különleges áru, amely tulajdonságainál fogva alkalmas arra, hogy betöltse a pénz szerepét. A pénzként használható árutól megkövetelt tulajdonságok: − Oszthatóság, − Egyneműség, − Tartósság, − Szállíthatóság, − Kis mennyiségben is nagy értéket tudjon képviselni, − Mindenki elfogadja ezen áru különleges szerepét. Ezen követelményeknek leginkább a nemesfémek feleltek meg. Így pénzként az arany és ezüst

általánossá vált. Ha csak az egyik nemesfém töltötte be a pénz szerepét Az európai országok többsége végül az arany mellett döntött. A pénztörténet második nagy korszakát az arany és pénzhelyettesek együttes jelenléte jellemzi. Megjelennek az aranyat helyettesítő papír alapú pénz helyettesek Ezek aranyra való beválthatóságot ígérnek, aranyat képviselnek. Célszerűnek tűnt, hogy az arany ne fizikai formájában vegyen részt a forgalomban (kopik, szállítása nehézkes és kockázatos), hanem önmagukban értéktelen helyettesek révén. Ezzel az összesített pénzmennyiség természetesen nem változott. Mivel az aranybányák kitermelése nem növelhető önkényesen, a gazdaságban az áruforgalom bővítésével ún. relatív pénzhiány alakult ki, amely a gazdaság normális működését zavarta. Szükségszerű volt a pénzmennyiség növelése. A pénzhelyettesítők mennyisége egyre inkább elszakad az aranyfedezettől, ezért meg

kellett szüntetni a bankjegyek aranyra történő kiváltását. Nagyjából az első világháborútól a nagy gazdasági világválságig bezárólag zajlott le. Az aranypénzrendszer megszűnésével a pénzhelyettesítő lett a pénz. A pénz árujellege megszűnt, ennek a pénznek nincs belső értéke, de képes betölteni a funkcióit. A mai modern pénz kétféle formában létezik: - készpénz - bankszámlapénz A készpénz bankjegy és érme, a bankszámlapénz pedig a gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek bankbetéte. Utóbbi révén vált fizetőeszközzé a hitelkártya (bankkártya) Tőzsde, részvény, kötvény A tőkeátcsoportosítás egyik intézményes rendszere a tőzsde. A tőzsde a keresletet és kínálatot koncentráló központ, ahol szervezet keretek között, nagy mennyiségben kötnek adás-vételi ügyleteket. Magyarországon értékpapírtőzsde alakult ki, melynek keretein belül értékpapír vétel- és eladás történik. Az

értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat, mely lehet követelést megtestesítő, illetve részesedési jogot megtestesítő értékpapír. Értékpapírt kibocsáthat: - az állam - a pénzintézetek - a gazdálkodók Értékpapírok fajtái: - Kötvény: hosszabb lejáratú, kamatozó értékpapír, mely az állam rövid lejáratú adósságát testesíti meg - Vagyonjegy - Kincstárjegy - Állampapír - Letéti jegy - Csekk - Hitelkártya - Váltó - Kárpótlási jegy - Befektetési jegy - Szövetkezeti üzletrész Részvény mint értékpapír, a részvény fogalma Az értékpapír valamely jogot, követelést tartalmazó olyan okirat vagy elektronikus adat (dematerializált értékpapír), amelynek jellegzetessége, hogy a jogot, követelést érvényesíteni, azzal rendelkezni, azt megterhelni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel

rendelkező forgalomképes értékpapír. A részvény - ha törvény eltérően nem rendelkezik - szabadon átruházható. A részvény átruházhatóságának korlátozása harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha törvény erre lehetőséget ad A hatályos jogunk szerint a részvényeknek tartalmazniuk kell a kibocsátó és a részvény legfontosabb adatait, a részvényhez fűződő jogokat A részvény fogalmának meghatározásánál definiálni kell még a névértéket és a kibocsátási értéket. A névérték az alaptőke összegszerűen meghatározott, egy részvényre eső hányadrészét adja, így az összes részvény névértéke mindig egyenlő az alaptőkével. A kibocsátási érték az alaptőke részhányadot megtestesítő névérték feletti összegét jelenti. Ezért a névérték feletti kibocsátási érték mindig az alaptőkén felüli vagyona lesz a részvénytársaságnak. A kötvény fogalma és kellékei A kötvény névre szóló,

hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (aki az alapjogviszonyban az adós) arra kötelezi magát, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb vállalt szolgáltatást (kamatot), továbbá a pénzösszeget a kötvény jogosultjának (a hitelezőnek) a kötvényben megjelölt módon és időben kifizeti. A kötvénynek tartalmaznia kell: a kibocsátáshoz, azaz a forgalomba hozatalhoz szükséges felhatalmazást (ezt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adja ki), a kötvény elnevezését és a kibocsátás célját, a kötvény névértékét, értékpapírkódját és egyedi azonosítóját. A kötvénynek tartalmaznia kell továbbá: a kibocsátó megnevezését, az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást, a futamidőt, a kamatfizetési és törlesztési időpontokat, feltételeket, továbbá magát a kötelezettségvállalást az összeg visszafizetésére, a kamat

megfizetésére. A kötvény érvényességi kelléke, hogy szerepeljen rajta a kiállítás helye és ideje, valamint a kibocsátó aláírása. Ez utóbbi feltétel csak az okiratként megjelenő kötvények esetében kötelező érvényességi kellék. Fogyasztóvédelem A képzettség növekedése, a demokratikus államirányítás fejlődése, a társadalmi mozgalmak és szervezetek egyre nagyobb jelentősége folytán különösen a 60-as évek ifjúsági mozgalmainak és a hetvenes évek környezetvédő mozgalmainak hatására a gazdasági szervezetek jelentős átalakuláson mentek át. Ezek közül fontos kiemelni azt a változást, amelyet a szervezetek társadalmi felelősségének fogalmával jelölnek. Ez azt jelenti, hogy elvárás a gazdálkodók részéről a törvényes és erkölcsös magatartás, a környezetre való fokozott vigyázás. A fogyasztóvédelem egyre erősödik Az Európai Unióba való csatlakozásunkkal egyidejűleg tovább szigorodtak nálunk

is a környezetvédelmi, az élelmiszergyártási és -forgalmazási jogszabályok. Ma már egyre nehezebben tud piacon maradni az a cég, amely nem rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel. Az úgynevezett termékfelelősségi rendszer biztosítja, hogy probléma esetén bármely gyártmány visszakövethető legyen egészen a gyártó gépekig és személyekig, és megállapítható legyen a hiba okozója. Biztosítja ezzel, hogy hibás termékért vagy az általa okozott kárért a gyártó felelősségre vonható legyen. Hasonló jelentős változások jelentek meg más szervezetek életében is. A közigazgatásban az ügyfélbarát közigazgatás szlogenje vált ismertté. Ebbe beletartozik a modern internetes ügyintézés lehetőségének kiépítése. De emellett az is, hogy a hivatalok korszerű ügyfélfogadási feltételeket alakítsanak ki, kellő tájékoztatást adjanak, az általuk elkövetett hibákért felelősségre lehessen vonni a szervezeteket és

ügyintézőiket. Csökkentsék a várakozási és ügyintézési határidőket. A kórházak életében történő változás lényege is a megfelelő tájékoztatás, a beteg adatainak törvényes kezelése, a betegek jogainak védelme. A rendelőintézetekben a várakozás csökkentése. Ennél sokkal nagyobb horderejű probléma a különböző területek közötti ellátási különbségek csökkentése (pl. falu és város, gazdagabb és szegényebb régiók) Ezek az elvek a gazdasági és szolgáltató szervezeten belüli viszonyok humanizálása és a fogyasztók, ügyfelek, betegek érdekeinek, jogainak erősebb figyelembe vétele felé tolják el a szervezetek viselkedését. A valóságban azért még sok a probléma és lassú a haladás A társadalmilag és politikailag aktív emberek, a megerősödött társadalmi mozgalmak azonban sokat segítenek abban, hogy ez a folyamat ne akadjon meg. Azt is kell látni, hogy a nagy gazdasági szervezetek egy része éppen azért

költözik el a fejlődő országokba, mert ott még nem kell figyelnie a leírt kérdésekre. Kizsákmányolhatja az embereket, a környezetet. A nemzetgazdaság tényezői és működésének mutatói A nemzetgazdaság fogalma, elemei: A gazdaság magában foglalja az anyagi és emberi erőforrásokat, azaz a fizikai és szellemi javakat, valamint szolgáltatásokat, gazdasági tevékenységeket, illetve mindezek kapcsolatát. A gazdaság egy ország földrajzi, nemzeti határain belüli egységként nemzetgazdaság. A nemzetgazdaság igen összetett és önálló rendszer, de része a társadalomnak, annak egy alrendszere, valamint a világgazdaságnak. A társadalmi termelés tényezői: 1. A természet: az egész gazdasági élet és minden emberi lét alapja A termelés színhelyét is jelenti. 2. A munka: munkaerő kifejtése, működésbe hozásának eredménye Segítségével mozgásba lehet hozni a termelés többi tényezőit. Elsődleges termelési tényező (a földdel

