Oktatás | Didaktika » Tankönyvek elemzése, tanulást irányító funkciójuk és didaktikai apparátus szempontjából

Tankönyvek elemzése tanulást irányító funkciójuk és didaktikai apparátus szempontjából: kérdések, feladatok, problémafelvetések, illusztrációk, táblázatok, diagrammok, összefoglaló ismétlések, stb szempontjából A tankönyv egy olyan taneszköz, amely az oktatás folyamatában felhasználható, és a tantervben meghatározott oktatás céljának elérését segíti elő, tanulásirányító szerepet tölt be. A tankönyv egy-egy tantárgy anyagának tudományos, a tanulók számára eredményesen felhasználható feldolgozása, kifejtése, rendszerezése, amely figyelembe veszi az általános és az adott tantárgy sajátos didaktikai követelményeit. A tankönyv az ismeretszerzés egyik forrása, de nem kizárólagos szerepű. Az egyik általános cél az, hogy a tankönyvek ne csak a szövegszerű tanulás, hanem a tanuló sokoldalú fejlesztésének eszközei legyenek: Mozdítsák elő a gondolkodás, a gyakorlati alkalmazást, az önellenőrzést. A

tankönyv, tanulást irányító funkciója legfőképpen nem a tananyag illusztrálása, hanem az aktív és önálló tanulás segítése. A munkáltató tankönyvek lépésről lépésre irányítják a tanulást. Ha az oktatás több könyv használatára épül, a tankönyv összefoglaló, tájékoztató és a feldolgozásban eligazító szerepet tölt be. Bizonyos tankönyvekben fontos elv, hogy az ismeretek felépítése, kifejtése a tipikus tapasztalatokból induljon ki (induktivitás) és az alkalmazás szintjén térjen vissza a tapasztalatokhoz (deduktivitás) A tankönyv az oktatástechnológiai eszközökön belül a nyomtatott eszközök csoportjába tartozik, leginkább tanulók által használt segédlet, a legteljesebb értékű, összefoglaló jellegű ismerethordozó. A jó tankönyv kritériumai: tudományos meggyőző erő, korszerű kifejtése a tananyagnak, teljes hűség a tantárgy szelleméhez, világos és jól érthető, áttekinthető szerkezet,

egészségügyi követelmények betartása (betű, papír, szín.) Ugyanazt a tananyagot többféle tankönyvben lehet feldolgozni, ilyenkor a feldolgozás módja, a kifejtés didaktikai rendszere tér el egymástól. „A tankönyv azzal a rendeltetéssel készül, hogy a tanítási órán a megfigyelés, a problémafelvetés és a feladatmegoldás, vagyis: a tanulás eszköze legyen” Szokolszky István, 1972. Az elmúlt harminc-negyven évben jelentősen gyarapodott a tanítási órán is felhasználható tankönyveknek (munkafüzetek, feladatlapok) és más taneszközöknek a száma. A készlet nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is fejlődik, alkalmasabbak a pedagógiai munkákra, mint elődeik. A tanítás-tanulási folyamat egészét tekintve, a tartalom, a szervezeti formák, a módszerek és eszközök eleme mind fontos, ezen belül, mint e rendszer elemei, a taneszközök nem akcidentális (esetleges véletlenszerű), hanem a tanulás hatékonysága

szempontjából a rendszer más elemeivel egyenlő fontosságúak. „ A tankönyv a rendszeren belül csak akkor kapja meg az őt megillető funkciót, ha nem egyszerűen az oktatási módszereket gazdagító tényezőként értelmezzük, hanem olyan alapvető tényezőként, amely – a rendszer többi tagjával kölcsönhatásban lévén – erőteljes befolyást gyakorol a tartalom nevelő és képességfejlesztő hatékonyságának egy-egy adott szervezeti és metodikai koncepcióban történő megvalósulására.” A dolgozat tárgykörében maradva, és a tankönyvet, mint taneszközt értelmezve, fontos feladat a tanítás-tanulás folyamatában a megfelelő tankönyv kiválasztása. Egy nagyon fontos tényező a magunk rendelkezésére álló vagy elérhető tankönyvek lehetőségei. Fontos még a didaktikai feladat és tartalom elemzése továbbá miféle tanulási stratégiával célirányos az adott tankönyvet feldolgozni ; a tanulók különböző csoportjainak

megfelelően és a pedagógus személyi lehetőségeivel számolva. A tankönyvi ábrázolásnak nagyon fontos szerepe van a tankönyvek tanulást irányító funkciója szempontjából, a valóságnak síkszerű formában történő bemutatása. Az a rendeltetése, hogy az oktatás folyamatában a szemléltetést és a hozzá társított szellemi tevékenységet lehetőségeivel adekvát módon segítse. A didaktikai kidolgozás szerint lehet motiváló, magyarázó, összefoglaló funkcióval alkalmazható az oktatás különböző szakaszaiban. A tankönyvillusztráció a tananyag megértésének, ismeretek elsajátításának, az érdeklődés serkentésének, a tanulási készségnek és az esztétikai nevelésnek fontos segédeszköze. A szöveg és a kép kapcsolatát, arányát, az illusztráció stílusát, jellegét és technikáját sok-sok összetevő határozza meg. Ezeket esetenként különböző szempontokkal kell összhangba hozni, mert például az általános iskola

