Oktatás | Felsőoktatás » A diszlexiáról bővebben

A diszlexiáról bővebben Frank R. Vellutino Az olvasás egy sajátos zavara, a diszlexia A diszlexia egy olyan gyűjtőfogalom: rendellenességeket takar, amelyek következtében egyes, máskülönben egészséges gyermekek – feltehetően valamiféle szervezeti fogyatékosságuk folytán – rendkívül nehezen tanulják meg a nyomtatott szavak felismerését. Vellutino és munkatársai kísérletek alapján megállapították, hogy a diszlexia egy bonyolult nyelvi fogyatékosság, amelynek okai: - A fonológiai kódolás zavarai, amikor is valaki a szavakat nem tudja úgy megjegyezni, hogy a szó hangzását emlékezetében elraktározza, majd később felidézze - A fonológiai tagolás hiányosságai, ha valaki képtelen a szavakat összetevő hangjaikra bontani - A szókincs nem kielégítő gyarapodása - A szavak és mondatok közötti nyelvtani és mondattani különbségek felismerésének hiányosságai A diszlexia magyarázatához a könyvtár

modellt alkalmazza, melynek lényege: Inger Az érzékletek raktára Figyelem Rövid távú emlékezet Hosszú távú emlékezet Ez a modell az emlékezet egyes szintjeinek információfeldolgozó működését és kapcsolatait mutatja be. A látási vagy hallási ingerek pontos mása rövid ideig tárolódik az érzékletek raktárában. Ha figyelünk az adott ingerre, akkor az rövid távú emlékezetünkbe kerül, ahol olyan jellé alakul, amely már alkalmas a hosszú távú emlékezetben történő rögzülésre. Ha viszont nem figyelünk az ingerre, az nem rögzül, hanem kiesik emlékezetünkből. A hosszú nyilak az emlékezet különböző szintjeinek bizonyos kölcsönhatásait jelzik. Ismerős ingerekre például azért vagyunk hajlamosak jobban figyelni, mert hosszú távú emlékezetünkben már korábban rögzültek. E modell szerint végzett kutatások szerint a diszlexia sokkal inkább a nyelvi információk raktározásának és visszakeresésének a zavaraiból,

semmint a látórendszer 1 hibáiból ered. A kísérletek szerint az olyan tévedések, mint a tál „lát”-nak mondása nem a látás és térbeli feldolgozás rendellenes működéséből, hanem a leírt szavak kiejtésének raktározási és felidézési nehézségeiből erednek. Rájöttek arra, hogy a nyelvi képzetekhez nem társuló bonyolult, szóhoz hasonló betűcsoportokat a jól olvasó gyermekek is ugyanolyan nehezen idézték fel, mint a nehezen olvasók. Ez arra utal, hogy a szavakat ábrázoló képi szimbólumok az emlékezetben nyelvi sajátosságaik, különösen jelentésük és hangzásuk alapján raktározódnak. A diszlexiások esetében az olvasási irány fenntartásának a nehézsége az olvasási zavaruknak nem oka, hanem tünete. A diszlexiások éppen olyan hosszú ideig képesek megőrizni emléknyomaikat, mint a normál olvasási képességgel rendelkezők. A leírt szavak kétféleképpen azonosíthatók: - a teljes szó feldolgozása révén,

szembeötlő képi jellegzetességeit, jelentéseit, illetve az adott szövegösszefüggést felhasználva - a rész-egész viszony vizsgálatával, amelynek alapját az alfabetikus feltérképezés, vagyis a szavak betűkre bontásával Liberman és Schankweiler szerint a nehezen olvasók nincsenek határozottan tudatában annak, hogy a kiejtett és leírt szavak önálló fonémákra (jelentéstanilag megkülönböztethető szerepű hangokra) bonthatók. E megnehezíti számukra, hogy megtanulják a szavak alfabetikus feltérképezéssel és betű-hang egyeztetéssel, vagyis a fonetikai dekódolásnak nevezett folyamat segítségével való azonosítását. A fonémákra tagolás elégtelenségének másik következménye lehet, hogy a szavak és betűk kiejtését az emlékezetben szegényesen ábrázolja. Vizsgálatok megerősítették, hogy az olvasási nehézségekben az alfabetikus feltérképezés és a fonetikai dekódolás fogyatékosságai játsszák a főszerepet. A nehezen

