Tartalmi kivonat
Vázlatok a Nemzetközi bankműveletek című tárgyhoz K é s z í t e t t e : B o r s o s G a b r i e l l a b g a b i @ t a n c s i c s - o h a z a . s u l i n e t h u NEMZETKÖZI BANKMŰVELETEK 1. előadás 2000. február 10 Jegyzet: Vizsga: Gellért Andor: Külgazdasági pénzügyek (KJK, 1993.) Devizakódex (1995. évi XCV tv a devizáról) 6/1997. MNB rendelkezés Írásban. A külkereskedelmi tevékenység fejlődése 1947-1967: kötött tervutasításos gazdálkodási rendszer a külkereskedelmi tevékenység is eszerint működött, állami monopólium volt 1-1 termékre, tevékenységre alapítottak vállalatokat néhány szak-külkereskedelmi vállalat bonyolította a külkereskedelmet az ’50-es évek közepén 9 nagy iparvállalat önálló külkereskedelmi jogot kapott • a rendszer merev volt • nem kaptak információkat • közvetlenül piacra léphettek 1968-tól: új gazdasági mechanizmus nagyobb lehetőségek
Magyarországnak a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásban indirekt szabályozási rendszer volt a.) devizához kapcsolódó monopóliumok liberalizációja nehezebben indult meg b.) profilkötöttség nélküli, ún generalimpexek megjelenése (ezek bármilyen ügyletet lebonyolíthattak) • a vállalatok számára szerződéskötési kényszert írtak elő a szak-külkereskedelemi vállalatokon keresztül • bizonyos lazítás történt, de nem túl sok ’80-as évek elejétől: kereskedőházak megjelenése egyre több vállalat kérhetett eseti jelleggel külkereskedelmi jogot, melyhez technikai, tárgyi, személyi feltételek szükségesek 1988. január 1-től: alanyi jogon bármelyik cég folytathat külkereskedelmet • cégbírósági bejegyzésnél a tevékenységet fel kell tüntetni • MNB-hez be kell jelenteni ekkor vezették be az ÁFÁ-t privatizációs törvény 1991. évi XVIII tv a számvitelről törvény a gazdasági
társaságokról a hiánygazdaságból a kínálati piacgazdaságba léptek át a cégek 1988 előtt a külkereskedelemmel foglalkozó cégek száma nem érte el a 100-at, ez 5 év alatt 30-40.000 közé nőtt A bankrendszer változásai 1987. január 1 – megszűnt az egyszintű bankrendszer, kétszintűt alakítottak ki az MNB monopóliumai 1987 előtt: • emissziós monopólium (ma is) • pénzforgalmi számlavezetési monopólium • hitelmonopólium (ma kereskedelmi banki feladatok) • devizaforgalmi monopólium 5 bank kapott kereskedelmi banki jogosítványt: • MHB • Budapest Bank • OKHB • Általános Értékforgalmi Bank • Magyar Külkereskedelmi Bank ma kb. 50 kereskedelmi bank van Magyarországon első takarékpénztár: 1839-ben alakult meg első kereskedelmi bank 1841-ben alakult meg (Kossuth-bankó) MNB – 1924-ben alapították, 1947-ben államosították 1989 – belföldi devizahitelezés beindulása 1990 –
a külkereskedelmi fizetések bonyolítása a kereskedelmi bankok feladata } NEMZETKÖZI BANKMŰVELETEK 2. előadás 2000. február 24 1. Bankok alapszolgáltatásai: számlavezetés betétgyűjtés hitelnyújtás 2. Magyarországi kötöttségek: a forint a folyó tételekre konvertibilis csak, teljes konvertibilitással nem rendelkezik devizaszámla-vezetési előírások (DEVIZAJOGOSÍTVÁNYOKHOZ): • a bank számára MNB-engedélyt kell kérni (16/1995. MNB rendelkezés melléklete szerint) • feltételek: a.) tárgyi-technikai feltételek b.) személyi feltételek c.) szervezeti feltételek d.) egyéb feltételek a.) tárgyi-technikai feltételek - számítástechnikai hardver és szoftver biztosítása (devizaügylethez és az információ-szolgáltatáshoz, ami kell) - technikai távközlési eszközök ∗ telefon ∗ fax ∗ Reuter-monitor ∗ telerate ∗ swift (gyors, biztonságos üzenetközvetítő rendszer) - nemzetközi kapcsolatok ∗
