Informatika | Gazdasági Informatika » Gazdasági informatika tételek, 2005

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 25 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:289

Feltöltve:2009. március 07.

Méret:191 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Gazdasági informatika tételek - 2005 1. Az információ és adat Kódolás, adattárolás a) Az információ olyan tájékozódás, közlés, adat, ismeret, hír, amely a címzett által értelmezhető. (érzékelés: látás, hallás, szaglás, látás, ízlelés) Minőségét meghat.: tartalma, hozzáférhetősége, pontossága, korszerűsége, hitelessége Célja: ♦ bizonytalanság csökkentése ♦ lehetséges alternatívák közti döntés elősegítése ♦ ismeretátadás, ismeretváltoztatás Az információ kezelése: - gyűjtés (pl.: magnóra rögzítés) - átalakítás, feldolgozás (pl.: számítógéppel) - továbbítás (pl.: magnókazetta) - felhasználás (pl.: zenét táncra) Információ: - új ismereteket hordozó kijelentés - az egyik legellentmondásosabb fogalom - nem tekinthetünk minden kijelentést információnak b) Az adat: (szgép bináris áramkörök: 2féle feszülts.szint) - rögzített jelsorozat - tárolható elektronikus vagy egyéb módon -

potenciális információ - felfogható, értelmezhető ismeret c) Kommunikációs rendszer: - az információ továbbításának eszköze - főbb részei: 1) ADÓ: az információ forrása, üzenetét valamilyen jelkészlet jeleiből állítja össze, bizonyos szabályok felhasználásával 2) CSATORNA: továbbító eszköz. Lehet természetes (hang, fény), vagy mesterséges (telefon, rádió) - a mesterséges csatorna esetében a jelet át kell kódolni, át kell alakítani - a kódolás lehet hibajelző, hibajavító, tömörítés, titkosítás (adatvédelem) 3) VEVŐ: Az információ felvevője, címzettje. Ha mesterséges csatornát használunk, akkor a jelet vissza kell alakítani (dekódolás). 4) ZAJ: Nem tartozéka az ideális kommunikációs rendszernek, de mindenhol jelen van. d) Az információ egységei: - elemi egysége a „bit” - 1 byte=8 bit; - 1 Kbyte=1024 byte; - 1 Mbyte=1024 Kbyte; - 1 Gbyte (giga) = 1024 Mbyte; - 1 Tbyte (tera) = 1024 Gbyte e) Adattárolás:

történeti előzm: nyomtatás, írógép, fénykép film - feladata: a nagy mennyiségű adatok tartós tárolása Megoldások: -háttértárolón (op.rendszer feladata) -hajlékonylemezes egység (FDD; floppy) - merevlemezes egység (HDD; winchester) (általában több lemezt tartalmaznak, egy lezárt fémdobozban) - CD – ROM (Compact Disk – Read Only Memory) Nagy kapacitású (ált. 600-700 Mbyte) - DVD – ROM: nagy kapacitású, a CD többszöröse (kb. 4 Mbyte) - Super Disk („A drive”, Zip drive) 2. Az info hardver trendjei Neumann elvek a) Számítógép generációk: 1) Elektroncsöves, gépi kód: (50-es évek) - 18000 elektroncső, - kézivezérlés, - 1Kbyte memória, - 30 tonna, - 180 négyzetméter helyfoglalás, - 174 kW teljesítmény ENIAC 2) Tranzisztoros:(60-as évek eleje) magasszintű programozás 3) IC-s (60-as évek közepe) 4) VLSI IC-k (70-es évek) 5) Modern gépek (90-es évektől) b) Neumann – elvek: Neumann János (1903 – 1957) a 20. sz egyik

legnagyobb magyar matematikusa volt Több tudomány területén is maradandót alkotott. A modern számítógépek alapelveit 1945-ban, egy előadáson fejtette ki. Ezek még ma is érvényesek, (az EDVAC bináris belső tárolású programozott digitásis gép tervei alapján készült) A gép felépítése: 1.aritmetikai és logikai egység 2.vezérlő egység 3.memória egység 4.be- és kiviteli egység A gép működése: 1) Legyen soros működésű, az utasításokat csak egymás után egyenként hajtsa végre. 2) A számítógép legyen teljesen elektronikus, és a kettes számrendszert használja. 3) Tartalmazzon belső memóriát, abban tárolja a részeredményeket 4) A tárolt program elve: a számításokra von. utasítások számok formájában tárolhatók a belső memóriában 5) Legyen univerzális: nem döntjük el mire képes. HARDVER: - A számítógép technikai, műszaki felépítése, fizikai megjelenése - Hardver erőforrásnak nevezzük a számítógép

munkájában résztvevő, önálló hardvereszközöket. (pl: nyomtató, winchester) Számítógépek csoportosítása: 1) PC – személyi számítógép - fajtái: - desktop (asztali) - hordozható (laptop, palmtop, notebook) 2) Nagy számítógépek: (vállalatok, erőművek részére) számítógép felépítése: bemenetfeldolgozáskimenet legfontosabb rendszertani elemek: 1) Alaplap: egy nyomtatott áramköri lemez, amelyre a PC összes elektronikus egységét felszerelik. 2) Processzor: (CPU) a központi vezérlő egység (a gép agya) - részei: vezérlőegység; aritmetikai és logikai egység 3) Operatív tár: (RAM) Írható, olvasható memória 4) ROM: csak olvasható d) Perifériák: Azokat a készülékeket, amelyeket a számítógép központi egységéhez kapcsolunk, kétirányú adatáramlás biztosítása érdekében. Pl.: Monitor (output); billentyűzet (input); egér (input); nyomtató (outputmátrix, tintasugaras, lézer) Moore tv-e 1965: Az integrált

