Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Gerzanics Fanni - Számvitel jegyzet

1 Gerzanics Fanni – Számvitel jegyzet A vállalkozói tev.-hez erőforr-ok szükségesek • Anyagi javak • Nem anyagi javak Javak összesen = vagyon A vagyon állandó mozgásban van. Fontos, hogy a vagyonról hű képet adjunk! A vagyon alakulását 2 szempont szerint célszerű megvizsgálni: • Az újratermelési foly. mely szakaszában tartózkodnak, ott milyen szerepet töltenek be • Az egyes vagyonelemek honnan erednek Kettős megfigyelés szükséges a vagyonrészekről • Fajta szerint • Származás szerint Fontos: a 2 - féle nyilvántartás u.azon halmazra vonatkozik, így a 2 nyilvt végösszege = Kv.-i mérleg: olyan 2 oldalú kimutatás, amely adott időpontra von-an pénzértékben tartalmazza a vállalk. anyagi és nem anyagi javait összetétel és eredet szerint Eszköz = összetétel szerint Forrás = eredet szerint Alapösszefüggés: Eszköz = forrás Aktíva = passzíva Cselekvő vagyon = Szenvedő vagyon 1 2 Mérleg:

Baloldal Jobb oldal Eszköz Forrás Aktíva Passzíva Cselekvő v. Szenvedő v. ESZKÖZÖK: Ha a v.tárgyakat az újratermelési foly-ban betöltött szerep szerint különböztetjük meg  ~-nek nev. Besorolás rendeltetés ill használat alapján: • BEFEKTETETT ESZKÖZ Azok az eszközök, amelyek a tev.-et tartósan, legalább 1 éven túl szolgálják Csoportjai: immateriális javak: olyan nem anyagi eszk.-ök, amelyek tartósan szolg a gazdálkodó tev.-et tárgyi eszközök: olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül v. közvetve szolg. a vállalk-i tev-et, függetlenül attól, hogy azok üzembe helyezésre kerültek –e v. sem (ingatlanhoz kapcs vagyoni értékű jogok) befektetett pü.-i eszközök: azok az eszk-ök, amelyeket a gazdálkodó azzal a céllal fektet be más gazdálkodónál, ad át más gazdálkodónál, hogy ott tartós jöv.-re tegyen szert, v. befolyásolási, irányítási, ell-i lehetőséget érjen el • FORGÓESZKÖZ Azok az

eszk.-ök, amelyek a gazdálkodó tev-ét közvetlenül v közvetve, de rövid ideig (éven belül) szolgálják. Csoportjai: 2 3 Készletek: a gazdálkodási tev.-et közvetlenül v közvetve szolgáló olyan eszk, amelyek rendszerint egy tev.-i foly-ban vesznek részt, és eredeti alakjukat elveszítik v. a tev során változatlan állapotban maradnak Követelések: kül. szerz-ekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fiz-i igények, amelyeket a gazdálkodó már teljesített, a másik fele elfogadott, elismert, de a másik fél tartozását még nem egyenlítette ki. Ép.-ok: olyan hitelviszonyt megtestesítő, forgalomképes okirat, amelybe a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az értékpapíron meghat. összeget és/vagy annak meghat módon számított hozamát az ép. birtokosának az ép-n megjelölt időben és módon kifizeti. Ép 2 féle lehet: 1. Tartós hitelviszonyt jelentő ép  Befektetett pü-i eszk-ök 2. Forgatási célú, átmeneti, nem

tartós befektetésre vásárolt ép.  Forgóeszk.-ök Pénzeszközök: azon fizetési eszk.-ök összessége, amelyek segítségével a gazdálkodó az eszközök cseréjét megoldja. Lehet: készpénz Számlapénz (bankbetét) A mérleg eszköz oldala A) Befektetett eszközök I.) immateriális javak II.) tárgyi eszközök III.) befekt Pü-i eszközök B) Forgóeszközök I.) készletek II.) követelések III.) értékpapírok IV.) pénzeszközök FORRÁSOK: 3 4 A kv.-ben a vagyont eredete (származása) szerint is kimutatjuk Ha a vagyont eredete szerint mutatjuk ki  ~-ról beszélünk. A források 2 csoportba sorolhatók: • Saját forrás: az a vagyonrész, amit az alapító bocsátott tartósan rendelkezésre. Hosszú lejáratú köt. (1 évnél hosszabb) • Idegen forrás: az a vagyonrész, amelyet visszafizetési kötelezettség terhel. Rövid lejáratú köt. (1 évnél rövidebb) Idegen forrás = kötelezettség EREDMÉNY kezelése a

szv.-ben  EREDMÉNY = FORRÁS, mely lehet: • idegen forrás • saját forrás Eredmény: A) Nyereség (+ eredmény): növeli a saját és az idegen forrást B) Veszteség (- eredmény): csökkenti a saját forrást, felhasználást jelent Az eredmény különleges forrás: - nem is saját, nem is idegen - az eszk. és a forrás állománya egy időpontra von (statikus szemlélet), az eredm. egy időszakhoz kapcs, így dinamikus érték A mérleg forrás oldala: D) Saját tőke F) Kötelezettségek I.) hátrasorolt kötelezettségek II.) hosszúlejáratú köt.-ek III.) rövidlejáratú köt.-ek 4 5 A mérleg jellemzői: A mérleg olyan - szv.-i okmány, amely - az eszk.-öket és forrásokat - adott időpontra von.-an - megfelelően értékelve - pénzértékben összesítve - előírt szerk.-ben tartalmazza Csoportosítás: - mérlegfőcsoport (pl. B/ forgóeszk-ök) - mérlegcsoportok (pl. B/IV pénzeszk-ök) - mérlegsor (pl. B/IV

bankbetétek) Az eszk.-ök és forr-ok állománya állandó MOZGÁSBAN van Az újratermelési foly-ot úgy figyeljük meg, hogy alkotóüelemeire bontjuk, ezek a GAZD.-I MŰVELETEK Gazd.-i műveletek 2 félék lehetnek: • alapvető gazd.-i események: v csak az eszk-ökre v csak a forr-okra, ill az eszkökre és a forrásokra hatnak, nem keletkezik eredmény, vagyis eredménysemleges gazd.-i események • összetett gazd.-i események: amelyek mindig eredményváltozással járnak Pl. legyen egy vállalkozó mérlege a következő: Aktívák 2000.1004 Passzívák Tárgyi eszk.-ök 2500 Saját tőke 4000 Készpénz 2500 Kötelezettség 1000 Összesen 5000 Összesen 5000 5 6 Nyitó aktíva = Nyitó passzíva NyA = NyP 1. alapvető gazd-i esemény A társaság 500 Ft kp.-ért anyagot vásárolt Aktívák 2000.1004 Passzívák Tárgyi eszk. 2500 Saját tőke 4000 Kp. 2000 Kötelezettség 1000 Anyag 500 Össz. 5000 Össz. 5000 Hatásukra

megvált. az eszközök szerkezete, és eredmény nem keletkezett A+a–a=p 2. alapvető gazd-i esemény A társaság anyagot vásárol a szállítótól 1000 összegben. Aktívák 2000.1004 Passzívák Tárgyi eszk. 2500 Saját tőke 4000 Kp. 2000 Kötelezettség 2000 Anyag 1500 Össz. 6000 Össz. 6000 A+C = P+C A gazd.-i esemény azonos összeggel megvált a források és eszk.-ök összetételét, de eredmény nincs. 3. alapvető gazd-i esemény A társaság a szállítói kötelezettséget hitellel egyenlíti ki. Aktívák 2000. 10 04 Passzívák Tárgyi eszk. 2500 Saját tőke 4000 Kp. 2000 Kötelezettség 2000 Anyag 1500 Össz. 6000 Össz. 6000 (nem a szállítónak, hanem a hitelintézetnek tartozunk) 6 7 Források szerk.-e vált meg, csak a forrásokat érinti A=P+b–b 4. alapvető gazd-i esemény A társaság visszafizet 800 hitelt (köt.-et) Aktívák 2000.1004 Passzívák Tárgyi eszk. 2500 Saját tőke 4000 Kp. 1200

