Jogi ismeretek | Jogtörténet » Modern állam- és jogtörténet

Modern állam- és jogtörténet Modern állam- és jogtörténet Római jog A római jog túlélte a római társadalmat. A XI századtól oktatták a római jogot az akkori egyetemeken. A római és a bizánci egyházakban is szerepet kapott A XIX Században újból előjött, tudományos irányzattá vált. A XV. Században a Német Birodalomnak volt a hivatalos jogalapja A kapitalizmus idején a francia és olasz polgári törvénykönyv alapja lett. Keleten is alapja lett a polgárjognak pl.: Japánban A Római Birodalom az i.e VIII századtól i u V-VI századig létezett 1. Paraszti társadalom kora Két korszaka van: a) Királyság kora b) Korai köztársaság kora - - - Társadalom: Földművelés, állattenyésztés. Magántulajdon nincs Nemzetségi társadalom, patríciusok és plebejusok között még nincs vagyoni különbség, csak származási. Államszervezet: Állam élén a király állt, akié a legfőbb hatalom, bírói és törvényhozói. • Szenátus:

patríciusok 100 tagú tanácsadó testülete • Népgyűlés: választott tagok vehetnek részt. Az államszervezetben döntő változást a Korai köztársaság hoz: • 2 consul a király helyett: hadvezérek, jogszolgáltatás (A consulok eleinte csak patríciusok voltak, majd egyikük plebejus lett.) • Pontifexek: külön papok • Praetor: patríciusok, jogszolgáltatás • Senatus: megmarad, de már nem nemzetségi alapon • Népgyűlés: 3 különböző Jogrendszer: Nem különülnek el az erkölcsi és vallási szokások. A korszak vége felé 3 szabály alakul ki, külön erkölcsi és vallási normák: • IUS: azok a szabályok, amelyek más embereket nem sértenek • FAS: vallási normák, vallási elemeket tartalmaz • MOS: nem vallási tartalmú, erkölcsi normák 2. Római világbirodalom kora (i e III századtól i u III századig) a) - - Késői köztársaság kora (i. e III századtól 0-ig) /Praeclassicus jog/ Társadalom: Árutermelő rabszolgaság

kialakulása. Nobilitas megjelenése – földbirtokos arisztokrácia: a meggazdagodott patríciusok és plebejusok. Lovagok – pénzarisztokrácia: a kereskedelemből meggazdagodott plebejusok. Parasztok: kisebb földtulajdonnal rendelkeznek. Rabszolgák: az árutermelésben dolgoznak Államszervezet: • 2 consul • 2 praetor: az egyik a római polgárok egymás közötti ügyeiben, a másik a római polgárok és idegenek ügyeiben dönt. 1 Modern állam- és jogtörténet • • - b) - - - Senatus Népgyűlés: már csak 2 Jogrendszer: Ius - jogszabály • Ius civil: magánjogi szabályok összessége. A római polgárok összes viszonyára vonatkozik. A XII táblás törvényeken alapul Zárt szabályrendszer, merev árucserejog. • Ius praetorium: praetorok joga: olyan szabályok, amelyek a praetorok saját jogsegélyező hatalmán nyugodott. A praetor jogot nem alkothatott, de hivatalba lépésekor rendeleteket adott ki, ez fejlesztette a jogot. Perrend

kialakulása, fejlett árucserejog. Rugalmasabb jog, mint a Ius civil • Ius strictum: szigorú jog, kötött. Klasszikus jog (0-tól i. u III századig) /Principatus kora/ Társadalom: Virágzó, árutermelő rabszolgaság. • Szenátori rend: földbirtokos arisztokrácia • Lovagok: lásd előzőek + felszabadított, jómódú rabszolgák • Plebejusok: antikproletáriátus • Itáliai városok nemessége • Colonusok • Rabszolgák Államszervezet: • Praefektusok: kinevezett tisztségviselők • Senatus: még van • Népgyűlés: megszűnik Jogrendszer: Ius civil és Ius praetor: összeolvadnak, más felosztás lesz a jogrendszerben • Ius privatum: magánjog: családi-, kereskedelmi-, tulajdonjog • Ius dispositivum: megengedő szabályok: szerződések • Ius publicum: egyén és állam viszonya: állammal, vallással, tisztségviselőkkel • Ius cogens: szigoró szabályok 3. Hanyatlás kora (i u III századtól a Római Birodalom bukásáig) /Postclassicus jog:

császárság időszaka/ - - - Gazdaság: rabszolgaság válsága Társadalom: • Szenátori rend • Városi tanács tagjai • Colonusok • Rabszolgák Államszervezet: • Császár: az államfő • 2 senatus: Rómában és Konstancinápolyban, törvények kihírdetése • Praetorok: jelentőségük megszűnik, gyámsági és felszabadítás • Praefectusok: kinevezett tisztségviselők Jogrendszer: Ius publicum és Ius privatum összeolvad. Írásba foglalják a jogszabályokat. Justinianus kori kodifikáció A római jog egyszerűsödik • Vulgár jog: birodalmi- és helyi jog egyesülése 2 Modern állam- és jogtörténet A feudális állam és jog Európában A feudális társadalom főbb jellemzői Társadalma és államszervezete a föld feletti feudális tulajdonviszonyon alapul. Egyrészt jelenti a hűbéri láncolatot és a földesúri jobbágy viszonyt. Földtulajdona a nagybirtokosoknak volt, a jobbágyok a jobbágytelket csak használtara kapták. Ő a

föld használatáért szolgáltatásokat teljesített: terményszolgáltatás, munkaszolgáltatás, pénzszolgáltatás. - Dologi vagy tárgyi oldala a földesúri-jobbágyviszonynak A jobbágytelek felépítése: • Porta (lakóhely) • Osztott szántók • Osztatlan közösségi földek (erdő, nádas, legelő) - Személyi oldala a földesúri-jobbágyviszonynak: • A földesúr korlátozhatta a jobbágy költözési jogát • A földesúrnak közjogi hatalma volt (bíráskodási jog, igazgatás, adóztatás) Hűbéri viszonyok: Az uralkodó osztály tagjai közötti társadalmi kapcsolatok sajátos formái. Vazallusok: a nagybirtokosok fegyveres kíséretei, szabadok, személyes védelemben részesültek. Ez a személyi része Ezért a szolgálatért javadalmazásban részesültek, földterületeket kaptak, ez a benefícium. Ez a tárgyi oldala A feudális nagyurak megerősödtek, a királyi hatalom meggyengült. A javadalmazásra meghatározott eljárás volt: •