áramkörökbe épített tranzisztorok száma 18 havonta megduplázódik 3. Az informatika szoftver trendjei, programozás, operációs rendszerek SZOFTVER: Számítógép működéséhez szükséges nem fizikai összetevők. Más szóval: a gép használatához szükséges szellemi termékek. - lehetnek programok, leírások, könyvek, útmutatók - manapság már szerzői jogvédelem illeti ezeket, a termékeket - csoportosítás: - alkalmazói szoftver, - rendszer szoftver, - operációs rendszer, - feldolgozói program - fordító programok, - szervizprogramok fejlesztőprogramok fejlődése: a) Kezdetben külső programtárolású gépek voltak. (lyukkártya, lyukszalag) b) Neumann – elvek hozták meg a fejlődést - megjelent a belső programtárolás - az adatokat és az utasításokat is a memóriában tartották - a programozás kezdetben számsorozatok (kettes számrendszer) megadásával jelentette, ez a gépi kódú programozás - a számítógépek processzora mind a

mai napig csak ezt a nyelvet értik c) Később megjelentek az ún. programnyelvek, amelyek könnyebbé tették a programozást - vannak alacsony szintű nyelvek (pl.: ASSEMBLY), és magas szintűek (pl: BASIC, PASCAL, C++) Operációs rendszerek: 1.generációs szoftverek: - gépi kódolás, bitsorozatok 2.generációs szoftverek (soros –kötegelt/batch processing-, párhuzamos –időosztásos rendszer /time sharing- feladat végrehajtás) - Assembly nyelv (1-1 megfeleltetés) -programkönyvtárak háttértárolón -nehézkes futtatás 3.generációs: operációs rendszerek: feladata: - erőforrások kezelése (különösen a memória) - hardverfüggetlen(?) egységes felület biztosítása - folyamatok szervezése(munltitasking) - hibakezelés - felhasználók menedzselése Néhány operációs rendszer: Nagy gépekre: TapeOS, DiskOS, UNIX Kis gépekre: MS DOS, OS/2, BEOS, Windows 95., Linux Hálózati: Novell, Windows NT, UNIX rendszervezérlési feladatok: ♦ -

processzorütemezés ♦ megszakítás vezérlés ♦ tárkezelés ♦ perifériakezelés ♦ adatkezelés operációs rendszer osztályozása: a) felhasználók száma szerint: - egy felhasználós, egy feladatra (DOS) - több felhasználós, több feladatra (WINDOWS 95, 98, 2000, XP) - több felhasználós, több feladatra b) feldolgozás módja szerint: - kötegelt feldolgozás - interaktív feldolgozás - valós idejű feldolgozás 4. Makrók használata Makrót – programot – olyan feladatok elvégzéséhez érdemes készíteni, amit naponta gépiesen végzünk. Ha van ilyen, akkor érdemes ezeket automatizálni Erre használjuk az Excel programozási lehetőségeit. Ezek a feladatok különböző nagyságúak lehetnek, a feladatok összetettségétől függően különböző felkészültséget igényel a megoldásuk. - makrók használata: - segédprogramok - összetett feladatok - önálló alkalmazások - a makró készítés módszerei: - felvétellel: az Excelnek

azt a lehetőségét használjuk ki, hogy az általunk elvégzett műveleteket az Excel rögzíteni tudja. - felvétellel, és utólagos szerkesztéssel: a felvétellel készített programok sok felesleges elemet is tartalmaznak. Ezeket utólagos szerkesztéssel eltávolíthatjuk, de újabb részletet is írhatunk hozzá. Az így elkészített makrók már alkalmasak lesznek a környezeti jellemzőktől függően műveleteket elvégezni. - szerkesztéssel: tisztán szerkesztéssel elkészített makrók igen ritkák. Általában a kiinduláspont mindig egy valamilyen módon rögzített program. Kivétel a függvénykészítés 5. Az információ továbbítása Hálózatok csoportosítása A számítógépek megjelenésekor mindegyik önállóan, egymástól elkülönítve dolgozott. A fejlődéssel azonban megjelent az igény a számítógépek összekapcsolására. Számítógép hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. A

számítógép hálózat olyan számítógépek összekapcsolt együttese, amelyek abból a célból kommunikálnak egymással, hogy bizonyos erőforrásokon osztozhassanak, egymásnak üzeneteket küldhessenek, ill. terhelésmegosztást vagy megbízhatóság növekedést érhessenek el. A hálózatokat különböző szempont szerint csoportosíthatjuk: Hálózatok csop.: Kommunikáció iránya (terjedés) szerint: - simplex: egyik szgép csak közvetíti az információkat, a másik csak fogadja azokat - Fél-duplex: mind a két irányú adatátvitel engedélyezett, de egy időben csak az egyik irány élhet (pl: CB rádión egyszerre csak az egyik fél beszélhet) - Duplex: mindkét irányba egyszerre veheti és adhatja az információt Adatátvitel jellege szerint: - analóg; - digitális Kapcsolat létrehozása szerint: - pont - pont kapcsolatú hálózatok: -vezetékes, (kábel optikai) -műholdas -földi rádió (pl. mikrohullám) - pont – multipont (LAN, kábel TV) - Sugárzó