Kötelezettség 1200 Anyag 1500 Össz. 5200 Össz. 5200 A–d=P-d Összefoglalva: 1. csak az eszközök összetétele változik (+a-a) 2. csak a források összetétele változik (+b-b) 3. azonos összeggel nő az eszk és forrás állomány (értéke) (+c-c) 4. azonos összeggel csökken az eszk és a forrás értéke (+d-d)  NINCS EREDMÉNYHATÁS!!!! 1. összetett gazd-i esemény A társaság 500 anyagot értékesít 700 kp.-ért -x 1 < +x 500 700 2 Ha van olyan gazd. ahol van egy eszk csökkenés és van egy eszk növekedés, de eszk többlet keletkezik  összetett gazd.-i esemény, hatására nyereség keletkezik X 2 - X 1 Aktívák 2000.1004 Passzívák Tárgyi eszk. 2500 Saját tőke 4000 Kp. 1900 Eredmény 200 Anyag 1000 Kötelezettség 1200 Össz. 5400 Össz. 5400 A+e 7 8 Eszk. többlet Ny = e 2. összetett gazd-i esemény A társaság 500 anyagot ért. 400 kp-ért - x3 > + x4 500 400 Veszteség: x 4 - x 3 Aktívák 2000.1004

Passzívák Tárgyi eszk. 2500 Saját tőke 4000 Kp. 2300 Eredmény 100 Anyag 500 Kötelezettség 1200 Össz. 5300 Össz. 5300 Eszközhiány keletkezik. A–f V=f 3. összetett gazd-i esemény A társaságot 50 bírság megfizetésére kötelezik. Forrásnöv.-sel jár együtt  veszteség Aktívák 2000.1004 Passzívák Tárgyi eszk. 2500 Saját tőke 4000 Kp. 2300 Eredmény 50 Anyag 500 Kötelezettség 1250 Össz. 5300 Össz. 5300 P+g V=g 4. összetett gazd-i esemény 8 9 A kötelezettségből 25-öt elengednek. Aktívák 2000.1004 Passzívák Tárgyi eszk. 2500 Saját tőke 4000 Kp. 2300 Eredmény 75 Anyag 500 Kötelezettség 1225 Össz. 5300 Össz. 5300 P–h Ny = h Összefoglalva, 1. eszköz nő, eredmény nő (+e) 2. eszk csökk, eredmény csökk (-f) 3. forrás nő, eredm csökk (+g) 4. forrás csökk, eredm nő (-h) Kiindulás: Ny A = Ny P Mi a gazd.-i események hatása? Esemény E/1 E F Ny V +a-a E/2 +b-b

E/3 +c +c E/4 -d -d Ö/1 +e Ö/2 -f +e +f Ö/3 +g Ö/4 -h +g +h Mennyi lesz a ZA és ZP összege? ZA = NyA + a – a + c – d + e - f ZP = NyP + b – b + c – d + g – h ZA – ZP = + e – f – g + h 9 10 NY = e + h V=f+g Ny – V = + e + h – f – g A gazd.-i események folyamatos nyilvántartására a MÉRLEG nem alkalmas Ami erre szolgál: KÖNYVVITELI SZÁMLA ~ : a gazd.-i események kv-i szabályok szerint történő rögzítésének eszköze Olyan kétoldalú kimutatás, ami a gazd.-i események folyamatos nyilvántartására szolgál A gazd.-i esemény mindig vmilyen változást okoz A változás lehet növ ill csökk Kialakult egy olyan gyakorlat, hogy a növekedéseket nem egymás alatt, hanem egymással szemben célszerű elhelyezni. Ez a SZÁMLA Tartozik Számla Követel A mérleg és a számla formailag HASONLÓ, de céljuk és tartalmuk nagyon KÜLÖNBÖZŐ. Mérleg: statikus, álló helyzet Számla: dinamikus, mozgásokat rögzítjük. A

gazd.-i események az eszközökben és a forrásokban jelentenek változásokat, így vannak : ESZKÖZSZÁMLÁK és FORRÁSSZÁMLÁK, együtt MÉRLEGSZÁMLÁK. Kiindulás a mérlegből: Eszköz 2000.1004 Források Az eszk. és forr Számlákat úgy tekintjük, mint a mérleg 1 – 1 sorának mérlegtételének részletezését úgy, hogy minden egyes tételének legalább 1 főkönyvi számla felel meg, de a mérlegtétel tetszőlegesen részletezhető a számla emellett azért is részletesebb, mert nemcsak állományadatot, hanem forgalmi (+ és-) adatot is tartalmaz Mi jellemzi az eszk. és forr Számlákat? 10 11 Eszközszámlák: Forrásszámlák: Növ  T oldal Növ.  K oldal Csökk.  K oldal Csökk.  T oldal Egymásnak tükörképei. A főkönyvi számlák adatállománya: 1. Nyitóérték : a nyitómérlegben az eszközöknek és a forrásoknak van egy nyitóállománya. Ez az összeg kerül a számla megfelelő oldalára Eszk.: T oldalra Forr.: K

oldalra A nyitóösszeg számlán való feltüntetése = NYITÁS T Eszk.sz T Forr.sz K K Ny Ny 2. Forgalmi adat : a gazd-i események hatását rögzítjük az érintett számlára Ha a számla 1-1 oldalát összegezzük, úgy a forgalmat kapjuk meg. Megkülönböztetünk: TARTOZIK és KÖVETEL forgalmat. T Ny 1000 1) 500 2) 800 3) 200 2500 K 4) 300 5) 200 500 T 2000 3. Főösszeg : ha a nyitóösszeghez hozzáadjuk a forgalmi adatokat, úgy a főösszeget kapjuk meg. Megkülönböztetünk: TARTOZIK FŐÖSSZEGet és KÖVETEL FŐÖSSZEGet 4. Egyenleg : ha a számla 2 főösszegének a különbözetét számítjuk ki  egyenleget kapjuk. 11 12 a) Ha a T főösszeg a nagyobb  T egyenleg b) Ha a K főösszeg a nagyobb  K egyenleg ESZKÖZSZÁMLÁK JELLEMZŐI 1. A nyitóegyenleg mindig a T oldalra kerül 2. Növ mindig a T oldalon rögzítődik 3. Csökk meg mindig a K oldalon 4. Ált T egyenlege van 5. A szlazáráskor a záróegyenleget a K oldalra könyveljük, így

