Jogi ismeretek | Büntetőjog » Katonai büntetőeljárás

Katonai büntetőeljárás 1. ELŐSZÓ Dolgozatom előszavában két dolgot szeretnék ismertetni. Az egyik a témaválasztásom oka, a másik pedig, hogy milyen módszerekkel kutattam anyagot dolgozatomhoz. E két dolog ismertetése előtt előre leszögezem, hogy ezzel a témával kapcsolatban átfogó, egységes mű még nem keletkezett. Íródott mű a katonai büntetőjogról, de a szervezet rendszeréről még nem. A katonaság, a honvédség, mint intézmény a jogi oktatáson belül elég elhanyagolt terület, holott a Magyar Köztársaság területi integritásának letéteményese. Napjainkban is folyik a vita, hogy országunkat milyen létszámú, szervezettségű, stb. haderő szolgálja, de azt leszögezhetem, hogy honvédségre, s ennek működését szabályozó „katonai” jogra mindig szükség lesz. Ezen jogterület, amely igaz, hogy parányi szelete a magyar jogrendszernek, de ez még nem jelenti azt, hogy jelentéktelen lenne. Ezzel a dolgozattal szeretnék

nagyobb betekintést nyújtani a katonai igazságszolgáltatás kulisszái mögé. Gyakorló jogászok számára is nagyobb fejtörést okozott, mikor a katonákra vonatkozó jogi szabályozásról érdeklődtem. Mint azt fent említettem, írott anyag hiánya miatt empirikus kutatást kellett végeznem. Katonai ügyészektől nagyon sok olyan értékes információt kaptam, amelyet több éves szakmai gyakorlatuk során sajátítottak el. Ezek nagyon értékesnek bizonyultak, mert ezen ismeretek se könyvtárban, se jogszabályokban nem voltak fellelhetők. Dolgozatom nem korlátozódik száraz jogszabály-ismertetésre, megpróbálom kicsit a gyakorlati működését is bemutatni a katonai igazságszolgáltatási szerveknek. Három hét szakmai gyakorlat után éppen még gyakorlati következtetéseket nem tudtam levonni, de az ott lévő katonai ügyészek sokat segítettek dolgozatom megírásában. Nem akarom az összes katonákra vonatkozó jogszabályt feldolgozni, mert

ezzel munkám egyrészt elveszítené egységét, másrészt az igazságszolgáltatásról, mint fő irányvonaltól elkanyarodnék. Alkotmányjogi alapvetésen kívül dolgozatomban büntető anyagi s eljárásjogi szabályok is megjelennek, mert ezek nélkül nem lehetne eredményesen szemléltetni a katonai 2 igazságszolgáltatási szervek működését, nem lehetne élesen elhatárolni más igazságszolgáltatási szervektől. Remélem dolgozatommal sikerül felkelteni az e téma iránt érdeklődők figyelmét. 2. BEVEZETÉS A mű címében utaltam rá súlyozottan a katonai ügyészségeket szeretném bemutatni, de működését, feladatait más katonai szervek nélkül nem lehet ismertetni. Több lehetőségem volt a címválasztás terén. Bár ez a legmeghatározóbb, de katonai ügyészségek címet azért nem használtam, mert ennél komplexebb, átfogóbb képet szeretnék adni a katonákra vonatkozó jogi szabályozásról. A katonai büntetőjog cím azért nem

lenne szerencsés, mert egyrészt azt a látszatot keltené, hogy van külön büntető és van külön polgári katonai jog. Természetesen ilyen különbség nem létezik Másrészt nemcsak büntető, hanem más szervezeti igazgatási jellegű jogszabályok is feldolgozásra kerültek. Igazságszolgáltatás fogalma több problémát felvet Többféle megközelítésből vizsgálhatjuk a jelentését. Hatalomelméleti megközelítés szerint az igazságszolgáltatás a bírói hatalom által végzett tevékenység. Szocialista és történeti megközelítés szerinti is az a tevékenység, amelyet a bíróság végez. Ezen megközelítések alapján csak a katonai tanácsok döntéshozatalára, működésére szorítkozhatnék, igazságszolgáltatás ezért sokkal általános tágabb fogalma fogalmat kell alapul vennem. Az közelebb hoz a megoldáshoz. Az igazságszolgáltatás: olyan egyedi jogvitákat eldöntő jogsértéseket megállapító és megsértett jogrendet

helyreállító, jogszerű keretek között folyó közhatalmi tevékenység, melynek során az erre feljogosított állami szervek kontradiktórius eljárás elvének megfelelően jogi normákat alkalmaznak, szakszerűség biztosítása mellett, igazságosságra törekednek. Még ez a fogalom sem kielégítő Igaz ez már nemcsak a katonai tanács, hanem a hatáskörrel rendelkező illetékes parancsnok és katonai ügyész ügydöntő eljárására is vonatkozik (pl. katonai vétség elbírálása fegyelmi jogkörben), de az ezt megelőző érdemi tevékenység még nem tartozik az általános igazságszolgáltatás fogalmába. Az igazságszolgáltatás jelentése a dolgozatomban a következő: olyan állami, jogalkalmazói specifikus tevékenység, melynek keretében jogsértést jogszabály alapján 3 feltárnak, vádat emelnek, s elbírálnak az erre feljogosított szervek. Ez a fogalom tágabb mozgásteret ad a katonai igazságszolgáltatás átfogóbb

ismertetésére. Felmerülhet a kérdés, vajon miért van szükség külön katonai igazságszolgáltatásra?. Az alábbiakban ismertetem, hogy miért fontos fenntartani egy ilyen szervet. A katonai és polgári társadalom alapvetően különbözik. A két társadalmi csoport kölcsönösen egymásra van utalva, mégis egymástól különböző feladatkörrel bír. A polgári társadalom az egyéniség és a szabadság alapelvén nyugszik, a helyesen felépített katonai szervezetben ezek háttérbe szorulnak, és a közszolgálat kerül elsődleges helyre. Éppen ezért az 1993.évi CXtörvény a honvédelmi törvény, 1§ (4) bek szerint a fegyveres erők tagjának emberi és szabadságjogai csak a katonai szolgálat sajátosságai által feltétlenül megkövetelt mértékben korlátozhatóak. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a korlátozás elkerülhetetlen, és kényszeríthető okból szükséges. Ezeknek a korlátozásoknak a törvényességét és a szükségességét

vizsgálják a katonai igazságszolgáltatási szervek. A katonai társadalom a rendfokozati különbségek, a szerzett jogok feltétlen tisztelete, a múlt megbecsülésére, megkötöttség és az önfeláldozásig menő engedelmesség elvére van felépítve. A katonai társadalmat a fegyelem tartja fenn A katonai ügyészségnek nagy szerepe van a fegyelem fenntartásában. A polgári társadalmak tagjainak mindent szabad, ami az állam által kifejezetten megtiltva nincs, viszont a katonának csak azt szabad, ami elő van írva számára. Az állampolgárok elé jórészt csak tiltó normákat állítanak, ezzel szemben a katonáktól nemcsak passzív magatartást, hanem aktivitást is megkövetelnek, éppen ezért a katonák nemcsak köztörvényi, hanem katonai bűncselekményt is elkövethetnek. Ezeknek a speciális bűncselekményeknek a nyomozásához illetve elbírálásához speciális szakértelem szükséges. Ezzel a speciális szakértelemmel rendelkeznek a katonai

igazságügyi szervezet dolgozói. A „katonai jog” rendszerében az államérdek által diktált hasznossági elv jut érvényre, például fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet figyelembe venni. A büntetést nem az alanyi bűnösség intenzitásához mérik, hanem a cselekményből a közre hárult kár és veszély nagyságához alkalmazzák. A büntetés célja, hogy a bűn 4 következményét nyilvánossá tegye, és így másokat a bűnözéstől elrettentsen, és a bűnöst cselekményéért megtorlásban részesítse. Összegezve: A katonai ügyészek munkájának köszönhetően a katonai büntetőeljárás jelentősen felgyorsult és egyöntetűvé vált. Miért van szükség akkor a fegyveres erők tagjának bármely bűncselekménye miatt a katonai büntetőeljárásban felelni tettéért? Véleményem szerint a katonai életviszonyok között élő elkövető által megvalósított valamennyi bűncselekmény sérti a katonai rendet és fegyelmet

is, ezért ennek az életviszonynak az ismerete speciális szakértelmet, a katonai bírák és katonai ügyészek szakértelmét is igényli. Másrészt a büntetőeljárások időbeni elhúzódására a hivatásos állományúak vonatkozásában sok esetben indokolatlan jogkövetkezménnyel jár, hisz a büntetőeljárás folytatása alatt nem léptethetők elő, nem kaphatnak kitüntetést, jutalmat, stb. Dolgozatom tagolásának célja a bűncselekmény elkövetésétől egészen a megtorlásig vezető egyes eljárási és szervezeti szabályok bemutatása. 5 3. A KATONAI BÜNTETŐELJÁRÁS HATÁLYA A katonai büntetőeljárás hatálya történelmünk során többször változott. Befolyásolta a politikai és gazdasági helyzet, de háború és jelentősebb hadművelet is hatással volt rá. • Az 1912. évi XXXIII törvénycikk valamint az 1930 évi III törvénycikk a katonákon kívül a katonai büntető bíráskodás hatálya alá vonták a folyamőrség, testőrség,

csendőrség, méneskar, koronaőrség, képviselőházi őrség, vámőrség tagjai által elkövetett bűncselekmények elbírálását is. 1 • 1921. évi XLIX törvénycikk és 1939 évi II törvénycikk a katonai büntetőbíráskodás hatályát a polgári személyek szélesebb körére is kiterjesztette. Az 1948 évi LXXII törvény csak a katonákat és a rendőrség tagjait vonta személyi hatálya alá. • 1952-ben a hivatásos légoltalmi szervezet tagjaira, 1957-ben fegyveres karhatalmi szolgálatot teljesítő személyekre, 2 1958-ban pedig a büntetés-végrehajtási szervek tagjaira is kiterjesztették a katonai büntetőeljárás szabályait. • 1949. február 15-től 1957 márciusáig a felsorolt fegyveres és rendészeti testületek tagjain kívül a katonai törvények személyi hatálya alatt álltak még az államvédelmi hatóság, az állami tűzoltóság, a pénzügyőrség és a vámőrség tagjai, akiket az 1957. évi 8. tvr vont ki a katonai büntető

törvények személyi hatálya alól • Az 1973. évi I tv alapján bármely bűncselekménye a büntetőeljárás hatálya alá tartozott a fegyveres erők tagjának, rendőrnek, büntetés-végrehajtási testület tagjának és a munkásőrség hivatásos állományú tagjának. A katonai büntetőeljárás-jogi törvény hatálya alá tartozott a fegyveres erők és a fegyveres testületek polgári alkalmazottja által munkaviszonyával összefüggésben elkövetett bűncselekmény, és a munkásőrség 1 társadalmi állományú tagja által szolgálatban vagy azzal Dr. Őri Gábor: A magyar katonai büntetőjog a vérszerződéstől 1958-ig, Ügyészek Lapja, 1999/4 szám Dr. Pap János: A katonai ügyészi szervezet helye és szerepe az egységes ügyészi szervezetben, Ügyészségi Értesítő, 1995., 1-2 szám 2 6 összefüggésben elkövetett bűncselekmény. Katonai büntetőeljárásnak van helye a honvédelmi kötelezettségek elleni bűncselekmények,