és adókibocsátó rendszerek (rádió, TV,gps) - kapcsolóelemekből felépült hálózat Kapcsolási technika szerint: - Vonalkapcsolt, üzenetkapcsolt, csomagkapcsolt Méret szerint: ♦ helyi (LAN), ♦ vezeték nélküli helyi (WLAN) ♦ nagyvárosi (MAN), ♦ nagytérségi (WAN) Topológa alapján: ♦ sín ♦ csillag ♦ gyűrű ♦ fa szerkezet ♦ összefüggő Hálózati használat feltételei: 2 vagy több szgép fizikai összeköttetés (hálózai kártya) megfelelő oprendszer 6. A hálózat, mint információs rendszer A számítógépek megjelenésekor mindegyik önállóan, egymástól elkülönítve dolgozott. A fejlődéssel azonban megjelent az igény a számítógépek összekapcsolására. Számítógép hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. A számítógép hálózat olyan számítógépek összekapcsolt együttese, amelyek abból a célból kommunikálnak egymással, hogy bizonyos

erőforrásokon osztozhassanak, egymásnak üzeneteket küldhessenek, ill. terhelésmegosztást vagy megbízhatóság növekedést érhessenek el. A hálózatokat különböző szempont szerint csoportosíthatjuk: Kapcsolat létrehozása történhet: - pont - pont kapcsolatú hálózatok: -vezetékes, (kábel optikai) -műholdas -földi rádió (pl. mikrohullám) - pont – multipont (LAN, kábel TV) - Sugárzó és adókibocsátó rendszerek (rádió, TV,gps) - kapcsolóelemekből felépült hálózat Kapcsolási technika szerint: - Vonalkapcsolt, üzenetkapcsolt, csomagkapcsolt Méret szerint: ♦ helyi (LAN), ♦ vezeték nélküli helyi (WLAN) ♦ nagyvárosi (MAN), ♦ nagytérségi (WAN) Hálózati használat feltételei: 2 vagy több szgép fizikai összeköttetés (hálózai kártya) megfelelő oprendszer Szerver: egy adott szolgáltatásra felkészített gép. A szolgáltatáshoz az operációs rendszerének egy adott tulajdonsága tartozik, vagy speciális szoftver fut rajta.

Kliens: a szolgáltatást igénybe vevő gép, szoftver. A szolgáltatást az operációs rendszer, vagy kliensszoftver segítségével kérjük a szervertől. Ugyanaz a hálózat többféle szerepet tölthet be: -Fájl szerverként a központi programok tárolására, működésére haszn. -Információs központként: üzenetek levelek küldésére, használhatjuk. Szerver szolgáltatások: Fájlok tárolása, nyomtatószerver, levelezőszerver, Web szerver, adatbázis szerver. Novell szerverről: bejelentkezés stb 7. Az internet szolgáltatásai A hadiipar, a katonai kutatás szülötte. A rendszer alapelvét, az adatok számítógépek közötti automatikus irányítását azért dolgozták ki az amerikai kutatók, hogy a Pentagon nagy számítógépei között lehetséges katonai támadás esetén is lehessen kommunikálni. - fogalma: az internet a hálózatok hálózata Nem más, mint számítógép-hálózatok óriási gyűjteménye, amely számítógépek, emberek,

szoftverek, adatbázisok és fájlok millióit köti össze. - felépítése: az internet rengeteg lokális hálózatot, s az ahhoz kapcsolódó gépeket, felhasználókat kapcsolja össze egyetlen, heterogén és bonyolult rendszerben. Nincs központi „szuperagy”, hanem az erőforrások több ezernyi gépen vannak elosztva. Az üzeneteket max 64 kb-os csomagokra bontva juttatja el a célállomásra, ahol összerakja őket az eredeti sorrendben. Internet szolgáltatás típusai: a) MAIL (SMTP): elektronikus levelezés: legalapvetőbb szolgáltatás, már a kezdetektől létezik, legelterjedtebb, legnépszerűbb internetes felhasználási terület. Az üzenetek másodpercek alatt eljutnak a világ legtávolabbi részére is. A címzettnek egyedi címe legyen, illetve a cím megfeleljen az adott szabályoknak. A levelek küldését és fogadását ténylegesen egy folyamatos hálózati kapcsolattal rendelkező MAIL-szerver végzi. A felhasználók ennek a szervernek küldik a

leveleket és ettől kapják meg. b) Telnet: a gépek közötti távoli bejelentkezést lehetővé tévő protokoll neve. Egy távoli szerverre kapcsolódunk egy kliens géppel. A bejelentkezés után a rendszer úgy viselkedik, mintha ott ülnénk a távoli gép előtt. c) http: ügyfélkiszolgáló protokoll, amit a Hipertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenésére terveztek. Az ügyfélprogram több kérést is küldhet egyszerre, amely ezeket a kéréseket egymástól függetlenül kezeli és minden dokumentum elküldése után le is zárja a kapcsolatot. d) hírcsoportok: a levelezési listákból nőtt ki, egy faliújság komplexumról van szó, amelyre naponta több ezer oldalnyi cikket tűznek ki e) állományok kezelése: programok, szövegek, képek keresését, fel- és letöltését jelenti gépről gépre, rengeteg internetre kapcsolt gép engedi meg a névtelen csatlakozást és bizonyos állományok ingyenes letöltését. Egy dokumentum egy adott szerveren

