Kommunikáció | Felsőoktatás » A kommunikáció gazdaságtanáról

Adatlap

Év, oldalszám:2004, 5 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:82
Feltöltve:2009. február 03
Méret:111 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A kommunikáció gazdaságtanáról Rádió Finanszírozás: 1. kereskedelmi (hirdetésből fenntartott) 2. nem kereskedelemi (állami, közszolgálati, alapítványi stb) nálunk ez egybe is esik Fejlesztési technológia: - analóg (AM, FM) - digitális Rádióműsor (mint termék) jellemzői - Lényeg: kreatív jelleg + tartalom (mint újságnál), újdonság jelleg - Egypiacos termék: ma már közjónak számít, nem kell érte fizetni. - Nem anyagi jellegű. Ha „elfogyasztjuk”, nem semmisül meg; lehet rögzíteni, újrahallgatni stb. - Általános jelenlét a piacion.Mindenki számára elérhető a piacon - Azonnaliság: termelés – fogyasztás egy időben történik meg. - Rugalmasság: 1 műsor a legkülönbözőbb piacokon adható 1 időben. - Termelés határköltsége: ∅ (új hallgató kiszolgálása nem jelent plusz költséget) - Szabályozás iránt igénye van. A hullámokat szabályozni kell; frekvenciasávos korlátozottak stb. TV-re is ugyanezek

jellemzőek, KVVE a határköltséget, ami a tévénél NEM ∅. Rádiózás elterjedése 20-as évek: tömegcikké válik. (USA 1912-es törvény: a kábel nélküli infó átadásra vonatkozott.) A háború közbeszólt: állam igyekezett monopolizálni háborús célokra. Háború után: szabad rádiózás. USA: távíró jogokat birtokolta, meg akarta szerezni az összes szabadalmat. 1919: A General Electric-en belül az RCA létrehozása. (Erős amerikai hatás, vezetőség) - később nagy gyártó cégek is beszálltak ebbe a társaságba (pl. telefongyártó cégek) 1920 nov.KDKA rádiósugárzás indítása 1922. WEAF rádió kezdeti felfogás: adásidőt pénzért kiadják és majd így lesz tartalom Kezdetben: a műsorokat 1-1 cég támogatta, a szolgáltató meg sugározta.  Kereskedelmi rádiózás kialakulása /Első reklám: szappangyártó cégé; innen a szappanopera elnevezés / 1922 aug. 28 Első rádióhirdetés /gyártó cégek szponzorálnak / 1927 – RADIO

ACT törvény,  Szövetségi Rádió Bizottság létrehozása (jogok kiosztása, betarttatása) USA-ban: - a rádió a helyi piacokra épül (mint a sajtó) a közösség, vidék stb. sajátosságai alapján - gyorsan létrejönnek a helyi rádiók (újságokra épülve) - WASF kezdeményezi a rádióadók összefogását - 1926 Az NBC-t létrehozza az RCA, a CBS-t pedig a Columbia NBC: pénzt kér a műsorokért. CBS: adásidő felett rendelkezés jogát veszi meg; a műsoridőt maga adja el a cégeknek. Az USA-ban a szórakoztató funkció és a kereskedelmi jelleg a domináns. 1970-től kialakul a közszolgálati rádiózás is.  1967: Public Broadcasting Act Európai modell (eltérő fejlődés): I. világháború után, ami fontos a kormányok számára: fejlődés és felújítás(sérült nemzetállamok) - nemzeti egység megteremtése a rádió segítségével (az állam nem akarja kiadni a kezéből) Anglia: 1922.BBC – 5 társaság kap műsorszórási