leánybankok, fiókbankok ∗ bankképviseletek (ügyleteket szereznek az anyabanknak) ∗ levelező banki kapcsolat (ez a minimum); meglétéhez kontrollanyagokat néz a jegybank: kondíciós lista aláírásminta-gyűjtemény swift kulcs távirati kódtáblázat ezek kezelése - ügyletszám-rendszer kidolgozása - irattározási rendszer kidolgozása - valutapénztár kialakítása (lehet vegyes is) - biztonsági rendszer kiépítése - értéktár, értékmegőrzés kialakítása b.) személyi feltételek - vezető és beosztott szintjén szakirányú végzettség - szükséges a nyelvtudás (angol) - valutapénztárosnak, számítástechnikusnak is kell a nyelvtudás - külkereskedelmi ismeretekkel rendelkező személyek - ki kell jelölni az adatszolgáltatásért felelős személyt c.) szervezeti feltételek - devizafőosztály vagy elkülönített szervezet - a hatáskörök pontos meghatározása fontos - front- és back-office kollégák elkülönítése - bizonylati
fegyelem ellenőrzésére egy osztály kialakítása - limitfigyelési rendszer kidolgozása d.) egyéb feltételek - információszolgáltatás és könyvelés - devizaszámla-vezetés rendszere, azokon való könyvelés (árfolyam-különbözetek elszámolása fontos) - adatszolgáltatás: ∗ limitfigyelés ∗ könyvelési rendszer, amely információkat biztosít engedélyek devizaműveletekre: a.) teljes körű b.) részleges • devizahitel nyújtása devizabelföldieknek • devizaszámla-vezetés devizabelföldinek, devizakülföldinek, de: más pénzintézetnek nem • Ft-hitelt nyújthat belföldön devizakülföldi részére • devizabetéteket gyűjthet • határidős és azonnali kamatkockázati műveletek devizabelföldiekkel • vámhitelezés • pénzváltási tevékenység A fő különbség a kettő között, hogy a részleges jogosítvánnyal rendelkező bank nemzetközi területre nem léphet (nem lehet levelező kapcsolata sem). levelezőbanki
kapcsolat felvétele: 1. A bank az ügyfeleitől kér információkat: • milyen relációban van a legnagyobb forgalom • melyik országban, mely bankokkal létesítsenek levelező banki kapcsolatot (jó háttér, stabil ország) 2. Készítenek egy bemutatkozó levelet, és ehhez csatolják a legfrissebb éves banki jelentést 3. Kontrollokmányok elküldése (kondíciós lista stb) • távirati kódtáblázat • pl. devizanemekhez kódszámok összegekhez kódszámok hónapokhoz, napokhoz kódszámok bank fixszáma • pl. 2000 február 10-én csütörtökön 328 DEM megbízást ad: febr. = 2 10 = 10 csütörtök = 34 DEM = 12 328 = xxx fix = 825 KULCS = 925 NEMZETKÖZI BANKMŰVELETEK 3-4. előadás 2000. március 9-23 1. Ha létrejött a levelező banki kapcsolat, ez akkor csak egy technikai kapcsolat. Semmiféle kötelezettséget nem vállalnak 2. Egymással kockázatosabb kapcsolatba akkor lehet kerülni, ha kialakítják az egymással szembeni limiteket (ez a bankon
belül is megvan). Lépései: először meghatározzák az országlimitet és az országon belüli bankok számára vonatkozó limiteket. a.) Kereskedelmi ügyletekre vonatkozó limit b.) Devizaváltási ügyletek c.) Pénzpiaci műveletek (betét- és hitelügyletek) Banklimit: a bankok közötti – hitelbiztosítékok nélküli – kapcsolatrendszerében megállapított érték, amely a bank követelésének (kintlévőségének) legnagyobb megengedett mértékét és időtartamát adja meg egy másik bankkal szemben, akár belföldi, akár nemzetközi viszonylatban. Főbb limiteket terhelő ügyletek: Kereskedelmi Devizaváltási - akkreditív igazolás - garancia kibocsátása ellengaranciával - garancia felülgarantálása - spot (azonnali) - forward (határidős) - bankjegy Hitel - betételhelyezés - forfetírozás - határidős bankinstrumentumok leszámítolása - hitelnyújtás A bankok az országlimitnél nagyobb hitelt nem kaphatnak. Példa:
országlimit 12 M $ - A bank 6 M $ - B bank 5 M $ - C bank 12 M $ (ez a legjobb bank, ez maximálisan az ország limitjét kaphatta meg) Meghatározzák, hogy milyen ügyletek végeznek a bankok. Limitfajta Kereskedelmi Devizaátváltási Betét és hitel Összesen A 6M$ 6M$ 6M$ B 2M$ 2M$ C 10 M $ 2M$ 12 M $ Ha a három bank együttesen 12 M $-t már felhasznált, akkor függetlenül attól, hogy az egyes banklimiteket nem merítették ki, az országlimit kimerülése miatt mindhárom bankkal le kell zárni a limites ügyleteket. Az időkorlát lehet pl. hitelnél max 1 év, vagy egyes ügyleteknél pár hetes időszakot állapítanak meg, amit még átlátnak, és vállalható a kockázat Mindezt országra, illetve bankokra is meg szokták határozni Limitfigyelési rendszer: • a jól működő limitfigyelési rendszer beépül a bank könyvelésébe, automatikusan figyeli a kihasználtságot, ha a limitkorlátot túllépő üzletkötés megtörtént, azt nem engedi meg •