olvasók nehezebben tanulják meg az értelmetlen betűsorok és addig ismeretlen szavak megfejtésére a betűknek megfelelő hangokat használják fel. A vizsgálatok során a nehezen olvasók rosszabb teljesítményt nyújtottak a hallott szavak sorozatának azonnali felidézésében, mint a normál olvasók. Sőt a diszlexiások rendszerint nemcsak a betűk és a szavak, de a hétköznapi tárgyak, színek és a számok megnevezésében is lassabbak és pontatlanabbak, mint a normális olvasási képességgel rendelkezők. A szókincs fejlődésében és a szemantikai képességekben mutatkozó hiányosságok szintén megnehezítik a szavak felismerését. Bizonytalanok például az igeidők és a cselekvő számát jelölő ragok esetén. Kevésbé tudják azonosítani a tartalom nélküli szavakat Susan Brady megvizsgálta, hogy a diszlexiások és a jól olvasók mennyire képesek a szóbeli, illetve nem szóbeli információkra visszaemlékezni. Azt tapasztalta, hogy a

diszlexiások teljesítménye csak a verbális emlékezetet igénylő feladatokban maradt el a jól olvasókétól. Úgy tűnik viszont, hogy a nehezen olvasóknak csökkent az a képességük, amellyel a hosszú távú emlékezetükben tárolt nyelvi jellegű emléknyomokat visszaidézhetnék. Egy vizsgálat szerint a nehezen olvasóknak nem asszociációs vagy általánosítási képességük hiánya miatt vannak nehézségeik a kezdeti asszociációk kialakításában és az átrendezés megtanulásában, hanem mert képtelenek az értelmetlen szótagokra visszaemlékezni. A diszlexiások csak akkor nem boldogulnak az asszociációs és szabályelsajátítási feladatokkal, ha azok megtanulása szavak és szótagok hallás útján történő megjegyzését és felidézését kívánja meg tőlük. Minden nehezen olvasó lassan tanulja meg az írott szavak felismerését és helyesírását, ám nem mindegyikük mondható diszlexiásnak. 2 A diszlexiát leggyakrabban az agy

rendellenes működésével, illetve az agy információtároló- és felidéző-képességének hiányosságaival hozzák kapcsolatba. A csökkent olvasási képességűek között 4-10-szer annyi a fiú, mint a lány. Duffy egy új módszerrel, az „agyi elektromos aktivitás térképezésével” (BEAM) bizonyította, hogy az agy bal féltekéjének működése a diszlexiások és a jól olvasók esetén különbözik. A különbségek elsősorban a bal oldali fali- és halántéklebeny egymással határos területein jelentkeztek. Ez a terület felelős a beszéd, a nyelv és az ezekkel rokon nyelvi jellegű működésekért. Galaburda megfigyelte, hogy a nyelvi képességekkel kapcsolatos agyterületeken hiányzott az agyi aszimmetria: ezek a területek a bal féltekében nem voltak fejlettebbek, mint a jobb félteke azonos területei. A bal féltekében az idegsejt-hálózatok elhelyezkedése és elrendeződése több területen is rendellenesnek mutatkozott. A diszlexiával

kapcsolatban sokféle elmélet és az ezekre épülő módszer létezik. A hagyományosabb megközelítési módokon alapuló módszerek sikeresebbnek bizonyultak. Ezek során a diszlexiások éppen annyi és olyan segítséget kapnak, amennyire szükségük van. A gyógyítást érdemes minél hamarabb elkezdeni. Az alapja az intenzív, egyéni oktatás és egy kiegyenlített olvasási program, amely alkalmazza egyaránt a jelentéstani és az elemző megközelítést is. Virginia A. Mann Miért van egyes gyerekeknek gondjuk az olvasással? A gyermekek 4-10 %-a olvasási zavarral küzd. Az ilyen gyerekek általában nem különböznek sikeresebb társaiktól az általános intelligencia, a motiváció vagy a tapasztalat tekintetében. A legújabb kutatások mutattak rá, hogy a beszédet létrehozó nyelvi műveletek hatékonysága és a nyelv fonológiai szerkezetének ismerete meghatározó jelentőségű az olvasástanulás sikere szempontjából. A kezdő olvasónak rendelkeznie

kell azokkal a vizuális készségekkel, amelyek lehetővé teszik a különböző alakú betűk megkülönböztetését és felismerését. Képesnek kell lennie arra is, hogy felfogjon és felismerjen kiejtett szavakat, ezeket mondatba és bekezdésbe rendezze. A kezdő olvasónak öt szinten kellene nyelvi készségekkel rendelkeznie:  meg kell tudnia különböztetni anyanyelve fonémáit  mentális lexikonnal kell rendelkeznie  a nyelvi anyagot tudja a megfelelő módon a rövid távú memóriájában tárolni  képes legyen a mondatok és bekezdések szintaktikai szerkezetét értelmezni  szüksége van szemantikai (jelentéstani) ismeretekre Ezek a nyelvi készségek önmagukban nem elegendőek. Nagyon fontos az is, hogy az olvasó megismerje anyanyelve bizonyos elvont egységeit: a szavakat, a szótagokat és különösképpen a fonémákat. A fogyatékos nyelvi készségeknek szerepük van a korai olvasászavar létrejöttében. A megkésett beszédfejlődésű