a szla egyenleg nélkül zár. Pl: T Ny 1) 2) Pénztár 100 3) 200 100 400 400 K 250 250 150 400 FORRÁSSZÁMLÁK JELLEMZŐI 1. Nyitóegyenleg mindig a K oldalon 2. Növ mindig a K oldalra 3. Csökk mindig a T oldalra 4. Ált K egyenlege van 5. A szlazáráskor a záró egyenleget a T oldalra könyveljük, így a szla egyenleg nélkül zár. Miért fordítva könyveljük a növ.-t és a csökk-t az eszk ill forr szlákon? Csak így biztosítható, hogy a kv önmagát automatikusan ellenőrző, zárt r.-ként funkcionáljon. FONTOS! Minden gazd.-i esemény az egyik szla T a másik szla K oldalát érinti Eszköz +Forrás +- T + K - T K - + 12 13 Eszköz + Forrás + Eszköz Forrás - + + - - FONTOS! A kettős kv. azt jelenti, hogy minden gazd-i eseményt az ESZK és FORR szlák teljes halmazán egyszer TARTOZIK és u.azt az összeget egyszer KÖVETEL összegként is elkönyveljük Könyvelési tétel megszerkesztése. Annak megállapítása, hogy melyik szla T

oldalára és melyik szla K oldalára könyveljük  KONTÍROZÁS. Pl.: anyagvásárlás kp-ben (T anyagszla - 500, K Pénztárszla - 500) Anyag Pénztár 500 500 FOGALMAK: Ellenszla: a könyvelési tételben egymással szemben álló szlák egyike. Összetett gazd.-i eseménynél nem csak az mérlegszlát, hanem az eredményhatást is vizsgálni kell.  EREDMÉNYSZÁMLA : költség, ráfordítás szlák; bevétel szlák KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS SZÁMLÁK JELLEMZŐI 1. Ezeket a szlákat nem nyitjuk (nincs nyitóegyenlegük), hanem elővezetjük, ha olyan gazd.-i es keletkezik, aminek van eredményhatása 2. A kts, ráford felmerülését (növ-ét) a szla T oldalára könyveljük 3. A csökk a K oldalra 4. Jellemzően K egyenlegük van 5. Időszak végen nem zárjuk, hanem rendezzük ezeket a szlákat BEVÉTEL SZÁMLÁK JELLEMZŐI 1. Ezeket a szlákat nem nyitjuk (nincs nyitóegyenlegük), hanem elővezetjük, ha olyan gazd.-i es keletkezik, aminek van eredményhatása 2.

Bevételt K oldalra 13 14 3. Csökkenést T oldalra 4. Jellemzően K egyenlegük van 5. Időszak végen nem zárjuk, hanem rendezzük ezeket a szlákat Példa: Egy társaság nyitómérlegének adatai: Pénzeszk. - 5000, Saját tőke – 5000 Az időszak gazd.-i eseményei: 1) Anyagvásárlás 1000 kp.-ért Nyitómérleg P 5000 ST 5000 Eszközszla Forrásszla Számlák megnyitása, az esemény könyvelése T Ny Pénzeszközök 5000 1000 900 T 1) 2) Anyagok 1000 2000 T Saját tőke 5000 K 1) 3) K K Ny 2) Anyagvásárlás a szállítótól T 3) 4) Szállító 900 2000 400 K 2) 3) Szállítói kötelezettség kielégítése, 900 4) Szállítói köt. Kielégítése hitelből T Hitel 400 K 4) Példák az összetett gazd.-i es-ek elszámolására:  600 anyag ért.-e a vevőnek 800 összegben 14 15 T Anyagok 3000 600 K 1) T 2) Vevők 800 K T 1) Kts szla 600 K T Árbevétel 800  K 2) Anyag felhasználása a termeléshez, 500 T T 2) Anyagok

3000 600 500 K 1) 2) Anyagkts 500 K A már megismert szlák áttekintése: MÉRLEGSZLÁK EREDMÉNYSZLÁK Eszk. szlák Bevételszlák Forr. szlák Kts., ráf szlák Négyszámlasoros elmélet SZÁMLASOROK, A szlák csoportosítása 1) Eszköz szlák 2) Forrás szlák 3) Kts szlák 4) Eredmény szlák (ráf. és bev Szlák) Mire szolgálnak a számlasorok? a) Az első 7 szlasor (eszk. és forr szlák) a vagyonmérleg összeállítását szolgálják Nymérleg  vagyonszlák  zárómérleg 15 16 b) A 3. szlasor (kts Szlák) az időszak kts-eiről adnak tájékoztatást, vagyis kts kimutatás összeállításához c) A 4. szlasor (eredményszlák) az időszak eredményeiről tájékoztat, vagyis arról, hogy mennyi a hozam (bevétel) és a ráford. összege Ez alapján állítható össze az eredmény-kimutatás. Még milyen szlák lehetnek?  Technikai szlák: ezeknek nincs gazd.-i tartalmuk, csak könyveléstechnikai szerepük van T Eszk.szlák ← K T

Nyitómérleg szlák  K T Forrás szlák ← K T Nyitómérlegszlák  K  Helyesbítő szlák: más szlák adatállományát helyesbítik, korrigálják. Jellemzően itt 2 v. több szla együttesen bír gazd-i tartalommal Példa: gép beszerzés 01.01-jén  1000, elhasználódás 2 év alatt T E Gépek 1000 T K Gépek értékcsökkenése 500 Nettó ért. = Bruttó ért – értcsökk K E Bruttó érték Értcsökk. Nettó érték 1000 500 500 1000 500 Helyesbítő szlák lehetnek: 1. eszközhelyesbítő szlák (kontraaktív szla) 2. forrást helyesbítő szlák (kontrapasszív szlák) 16 17 a) Számlasoros elmélet: kv.-i szlán rögzítjük a gazd-i es hatását b) Idősoros elmélet: idősorrendben rögzítjük a gazd.-i es-eket Napló: Egy alapkönyves elszámolás  minden es. 1 naplóba Több alapkönyves elszámolás  több napló van (bankforg., pénztárforg ) Elszámolási folyamat: a) Nyitómérleg alapján megnyitjuk a szlákat b)

Könyveljük a gazd.-i eseményeket szlákon és naplóban is (nyitótételeket is) c) Időszak végén zárjuk a MÉRLEGSZLÁKat a ZÁRÓMÉRLEGSZLÁval szemben, ill a KTS és EREDMÉNY SZLÁKat az ADÓZOTT EREDMÉNY SZLÁval szemben. Fontos az ellenőrzés  Eszköz  főkönyvi kivonat. Alapvetően a formai hibák kiszűrésére szolgál (megsértésre kerül –e a kettős kv v.melyik szabálya) Főkönyvi kivonat felépítése 1. szla jele és megnev-e 2. T forg 3. K forg 4. T egyenleg 5. K egyenleg Próbamérleg Nyersmérleg A főkönyvi kiv. Főkönyvi kiv. forg. főösszege egyenleg rovatpárja Kötelező egyezőségek a főkönyvi kivonatban 1. a T és K főösszeg = 2. főösszeg = napló forg-i főösszegével 3. T egyenleg = K egyenleg 4. mérlegszlák összevont egyenlege = fordított előjellej az eredmszlák egyenlegével 17 18 Gazd.-i es-ek elszámolása naplóban  Ny1 Eszk.szlák megnyitása T K       Tárgyi eszk.-ök