Ünnepélyes hűségeskü a földesúrnak, később ezért földterületet kapott (benefícium) • A hűbéri viszonyról okiratot állítanak ki Hűbéres kötelezettségei:  Váltságdíj fizetése  Hadjáratok költségeihez hozzá kellett járulnia  A földesúr személyes költségeibe is be kellett szállnia A hűbéri kapcsolatok részletes szabályozásából fejlődött ki a hűbérjog. Később már nem csak földet, hanem állami méltóságokat is kaptak a hűbéri eskü fejében. A központi hatalom teljesen meggyengült, kialakult a hűbéri anarchia, mely több 100 évig is fennállhat. 3 Modern állam- és jogtörténet A feudális állam és jog fejlődésének korszakai A feudális állam a VI-XVIII. Századig tart Európában 3 korszaka van: 1. 2. 3. Feudalizmus kialakulása (korai feudalizmus) Virágzó feudalizmus Hanyatló feudalizmus 1. Feudalizmus kialakulása (korai feudalizmus) A feudális viszonyok kialakulása és megszilárdulása kb. a

Római Birodalom területén alakult ki, a rabszolgatartó társadalom bukása után. Germán és szláv népeknél közvetlenül a törzsi nemzetségi társadalomból alakult ki. A jobbágy-földesúri viszony megszilárdul, a hűbéri viszonyok is megszilárdulnak. 2. Virágzó feudalizmus (XI-XV. századig) A társadalmi munkamegosztás tovább fejlődik, éles határ a jobbágyság és a földesúrak között. A nagybirtokosok hatalomra tesznek szert, a királyi hatalom meggyengül, hűbéri anarchia. Kettéválik az ipar és a mezőgazdaság, a városi polgárság megerősödik. A gyenge központi hatalom megszünteti a feudális anarchiát, a polgárságra támaszkodva létrejön a rendi képviseleti monarchia, kialakulnak a rendek. Uralkodó osztály rétegei: Egyházi és világi főurak Köznemesség Városi polgárság A földesúri rendnek is érdeke volt az erős központi hatalom kialakítása. Jogrendszere: a feudális anarchia nem hatott fejlesztően a jogrendszerre,

sajátos jogok alakultak ki az egyes birtokokon, amelyek a földesúr hatalmát erősítették, a feudális rendszer fennmaradását célozta. Később megindult a jog egyesítésére irányuló folyamat, ezt a jogi fejlődést jelzik az alábbiak: Szokásjog írásba foglalása Királyi jogalkotás egész ország területére való kiterjesztése A római jog alkotása az egyetemeken Megkezdődtek az első kísérletek a jog rendszerezésére 3. Hanyatló feudalizmus (XVI-XVIII. századig) Ezekben a századokban megjelennek a feudalizmus bomlásának a jelei: a feudális urak áttérése az árutermelésre jobbágyok fokozatos, földtől való megfosztása az osztályok nyilvánvaló ellentéte Az egész államra kiterjedő központi igazgatást teremt. Feudális abszolutizmus időszaka Ez eleinte visszaszorítja a polgárságot, mely megszabadul a feudális korlátozottságoktól, jogokat kaptak. Ebben az időszakban jellemző a társadalom erősödő válsága, mely a büntetőjog

fejlesztéséhez vezetett. A hivatalnokoknak és a rendőrségnek teljhatalma volt 4 Modern állam- és jogtörténet A feudális jog főbb jellemzői Még nem különül el az anyagi- és az eljárási jog, illetve a magán- és a büntetőjog. A földesuraknak a jobbágyok fölött élet-halál joguk volt. A feudalizmus vége felé megindult a jobbágyrétegesítés, megpróbálták elkülöníteni a különböző jogágakat. Nyílt jogegyenlőtlenség volt, a földbirtokos osztály a föld tulajdonjogából minden más társadalmi osztály tagjait kizárta. A jobbágyok jogképességét korlátozták A városi polgárság is tulajdonjoghoz jut. A feudális földtulajdonjog egy speciális jog, mert ez nem jelenti a föld feletti korlátlan, szabad rendelkezési jogot. - Eredeti foglalkozás: allódium - Szolgálat fejében kapott földterület a benefícium, ez eleinte nem örökölhető, de később örökölhetővé vált, ez a feudum. A feudális földtulajdon felett

végrendelkezési jog kizárt, nem lehetett idegen emberekre hagyni a földet. A földtulajdonhoz kapcsolódó jogok: bíráskodás, igazgatási jog, adóztatás, vadászat-halászati jog, révhasználati jog. Büntetőjog: a feudális társadalom rendjének fenntartásának eszköze. A korai szakaszban még volt vérbosszú, ez később vagyoni elégtételre változott. Megtorlás: a jobbágyokkal szembeni elrettentés (kínzás, megszégyenítés, halálbüntetés) Kétféle eljárás volt: 1. Vádelvi eljárás: szóbeli eljárás; közvetlenség elve; sértett fél kezdeményezte; a bíró nem aktív résztvevője. Bizonyítás eszközei: beismerés, víz- és tűzpróba 2. Nyomozórendszeri eljárás: hivatalból kezdeményezték; írásbeli; a bíró tevékenyen részt vett; a vádlott inkább már csak tárgya a pernek. Kötött bizonyítási rendszer: beismerés, tanúvallomás (2db), kínvallatás, tortúra. 5 Modern állam- és jogtörténet A feudális városok és