helyezkedik el. A kapcsolat a pontos cím megadásával lehetséges 8. Adatbázisok Adatbázis kezelése, felépítése Adatok szerkezete Adatbázisok létrehozásának célja: olyan struktúrált adattárolás, amely lehetővé teszi a gyűjtött adatok biztosnságos tárolását és a szükséges adatokhoz való gyors hozzáférést. Adattárolók: - napra kész rendszer (nem írjuk, hogy mikor gyűjtöttük, de mindig frissítjük) - monitoring (adatok beérkezése is fel van tüntetve, pl: számla) Információs rendszer költségei: hardver (olcsó) szoftver (drága) adatbevivő (legdrágább) Adatkezelési követelmények: ♦ egyidejű hozzáférés ♦ adatok hűen tükrözzék a valóságot ♦ rendszer ne essen szét, ne fagyjon le, ne legyen bent ellentmondás ♦ hatékony fejlesztési lehetőség ♦ biztonság, jogosulatlan hozzáférés elleni védelem Adatmodell (elv) milyen egyedekről, azok milyen tulajdonságairól milyen kapcsolatok vannak köztük, vagyis

miről gyűjtünk adatot tervezők megtervezik az adatbázist adatbázis létrehozása háttértárolókon helyet foglalunk a leendő felvitt adatoknak (létrehozás) (unalmas része) feltöltés szakasza ezzel párhuzamosan: ellenőrző, karbantartó művelet (amit felvittek, az jó-e), javítás, frissítés jogosultak hozzáférése az adatokhoz, adatokkal való műveletek Adatbázishoz hozzáférnek: - operátorok (akik felviszik az adatokat) - kliensek (kik használják az adatokat) Adatbázis felépítési rétegek szintjei: - belső szint (hardveres tárolás, adatszerkezet, milyen gyorsan találjuk meg az adatokat) - koncepcionális szint (teljes adatbázis rendszere: csak tervezők, matematikusok használják) - külső szint (felhasználók nézőpontja: adatbázis mint használható eszköz), minden felhasználó másként látja, másra használja Adatbázis kezelési alapfogalmak: a) adatbázis: (DB) - egymással logikai kapcsolatban lévő adatok és kapcsolataik

együttes ábrázolása, illetve tárolása b) adatbázis séma: - a valós világ egy részének modellje, amely visszaadja az egyes objektumok tulajdonságát és kapcsolatait is. c) adatbázis - kezelő rendszer: (DBMS) - olyan szoftver, amellyel lehetséges az adatbázis létrehozása és lekérdezése d) adatmodellek elemei - egyed, - tulajdonság vagy attribútum, - kulcs, - kapcsolat Adatok szerkezete: - szekvenciális: legegyszerűbb: elválasztó jellel (Pl: §) - láncolt adatszerkezet: helytakarékos, számmal (szám megadja a lánc hosszát) - indexelt adatszerkezet: gyors, (Pl: CD), külön fájlban van felírva, - tömörített helyfoglalás: fix helyfoglalás, sorszám alapján elérés - rekord adatszerkezet: meghatározott számú és méretű mező rekord, határozatlan számú rekord 9. Adatmodell, kapcsolattípusok Adatmodell típusok Az adatfeldolgozási folyamatokat is egyfajta „szabványosított” modellekben, ún. adatmodellekben célszerű kezelni.

Ezeket a modelleket 3 szerkezeti elemből, az egyedből, a tulajdonságból és a kapcsolatból építjük fel. Egyed: minden olyan dolog, ami minden más dologtól megkülönböztethető, és amiről adatokat tárolunk (pl. azonosító, mindenkié más) Tulajdonság: az egyedeket tulajdonságokkal írjuk le. A tulajdonság az egyed egy jellemzője, ami megadja, meghatározza az egyed egy részletét. Kapcsolat: az egyedek közötti viszony (pl. rokonsági viszony) - egy - egy kapcsolat: egyértelmű hozzárendelés (TAJ szám, adó szám) - egy - több kapcsolat: fordított fv. kapcsolat (egy megyében több település) - több - több kapcsolat (egy ház lehet több színű, egy szín lehet több házon is) - adatmodellek típusai: - szekvenciális: adatok egymáshoz kapcsolódnak sorba-sorba (videófelvétel, szövek) - hierarchikus adatmodell: mappák, könyvtárszerkezet - Hálós adatmodell (www is ilyen, pl. hipertext) - Relációs adatmodell (pl. 2 halmaz, színek halmaza,