gyerekek között legalább hatszor olyan gyakran fordul elő olvasászavar, mint társaik között. A fonémák megkülönböztetésének készségét vizsgálták úgy, hogy gyermekeknek tiszta, illetve zajjal kevert hangokat szolgáltattak. A gyengén olvasók hiányosan tudtak zajjal elfedett szavakat azonosítani. Ez arra utal, hogy a gyengén olvasók percepciós zavarai akkor a legnyilvánvalóbbak, amikor a percepció elsődlegessé válik a feladatban. 3 Az aktív szókinccsel végzett kutatások szerint a mentális szótár mutathat fogyatékosságot a gyengén olvasóknál. A tárgymegnevezés lassúbb, és a gyengén olvasók többször hibáznak a megnevezésben, mint a jól olvasók. Különösen a több szótagú ritka szavaknál hajlamosak hibázni. A gyengén olvasók hajlamosak rossz sorrendben előhívni a tárgyak nevét, betűket, számokat, értelmetlen szótagokat, függetlenül attól, hogy a stimulust vizuális vagy akusztikus formában kapták. Az

elhangzó mondatok szavait sem képesek úgy megismételni, mint a jól olvasók. A gyengén olvasók nyelvvel kapcsolatos rövid távú memóriája a fonetikai reprezentáció használatában jelentkező problémákat tükröz. A kutatások szerint a gyengén olvasókat a jól olvasóknál kevésbé befolyásolja a fonetikai összetéveszthetőség (rím) manipulálása. A gyengén olvasók memóriabeli hiányosságaikon túl, a szintaktikai műveletekben is fogyatékosságot mutatnak. A szerző kutatásai nem utaltak arra, hogy a gyengén olvasóknak bármiféle problémájuk lenne a szintaktikai szerkezettel azokon a nehézségeken túl, amelyeket a rövid távú memóriájuk zavara jelent. A gyengén olvasók nagyobb mértékben támaszkodnak a jelentésbeli összefüggésekre és a szemantikai reprezentációra, mint a jól olvasók. Talán éppen azért, hogy nyelvi fogyatékosságaikat kiegyenlítsék. Az olvasászavar nem tekinthető általános nyelvi zavarnak, az eltérés a

nyelvi műveletek formálisabb fonológiai és mondattani vonatkozásait érinti. Az eredményes olvasáshoz túl kell lépnünk az alapvető nyelvi készségeken, és meg kell ismernünk anyanyelvünk fonológiai egységeit és szabályait. A gyermekek által elkövetett olvasási hibák azt bizonyítják, hogy a kezdő olvasó dolgát a fogyatékos fonológiai tudás nehezíti. Felmérésekből kiderül, hogy a nyelvi tudás négy- és hatéves kor között jelentősen nő. A fonémák tudatosítása lassúbb folyamat, mint a szótagok tudatosítása. Mindkét nyelvi egység tudatosítása éppen abban az életkorban javul jelentősen, amikor a gyerekek elkezdik az olvasástanulást. A szótagra és a fonémára tagolás problémái előre jelezhetik az olvasási nehézségeket. A fogyatékos nyelvi készségek lehetséges okai: • • • • Rutter és Hadge szerint az alacsony szocioökonómiai státusz és a család nagysága szoros kapcsolatban lehet a verbális

intelligenciával és az olvasászavarral. A genetikus és környezeti hatások egyaránt felelőssé tehetők a zavar kialakulásáért. Orton szerint az ok a nem kellően kialakult féltekei dominancia. Orton teóriája számos kutatást indított el. Ezek szerint azonban az olvasászavar és a lateralizáció között csak laza lehet a kapcsolat, mivel nem minden eltérő lateralizációt mutató személynél áll fenn olvasászavar. Ha elfogadjuk, hogy a nyelvi funkciókért bal félteke a felelős, és elfogadjuk, hogy a gyengén olvasóknál a nyelvi készségekkel van baj, akkor elfogadható az a feltételezés, hogy a bal félteke valamiféle anatómiai vagy neurokémiai rendellenessége részese az olvasászavarnak. Egy biológiai elmélet központi fogalma az érési késés, amely lehet a beszédfejlődés velejárója. Ezen elmélet megfigyelése szerint a fiúknak gyakrabban van problémájuk az olvasással, mint lányoknak. Ugyanis a fiúk lassabban érnek, mint a

lányok. Egy másik megfigyelés, hogy a kis súllyal született gyerekek az olvasás szempontjából veszélyeztetettek. A koraszülött gyerekek később érkeznek el a beszédfejlődés mérföldköveihez, mint az időre született gyerekek. Lehet ok a fogyatékos fonológiai tudás. A fonológiai tudatosság eltérő minőségek felismerésének kognitív készsége, és mint ilyen, feltétlenül igényli az intellektuális érettség egy bizonyos fokát. Nemcsak a fonológiai tudatosság fontos az 4 olvasástanulás számára, hanem az olvasástanulás is segítheti a fonológiai tudatosság fejlődését. A fonológiai tudás alkati tényezőhöz van kötve, amely alkati tényező lehet az érési késés. Subosits István Az olvasás és írás zavarainak típusai Az olvasási zavart, mint beszédkórformát először A. Kussmaul írta le 1877-ben Az olvasási nehézségek megjelölésére korábban alkalmazott alexia kifejezést ő váltotta fel a szóvakság