el kell utasítani a bankoknak ebben az esetben az üzletkötést • a limitek több irányban működnek, a partner bankok is meghatároznak limitet felénk, de gyakran ezek a limitek titkosak, talán a devizaátváltási műveletekre vonatkozó mértéket közlik • a különböző banki műveletekből adódó fizetési forgalmat le is kell bonyolítani; míg a hazai forgalom a klíringközpontokon keresztül történik, a nemzetközi fizetéseknél az ún., bankközi nostro, loro számlák rendszere szolgál erre, tehát ha valamilyen devizás műveletet akarunk végrehajtani, akkor rendelkezni kell abban a devizában valamilyen számlakapcsolattal 3. Könyvelési előírások: többdevizás könyvelési lehetőségek, az egydevizás (forint) helyett a devizában könyvelt tételek (számlák) egyenlege forintban készül, így a devizás tételeket át kell értékelni; fontos, hogy milyen rendszerességgel és milyen árfolyamon, hiszen ettől függ a bank által
kimutatott nyereség vagy veszteség az értéknapos könyvelés azt eredményezi, hogy a devizakönyvelési számláknak nem egy lehetséges egyenlegük van, mint a forintszámláknak 4. SWIFT-rendszer: Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunications ez feltétele a nemzetközi kapcsolatnak; nehéz bekerülni csak kifogástalan minősítésű bankok kerülhetnek be a rendszerbe 1977-ben indult be 100 ország, 4.000 bank a tagja jelenleg a rendszer központja Brüsszel rendkívül gyors, nagyon megbízható távközlési rendszer percek, másodpercek alatt lehet üzeneteket közvetíteni a díjtételek függetlenek a távolságtól, 1 üzent = 15 belga frank (kb. 80 Ft) a bankok számának növekedésével a fajlagos költség csökken az átutalásoknak van minimum-összege meghatározva a 7 minden napján, 24 órán keresztül, állandóan működő rendszer 5. Devizaszámla-tulajdonosok: csoportjai: a.)
devizabelföldi magánszemély b.) devizabelföldi vállalkozások c.) devizabelföldi szervezetek d.) devizakülföldiek (magányszemély, jogi személy, szervezet) e.) devizakülföldiek konvertibilis forintszámlája devizabelföldi: • magánszemély esetén – aki személyi igazolvánnyal rendelkezik • szervezet esetén – a bejegyzés szerinti székhely határozza meg devizakülföldi: • magánszemély esetén – aki útlevéllel rendelkezik • külföldi székhelyű szervezet a devizaszámlát csak névre lehet kötni a devizaszámlán történő bárminemű mozgást mindig meg kell, hogy előzze jogcímvizsgálat a devizaszámlák is titkosak a jogszabály behatárolja, hogy • ki létesíthet devizaszámlát • milyen okmányokkal lehet devizaszámlát nyitni • ki rendelkezhet a devizaszámla felett • terhelési és jóváírási jogcímei mik lehetnek a.) devizabelföldi magánszemély • minden 18 éven felüli, személyi
igazolvánnyal rendelkező állampolgár nyithat • a számlanyitás személyi igazolvánnyal történik • lehet több névre is kötni • rendelkező személyek: - számlatulajdonos - meghatalmazott devizabelföldi - közeli hozzátartozó - devizakülföldi magánszemély • leggyakoribb jóváírások: - turistaellátmány - ajándék • terheléseknél: - bármilyen devizára átváltható - belföldön csak forintban használható - gyógykezelés, utazások, orvosi ellátás b.) devizabelföldi vállalkozások • egyéni vállalkozások, társas vállalkozások • számlanyitás okmánya: - alapító okirat, társasági szerződés - cégbírósági bejegyzés - vállalkozói igazolvány • rendelkező személyek: - számlatulajdonos - meghatalmazott devizabelföldi - meghatalmazott devizakülföldi (elsősorban vegyes vállalatok) • • • • jóváírások: - exportárbevétel - felvett devizahitel terhelések: - folyó fizetések - külföldön igénybevett