valamint olyan egyéb bűncselekmények miatt is, amely a honvédelem érdekét közvetlenül sérti vagy veszélyezteti. • A Btk. és a Be 1990 március 1-jén hatályba lépett módosításával katonai bíróságok és ezzel a katonai ügyészségek hatásköre csak a katonai bűncselekmények elbírálására szűkült. • 1992. január 1-től a megyei katonai bíróságok megszűntek, és tanácsaik beolvadtak székhely szerinti megyei bíróságokba illetve a fővárosi bíróságba, míg a legfelsőbb bíróság katonai kollégiuma megszűnt. Ettől az időponttól kezdve nemcsak a katonák által megvalósított katonai bűncselekmények, hanem a fegyveres erők tagjai által szolgálati helyen és szolgálattal összefüggésben elkövetett köztörvényi bűncselekmények elbírálása is újra a katonai tanács hatálya alá került. • Az 1995. évi CXXVtv a Btk katona fogalmát - aki katonai bűncselekményt követhet el - kiterjesztette a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok tagjaira is. Ezt módosította a büntető eljárási törvény is, amely kimondja, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának szolgálati helyen, illetve szolgálattal összefüggésben elkövetett bűncselekménye katonai büntető eljárás hatálya alá tartozik. Ez 1996 március 27-én lépett hatályba • Az 1996. évi XLIIItv a Btk katona fogalmát a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjára is kiterjesztette, ami 1996.szeptember 1-én lépett hatályba. • Az 1999.évi CXtv bővítette ki a katonai büntető-eljárás hatáskörét, amelyet a jelenleg is hatályos Be. átvett kisebb módosítással A katonai büntetőeljárásnak van helye: a) a katona (Btk. 122 § (1) által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény, b) a fegyveres erők tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény, c) a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény, 7 d) a szövetséges fegyveres erő Magyarországon állomásozó tagja által belföldön, valamint az e személynek a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye esetén, e) a katonai büntetőeljárás hatálya kiterjed a terhelt által elkövetett valamennyi bűncselekményre, ha ezek közül valamelyik miatt katonai büntetőeljárásnak van helye és az elkülönítés nem lehetséges, f) több terhelt esetében akkor van helye katonai büntető-eljárásnak ha a terheltek valamelyikének bűncselekménye katonai büntetőeljárásra tartozik és az eljárás elkülönítése – tekintettel a tényállás szoros összefüggésére –

nem lehetséges. Ez a rendelkezés az orgazdára és a bűnpártolóra is kiterjed A katonai büntetőeljárás szabályai az általános eljáráshoz képest eltérő rendelkezéseket is tartalmaznak, amelynek oka az e büntetőeljárás alá vont alanyok jogi helyzetének sajátosságában keresendő. Az eltérés azonban csak viszonylagos és szűk körű Alkotmányjogi szempontból nagyon fontos, hogy élesen el legyen határolva, hogy kik tartoznak a katonai büntetőeljárás hatálya alá, mikortól kezdődik, meddig tart és milyen bűncselekmények esetén. Az alanyok fogalmi körét az anyagi jog a Btk 122 §-a határozza meg. Eszerint katona a fegyveres erők tényleges, továbbá a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja. Alkotmányunk szerint és a honvédelemről szóló 1993 évi CX törvény 21.§-a szerint fegyveres erők a honvédség és a határőrség A fegyveres erők tényleges

állományú tagja által szolgálati viszonyának fennállása alatt elkövetett bármely bűncselekmény miatti eljárás katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik. A Be ezáltal lényegesen megnövelte a katonai bűncselekmények miatt eljáró hatóságok hatáskörét. Ezek szerint a honvédelmi kötelezettség alapján a honvédségnél sorkatonai szolgálatot teljesítő, valamint a Magyar Honvédség és Határőrség állományába tartozó hivatásos, szerződéses állomány bármely bűncselekménye katonai eljárásra tartozik, feltéve, hogy az állományviszony fennállása alatt követte el a bűncselekményt. A törvény a katonai eljárásra tartozó ügyek számát gyarapítja azáltal is, hogy a büntetésvégrehajtási szervek hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben megvalósított bűncselekmények elbírálását is idesorolja. E 8 szélesítés oka – a törvényhelyhez fűzött

miniszteri indokolás szerint – az, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet tagja által a szolgálati tevékenységével összefüggésben elkövetett bűncselekmény ugyan úgy sérti az e szervezetnél fennálló rendet és fegyelmet, mint a szervezet tagja által elkövetett, a Btk. XX Fejezete szerinti katonai bűncselekmény. E szoros összefüggésen felül azonban az is megállapítható, hogy a sajátos életviszonyok miatt sokszor nehéz eldönteni azt, hogy vajon az elkövető konkrétan katonai vagy más bűncselekményt követett-e el. Ez pedig olyan kérdés, amelynek megítéléséhez a katonai életviszonyokban jártas, az ilyen ügyekben kellő tapasztalattal rendelkező jogi ismeretekre van szükség. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. CXXV. törvény 1. §-a a nemzetbiztonsági szolgálatok alatt az Információs Hivatalt, Nemzetbiztonsági Hivatalt, Katonai Felderítő Hivatalt, Katonai Biztonsági Hivatalt és a Nemzetbiztonsági

Szolgálatot érti. Ezek hivatásos állományú tagjai katonának minősülnek A szolgálattal összefüggésben és a szolgálati helyen elkövetett bűncselekményüket szintén nehéz elhatárolni a katonai bűncselekményektől és ennek megítéléséhez szintén katonai életviszonyokban jártas, az ilyen ügyekben kellő tapasztalattal rendelkező jogi ismeretekre van szükség. Az új szabályozás nem érintette a rendőrök jogi helyzetét Ennek folytán a rendőrrel szemben katonai büntető-eljárás az új Be. rendelkezései alapján is kizárólag a szolgálati viszony tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény miatt folyhat. A Köztársasági Őrezred (korábban kormányőrség) tagjait illetően a Legfelsőbb Bíróság korábban úgy foglalt állást, hogy a testület tagjai a Btk. alkalmazásában nem katonák (BH.1992/668) Ez az álláspont a születésének időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelt, mert azok értelmezése alapján

okszerű volt az a következtetés, hogy a jogalkotás eredményei – akkor – olyan szándékot mutattak, amely az eredetileg a rendőrség részét képező kormányőrség önállósulásának irányába hatott. A szóban lévő testület tényleges helyzete azonban az elmúlt közel két esztendő alatt olyan lényeges változáson ment keresztül, amelynek folytán a Bírósági Határozatokban iránymutatásul közzétett álláspont fenntartása indokolatlanná vált. A 165/1992(XII17) Korm. rend feladat-meghatározása szerint a belügyminiszter a rendőrség útján gondoskodik a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek védelméről, és egyes kijelölt létesítmények őrzéséről. Ez utóbbi feladatkörnek az 9 ellátására szakosodott köztársasági őrezred, amely – belső intézkedések által szabályozottan – 1993. elején a rendőrség szervezetében integrálódott Irányításukat a belügyminiszter döntése

alapján közvetlenül az országos rendőrfőkapitány látja el. A Köztársasági Őrezred feladatáról, hatásköréről és illetékességéről szóló – többszörösen módosított – 69/1997.(XII29) BM rendelet első szakaszának első bekezdése akként rendelkezik, hogy a 160/1996. (IX 5) Korm rendeletben meghatározott személyek védelmére, valamint ugyanott meghatározott létesítmények őrzésére, továbbá az e körben felmerülő tűzrendészeti feladatok ellátására a rendőrség szervezetén belül a Köztársasági Őrezredet jelöli ki. Ezek alapul vételével tehát kijelenthetjük, hogy a Köztársasági Őrezred tagja rendőr, így a Btk. 122 §-a szerint katonának minősül. Az 1973. évi I törvény 1990:CX törvény 99 §-ában történt módosítása a katonai büntető-eljárás hatálya alá utalta a szövetséges fegyveres erők tagja által belföldön, valamint a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón, vagy magyar

légi járművön elkövetett, s a magyar büntető joghatóság hatálya alá tartozó bűncselekmények elbírálását. E rendelkezések beiktatását a NATO-hoz való csatlakozás tette indokolttá. A NATO Egyezményekben (az Észak-atlanti Szerződés tagállamai között, fegyveres erők jogállásáról szóló 1951. június 19-én, Londonban kelt megállapodás, amelyhez a Magyar Köztársaság az 1990:CXVII. törvénnyel csatlakozott) a fogadó állam joghatósága azokban az esetekben érvényesül, amikor a bűncselekmény elsősorban a fogadó állam jogát sértette. Figyelemmel arra, hogy belső jogunk szerint a magyar fegyveres erők tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény esetén katonai büntető-eljárásnak van helye, indokolt hasonlóan rendelkezni abban az esetben is, amikor a szövetséges fegyveres erők tagja követett el magyar joghatóság alá tartozó bűncselekményt. Ezt a szabályozást indokolják gyakorlati

körülmények is, mivel a magyar katonai igazságügyi szervekkel történő együttműködés a küldő állam katonai hatóságai számára egyszerű. A törvény követi korábbi Be. tárgyi és személyi összefüggésre vonatkozó hatásköri szabályozását. Az új Be azonban fokozottan kívánja érvényesíteni azt a törekvést, hogy a katonának nem minősülő polgári személyek csak a legszükségesebb esetben kerüljenek a katonai büntető-eljárás hatály alá. E követelmény hangsúlyosabbá tételét az 10 új normaszöveg szigorúbb tartalmi feltételekkel állapítja meg. Az új normaszöveg ugyanis a tárgyi és személyi összefüggés esetén is csak akkor engedni meg a nem katonai elkövetők katonai büntető-eljárásban történő felelősségre vonását, ha az elkülönítés – szemben az 1973. I törvény „nem indokolt” szóhasználatával, „nem lehetségesre” változtatta. A tényállás szoros összefüggéséről ( tárgyi

összefüggés) akkor beszélhetünk, ha az elkövetők a bűncselekményt társtettesként vagy egyébként közösen követték el. Személyes összefüggés alapozhatja meg a katonai eljárást akkor, ha a ügyben több terhelt szerepel és a valamelyikük által elkövetett bűncselekmény katonai büntető-eljárásra tartozik. Az elkülönítés akkor „nem lehetséges” ha az elkülönítendő ügyek önálló elbírálása kizárt. Ennek megítélésénél különösen vizsgálandó, hogy az elkülönítés esetén megvannak-e a feltételei a tényállás megnyugtató tisztázásának. A személyi összefüggés szorosságát – és erre tekintettel – az elkülönítés lehetőségét vagy kizártságát – e feltételek alapján – a bűnpártolóval és orgazdával kapcsolatban is vizsgálni kell. A fegyveres erők és a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a büntetésvégrehajtási szervezet tevékenykednek. Ők állományában a

köztisztviselők munkáltatójukkal nem és szolgálati közalkalmazottak viszonyban, is hanem munkaviszonyban állnak, a büntetőjogi rendelkezések tekintetében nem minősülnek katonáknak, rájuk a külön szabályok nem alkalmazhatóak. Speciális a katonai büntetőjogi rendelkezés azokra vonatkozóan, akik a bűncselekmény elkövetésekor voltak katonák. Ebből a szempontból jelentősége van, hogy a katonának tekintendő személy szolgálata mely időpontban kezdődik és mikor ér véget. A fegyveres tényleges állományú tagjai szolgálatának kezdő és befejező időpontja eltérést mutat, egyrészt a sorkötelezettség alapján katonai szolgálati kötelezettséget teljesítő hadköteles, másrészről a hivatásos és a szerződéses katonának illetően. A sorkatona szolgálati viszonya az állományba vétellel kezdődik és az állományból történő elbocsátással végződik. A katonai szolgálat kezdete az az időpont, amikor a bevonulásra

kötelezett az előírt helyen megjelent és bevonulási kötelezettségének teljesítését az előírt formában feljegyezték. A katonai szolgálat végének pedig azt az időpontot kell tekinteni, amikor a katona leszerelését tartalmazó parancs kihirdetése után személyi igazolványát visszakapja. 11 Gyakorlatban ugyan előfordulhat, hogy a pontosan körülírt szabályok be nem tartása következtében nem egyértelmű a szolgálati viszony kezdetének vagy végének az időpontja. Ilyenkor a körülmények gondos mérlegelésével kell dönteni abban a kérdésben, hogy az adott esetben bűncselekményt elkövető személy katonának tekintendő-e. Nem lenne célszerű például katonának tekinteni azt a személyt, akivel a leszerelésére vonatkozó parancsot közölték, polgári lakóhelyére útba indították, személyi igazolványát azonban annak elkallódása folytán nem vehette át. Az ilyen példa is azt szemlélteti, hogy az állományba vétellel és az