alsó tagozatában az illusztráció jelentősége szinte a szöveggel egyenértékű, sőt a képek fantáziakeltő tekintetében azt felül is múlhatja, ámde az illusztráció a nyelvkönyveknél inkább csak ábrázolásra és szemléltetésre hivatott, mintegy vizuálisan bemutatva a fogalmakat. Megint más szempontok érvényesülnek az irodalmi szemelvényeknél, ahol a képzőművész a vizualitás nyelvén próbálja a költő, író mondanivalóját megfogalmazni. A történelmi és ún Olvasókönyvek esetében fontos feladata az illusztrációknak a kor levegőjének felidézése, és a hangulatkeltő képzőművészeti alkotások átírásának van nagy jelentősége. Ugyanakkor a természettudományos tankönyvek illusztrációinak legfontosabb szerepe a világos, magyarázó rajz, amely teljes egyértelműségével rögzíti a tananyag szövegének tartalmát. A táblázat számszerű adatok, jelenségcsoportok, minőségi jegyek valamely logikai összefüggés

alapján rovatokba foglalt, jól áttekinthető csoportosíthatása. Használatát és készítését már az általános iskola alsó tagozataiban elsajátítják a tanulók. A diagramm a szemléltetés egyik gazdaságos és nagy hatásfokú módja. Többféle összefüggésre ráirányíthatja a figyelmet, sematikus szimbólumai érdeklődést keltők, fokozzák az adatok, összefüggések tanulmányozásához szükséges koncentrálóképességet. A tankönyveknek rendelkezniük kell az imént említett grafikus elemeken kívül olyan használható írásos anyaggal, amely nem csak a tantárgy anyagát, hanem az ahhoz szükséges felkészülési lehetőségeket is tartalmazza. A korszerű tankönyvek rendszerint külön tanulásirányító apparátust is magukban foglalnak, például kérdéseket, feladatokat. Az összefoglalás általában egy-egy témát lezárandó jelenik meg. Az ismeretek rendszerezésének ez a legegyszerűbb módja, a lényeg kiemelése, a kevésbé fontos

jegyek mellőzése. Nélkülözhetetlen a logikus gondolkodás fejlesztése, az ismeretek rögzítése szempontjából. Esetleg kérdéseket is tartalmazhat a tankönyv ugyanúgy, mint annak egésze. Ez fontos és gyakran visszatérő eleme a tanítás írásbeli formájának. Funkciója a tájékozódás, amely az összefoglaló részeknél a már ismert dolgokra irányul. A figyelmet a még ismeretlen problémára, vagy a meglévő ismeretek közötti összefüggésekre tereli. Ha kérdéssorok szerepelnek a könyvben, azok között jól megtervezett logikai kapcsolatnak kell szerepelnie és meghatározott képzési célt kell szolgálnia. Az egyes tantárgy feldolgozása során a tanár által a tankönyvből kijelölt feladatok - rendszerint – tanulói egyéni munkával elvégezendők. Ebben az értelemben meg kell különböztetnünk házi és iskolai ( órán közösen vagy egyedül ) feladatot. Megfelelő segédeszközök - munkafüzetek, programozott tankönyvek – azt

is lehetővé teszik, hogy a tanulók feladatsorozatok segítségével új ismeretekre is szert tegyenek. A feladatok kijelölésében legtöbbször a tankönyvek anyagát használja fel a tanár, ezekre a feladatokra érvényesnek kell lennie, hogy a tanuló legyen birtokában a feladat megoldásához szükséges ismereteknek és készségeknek. Értse meg a tankönyvben szereplő kérdést, problémát, ismerje a helyes megoldás módszerét, technikáját. A tankönyv fontos szerepet játszhat tanári részről a házi feladat megadásában, diák oldalról pedig annak a megoldásában. A házi feladat a tananyag feldolgozásában olyan feladat, amelyet tanítási időn kívül, egyéni munkával végeznek a tanulók. A tanári hozzáállástól függően lehet a tankönyv fontos szereplő a dolgozatra való felkészülésben, a házi feladat meghatározásában, az osztálymunka segítésében és az olyan ismeretek elsajátításában, amelyre esetleg a tanóra keretein

belül nincs lehetőség. Irodalomjegyzék: - Farkas György: a tankönyvek esztétikumának pedagógiai funkciója Ped. Szle, 19656sz - Pedagógiai lexikon Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976 - Nagy Sándor: Az oktatáselmélet alapkérdései Tankönyvkiadó, Budapest, 1984 - Pedagógiai kézikönyv Tankönyvkiadó, Budapest, 1980 - Felnőttoktatási kislexikon Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1987 - A többkönyvű oktatás felé Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtudományi és Módszertani Központ, Budapest, 1995