2500 Pénztár 2500 Nyitómérlegszla 5000 Ny2 Forrás szlák megnyitása T Nyitómérlegszla 5000 K Saját tőke 4000 Kötelezettség 1000 1. Anyagvásárlás kp-ért T Anyag 500 K Pénztár 500 2. Anyagvásárlás szállítótól T Anyag 1000 K Szállító (köt.) 1000 3. Szállítói kötelezettség kielégítése hitelből T Szállító (köt.) 1000 K Köt. (hitel) 1000 4. Hiteltörlesztés T Köt (hitel) 800 K Pénztár 800 5. Anyagértékesítés a. kts elszám T Anyagjellegű ráford. 500 K Anyag 500 b. Árbevétel elsz-a 18 19 T Pénztár 700 K Árbevétel 700  6. Anyagértékesítés a. Kts elszámolása T Anyag jellegű ráford. 500 K Anyag 500 b. Árbev elszámolása T Pénztár 400 K Árbevétel 400  7. Bírság elszámolása kötelezettségként (ráf) T Egyéb ráf. 50 K Köt. (bírság) 50  8. Elengedett kötelezettség T Köt. (bírság) 25 K Egyéb ráf. 25 ÖSSZESEN T 15475 K

15475 SZÁMLASOROS ELSZÁMOLÁS T K Ny T eszk. 2500 T K Ny 5b) 700 6b) 400 P.tár 2500 500 1) 800 4) 19 20 FŐKÖNYVI KIVONAT Számlák T K T K Eszközszámlák Tárgyi eszk. 2500 2500 Pénztár 3600 1300 2300 Anyag 1500 1000 500 Összesen 7600 2300 5300 Forrásszámlák Saját tőke Kötelezettségek 1825 Összesen 4000 4000 3050 1225 7050 5225 1100 1100 Bevétel számlák Árbevétel Ráfordítás számlák Anyagi jellegű ráf. 1000 1000 Egyéb ráf. 50 25 25 Összesen ráf. 1050 25 1025 Nyitómérlegszámla 5000 5000 MINDÖSSZESEN 15475 15475 6325 6325 Összefüggések 1) T forg = K forg. (15475 = 15475) 2) Naplóforg = T ill. K forg Összegével (15475 = 15475) 3) T egyenleg = K egyenleg (6325 = 6325) 4) Mérlegszlák egyenlege = Eredményszlák egyenlege 5300 – 5225 = 75 T jellegű (nyereség van!) 1100 – 1025 = 75 K jellegű (nyereség van!) Zárómérleg főkönyvi kivonat alapján AKTÍVÁK Tárgyi eszk. Kp Anyag

Összesen 2500 2300 500 5300 2000.1018 Saját tőke Eredmény Kötelezettség Összesen PASSZÍVÁK 4000 75 1225 5300 20 21 LELTÁROZÁS: mennyiségi és értékbeni számbavétel – amit kezel, vagy ami a birtokában van Egyezőségek (mérleg – leltár) eszközök és források állományát, azaz a vagyont mutatják be adott fordulónapra vonatkoznak (12. 31) valódiságukért felel valaki (aláírással) Eltérések (mérleg – leltár) Leltár Csoportok szerint Mérleg lehet Csak értékben bemutatni bemutatni Részletes Összevont Jegyzékszerű Kétoldalú (eszk. – forr) lehet Leltár megvalósulhat, mennyiségi felvétel (számlálás) a. Közvetlen: független az eddigi nyilvántartásoktól, alkalmas a hiányok és a többletek megállapítására b. Közvetett: meglévő nyilvántartás alapján, alkalmas ellenőrzésre, de többletet nem tud kimutatni, csak hiányt tár fel  rovancsolás Egyeztetés Ha a mennyiségire nincs lehetőség v. nem

lehet alkalmazni Időbeni a. Fordulónapi leltár: vagyonelemeket egy adott időpontra vetítve határozzuk meg (12. 31) b. Folyamatos: vagyonelemeket időről – időre leltározzuk, összevetjük a könyv szerintivel  hiány / többlet kijön Leltár alapján a mérleg összeállítható  leltár a mérleg alapokmánya 21 22 ÉRTÉKTAN Mérleghez kell vagyoni számbavétel vagyon egy része mennyiségben rendelkezésre áll E = q * p csak pénzértékben megállapítani, nem mennyiségben Ár hozzárendelés  értékelés:  mennyiségben felvett anyagi javak pénzértékre történő átszámítása  másrészt annak megvizsgálása is, hogy az anyagi és nem anyagi javak pénzértékét nem kell –e módosítani 1. Közvetlen ért ha az értéket állapítjuk meg (E= q * p) 2. Közvetett ért értéket módosítjuk Az értékelés a szv. egyik legvitatottabb kérdése, mert kettős célja van: vagyon megállapítása Eredmény megállapítása

Eldöntendő: melyik cél megvalósítása elsődleges, ugyanis a két cél megvalósítása zavarja egymást. Kül. értékelések alakultak ki 1. múltbéli árakon történő értékelés 2. jelenlegi árakon történő értékelés 3. jövőbeli árakon történő értékelés 1) MÚLTBÉLI árakon való értékelés • A vagyon fordulónapi nominálértékét mutatja, azaz mennyibe kerültek és így mennyit érnek AKTUALIZÁLT MÚLTBÉLI árakon számítva a vállalkozás eszközei • Az időszak REALIZÁLT EREDMÉNYÉNEK értékét fejezi ki. A bevételben a ráfordítások aktualizált múltbéli árakon számított értéke megtérül. • A realizált eredmény: effektíve megtörténik az értékesítés 22 23 2) JELENLEGI árakon történő értékelés • A vagyon fordulónapi reálértékét fejezi ki, vagyis mennyiért lehetne beszerezni v. értékesíteni a vállalk. eszk-eit a mérlegkészítés időpontjában érvényes NAPI ÁRAKON. • Az eredmény

fiktív. Tartalmazza a realizált és az eszk-ök árértékeléséből (le- vagy felértékeléséből) származó eredményt. • NEM REALIZÁLT EREDMÉNY Példa: egy vállalkozás nyitómérlege Kp 1000 S.tőke 1000 Vásárolnak 10 db anyagot, egységár 100/db A mérlegben a hatás Klt 1000 ST 1000 A vállalk. Értékesít a tárgyév folyamán 6 db-ot 130/db áron XII.31-én a záróklt 4 db Az érv. Piaci ár 132/db (adózástól eltekintünk) Múltbéli árakon történő értékelés Eszk. csökk 6 x 100 = 600 Eszk. növ 6 x 130 = 780 EREDMÉNY 780 – 600 = 180 A Mérleg P Klt 400 Saját tőke 1000 Pénzeszk. 780 Eredmény 180 (realizált eredmény) Össz. 1180 Össz. 1180 Jelenlegi árakon történő értékelés Klt értéke XII.31-én 4 x 132 = 528 23 24 Klt felértékeléséből származó er. A 4 x (132-100) = 128 (nem realizált er.) Mérleg P Klt 528 Saját tőke 1000 Pénzeszk. 780 Eredmény 308 Össz. 1308 Össz.