szolgáltatások - devizahitel törlesztése egy devizaszámla lehet csak kötelező a jogcímvizsgálat; jogcím nélkül nem kezelik le a bankok az átutalást c.) devizabelföldi szervezetek • alapítványok • számlanyitás okmánya: - alapító okirat • rendelkező személyek: - számlatulajdonos - meghatalmazott devizabelföldi - meghatalmazott devizakülföldi • csak az alapító okiratban meghatározott jogcímeken lehet terhelni és jóváírni (ha van vállalkozási tevékenységük is, nyithatnak vállalkozói devizaszámlát is) d.) devizakülföldiek (magányszemély, jogi személy, szervezet) e.) devizakülföldiek konvertibilis forintszámlája • magánszemélyek, illetve jogi személyek • számlanyitás okmánya: - útlevél, illetve cégbejegyzés • rendelkező személyek: - számlatulajdonos - meghatalmazott devizabelföldi - meghatalmazott devizakülföldi • lehet jóváírni és terheli speciális tételeket is, pl. ingatlaneladás bevétele,
felszámolásból befolyó összeg, külföldi munkatárs nettó jövedelme • két devizakülföldi egymás között nem utalhat ilyen számlán Számlavezetési kondíciók. A bank mérlegelési jogkörébe tartoznak: a.) Számlanyitási és számlavezetési feltételek b.) Bankműveletek (tranzakciók) díjtételei, és az alkalmazott árfolyamok c.) Betétlekötések d.) Kamatok és jutalékok elszámolása e.) Egyéb szerződési feltételek a.) Számlanyitási és számlavezetési feltételek • üzletpolitikájában meghatározza és ezzel meghatározza, hogy kit céloz meg • fizessen-e látra szóló kamatot (ha a nostro számla kamatozik, akkor fizet a bank kamatot) • kamatozó, illetve nem kamatozó egyenleget meghatározzon-e • számlanyitáshoz, -fenntartáshoz kapcsolódjon-e minimum összeg • számlanyitási díj • számlanyitáshoz kapcsolódó feltételek devizanemenként legyenek-e értelmezve b.) Bankműveletek (tranzakciók) díjtételei, és az
alkalmazott árfolyamok • mekkorák legyenek a tranzakciós díjak (munkaigényességtől függ) • kb. 0,2-0,5%-ig; valuta-befizetés számlára általában 0% • meghatározzák a minimum jutalékot (pl. SWIFT-átutalás 0,2%, de min 15 BFR) • maximum-jutalékok meghatározása is lehetséges • díjfelszámítás módja: - általános esetben tranzakciókkal paralel szokták - van havi, illetve negyedéves is • egyes tranzakciók árfolyamai (eladási-vételi, valuta-deviza) c.) Betétlekötések • melyik devizanemre fizessen betéti kamatot és mekkorát • lekösse-e egyáltalán • ez függ a bank kihelyezéseitől: - bankközi piac rövidtávra - hitelként • betétlekötés minimum-összegének meghatározása • milyen időszakra kösse le (1 hó, 3 hó, 6 hó, 12 hó) • automatikus meghosszabbítás lehetősége d.) Kamatok és jutalékok elszámolása • mi számítson kamatnapnak (1. napot figyelembe veszik, az utolsót nem) • jutalékfelszámítás
gyakorisága • látra szóló kamat elszámolásának gyakorisága e.) Egyéb szerződési feltételek • értesítési gyakorlat a devizaszámla feltételeinek változtatására (bankon belül hirdetmény, vagy újságban stb.) • milyen módon, értesítés mellett lehet a szerződést módosítani • minimum összeg elérése vagy az alá kerülés esetén mi történjék • mekkora legyen a felmondási idő • mi a teendő, ha pl. DEM devizaszámlára más devizanemben érkezik jóváírás NEMZETKÖZI BANKMŰVELETEK 5. előadás 2000. április 6 Bankközi devizaszámlák 1. A bankközi számla- és betétügyleteket sokkal jobban el kell különíteni egymástól, más technikát igényelnek, mint a vállalati / lakossági ügyletek esetében: a.) a bankközi számla- és betétügyletek két irányban működnek, aktív vagy passzív oldalon is állhat a bank b.) bankközi ügyleteknél külön tudomány a nostro számlák menedzselése és a betétgyűjtés c.) a