együtt) 3. Tőke: egyrészt reáljavakban, másrészt pénz, követelés, értékpapír formájában jelenik meg A reál tőkejavak az épületek, gépek, felszerelések. Másodlagos termelési tényező 4. A vállalkozó, vállalkozás: különleges és önálló tényezőnek tekinthető az a szerep, hogy az összes többi termelési tényezőt egységbe szervezi. 5. Az információ: különösen nagy jelentőségű (pl: hírközlés) A gazdasági alanyok Olyan önálló gazdasági, szervezeti intézményi egységek, amelyek saját nevükben képesek: eszközöket birtokolni, kötelezettségeket vállalni, gazdasági tevékenységet végezni, más egységekkel ügyleteket létesíteni. A gazdasági alanyok (szereplők) a következők: - - A háztartások: döntően fogyasztó gazdaságok, de részben termelést és szolgáltatást is végeznek. A háztartás minden szektor számára a munkaerő „termelője” és eladója A vállalatok: profitszerzés és tőkevagyongyarapítás

céljából termelést folytató és szolgáltatást nyújtó önálló gazdasági egységek. A nem profitérdekelt gazdasági egységek: olyan szervezetek, intézmények, amelyek a gazdasági alanyok más csoportjában nem szerepelnek. Pl: egészségügyi, oktatási, kulturális intézmények, sportegyesületek, jótékonysági és szociális intézmények, egyházak, alapítványok és egyéb hasonló intézmények. Az állam: központi kormányzat szervei, intézményei (minisztériumok), a helyi önkormányzatok mindegyike szereplője a gazdaságnak. A külföld: mindazon önálló egységei, amelyek aktív kapcsolatban vannak belföldi gazdasági egységekkel. Pl: követségek, kirendeltségek, és ezek szervei A nemzetgazdaság teljesítménye Az ország gazdasági teljesítménye hosszú távon a nemzetgazdaság fő folyamatainak alakulásától függ. Mindenekelőtt a gazdasági növekedés ütemétől A foglalkoztatottság mértékének és a munka termelékenységének

változása szintén teljesítményalakító tényezők. A pénz vásárlóerejének szilárdsága is hatással van a gazdasági folyamatokra. A gazdasági fejlődés azonban néha visszaesik. (Okai: termelés egyenes csökkenése, nagyarányú munkanélküliség, infláció.) Nemzetgazdaság legfontosabb teljesítménykategóriái: - - Bruttó kibocsátás (GO): az országban egy év alatt előállított összes terméket és szolgáltatást foglalja magában. Bruttó hazai termék (GDP): A legfontosabb nemzetgazdasági összteljesítményt kifejező kategória. Értéke: GDP = bruttó kibocsátás – ráfordítás Egy meghatározott időszak (általában 1 év) alatt, kizárólag az ország területén létrehozott termelési eszközök és fogyasztási cikkek, valamint a teljesített szolgáltatások értékének az összege. Nettó hazai termék (NDP): A GDP-ből az állóeszközök (termelési eszközök) tárgyévi értékcsökkenésének levonásával számított

gazdasági mutatószám. Bruttó nemzeti termék (GNP): A GDP és a külföldről származótermelői jövedelmek együtt. Nettó nemzeti termék (NNP): A GNP-ből az állóeszközök (termelési eszközök) tárgyévi értékcsökkenésének levonásával számított gazdasági mutatószám. A GAZDASÁGI KÖRFORGÁS A piac mindig egy adott áru cseréjének, adásvételének színtere, ahol az áru, illetve szolgáltatás iránt érdeklődők és az azt elcserélni szándékozó piaci szereplők találkoznak. A piac a modern gazdaságok egyik legfontosabb jelensége. A piaci csere két szereplője a vevő és az eladó. A vevők azért lépnek a piacra, hogy ellássák magukat azokkal a javakkal és szolgáltatásokkal, melyekre szükségük van. Az eladók a saját maguk szempontjából felesleges többletüket akarják eladni. A piaci csere tárgya az áru Áru lehet bármi, amit valaki hajlandó eladni, és amit másvalaki hasznosnak talál, ezért hajlandó fizetni érte. A