állományból történő elbocsátással kapcsolatos határozott s általában érvényesülő szabályok mellett is szükséges annak körültekintő vizsgálata, hogy a bűncselekményt elkövető személy a konkrét esetben állományba lévőnek vagy azon kívülinek tekintendő-e. A hivatásos valamint a szerződéses katonák állományba vétel illetve az állományból elbocsátás időpontjának kérdése kevesebb problémát vet fel. Az e tényre vonatkozó időpontokat ugyanis konkrét parancsok állapítják meg, a gyakorlatban ennek ellenére előfordulhat, hogy betegség vagy más ok folytán parancsban megjelölt időpontban nem kezdődik meg vagy nem ér véget a szolgálati viszony. Ilyenkor a tényleges helyzetből kell kiindulni, s annak alapján kell eldönteni, hogy a bűncselekmény megvalósulásának időpontjában a tettes katonának minősült vagy polgári személy. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagja, büntetés-végrehajtási szervezet tagja,

illetve a rendőr szolgálati viszonyának időtartamát is a parancsok jelölik meg. A Btk. szerint, katonai bűncselekménynek minősül, a szökés, a feljelentés elmulasztása, az önkényes eltávozás, a kibúvás a szolgálat alól, a szolgálat megtagadása, a kötelességszegés szolgálatban, a szolgálati feladat ellátása alóli kibúvás, a jelentési kötelezettség megszegése, a szolgálati visszaélés, mint szolgálati bűncselekmények, valamint a zendülés, a zendülés megakadályozásának elmulasztása, a parancs iránti engedetlenség, az elöljáró, vagy szolgálati közeg elleni erőszak, szolgálati tekintély megsértése, bujtogatás, mint függelemsértési bűncselekmények, valamint alárendelt megsértése, elöljárói hatalommal való visszaélés, elöljárói gondoskodás elmulasztása, elöljárói intézkedés elmulasztása, ellenőrzés elmulasztása, mint az elöljárói bűncselekmények, és a harckészültség veszélyeztetése,

parancsnoki kötelességszegés, kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól, harci szellem bomlasztása mint a harcképességet veszélyeztető bűncselekmények. 12 A XX. fejezetben foglalt katonai bűncselekményeknek sajátos és általános jogi tárgya van, a szolgálati rend és fegyelem. A fegyveres erők és a rendőrség szolgálati rendje a különböző szintű jogszabályokban, szabályzatokban, intézkedésekben, speciális rendelkezésekben, így különösen a szolgálati előljáró parancsaiban, büntetőjogilag katonának tekintendő kötelezettségekkel személyeknek terheli őket. speciális Ezeknek a jogokat biztosít, megsértése képezi és a speciális katonai bűncselekmények törvényi tényállását. A leggyakoribb bűncselekmények: - önkényes eltávozás, - a Kötelességszegés szolgálatban, - a szolgálati feladat alóli kibúvás, - szolgálati visszaélés, Ritkán előfordul a parancs iránti engedetlenség,

és a szolgálati tekintély megsértése. Szövetséges fegyveres erő a Btk. 368§-a szerint a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges államok fegyveres erői valamint az e szerződés alapján létrehozott katonai szervezetek és parancsnokságok. 13 4. AZ ILLETÉKES PARANCSOK JOGKÖRE Ezer éves történelmünk során a katonai parancsok igazságszolgáltatásban betöltött szerepe folyamatosan változott. Ezt sok minden befolyásolta gazdasági helyzettől, háborún át a társadalmi berendezkedés. Parancsnok és katona között fegyelmi viszony áll fenn. A parancsnok ezen vezető igazgatási természeti hatalmának részét képezik egyes igazságszolgáltatási feladatok is. Parancsok ilyen feladata, egyes katonai vétségek nyomozása és elbírálása fegyelmi eljárás keretein belül. A katonai büntető-eljárásban nem érvényesül a katonai

ügyész kizárólagos nyomozási hatásköre, mert a nyomozást az illetékes parancsnok is megteheti. Tehát a katonai büntető-eljárásban a katonai ügyész illetve az illetékes parancsnok a nyomozó hatóság. A katonai ügyész kizárólagos nyomozati jogkörébe tartozó bűncselekményeket a következő fejezetben részletesen bemutatom, ezért itt ettől eltekintek. A törvény fenntartja azt az általában jól bevált megoldást, mely szerint a katonai büntető-eljárásra tartozó kisebb súlyú ügyekben az elkövető állományilletékes parancsnoka illetve a fegyveres szerv szervezeti egységének vezetője láthat el nyomozóhatósági feladatot. E kisebb súlyú ügyek csak katonai vétségek lehetnek. Fontos, hogy a katonai vétség mellett más bűncselekmény ne valósuljon meg, mert ekkor a Be. 474 §-ának (2) bekezdésének b pontja a katonai ügyész kizárólagos nyomozását rendeli. A parancsnok (vezető) nyomozati hatóságkénti eljárására tehát –

e rendelkezés alapján – kizárólag az önmagában előforduló katonai vétség (Btk. XX fejezet) miatt kerülhet sor A katonai vétségek többsége valóban nem jelentős tárgyi súlyú ténybeli és jog megítélése rendszerint egyszerű. Az ilyen cselekmények felderítését megkönnyítheti a parancsnok elkövetés helyszínén vagy azok közbelében jelenléte, hely és állományismerete. Éppen ezért az e vétségek miatti nyomozást személyesen vagy nyomozótisztjei útján lefolytathatja. A katonai nyomozóhatóság fogalma alatt mindazoknak a szervezeteknek, testületeknek a parancsnokait és vezetőit kell tekinteni, akiknek a vezetése alatt álló szervezet, testület állománya a Be .470 §-a szerint katonai büntető-eljárásra tartozik. Így katonai nyomozóhatóságként járhatnak el a Magyar 14 Honvédségnél, határőrségnél, parancsnoki (vezető) beosztást ellátó személyek, a rendőri testület parancsnoki beosztásban lévő

vezetői, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokai, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai felett parancsadási joggal felruházott vezetői. A parancsnoki nyomozás illetékessége és más részletes szabályait, a fegyveres szervet irányító miniszter az igazságügy-miniszterrel együttesen állapítja meg. A parancsnoki nyomozásra vonatkozó legfontosabb jogszabályok a következők: - A Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságainak hatáskörét 19/2003. HMIM együttes rendelet állapítja meg - A rendőrség és a határőrség parancsnoki nyomozásának hatáskörét a 25/2003 BM-IM rendelet állapítja meg. - A büntetés-végrehajtási szervezet parancsnoki nyomozását a 16/2003. IM rendelet szabályozza. - A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok parancsnoki nyomozását a 7/2003. MeHVM-IM együttes rendelet szabályozza. Az új Be. visszaadta az illetékes parancsnoknak azon jogát, hogy egyes katonai vétségeket

fegyelmi eljárás keretein belül bíráljon el. Ezt a jogintézményt 1993-ban törölték el „a bírósághoz fordulás jogának” alkotmányosan garantált elve miatt. A Be. 485/A § (1) A katonai ügyész a feljelentést elutasítja, illetőleg a nyomozást megszünteti és az iratokat a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnoknak megküldi, ha a katonai vétség miatt a büntetés célja fegyelmi fenyítéssel is elérhető. (2) Ha a katonai nyomozóhatóság lehetőséget lát a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálására, az iratokat az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala céljából haladéktalanul felterjeszti az illetékes katonai ügyészhez; a katonai ügyész 72 órán belül határoz. (3) A nyomozást el kell rendelni, illetőleg az eljárást folytatni kell, ha a gyanúsított vagy a védője a feljelentést elutasító illetőleg a nyomozást megszüntető határozat ellen panasszal élt, és a feljelentés elutasításának

illetőleg a nyomozás megszüntetésének más oka nincs. Erre a gyanúsítottat a határozatban figyelmeztetni kell 15 (4) Ha a katonai ügyész a bűncselekmény elbírálását fegyelmi eljárásra utalta, a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnok a szolgálati viszonyt szabályozó külön törvények rendelkezései szerinti eljárásban az ott meghatározott fegyelmi fenyítéseket szabhatja ki. (5) A fegyelmi fenyítést kiszabó határozatot a katonai ügyésznek is kézbesíteni kell. Az új Be. visszaállítja a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálásának lehetőségét. Törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás szerint „a bírósághoz fordulás jogának alkotmányosan garantált elve nem azt jelenti, hogy minden bűncselekmény esetén bírósági eljárást kell lefolytatni, hanem azt, hogy a bűncselekmény elkövetésével terhelt személy válasszon a büntető útról történő elterelés és a bírósági eljárás között. Ezt

a tételt egyértelműen igazolják a büntető-eljárási jogban 1993. óta bekövetkezett változások, így különösen a vádemelés elhalasztásának bevezetése”. A katonai vétség elbírálása fegyelmi jogkörben a katonai büntető-eljárásban alkalmazható büntető útról elterelő intézmény, amely hasonló a civilekkel szemben alkalmazható megrovással. Alkalmazásának pozitív és negatív feltételei vannak. Pozitív feltétel a feljelentés elutasítása illetve a nyomozás megszüntetése, továbbá az iratok illetékes parancsnokhoz történő megküldése. Negatív feltétel a határozat tudomásulvétele, ugyanis ha a gyanúsított panasszal él ellene a nyomozást folytatni kell, ami esetenként – ha nincs más megszüntetési is (elévülés, halál, stb.) – gyakorlati vádemelést jelent A fenyítést kimondó határozat a bíróság előtt megtámadható. A bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálásának lehetőségét a törvény

a katonai ügyésznek biztosítja, amikor mérlegelési jogot állapít meg számára annak eldöntése végett, hogy a katonai vétség miatt büntetés helyett elegendő-e fegyelmi fenyítés kiszabása. A katonai nyomozóhatóságot kezdeményezési jog illeti meg a katonai ügyész felé. Ez úgy értelmezendő, hogy valamely szolgálati helyen megvalósult katonai vétség miatt a katonai nyomozó elegendőnek tartja („lehetőséget lát a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálására.”) A fegyelmi eljárás lefolytatását ezért az ügyben rendelkezésre álló iratokat haladéktalanul felterjeszti a területileg illetékes katonai ügyészhez. A katonai ügyész 72 órán belül dönt arról, hogy nyomozást rendel-e el, avagy az eljárás megszünteti és az ügy elbírálását fegyelmi eljárásra utalja. 16 A 15/2003. (ÜK7) LÜ utasítás 7 §-ában foglaltakra is figyelemmel a katonai nyomozóhatóság és a katonai ügyész közötti

hierarchikus kapcsolat alapján ez úgy valósulhat meg, hogy a parancsnok feljelenti az általa észlelt katonai vétséget, de egyúttal javaslatot tesz a katonai ügyésznek arra, hogy az ügyet fegyelmi eljárás lefolytatására részére küldje meg. A katonai ügyész - ha ezzel egyetért- akkor él a nyomozást megszüntető határozattal, ha pedig a parancsnoktól olyan feljelentést kap, amely az előbbi indítványt nem tartalmazza, de ő úgy látja, hogy a nyomozást nem kell elrendelni, mert elegendő a fegyelmi út, úgy ez esetben utasítja el a feljelentést és küldi vissza az iratokat a fegyelmi fenyítés kiszabása végett. Ha a katonai ügyész a fegyelmi útra tereléssel – akár a katonai nyomozóhatóság felterjesztése alapján, akár saját megfontolásból – egyetért, úgy az ügyet fegyelmi fenyítés kiszabása végett a fegyelmi eljárása illetékes parancsnoknak megküldi. A parancsnok a szolgálati viszonyt szabályozó külön törvények

szerint jár el. Ezek a törvények: - 1993. évi CX törvény a honvédelemről, - 2001. XCV törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról, - 1994. XXXIV törvény a rendőrségről, - 1995. CVII törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről, - 1995. CXXV törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról Ezen törvények részletes ismertetését mellőzöm, mert nem kapcsolódnak szorosan dolgozatom témájához. 17 5. A KATONAI ÜGYÉSZSÉG 5.1 A szervezet története A katonai vádhatóság intézményének csírái középkorig vezethetők vissza. A XVI-XVII század folyamán a zsoldos seregeinkben külön tisztség volt a vád képviseletére. Ez a tisztség a foglár volt, aki az ezredben a nyomozó és közvádlói teendőket látta el. Az ő kötelessége volt a tudomására jutott bűncselekményeket, azok személyi és tárgyi bizonyítékait és a tettest kinyomozni és arról haladéktalanul az ezredparancsnoknak

jelentést tenni. Bírósági tárgyalások előtt a tetteseket ő vádolta meg Rögtönítélő eljárás során a foglár kötelessége volt, hogy az ezredhadbírónak segítségére legyen abban, miszerint a vádlott és a cselekmény elbírálásához szükséges összes bizonyítékok rögtönítélő bíróság elé kerüljenek. A foglár intelligensebb altiszt volt. Bűnvádi üldözési joguk volt az ezredparancsnokoknak, az ezredtulajdonosoknak volt, amely magába foglalta a bűnvádi eljárás megindításának, ítéletek megerősítésének és a megkegyelmezésének a jogát. Ezt az ún. bírói felsőbbségi jogot a legfőbb hadúr - a császár - okmánnyal, a decretum de iure gladii et aggratiandi-val ruházta át a parancsnokára. A Rákóczi szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc hadi regulamentuma rögzíti a bűnvádi üldözési jog jogosultjait. Ezzel nem a hadbírák, hanem „azon regimentbeli Inditoroknak azon Regiment Commendásától, a Hadi