(Wortblindheit) elnevezéssel. Sarbó Artúr könyvében három szakkifejezést is használ a olvasási zavar megjelölésére: szóvakság, alexia, Wortblindheit. Ranschburg Pál az olvasás zavaraira a legasthenia elnevezést használta. A XX. Század első felében megosztottság van a nemzetközi terminológiában Az angol nyelvterületen a diszlexia kifejezést, német nyelvterületen inkább a legasthenia elnevezést használták. A német kutatók ma is szívesebben használják Az olvasás és írás zavarainak megnevezésére Magyarországon az alexia és agráfia szavak terjednek el. Itthon a hatvanas években terjed el a diszlexia szó. A korábbi kutatások alapján az olvasási-írási zavarok jellemző kritériumai: 1. az olvasás és írás zavarai az iskolai teljesítményzavarok körébe tartoznak 2. bennük az analizálás és szintetizálás részleges (parciális) zavarai vannak jelen; ezek a parciális zavarok a károsodott neurolingvisztikai szerveződés talaján

jönnek létre 3. magasabb agykérgi funkcionális rendszerek sérüléséhez vannak kötve 4. a sérülések a normálpedagógiába használt eljárásokkal nem küzdhetők le, velük a hátrányok nem hozhatók be Az olvasás technikájának vizsgálatakor Erdmann és Dodge arra az eredményre jutottak, hogy a szavak jellegzetes összformáikról ismerhetők fel. Erdmann és Zeitler további vizsgálatai szerint egy-egy szókép felismerésénél két tényező működik közre: az optikai összkép és az egyes betűformák jellegzetes vonásai. Az egyes betűknek a szavak optikai összképén belüli elkülönítését és felismerését segíti: a) a betűk magassága b) a betűk szélessége c) a betűk sajátos geometriai formái A betűk geometriai alakját négy elemből rakjuk össze: 1. a függőleges alapvonás pl l, i 2. a hajlított elemek pl o,é 3. a fentebbi kettő együttese pl b,d 4. a ferde síkú egyenes plv,z A szókép összformájának kialakulásakor a

szimultán percepciót, a részletek felismerésekor a szukcesszív percepciót használjuk. A kétféle percepció alapján háromféle olvasási típus van: mindkét percepció egyformán van jelen, a másik kettőben vagy a szimultán, vagy a szukcesszív percepció van főleg jelen. Az olvasáshoz szükséges képességek összetevői: • Térbeli orientációs képesség • Verbális analizálás és szintetizálás képessége 5 • A szóalakok emlékezési mezőjével, a z olvasás és írás elemeinek tárolásával, a minták elraktározásával kapcsolatos képességek Az olvasási zavarok kóreredetét illetően a kutatók nincsenek egységes véleményen. Az olvasási zavarokat kóroktani szempontból két csoportba sorolhatjuk. 1. Kongenitális, veleszületett forma: a hasonló akusztikai alkatú beszédhangokat és az optikailag hasonló betűket tévesztik. 2. Szülés körüli, vagy születés utáni sérülés következtében kialakult kérgi funkciók

működési zavarai: spontán írás készsége károsodik. Olvasási zavarok típusai: 1. Optikai hibák a) felcserélések, amikor a gyermek a szó hasonló alakú betűit egymással felcseréli pl. láda-lába b) összeolvasások, a gyermek a szomszédos betűket egy új betűvé olvasztja össze pl. vágja-vágya c) előrehelyezések vagy anticipált cserék, ha az olvasó kikap a szövegből egy később előforduló szót, és néhány szóval előrébb helyezi d) áthelyezés vagy metasztázis, amikor az olvasó a közvetlenül egymás mellett álló betűket vagy szavakat cseréli fel pl. köntös-kötnös 2. Akusztiko-motoros hibák a) ismétlések, amikor a gyermek a szó első szótagját ismétli meg b) hangátvetés vagy metatézis pl. korom-komor c) rövidítések, csonkítások, ezek egyes betűk elhagyásában (monda-mond), kihagyásában (rövid egytagú szónak szövegből való kihagyása) vagy kontrakciójában (asztalos-aszlos) jelentkezik d) toldások, az olvasó