bankokra is igaz, hogy a látra szóló kamatnál kedvezőbben akarják átmenetileg felesleges pénzeszközeiket kihelyezni 2. Bankközi devizaszámlák (nostro-loro): ahhoz, hogy a bankok országon belül, hazai devizában egymásnak fizetéseket teljesítsenek, nem kell egymásnál számlát vezetniük a fizetések az országos klíringközpontokon keresztül történnek a fizetések nemzetközi rendszerében, ha egy bank idegen devizában fizetéseket szeretne teljesíteni, akkor az adott devizában megfelelő számlakapcsolatokkal kell rendelkeznie a számlakapcsolat kétirányú lehet: • nostro: bankunk más banknál vezetett számlája • loro (vostro): más bank nálunk vezetett számlája a nostro és a loro forgalom elvileg nemcsak bankok közötti, hanem a bankok és az ügyfél közötti számlakapcsolatokra is értelmezhető Magyarországon a többször módosított 15/1995. MNB rendelkezés – a bankközi számlák nemzetközileg egyformán
kezelt rendszerétől eltérően – határozza meg a szabályokat; ezek a következők: • hazai bankok külföldön szabadon vezethetnek számlákat bármely idegen devizában, de forintban nem • a deviza nostroszámla nyitásához nem kell engedély (de az itt tartott pénzek beletartoznak a külföldi kihelyezések tömegébe) • bármely idegen devizában szabadon vezethet külföldi pénzintézet számára számlát, forintban viszont a bankközi számlanyitáshoz MNB-engedély kell • a külföldi pénzintézetek engedély nélkül rendelkezhetnek konvertibilis forintszámla felett • hazai teljes körű devizajogosítvánnyal rendelkező bank másik teljes körű felhatalmazással rendelkező pénzintézetnél nem vezethet folyószámla jellegű devizaszámlát (a részleges felhatalmazású bankok nyithatnak a teljes körű jogosítvánnyal rendelkezőknél devizaszámlát) 3. Nostroszámla nyitása: ha egy bank el akarja kezdeni a nemzetközi tevékenységét,
számlakapcsolatokra van szüksége mit kell mérlegelnie a számlakapcsolatok kialakításánál: • mekkora forgalom várható a különböző devizanemekben? (ez az ügyfelek befolyásolják, hogy milyen relációban vannak kapcsolataik) • mekkora terhelést bír el a bank nostro számlákkal foglalkozó részlege? (feleslegesen ne legyen egyenlege a számlának, mert ez veszteség) ott szokták nyitni, illetve vezetni, ahol az adott deviza hazai fizetőeszköz ez azért lényeges, mert sokkal gyorsabb és olcsóbb a klíringközponton keresztül lebonyolítani miután ezeket a bank mérlegeli, eldönti, hogy különböző devizanemekben hány nostroszámlára van szüksége, és ajánlatokat kér a szóba jövő partnerektől milyen szempontokat mérlegeljen a bekért ajánlatokban a bank nostroszámla nyitásnál: • milyen kamatot fizet a bank a számlaegyenleg után? • van-e overdraft lehetőség és milyen kamatfeltételekkel? - overdraft (postahitel
vagy folyószámlahitel) = a nostroszámla-vezetőnél akkor vehető igénybe, ha a számlán a megbízások teljesítésére nincs elegendő fedezet - az overdraft általában csak pár napos hitelt jelent - drága; a bankközi kamatnál 3-6 %-kal többet számítanak fel a bankok - ennek ellenére az ajánlatok összehasonlításánál nem a kamat mértéke a lényeges, hanem maga a lehetősége a hitel igénybevételének • mikor kell beérkeznie a legkésőbbi időpontban egy adott értéknapra szóló megbízásnak? • van-e lehetőség automatikusan overnight (éjszaka folyamán reggelig) kihelyezésre? (a számlavezető bank automatikusan piaci kondíciók mellett overnight kihelyezi, ha a nostro számlán pozitív egyenleg mutatkozik) • milyen tranzakciós költségeket számít fel a nostroszámla vezető bank? (nagy pénztömeg mozdul meg rövid idő alatt) • mikor, hogyan és milyen formában kapják a számlakivonatokat? (ma már
alapkövetelmény, hogy a SWIFTtagság esetében a nap végén küldik az adott napon könyvelt tételeket) • milyen más egyéb szolgáltatást nyújt a bank, ahol számlát nyitnak, mivel nostroszámlát vezetni megéri a bankoknak (ez a banki elszámolási számla sok munkát jelent, de az ügyfélszámlákhoz képest magasabb egyenlege van, és alacsonyabb kamatot fizet) ha döntés született a számlanyitásról, akkor értesíteni kell a választott bankot, és a nyitóegyenleget át kell utalni (eltérően a belföldi gyakorlattól, nem kell folyószámla-szerződést kötni) a magyar bankok viszonylag kevés nostroszámlával gazdálkodnak (15 devizanem, kb. 30 nostroszámla átlagosan) ezt a jogszabály is befolyásolja, hogy nem helyezhetnek ki ügyfeleikhez nagyobb összegű devizát, mint a bevont források 50%-a, és ebbe beletartozik a nostroszámlák egyenlege is a loroszámláknál az ajánlattevésnél ugyanezekre a kérdésekre kell választ adni egy banki