jogállásuk A városok különleges helyet foglaltak el, mivel egyik alapvető alapvető jogviszony kereteibe sem voltak beilleszthetők. A városi polgárság volt az, amely a hanyatló feudalizmus idejétől kezdve a klasszikus szabadságjogok képviselőjévé vált, és ebből a rétegből került át ez az eszme a többi társadalmi rétegbe. Tekintettel arra, hogy a városi polgárság egyenjogú volt A modern államépítési elvek is innen származnak, mivel a városok felépítése szolgált mintául az abszolút monarchiák uralkodói számára. A városok nem voltak elszigetelve a többi társadalmi rétegtől. Egymással is szoros kapcsolatot tartottak fönn, mivel a városok jogállása hasonlított egymáshoz, így különböző kérdésekben egymással kellett konzultálniuk. A városok az általános feudális jogrend alól kivett testületek voltak. A városokat különböző elemek alkották: kereskedők telepedtek le külföldről származó egyéb szabad személyek

földesúri hatalom alól valahogy fölszabadult jobbágyok A városok kialakulása: régi római városokból alakultak ki úgy, hogy újra betelepültek az emberek később a Kelettel folytatott kereskedelem útvonalai mentén egyes csomópontoknál alakultak ki A városok különböző jogosítványokkal rendelkeztek: az egyházi emberekre az egyházi jog vonatkozott a betelepült kereskedő rétegre a kereskedelmi jog vonatkozott A függetlenség mértékétől függően különböző jogállású városok voltak: legnagyobb önállósága a városállamnak volt, pl.: Észak-Itáliában: Velence és Genova kevesebb szabadsága volt a szabad királyi városoknak vagy birodalmi városnak: ők a királytól függtek tartományi városok és püspök városok földesúri városok bírtak a legkevesebb önállósággal A városok fejlődésének 2 szakasza volt: 1. Városúri korszak: az ipar és a kereskedelem nem olyan fejlett. A városnak még ura van, ő rendelkezik a

privilégiumokkal pl.: erődítés joga, parancskiadási jog, vásártartás joga, vámszedés joga 2. Városi autonómiák korszaka: a város gazdaságilag fejlődött, a polgárok egyre jobban beleszóltak a város irányításába. Létrejöttek a városi autonómiák, azaz a városok jogokkal rendelkeztek. Létrejönnek az igazgatás szervezetei, fejlesztették az önálló joganyagot. Városok társadalma Patríciusok: a legtekintélyesebb réteg, leggazdagabb, legrégebbi családok Iparos kereskedő réteg: céhekbe tömörülnek. Ezek szakmai, igazgatási szervezetek és érdekvédelmi szövetségek Fejlett középkori városok szervezete: Egy személyi vezető: főbíró vagy polgármester Vezető szervezet: főbíró vagy polgármester mellett tanácsadó testület: senatus Tisztségviselők:  jegyző 6 Modern állam- és jogtörténet  ügyészek  főkapitány: külső és belső védelemért felelős  kamarás vagy kincstárnok: pénzügyeket intézi

Alárendelt tisztségviselők: hivatali tisztségviselők Külső viszonyok: érdekeik képviseletére egymással kötöttek szövetséget, ezeknek 2 célja volt: - politikai jogok egyesítése - gazdasági érdekből létrejött szövetségek a kereskedelme irányítására pl.: Hanzaszövetség 7 Modern állam- és jogtörténet Városok jogforrási rendszere 1. 2. A város fölé rendelt hatalomtól való jogforrás Privilégium: ünnepélyes kellékekkel ellátott és kiadott oklevél. Egyoldalú nyilatkozat, az adományozó döntötte el, hogy mi szerepeljen benne Tartalma:  a város szabadságára és jogi védelmére adott kiváltság  a város polgárainak jogai és kötelezettségei  a városra vonatkozó jogok főbb elemei A tartalmát bemásolták a városi könyvbe. Az adományozó visszavonhatta a privilégiumot. Megszerzésük:  bizonyos szolgálatokért  katonai segítségért  vásárlással  hamisítással - Egyezmény: kétoldalú

szerződés a város és a város fölé rendelt hatalom között. Nem lehetett visszavonni. Fegyveres konfliktusok lezárására gyakran alkalmazták - Dekrétum: a királytól származott. Azokat a jogszabályokat tartalmazta, amelyek a városra is kiterjedtek. - - - A városok jogalkotása Statútum: a város által saját maga igazgatására létrehozott joganyag. A privilégiummal és az egyezménnyel egyenrangúnak tekintették. A statútumokat ki kellett hirdetni. A városnak meg kellett szereznie a jogot a statútum létrehozására A városok egymástól vettek át különböző jogokat. Saját jogalkotás: a közösség hozta Egyéb rendeletek Városi bíróságok precedens értékű ítéletei: a városi joganyag részévé vált. 3. Helyi szokásjog A városban kialakult szokásjogot a városi jogkönyvekben leírták. 4. A város környezetének jogrendje – környékbeli városok jogrendje Átvették a nagyobb városok jogit, de saját viszonyaikra alkalmazták.

Ez előkészítette a fellebbezést a nagyobb városok felé. Az újonnan kialakult és fejletlenebb városokban a bírák nem voltak olyan magas szintű jogtudósok, ezért bonyolultabb ügyekben a város bíróságához fordultak tanításért. Egy adott tartományterületen jogcsaládok alakultak ki. 5. Római jog Az árucsere viszonyok kialakulásával a feudális jog már nem volt alkalmas, ezért újból elővették a fejlett római árucserejogot. A felsőbb bíróságok is használtak római kifejezéseket, így a római jog nagy szerepet kezdett játszani a városok életében. A jogokat jogkönyvekben írták le, ezekből lehetett megtudni, hogy milyen jogviszonyok érvényesek. Nyugat-Európában ezek a feudális jogok bizonyos fajta jogrendszerbe is besorolhatóak: - Angolszász jogrendszer (Anglia, Írország) - Germán-római jogrendszer (Német nyelvterületek) 8 Modern állam- és jogtörténet - Latin-román jogrendszer (Spanyolország, Portugália,

Olaszország) A hűbérviszonyokra vonatkozó jog, a Longobárd hűbérjogból alakult ki Római jog Kánon jog: a keresztény egyház joga, egyházszervezet szabályozása, egyházi emberek feletti bíráskodás alapja 9 Modern állam- és jogtörténet A magyar állam- és jogtörténet I. A korai feudális állam (X-XIII század közepéig) - Társadalom Államforma: királyság. A király hatalma a királyi birtokon nyugszik, amelyek a honfoglaláskor elfoglalt területek és a legyőzött lázadók birtokai (Koppány, Ajtony, Gyula). A királyi birtokok, várbirtokok, középen királyi vár áll Ezek a későbbi királyi vármegyék. István idejében 45 királyi vármegye volt, Szent László és Kálmán alatt az ország területe lényegesen megnő, elfoglalják Szlavóniát, Horvátországot és Dalmáciát. A semleges területeket is bekapcsolják az államigazgatásba. A királyi vármegye a királyi várat jelentette, ahol 2 féle népréteg volt:  várjobbágyok