gazdaság klasszikus körforgásában a résztvevők hol vevőként, hol pedig eladóként jelennek meg a piacon. Az emberek háztartásokban élnek, és kétféle módon juthatnak jövedelemhez: munkájuk eladásával vagy a tulajdonukban lévő anyagi termelési tényezők (föld, tőke, nyersanyag) bérleti jogának eladásával. Ha valaki a munkaerőpiacon felkínálja szellemi és fizikai munkavégző képességét, a munkaerőpiacon eladóként, az őt alkalmazó vállalat vevőként szerepel. A vállalat más inputpiacokon további termelési tényezőket, földet, nyersanyagot, gépet vásárol, tőkét kölcsönöz, és azok felhasználásával fogyasztási cikkeket termel. A termelési tényezők piacán (inputpiacon) a vállalkozások a termelésben használható javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a termelési tényezők tulajdonosaival mint eladókkal. A létrehozott termékeket a vállalkozás viszi eladni a fogyasztási javak piacára (outputpiacra). A

fogyasztási javak piacán megfordul a helyzet: itt a vállalat lesz az eladó és a termelési tényezők tulajdonosai a vevők. A tényezőtulajdonosok az inputpiacokon kapott jövedelmük egy részét fogyasztási cikkekre költik, ily módon jövedelemhez juttatják a termelő vállalatot. A fogyasztási javak piacán (outputpiacon) a jövedelemmel rendelkező tényezőtulajdonosok a tovább már nem feldolgozott javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a vállalkozásokkal mint eladókkal. A vállalat ebből a jövedelemből térhet vissza vevőként az inputpiacokra, hogy újabb termelési tényezőket és szolgáltatásokat vásároljon a termelési tényezők tulajdonosaitól. Ezáltal az inputpiacok eladói, a tényezőtulajdonosok újabb jövedelemhez jutnak, s az outputpiacon ismét vevőként fogják keresni az inputokat felhasználó vállalatok újabb fogyasztási termékeit. Magyarázat: Az inputpiacon (bemeneti piac vagy termelési tényezők piaca) a

vásárló vállalatok azokat a javakat szerezhetik be, amelyekre termékeik előállításához szükségük van. Pl munkaerő, szaktudás, nyersanyag, energia, gépek, esetleg tőke (a hitelintézetektől) stb. Az outputpiacon (kimeneti piac vagy fogyasztási javak piaca) a fogyasztók szerezhetik be a létfenntartásukhoz szükséges javakat (késztermékeket, szolgáltatásokat). Pl élelmiszer, ruhanemű, háztartási cikkek, bútorok, energia, fűtőanyag; fodrász, kozmetikus, szervízszolgáltatás stb. Marketing A marketing tevékenység az 1930-as gazdasági válság után vált jelentőssé. A marketing pontos megfogalmazása: piaccentrikus, piacból kiinduló és arra visszaható tevékenység. Átfogja a fogyasztói szükségletek feltárását, a piacigényekhez igazodó terméktervezést és értékesítést, az optimális árpolitikát, az eladást előmozdító reklámozási módszereket. A marketing a gazdálkodó olyan magatartása és szemlélete, amely a

fogyasztók igényeiből indul ki. Komplex tevékenység, a cél megvalósításához többféle tevékenységre van szükség Valamennyi tevékenységnél figyelembe kell venni a piaci igényeket, a piaci viszonyokat. Az üzletpolitika egy vállalat önmagával szemben felállított feladatterv, az elérendő célok és az ehhez szükséges eszközök. A marketing pedig az üzletpolitikai elvek, törekvések, megvalósítását segíti elő. Abból indul ki, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat kell termelni és forgalmazni, amelyeket a fogyasztók igényelnek. Hiszen az a vállalkozó, aki csak a pillanatnyi lehetőségekkel foglalkozik és elhanyagolja a lakosság igényeinek kutatását, a piac ismeretét, befolyását, a fejlesztést, nem sokáig tudja magát fenntartani. A kereslethez való igazodáshoz tartozik a kereslet befolyásolása is. A marketing komplex tevékenység, a célok megvalósításához többféle eszközre van szükség. Ezek összességét szokták