1308 Az eredmény összetevői: Realizált eredmény 180 Nem realizált eredmény 128 Együtt 308 3) JÖVŐBENI árakon történő értékelés Fiktív üzemgazd.-i becsléssel állapítjuk meg az eszk JÖVŐBENI értékét Ez esetben az eredmény nem realizált eredményt is tartalmaz. ELDÖNTENDŐ tehát, hogy melyik célnak van PRIORITÁSA. Kialakultak ÉRTÉKELÉSI ELVEK: • Realizációs elv • Időérték elv • Legkisebb/legalacsonyabb értékelés éve • Üzemgazd.-i becsérték elve REALIZÁCIÓS ELV: Az eredmény megállapításának ad elsőrendű fontosságot. Mego.: múltbeli bekerülési árakon (aktualizált múltbeli árakon értékel) Előnye Hátránya Dokumentált piaci ár és A vagyon fordulónapi reálcsak olyan kimutatás, eredmény- értékét nem mutatja ami felhasz- nálható IDŐÉRTÉK ELV: 24 25 A VAGYONÉRTÉK megállapításának ad elsőrendű fontosságot Mego.: fordulónapi árakat (jelenlegi árakat) tartalmaz Előnye A

Hátránya vagyon mutatja MÉRLEG reálértékét Az eredmény nem realizált meg, VAGYON készíthető elemeket hiányzik is a tartalmaz, valós piaci megméretés. Az eredmény nem felosztható Példa: a vállalk. Mérlege P.eszk 1000 S.tőke 1000 Anyagvásárlás 10 db á. 40/db 400 5 db á. 50/db 250 Össz.: 650 Értékesítések 6 db á. 70/db 420 3 db á. 60/db 180 Össz.: 600 XII.31-i árak: A 50/db B 35/db Realizációs elv alkalmazása: Záróklt értéke múltbéli árakon A 4 x 40 = 160 B 2 x 35 = 70 Össz.: 230 Ha a múltbéli ár nagyobb, mint a piaci ár , realizáció esetén is az időérték elvét kell alkalmazni. ÓVATOSSÁG ELVE 25 26 50>35 15 = értékvesztés Zárómérleg A Zárómérleg P Pénzeszk 950 Saját tőke 1000 Klt. 230 Eredmény 180 Össz. 1180 Össz. 1180 Eredmény megállapítása: 6 x 30 + 3 x 10 – 2 x 15 = 1780 ! Veszteséget piaci megmérettetés nélkül el kell számolni a

szv.-ben Előfordulhat: köv. évben a piaci trend megvált, divatba jön: B ár: 120 Ekkor is a múltbeli árat értékeljük max 50/db legfeljebb annyi nyereséget számolunk el, mint a veszteség volt. - Ha az időérték elvet alk.: Ha piaci áron tört. az értékelés A Mérleg P Pénzeszk 950 Saját tőke 1000 Klt. 270 Eredmény 220 Össz. 1220 Össz. 1220 Készlet: 4 x 50 + 2 x 35 = 270 Eredm.: 180 + 4 x 10 = 220 LEGKISEBB / LEGALACSONYABB ÉRTÉK ELVE Cél: a vagyont alacsony értéken megállapítani. Két mego. Lehetőség: a) Zárókészletet a legalacsonyabb értéken / áron számoljuk b) A felhasználást a legmagasabb értéken számoljuk és így határozzuk meg a zárókészletet ÜZEMGAZD.-I BECSÉRTÉK ELVE 26 27 A jövőbeni értékek között állapítja meg a várható vagyonértéket és eredményt a számítás fikciókat tartalmaz. ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK Az értékelési tev. konkrét megjelenési formája, azaz hogyan értékelünk

Lehetőségek: a) Bekerülési áron történő értékelés - beszerzési ár - előállítási kts - könyv szerinti érték - névérték b) Fordulónapi áron történő értékelés - utánpótlási ár alkalmazása - eladási ár - napi ár c) Spec. értékelési eljárások - hozadék érték eljárás - tőzsdei Az eszközök bekerülési értéke ~ olyan értékrészek összegzése, amelyek • az eszk megszerzése, létesítése • üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig • a raktárba történő beszállításig felmerültek • az eszközök egyedileg hozzákapcsolhatók Mi lehet a bekerülési érték? 1. beszerzési ár 2. előállítási kts 3. egyéb érték Beszerzési ár: az eszköz megszerzésének időpontjában érvényesülő olyan MÚLTBELI PIACI ÁR, amely magába foglalja: vételár, beszerzési mellékkts., pótlólagos beszerzési kts összege. 27 28 Vételár: a felárral növelt, engedményekkel csökkentett

nettó piaci ár (ÁFA nélkül ált.) AMENNYIÉRT MEGSZEREZTE AZ ESZKÖZT A le nem vonható ÁFA része a beszerzési árnak A vételárból kapott engedmény:  rabat: nagybani vétel miatti engedmény  bónusz: forgalmi jutalék  skontó: kp. v fizetési határidő előtti teljesítés miatti engedmény  egyéb engedmény Utólag kapott engedmények értelmezése: adásvételi szerz.-en alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolg.-hoz közvetve kapcs NEM SZÁMLÁZOTT engedmény összege NEM csökkenti a beszerzési árat, az EGYÉB BEVÉTELT. Beszerzési mellékkts.: 1) a raktárba történő beszállításig, üzembe helyezésig felmerült szállítási és rakodási kts. 2) Az alapozás, beszerelés és üzembe helyezés kts.-e 3) Közvetítői díj, vámteher 4) Bizományi díj, beszerzéshez kapcsolódó adó Pótlólagos beszerzési kts.: 1) Az eszköz átalakításának kts.-e 2) Az eszk. Bővítésének kts-e 3) A rendeltetés

megváltoztatásának kts.-e 4) Az élettartam növelésének kts.-e A beszerzési ár tartalma más megközelítésben:  Alapkts.-ek  Beszerzéshez kapcs. egyéb kts-ek  Hitel / kölcsön kts.-ek Tartozékok, tartalék alkatrészek: a tárgyi eszközök biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges, az üzembe helyezésig beszerzett tartalék, tartalék alkatrész értéke a beszerzési érték része (függetlenül, hogy mely számlán jelentkezik) 28 29 Próbaüzemeltetés A próbaüzemeltetés során termék jöhet létre, szolg. keletkezhet ezt a be csökkentéseként értelmezzük. Számítása:  Előállított termák, szolg. Kts-e, ennek hiányában  Állományba vételkori piaci értéke  A még várhatóan felmerülő kts.-ekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára Csökkenti a bekerülési értéket  A beruh.-ra adott előleg után, annak elszámolásáig kapott kamat összege 