(szabad magyarok és a Honfoglalás előtti népek előkelői), katonáskodtak, a várban illetve a várbirtok igazgatásában vettek részt  várnép (szabad parasztok és rabszolgák) Megkezdődik a királyi birtok eladományozása, azért, hogy a királynak páncélos lovagsága legyen. Egyházi birtokadományozás és a világi földesuraknak is Az egyházak a keresztény hit megszilárdítása okán történik. A földbirtokosok önálló bírói funkciót szereznek a jobbágyok felett és adóbeszedés joga. A királyi hatalomtól elkezdenek függeni. A főpapok és a birtokosok kialakítják a hűbéri rendszert, saját jogaikat biztosítják. Kialakulnak a rendek. Az egy rendbe tartozok azonos jogokkal rendelkeznek Főpapok rendje: nagy földterületeik vannak, Kálmán idejében elkezdődik a visszaszerzésük. Manus mostua – holt kéz: a földesúrtól vissza lehetett venni a földet, az egyházi birtokot nem lehetett visszavenni. A földesurak sok világi méltóságot

is megszereznek, sok vár is egyházi kézbe kerül. 1222, papi aranybulla: II. András rendi privilégiumot adott;  rend megszületése  rend főurak rendje, nemzetségfők rendje  rend nemesség: a nemzetségek kisebb birtokos tagja, királyi vitézek, felemelkedett várjobbágyok - Államszervezet (a központi szervek) 1. Király: a legfőbb hadúr, törvényhozó, végrehajtó, és a legfőbb jogszolgáltató (bíró). A királynak még nincs állandó székhelye, birtokról birtokra vándorol az udvar (Székesfehérvár és Esztergom, később Buda és Visegrád jelentősek). A koronázás egyházi szertartás. A trónbetöltésre 2 elv van:  szenioritas: az uralkodóház legidősebb férfi tagja  primogenitúra: elsőszülöttség elve 2. Királyi tanács: a korai feudalizmusban még nincs szabályozva az összetétele: királyi ház férfi tagjai, a király anyja és a legfőbb világi és egyházi méltóságok 3. Nádorispán: amikor a király nem tartózkodik

a királyi várban, ő helyettesíti. Bíráskodik, parancsnoki funkciót lát el, begyűjti a királynak járó jövedelmeket, az udvarnépek feletti általános jogalkotás. 4. Országbíró: önálló bírói funkció 5. Tárnokmester: pénzügyi 10 Modern állam- és jogtörténet 6. Kancellár: a király döntéseinek írásba foglalása. Első időkben egy személy, később a kancellária külön intézmény és ennek vezetője a kancellár. Itt őrzik a királyi iratokat. Állam és egyház viszonya: Szent István idejében a király önállóan intézi az egyházi ügyeket:  papok beiktatása  egyházmegyék megszervezése Az egyház szervezete ugyanaz, mint ma: plébános, esperes, püspök, érsek, pápa. Szent István 2 érsekséget hozott létre:  Esztergomban  Kalocsán 8 db püspökség. A XII században a király lemond az inventitura jogáról, innentől kezdve az egyház önállóan intézi ügyeit, csak a király beleegyezése kell a

kinevezésekhez. Kánon jog határozza meg Az egyház alapja a tized Az egyházra saját szabályok vonatkoznak, világi bíróság elé nem lehet egyházi személyt állítani és fordítva. - Helyi igazgatási szervek 1. Királyi vármegye: a királyi várak az ország különböző részein helyezkednek el. A királyi központból nem tudták irányítani, ezért jött létre a királyi vármegye rendszer. A központi okiratot helyi szinten is érvényesíteni kellet Helyi igazgatás székhelye 1-1 megmaradt szláv népek földvára volt (Visegrád, Csongrád, Nógrád) A helyi igazgatás mintájául szolgált:  a frank grófság  a Honfoglalás előtti szláv népek szervezete pl.: vármegye Vármegye igazgatása:  Várispán: a legfőbb igazgatási szerv, később megyeispán, a vármegye területén élő népek vezetői, jószágkormányzó, bírói és katonai vezető. A király nevezi ki a területén élő nemzetségek tagjai közül  Udvarispán: a várispán

helyettese  Hadnagy: katonai vezető  Várnagy: rendfenntartó Vannak még ún. szállásbirtokok, amelyek a régi nemzetségi területek, ahol sem királyi, sem a földesúri hatalom nem érvényesül. Egyre csökken 2. Városok: keletkezésük az ókori római városok helyén, a Honfoglalás előtt itt élt avar és szláv törzsek területén, illetve a király által betelepített telepesek által. A korai középkorban szereztek kiváltságokat:  szabad tisztségviselő választás  szabad bíráskodás  feudális uraktól való függetlenség Legrégebbi város: Székesfehérvár és Esztergom. A székesfehérvári anyajogot adományozza később a király. A városok szervezete egyszerű, hasonlít a Nyugat-európai városok szervezetéhez:  bíró: város vezetője  tanács: 152 tagú  városi ősgyűlés: tisztségviselők választása 3. Falu: ekkor is jellemzője a magyar királyságnak. Eleinte nemzetségi alapon szerveződik, rokoni kapcsolatban