autók halmaza hozzárendelés) 1970-ben egy amerikai matematikus fedezte fel mind a mai napig ezt használják, nagyon jól használható 0 ≤ előfordulások ≤ n∙m (4 szín, 3 autó = 4x3 = 12) - objektumorientált – legkorszerűbb – világ objebtumokból áll, az objektum zárt egység, ami tulajdonságokból, módszerekből, kapcsolatokból áll, az adatok a módszerek segítségével kérdezhetőek le. Relációs adatbázisok: - minden adattáblának egyedi neve van, - egy táblán belül minden oszlopnak saját neve van - oszlopok sorrendje tetszőleges (rögzített) - minden oszlopnak meghatározott értékkészlete van - nincs két egyforma sor - a sorok száma tetszőlegesen bővíthető - a sorok sorrendje tetszőleges Egy rekord valamely mezője lehet: - kötelezően kitöltendő tetszőleges érték - kötelezően kitöltendő egyedi érték - hiányos kitöltésű (házastárs neve) - null értékű: nincs értelme a kitöltésnek (férfi leánykori neve) Elemi

adattípusok: ♦ szöveg, karakter ♦ szám (számláló: a gép tölti ki, egész, hosszú egész, tizedes tört, % )♦ dátum, idő ♦ pénznem ♦ számláló ♦ logikai (igen/nem) ♦ objektum (OLE) - adatábrázolás: - numerikusábrázolási formák - karakteres ábrázolási formák - adatműveletek, operátorok - aritmetikai műveletek, logikai műveletek, összehasonlító műveletek 10. A Hipertext mint hálós adatmodell A WEB protokollja A hipertext olyan szöveges dokumentum, amely úgynevezett linkeket, más dokumentumokra mutató kapcsolódási helyeket tartalmaz. Ezáltal több dokumentáció egybefűzhető és olyan érzetet kelt, mintha egyetlen szöveget olvasnánk. A linkek segítségével hierarchikusan rendezhetjük a szövegeket (képeket). A hipertext fő alkalmazási területei: szótárak, lexikonok. A web protokollja: http (hiperszöveg átviteli protokoll). Ügyfélkiszolgáló szervezésű protokoll, amelyet a wwwes információk elérésére

használnak A http a grafikus megjelenés alapja, egy olyan szöveges dokumentumrendszer, amelyben egyes szövegrészek máshol található szövegrészekre, képekre, hangokra, . stb utalnak A felhasználó böngésző szoftverének segítségével már nem ezek az utalások, hanem ezek célpontjai jelennek meg, azaz egy képre való hivatkozásnál már maga a kép jelenik meg. 11. Adatbázis kezelés relációs adatbázisban Elemi adattípusok Kulcsok Relációs adatbázisok: - minden adattáblának egyedi neve van, - egy táblán belül minden oszlopnak saját neve van - oszlopok sorrendje tetszőleges - minden oszlopnak meghatározott értékkészlete van - nincs két egyforma sor - a sorok száma tetszőlegesen bővíthető - a sorok sorrendje tetszőleges Egy rekord valamely mezője lehet: - kötelezően kitöltendő tetszőleges érték - kötelezően kitöltendő egyedi érték - hiányos kitöltésű (házastárs neve) - null értékű: nincs értelme a kitöltésnek

(férfi leánykori neve) Relációs adatbázisok: - Virtuális táblák (úgy jelenítik meg az adatokat, hogy nekem kényelmes legyen) - logikailag kapcsolt táblázatok - 1 : 1 (ritkán használt, általában összevonják mással) - 1 : több (leggyakoribb) - több : több (Pl. ingatlan, személyek) Adatbázis kezelés: Tervezés létrehozás (struktúra módosítás) feltöltés adatokkal karbantartás (beszúrás, módosítás, törlés) használat (csoportosítás, rendezés, szűrés, keresés, új érték számítása) - adatábrázolás: - numerikusábrázolási formák - karakteres ábrázolási formák - adatműveletek, operátorok - aritmetikai műveletek - logikai műveletek - összehasonlító műveletek Elemi adattípusok: ♦ szám :-számláló: (a gép tölti ki); -egész, hosszú egész; -tizedes tört; pénznem.; % ♦ logikai (igaz/hamis) ♦ dátum, idő ♦ szöveg, karakter ♦ objektum (OLE) Kulcsok: az egyedeket valahogyan azonosítani kell - tulajdonságok

(rész)halmaza, amelyek alapján megkülönböztetjük egymástól a rekordokat (szuperkulcs) - elkezdjük elvenni a megkülönböztető elemeket, ha már nem vehető el belőle több: (minimálkulcs) - ha egyetlen tulajdonságból áll a minimálkulcs: (egyszerű kulcs) - ha nem egyetlen tulajdonságból áll a minimálkulcs (összetett kulcs) - ha több lehetséges kulcsból kiválasztok egyet, amelyiktől elindulok: elsődleges kulcs (egyik tulajdonsága sem veheti fel a NULL értéket) elsődleges tul.: része valamely minimálkulcsnak Másodlagos tul: nem része egyik minimálkulcsnak sem. Idegen kulcs: olyan tulajdonság amely valamely kapcsolt tábla elsődleges kulcsa, vagy Null érték 12. Választó és akció-lekérdezések SQL SQL - strukturált lekérdezőnyelv - adatbázis-kezelés nemzetközi szabványa - 1986-ban SQL-1először Amerikában szabványosították - 1992-ben SQL-2 ISO szabvány szerint - 1999 SQL3 objektumrelációs – szabvány az előzőektől