Bíróknak a Districtuális Commendérozó Generálistól, a Fő Hadi Bíráknak pedig Tőlünk (Fejedelem) vagy Fő Generálisunktól” kellett büntetőeljárásra parancsot kapniuk. Ebből az a következtetést vonhatjuk le, hogy a bűnvádi üldözési jog a magasabb (ezred, kerület, hadtest, hadsereg) parancsnokoknak állásukkal egybekötött joga volt, amely az eljárás megindítását és az eljárás alá vont egyénnek fogságba helyezését s a hozott ítéletnek megerősítését foglalta 18 magában. Viszont ezen jog egyben kötelezettséget is foglalt magában s amelyik ezred a kötelékében elkövetett bűncselekmény bűnösét nem üldözte és büntetőeljárást le nem folytatta, az megfosztatott a ius gladiitól. A büntetőper az akkuzatórius eljárás szabályai szerint folyt le. Az eljárás panasz alapján indult meg. A vádlott kihallgatása és a bizonyítékok biztosítása a hadbíró által történt. A szabadságharc leverése után 1715-ben

felállított állandó hadseregnél a büntető eljárásra vonatkozó szabályok ugyanazok voltak, mint a zsoldos hadseregnél. Itt is a parancsnokok rendelkeztek a büntetőeljárás megindításának, a hozott ítélet megerősítésének, a büntetés kegyelemből való elengedésének jogával. A büntető-eljárás compozitionális rendszerű volt, a szóbeliség és a vádelv érvényesült, a vádat a sértett, később a káplán képviselte. 1754-ben kiadott Theresianische Militär Justiz Norma a bűncselekmények hivatalból való üldözését rendelte el, a nyomozás, a vizsgálat, a vád és a bírói eljárás egy kézben egyesül, a vizsgálóbíró illetve a hadbíró kezében. A vádló teljesen eltűnik, mint különálló perjogi személy. Nem érvényesülhetett formai védelem sem és a gyanúsított sorsa teljesen a hadbíró kezében volt. Ez volt az inkvizitórius rendszer, ami gyakorlatilag 1912-ig volt érvényben. Az Országgyűlés megalkotta az

1912. évi XXXIII törvénycikket, amely a katonai bűnvádi perrendtartásról szólt. Ez a törvény az illetékes parancsnokok, dandár és hadosztályparancsnokok jogkörébe adta a büntetőeljárás megindítását, vádemelés valamint jogerős bírósági ítélet végrehajtásának záradékolását. Az illetékes parancsnokok ügyészi tiszteket és honvéd ügyészeket hívtak segítségül. Az ügyészi tisztet az illetékes parancsnok nevezte ki az állomány tisztjei közül, a honvéd ügyészt a hadbírói karból a honvédelmi miniszter nevezte ki. A nyomozások során a dandárparancsnokok ügyészi tisztet, hadosztályparancsnokok pedig honvéd ügyészt vettek igénybe. Ezen hadosztálybíróság előtt emeltek vádat Hüttner Sándor és Stanyovszki Tibor ellen gróf Tisza István meggyilkolása miatt. Az ügyet másod fokon 19 Dandárbíróság előtt az ügyészi tiszt, a hadosztálybíróság előtt a honvéd ügyész, a legfelsőbb honvéd

törvényszék ellőtt a honvéd koronaügyész járt el mint vádló. A koronaügyészt a király nevezte ki és a honvédelmi miniszternek volt alárendelve. Az 1912. évi XXXIII tc 1946 február 15-ig volt hatályban Az 1740/1946. számú ME rendelet honvéd ügyészséget állított fel a honvéd kerületparancsnokságok székhelyein - Budapest, Szeged, Pécs, Debrecen - és megállapította, hogy ugyanezeken a helyeken honvéd törvényszékek jöjjenek létre. Ez a rendelet az illetékes parancsnokoknak büntetőeljárásban biztosított jogkörét minimálisra csökkentette, és a honvéd ügyészségekre és a honvéd törvényszékekre ruházta át. A honvéd ügyészeket a honvédelmi miniszter nevezet ki, honvéd koronaügyész helyett legfőbb államügyész járt el. Honvéd ügyészségeket szakmailag a legfőbb államügyész felügyelte. A katonai igazságügyi szerveket a Honvédelmi miniszternek rendelte alá az 1948. évi LXIII. törvény Az 1953 évi 13 tvr a

huszonhárom fegyvernemi és magasabb egység mellett működő katonai ügyészségeket az egységes ügyészi szervezetbe helyezte. A katonai ügyészségek Honvédelmi Minisztériumtól való függése megszűnt. A katonai főügyészen keresztül a legfőbb ügyész végezte a szervezet szakmai irányítását. A legfőbb ügyész nevezte ki a katonai ügyészeket. Az 1954. május 4 napján kihirdetett 1954 évi 11 sz tvr elrendelte a Magyar Népköztársaság Néphadserege ügyészségi szervezetének elnevezését a Magyar Népköztársaság Katonai Ügyészsége elnevezésre változását. Ezen a törvényrendelet által létrehozott ügyészségi szervezet katonai szervei a következők voltak: - a Néphadsereg Katonai Főügyészsége, - egyes katonai egységek ügyészségei. A 14/1957. sz Kormányrendelet időközben a számban többször változtatott fegyvernemi és magasabb egységek mellett működő katonai ügyészségeket megszüntette és Budapest, Szeged,

Győr, Kaposvár, Debrecen székhelyű területi katonai 20 ügyészségeket hozott létre. Így alakult ki szervezetileg a mai katonai ügyészség Az 1972. évi V törvény pedig az ügyészi szervek között sorolja fel a katonai ügyészi szerveket. Az új ügyészi törvény kihangsúlyozza, hogy a „katonai ügyészség az egységes ügyészi szervezet része”. 5.2 Szervezet és a katonai ügyészek jogállása Magyarországon az ügyészség sui generis állami szerv, nem önálló hatalmi ág, inkább fék, egyensúly. Magyarországon a végrehajtó hatalom parlament általi ellenőrzésének az egyik sajátos szerve. Az ügyészség a parlamentnek felelősséggel tartozik Az ügyészség vezetőjét - a legfőbb ügyészt - a parlament választja hat évre. A katonai ügyészség az ügyészi szervezetrendszerben viszonylagos önállósággal rendelkező olyan állami szerv, amely - felügyeli a katonai vétségek parancsnoki nyomozásának törvényességét, -

kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények esetén nyomoz, - a katonai büntető eljárásban vádat emel és képvisel, - felügyeli a katonai büntetés végrehajtását , - felügyeli a fegyveres szervekre és fegyveres testületekre vonatkozó sajátos szabályok végrehajtásának törvényességét, amely szabályok sajátossága az adott szervnek fegyveres illetve a katonai mivoltából adódik. A magyar katonai ügyészség az ügyészi szervezetben viszonylagos önállóságot élvez. Az alkotmányban nincs nevesítve, de ugyanazok az alkotmányos feladatok tartoznak hatáskörébe, mint a civil ügyészségeknek. Külön rendelkezések találhatóak az 1972 évi V. törvényben Az Ütv. 18§-a felsorolja a katonai ügyészi szerveket: - Katonai Főügyészség; - Katonai Fellebbviteli Ügyészség – ami 2003. július 1-jén kezdte meg működését, - Területi Katonai Ügyészségek. Külön szervezetrendszerrel rendelkezik a katonai ügyészség. Területi

struktúrájuk különbözik a civil ügyészségekétől. 8/2003 LÜ utasítás tartalmazza a katonai ügyészség illetékességét is. 21 - Katonai Főügyészség illetékessége az ország egész területére kiterjed. - A Katonai Fellebbviteli Ügyészség illetékességi területe az ország egész területére terjed. - A Budapesti Katonai Ügyészség illetékességi területe Budapest fővárosra, Fejér, Heves, Jász-Nagykun, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megyére terjed ki. - A Debreceni Katonai Ügyészség illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére terjed ki. - A Győri Katonai Ügyészség illetékességi területe Győr-Moson-Sopron, Vas, és Veszprém megyére terjed ki. - A Kaposvári Katonai Ügyészség illetékességei területe Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyére terjed ki. - A Szegedi Katonai Ügyészség illetékességi területe Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyére terjed ki. Az

ügyészek szolgálati viszonyáról szóló 1994. évi LXXX törvény a katonai ügyészséget viszonylagos önálló egységként kezeli. A szervezet önállóságát az is bizonyítja, hogy külön katonai főügyész vezeti ezt a szervet. A katonai főügyész a legfőbb ügyész egyik helyettese, akit a köztársasági elnök nevez ki. Katonai ügyészt - a legfőbb ügyész kivételével - csak felettes katonai ügyész utasíthatja. A legfőbb ügyészi utasítás az egész ügyészi szervezetre vonatkozó előírás. Ez magyarázza, hogy katonai ügyészség nem rendelkezik teljes önállósággal. A 3/2001 LÜ utasítás szerint a felettes ügyész az alárendelt ügyészségeket utasíthatja. Felettes ügyész a Katonai Főügyészségen a legfőbb ügyész, katonai főügyész, továbbá feladatkörében - ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult - a más vezető beosztású ügyész. Felettes ügyész a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen a legfőbb ügyész, katonai

főügyész, a Fellebbviteli Ügyészséget vezető ügyész, továbbá más vezető beosztású ügyész. Felettes ügyész a területi katonai ügyészségen a legfőbb ügyész, a katonai főügyész, a területi katonai ügyészséget vezető ügyész, továbbá feladatkörében - ha az adott ügyben kiadmányozásra jogosult - a Katonai Főügyészség ügyésze, a területi katonai ügyészséget vezető ügyész helyettese, és a területi katonai ügyészség csoportvezető ügyésze. Ez is bizonyítja, a katonai ügyészi szerv viszonylagos önállóságát 22 Másik fontos kérdés, hogy ennek a szervnek van-e függőségi viszonya a Honvédelmi Minisztériumtól. Kétféle függőség lehet: személyi és anyagi függőség A katonai ügyész személyi felelőssége fel sem merülhet, mert rá is az ügyészek szolgálati viszonyáról szóló 1994. évi LXXX törvény rendelkezései vonatkoznak Katonai ügyészt a legfőbb ügyész nevezi ki, a katonai főügyész

egyetértésével. Katonai ügyész csak az lehet, aki 24. életévét betöltötte, magyar állampolgár, büntetlen előéletű, egyetemi jogi végzettsége van, jogi szakvizsgával rendelkezik, és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje. Kialakulhat-e függőségi viszony, mivel a katonai ügyész hivatásos állományú tiszt? A válasz nem, mert a honvédelmi miniszter csak akkor helyezi hivatásos állományba a fogalmazót, ha az alkalmassági feltételeknek megfelel, de ha ezek a követelmények megvannak, köteles a kinevezését adni. A honvédelmi miniszternek nincs mérlegelési jogköre ez esetben. Felvetődhet egy kérdés, hogy az ügyészi utasítás és a katonai parancs összeütközhetneke, mivel a katonai ügyészi szervezet kettősen hierarchizált. Ügyészi utasítást csak az ügyészi munkával összefüggésben lehet adni, katonai parancsot csak a sajátosan katonai jogállásra vonatkozóan lehet adni. Ilyen pl parancs meghatározott helyen

való megjelenésre, stb. A Honvéd Vezérkar főnöke felettese a katonai ügyészeknek, törvény nem zárja ki parancsadási jogát, de ilyenre még nem volt példa. A katonai ügyészek előléptetése automatikusan működik. Bizonyos idő elteltével történik az előlépés. Korábban létezett soron kívüli előléptetés a katonai főügyész által, de ez az intézmény 2001-ben megszűnt. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény személyi hatálya a katonai ügyészekre is kiterjed Viszont ha összeütközés van az ügyészek jogállásáról szóló törvény és a katonák jogállásáról szóló törvény között, akkor az előbbi törvény fog hatályosulni. Például a hivatásos katonákat 57. életévük betöltése után nyugdíjba helyezhetik, de a katonai ügyészekkel ezt nem tehetik meg, mert az Ütv.-ben a 70 életév a nyugdíjkorhatár és az a katonai ügyészekre is vonatkozik. A