a szóalakot oda nem tartozó betűvel vagy betűcsoporttal megtoldja pl. falazó-falatozó e) hangtávhasonulás, a szó valamely magán- vagy mássalhangzóját úgy olvassa a gyermek, mint az előtte vagy utána következő magán- vagy mássalhangzót pl. mulató- mutató 3. Szemantikai hibák A zavar oka, hogy vagy alaki, vagy jelentéstartalmi egymásra hatás következtében az olvasó a szubjektív természetű és indíttatású képzeteit vetíti ki a szóalakra, s ennek megfelelően olvassa a szót. Pl Egy ember fuldoklott a vízben – Egy ember haldoklott a vízben. 4. Grammatikai hibák a) hasonló alakú vagy hangzású ragok felcserélése pl. iskolában-iskolába b) igék olvasásának hibái pl. jelen idejű alak helyett a múlt idejű alak olvasása Torda Ágnes Korai kutatások az olvasás- és írászavar tárgykörében Ranschburg Pál ideg- és elmeorvos, a kísérleti pszichológia, a gyógypedagógiai pszichológia első magyar művelője. Laboratóriumában

összehasonlító vizsgálatokat végzett értelmileg fogyatékos és normál értelmi képességű gyerekek között. Vizsgálta a különböző pszichikus működéseket és iskolai teljesítményeket. Egyre inkább az érdekelte, hogy az olvasásban, beszédben, írásban és helyesírásban előforduló hibáknak mik az okai. Azt 6 feltételezte, hogy a hibák oka a homogén gátlás. Kísérleteiből kiderült: a tévedéseket befolyásolja a bemutatott anyag elemeinek egymáshoz való viszonya, ill. a homogén elemek elhelyezkedése. Arra törekedett, hogy a kísérleteiből kiderüljön: az olvasási készséget az osztályfok, az életkor, a nem, a szociális környezet, a tanítási módszer, az általános iskolai haladás és az intelligencia mennyire befolyásolják. Véleménye szerint az olvasásgyengeség (legasthénia) normális és a gyenge képességű gyermekeknél egyaránt előfordulhat. Jellemző az ilyen gyermekekre: - nehezen jegyzik meg a betű

szimbólumokat - felcserélik az egymáshoz optikailag és fonetikailag hasonlóakat - feltűnően lassúak az olvasásban - nem tudják szintetizálni a betűkből a szótagokat, majd ezekből a szavakat - a helyesen olvasott szavakat, mondatokat nem értik Megkülönböztette a gyenge olvasástól az alkati szóvakságot (alexia). A kórkép ő jellemzője az egyébként normális, legalábbis tűrhető intelligencia ellenére rendszerint bizonyos neuro-, ill. psychopathiás vonások mellett a gyakorlati értelemben vett olvasó képesség elsajátíthatóságának az iskolás kor beálltával mutatkozó tartós elmaradása. Vinczéné Bíró Etelka Egy részképesség-kiesés terápiájáról A diszlexia-terápia kialakulása hazánkban elsősorban Meixner Ildikó nevéhez fűződik. Maga Meixner a következőkben látja módszerének jellemzőit: o o o o o o o o Apró lépésekre bontja a tananyagot és beépíti az ismétléseket Már a tanítás közben törekszik a hibák

megelőzésére Beépíti a tanulók általános nyelvi fejlesztését A betűtanítást a beszédhang, a hangot létrehozó mozgások, valamint a betűforma közötti asszociációra alapozza A módszer kiiktatja a homogén gátlást A fejlesztés és a direkt olvasás aránya a tanítási folyamat során fordítottan arányos egymással Nemcsak tankönyvet, hanem sok mozgatható és manipuláltató eszközt alkalmaz Csak pozitív megerősítést, fejlesztő értékelést alkalmaz A Meixner-módszer lényege: 1. beszédfejlesztés a) a szókincs fejlesztése b) mondatgyakorlatok 2. a beszédmozgás tudatosítása a) ajakmozgások megfigyeltetése b) zöngés, zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése 3. iránygyakorlatok a) mozgásirányok megfigyeltetése b) iránygyakorlatok mozgással, képen, szimbólumokkal c) olvasás iránya, sorváltás d) téri relációk verbalizálása e) tájékozódás a füzet vonalrendszerében f) a hangos beszéd analízise 7 4.

Betűtanítás a) A homogén gátlást kerülő betűsorrend b) A magánhangzók tanításánál az ajkak artikulációs helyzetének megfigyeltetése, a betűk hangoztatása tábláéról c) A mássalhangzókat hangutánzással, hívóképekhez kapcsolva 5. Az összeolvasás tanítása a) zárt, majd nyitott szótagok tanítása b) az összeolvasás képzelt játékos formában történik c) szótagok felismerése d) betűismeret elmélyítése szótaggyakorlat közben e) a jelentés felismertetése 6. Szavak olvasása a) a szavak olvasása szótípusok szerint történik b) szótagsorokból szavak összeállítása c) a szótagok tárgyképekhez rendelése d) a szavak folyamatos összeolvasása 7. A mondatok olvasása a) rövid, egyszerű kijelentő és kérdő mondatok olvasása b) szavakra vágott mondatok összerakása és olvasása szókártyákról c) fokozatosan bővülő egyszerű mondatok olvasása lapról, fóliáról, tábláról d) összetett mondatok olvasása 8.