marketing-mixnek is nevezni. Választani kell az adott eszközök, módszerek közül, hogy mindig a legcélszerűbbet alkalmazzuk az adott helyzetben. A marketing-mixnek négy eleme van: - a termék legyen olyan, amire a piacnak is szüksége van - a vendég igényeinek megfelelően alakítsuk az eladás helyét és körülményeit - az ár tisztességes hasznot biztosítson, de a vendégkör számára is megfizethető legyen - ösztönözzük a vendéget arra, hogy a mi üzletünket, termékünket válassza. A marketing tevékenységnek öt fő része van: - piackutatás - keresletkutatás - kínálatfejlesztés - árpolitika - „Public relations” (Pontos magyar megfogalmazása nincs, a közvéleménnyel írható körül. Ez a marketing speciális területe. Ezt elsősorban a szállodaipar alkalmazza) A marketing tevékenység lényeges eleme a reklám. A reklám célja a vendégkör befolyásolása különböző termékekre, szolgáltatásokra irányuló figyelemfelkeltés,

ezáltal az értékesítés növelése. Több típusa van: - tárgya szerint cikk-, cég-, és szolgáltatás reklám - célja szerint emlékeztető- és bevezető reklám - terület szerint országos, vagy helyi reklám, stb. AZ UNIÓ BŐVÍTÉSÉNEK GAZDASÁGI HATÁSAI 2002. december 13-án a koppenhágai csúcsértekezleten lezárultak a csatlakozási tárgyalások 10 tagjelölt országgal, köztük Magyarországgal. 2004 május 1-jén került sor a csatlakozásra. A megállapodást nehezítette, hogy a gazdasági gondokkal küzdő Unió elsősorban a legnagyobb befizető, Németország magas költségvetési hiánya és a lassuló gazdasági növekedés miatt csökkentette az új tagokra szánt, amúgy is szűkös, pénzügyi keretét. Az új tagállamoknak is hozzájárulást kell fizetniük az Unió költségvetéséhez, de azt meghaladó mértékben juthatnak támogatáshoz. A közlekedés fejlesztését és a környezetvédelmet szolgálja az EU felzárkóztatási

(kohéziós) alapja, míg a térségfejlesztési (strukturális) alapból az elmaradott régiók, kistérségek gyarapodhatnak. Az uniós kiadások meghatározó tételét jelentő agrártámogatások kérdésköre jól érzékelteti mindkét oldal félelmeit. A régi tagállamok a kisebb költséggel termelő keleti gazdaságok árversenyétől tartanak. Az új tagok a jelenleg még a nyugatinál jóval olcsóbb földjeik külföldi kézre kerülésétől félnek. Hazánk elérte, hogy a külföldiek hét éven keresztül nem vásárolhatnak termőföldet, s ez az időszak a földárak kiegyenlítődése után három évvel meghosszabbítható. A félelmek ellenére az EU jó lehetőség mindkét fél, a korábbi tagok és az újonnan csatlakozók számára. A régi tagok piachoz, befektetési lehetőségekhez juthatnak, hosszútávon növekedhet versenyképességük, az USA-val és az ázsiai térséggel szemben. Az új tagállamokban a rugalmatlan, versenyképtelen termelők,

képzetlen munkavállalók lehetőségei beszűkülnek, az infrastruktúra, a környezetvédelem, az oktatás, tudomány és az elmaradott térségek fejlődési esélyei, a képzett idegen nyelveket tudó munkavállalók lehetőségei javulnak. Az új államok számára a legaggasztóbb kérdés az, hogyan történik meg a két térség közötti kiegyenlítődés. A fejlettebb államok gazdasága elnyomja-e a helyi vállalkozásokat, kiszorulnak-e a hazai termékek saját nemzeti piacukról, miután alulmaradnak a piaci versenyben. Ezért nem mindegy, hogy a támogatásokból az egyes tagállamok milyen mértékben részesülnek, mert a támogatottabb termékek olcsóbban kerülnek be a gazdasági körforgásba. Pl az agrártámogatások mértéke sok vitát váltott ki AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGTANA A második világháború után Európa egyesítését siettette az újabb háborús összeütközéstől való félelem, az USA melletti meghatározó világpolitikai szerep

megőrzésének szándéka, a gazdasági versenyképesség. Mivel a nemzetállami érdek erősebbnek bizonyult, a politikai egység megvalósításának szándékánál, első lépésként a gazdasági integrációt kellett megteremteni. Az integráció több fontos szakaszát különböztetjük meg. A szabadkereskedelmi területen belül megszűnnek a vámok és a mennyiségi korlátozások, külső kapcsolatokban ezt az egyes tagállamok önállóan szabályozzák. A vámunióban már az unión túli országokkal szemben is egységes a vámpolitika. A közös piac továbbfejlesztésével születik meg az egységes piac, amelyben már egységesülnek a technikai, környezeti, egészségügyi szolgáltatásokat, adókat érintő szabályok, a szakképzettségeket kölcsönösen elismerik A gazdasági integráció utolsó szakaszában létrejön a gazdasági és monetáris unió. A Beneluxállamok már a két világháború között vámuniós megállapodásokat kötöttek egymással