Honvédelmi Minisztériumtól való anyagi függés felmerülhet, mert a működésükhöz szükséges anyagi feltételeket az erre hivatott szervek a Honvédelmi Minisztériumon 23 keresztül biztosítják. A költségvetési törvény IXfejezete a HM cím alatt biztosítja a pénzügyi forrást a katonai ügyészségek működéséhez. Katonai ügyészségek a 4 címszámon találhatóak. A címek közötti költségvetési átcsoportosítást csak a Kormány engedélyezheti, ebből látható, hogy az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetési összeg felhasználása illetve felhasználhatósága nem a honvédelmi miniszteren, hanem kormányrendelet felhatalmazása alapján az önálló cím vezetőjén, azaz a katonai főügyészen múlik. Így csak formalitás, hogy a Honvédelmi Minisztérium fejezet alatt szerepel a katonai ügyészség költségvetése, mert ez az egész csak automatikus költségvetési konstrukció. Így látható, hogy a katonai ügyészség a

Honvédelmi Minisztériumtól személyileg és anyagilag független. A katonai ügyészség jelenleg két országos, és öt területi szervből áll. Országos szerv a Katonai Főügyészség, illetve Katonai Fellebbviteli Ügyészség, amely Budapesten található, területi szervek pedig Budapesten, Debrecenben, Győrben, Kaposváron, és Szegeden vannak. Külön rendelkezések vonatkoznak hadiállapot, illetve szükségállapot esetén az ügyészi szervek sajátos tagolására, de ezek titkosak. Ezen rendelkezéseket M-tervnek nevezik, amely meghatározza, hogy az előbbi állapot esetén mely ügyészeket, melyik parancsnokságokhoz helyezik ki, mely tartalékosokat hívják be stb. A katonai főügyészség A Katonai Főügyészséget a katonai főügyész vezeti, Katonai Fellebbviteli Ügyészséget a katonai fellebbviteli ügyészséget vezető ügyész, a területi katonai ügyészséget a vezető ügyész irányítja. A katonai főügyész intézkedése a katonai

ügyészségen meghatározza a katonai ügyészi feladatok megvalósításának módját, rendezi az általános szabályozástól eltérő ügyintézési, igazgatási és pénzügyi kérdéseket. Az intézkedést „kiadás előtt” a legfőbb ügyésznek be kell mutatni. Az intézkedés tervezetét a tárgykör szerint illetékes főosztály készíti el, és egyezteti. A Katonai Főügyészségen három főosztály van: a Katonai Ügyek Főosztály, Személyügyi és Információs Önálló Osztály, Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály. Ezek feladata a következő: 24 Katonai Ügyek Főosztálya A Főosztály a) elkészíti a katonai ügyészi szervezetre vonatkozó irányító intézkedések tervezetét, b) feltárja a működési területét érintő elvi és gyakorlati kérdéseket, elemzi és értékeli a katonai ügyészi munkát, c) javaslatot tesz a Legfőbb Ügyészség munkatervében előírt feladatoknak a szervezetet érintő meghatározására,

előkészíti a Katonai Főügyészség munkatervét, továbbá elvégzi az általános, a szakági és a célvizsgálatokat, d) közreműködik a Legfőbb Ügyészség katonai ügyészi tevékenységgel is kapcsolatos állásfoglalásainak kialakításában, e) felügyeli a területi katonai ügyészségek büntetőjogi (nyomozási, nyomozásfelügyeleti, vádhatósági) tevékenységét, felettes ügyészségként elbírálja az intézkedései ellen bejelentett jogorvoslatokat, továbbá előkészíti megismételt panasz esetén a felettes ügyész, újabb panasz esetén a döntésre jogosult utasítására a katonai főügyész és a legfőbb ügyész döntését, f) dönt a kizárás, a kijelölés és az illetékességi összeütközés tárgyában, előkészíti a hatásköri összeütközés feloldását, g) átruházott jogkörben működési területén - intézkedik a területi katonai ügyészséget vezető ügyész kizárásával kapcsolatos ügyekben, -

meghosszabbítja a nyomozás határidejét, - indítványozza az előzetes letartóztatás határidejének meghosszabbítását, - dönt a büntetőeljárás külföldi hatóság részére történő átadásáról vagy a feljelentésről, a külföldi hatóság által felajánlott büntetőeljárás átvételének elfogadásáról, intézkedéséről egyidejűleg az illetékes ügyészt értesíti, - dönt a külföldi hatóság részére adható, illetve a külföldi hatóságtól kért eljárási jogsegélykérelmek tárgyában, h) hatáskörében elvégzi a 3 /2001 LÜ utasítás 14.§ (1) bek-nek g)-j) pontjaiban foglalt feladatokat, i) eljár a hatáskörébe tartozó másodfokú büntetőbírósági ügyekben 25 j) irányítja és ellenőrzi a Btk. 127§ (a szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában) szerinti büntetés-végrehajtással kapcsolatos törvényességi felügyeleti tevékenységet, k) hatáskörében ellátja a magánjogi és közigazgatási jogi

tevékenységet, l) összehangolja és irányítja a területi katonai ügyészségek parancsnoki jogalkalmazással kapcsolatos törvényességi tevékenységét, m) irányítja és szervezi a bűnmegelőzéssel, jogi felvilágosítással kapcsolatos katonai ügyészi feladatok teljesítését, n) intézi a Katonai Főügyészséghez benyújtott kérelmeket, beadványokat és panaszokat, o) irányítja és ellenőrzi a főosztály keretében működő ügyviteli iroda és kriminalisztikai laboratórium munkáját. Személyügyi és Információs Önálló Osztály Az Önálló Osztály a) előkészíti a katonai ügyészi szervezetre vonatkozó személyügyi döntéseket és parancsokat, b) tervezi és szervezi a fogalmazói és ügyészi létszámutánpótlást, c) tervezi és koordinálja a katonai ügyészi szervezet egyéb létszámutánpótlását, d) szervezi és felügyeli a katonai ügyészségi fogalmazók joggyakornoki képzését, e) szervezi és irányítja a

tanulmányi és továbbképzési tevékenységet, f) gondoskodik a pályázati felhívások előkészítéséről és intézkedik azok közzétételére, g) ellátja a személyügyi nyilvántartás központi feladatait, h) felügyeli a területi katonai ügyészségeken folyó személyügyi munkát, i) felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorol az elsőfokú katonai ügyészségek munkáltatói jogkört gyakorló tevékenysége felett, j) katonai főügyészi döntésre előkészíti a javadalmazásra, elismerésekre, szociális intézkedésekre érkezett előterjesztéseket, javaslatokat, k) ellátja a katonai ügyészi szervezet katonai szervezési, igazgatási feladatait, kidolgozza a minősített időszakra vonatkozó speciális terveket, l) a béke- és minősített időszakban állandó és közvetlen kapcsolatot tart a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség illetékes szerveivel, 26 m) gondoskodik a minősített időszakra lebiztosított tartalékos

ügyészi létszám szükségszerű váltásáról, n) elkészíti a rendszeres és eseti harckészültségi és létszámjelentéseket, o) közreműködik a katonai ügyészi szervezet nemzetközi kapcsolatainak szervezésében, végzi a protokoll feladatokat, p) szervezi és koordinálja a katonai ügyészi szervezet teljes állománya üdültetését, q) ellátja - az illetékes minisztériumokkal együttműködve - a kegyeleti feladatokat, r) irányítja és felügyeli az önálló osztály keretében működő információs (adatfeldolgozási) csoport munkáját. Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály Az Önálló Osztály a) megtervezi a Honvédelmi Minisztérium által kiadásra kerülő tervezési utasítás alapján a katonai ügyészségek cím éves költségvetési előirányzat-szükségletét, b) biztosítja az országgyűlési jóváhagyás után a Katonai Főügyészség, a területi katonai ügyészségek költségvetésének végrehajtását; a féléves

számszaki, valamint éves számszaki és szöveges beszámolót készít a gazdálkodás végrehajtásáról, a költségvetési előirányzatok felhasználásáról, c) szervezi és irányítja a gazdálkodást, kezdeményezi és előkészíti az éves költségvetés szükség szerinti előirányzat-módosítását, d) folyamatosan adatszolgáltatást végez a HM Költségvetési Gazdálkodási Információs Rendszere számára a kötelezettségek teljesítéséről és a kintlévőségek helyzetéről, továbbá adatszolgáltatást biztosít az Információs Rendszer integrált emberi erőforrásgazdálkodási alrendszere számára, e) biztosítja a katonai főügyész által a területi katonai ügyészségek részére jóváhagyott költségvetési keretek felhasználásához a havi pénzszükségletet, f) biztosítja az előírt zárási időpontig a HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóság számára küldendő havi változásjelentések alapján az

ügyészségi alkalmazottak járandóságainak, jogosultságainak időbeni kifizetését, g) figyelemmel kíséri a belső ellenőrzés, a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében a költségvetési előirányzatok felhasználását, a gazdasági- 27 pénzügyi folyamatok alakulását, helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrzi a területi katonai ügyészségek pénzügyi és anyagellátó tiszthelyetteseinek munkáját, pénzügyiszámviteli tevékenységét, h) irányítja és ellenőrzi a katonai ügyészi szervezet állománytáblájában rendszeresített és biztosított szolgálati gépjárművek ügyintézését, intézkedik szakszervízben történő javításukra, kezdeményezi a gépjárművek selejtezését, i) ellátja a katonai ügyészi szervezetben lévő irodatechnikai eszközök üzemeltetésével, javításával kapcsolatos feladatokat, j) gondoskodik a katonai ügyészi szervezet egyéb speciális katonai anyagi, technikai,

fegyverzeti ellátásáról. Katonai Fellebbviteli Ügyészség Egyedülálló, mert történelmünk során ilyen katonai igazságszolgáltatási szervünk még nem volt. Korábban a Kúria előtt a honvéd korona-ügyész képviselte a vádat, de ez nem volt katonai vádhatósági szerv. Hatáskörét jogszabály még nem állapította meg, hatáskörére az új Be. törvény és a 12/2003/LÜ a büntető bíróság előtti tevékenységről szóló utasításból lehet következtetni. Az 1997 LXX törvény módosított az 1972 V 18 §-át, mely a Magyar Köztársaság katonai ügyészségei közé sorolja a Katonai Fellebbviteli Ügyészséget. 1997. október 1-jétől hatályos rendelkezés szerint a Katonai Fellebbviteli Ügyészséget a Fővárosi Ítélőtáblával azonos székhellyel kell felállítani. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség az Ítélőtáblával kezdi meg működését 8. § (2) bekezdés. Ez a szerv 2003 július 1-jén kezdte meg működését A Be 475 §-a (2)

bekezdése szerint az Ítélőtábla mellett a vádhatóság feladatát a Katonai Fellebbviteli Ügyészség látja el. A katonai ügyészség szervezeti tagozódása a katonai ítélkezés szintjeihez igazodik. A Be 471 §-ának (2) bekezdése szerint másodfokú eljárásra az egész országra kiterjedő illetékességgel a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsát jogosítja fel, s ennek megfelelően országos illetékességi szervnek minősül a Katonai Fellebbviteli Ügyészség is. Ez az egyetlen országos illetékességű fellebbviteli szerv Székhelye az 1997. évi LXX törvény 8 §-ának (2) bekezdése szerint a Katonai Fellebbviteli Ügyészség felállítását a Fővárosi Ítélőtáblával azonos székhelyen rendeli, amely Budapest V. kerület Markó Béla utca 27 Fellebbviteli szervek közül ez a legkisebb 28 Négy katonai ügyésszel rendelkezik: - fellebbviteli vezető ügyész (dandártábornok), - fellebbviteli vezető ügyész-helyettes (ezredes), -