Szövegek olvasása a) fokozatosan növelni a szöveg hosszát b) r és b betű megtanítása után többféle könyvből olvasás Torda Ágnes Diagnosztikus támpontok az olvasás-írás zavarának vizsgálatában A tanulási zavarok megkezdése előtt szükséges a megbízható diagnózis felállítása. A biológiai állapot megismeréséhez az anamnézis felvétele, a szomatikus és neurotikus orvosi vizsgálat adatai, a látás és hallás működésének praktikus mérése, valamint a lateralitás dominanciájának és a beszédmozgás ügyességének vizsgálati eredményei szükségesek. A kognitív folyamatok színvonalának megítéléséhez intelligenciavizsgálatokat, a vizuomotoros és vizuális percepciós képességeket mérő próbákat, valamint a nyelvi képességek mérését kell elvégezni. Az aktuális pszichés állapotnak és a gyermek szocializációs történetének a megismeréséhez adatot gyűjthetünk az anamnézisből, a gyermek megfigyeléséből és a

pedagógiai jellemzésből. A tanulási teljesítményeket az olvasási-írástechnikai próbákon mérhetjük. Az olvasás-írászavar meghatározásakor először is meg kell határozni a gyermek intelligenciáját, például a HAWIK teszttel. Majd érdemes elvégezni a Goodenough, a Bender és a Frostig tesztet. Gerebenné Várbíró Katalin A beszédészlelés és beszédmgértés vizsgálatának szerepe a diszlexia-tünetegyüttes feltárásában GMP-teszt segítségével 8 A diszlexiás-diszgráfiás gyermekek homogénnek tekinthetők abból a szempontból, hogy mindannyian nehézségekkel küzdenek az olvasás-írás területén. E homogenitás mögött a tünetek szempontjából nagyfokú heterogenitás húzódik meg. Ez súlyosság szempontjából az enyhétől az igen súlyos állapotokig mutatkozik meg. A GMP tesztet Gósy Mária nyelvész alkotta meg. A teszt 15 szubtesztből áll, a 3-6 éves gyermekek beszédészlelési és –megértési teljesítményeit méri fel.

7 éves kortól a tesztfeladatok maximális, 100 százalékos szinten történő elsajátítását várja el. A próba objektív mutatója a képességstruktúra sajátos eltéréseinek. A teszt feladatai: 1. beszédhang-felismerés egytagú szavakban, szavak azonosításával 2. mondatazonosítás zajban 3. szóazonosítás zajban 4. szűkfrekvenciás mondatok azonosítása 5. gyorsított mondatok azonosítása 6. természetes mondatok azonosítása 7. szájról olvasás 8. verbális memória (hármas egységet alkotó szósorok elmondása) 9. vizuális memória (képfelismerés) 10. értelmetlen hangsorok azonosítása 11. szótalálás 12. történet megértése hallás után 13. kezességvizsgálat 14. beszédritmus-ismétlés 15. centrális működés vizsgálata dichotikus hallásteszttel, összetett szavak felismerése Sarkady Kamilla – Zsoldos Márta Összehasonlító vizsgálatok a tanulási (olvasás)zavar kognitív pszichológiai hátterének tisztázására különböző

típusú fogyatékosságoknál A szerzőpár hipotézise:   ha olvasási zavar esetén az adott fogyatékosságnál az épekéhez hasonló a kognitív tünetegyüttes, ott társuló zavarról beszélhetünk ha azonban az alapsérülésre és az olvasási zavarra jellemző kognitív kép nem különíthető el, akkor az olvasási akadályozottság a vezető fogyatékosság következményének tekinthető Vizsgálatuk során a két csoportot figyeltek meg: enyhe értelmi fogyatékosokat ép értelmű cerebrál paretikusokat Konklúzió Az enyhe értelmi fogyatékos rosszul olvasók kognitív tünetegyüttese hasonló az ép értelmű rosszul olvasókéhoz. Esetükben az alapfogyatékossághoz társuló részképességzavarról van szó. A CP-s gyermekeknél azonban a jól és rosszul olvasókra jellemző pszichés tüneti kép nem különíthető el, mert itt az idegrendszeri sérülés olyan sajátos kognitív elváltozássaal jár, hogy magába olvasztja az olvasási zavar