A beruh.-ra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege Meddig kell megállapítani a bekerülési értéket? Ált. a gazd-i esemény megtörténtekor, de legkésőbb üzembe helyezéskor, raktárba történő beszállításig. A különbözet lehet jelentős, ill. nem jelentős FONTOS!!!! A foly.-os, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló JAVÍTÁSI, KARBANTARTÁSI MUNKA kts.-e nem része a beszerzési árnak Előállítási kts. Meghat-a:  Közvetlenül felmerült kts.  Szoros kapcs.-ban lévő kts  Hozzárendelhető kts. Közvetlen kts.: az eszk Előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek. Szoros kapcs.-ban levő kts-ek: azok a kts-ek, amelyek az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcs.-ban voltak 29 30 Hozzárendelhető kts.-ek: azok a kts-ek, amelyek az

eszk-re, termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Az eszközök értékcsökkenése Az immat. javak, a tárgyi eszk-ök a tartós javak, a foly fizikai elhasználódás és erkölcsi avulás miatt értéküket folyamatosan elveszítik, így azt kts.-ként kell elszámolni Kizárólag az immat.javak és tárgyi eszk-ök A vállalkozónak kell döntenie a rendeltetésszerű használatbavételkor, hogy a bekerülési értéket milyen hasznos élettartam alatt évenként milyen összeggel, milyen módszerrel, milyen maradványérték figyelembevételével számolja el az eredmény terhére. Ez a TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS. Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a vállak. A várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszk. Használatával kapcs jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. Maradványérték: ~ a hasznos élettartam végén az adott

eszköz várhatóan realizálható értéke, amelyet a rendeltetésszerű használatbavételkor az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló infók alapján kell megállapítani. Módszerek: 1) LINEÁRIS: feltételezzük, hogy az elhasználódás teljesen egyenletes. A bekértéket a gazd.-i élettartamra egyenletesen osztjuk el 2) DEGRESSZÍV: a bek.értéket a gazd-i élettartamra egyenlőtlenül osztjuk meg oly módon, hogy a leírás értéke az idő előrehaladtával foly.-an csökken 3) PROGRESSZÍV LEÍRÁS: bek.értéket egyenlőtlenül osztjuk fel, oly módon, hogy a leírás értéke az idő előrehaladtával foly.-an nő Milyen érték alapján történik a leírás? Bruttó érték alapján Nettó érték alapján Lineáris Állandó kulcs alapján Degresszív Termeléssel arányosan Teljesítmény arányos Évek száma összege 30 31 Abszolút összegű Bruttó érték alapján: 1) Lineáris écs elszámolása: az elhasználódás éveire azonos

összegű écs. Kerül elszámolásra. Az évenkénti összeg meghat-a LEÍRÁSI KULCS segítségével történik Leírási kulcs: 1 x 100 (használati idő). Pl 8 éves használati idő esetén: 1 x 100 8 Leírási kulcs 12,5% Bruttó érték: 2100 Ft. Maradvány: 100 Éves écs.: 2000 x 0,125 = 250e Ft 2) Degresszív leírás: az elhasználódás éveire évenként v. szakaszonként (több évre) eltérő összeg, szakaszon belül azonos összegű écs kerül elszámolásra. Itt is meg kell állapítani a leírási kulcsot, majd az egyes szakaszokra meg kell állapítani az ELTÉRÉSI ARÁNY-t. Pl. Bruttó érték 1050 Maradványérték 50 Hasznos élettartam 50 év Leírási kulcs: 1/50 x 100 = 2% 1.szakasz: 8 év, évente a bruttó érték 5%-a 2.szakasz: 6 év, évente a bruttó érték 2,5%-a 3.szakasz 36 év, évente a bruttó érték 1,25%-a 8x5+6x2,5+36x1,25=100 1. évi écs: 1000 x 0,05 = 50 3) Teljesítményarányos écs elszámolása Az elhasználódás éveire

évenként a TELJESÍTMÉNY alapján kerül meghat.-ra Meg kell állapítani a telj.-t természetes mértékegységben a) A telj.egységre jutó écs összegét kell megállapítani b) Évenkénti összeg megállapítása (éves telj. X egységre jutó écs) 31 32 Pl. bruttó érték 1050 Maradványé. 50 Életteljesítmény 100 Teljesítményegységre jutó écs: 1000/100 = 10 1. évi teljesítmény: 19 1 évre elszámolandó écs összege: 19 x 10 = 190 4) Évek száma összege módszer Az évenkénti leírást állandó összeggel csökkentő écs elszámolása. Számítása: a) meg kell hat. Az egységre jutó écs összegét Bruttó érték: évek száma összege b) évenként elszámolandó écs: egységre jutó écs x az adott évhez rendelt sorszám. Pl. Bruttó érték: 1580 M.é: 80 Haszn. Élettartam 5 év Állandó degressziós érték Bruttó érték – Maradvány érték Élettartam éveinek összege Évek száma összege: 2+2+3+4+5=15 Állandó degressziós

érték: 100 Évenkénti écs összege: 1. év 100x5 50 2. év 100x4 400 3. év 100x3 300 4. év 100x2 200 5. év 100x1 100 Összesen 1500 5) Abszolút összegű écs elszámolása A bekerülési értéket (bruttó értéket) előre meghat., esetleg évenként – változó összegben hat.meg Itt nincs leírási kulcs 32 33 Lehetőség: a kisösszegű, egyedi beszerzési, előállítási érték alatti termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke écs-ként használatba vételkor EGY ÖSSZEGBEN elszámolható. Nettó érték alapján történő elszámolás 1) Állandó kulcs alkalmazásával:  Az elhasználódás éveire évenként csökkenő összegű écs kerül elszámolásra  A leírási kulcs a lin. Módszernél alkalmazott kulcs többszöröse, de mindvégig állandó Pl. Br. Érték 3000 Hasznos élettartam 5 év Leírási kulcs 40% Évenkénti leírás: 1.év 3000 x 0,4 = 1200 2.év (3000 - 1200) x 0,4 = 720 3.év (3000 - (1200

+ 720)) x 0,4 = 432 4.év (3000 - 2352) x 0,4 = 259 5.év (3000 - 2611) x 0,4 = 156 Összesen 2767 Megmaradt nettó érték:3000 – 2767 = 233 A leírási kulcs megállapítása A nettó érték alapján történő leírásához az állandó értékű amortizációs kulcs kiszámítása: (1 - n maradványérték ) x 100 bruttóérték n= hasznos élettartam Pl. beszerzés 1000 Maradv.é Haszn.élett 100 4 év 33 34  100   x100 = 44% Amort. Kulcs kiszámítása:1- 1 − 4 100   2) A termeléssel arányos écs.: az ásványvagyon kitermelése esetén merülhet fel alkalmazása Leírási kulcs meghat.: Nettó érték 0101-én Kitermelhető ásványvagyon mennyisége Tárgyévi écs.: év során kitermelt mennyiség x leírási kulcs Az écs elszámolásának korlátai:   Időbeli korlátok (csak immat. javaknál)  Üzleti v. cégérték (5 év v ennél hosszabb)  Befejezett kísérleti fejlesztés ( 5 év v. ennél rövidebb)