lehetőséget; ezek hozzák létre a BBC-t Közintézménnyé alakítják 1970-es évekig tart Európában az állami monopólium, de 1976-ban az olaszországi Alkotmánybíróság megdönti ezt az állapotot. Magyarország - rádiót a Magyar Posta létesítette (telefonos hírmondóból alakult ki) - díj fejében sugárzott - központosított, közszolgálati monopólium - független (illegális) rádiók is megjelennek, 1958-tól jegyzik őket. („kalóz” rádiózás: mert tengerentúlról, tengerentúlra megy) Műsorszolgáltató típusok - állami rádió (állam finanszírozza, monopol műsorszolgáltatás); célja a kormányzat szolgálata - közszolgálati (egy részük lehet magántulajdonban, pl. oktatási célú rádió, vagy fogyasztóvédők rádiója; céljuk a tájékoztatás, a hitelesség és a nevelés (szórakoztató elemekkel) - kereskedelmi (üzleti alap); célja a fogyasztói igények kielégítése úgy, hogy nyereséges is legyen - szabad rádiók (köztes

rádió); nem olyan sok szórakoztatás, mint a kereskedelmiben, de nem olyan spártai, mint a közszolgálati; előzmény: kalózrádiók. Nehéz az arculat megőrzése ezeknél a rádióknál. Termelés és terjesztés - belső forrásokkal - külső forrásokkal (lemezcégek, hírügynökségek, hálózatok) - szindikálás: adott hálózaton keresztül elérhető műsort a hálózaton kívül is értékesítik (pl. brazil sorozatok bejövetele) 4 kategória (terjesztés folyamán): 1. programköltség (TV-nél jellemzőbb és fontosabb; sztárok költségei) 2. műszaki költségek előállítási költségek 3. értékesítési költségek 4. igazgatási, adminisztrációs költségek A hálózat lehetővé teszi, hogy enyhítsenek a költségeken.minél több emberhez jusson el - Interferencia veszélye mindig fennáll a rádióban. (A mostani digitális technika ezt ki tudja védeni.) Analóg műsorsugárzás kiegészítői: - RDS adatszórás - kihangosítás - (USA)

személyhívó szolgáltatás autórádió (képernyőre szöveges infó kiírása) - háttérzene szolgáltatás (műsoridő alatt végig halk zenét sugároznak; ilyen pl. az áruházakban) Verseny a rádiózásban - kialakultak a regionális hákózatoj - EU: lokalizálódás és erős szakosodás Hirdetési piac – reklám - a közszolgálati is igénybe veszi, mint forrás Szponzorálás: - másik bevételi forrás; ellenszolgáltatásért nyújtott pénzügyi támogatás Nemzetközi szabályozásra szükség volt: interferenciaveszély, frekvenciák szétosztása, nemzeti piac szabályozása, műsortartalmak szabályozása. Rádió iránti kereslet az éves során átalakult: - anno elsődleges infó és szórakoztató forrás volt (a TV megjelenéséig)  új technika: hordozható, autórádió  állandó igény kielégítése A TV-nél + vizuális információ – a rádióhallgatás visszaszorult. - a rádióhallgatás más tevékenységek kíséretében jelenik meg

(háttérzene) 1978. rádiózással kapcsolatos tevékenységek felosztása: 1. akadályoznak (pl szereplések közvetítése) 2. kevéssé segítik 3. alkalmas Tényezők: - életkor - nemek közti különbségek (férfiak gazdaságilag aktívabbak) - képzettség szerint nincs nagy eltérés - a területnek nincs jelentősége - külföldi adók hallgatása, külföldre sugárzás Hallgatottság mérése fontos a hirdetők számára, de a háttérhallgatás miatt nehéz mérni. A vételkörzetet és a hallgatók számát nehéz behatárolni. Mérés: - napló vezetése; 1 hetes; milyen adó milyen műsorát hallgatta; korlát: az ember emlékezete - előző napos kérdezés; könnyebb a felidézés - központi helyen megrendezett zenehallgatás (tetszés – nemtetszés) TV műsorok – színesebb élmény, képekre épül Vannak fizetős műsorszámok.* I. Tartalom: általános és szakosodott II. Vételkörzet: helyi, körzeti, nem külföldre irányuló határokat átlépő