áll a falu lakossága. Később fellazul, megjelennek a telepesek, a rabszolgák még jellemzőek. A falu a királyi vagy 11 Modern állam- és jogtörténet földesúri birtokon alakul ki. Eleinte van önállóságuk, attól függően, hogy milyen birtoka volt. A faluban bíráskodás folyt A falu vezetője látta el a bírói teendőket. 12 Modern állam- és jogtörténet II. A XIII század közepétől 1526-ig - Társadalom Feudális viszonyok megszilárdulása, rendiség kialakulása. Rend fogalma: előjogaik alapján a privilégiumokkal nem rendelkező jobbágyoktól másrészt egymástól is elkülönült, ugyanazon jogállással bíró, többnyire szervezett kiváltságos réteg. Rendek a következők:  Papi rend: nemcsak a főpapok. Kiváltságuk: teljes adómentesség, törvénykezési kiváltság. A főpapoknak külön kiváltságaik vannak, halálos ítéletet nem kaphatnak, perben esküt nem kell tenni, személyesen részt vesznek a királyi tanácsban és az

országgyűlésen, világi méltóságot betöltenek.  Főurak rendje: (baronessek) csak azok a nemesek, akik valamilyen országos méltóságot töltöttek be. A másik réteg, aki gazdasági hatalma alapján vesz részt a királyi tanácsban. Előjogaik: a királyi központi és megyei igazgatás alóli mentesség – immunitás joga. Személyes részvétel a királyi tanácsban és az országgyűlésen Az országgyűlésen külön voltak a többi nemestől.  Nemesek: (nobiles) királyi szolgálatban álló lovagi rétegből származók és a várjobbágyok felsőbb rétege. Két féle harcot képviselnek:  egyenrangúak legyenek a nemességgel  teljes elhatárolódás a jobbágyoktól 1951-ben a királyi privilégium kimondja a nemesek egyenlőségét, de ez csak formális volt. 1456: rendi képviseleti állam  Jobbágyság: megszilárdul. Különböző harcot vív, de még rosszabb sorba kerülnek A Dózsa féle felkelés után: örökös röghöz kötés, írásbeli

formát nyer a jobbágyok kötelezettségei pl.: kilenced, robot emelkedik, állami adó megnő, tized - Államszervezet 1. Király: még mindig ő a vezető. Az Árpád-ház ebben az időszakban hal ki, innen királyválasztás van. 2. Rendi országgyűlés: 1290-től törvényalkotó. 1400-tól évenkénti országgyűlés, 1445-től a városok képviselői is részt vesznek az országgyűlésen képviselők útján. 3. Királyi tanács: még mindig gyakorolja a végrehajtó hatalmat. Az államigazgatás legfőbb szerve. 4. Kancellária: a törvénykezésben is már részt vesz 5. Nádor: kicsit megváltozik a szerepköre, a király távollétében ő a helytartó, az ország főkapitánya, ha a király kiskorú, ő a gyámja. Ő hívja össze a királyválasztó országgyűlést 6. Országbíró: bírói funkciót lát el, a vármegye által elbírált ügyekben másodfokú bíróságként működik. - Helyi igazgatási szervek 1. Nemesi vármegye: a királyi vármegyerendszer

felbomlik. A nemesek által indított kezdeményezés folytán jön létre. A meg növekedett nemesi réteg összefog és létrehozzák a nemesi vármegyét.  Főispán: a megye vezetője, a király nevezi ki. A főispánt az alispán helyettesíti 13 Modern állam- és jogtörténet Szolgabíró: a közigazgatási funkciót végzi. Ellát bizonyos bírói funkciókat is, 1 évre választják meg  Esküdtek: bíráskodás, választott tisztségviselők, 1 évre választják  Megyei jegyző: ő végzi az adminisztrációt, élethosszig választják  Megyei közgyűlés: legfőbb tanácskozó, jogalkotó szerv. Ők választják a tisztségviselőket, országgyűlési követeket is választanak, ők adják ki a statútumot.  Törvényszék: ítélkezési funkciója van Szabad királyi városok: eltérő szervezet alakult ki az egyes városokban.  Bíró, polgármester: a vezető.  Magastratus, senatus: bíró + esküdtek (12), ez a vezető testület.  A

külső tanács: 60-80-10 tagú tanácskozó testület.  Városkapitány: védelmi funkciókat lát el. Falu: falugyűlés, a falunak van bírója. Nincs szállásbirtok  2. 3. 14 Modern állam- és jogtörténet III. 1526-1848-ig - Társadalom A rendi képviseleti monarchia időszaka. Formailag évente van országgyűlés, valójában abszolutizmus van (II. József, Mária Terézia) Rendi abszolutizmus A király önállóan igazgatja az országot. 1. Földbirtokos uralkodó osztály: gazdasági, társadalmi rend alapját képezi, egyenrangú tagokból áll. Nemesek jogai: idézés és ítélet nélkül senki kívánságára letartóztatni nem lehet. Kivéve: szándékos bűncselekmény esetén, tettenérés esetén (gyújtogatás, rablás, lopás, gyilkosság, nemi erőszak) A nemes kizárólag törvényesen megkoronázott király hatalma alatt áll (csak a király parancsol a nemesnek) A nemes mindenféle adó és jobbágyi szolgálta alól mentes (csak

hadkötelezettségi adója van) Ellenállási jogaik volt a királlyal szemben az Aranybulla alapján 1687-88-ig. 2. Főpapok: csak katolikus papok 3. Főurak: valódi és címzetes bárók, grófi címet már birtok nélkül is adományoznak 4. Köznemesség: lényeges különbség van a nemesség tagja között. 4 féle nemes van:  jelentős birtokkal rendelkező nemes  középbirtokos nemes (nemesi vármegyékben övék a legfőbb vezetés)  egytelkes nemes / bocskoros nemes / olyan mint a jobbágy  birtok nélküli: nagybirtokos nemességnél szolgáltak 5. Szabad királyi városok rendje: a város 2 követe ment az országgyűlésbe 6. Városi polgár jogai: volt választójoga a városban, hivatalviselési jogai, vármentessége volt, ingatlan szerzési képessége, saját bíráik előtt lehetett őket perbe vonni. Iparűzési és kereskedelmi jogaik voltak 7. Jobbágyság: semmi kiváltság, adót fizetnek, itt már rétegződik a jobbágyság, megindul a