eltérően a nyelvbe beépíti az adatokon végezgető számításokat is. Legfontosabb szavak: CREATE – adatbázis létrehozása DROP, ALTER – adatbázis, adattábla módosítása INSERT, DELETE, UPDATE SELECT – általános lekérdező utasítás GRANT, REVOKE – jogok LOCK, COMMIT, ROLLBACK- tranzakció kezelés Lekérdezések összeállítása: - adatforrás megadása (FROM tabla1) - táblák közti kapcsolat megadása - a látni kívánt mezők megadása (SELECT auto,szín) - szűrőfeltételek megadása (WHERE (tabla1.szín <> „piros”) - rendezési szempontok megadása (ORDER BY tabla1.autó;) Választó lekérdezések: - virtuális táblát hoznak létre, annak adatait megjelenítik Akció lekérdezések - táblakészítő: a kiválasztott rekordból új táblázatot hoz létre - frissítő: a kivál. rekordok mezőit módhatjuk - hozzáfűző: a kivál rekordokat egy létező táblába másoljuk - törlő: a kiválasztott rekordokat törölhetjük a táblából

A lekérdezések segítségével többféle módon lehet megtekinteni, megváltoztatni és elemezni az adatokat. A lekérdezés eredményei táblaként jelennek meg Ezen táblák tartalma tehát az eredeti táblának egy adott feltételek szerint megszűrt része. Lekérdezések eredménye lehet űrlap vagy jelentés is. Ilyenkor alkalmazzuk a jelentés varázslót A varázsló létrehozza az űrlapot vagy a jelentést, és ha az több táblára épül, létrehozza az alátartozó SQL utasítást is. - lekérdezés típusok: 1) választó lekérdezés: leggyakrabban használjuk. Működése során egy vagy több tábla adatait szűri, és az eredményt egy adatlapon jeleníti meg, ahol a rekordokat általában frissíteni lehet. - felhasználható: rekordok csoportosítására, valamint összegek, átlagok kiszámítására. - az egyszerű választó lekérdezés varázslóval hozható létre - több tábla vagy lekérdezés mezőit gyűjti egy mezőbe, illetve oszlopba. 2)

paraméteres lekérdezés: - ez a lekérdezés előre megadott párbeszédpanelen kéri a paraméterek megadását 3) kereszttáblás lekérdezés: - egy tábla egyik mezőjének összegzett értékeit jeleníti meg és csoportosítja 4) módosító lekérdezések: - több rekordot változtatnak meg egyetlen művelet során - változtatás módja szerint lehet: a) törlő lekérdezés b) frissítő lekérdezés c) hozzáfűző lekérdezés d) táblakészítő lekérdezés 5) SQL lekérdezés: - tovább bontható funkció szerint: a) egyesítő lekérdezés b) átadó lekérdezés 13. Az MS Acces lehetőségei - Adattáblák létrehozása és feltöltése - Lekérdezések készítése - Űrlapok (adatbevitelhez) - Jelentések (nyomtatóra vagy szövegfájlba) - Makrók és segédprogramok futtatása - Interaktív weblap készítése (Office 2000) - Különféle varázslók segítsége Adattáblák létrehozása tervező nézetben - Tervezés - Mezők (Mit tárolunk benne? Mi legyen

a neve?) - Adattípusok (Milyen adattípus illeszkedik hozzá?) - Kulcs (Hogyan különböztethetjük meg egymástól az egyedeket?) - Létrehozás - Mezőnevek beírása (Sorrend?) - Adattípusok megadása (Méret!) - Egyedi táblanév megadása - Feltöltés (pár rekord a tesztelés kedvéért) 14. Az elektronikus gazdaság B2B Buisness to Buisness - fogyasztói piac megismerése - vevőrendelések kezelése - tervezési folyamat - erőforrásigények meghatározása - árkalkuláció - transzfer folyamat a nyersanyag-felhasználástól az értékesítésig - az értékesítést kísérő pénzügyi folyamatok - kapcsolattartás a vevővel, visszacsatolás Gazdálkodó szervezetek működése Belső anyagmozgatás; Raktár, áruátvétel A cég; Szállító; Vevő; megrendelés; szállítás; számla; fizetés Erőforrás gazdálkodás; Alkalmazottak; munkavégzés; bér; Ügyfélkapcsolat az Interneten: -Online információ elérés (Wap, Web, telefon) -Egyirányú interakció

(választás menüből, űrlap letöltés) -Kétirányú interakció, tranzakció (elektronikus fizetés, űrlap kitöltés és küldés) -Integrált tranzakció, elektronikus ügyintézés (teljes folyamat-informatizálás, megrendelés – szállítás – számlázás – fizetés) Internet üzleti felhasználása: Ügyfelek, Beszállítók, Távoli felhasználók, Irodák/fiókok Távmunka 15. Az elektronikus kereskedelem B2C és eBanking B2C (Buisness to Consumer) A vevő magánszemély (végfelhasználó) - utazás - e-bank - e-bolt - WEB áruház e-Banking - Telebank - Mobilbank - Internet-bank utcai bankjegy automaták (ATM) home-banking(telpített kliens programmal) on-line banking (böngészőn keresztül, HTTPS) Közel 90%-al emelkedett egy év alatt az internetes banki ügyfelek száma 2002-re, és rohamos nőtt a saját honlappal rendelkező bankok, takarékszövetkezetek száma. A cégek WEB-helyei Reklám, marketing a hálón Katalógus (termékismertetők és