1957ben létrejött az Európai Gazdasági Közösség 1968-ra megteremtődött a vámunió és a közös piac. 1992-re lényegében megvalósult az egységes európai piac A gazdasági integráció utolsó szakaszának kiépítése a 70-es évek végétől vett lendületet. Az európai monetáris rendszer a valuták árfolyam-stabilitására törekedett, emellett létrehozta elszámolási pénzként az európai valutaegységet (ECU). Az 1992-es maastrichti csúcstalálkozó szigorú pénzügyi, költségvetési elvárásokat fogalmazott meg a tagállamok gazdasági-pénzügyi helyzetére vonatkozóan (meghatározott nagyságú infláció, költségvetési deficit, államadósság, kamatszint, stabil nemzeti valuta). A monetáris politika irányítását az Európai Központi Bank vette át, a nemzeti valutákat 2002-től 11 országban felváltotta az euró. Az Unió gazdasága a „négy szabadság” elvére épül. Az európai integráció egyik legfontosabb célkitűzése egy olyan

egységes, határok nélküli belső tér és piac kialakítása, amelyben a globális értelemben vett kereskedelem – akadályok és tagállami korlátozások nélkül – kialakulhat. A közös belső piac megvalósításának feltétele olyan rendszer kiépítése, amelyben az ún. ˝négy alapszabadság˝ - tehát az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgása megvalósulhat. Ezek megvalósítása vezet majd el ahhoz, hogy az integráción belül a különböző nemzetiségű munkavállalók külön engedély nélkül bárhol munkát vállalhassanak, letelepedhessenek, létrejöjjön a vámunió és az egységes vámtarifa, mindenhol érvényesüljenek és alkalmazást nyerjenek az Európai Unió jogi normái stb. Ugyanakkor számos korlátozás is létezik, különösen az új belépőkre vonatkoztatva (pl. munkaerő-piaci korlátozások, az euró bevezetésének feltételei stb.) A közösségi pénzalapok a tagállamok által befizetett kvótákból

jönnek létre, az Európai Bizottság felügyeli őket, és több célra felhasználhatók. Kiemelt cél a régiófejlesztés, az elmaradottabb régiók felzárkóztatása. Emellett oktatási, tudományos, kulturális, gazdasági (mezőgazdasági) stb. támogatásra is fordíthatók Az uniós támogatások pályázati alapon felhasználhatók. A GAZDASÁGI GLOBALIZÁCIÓ ÉS A NEMZETKÖZI NAGYVÁLLALATOK A globalizáció az anyagi, szellemi javak, szolgáltatások, információk szabad áramlását jelenti. Jelentősen megváltoznak a gazdaságon belüli arányok A javak és szolgáltatások alkotta reálgazdaság jelentősége csökkenőben van, míg a pénzügyi gazdaság teljesítménye folyamatosan bővül. Ez együtt jár a tudás és szakértelem felértékelődésével A gazdasági globalizációban meghatározó szerepe van a helyi és a nemzetközi termelést összekapcsoló nemzetközi nagyvállalatoknak és a regionális integrációknak. A nemzetközi vállalatok a

XIX. századi kezdetek után a XX században terjednek el tömegesen az USA-ban, majd Nyugat-Európában és Japánban. A korai időkben a gyarmatok, fejletlen területek olcsó nyersanyagára, munkaerejére települtek rá, később a fejlett országokban is megjelentek, a helyi piac ellátását megcélozva. A korai idők többközpontú multinacionális vállalattípusa laza szervezetben működő leányvállalatokból állt, közöttük nincs munkamegosztás, a döntéseket a központban hozzák meg. Ezek a multinacionális vállalatok beépültek az adott ország gazdaságába A 70-es évek második felétől terjedtek el a nemzetek feletti, transznacionális vállalatok, amelyek függetlenedni igyekeznek a helyi hatalomtól. A leányvállalatok között munkamegosztás jön létre, azok egy-egy termék gyártására szakosodnak. A döntéseket nem a legmagasabb szinten hozzák, hanem a regionális vagy a termékcsoportonként specializált igazgatóságokban. Megváltozott a

