Jogi ismeretek | Munkajog » A latin-romai jogterület jellemzői

A latin-romai jogterület jellemzői latin-román jogcsoportrégió A Ny-római bir. bukása után, annak provinciáiban: Gallia, Hispánia - a romanizált lakosság részére - egyes összetevői (germán-frank, francia, spanyol stb.) mind jelentősek barbár (germán) szokásjog Jelentős hatással van rá. Az így keletkező kultúrkör kp-ja Fro az iszlám előretörése miatt. - determináns - jogegység (kodifikáció) megteremtése - lat.-rom kult kiterjesztése - modell értékű Hasonlóak a spanyol és portugál jogrendszerek. - felfedezések miatt jelentős Franciao. 843 Verdun: a frank bir. szétesésének jogi megnyilvánulása Natúrgazdálkodás + láncolatos hűbériség Tartományokra bomlik, élén a seigneur - várbirtokosok. A joghatóság várhoz kapcsolódik A 12 sztól királyi engedéllyel lehet várat építeni. ÁLLAMSZERVEZET király - "Isten hűbérese" - eleinte, választással, a 13.sz-tól örökletes - a Capetingek még csak seigneurok,

az ország felett csak formális királyi hatalom - a 12. sztól érvényesítik a felségjogaikat: egyház védelme, jogalkotás, bíráskodás, államigazgatás curia regi királyi tanács - segítik a királyt - nagyhűbéresekből áll - a király a hűbéruruk - a királynak a szokásjog alapján kell meghallgatnia a véleményüket tanácsülés Ritkán, nagyobb ünnepeken. - szűkebb tanács, tagjai: udvari emberek (curiales, domestici, palatini); főméltóságok - személyes szolgálatok, országos feladatok fontosabbak: senechal - eredetileg étekfogó (dapifer) - udvartartás feje, később a király ált. helyettese - - hadvezetés - bíráskodás - hivatalok ellenőrzése kancellár - őrzi a király aranypecsétjét - irányítja a jegyzőket (notarii) + istállómester; kamarás, pohárnok állam vidéki szervei elöljárók (prévots) - a kerületeiket (prévotés) biztosíték ellenében legfeljebb 3 évre bérbe veszik, mint a legtöbbet ígérő

kisnemesek, polgárok - jövedelmek beszedése - bíráskodás első fokon - sereg összegyűjtése  a bérlők kihasználják a népet - felügyelőket (baillis) küldenek ki központosítás 12-13. sz fordulóján II. Fülöp-Ágost megállítja az angolokat: lehetőség a kp-osításra - állandó hds és adó - közigazgatási és bírósági reformok - minden tartomány seigneurja  rex est in impero suo = a királyi jogok teljessége trón betöltése: fiúágon örökletes - elsőszülött fiú - DE meg kell koronázni + esküt kell mondani a rendek miatt  jó szokások megtartása - a nem elsőszülött fiúk: apanage-t kapnak - Moulins-i ordonnance: 1566; a királyi birtokok elidegeníthetetlensége központi irányítás: egyre nagyobb szerep a főnemesek helyett a középnemeseknek, klerikusoknak és szakembereknek. - nem töltik be a kancellár és a senechal tisztét connetable: a senechal katonai tisztét veszi át nagypecsétör: a kancellár helyett

"számadások mesterei" - számadási kamara: pénzügyi tanácsok nagytanács: tagjai az államfő rokonai, főpapok, főurak + legjobb szakemberek - feladatkörét a király választja meg - 1497-ig központi bíróság: pairek bírósága: a curian belül, 6 főúr és 6 főpap  a legelőkelőbb urak bírósága parlamentum: a magisterek bírósága alacsonyabb rangúak részére, később: párizsi parlament A kettő összeolvad, a laikus uraknak kevés beleszólásuk van a szakértő magisterek mellett A parlamenti és a baillik, prévot-ok arra törekednek, hogy ¤ kp-i bíróság- jövedelmeik miatt. Így: - királyi ügyek létrehozása (cas royaux: békebontás, birtokháborítás, felségsértés, pecsétés pénzhamisítás, magánharc, stb.) - fellebbezési lehetőség a királyhoz - preventio: ha vki a királyi bírósághoz járul, annak hatáskör hiányában nem kell átadnia az ügyet A helyi szervek szorosabb kapcsolatba kerülnek a kp-al. - több prévot