és két fő katonai fellebbviteli ügyész (alezredes, százados) Van öt fő egyéb alkalmazott, összesen 9 fő tevékenykedik a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen. Felettes szerv a Katonai Főügyészség, szakmai felügyeletet a Katonai Ügyek Főosztályvezető helyettese látja el. Tevékenysége két részből áll: - első fokon nem jogerős határozatok véleményezése és vád képviselete, - a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsának kényszerintézkedésekkel összefüggő döntései előtti véleményezés (pl. előzetes letartóztatás egy éven túli fenntartásának a véleményezése), ilyenkor elsőfokú ügyészi tevékenységet végeznek. (Katonai nyomozó bíró határozata elleni fellebbezéseket korábban véleményezték, de ezt az Ítélőtábla törvényrontó gyakorlatot folytatva letiltotta, pedig erre a Be. 28 § (7) bekezdése alapján lenne lehetőségük Félévig állt módukban ez a véleményezés. Az időszerűség elvének

megfelelően, katonai fellebbviteli ügyészeknek 15 nap áll rendelkezésükre a véleményezésre, kivételes esetekben 30 nap. Területi katonai ügyészségekkel szemben nyomozati törvényességi felügyeleti jogkörrel nem rendelkezik, észrevételezési joga van csak, utasítási joga nincs. Ha szabálytalanságot észlel, észrevételt terjeszthet be a Katonai Főügyészségre. Ezen észrevétel után a Katonai Főügyészség jár el. A területi katonai ügyészség vádelőkészítéssel, valamint vádemeléssel kapcsolatos tevékenysége felett törvényességi felügyeletet végez. A területi katonai ügyészségek A területi katonai ügyészség szervezetét valamint szervezeti és működési szabályzatát a katonai főügyész javaslata alapján a legfőbb ügyész hagyja jóvá. A területi katonai ügyészséget a vezető ügyész irányítja. A vezető ügyész felel illetékességi területén a 29 teljes katonai ügyészi tevékenységért, a

katonai és a társszervek vezetőinek való helyes munkakapcsolat kialakításáért, jelentést tesz a Katonai Főügyészség részére a törvényességi tapasztalatokról, a területi katonai ügyészség munkájáról és fegyelmi, erkölcsi helyzetéről. Gyakorolja az ügyészségi alkalmazottak tekintetében az őt megillető jogokat, gondoskodik a beosztott ügyészségi alkalmazottak arányos foglalkoztatásáról, biztosítja a munkaterv teljesítését, a szolgálati valamint a munkafegyelmet. Meghatározza a beosztott ügyészségi alkalmazottak feladatkörét és kiadmányozási jogkörét. A területi katonai ügyészséget vezető ügyész helyettese vezeti a rábízott szervezeti egységet, ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a vezető ügyész megbízza, illetőleg amelyeket saját hatásköréből rá átruházott és a vezető ügyész akadályoztatása esetén ellátja annak feladatait. 5. 3A katonai ügyészség feladatai Parancsnoki nyomozás

törvényességi felügyelete A parancsnoki nyomozás törvényességét a területi katonai ügyészségek végzik. Az egyes nyomozások felügyeletét az a katonai ügyészség látja el, amelynek illetékességi területén a nyomozást végző illetékes parancsnok (vezető) állomáshelye van. Célszerűségi okból a katonai ügyész ettől eltérő kijelölést indítványozhat. Illetékességi összeütközés esetén a nyomozást lefolytató parancsnokot a nyomozás felügyeletét ellátó katonai ügyész több ügyészséget érintő esetben, a Katonai Főügyészség jelöli ki. Az illetékes parancsnok mint nyomozóhatóság a bűncselekmények nyomozásának törvényessége felett felügyeleti jogkört gyakorló katonai ügyész intézkedéseit köteles végrehajtani. Ha az illetékes parancsnok nem ért egyet a katonai ügyész intézkedésével, határozatával vagy az intézkedés elmulasztását sérelmezi, az ellen panaszt vagy ellenvetést tehet a felettes

ügyészhez. Az előterjesztésnek halasztó hatálya nincs A Hjt. hatálya alá tartozó katona őrizetbe vételéről a katonai ügyészt soron kívül kell értesíteni. Ha a parancsnok hatáskörébe nem tartozó kényszerintézkedés elrendelését tartja szükségesnek, a katonai ügyészt erről haladéktalanul értesíti, és arra írásban javaslatot tesz. A parancsnok haladéktalanul előterjesztést tesz a katonai ügyésznek, ha 30 az előzetes letartóztatás ideiglenes kényszergyógykezelés, szoros felügyelet, vagy lakhelyelhagyási tilalom megszűnését látja szükségesnek. A nyomozás során hozott határozat elleni panaszt, illetve a tett intézkedés, vagy annak elmulasztása miatt bejelentett ellenvetést – amennyiben annak 3 napon belül nem ad helyt – a parancsnok a nyomozás során keletkezett iratokkal, valamint a panasszal, illetve ellenvetéssel kapcsolatos nyilatkozatával együtt elbírálás végett haladéktalanul megküldi a katonai

ügyészhez. A parancsnoki nyomozás elrendelésétől számított egy hónap elteltével - ha az illetékes parancsnok (vezető) a nyomozást nem fejezte be - a katonai ügyész az iratokat megvizsgálja. A parancsnok nyomozás elrendeléséről készített feljegyzését, illetve a feljelentés elutasításáról szóló határozatát a katonai ügyésznek 24 órán belül felterjeszti. Ha a nyomozást a parancsnok felfüggeszti, vagy a nyomozást megszünteti, erről szóló határozatát a katonai ügyésznek haladéktalanul felterjeszti. A parancsnoki nyomozással eltelt időtől függetlenül a katonai ügyész a nyomozást a Be. 97§ alapján magához vonja, ha a tanú különösen védetté nyilvánításának vagy - feltéve, hogy a nyomozás még folyamatban van - a büntetőeljárásban részt vevők személyi védelme elrendelésének szükségessége merül fel. A katonai ügyész vizsgálja, hogy a bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő, illetve azt

megkönnyítő okokat a parancsnoki nyomozás során feltárták-e, illetve a megszűntetésükről intézkedtek-e. Amennyiben e körben mulasztást észlel, a szükséges intézkedéseket megteszi. A katonai ügyész a nyomozótisztet Nyomozótiszti Igazolvánnyal látja el, szakmai képzéséről gondoskodik, s kinevezését véleményezi. A területi katonai ügyészségeknek a katonai büntetőeljárás során végzett nyomozás feletti törvényességi felügyeleti tevékenysége felett a Katonai Főügyészség végez törvényességi felügyeletet. Katonai nyomozás A katonai nyomozó hatóságok a Be. 474§-a szerint: a katonai ügyészség valamint külön jogszabályban meghatározott körben az illetékes parancsnokok. A Be. 474 §-a rendelkezése szerint katonai ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartoznak: 31 - a katona / Btk. 122§ (1) bek/ által elkövetett katonai bűntettek, - a katonai által elkövetett katonai vétségek akkor, ha

azzal kapcsolatban más bűncselekményt is elkövetett, vagy ha több terhelt esetén az elkülönítés nem lehetséges, - nem katonai bűncselekmény miatt, - a katonai ügyész végzi a nyomozást akkor is, ha a katona szolgálati viszonya időközben megszűnt, - a szövetséges fegyveres erő (Btk. 368§) Magyarországon állomásozó tagja által belföldön, valamint az e személynek a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekménye. A miniszteri indokolás szerint a katonai ügyész kizárólagos nyomozati jogkörébe tartozó ügyekben a nyomozás szakszerűségének biztosítása indokolja, hogy azokban a katonai ügyész, s ne a katonai nyomozóhatóságként eljáró parancsnok folytassa le a nyomozást. • A katonai ügyész folytatja a nyomozást katonai vétség miatt a 15/2003. LÜ utasítás szerint akkor is, ha: a) a katonai ügyész az

ügyet eljárás lefolytatására magához vonta. b) több katona esetén, egyébként parancsnoki (vezetői) hatáskörbe tartozó ügyekbe, ha az elkövetők illetékes parancsnokának (vezetőjének) nincs közös eljárója és az elkülönítés nem indokolt. c) az elkövető szolgálati viszonya már megszűnt. d) katonával együtt akár részesként is nem katona is alaposan gyanúsítható. Az ügyész feladatai a következők az eljárás során: - ha a katonai ügyész elrendeli, a katona őrizetbe vételét, továbbá ha vádemelésig elrendelik az előzetes letartóztatást, a katona parancsnokát (vezetőjét) írásban haladéktalanul értesítenie kell. - lakhelyelhagyási tilalom elrendelése esetén a katonai ügyész a gyanúsított illetékes parancsnokát végrehajtás ellenőrzése végett haladéktalanul megkeresi. 32 - szoros felügyelet elrendelésekor a katonai ügyész végrehajtás érdekében az illetékes parancsnokot keresi meg. - nyomozás során a

gyanúsított katonai dicséreteinek és fenyítéseinek nyilvántartására szolgáló okmányok másolatát, valamint a jellemzést be kell szerezni. - a katonai ügyész írásban, haladéktalanul tájékoztatja a katona illetékes parancsnokát a feljelentés elutasításáról, a katona gyanúsítottkénti kihallgatásának, személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendelésének, a nyomozás befejezése után tett érdemi intézkedéseknek valamint a vádemelés elhalasztásának tényéről. Amennyiben az illetékes parancsnoknak az érdemi határozat ellen panaszjoga van, részére a határozatot kell megküldeni. - Nyomozás során ügyelni kell arra, hogy államtitkot vagy szolgálati titkot képező adatok illetéktelen szervek, személyek számára ne váljanak hozzáférhetővé. Vádhatósági tevékenység A büntetőperrendtartásról szóló 1951. évi III törvény részben, a büntetőeljárásról szóló 1962. évi VIII tvr és az 1973 évi I

törvény teljes egészében magába építette a katonai büntetőeljárás szabályait. A katonákra vonatkozó általános részi külön rendelkezéseknek és a katonai bűncselekményeknek az egységes büntető törvénykönyvében való elhelyezésével hasonló megoldást követett az 1961. évi V törvény, és az 1978. évi IV törvény Az 1961 és 1962-től a katonák bűncselekményeivel kapcsolatos eljárás ugyanazon anyagi és eljárásjogi szabályok alapján történik, mint a polgári személyek által elkövetett bűncselekmények esetében. A katonai ügyészségeknek a büntető ítélkezéshez kapcsolódó különleges helyzete az egységes jogrend kialakításával megszűnik. Feladatuk ma már a polgári ügyészségekétől annyiban tér csak el, amennyiben azt a jogalkalmazás speciális területe indokolttá teszi. Ez jut kifejezésre a szakág belső utasításában is, mely alig tartalmaz eltérést az általános ügyészi feladatokhoz képest. A

katonai ügyészi szervekre az általános ügyészi feladatokon túl éppen a különleges katonai életviszonyokból eredendően hárulnak speciális feladatok, amelyek abban jutnak kifejezésre, hogy közre kell működniük a fegyveres erők és a fegyveres testületek 33 fegyelmének, szolgálati rendjének és harckészültségének védelmében és általános erősítésében, a törvényes működésük szilárdításában és a törvénysértések megelőzésében. A katonai ügyésznek a büntető ítélkezéshez kapcsolódó tevékenysége során az általános szabályok mellett a katonai eljárások külön rendelkezéseit minden esetben figyelembe kell venni. A katonai büntető-eljárás hatálya alá tartozó személynek bűnügyében csak a katonai ügyész képviselheti a vádat. Ez a kizárólagos vád A magánvád a katonai büntetőeljárásban kizárt, ezért a vádat a magánvádló helyett is katonai ügyész képviseli. Viszonvád a katonai

büntetőeljárásban nem emelhető, mert ez az intézmény természete folytán nem illik a katonai eljárásba, s értelemszerűen folyik a magánvádas ügyek tilalmából. A katonai ügyész akkor is közvádló magad, ha a sértett helyett képviseli a vádat. Vele szemben pedig nincs helye viszonvád emelésének, ha a katonai büntetőeljárás a katona által elkövetett nem katonai bűncselekmény miatt folyik, pótmagánvádló fellépésére az általános szabályok szerint kerülhet sor. Nincs helye azonban pótmagánvádló eljárásának azokban az esetekben, amikor az eljárás kizárólag katonai bűncselekmények miatt folyik. Ezekben az esetekben ugyanis, ha a bűncselekmények jogi tárgya a katonai életviszonyok rendje és a sértett valamely fegyveres szerv, ezért fogalmilag kizárt pótmagánvádló fellépésének lehetősége. A Be. 485/C § (1) bekezdése szerint a vádemelés elhalasztása kizárt a katonai bűncselekmény valamint a szolgálati helyen,

illetőleg szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt. A vádemelés elhalasztása a katonai szolgálati renddel ez esetekben nem egyeztethető össze. A vádemelés elhalasztásának viszonylag hosszabb tartama alatt a katona továbbra is a katonai szervezetben maradna, amely körülmény a katonai közösség szolgálati rendjét, fegyelmét hátrányosan érintené, mivel a vádemelés elhalasztása esetén a katonával szemben indult büntető-eljárás még nem fejeződött be. A vádemelés elhalasztásának lehetősége sorkatona ügyében – figyelemmel a sorkatonai szolgálat időtartamára – gyakorlatilag a későbbi esetleges büntetőjogi felelősségre vonást tenné okafogyottá. Nem kizárt azonban a vádemelés elhalasztása a Be. 222 § (2) bekezdésében meghatározott ok miatt Ez a kábítószerrel visszaélés bűncselekményének elbírálásával lehetővé tett elterelés, amely kizárólag a kábítószer élvező gyanúsítottat