jellemző pszichés szimptómáit. Esetükben az olvasási akadályozottság az alapfogyatékosság következményének tekinthető. 9 Az olvasási zavar esetén más terápiás megoldást kell alkalmazni a különböző típusú fogyatékosságoknál. Ott ahol az olvasási zavar következményes, a korrekciót a tantervbe kell beépíteni, az iskolába lépés kezdetétől mindenki számára biztosítani kell. Ott, ahol az olvasási akadályozottság társuló fogyatékosság, csak az egyes esetekben van szükség speciális korrekcióra. Vassné Kovács Emőke Diszlexia-veszélyeztetettek kiszűrésének lehetősége az Inizian-teszttel A teszt feladatai: 1. A téri orientáció feladatai a) mértani formák másolása b) hasonló betűformák között észrevehető különbségek felismerése c) mértani ábrák felépítése kockákkal 2. A beszéd feladatai a) történetemlékezet b) rajzemlékezet c) artikuláció 3. Az idő orientáció feladatai a) ritmusismétlés b)

ritmusutánzás A szerzők úgy vélik, hogy a kísérletek alapján a teszt alkalmas a különböző típusú diszlexia-veszélyeztetettek kiszűrésére. A cikk írásakor a tesztet még nem standardizálták Marosits Éva A diszlexia-veszélyeztetettség jelei az óvodáskorban Veszélyeztető tényezők: ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ ◊ Motoros ügyetlenség, a nagymozgások inkoordináltsága pl. lépcsőn járásnál, kisebb akadály átlépésekor Finommotoros koordináció zavarai pl. görcsös ceruzafogás Balkezesség, ha kevert dominanciáról vagy átszoktatott balkezességről van szó Irányzavar, téri tájékozódás zavara pl. a soralkotást jobbról balra végzik Megkésett beszédfejlődés Szűkös szókincs Spontán beszédben tőmondatok sora Gyakran hiányoznak beszédükből a relációs viszonyokat kifejező névutók Nem szeretik a verseket, meséket Beszédmegértési problémák A hallási ingereket rosszul elemzik A hangok

egymásutániságát rosszul érzékelik Vizuális percepció zavara 10 Csabay Katalin A készségfejlesztés módszertani lépései a diszlexia-prevenciós foglalkozásokon Diszlexia-prevencióban azokat a 6 éves (általában még beiskolázatlan, többnyire akadályozott beszédfejlődésű) gyermekeket részesítjük, akiknél fennáll:  egyenetlen beszédfejlődés, sivár szókincs, agrammatikus mondatfűzés, zöngétlen mássalhangzók képzése a zöngések helyett  gyenge verbális emlékezet  rossz beszédhang-megkülönböztető képesség  gyenge ritmusérzék, gyakori amuzikalitás  percepciós zavarként társul az alakfelismerési zavar, térbeli relációk helyes felismerésének zavara, rossz analizáló-szintetizáló képesség, sokszor fennáll a jelfunkció zavara is A terápia részei: 1. Téri tájékozódás fejlesztése orientációs gyakorlatokkal a) bal-jobb irányok tudatosítása, megkülönböztetése b) soralkotás vizuális úton c)

tájékozódás a hármas vonalközben d) relációs szókincs fejlesztése 2. A hallási figyelem fejlesztése a) zenei hangok és zörejek megkülönböztetése b) különböző anyagú tárgyak hangjának felismerése c) zöngés-zöngétlen hangok differenciálása d) soralkotás akusztikus úton e) adott hang kiemelése szógyűjtéssel 3. A ritmusérzék fejlesztése a) A szív egyenletes lüktetésének megfigyeltetése, ledobolása b) Mondókák, énekek, versek ritmusának egyenletes ütemezése c) Szavak ritmusának megfigyeltetése, szótagolás előkészítése akusztikus úton d) Rövid és hosszú hangok időtartam szerinti megkülönböztetése 4. Az emlékezet és a figyelem fejlesztése 5. A beszédkészség fejlesztése a) a szókincs fejlesztése b) mondatok grammatikai rendezése c) a verbális emlékezet fejlesztése 6. A grafomotoros készség fejlesztése a) játékos manipulációs gyakorlatok b) játékos írás-előkészítő gyakorlatok c) Íráselemek

gyakorlása feladatlapokon Szebényi Nagy Éva Iskolás diszlexiások vizsgálata és az újabb szempontokkal bővült terápia Az iskoláskorú diszlexiások teljes vizsgálati rendszere: I. II. Általános anamnézis Szocio-kulturális anamnézis 11 III. IV. V. VI. Vizsgálatok a beszéd vizsgálata olvasás-írásvizsgálat nyelvi-helyesírási felmérés Kiegészítő vizsgálatok orvosi pszichológiai laterális dominancia vizsgálata pedagógiai A kezelés során végzendő vizsgálatok szókincsvizsgálat szinonimák, szóértelmezések keresése Az eredmények felmérése értékelőlapon, minősítés Diszgráfiások vizsgálatának szempontjai: 1. Az írástanulást megelőzően milyenek voltak a gyermek manuális jellegű produktumai, praktikus mozgásai, öltözés, vetkőzés, cipőfűzés, gombolás, rajza. Milyenek a családi környezet feltételei? Az írástanuláshoz fűződő emlékképek élettani feltételei és pszichés, értelmi viszonyulása.