egy egységbe, élén a bailli; - kinevezéssel - hivatalba lépésekor eskü - fizetés - főleg kisnemesi származásúak, a király képviselői - bérbe adják a prévotokat, ellenőrzik őket - évente 3× elszámolnak az udvarban - béke, rend fenntartása - hivatalnokaik voltak - hadba hívják a vazallusokat - bíráskodnak nemesek pereiben - másodfokon a jobbágyok pereiben rendi képviselet - érett feudalizmus velejárója - külön jogok, kiváltságok alapján különülnek el egymástól - rendek Fro.-ban: papság, nemesség, "harmadik rend" = polgárság + szabad parasztság - rendi gyűlések fajtái: - általános rendi gyűlés - notables gyűlés - egyes rendek külön gyűlései - tartományi rendi gyűlések általános rendi gyűlés États Généraux - először IV. (Szép) Fülöp alatt: 1302  mindhárom rend pénzügyi és katonai támogatását megszerezze a pápa ellen - 1357: a rendi gyűlés rendszeres lesz - ellenőrzi a hadi adó

beszedését és a kiadásokat - fokozatosan alakul ki - a király hívja össze akkor, amikor jónak látja - egyházi + világi főurak: névre szóló meghívó, városok: kollektív - az első két rend megveti a 3.-at - hatásköre: csak tanácsadás, 1349 után pedig lemond az adómegajánlás jogáról - soha nem lesz törvényalkotási joga (Fro.-ban mindig a királyé) - De a királyi hatalom megerősítéséhez szükség van rá - a 3 rend külön-külön 3 kúriában - követek: követutasítás notables gyűlése  a király néha kibővíti a tanácsát az előkelőkkel (notables). - tagjait a király választja ki - ¤ követutasítás - nem rendekként 3 kúriába tömörülve, hanem együttesen tanácskoznak - hatásköre u.a tartományi rendi gyűlések - a parasztság már nem jut képviselethez - - helyi szokásjog összegyűjtése - helyi igazgatás szükségleteiről való gondoskodás - adó megajánlása - kérések megfogalmazása a királyhoz rendek

külön gyűlései - csak a papságé jelentős - 10 évenként rendszeresen 2. Abszolutista állam 16. sz - rendi intézmények eltűnnek, szerepük csökken 1614 után 175 évig nincs rendi gyűlés: csak az egyházi királyi tanács - nagyobb jelentőség - állandó: Államtanács, Kérvények Kamarája, Titkos Tanács - később kiválnak, élén államtitkár - igazságszolg.: kancellár - pénzügyek: főintendások - Számadási kamara helyi igazgatás - rendészeti feladatok - katonai igazgatás - pénzügyi A kp ellenőrzi a helyi igazgatást: intendánsokkal - utasítások - helyi ítélkezés elnökei procurator királyi birtokügyeket intéző ügyészek - az állami igazgatás legfőbb emberei - ügyész - vád - szociális, gyámügyi felügyelet policiális igazgatás Az állam rendező erő a gazdaság, népjólét, piac, egészségügy területén. (pozitív: tűzrendészet, oktatásrendészet, út- és városépítészet) 3. A virágzó feudalizmus joga

jogforrások Alapvető: szokásjog - sehol sem egységes - területenként és osztályonként más (tartományok és rendek eltérő joga) - délen: írott jog (Lex Romana Burgundiorum), északon: szokásjog o.-ai jogkönyvek - ezek összegyűjtése - nem hivatalos - a király is elrendeli: a 16. sz-ra 260 joggyűjtemény római jog - elterjed (délről északra) - nincs teljes átvétele (recepció) királyi jogalkotás - kiváltság, tv. - csak beavatkoznak a szokásjog alakításába - kiváltságlevelek kiadása nyílt jogalkotás - 12. sz-tól "örökérvényű" tv-ek  megbontják a szokásjog rendjét A 15. sz-ra elfogadott, hogy a király hoz tv-t - bevonja a nagyurakat is - jogász szakemberek is - tanácsuk nem kötelezőek rá nézve - sokszor meghallgatják a rendek panaszait és ezek alapján döntenek - tv.-eit addig tilos végrehajtani, míg a parlament be nem iktatják azokat 4. Birtoklási és vagyonjogi viszonyok földtulajdon A hatalom alapja