számlakapcsolat létesítéséhez Számlaegyeztetés, a számlakivonatok; tükörkönyvelés 1. Tükörkönyvelés: a bank nostroszámláin történ tranzakciók saját könyveiben történő nyilvántartása. 2. A számlavezető általában a nap végén SWIFT útján megküldi adott napon könyvelt tételekről készült számlakivonatot. 3. A számlakivonaton különböző azonosító adatok találhatóak: értéknap könyvelési nap jóváírás vagy terhelés összeg referencia 4. A devizaműveleteknél az utalást indító bank mindig megmondja az értéknapot is, amely nem mindig esik egybe a könyvelési dátummal: értéknap: az a naptári dátum, amelytől kezdve a tulajdonos a devizával ténylegesen rendelkezhet számlaegyeztetés (kivonat-egyeztetés): a nostroszámla tükörkönyvelésének és a számlakivonatnak az összevetése (eltérés lehet: például hiányzik a referencia) előrevalutázás: későbbi az értéknap, mint a
könyvelés napja (például hitelkamat, vagy adófizetés) visszavalutázás: későbbi a könyvelés napja, mint az értéknap (visszamenőleg ezekre a napokra kamatot kell biztosítani) (pl. reklamáció) záró könyvelt egyenleg: nyitó + jóváírások – terhelések; a devizaszámlára egy meghatározott napig könyvelt összes tétel záró rendelkezésre álló egyenleg: azt a pénzmennyiséget, amelynek értéknapja nem a könyvelési nappal esik egybe, ki kell venni, mert nem áll rendelkezésre (záró könyvelt egyenleg + előrevalutázott terhelés – előrevalutázott jóváírás); azon tételek egyenlege, amelyek adott napig a devizaszámlán könyvelésre kerültek, és az értéknapjuk az adott napnál nem későbbiek tiszta egyenleg: a visszavalutázás egyenlegével korrigált rendelkezésre álló egyenleg (záró rendelkezésre álló egyenleg – visszavalutázás); a tiszta egyenlegnek azért van jelentősége, mert ez alapján történik a
kamatszámítás Bankközi betétek 1. Nagyon jellemzőek az egynapos betétek. 2. Egynapos és egyhetes bankközi üzletek Jelölések: T = teljesítés napja Ü = üzletkötés napja L = teljesítés napja Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Üzlet neve Ü; T L Ü; T L OVERNIGHT Ü T L Ü T L TOMNEXT Ü T L SPOTNEXT Ü T L 1 HETES } 1 naposak Az egynapos periódusok: overnight (o/n) = az üzletkötés napjától a következő munkanapig elhelyezett bankközi betét, azaz a mai naptól a következő munkanapig kötött üzlet (az üzletkötés napján kerül a felvevő birtokába a pénzt) tomnext (t/n) = az üzletkötés utáni munkanaptól az azt követő munkanapig elhelyezett bankközi betét, azaz a holnapi munkanaptól az azt követő munkanapig tartó periódusra kötött üzlet (az üzletkötés utáni napon kerül a felvevő birtokába a pénz) spotnext (s/n) = a spot értéknaptól, azaz a mai napot követő
második munkanaptól az az utáni munkanapig elhelyezett bankközi betét (a betétfelvevő két nappal az üzletkötés után jut a betét birtokába, és azt utána egy nappal vissza kell fizetni) Devizapiaci ügyletek 1. Devizapiaci ügyletek: alapvető gyakorlat, hogy az üzletek a spot értéknaptól indulnak. spot-értéknap = az üzletkötést követő második munkanap a bankközi betétek zöme egynapos betét, a bankok így menedzselik a napi likviditásukat a bankközi betétek csak egy napra kerülnek a betétet fogadó bank birtokába 2. A bankközi betétgyűjtés jellemzői: fő szempont az ár, azaz a legolcsóbb forrást fogadják el betétként a bankok a bankközi pénzek kereskedelme szabályozott keretek között működik bőséges információval ellátott ügyletek szűk szakmai réteg mozgatja a pénzeket a bankközi piacon az árak jól követhetők a keresleti-kínálati viszonyok változására élénken reagálnak