 Befejezett alapítás, átszervezés aktivált értéke (5 év v. ennél rövidebb) Nem számolható el écs.:  Földterület, telek (kivéve, ha bányaműv., veszélyes hulladék tárolására igénybevett földterület, telek)   Erdő értéke után  Üzembe nem helyezett beruházásnál  A MÁR TELJESEN LEÍRT, A TERVEZETT MARADVÁNYÉRTÉKET ELÉRT ESZKÖZÖKNÉL Nem szabad terv szerinti écs-t elszámolni  Képzőművészeti alkotásnál, régészeti leletnél  Olyan kép és hang archívumnál  Egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során nem veszít, ill. értéke nő Csak a terv szerinti écs lesz écs.-i leírás!!!!! Terven felüli értékcsökkenés kell elszámolni, ha (1) Az immateriális jószág a tárgyi eszk. (hivatalos beruh) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke. 34 35 A terven felüli écs.-t mindig egyéb

ráfordításként kell elszámolni, nem számoljuk el écs.-i leírásként!!!! (2) A szellemi termék, tárgyi eszköz (ber. is) értéke tartósan lecsökken, mert  A vállalkozási tev. változása miatt feleslegessé vált  Megrongálódás, megsemmisülés, hiány következtében Rendeltetésének megfelelően nem használható, v. használhatatlan (3) A vagyoni értékű jog a szerz. Módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető (4) A kifejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósult tev.-et korlátozzák v. megszüntetik, ill. eredménytelen lesz Milyen összegű terven felüli écs-t kell elszámolni? (Mérlegkészítéskor érvényes piaci áron szerepelhet a mérlegben. Ha nem használható, értéke = 0.) Meghat. feltétel teljesülése esetén a korábban elszámolt terven felüli écs Összegét a vagyon meghatározásakor figyelembe kell venni, azaz VISSZA KELL ÍRNI!!!! Terv szerinti écs megváltoztatása Csak

a vállalkozás szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszközöknél van erre lehetőség, ha a tervezéskor figyelembe vett körülményekben lényeges vált. Köv be (a terven felüli écs-n kívül). Écs elszámolható: költségként ráfordításként Amortizációs politika: a szv.-i pol-ban ki kell alakítani az amortizációs politikát és ebben minden szabályozni, ami az écs.-i leírásra vonatkozik 35 36 Készletek értékelése Kiindulás: mi lehet bekerülési érték Vásárlás esetén: beszerzési ár Saját előállítás esetén: előállítási kts. A klt állandóan változik. Vannak növekedések és csökkenések A kül. időpontokban beszerzett v előállított klt beszerzési ill előállítási értéke/ára ELTÉRŐ LEHET. Kérdés: a klt felhasználásokat (csökkentéseket) milyen értéken, áron számoljuk? ⇒ Ez meghat. a záróklt értékét Eldöntendő, hogy milyen beszerzési áron, előállítási kts.-en értékeljük a

kül időpontokban, eltérő áron beszerzett, előállított, de RAKTÁRON maradt mennyiségeket. Elméletileg megoldható: minden felhasználást a klt-hez kapcs.-ó beszerzési áron v előállítási kts.-en számolunk De ehhez pontos megfigyelés szüks, ami a gyak-ban nehezen oldható meg. Mi a mego.? Szakaszos értékelés helyett folyamatos értékelés, a felhasználások esetén bizonyos feltételezések. Mego.-i lehetőségek:  Átlagáron való értékelés  Legutolsó beszerzési áron való értékelés (FIFO)  Legelső beszerzési áron való értékelés (LIFO)  Legmagasabb beszerzési áron való értékelés (LOFO)  Legalacsonyabb beszerzési áron való értékelés (HIFO) 36 37 Példa Tonna Ft/tonna 400 I.01 Nyitóklt 1000 I.20 Csökk 750 III.12 Növ 1000 V.19 Csökk 750 VII.10 Növ 750 X.25 Csökk 1000 XII.01 Növ 1000 450 480 500 1.) Átlagár alkalmazása:  A vásárlást beszerzési áron, az

előállítást előállítási kts.-en számoljuk  A csökkenéseket (felhasználásokat) pedig átlagáron állapítjuk meg. Mego. lehetőségek:  Szakaszos értékelési forma: az időbeli csökkenéseket mennyiségben tartjuk nyilván, az időszak végén az időszakra ÁTLAGÁR kerül kiszámításra  Folyamatos értékelési forma: minden csökkenést azzal az átlagárral kell számolni, amely a csökk időpontjáig kialakult ♦ Szakaszos értékelési forma: Az időszak rendelkezésre álló klt.-e: 1000+1000+750+1000 = 3750 t Az időszak klt csökkenései: 750+750+1000 = 2500 t Az időszak záróklt.-e: 3750 – 2500 = 1250 t Időszaki átlagár: 1000 x 400 = 400000 1000 x 450 = 450000 750 x 480 = 360000 1000 x 500 = 500000 37 38 Időszaki átlagár: 456 Ft/t 1710000 = 456 3750 Időszaki záróklt értéke: 1250 x 456 = 570000 Ft Adott időszak klt felhasználás értéke: 1710000 – 570000 = 1140000 ♦ Folyamatos értékelési forma A módszer

értékelése:  Árváltozások esetén a foly. átlagár módszer pontosabb záróklt-et ad  Ha az árak nőnek, titkos tartalék keletkezik (a mlg szerinti érték alacsonyabb lesz a bekerülési értéknél)  Ha az árak csökkenek, a mlg szerinti klt magasabb lesz a bek.értéknél, így felértékeli a klt.-et (értékvesztést kell elszámolni) 2.)FIFO módszer (First in – First out) Azt feltételezi, hogy először a kezdeti állomány, és az első szállításokat használják fel v. értékesítik és ezáltal a mlg fordulónapon meglévő mennyiségek az utoljára történt raktárba érkezésekből állnak Alkalmazható szakaszos és folyamatos FIFO módszer • Szakaszos értékelésnél a záróklt-et megbontjuk, hogy mely beszerzésekből származik • Folyamatos eljárásnál a beérkezések fogyasztásából indulunk ki. A módszer értékelése • A szakaszos és foly.-os FIFO módszer azonos eredményt ad(a szv Ált a FIFO módszert

alkalmazza, nem csak a klt.-eknél) • Árcsökkenés esetén a klt magasabb lesz, mint az utsó beszerzés (lehet, hogy értékvesztést kell elszámolni) • Árnöv. Esetén a kltállomány értéke kisebb lesz, mint az utsó beszerzési áron számított érték, vagyis leértékelheti a klt.-et 3.)LIFO módszer (Last in – first out) 38 39 Azt feltételezi, hogy először az utolsóként beszerzett állományokat használják fel vagy értékesítik úgy, hogy a mérleg fordulónapi állomány csak az elsőként beszerzett klt.-ekből tevődik össze. Alkalmazzák a szakaszos és foly.-os LIFO módszert Szakaszos: a fordulónapi klt.-et megbontjuk, hogy mikori beszerzésből származik Foly.-osnál minden mozgás után új klt összetételt kell megállapítani A módszer értékelése: • A két elj. ált eltérő eredmény ad • Árnöv. esetén a klt-et aláértékeli és így titkos (csendes) tartalékot eredményez • Árcsökk esetén felértékeli, így