vagyonkülönbség.  gazdag parasztság: egyre gazdagabb, szolgákat tart, jogállás szempontjából ugyanazok, aprózódik a jobbágybirtok.  házas zsellérek: csak házuk van, másnak a földjén gazdálkodnak vagy elszegődnek napszámba  házatlan zsellér: időszaki bérmunkából tartják fenn magukat. A jobbágyokat próbálják röghöz kötni. Telkeik növekednek, magyar illetve török adót fizetnek. Tized, kilenced, robot stb mind fönnmarad A haderők kifosztják a falukat. A röghöz kötést már a vármegye biztosítja A XII. századra 2 féle jobbágyréteg alakul ki:  örökösen röghöz kötött jobbágy (csak akkor költözhetett, ha a földesúr előre engedélyezte)  szabadköltözésű jobbágy (Az úrbért pénzzel megválthatta, az ingó dolgait eladhatta, elköltözhetett, ha előre bejelentette) Királyi rendelet született Mária Terézia idejében. A jobbágyok jogai:  jobbágytelek mérete (1 hold = 1100 négyszögöl)  osztatlan

legelő  erdőhasználat (a jobbágy csak a szükséges fát vághatta ki, volt ellenszolgáltatás: fuvarozás)  nádas „használat”  terményt, pénzt, szolgáltatásokat is egyesítette a rendelet 15 Modern állam- és jogtörténet füstpénz (földesúrnak kellett fizetni) váltságdíj, fogságba esésnél (földesúrnak kellett fizetni) lakodalom költsége (földesúrnak kellett fizetni) hadiadó (központi szervek részére) házi adó (vármegye részére) párbér (egyháznak) terményszolgáltatás: kilenced, tized, különböző ajándékok pl.: csirke, disznó (egyháznak illetve földesúrnak)  munkaszolgáltatás, fuvarozási kötelezettség. Robot: évi 54 nap igás vagy 104 nap kézi erővel II. József törvénybe iktatott néhány jobbágyvédő törvényt:  szabad költözködést  jobbágy szó eltörlése  ingóra szabad rendelkezés  nem lehetett megfosztani a földjétől  a jobbágyok szabadon mehettek szellemi pályára

(tanulhattak)        - Államszervezet 1. Király: még mindig a legfontosabb személy, törvényalkotásban egyenrangú az országgyűléssel. A végrehajtás első embere, külügyi, hadügyi és pénzügyi kérdésekben korlátlanul rendelkezhet. XVII. század végén törvénybe iktatták, hogy a királynak törvénykezéssel kapcsolatban milyen jogaik vannak:  törvénykezdeményezési jog  szentesítési jog (csak amiket az országgyűlés is jóváhagyott)  kihirdetési jog A közigazgatás vezetője a király, rendeleteket bocsáthat ki, amiket pátenseknek hívnak. A rendeletek törvénnyel nem lehetnek ellentétesek, általában azok végrehajtására irányulnak. Igazságszolgáltatással kapcsolatban nem hozhat létre, illetve nem törölheti el a bírósági ítéleteket. A törvényesen létrehozott ítéleteket nem változtathatja meg. Trónbetöltés: Habsburg-ház tagjai. A koronázás közjogivá válik Esküt kell tenni az

alkotmányra. Az országgyűlés alsó- és felső házzal működik Habsburg-ház központi szervei:  udvari- és titkos tanács  udvari kancellária  udvari kamara  haditanács 2. Magyar tanács: csak magyar ügyekben kötelezi a királyt 3. magyar kancellária: nem igazán működik 4. Helytartó tanács: államigazgatás legfőbb szerve a XVIII-XIX. században, kormányzati jellegű tevékenysége van. Vezetője a nádor, aki a helytartó, 22 tanácsos van a tanácsban, a nemesség soraiból kerülnek ki. A király nevezi ki őket. Döntéseit többségi határozattal hozza meg, 12 tag szükséges, hogy érdemi határozatot hozzon. - Helyi igazgatás Nemesi vármegye: a hispánt a közgyűlés választja meg. A közgyűlésben bizottságok alakulnak, II. József megszünteti a nemesi vármegye igazgatást Magyarországon 10 kerületet hoz létre, amelyet a királyi biztos irányít. 16 Modern állam- és jogtörténet Feudális magyar bírói szervezet I. Korai

feudalizmus időszaka (X-XIII század közepéig) Különböző társadalmi rétegekkel kapcsolatos. Elkülönült a jog és a bíráskodás 1. A király: bírói tevékenysége a legmagasabb szintű jogszolgáltatás. A királyt a nádor helyettesíti. A király évente egyszer Székesfehérváron ünnepélyes törvénykezési napot tart. A királyi bíráskodás a királyi udvarban történik A királyi udvar vándorol. 2. A nádor: gyakorolja a jogokat a nép felett. Mindenki felett ítélkezhet a nádor, kivéve a nemesek felett. A XIII század elején a nádor kezéből kiveszik az egyházi bíráskodást (Vidéki bíráskodás: vármegyékben kialakul a bíráskodás). 3. A megyeispán: gyakorolja a bírói jogkört a nép felett. (királyi vármegyerendszer van.) 2 bíró is közreműködik: akik a király által vannak kinevezve, pecséttel is el vannak látva, ők biztosítják az országosan érvényben lévő törvények érvényesítését. 4. Vármegyei törvényszék: nem

bíróság (Kehidai oklevél) 5. Városi bíróságok: szabad bíróválasztás, esküdtválasztás. A polgárok ügyeiben a városi bíróság ítéletet hoz. 6. Földesúri bíróság: úriszék. A földesúr a jobbágyai felett bíráskodik Ha a pallosjog privilégiuma megilleti, akkor halálbüntetést is kiszabhat. 7. Egyházi bíróság: önálló szervezet. A vallással és erkölccsel kapcsolatos ügyek intézése. pl: házassággal kapcsolatos ügyek, származással kapcsolatos perek, végrendelettel kapcsolatos ügyek. Az állam szétválasztotta az egyházi és egyéb bíróságokat. Az egyházi bíróság: vagyoni kérdésekben nem dönthetett, tizedben sem hozhatott ítéletet. 17 Modern állam- és jogtörténet II. XIII század közepétől 1526-ig 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Országbíró: legfőbb bírói szerv, kialakul az országbíró tisztsége. Csak a nemesek ügyeit intézi. Egyházi bírósági rendszere kiépül A jobbágyoknak külön bíróságuk