illeti meg. 34 A katonai büntető-eljárásban elbírált bűncselekménnyel a fegyveres szervnek okozott kár miatt a katonai ügyész polgári jogi igényt érvényesíthet. A katonai ügyészt ez a jogosultság a katonai büntető-eljárásban elbírált bűncselekménnyel összefüggésben okozott, és a fegyveres szervezet ért kár tekintetében illeti meg. A miniszteri indokolás szerint „felesleges lenne felesleges lenne a fegyveres szervnek a katonája által elkövetett bűncselekmény miatt ért kár esetén külön polgári pert kezdeményezni, ha egyébként a polgári jogi igény a büntető-eljárás keretében elbírálható. E rendelkezés a bíróságot nem köti, tehát nem arról van szó, hogy a polgári jogi igényt el kell, hanem arról, hogy el lehet bírálni és ilyen indítvány előterjesztésére a katonai ügyész is jogosult. A katonai ügyész büntető-eljárásban a tárgyaláson való részvétele nem különbözik a rendes eljárási

szabályoktól. Viszont ügyészségi titkár a vádat nem képviselheti, mivel a katonai tanács megyei szinten ítélkezik. A vádbeszédben foglalkozni kell a katona vádlott cselekményének a katonai rendre és fegyelemre gyakorolt hatásával. Az ügyészi feladatokat a Legfelsőbb Bíróság előtti katonai büntetőeljárásban a Katonai Főügyészség ügyészei, a Fővárosi Tanács előtt a Katonai Fellebbviteli Ügyészség ügyészei, a kijelölt megyei bíróságok katonai tanácsa előtti eljárásban a területi katonai ügyészek látják el. A katonai főügyész utasítása alapján azonban a katonai ügyész bármely katonai büntető-eljárásban eljárhat. Ha a katonai fegyelem megszilárdítása vagy a szolgálati érdek érvényesülése indokolja és a feltételek fennállnak, a katonai ügyész elsősorban bíróság elé állításról intézkedik, egyéb esetekben is körültekintően vizsgálja a helyszíni tárgyalásra vonatkozó indítvány

szükségességét. A katonai egységek szervezettségéből adódik, hogy a teljes személyi állomány - vagy a bűncselekmény jellege alapján csak az egyes szolgálati ágak állománya - előtt ügyészi indítványra tartott ún. helyszíni demonstratív tárgyalások rendkívül hatásosak a generális prevenció, szűkebb értelemben a katonai fegyelemre való nevelés szempontjából. A katonai ügyész alapos felkészültsége, jó előadóképessége és a vádbeszéd tárgyilagos előterjesztése, nem utolsósorban a katonai terminológia helyes használata, a főleg 18-23 35 éves fiatal katonák befolyásolásának fontos tényezője. A gyakorlatban a helyszíni demonstratív tárgyalást úgy bonyolítják le, hogy a katonai ügyész értesíti az illetékes parancsnokot, tegye tárgyalásra alkalmassá a laktanya kultúrtermét. Sajátosság, hogy a tárgyaláson a katonai ügyész és a védő részvétele kötelező. A vádlottnak nem áll rendelkezésére

gondolkodási idő. A katonai ügyészi szervek a helyszíni demonstratív tárgyalásokban rejlő lehetőségeket felismerték, és indítványaik alapján a katonai tanácsok az ügyek 5 %-át tárgyalják gyakran több száz fős katonai hallgatóság előtt. A katonai ügyész törvényességi felügyelete A katonai ügyész törvényességi felügyeletének végrehajtása közben ugyanolyan jogosítványok illetik meg, mint a civil ügyészt. Az Ügyészségi törvény (ÜTV) 13§-a alapján a törvényességi felügyelet a Kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközeire, valamint e szervek általános érvényű rendelkezéseire és a jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseire terjed ki. A katonai ügyész a törvényesség biztosítása érdekében törvényességi felügyelete során - óvást emelhet, - elbírálja törvényességi kérelmeket, közérdekű

bejelentéseket, törvénysértésre utaló jelzéseket, - kezdeményezheti területi és helyi szerveknél általános érvényű rendelkezés kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését, - iratok és egyéb adatok rendelkezésre bocsátását, megküldését, - felvilágosítás adását kérheti, - megtekintheti azon szervek általános érvényű rendelkezéseit és egyedi döntéseit, amelyre a katonai ügyész törvényességi felügyelete kiterjed. Ezen szervekre - melyre a törvényességi felügyelete kiterjed - ellenőrzési vagy felügyeleti joggal felruházott szervet vizsgálat tartását kérheti. Katonai ügyész törvényességi felügyeletének nincs jogszabály útján szabályozva. Szokásjogilag alakult ki a felügyelet személyi és tárgyi hatálya! A katonai ügyész a fegyveres erők, a rendőrség és a BV intézetnél élhet törvényességi felügyeleti jogával. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételt jelentenek 36

Szabályozásuk speciális. Tárgyi hatályuk általában azokra a jogszabályokra, előírásokra vonatkozik, amelyek a szervek fegyveres mivoltukat hivatottak biztosítani. Nagyon fontos a katonai életviszonyok szabályainak megtartása és a parancsnoki jogalkalmazás törvényessége mind a sorkatona, mind pedig a parancsnokok számára. E követelmény megvalósulását segíti elő a katonai ügyész akkor, amikor az alakulatoknál a parancsnoki jogalkalmazás, különösen a sorkatonák jogai biztosításának törvényességét felügyeli. E körben időszakonként visszatérően megvizsgálja a parancsnoki fegyelmi jogkör gyakorlásának, kártérítési eljárásoknak, szabadság és szabadidő kiadási rendjének, panasz ügyintézésének a törvényességét. Ezen témák közül a leggyakoribb a fegyelmi eljárás vizsgálata. Azért fontos ennek vizsgálata, mert megakadályozzák, hogy katonai bűncselekményt bíráljanak el fegyelmi vétségként, fegyelmi

eljárás keretei közt. Az új Be bevezette a katonai vétségek fegyelmi eljárásba való elbírálását. Fegyverek tartására, robbanóanyagok tárolására, munkavédelmi szabályok betartására, kábítószernek minősülő anyagok és gyógyszerek felhasználására vonatkozó szabályok betartását is a katonai ügyész felügyeli. A választójog gyakorlásának biztosítását a katonai ügyész vizsgálja. Gyakorlatban a katonai ügyész iratok megvizsgálásával tesz eleget kötelezettségeinek. A civil és a katonai ügyész törvényességi felügyeletének hatásköre nincs elhatárolva. Egy szervre mindkét ügyész törvényességi felügyelete kiterjedhet, de mindig az adott ügy sajátossága határozza meg, hogy melyik ügyész jár el. (Például a rendőrség fegyvertárolásának szabályának betartását ellenőrzik, viszont e szerv költségvetését a civil ügyész ellenőrizheti.) Felmerülhet a kérdés, hogy a honvédelmi miniszter törvényességi

felügyeleti jogköre hogyan viszonyul a katonai ügyész törvényességi felügyeletéhez. A honvédelmi miniszter csak az általa biztosított rendeletek és utasítások megtartását ellenőrizheti, viszont a katonai ügyész bármely olyan szabály betartását megvizsgálhatja, amely az adott szerv fegyveres mivoltát hivatott biztosítani. A katonai ügyész törvényességi felügyelete általános, míg a honvédelmi miniszter törvényességi felügyelete speciális. 37 A katonai felső vezetés többször kinyilvánította, hogy a katonai rend és fegyelem megtartása szempontjából igen jelentősnek és hasznosnak tartja az ilyen jellegű katonai ügyészi tevékenységet. Az ügyészi törvényességi vizsgálatok végzésén és azok során szerzett tapasztalatok közreadásán túl a katonai ügyész jogi előadások illetve fogadóórák tartásával részt vesz a katonák nevelésében, valamint a sorkatonák egyéni problémáinak megoldásában. A

közeljövőben várható a katonai ügyész törvényességi felügyeletének hatásköri szabályozása, katonai főügyész intézkedésével. 38 6. KATONAI „BÍRÓSÁG” Jogrendszerünk külön katonai bírósággal nem rendelkezik, 1992. január 1-je óta az 1991. LVI törvény módosította az 1972:IV Bsz törvény A törvény általános indokolása szerint „a katonai bírósági szervezet jogfejlődésének irányára tekintettel jelenlegi formában nem tartható fenn. Ezért a Javaslat a katonai bíróság külön bírósági jellegének megszüntetése mellett a katonai büntető-eljárásra tartozó ügyek elbírálására az egységes bírósági szervezetbe beépülő katonai tanácsokat hoz létre. Megszüntette a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumát is, ennek tagjai leszereltek. Éppen ezért tettem idézőjelbe a bíróság szót, mert ilyen szerv nem létezik. A Be. 471 § (1) A katonai büntető-eljárásra tartozó ügyben első fokon a bíróságok

szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben kijelölt megyei bíróság katonai tanácsa jár el. (2) A katonai büntető-eljárásra tartozó ügyben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el. A Be. 15-16 §-ai állapítják meg az elsőfokú bíróság hatáskörét A 16 § (1) bekezdésének k) pontja a megyei bíróság hatáskörébe rendeli azokat a bűncselekményeket, amelyek a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartoznak. Tehát a 470 §-ban megkívánt feltételek megvalósulása esetén az elsőfokú eljárás lefolytatására a megyei bíróság jogosult. Az általános hatásköri szabályokhoz képest annyi az eltérés, hogy a katonai büntető-eljárásra tartozó ügyekben első fokon nem valamennyi megyei bíróság járhat el, hanem csak azok amelyeket erre külön törvény felhatalmaz. Az elsőfokú katonai büntető-eljárás lefolytatására a Bszi. II számú melléklete a Fővárosi Bíróság, a Csongrád

Megyei Bíróság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság és a Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsait jogosítja fel. A Katonai tanács kizárólag ezeken a megyei bíróságokon működik, tehát más megye eljárása fogalmilag kizárt. Az új Be fenntartja az 1992 január 1-je óta fennálló hatásköri helyzetet. A négyszintű bírósági szervezetbe azonban megváltozott a katonai 39 büntető-eljárás hatálya alá tartozó ügyek másfokú elbírálásának rendje. A Be 13 § (2) bekezdésének b) pontja szerint másodfokon az ítélőtábla jár el azokban az ügyekben, amelyek első fokon a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. A bírósági szervezet hierarchiáján alapuló e hatásköri szabály a másodfokú eljárásra vonatkozóan a katonai büntető-eljárásban is érvényesül. A másodfokú eljárás azonban nem valamennyi ítélőtábla, hanem kizárólag a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa van

feljogosítva. Illetékessége az egész országra kiterjed. Tehát az öt katonai tanács által első fokon hozott határozatok elleni fellebbezések másodfokú elbírálására egyedül a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa jogosult. Az új Be. fenntartja azt a tradíciót, amely szerint a katonai büntető-eljárásban első fokon erre a tisztségre kinevezett katonai bírák, illetve a megfelelő fegyveres szervek által jelölt katonai ülnökök járhatnak el. Katonai bírák hivatásos katonák, akik tiszti rendfokozatot viselnek, s rendelkeznek mindazokkal a különös szakmai ismeretekkel, amelyeket a katonai büntető-eljárásra tartozó ügycsoport elbírálása megkíván. E követelmény fenntartásának törvényi alapját a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény állapítja meg a következők szerint. „A katonai bíróvá kinevezés előfeltétele az is, hogy a kinevezendő személy a magyar honvédség hivatásos tisztje legyen. A

kinevezésre történő előterjesztéshez a honvédelmi miniszter előzetes egyetértése szükséges. A katonai bírót erre a tisztségre kell kinevezni A katonai bírót a honvédelmi miniszter – a kinevezéssel egyidejűleg – rendelkezési állományba helyezi. A katonai bíró szolgálatát a bírói tisztsége megszűnéséig az igazságügyi szervezetnél teljesíti.” /Bjj3§ (4), (5) bek/ a Bszi időközben bekövetkezett módosítása szerint a fővárosi ítélőtáblán a katonai büntető-eljárásra tartozó ügyek elbírálása is katonai tanácsra tartozik, tehát annak is valamennyi tagja katonai bíró. A katonai bírák katonai büntető-eljárásra tartozó ügyekben egyrészt a katonai tanács tagjai, ugyanakkor tagjai a megyei bíróságnak illetőleg a Fővárosi Ítélőtáblának. Bíróvá történő kinevezésük és rendes bírói szervezetbe tagozódásuk nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a megyei illetőleg az ítélőtábla hatáskörébe