árjegyzékek) Interneten keresztül rendelési lehetőség Az elektronikus kereskedelem folyamatai: • Pre-trade feladatok (keresgélés a katalógusból) • Vevőszelektálás (régebbi vásárlók fogyasztási szokásainak figyelembevétele) • Kereskedelmi tranzakció (fizikai áruknál logisztikai feladatok) • Fizetési eljárás (akkreditív vagy okmányos inkasszó) • Post-trade feladatok (dokumentumok – vám, adó, szállítólevelek, – archiválása) Hazánkban egyenlőre gyenge az internetes kereskedelem, többnyire kapcsolattartásra, szórakozásra, tanulásra, kutatásra, marketing célokra használjuk a netet. Az elektronikus kereskedelem hatásai 1, Egyenlő esélyeket kapnak a kis- és középvállalatok 2, Teljesebb körűvé válik a vásárlók informáltsága 3, Csökken a profitráta 4, Élesedik a verseny (minőségjavulás, árcsökkenés) 5, Mérséklődik a piacokra való belépés költsége 6, Új típusú stratégiai szövetségek jönnek létre

7, Személyre szabott marketingstratégiák terjednek el Jogi szabályozás: 2001. évi CVIII Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről. Az elektronikus kereskedelem vitás kérdési: -fogyasztóvédelem -szerzői jogok - online adatbiztonság - tartalom és hirdtés - adók és vámok 16. Az elektronikus állam B2A, eEurope A2B Az állam is beszáll - az állam mint eladó - információk - épületek - telkek - berendezések B2A Az állam is beszáll - kereskedés - B2B de szigorúbb szabályozás - adatszolgáltatás - APEH - KSH - VPOP Elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) Egy olyan piactér kialakítása melyben nagyszámú szállító és megrendelő között adott értékhatár alatt katalógusból történik a vásárlás A2C ,C2A Az állam is „beszáll”: • (Integrált Közigazgatási Szolgáltató Rendszer) XR Okmányirodai ügyintézés otthonról

• magánszemély adóbevallása http://www.apehhu/pr2003htm • kormányzati portál http://www.magyarorszaghu/ Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (információs társadalom fejlesztése) - e-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése -információs iparág fejlesztése -e-közigazgatás fejlesztése -a szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése e-Europe 2005 - e-gazdaság - e-oktatás - e-környezetvédelem - e-egészségügy - e-kormányzat - régió szintű önkormányzati rendszerek 17. A biztonság megőrzésének technikái Biztonsági életciklus Ellenlépések Minden olyan fizikai behatás ellen immúnissá kell tenni a rendszert, amely kárt okozhat benne, vagy a működését akadályozza - Pl: tűz, víz, áramlökés, áramkimaradás, programhiba Nemcsak fizikai, hanem emberi tényezők is hathatnak károsan a rendszer működésére: - Közvetlenül ( szándékos vagy véletlenszerű károkozás, tolvaj, hacker, cracker) -

Közvetetten (szgvírusok, trójai program, programféreg) Trójai faló:- a gépre álcázva bejutó károkozó program - főbb típusai: billentyűleütés figyelő, hamis beállító ablak, távoli parancsvégrehajtó, automata gyűjtögető, e-mail küldő, távmenedzselő „felhasználóbarát” trójai programok (kliens-szerver pár) Vírusok:Önmagukat szaporító a rendszerbe bejutva azon „élősködő” ill. kártevő programok, ma már sok országban terrorista cselekvésnek számít. Főbb típusok - programvírusok v fájlvírusok: általában fertőzött program exe com dll aktivizálásakor fut le a kódjuk) - boot-vírusok (a gép bekapcsolásakor, vagy cserélhető háttértároló behelyezésekor) - makró vírusok (Office dokumentumokba beépülnek azok programozhatóságát kihasználva) - E-Mail vírusok (levélben többnyire képnek álcázva érkeznek) Néhány további probléma: - hardveres védelem (hardverkulcs) - a gép által kisugárzott

elektromágneses hullámok lehallgatása - többen használnak 1 gépet (elfelejtenek kijelentkezni, jelszó megjegyeztetése a géppel) -saját kivehető háttértár /rack, pen drive/ Biztonsági életciklus modell: Felülvizsgálat kockázatelemzés stratégia tervezés védelmi intézkedések support oktatás Védelmi intézkedések: Technológiai tűzfal (IT infrastruktúra) Fizikai biztonság, tűzfalak , vírusellenőrzés, betörésjelző rendszerek; Adminisztratív tűzfal (IT kontrollok) Biztonsági stratégia, üzemeltetés, rendszerfelügyelet, tartalék rendszerek; Humán tűzfal oktatási programokkal Az üzleti kockázatok tudatosítása, személyes adatok védelme, a gyanús események felismerése, kezelése Mire jó a tűzfal és mire nem? • A tűzfal -megvédi a belső hálózatot a támadó gépektől,-megvalósít egy hálózat-hozzáférési politikát,-ellenőrzési pontként funkcionál,-a biztonsági architektúra eszköze • A tűzfal -NEM véd, ha