tévézés stb Műholdas adás: - eredetileg egy nemzet piacára készültek (pl. SAT1, RTL) - már eleve EU közösséget céloznak meg (sportcsatorna, hír tv-k) - USA-ból indult, szinte az egész földre (PL. CNN) III. Finanszírozás: ingyenes és fizetős (3 állapot) - USA 70-es évek: kábelrendszer (előfizetési díjért) „subscription fee” - Díjcsomagok létrejötte (külön pénzért) „premium” - Csak műsorszámokat fizet a néző „pay preview” * Platform kifejezés: kábel és műhold szolgáltatja a műsorokat, akár több szolgáltatón keresztül. IV. Műsorok: terjesztési technika szerint - földfelszíni - kábel - műhold - web tv A TV a leghatékonyabb médium a komplex funkció miatt. Motiváció: az elmenekülés iránti igény. Változások: - eltolódik a családalapítás, a szabadidő a TV-nézésre megnövekszik - kitolódik az átlagéletkor - nőtt a készülékellátottság (háttér televíziózás) 2 fajtája (ha figyelünk is):

„figyelmes nézés”, „beleélő nézés” - terjed az otthoni Internet használat (ez támogatja is, csökkenti is a TV nézést) De MARAD a TV a listavezető médium. Reklámok - a nézők többsége nézi, a műsorok részének tekintik - igyekeznek szórakoztatóvá tenni Befolyásoló tényezők: - életritmus - időbeosztás - munka stb. - műsorkínálat meghatározó. (A sokcsatornás modellben nincs igazi kereskedelmi verseny) Az új csatorna is hasonló lesz, mint a többiek. - demográfiai tényezők - életkori sajátosságok Nézettség mérése: - naplós forma - személyes megkérdezés - műszeres vizsgálat (számítógépes mérés a készüléken) Mérések alapján: - elért közönség (legalább 1 percig nézett műsor) - nézettség (1 percnyi adás közönségnagysága) - közönség (műsor nézésének részesedése a teljes közönségből) A reklámok nézettségét is mérni kell: bruttó, nettó + még vlmi elérése (sajnos igen nehéz volt

követni a tanár motyogását és itt egy rövid időre elvesztettem a fonalad nagy idegességemben) Költségtakarékosság: pl. szindikálás s sikeres műsorok pénzea sikertelenebb műsoroknak Megjelenő probléma: erőszak és nemiség ábrázolása – szabályozás és cenzúra Szabályozás: - USA-ban szólásszabadság van mindenek felett (közérdekre való hivatkozása9 - Európában: Római Egyezmény - Más országokban a médiatörvényen belül, vagy külön reklámtörvény - Országhatárok átlépéséről szóló egyezmény (alapszabályok megfogalmazása) Digitális média – 1993. www kialakulása - új médiatermékek (chat) - régi médiatermékek digitalizálása (újság honlapja) ezt a könyvből kiegészíteni KELL Multimédia ágazat  - Meghatározás: digitális jel összeszerkesztéséből létrejött, u. azon rendszer által nyújtott infók összefüggő halmaza, amihez a fogyasztó interaktív módon kapcsolódik. Képesség: a fogyasztó a

használat során a valós időben képes lesz befolyásolni a tartalmat. 1985: első CD Rom 1995: multimédia PC (MPC) Konvergencia: =összetartás; a számítógépek és a szórakoztatóipar összeépülésével számolnak Különböző hálózati platformok képessége: - lényegét tekintve hasonló szolgáltatásokat továbbítanak (pl. telefonálni vonalason, mobilon, számítógépen) - az elektronikai készülékek épülnek össze (pl. TV – videó, Grundig – Sony, kompatibilisek) A TV fejlesztése /innováció / pl. egy új műsor szerkesztése nagyon költséges Digitális rádió műsorszórás: 1989-től - jó hangminőség /nincs áthallás / - földrajzi akadályok leküzdése - kiegészítő szolgáltatások (pl. RDS) könyvből ezt is ki kell egészíteni, de a tanár azt mondta, az utolsó 2 fejezet NEM FONTOS annyira, mint az ELSŐ 5 fejezet.