tartozó első illetőleg másodfokú büntető-eljárásainak folytatásában nem katonai ítélőbíróként vegyenek részt. Ezt mondotta ki elvi éllel a Legfelsőbb Bíróság a Bfv. III 2052/2003/2 számú végzésében a következők szerint: „a Bjt. rendelkezéseinek valamint a büntető-eljárási 40 törvény vonatkozó rendelkezéseinek egybevetésével az rögzíthető, hogy a katonai bíróként való kinevezésnek és beosztásnak jelentősége csak a katonai büntető-eljárásra tartozó ügyekben van. Csak ezekre az ügyekre nézve mondja ki az eljárási törvény, hogy elintézésük során hivatásos bíróként katonai bíró ítélkezhet. Ez a döntés igen nagy vitákat váltott ki, amelyet az összegzésben fogok kifejteni. A végzés szerint „nem befolyásolja a bíróság megalakításának törvényes voltát az a körülmény, hogy az eljáró tanács bármelyik tagja, mint hivatásos bíró, egyben katonai bíró is. A Bjt-nek a katonai bíró

kinevezésére és beosztására vonatkozó igazgatási jellegű szabályai a bíróság megalakításának törvényessége szempontjából közömbösek. A katonai bírónak a nem katonai büntető-eljárás hatálya alá tartozó ügyekben való részvétele nem ellentétes azokkal az indokokkal, amelyek a katonai eljárásokban a bíró személyét a kinevezés aktusán keresztül honvédségi szolgálati viszonyához köti.” A katonai ülnökök megválasztásához az általános feltételeken túlmenően az is szükséges, hogy a fegyveres erőknél illetve rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati viszonyban álljon. Az új Be. törvény a katonai büntető-eljárásban sem tér el az általános szabálytól a tekintetben, hogy mikor jár el a bíróság tanácsban és mikor egyes bíróként. Első fokon a Be. 14 §(1) bekezdés b) pontja esetében a bíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban is eljárhat ha megállapítja, hogy a vád

tárgyává tett cselekmény a vádirati tényállástól eltérően minősülhet. Az egyedi ügyekben ítélkező elsőfokú tanács megalakításánál az ülnökök megválasztásánál az ülnökök rendfokozatára figyelemmel kell lenni. A katonai büntetőeljárásban ez azt jelenti, hogy az ülnök a vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú nem lehet. Ez a katonai életviszonyok alá-fölérendeltsége s a rendfokozat tekintélyének megóvása miatt szükséges. A vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú katona ezért ülnökként nem vehet részt az ítélkező tanácsban. Ennek a rendelkezésnek a figyelmen kívül hagyása abszolút eljárási szabálysértést valósít meg, mert ezáltal a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. Ez pedig a Be 373 § (1) bekezdésének II a) pontja szerinti hatályok kívül helyezési ok. Ez a rendfokozati megszorítás továbbra sem vonatkozik a katonai bíróra, mint a tanács szakbírájára, mert e szabály hivatásos

bíróra történő kiterjesztése indokolatlan és gyakorlatilag megoldhatatlan lenne. Az ülnököket 41 főszabályként abból a fegyveres szervből kell kiválasztani, amelynél a vádlott az elkövetés követés időpontjában szolgálatot teljesített. A főszabálytól a törvény igazságszolgáltatási érdekből enged eltérést, amely rendelkezés vonatkozhat esetleges összeférhetetlenségi, elfogultsági okokra, vagy egyszerűen olyan technikai nehézségre, hogy az állomány csekély létszáma miatt az ülnök kirendelést csak más szervtől teszi lehetővé. A büntető ítélkezés katonai ügycsoportjában szerzett több évtizedes tapasztalatait valamint a tábornoki kar létszámának adottságait vette figyelembe a törvény, amikor az előző, az ülnökökre vonatkozó kógens szabály alól kivételt engedett. A törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás szerint „Attól a szabálytól, hogy a vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú ülnök nem

lehet a tanács tagja (a törvény) csak akkor enged eltérést, ha a vádlott magasabb rendfokozatú tábornok. Ilyen esetben ugyanis a fenti szabály szigorú alkalmazásával gyakorlatilag megoldhatatlan helyzet jönne létre, hiszen a magasabb tábornoki rendfokozat – pl. altábornagy, vagy vezérezredes – általában a fegyveres szerv országos parancsnoki beosztásához van rendszeresítve. Ezért a törvény megengedi, hogy ilyen rendfokozatú vádlott ügyében – kivételesen – alacsonyabb rendfokozatú ülnök vegyen részt a tanácsban.” A tábornoki rendfokozatú vádlottak esetében, a törvényt módosító novelláris rendelkezés az eredeti szabályozást akként módosította, „hogy ha a bírósághoz megválasztott ülnökök közül az általános szabályok – ideértve a más testülettől történő ülnökkirendelést is – a tanácsot nem lehet megalakítani, a megyei bíróság elnökének kezdeményezésére az Országos Igazságszolgáltatási

Tanács elnöke ülnökválasztási eljárást kezdeményez, s ebben az esetben azokból a katonákból kell megalakítani a tanácsot, akiket az állománygyűlés alapján ülnöknek megválasztottak.” A bíróságok tanácskozásának és szavazásának rendjét a Be. 256 §-a állapítja meg A katonai büntető-eljárásban azonban a Be. 490 §-a ettől külön szabályokat állapít meg a katonákból alakított büntetőtanács tagjaira vonatkozóan. A külön rendelkezés oka az, hogy a katonai életviszonyok között a rendfokozatnak nagyobb jelentősége van, mint az életkornak. Az alacsonyabb rendfokozatot viselő katonának tiszteletet kell mutatnia a magasabb rendfokozat viselője iránt, és ez a rendfokozati különbség általában beosztásbeli szintkülönbséggel is társul. Az önálló „ bírói” vélemény kialakításában az alacsonyabb rendfokozatot viselőt nem befolyásolhatja a magasabb rendfokozatot viselő 42 tekintélye. Ezért állapítja meg

a szavazás rendjét úgy a törvény, hogy az alacsonyabb rendfokozatú bíró előbb szavaz. Az azonos rendfokozatot viselő bírók (ülnökök) esetén a „rangidő” szabálya lesz az irányadó, tehát az szavaz előbb, aki a rendfokozatot rövidebb ideje viseli. Szakmai ismeretekkel rendelkező tanácselnök utoljára szavaz A katonai vétségek fegyelmi eljárásban történő elbírálásának bevezetésével új feladattal bővült a katonai tanácsok hatásköre. Ha a fenyítést kiszabó fegyelmi határozat ellen a meghatározott jogszabályban biztosított jogorvoslatot már kimerítették, úgy a parancsnoki döntés jogerőre emelkedését követő 3 napon belül a megfenyített és védője kérheti a fenyítést kiszabó határozat vagy parancs bírósági felülvizsgálatát. E kérelem halasztó hatályú, mert elbírálásáig a fenyítés nem hajtható végre. A bírósági eljárást a katonai tanács folytatja le. A katonai tanács eljárása azt jelenti, hogy

az ügyet a katonai bíró egyesbíróként bírálja el. Három napon belül tárgyalást tart, amelyen a megfenyítettet meghallgatja és – főszabály szerint – az iratok alapján dönt. Szükség esetén azonban bizonyítást is felvehet. A tárgyalásról értesíteni kell a fenyítést kiszabó parancsnokot és katonai ügyészt. A tárgyaláson a parancsnok és az ügyész felszólalhatnak, de nyilatkozatukat előzetesen írásban is megküldhetik. A felszólalások nem perbeszédek, ezért válaszadásra sem kell lehetőséget biztosítani. A bíróság végzést hoz, amelyben a megtámadott határozatot helyben hagyja, ha a kérelem alaptalan. Ha a kérelmet részben vagy egészben alaposnak találja, fenyítés mértékét csökkenti, vagy enyhébb fenyítést alkalmaz. Ha úgy találja, hogy a lefolytatott eljárás eredményeképpen a büntető-eljárás megszüntetésének vagy felmentő rendelkezésnek lenne helye, úgy a fenyítést kiszabó határozatot vagy

parancsot megsemmisíti, és az eljárást megszünteti. A törvény ez ellen a végzés ellen az általános szabályok szerinti Be. 346 §-ának (1) bekezdésében írt eljárást teszi irányadóvá. Ez azt jelenti, hogy az ügyet másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa bírálja el. Illetékesség Az 1997: LXVI. - a bíróság szervezetéről és igazgatásáról szóló - törvényt jelöli meg a katonai büntető-eljárásra kijelölt megyei bíróságok illetékességi területét. A törvény az általános illetékességi szabályoktól eltérően rendelkezik. Az öt kijelölt megyei (fővárosi) bíróság katonai tanácsának illetékességét e törvény 2. sz melléklete sorolja fel. 43 Eszerint a - Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának illetékességi területe: Budapest Főváros, Fejér megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, KomáromEsztergom megye, Nógrád megye, Pest megye. - Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsának

illetékességi területe BácsKiskun megye, Békés megye és Csongrád megye. - Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsának illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Veszprém megye. - Hajdó-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsának illetékességi területe BorsodAbaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. - Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsának illetékességi területe Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye és Zala megye. Sajátos illetékességi szabály, amennyiben a katona által külföldön elkövetett bűncselekmény elbírálását az a katonai tanács végzi, amelynek területén az elkövető parancsnokának állomáshelye van. 44 7. ÖSSZEGZÉS Többféle tendencia felvetődött a katonai büntető-eljárással kapcsolatban. Egyesek szerint a büntető-eljárás hatályát ki kellene terjeszteni a rendőr által elkövetett bármely bűncselekményre, illetve a Vám- és

Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekményre. Azon indokoknál fogva merült fel, hogy ezek a szervek is fegyveres rendészeti szervek, és ezekben a szervekben meglazult fegyelmet hathatós és gyors büntető-eljárás által lehetne visszaállítani. A sorkatonai szolgálat eltörlése után a katonai ügyészség munkája jelentősen csökkenhet. Ez is indokolná, hogy a katonai ügyészség hatáskörét kiterjesztenék az előbb említett bűncselekmények üldözésére. Sajátos probléma merült fel a Fellebbviteli Ítélőtáblák Katonai Tanácsának felállításával. Négy főből áll, viszont ez másodfokon jár el, és három bírót vesz igénybe Sajátos probléma alakulhat ki, ha több bíró jelent be kizáró okot. Ekkor vidékről kell katonai bírákat ítélkezésre hívni. Ezen kizárási okok azért gyakoriak, mert 1993 július 1-től a Legfelsőbb Bíróság kb. 200 „lefagyasztott” ügyet adott át,

amelyben jórészt az ítélőtábla katonai bírái jártak el. Ideális lenne legalább hét főre duzzasztani az ítélőtábla katonai tanácsát. Sajátos problémát vetett fel a Biszak-ügy. Dr Biszak János ezredes hadbíró civil bíróságon való kijelöléséről van szó. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Bf. V III 2052/2003/2 számú eseti döntésével egy felülvizsgálati indítvány elbírálva kinyilvánította, hogy a katonai bíró korlátozás nélkül eljárhat olyan büntető ügyekben, melynek vádlottja nem tartozik katonai büntető-eljárás alá. Két problémát vet fel, egyrészt a katonai tanács két hivatásos katonai bíróból áll, és ha elvonják a katonai ítélkezéstől, a rájuk háruló sok katonai ügyben nem tudnak eljárni. Másik probléma, hogy civil személy ügyében jár el és ez esetben sérül a civil állampolgár jogbiztonsága, mert „Senki sem” vonható el törvényes bírójától. „(Bszt 14 § (1) bek.)

Civil igazságszolgáltatásba katonai bíráskodást nem szabad visszacsempészni, mert a gyanúsított védője joggal teheti fel a kérdést, statárium vagy katonai puccs történt, hogy 45 katonai bíró ítélkezik felette. Tehát a Legfelsőbb Bíróság fent említett döntése egy sor alkotmányos problémát vet fel. Ezen döntéstől eltérő szabályozásra van szükség