Az írásteljesítmény értékelésének szempontjai a) külső alak b) helyesírási hibák, betűkihagyások c) technikai készségek (ülés, szemtávolság) d) viselkedése, közérzete írás közben e) írástempó 2. 3. Dr. Palotás Gábor vezetésével iskoláskorú diszlexiás és diszgráfiás gyermekeket vizsgáltak és a következő tüneteket írták le:                    iskolai teljesítményzavarok grafomotoros ügyetlenség hipermotilitás vagy kóros lassúság észlelhető csecsemőkorban nem szopnak, rövid ideig szopnak, az alvászavar gyakori a mozgásfejlődés sok esetben megkésett a szobatisztaság nehezen alakul ki nyugtalanság, indulati kitörések, nagyfokú dekoncentráltság jellemző gyakran 3 éves kor után kezdenek el beszélni háttérben lehetnek pszichés traumák beilleszkedési zavarok finommozgás ügyetlensége vizuomotoros koordináció és a vizuális percepció gyengesége

emlékezet zavara gyakori a kialakulatlan dominancia szövegelemek cseréje szövegmegértés gyengesége szókincs szegényes diszgrammatikus a beszéd valamely családtag olvasás-írásnehézsége 12 Rosta Katalin A diszlexia-prevenciós terápia felhasználása az olvasás tanításában A Bárczi Gusztáv Főiskola Gyakorló óvodájában a logopédiai tagozaton diszklexiaprevenciós terápiát alkalmaznak, amelyet Meixner Ildikó dolgozott ki. Az olvasástanulás az óvodában két részre tagolódik, készségfejlesztésre és az olvasás tanítására. A készségfejlesztés célja az, hogy kialakuljanak a betűtanulás feltételei. Ekkor az egyik legfontosabb feladat a vizuális észlelés fejlesztése. A készségfejlesztés területei: 1. mozgásfejlesztés  egyensúlygyakorlatok  izomtónus-fejlesztő gyakorlatok  utánzójátékok  ritmusérzék-fejlesztés 2. testsémafejlesztés  iránydifferenciálás  a téri tájékozódás fejlesztése 3.

percepció fejlesztés  vizuális észlelés fejlesztése o szem-kéz-koordináció fejlesztése o alakállandóság fejlesztése o alak-háttér-felfogás fejlesztése  az auditív észlelés fejlesztése  a taktilis észlelés fejlesztése  a kinesztétikus észlelés fejlesztése 4. beszédkészség fejlesztése Az olvasástanítás célja a betűk pontos ismeretén túl, az összeolvasás technikájának elsajátítása, az értelmező olvasás minél gyorsabb kialakítása. A választott módszert fokozatosan, rugalmasan, kis lépésekben alkalmazzuk, igyekezzünk elkerülni a kudarc élményeket. Az olvasás tanításának fázisai: 1. betűtanulás, a betűk differenciálása 2. az összeolvasás elsajátítása 3. a szó- és mondatalkotási készség kialakítása Romankovics András Tűnődések olvasászavarról, gyenge olvasókról tanítóképzős szemmel A cikk a szerző mintegy 20 év alatt végzett olvasásvizsgálatainak tapasztalatait tartalmazza. Ha a

különböző olvasás teljesítményeket egy skálán szeretnénk elhelyezni, akkor a diszlexiát az egyik végpontba, a jól olvasókat a másik végpontba tehetnénk. A gyenge olvasás a két pont között helyezkedik el, a diszlexiához közelebb. A pedagógiai vizsgálatok esetében a legtöbbször harang alakú görbével írhatók le a tanulási teljesítmények. Ez alapján az olvasásteljesítmények hipotetikus (feltételezett) eloszlása szerint a gyerekek 2, ill. 7 %-a szélsőségesen átlag alatti teljesítményt nyújt Torda Ágnes is a gyermekek 4-7 %-át nevezi diszlexiásnak. A szerző mérte az első és második 13 osztályosok olvasásának gyorsaságát. Az így kapott eredmények alátámasztották a korábban feltételezett adatokat. A diszlexia és a gyenge olvasás viszonyfogalom. Tüneti szinten igen sok hasonlóság van köztük. A diszlexiások által elkövetett olvasási- helyesírási hibák mindegyike előfordul a gyenge olvasóknál is. A

diszlexiások azonban jóval gyakrabban követnek el hibákat és hosszabb ideig tart a kezelésük. A diszlexiás gyerekeknél szinte minden esetben találkozunk valamilyen fokú beszédzavarral, beszédhibával, míg ez a gyengén olvasóknál nem biztos. A gyenge olvasás megfelelő terápia esetén szinte teljesen megszüntethető míg a diszlexiára azt mondjuk, hogy javítható. 14