megkerülhető,-NEM véd a belső támadásoktól,-Nem nyújt védelmet a megengedett szolgáltatásokon vagy a szerveralkalmazások hibáin alapuló támadások ellen. A biztonság kulcsfontosságú, nem elég csak a technikai kockázatokkal foglalkozni!Jelentősek az üzleti kockázatok is! Fenyegetettségek és következmények •Sérülhet a titkosság:-üzleti titkok kiszivárgása, ellopása -személyes adatok nyilvánosságra kerülése •Sérülhet az integritás:-jogosulatlan adatmódosítás (hamisítás) -imázsvesztés •A szolgáltatás akadályozható:-imázsvesztés-bevételkiesés •Sérülhet az azonosítás:-megszemélyesítés,-a tranzakciók letagadása Ellenlépések: •Veszélyezettség felmérés, -Milyen veszélyeknek teszi ki magát a társaság? -Mik a veszélyezettségből származó kockázatok? -Lépések:=az összes szolgáltatás azonosítása, =a szolgáltatás gyengeségeiből származó veszélyek felmérése, =bekövetkezés

valószínűségének megállapítása = az üzleti hatás felmérése, =a kockázat mértékének megállapítása •Biztonsági audit,•Milyen biztonsági kontrollok működnek a rendszerben?•Megfelelően implementáltak-e a kontrollok? •Megfelelően alacsony szinten tarthatók-e a kockázatok? •Mit kell tenni a helyzet javítása érdekében? Betörési teszt, Milyen mélységig tudnak a hackerek behatolni a rendszerbe? • Szemléletváltás szükséges:a támadó szemével kell elemezni a rendszert;• Kifinomult módszerek és eszköztár: -hálózati monitorok (snifferek),-protokoll analizátorok, -port szkennerek,-sebezhetőség tesztek,-jelszófeltörők •Biztonsági politika kidolgozása, • Melyek azok a szolgáltatások, amelyek -megengedettek,-tiltottak;• Felhasználási szabályok; •Incidensek jelentése;• A be nem tartás következményei • Az átfogó IT biztonsági politika része kell legyen •Összehasonlító elemzések 18. Egyedi

azonosítás Biometria Chipkártya Az ember ellenőrzötten férjen hozzá valamihez. Ennek két módja: - ellenőrzés - azonosítás Jelszóhasználat A problémák zöme mégis az alábbiakból fakad: •a felhasználó nem érti, miért kell neki jelszavakat használnia, •miért nem oszthatja meg másokkal a jelszavait, •nem gondol arra, vagy nem gondos eléggé ahhoz, hogy nehezen kitalálható jelszavakat használjon, •és ha már nem triviális jelszavakat használ, akkor elfelejti a jelszavait, •ezek után legközelebb felírja jelszavait (nem mindig tekinthető ez rossz megoldásnak, de ha egy nyilvánosan elérhető titkosítatlan file-ba teszi őket, az már nem az igazi). Biometria - viselkedés alapján - kézírás felismerés, - hang felismerés - Fiziológiai jegyek alapján - arcvonások, - szem (írisz, retina), - Arc thermogram (infra-kamera) - ujjlenyomat, - kéz geometria Chipkártya: - minden olyan bankkártya méretű műanyag kártya, amely szabvány

sznt beépített mikrochipet tartalmaz - SIM kártyák (GSM telefonokban használatosak) - multifunkciós és pénzügyi alkalmazásokat lehetővé tevő kártyák Memóriakártya - szabad hozzáférésű kártyák - védett memóriájú kártyák Pl telefonkártyák, pontgyűjtő kártyák - Csak olvashatóak(egyszer írhatóak) - újratölthetőek 19. Üzenetek biztonsága RSA, e-aláírás Üzenetek biztonsága: - Hozzáférhetek-e a továbbított üzenetekhez? Üzenet feltörés - Megváltoztatható az üzenet tartalma? Üzenet - módosítás - Egyértelműen azonosítható-e a feladó? színlelés - Ellenőrizhető az üzenet feladása? Üzenet - tagadás - Hányszor küldték el az információt? Üzenet - visszajátszás Titkosítások •Titkos kulcsú (SSL) szimmetrikus 128 bites (A titkos kulcsot át lehet küldeni RSA titkosítással a partnernek) •Nyilvános kulcsú (RSA) aszimmetrikus 1024 bites •Pretty Good Privacy (magánhasználatra szabad) RSA: - nyilvános

kulcsú titkosítás E-aláírás: Összehasonlítja a helyszínen előállítottat a titkosan átküldöttel Az elektronikus aláírásnak három kritériumnak kell megfelelnie: 1. egyértelműen azonosítsa a küldőt, 2. fejezze ki a küldő valamely szándékát, 3. garantálja az aláírt dokumentum változatlanságát Elektronikus Dokumentum: Bármely fajta elektronikus eszköz útján érzékelhető adat, melyet elektronikus aláírással láttak el. Elektronikus Irat: Olyan elektronikus dokumentum, mely szöveget tartalmaz Elektronikus okirat Olyan elektronikus irat, mely nyilatkozat téltelt illetőleg nyilatkozat elfogadását, vagy nyilatkozat kötelezőnek elismerését foglalja magában Tanúsítványok kibocsátása • A megbízható harmadik személyek, minősített tanúsítványkiadók (Certification Authority) digitális tanúsítványokat bocsátanak ki ügyfeleik számára, digitális aláírás és titkosítás felhasználásával • Kiterjedt hálózat az

entitások azonosítása érdekében (Registration Authority) - Magyar Posta - Közjegyzők