nemzetközi nagyvállalatok területi elhelyezkedése. A fejlett térségekbe kétszer annyi működő tőke irányul, mint a fejletlenebb országokba. A helyi erőforrásokat és piacokat kihasználva a beruházásokról a hangsúly áttevődött a hatékonyságnövelő és stratégiai előnyöket érvényesítő befektetésekre. A globalizáció több problémát is felvet. Sokak szerint a folyamat a nyugati civilizáció érdekeit képviseli elsődlegesen. A második világháború végén, az USA vezetésével kiépülő rendszer a Nemzetközi Valutaalappal, Világbankkal, majd az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezménnyel pénzügyi alapon szervezte újjá a világot. Kritikusai szerint a rendszer valódi feladata a Nyugat érdekében történő „exportfinanszírozás”. A tőkés gazdaságban a magas nyereség érdekében folyamatosan bővül a termelés. Nem csak a termékeket, de a fogyasztási szokásokat is igyekeznek exportálni. Mindez a természeti

környezetet sodorja végveszélybe. A transznacionális vállalatok megjelenésével jelentősen megnő a nemzetgazdaságok termelése, technikai színvonala, másrészt összeütközésbe kerülnek a helyi hatalmakkal, mivel függetlenedni igyekeznek attól. Vám Közadó formájában alkalmazott kereskedelem-politikai eszköz. Ármódosító tényezőként érvényesül a vámhatáron áthaladó áruk árában. Rendszerint , importra vetik ki de vannak export és tranzit vámok is. A vám megemeli az import árszínvonalát ill differenciálódhat, az egyes országok árai közt és befolyásolhatja azok versenyképességét, költségvetési bevételt eredményezhet, befolyásolja a hazai termelést, foglalkoztatást, gazdasági növekedést. Közgazdasági szabályozó szerepe a merkantilizmus kibontakozásával került előtérbe. Jogi státuszuk szerint vannak autonóm és szerződéses vámok. Az előbbieket egy ország törvényhozása alakítja, utóbbiakat a

partnerországokkal kötött két és többoldalú egyezmények alapján jönnek létre. Alkalmazásuk célja szerint lehetnek fiskális és védővámok. Előbbiek fő célja a költségvetési bevétel növelése, az adóztatás. Az utóbbiak főként az import visszaszorítását szolgálják. Magyarországi vámszedésről első adataink Könyves Kálmán törvénykönyvéden van nyom. A valaha legfontosabb vásárhelyeken szedett vám később a külkereskedelem vámjává alakult. Harmincadot először a XIII. században említik a források Az 1867. évi kiegyezés rendelkezései értelmében Magyarország és Ausztria közös vámterületté egyesült. 1872-ben az adó és vámhivatal szétválásával alakult meg az önálló vámhivatalrendszer (Vám- és Pénzügyőrség). A Monarchia felbomlásával az Ausztriával közös vámterület megszűnt. 1973-ban Magyarország csatlakozott az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményhez (GATT). Kvóta: Általános

értelemben valamely egységre megszabott engedélyezett hányad. A külkereskedelemben mennyiségi korlátozásokat jelent, amikor a két vagy több szerződő fél bizonyos árukra importkorlátozást foganatosít. A kiegyezési törvényben az említett fogalom más értelemben szerepel: a két ország, Ausztria és Magyarország közös ügyei költségeihez történő hozzájárulás. Magyarország kezdetben 30%, 1908-ban már 36,4%-kal járult hozzá a közös költségekhez amely a magyar gazdaság növekedését jelezte. Szubvenció : Az állam által a gazdálkodási egységekhez (lakosságnak) nyújtott pénzbeni, vagy természetbeni juttatás illetve az utóbbiak állammal szembeni kötelezettségének elengedése vagy mérséklése. Lényegében az állam egyik gazdaságszabályozó és társadalom illetve szociálpolitikai eszköze. Meghatározott feltételekhez kötik és meghatározott ideig nyújtják Dömping : A piacok (főként külpiacok) elárasztása a kialakult