a nagy volumenű üzletek miatt az árrés rendkívül szűk alacsonyak a fajlagos költségek nincs zálog-kikötés, így a hitelt nyújtó bankok nagy veszteséget szenvedhetnek el, ha egy bank nem tudja a kötelezettségét teljesíteni a bankközi futamidők közös jellemzője, hogy a világ valamennyi fejlett pénzpiacán egyformán standardizáltak (pl. egynapos betétek) a betétüzletek kötése szinte mindig fix kamaton történik a bankközi jegyzésekből minden piacon kialakul egy átlag (legismertebb hitelkamat a LIBOR, és a londoni bankközi betétkamatláb, a LIBID) 3. A bankközi piaccal a bankok treasury részlegei állnak kapcsolatban, lényegében ők képezik a bankközi piacot. A treasury a bankok azon központi szerve, amely a bank likviditását mind mennyiségi, mind minőségi szempontból menedzseli. mennyiségi szemponton mindig a szükséges mennyiségű szabad forrás bevonását kell érteni minőségi szempontból a
treasury által szállított információ biztosítja, hogy a bank semmilyen területe ne vonjon be szükségtelenül drága forrást, amely rontja a bank eredményét 4. A pénzpiaci üzletek kötése: a dealing roomból (a treasury üzletkötő helyisége) történik, a dealerek az elektronikus rendszereken keresztül (Reuters, Telerate), és a pénzpiaci ügynökök által pontosan követni tudják az árak alakulását a betétek elhelyezése is az elektronikus üzletkötői rendszeren vagy telefonon keresztül történik (ezért nevezik ez a piacot telefonpiacnak) az üzletek néhány standard szó elhangzásával jönnek létre, majd később írásos formában (konfirmációs levél) is megerősítik NEMZETKÖZI BANKMŰVELETEK 6. előadás 2000. április 20 1. Bankközi hitelek: a legnagyobb volument képviselik rövid lejáratú hitelügyletek • max. 1 év a futamidejük • legjellemzőbbek az egynapos hitelek • fix rövid lejáratú hitelek - 1, 2,
3, 4 hetes - 1, 2, 3, 6, 12 hónapos • megegyezés alapján történő hitelezés • bizonyos határidővel felmondható hitelek középlejáratú hitelügyletek • 1 évnél hosszabb, de max. 6-7 év a futamidejük • könyvhitel • kötvényhitel 2. Egynapos hitelek: csak egy napra kerül a hitelfelvevő bank birtokába a megállapodott összeg, a következő napon vissza kell fizetni a napi likviditás biztosítására szolgál ez a hitel a kamata szélsőséges, a piaci viszonyoktól függ minden ország központi bankja a bankközi kamattal tudja befolyásolni az adott napi pénzmennyiséget vezető eurodevizában, dollárban, márkában, svájci frankban történik leggyakrabban a nyújtása 3. Hitelprolongáció: meghosszabbítást jelent visszafizetés nélkül automatikusan a hitelfelvevő tulajdonában marad az összeg, általában 5-6 után visszafizettetik fizetőképesség, fizetőkészség vizsgálata céljából 4. Bizonyos
határidővel felmondható hitelek: a kihelyező banknak vannak felesleges likvid eszközei, de nem tudja fix időre lekötni a hitelfelvevő banknak nincs likvid eszköze, nem tudja, hogy mikor kapja meg a pénzét fajtái: • kétnapos felmondású hitelek • ötnapos felmondású hitelek ha akár a hitelfelvevő, akár a hitelnyújtó bejelenti érdektelenségét, akkor az azt követő 2. vagy 5 napon megszűnik a szerződés a likvid eszközök kiegészítésére szolgál 5. Középlejáratú hitelek: fix bázisú: ritkán alkalmazzák változó bázisú (rollover) bankközi hitelek: • nagyon gyakori, hogy a szerződés szinte minden eleme változik • egy keretet határoznak meg (pl. részletekben, különböző devizanemekben hívhatja le) • kamat: valamelyik vezető deviza piacán lévő kamat változását veszik figyelembe 6. Kötvényhitelek: önálló életet élnek külön is mozoghat bevezethetik a tőzsdére, vagy a
tőzsdén kívüli piacokra kamat: • alapkamat: ez változhat (szerződésben megjelölt devizapiacra érvényes kamat, pl. LIBOR) • kamatfelár: spread mutatókat vizsgálnak 7. Hitelek törlesztése: egyösszegben a futamidő végén részletekben: • bruttó futamidő: hitelösszeg teljes felvételétől – legutolsó részlet visszafizetéséig • nettó futamidő: hitelfelvételtől – első részlet visszafizetéséig 8. Kamatfizetés: félévente évente 9. Konzorciális kölcsön: nagyon nagy összegű tételek felkérnek egy szervező bankot = lead manager bank • meg kell szerveznie az adott nagyságrendű pénz összeszedését • társ-szervező bankokat kérhet fel = co-manager bank • aláíró bank = akik még részt vesznek • a lead manager bank biztosítja a kölcsönösszeg legnagyobb részét, ez a legerősebb bank • a szervezési díjat ki kell fizetnie a hitelfelvevőnek zártkörű konzorcium: gyenge