van. Egyes kiváltságos nagybirtokosok ügyeiben a király rendelkezett A nagybirtokosok ügyeiben a kancellár elnökölt. Igény van a király személyes közreműködésére a bíráskodásban. Kialakul a személyes jelenlét bírósága Mátyás idejében megszűnik. Több személynök jár el ezekben az ügyekben, aki a tisztségviselő. Tisztségviselő: a kancellár helyébe lép. Ebből alakul ki a királyi ítélőtábla (legmagasabb szintű bíróság). Egész évben működik. A nádor és országbíró funkció megmarad, de csak az ünnepeken működnek. A nemesek hűtlenségi pereiben még mindig a király ítélkezik. Megyei törvényhozó közgyűlés: több megye nemeseiből áll, király által megbízott nádor elnököl rajta. Vagyonelleni bűncselekményeket tárgyalnak 12 esküdt ítélkezik. Birtokperekben is ítélkeznek Rendi állás megállapítása Vármegyei törvényszék: főispán vagy alispán elnökletével működik. A nemesek közül választott

esküdtekkel. Hatáskörük első és másodfokon is működik, nem nemesek és nemesek felett is. Első fokon: vagyonjogi, polgári ügyekben, földesúri bíráskodási ügyekben. Másodfokon: az úriszéki fellebbezett ügyekben Úriszék: bírósága a földesúrnak a jobbágyok feletti hatalmát testesíti meg. Kivéve a nyilvános gonosztett. Bíráskodhatott ezekben az ügyekben, ha volt pallosjoga A földesúr elnökölt, ő volt a bíró vagy valamelyik földesúr tisztje. Kisebb jelentőségű ügyekben a faluknak is volt bíráskodási jogköre. Városi bíráskodás: városi esküdtek, a polgárok ügyeiben jár el. A városi bíróság ítéletei ellen fellebbezni lehetett a tárnokmesternek (másodfokú bíróság) később tárnoki ítélőszék lesz. Hunyadiak idejében mind a 8 szabad királyi város másod fokú fellebbviteli bírósága lesz. Egyházi bíróság: kisebb ajándékok a bíróknak. 18 Modern állam- és jogtörténet III. 1526-1848-ig 1.  

 2. 3. 4. 5.   3 felsőbb bíróság alakult ki: 7 személyes tábla tagjai: a nádor, 3 világi nemes, 3 főpap, a fellebbezési ügyeket ez látja el királyi tábla: 9 tagú testület, első fokon elbírálja a hűtlenséget, a fenségsértést, bizonyos vagyoni ügyeket. Szabad királyi városok ügyeiben ez a másodfokú bíróság váltó törvényszék: csak másodfokú ügyekben ítélkezik, váltóügyekben ítélkező fellebbviteli bíróság, 1840-től van Megyei törvényszék: XVII. századtól 2 tagozatra oszlik: polgári ügyek büntető ügyek Városi bíróság: van. A jobbágyok ügyeiben a szokásos rendszer működik 1836ban a szabályozás akként módosul, hogy a földesúr saját ügyeiben már nem ítélkezhet Egyházi bíróság: van Egyetemi bíróság: egyetemi ifjak büntető ügyeiben járt el (A pesti egyetemnek volt egyetemi bírósága) 19 Modern állam- és jogtörténet Jogforrások I. X-XIII század közepéig 1. 2. 3.

Szokásjognak nagy szerepe volt, többnyire íratlan, a közösség megegyezésén alapul. Vallási, erkölcsi, jogi normák még nem különülnek el. A szabályok betartása mindenkinek elemi érdeke. Aki nem tartja be a szabályokat, azt kiközösítik Megszégyenítő büntetések voltak. Az államalapítást követően amely szabályoknak volt jogi tartalmuk, azok jogszokássá váltak. Amik az uralkodók érdekeit szolgálta, azokat kikényszeríttették. Írott formát még nem öltöttek Szokásjog: Verbőczy 3-as könyve Az írott jogszabály száma kevés. Törvény: legfontosabb jogszabály. Az uralkodó hozza a királyi tanács meghallgatását követően. A törvényeket oklevélbe foglalja a király Királyi pecséttel látják el az okleveleket: ez a dekrétum. Szent István is hoz törvényt: az egyházi rendszer kiépítése tárgyában, illetve a feudális rendszer megszilárdítása érdekében. Szent László és Kálmán törvényei a feudális rend

megszilárdítását és a feudális tulajdon védelmét szolgálták. II András Aranybullája (1222) Privilégium: dekrétum és privilégium között bizonyos formai különbségek vannak. Királyi pecséttel ellátott oklevél. • Dekrétum: általános érvényű jogszabályok. • Privilégium: bizonyos körnek vagy személynek szóló kiváltságokat tartalmaz 20 Modern állam- és jogtörténet II. XIII század közepétől 1526-ig 1. 2. 3. 4. Szokásjog: mind a 3 korszakban fontos szerepet tölt be. A legjelentősebb jogforrás ebben a korban is. A XVI századig az ítéleteket nem a törvényekre alapítják, hanem a szokásokra. Szokások:  törvénymagyarázó szokás  törvénypótló szokás  törvényrontó szokás A szokásjog az ország területén nem volt egységes. Helyi szokások voltak Megindul az a folyamat, hogy a szokásjogot összegyűjtsék és regisztrálják. Verbőczy féle 3-as könyv (Verbőczy országbíró volt) 3-as könyv: Verbőczy

az élő szokásjogot gyűjtötte össze. Dekrétumokat is felvett szokásjog címszóval. 1514-ben lett kész (ekkor volt a Dózsa féle parasztfelkelés) Latin nyelvű volt. Az országgyűlés elé került, de nem lett törvény, mert a király nem szentesítette. Nem küldték ki a megyéknek Nemesi szokásjoggyűjtemény volt, dekrétummal kiegészítve. 1517-ben Verbőczy Bécsben (saját költségére) kinyomtatta a könyvet, s megküldte a megyéknek további felhasználás céljából, alkalmazták, bár nem volt törvény. Kötelező érvényűvé vált Később a corpos junisba is bekerült. Részei:  1. rész: nemesi magánjog (nemesi kiváltságok)  2. rész: nemesi eljárásjog  3. rész: részletek a városi- és jobbágyjogból A büntető és a polgári szabályok még nem válnak szét. Közjogi szabályok is vannak benne elvétve. A nemesi jogot rendszerbe foglalta Kimondja a jobbágyok teljes és örökös röghöz kötését. Városok jogkönyve: városi