árviszonyokhoz, ill. termelési költséghez képest igen alacsony áron kínált árukkal. Az I. világháború után vált gyakorlottá, hogy a monopóliumok ily módon törték le versenytársaikat a külföldi piacokon gyakran önköltség alatti árakból származó veszteségeket a belföldi piacon magas monopol árakkal ellensúlyozták. A jelenkori nemzetközi kereskedelemben tisztességtelen versenynek számít. A multi- és transznacionális vállalatok Magyarországon (A TŐKÉS GAZDASÁG KIÉPÜLÉSE MAGYARORSZÁGON A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN) A harmadik évezred kezdetére Magyarországon mind a termelői, mind a bankszférában lezárult a privatizáció. Hazánk kormányai a működőtőke beáramlását 1988-tól mindvégig segítették. A nemzetközi nagyvállalatok kezdetben az állami vállalatokat vásárolták fel, rátelepedve a képzett munkaerőre és a meglévő infrastruktúrára. A későbbiekben a határmentiség, a helyi adókedvezmények, ipari parkok,

nemzetközi támogatások nyújtotta előnyök is befolyásolták a nemzetközi nagyvállalatok helyválasztását. 1998-ban a külföldi befektetések több, mint háromnegyede Közép-Magyarországra és a Dunántúlra érkezett (elsősorban az élelmiszer- és gépiparba, illetve gépjárműalkatrész-gyártásba). Kiemelkedik ebből a szempontból Győr az ország nyugati régiójában. A nemzetközi cégek jelentős mértékben meghatározták a magyar gazdaság teljesítményét. A 90-es években a transznacionális vállalatok nyereségük többségét visszaforgatták a termelésbe (Audi, IBM, Sony, Philips, Siemens, Nokia stb.) Az évtized végére romlott Magyarország helyzete Lengyelország már jóval több működőtőkét vonzott, mint hazánk. Ennek oka, hogy a 90-es évek második felétől a magas volt az infláció: 14,3 %‚ nőttek a bérek, telítődött a belső piac. Nem alakult ki az erős hazai kis- és középvállalkozói réteg, mert tőkeerőben nem

versenyezhetett a multinacionális vállalatokkal, illetve állami támogatás hiányában a piaci versenyben is alulmaradt. A multinacionális vállalatoknak, üzlethálózatoknak ugyanis elsősorban piacra van szükségük, mert a bővülő termelés a növekvő profitigény következtében egyre szélesíteniük kell fogyasztóik táborát. Vonzó számukra az olcsóbb, de szakképzett munkaerő, az elfogadható infrastrukturális háttér, az állami, illetve helyi önkormányzati támogatásokból fakadó előnyök (pl. adómentesség) Pozitív ugyanakkor, hogy sok új munkahelyet teremtenek, bár, ha szükséges, a nyereségesség érdekében meg is szüntethetik azokat. Transznacionális vállalatok Magyarországon A globalizálódó világgazdaság legfőbb hajtóerői és szervezeti formái a transznacionális vállalatok. A nemzetközi működőtőke-beruházások közel 80%-a a transznacionális vállalatok keretében bonyolódik le. 1999-ben a Magyarországon lévő összes

külföldi működőtőke-állomány értéke 19 milliárd USD-nak felelt meg, s ez a világ összesített értékének 0,4%-a volt. 1999-ben az egy főre eső működőtőke-állomány értéke közel 1900 USD volt, s ez a közép- és kelet-európai régió országai közül kimagasló értéknek számít. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentése szerint a magyar vállalati vagyon mintegy 40%-a külföldi befektetők tulajdonában van. 1999-ben hazánk GDP-jének mintegy felét az itt lévő transznacionális vállalatok leányvállalatai állították elő. Sőt, a külföldi tulajdonú társaságoknak még nagyobb súlya van hazánk külkereskedelmi folyamataiban. Mind a magyar export, mind a magyar import közel 80%-át a külföldi tulajdonú vállalatok állították elő, illetve bonyolították le. Az adatokat egyértelműen alátámasztja az a tény is, hogy a transznacionális vállalatok a régió országai közül hazánkat ítélik meg a legkedvezőbben.

Földrajzi helyzetünk (nevezetesen tranzitország Nyugat és Kelet között), a politikai stabilitás ténye, továbbá a liberális gazdaságpolitika a vezető telepítő tényezők. A kormányzat eddigi és tervezett infrastrukturális beruházásai a transznacionális cégek hazánkat érintő üzletpolitikájában várhatóan a jövőben kiemelt szerepet fognak kapni. Rendkívül kedvező tendencia az is, hogy egyre több a kutatási-fejlesztési hátteret, képzett munkaerőt igénylő külföldi működőtőkeberuházás