hitelképességű bank esetében fordul elő (nagy haszonnal jár) a hitel lehívása történhet: • egyösszegben • részletekben (minimum, illetve maximum összeget állapítanak meg) 10. Jogcímek: nemzetközi pénzmozgások külkereskedelmi ügyletek (áru ellenértéke) külkereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó szolgáltatások (áru-mellékktgek, fuvarozás) áruforgalmon kívüli gazdasági tevékenység (idegenforgalom, posta, vendéglátóipar, lakossági szolgáltatások) külföldi kihelyezések hozamai (kamat, osztalék) nemzetközi kihelyezések • tőkeforgalom – részvény, kötvény, társaságalapítás • hitelforgalom – államhitel, céghitel, nemzetközi bankhitel A teljes konvertibilitás eléréséig minden ország eltérő devizaszabályozást alkalmaz az egyes jogcímekhez kapcsolódóan szükséges deviza rendelkezésre bocsátására, illetve a banki és az engedélyezési eljárásra vonatkozóan. 11. A nemzetközi
elszámolások eszközei: a jogcímek alapján keletkezett kötelezettségeket a nemzetközi elszámolás eszközeivel lehet rendezni globális, regionális, bilaterális elfogadottság lehet értékmegőrző jelleg fontos lényeges a forgalmazhatóság legfontosabb fajtái: • valuta, deviza • pénzhelyettesítők (értékpapírok, mesterséges pénzek) • arany valuta: valamely ország fizetőeszköze, ha devizakülföldi kezébe kerül a valutával való fizetés: • nehézkes • veszélyes a hamis és hamisított valuták miatt • gyanús (fekete pénzek) A nemzetközi turistaforgalom bővülése miatt a bankok egyik legfontosabb feladata, hogy pénzváltókat, ATM-eket létesítsen és működtessen. devizakülföldi: • cég • magánszemély • vámszabadterületi társaság • diplomáciai, konzuli képviselők a bankok készpénztartása költséges, mert: • nagy a hely- és biztonságigénye • nagy az eszközigénye •
sok munkaerőt köt le • nem hoz kamatot • a hamis és hamisított pénzek miatt veszteség érheti a bankot az árfolyam (a valuta ára) függ: • konjunktúra • címlet deviza: • valutára szóló követelés • minden külföldi pénznemre szóló követelés - kereskedelmi - értékpapír-alapú - egyéb követelés - pénzhelyettesítő konvertibilitás: • szabad átválthatóság • befolyásolja a devizák forgalomképességét a devizák konvertibilitása függ: • pénzügyi helyzet • devizapolitika a konvertibilitás fokozatai: 1. senki sem válthat át semmit automatikusan 2. a devizakülföldiek kapják meg a jogot (külső konvertibilitás) 3. a devizabelföldiek kapják meg a jogot az automatikus konverzióra (belső konvertibilitás) 4. a fizetési mérleg folyó tételeire mind a belföldiek, mind a külföldiek megkapják a jogot (folyó konvertibilitás) IMF alapokmány VIII. szakasz (Magyarország: 1996 január 1-től) 5.
teljes konvertibilitás 12. Pénzhelyettesítők: váltó csekk hitelkártyák 13. Értékpapírok: részvény kötvény pénztárjegy, takarékjegy, kötelmi jegy 14. Mesterséges pénzek: SDR (korlátozottan konvertibilis a Világbank és a tagországok között) ECU, majd EURO (1999. január 1-től az EU által bevezetett pénz) 15. Arany: évszázadokig ez jelentette az egyetlen nemzetközileg elfogadott fizetőeszközt a XX. században háttérbe szorult 1944. Bretton Woods a legfontosabb tartalékképző eszköz hitelpénzek aranytartalma még ma is fizetnek aranyban spekulációra ad módot az aranykereskedelemben fontos szerepet játszottak: • aranyöntő cégek - ált. 13,6 kg tömbarany - good delivery London • arannyal nagyban kereskedő bankok - a pincében tárolták - aranyszámlák: klíring - London, Zürich, Frankfurt a legjelentősebb - a szállítást a vevőre hárították - 1996. január 1-től
Magyarországon is kereskedhetnek arannyal a bankok • devizatőzsdék aranyszekciói - londoni bankok unciában - kontinentális bankok kilogrammban