 mindenféle jogosultságok kapcs. hozzá - ¤ szabad rendelkezés allodium (vagyonközösség) és feudum (hűbériség) egyszerre Korán különbség a szerzett és az ősi vagyon közt. Ősi vagyont (propre) nem könnyű elidegeníteni, + vételi jog (rokon méltányos áron visszaveheti) Nincs ajándékozás és végrendelet (csak harmadát vagy ötödét). Lemenők hiányában arra száll vissza, akitől származott, magszakadás esetén vissza a királyra. szerzeményi vagyont (acquét) könnyű elidegeníteni - szabad rendelkezés, lemenő hiányában az oldalági rokonok öröklik. hűbérbirtok használati tul. (dominium utile) nem = tulajdon (dominium directum) A francia vazallus azért szolgál, mert földet kapott. A birtokai felelősek - így egy vazallus akár több hűbérúrtól is kaphat. - gyakran megszegett eskü - hűbéri eskü megszegése: hűbérvesztés (comisse) - örökletes - a birtokos illetéket (relif) fizet a tulajnak, az a leányörökösnek

férjet, kiskorúnak gyámja  elsőszülött fiú örököl - 13. sz-tól eladható (vételár 1/5-e illeték) bérbirtok censive - paraszti szolgálatok - terményadó, vásárpénz, vámok, robot, ajándék, banalité illetékek (malom, kemence stb.), földesúri bírói joghatóság - rosszabb: jobbágy (serf) - szabad paraszt: vilain - örökletes, de illeték - eladható, de 1/2 rész illeték kötelmi jog frank korszakból fennmaradt formalizmus: adásvétel tulajdont keletkeztet + szokásjogi formák reálkontaktusok: jelképes átadás is (traditio) később: konszenzuális szerződés büntető és eljárásjog Frank bir. után: újra magánharc, bosszú, compositio, megtorlás, elrettentés Később időhöz és személyhez köti. - bíróság után nincs önsegély (13. sz) - állami büntetőjog 1357. évi ordonnance: gyilkos, gyújtogató, nemi erőszakoló nem kap kegyelmet eljárás - eredetileg vádszerű - eskü, istenítélet - ¤ fellebbezés, csak a bíró

megtámadása 13. sz - nyomozó eljárás - ítélet megtámadása 5. Francia abszolutizmus Az állam felülemelkedik a rendi alapokon - kp-i irányítás - az états generaux nem korlátozza az ordonnance-okat - bíráskodás egységesítése, kp-osítása (büntetőbíráskodás területén) királyi ügyek (cas royaux): felségsértés, pénzhamisítás, magánharc, elégedetlenség - államilag üldözött bűncselekmények: rablók, gyilkosok - inkvizitórius: főleg visszaesőkkel és csavargókkal közigazgatás volt seigneurie-k helyett provinciák, élükön tisztviselők Ha a parlament jogellenesnek tart egy ordonnance-t, akkor tiltakozó felirat (remonstrance)  nem iktatja be Sokszor az uralk. erejével kényszeríti ki a belajstromozást (Vagy: "Címzés és pecsét nélküli ordonnance-ok" ) 1539. aug-i o - büntetőeljárás megrövidítése: pontosabb hatáskörök - eljárást a hivatal, nem a sértett kezd - sértett alig több, mint tanú -

írásbeliség Tiszta formája: Code Criminelle 1670 1685 Code Noir (fekete kódex) - néger rabszolgák állapotát rendezi - egy intézmény - gyarmat: királyi személyes birtok, élén kormányzó - rossz körülmények 1667 polgári perjogi (perrendtartási) tv. - egyszerűsít 1670 Ordonnance Criminelle - büntetőperjogi: átfogó szabályozás és anyagi jog 1673 kereskedelmi tv.-ek -merkantilista 1681 tengeri kereskedelmi tv.-ek (Code de la marine) Még sincs teljes jogegyesítés