szokásgyűjtemény. Minden városnak megvolt a jogkönyve Részei:  privilégium levél  város jogkörével rendelkező statútum  helyi szokásjog Törvény: XIII. században az országgyűlési törvények, a király a törvénykezési jogát a rendekkel gyakorolja az országgyűlésen. A királynak van e önálló jogalkotási hatásköre? A rendek a királlyal együtt volt törvénykezési joga. A királynak kellett szentesítenie a törvényt. A törvényt ki kellett hirdetni, megküldték a megyéknek és a szabad királyi városoknak. A törvény részei:  Bevezető rész (jogalkotás szükségessége, ki alkotta a törvényt)  Törvényszöveg (jogszabály szövege)  Záradék (király szentesítését tartalmazza) Akkor léptek hatályba a törvények, ha alkalmazták azokat. Privilégium: bizonyos személyegyesületeknek (általános privilégium) és személyeknek van (különös privilégium). Statútum: helyi szabályrendelet, önálló rendelet

alkotással felruházott szervezetek saját maguk által alkotott jogok  törvénnyel ellentétes nem lehet  országos szokásjoggal sem ellenkezhet 21 Modern állam- és jogtörténet III. 1526-1848-ig 1. 2. 3. 4. Szokásjog: egyenrangú tényező a törvénnyel. Mennyiségileg a törvény több 4-es könyv:  1. rész: közjog  2. rész: országos nemesi magánjog  3. rész: peres eljárás  4. rész: helyi jogok illetve jobbágyok magánjogainak bizonyos részei Törvény: a király és az országgyűlés együttesen hozza a törvényeket. Vannak kizárólagos törvényhozási tárgyak: békekötési okmányok, adókivetés, újonc megajánlás, alkotmányos kérdések, királyválasztás, ország határai. A török uralom alatt álló területeken nincs törvényhozás. Nyugat-Európában ekkor írott törvények vannak: alkotmányos erejű törvények. A 3-as könyv 1 rész / 9 fejezete alkotmányos jogokat tartalmaz. A törvények nyelve 1830-ig latin

(Azután vegyes: latin és magyar) 1848-tól magyar nyelvű. Jogforrásként lehet tekinteni a bírói gyakorlatot 1800-tól a felsőbb bíróságok döntéseit összefoglalják és nyomtatott formában meg is jelenik. Privilégium: az ország sarkalatos törvényeivel nem állhatott ellentétben mások jogainak sérelme nélkül Statútum: királyi rendelet (pátens) a király önállóan és egy személyben gyakorolja a jogalkotói hatáskörét, ellentétben a törvénnyel.  ha az országgyűlés nem ülésezik, pátens bocsáthat ki  ha van országgyűlés, csak a király nem akarja az országgyűlés elé vinni a szabályozni kívánt kérdést, akkor a törvény végrehajtására pátenst bocsáthat ki  a helytartó tanács is bocsáthat ki pátenst 22 Modern állam- és jogtörténet A feudális jog Magyarországon - Polgári jog  Intézménye: feudális földtulajdonjog: kötött tulajdoni forma, sok minden korlátozza, nincs szabad rendelkezés felette 

öröklési jogszabályok korlátozzák a szabad rendelkezést  ősiség is korlátozza a szabad rendelkezést  intézménye: nemesi osztály: a családfő halála esetén az öröklést felosztották a családtagok között. A férfiaké az ingatlanok, a nőké az ingók - Tulajdonjog Kötött tulajdoni formák, amelyek nem teszik lehetővé az elidegenítést  koronajavak (pl.: szabad királyi városok)  egyházi javak (ami egyszer az egyház kezébe kerül, a fölött a királynak nincs rendelkezése)  hitbizomány (a családfő leköti a birtokot, nem lehet osztogatni, oklevelet kellett kiállítani)  városi polgár tulajdonjoga (ha nem volt leszármazottja, akkor minden a városra szállt)  jobbágybirtok - Személyi jog Elismeri az egyént és a személyegyesülést is.  Személyegyesülés: a várost és az uralkodói vagyont elismeri. A cégeket is elismeri, mint személyegyesülést  Egyén: jogképessége korlátozott, a teljes jogképesség

csak a nemeseket illeti meg  Cselekvőképesség:  12 év alatt cselekvőképtelen  férfi: 24 év felett cselekvőképes  lány: 16 év felett cselekvőképes - Családi jog A házasság az egyház által történik, válás nincs, csak érvénytelenítés bizonyos esetekben  jegyajándék (ha a jegyesség felbomlott, vissza kell adni)  hozomány (a lány szülei állják, alapvető kelléke a házasságnak) - Öröklés jog Eltérő szabályok vonatkoznak mindenkire. A nemeseknek lehetett végrendeletet kötni Egyébként törvényes öröklés volt. Nőkre speciális szabályok voltak a jellemzők: ősi vagyonból negyed részt örököltek, szerzett vagyonból egyenlően örököltek a fiúkkal - özvegyi jog - Hajadon jog - Büntető jog Az általános és különös rész nem válik szét. Bűncselekmények: 1. Király és ország elleni bűncselekmények (fő és jószágvesztés a büntetés) 23 Modern állam- és jogtörténet    

   ország árulás idegen országba szökés konspiráció (szervezkedés, összeesküvés) fenségsértés, hűtlenség hamisítás eretnekség hatalmaskodás 2. Vagyon elleni bűncselekmények  lopás  rablás 3. Vallás elleni bűncselekmények  hitszegés  boszorkányság  rontás, jövendölés  magzatölés, nőrablás  házasságtörés, paráznaság 4. Élet és testi épség elleni bűncselekmények  testi sértés  emberölés Büntetési nemek:  Halálbüntetés (legfontosabb, leggyakoribb)  Testcsonkító büntetések (István, László idejéből)  Testfenyítő büntetések (fájdalmas, de később tud dolgozni)  Megszégyenítő büntetések (kínos, pl.: megbélyegzés, hajlevágás, koloda)  Szabadságvesztés (XVIII. században megnyílik az első börtön)  Vagyoni büntetések (pl.: elkobzás, bírság) 24