értékvesztést kell esetleg elszámolni 4.)LOFO módszer (Lowest in – first out) Azt feltételezi, hogy az elszámolási időszakban először a legalacsonyabb beszerzési ill. előállítási kts-ű klt.-eket használják fel, értékesítik úgy, hogy a mlg fordulónapi értékben a legmagasabb értékű klt.-ek szerepelnek Alkalmazható szakaszos és folyamatos módszer. • Szakaszos elj.-nál a záróklt-hez hozzárendeljük a legmagasabb árakat • Foly.-nál minden mozgás után új klt összetételt kell megállapítani A módszer értékelése: • Árnöv. esetén a záróérték jól közelíti a beszerzési értéket, előállítási kts-et Így megfelel a realizációs elvnek • Árcsökk esetén a klt.-et felértékeli, így ért vesztés elszámolása lehet szükséges 5.)HIFO módszer (highest in – first out) Azt feltételez, hogy az elszámolási időszakban először a legmagasabb beszerzési v. előállítási kts-ű klt.-et használják fel,

értékesítik, így mlg készítéskor a klt érték a legalacsonyabb áru klt-éből tevődik össze. Alkalmazható a szakaszos és a folyamatos HIFO módszer • Szakaszosnál a záróklt megállapításához a legalacsonyabb értéket rendeljük • Foly.-nál minden mozgás után új klt összetételt kell megállapítani 39 40 Készletek értékvesztése • Ha a könyv szerinti érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a mlg készítéskor ismert piaci ár, akkor értékvesztéssel kell csökkenteni • Ha a klt v.milyen ok miatt nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, ill eredeti rendeltetésének • Ha a klt megrongálódott • Ha a klt felhasználása, értékesítése kétségessé vált • Ha a klt feleslegessé vált A MLG.-BEN CSÖKKENTETT ÉRTÉKEN SZEREPELHET (esetleg haszonanyag áron, hulladék értéken) Értékvesztés elszámolása mindig egyéb ráf.-t jelent a vállalkozási gyakorlatban Piaci érték > könyv szerinti érték

VISSZAÍRÁS Egyszerűsítési lehetőség: A fajlagosan kis értékű klt.-eknél az értékvesztés összege a vállalkozó által kialakított klt csoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható Ft-ban történő elszámolások: külföldi pénznem (valuta, deviza) Ft.-ra történő átszámítása. Cég vásárol: nemcsak belföldről import beszerzés Értékesítés lehet exportértékesítés Átszámítás: • • Általános szabály: • Vételi és eladási ár átlagán történik a deviza árf. Meghat-ával • MNB hivatalos árfolyamán számolunk Alkalmazható (különleges szabály): 40 41 • • Vételi árfolyamon történik akkor is ha eladás, akkor is ha vétel • Eladási árfolyamon történik független attól, hogy vásárlás v. vétel Speciális szabály/módszer: • Nem konvertibilis deviza: szabad árfolyamon történik az átszámítás Általános szabály: dönteni kell, hogy a 2 ált módszer közül

melyiket választja. Szv-i politika Elszámolások során: 1. Évközi elszámolás 2. év végi értékelés 1. Évközi elszámolás: Vétel esetén keletkezik külf.-i pénznemre szóló követelés Vásárlás esetén keletkezik külf.-i pénznemre szóló kötelezettség Átszámolás a teljesítéskor érvényes átlagáron v. az MNB árf-on történik Külf.-i követelés megérkezik: • Megjelenik az elsz.-i betéten forintban (vételi árfolyamon) • Ha a devizaszl.-án jelenik meg, a kiegyenlítéskor érvényes átlagárf v. MNB árfolyamon történik Kötelezettség: keletkezésekor érv. átlagárf v MNB árf kerül Kiegyenlítéskor: eladási árf.-on veszem meg kiegyenlítés ezen az árf-on Pü.-i teljesítéskor mindig el kell számolni az árfnyereséget ill veszteséget --------------------------------- Itt még az óra eleji jegyzet hiányzik!!! ---------------------Az eredménykimutatás formái: (EGK 4.sz irányelve alapján) • Összköltség eljárás

• Forgalmi költség eljárás Mind a kettő lépcsőzetes és mlgszerű. A kétféle eredmény =. Nyitómlg 2001.0101 Anyag 2000 P.eszk 2000 41 42 S.tőke 4000 A 4000 P 4000 Termék előállítás + értékesítés 10 db/2001-ben, kts-e 3000 (anyag 2000, bér + járulék 1000) Ért.: 5 db /2001, 500/db áron Árbevétel: 2500 Összköltség 3000/10 = 300/db Záróklt 10-5=5 12.31-én Zárómlg 12.31-én Anyag 0 P.eszk 1000+2500= Késztermék (5db) 5x300=1500 3500 5000 Eredmény = 1000 Az er.kimut választ ad arra, hogy az 1000 miből lett Összkts. elj Forgalmi kts. elj Mennyi az ért. Árbevétele? 2500 5x500=2500 2500 3000 Termelés kts.-ei (2000+1000) Saját termelésű klt változása 1500 Előállítás kts.-e 1500+2500 Előállítás üzemi hozama 2500 (ért kts.-e:5x300=1500) 3000 Üzemi ráfordítás 1500 1000 Üzemi eredmény 1000 3000=1500+1500 Eredménykategóriák 1 2 3 4 5 42 43 Adófiz. Köt 6 Osztalék, 7

részesedés 1. Üzemi (üzleti tev) er-e 2. Pü-i műveletek er-e 3. Szokásos vállalkozási er 4. Rendkívüli er 5. Adózás előtti er 6. Adózott er 7. Mlg szerinti er (mlg) Ami ez után marad, saját tőke. C) Eredménykimutatás összköltség eljárással Üzemi hozam Üzemi ráfordítás I. Ért. Nettó árbevétele II. Aktivált saját telj. Értéke III. Egyéb bev IV. Anyag jellegű ráf. V. Személyi jell. Ráf VI. Écs. Leírás VII. Egyéb ráf. A) üzemi eredmény = ü.hozam – ü ráf I. Ért nettó árbevétele ( § 72-75): belföldi ért. Nettó árbevétele + export ért árbevétele Tartalma: értékesített vásárolt és saját termelésű klt., teljesített szolg Árkiegészítéssel és felárral növelt ellenértéke (árat növelő korrekciók is) Mit nem tartalmazhat a nettó árbevétel? 43 44 1) Az értékesítésről kiszállított számlában adott engedmények összegét 2) Utólag adott engedmény helyesbítő

számlában rögzített összegét 3) Visszáru helyesbítő számlában rögzített összegét. II. Aktivált saját teljesítmények értéke ~: az értékesítésre nem került telj.-ek közvetlen önkts-én számított értéke - saját termelésű klt.-ek állományvált-a - saját előállítású eszk.-ök aktivált értéke (olyan értékesítések, melyeket nem is kíván értékesíteni – így állította elő, pl. házat épít magának) III. Egyéb bevételek ~: olyan, az ért. Nettó árbevételének részét nem képező bevételek, melyek a rendszeres tev. (üzletmenet) során keletkeznek és nem minősülnek sem a pü-i műveletek bevételének, sem rendkívüli bevételnek. Tartalma: § 77. Elszámolás szempontjából a csoportosítás lehetősége: 1) elsz. Pü-i rendezéskor, ha a mlgkészítés időpontjáig megtörtént 2) elsz pü.-i rendezés nélkül 3) kizárólag pü.-i rendezéskor elszámolható bevételek 4) mlgkészítés időpontjáig az

adóbevallásban kts.-ek ellentételezésére igényelt támogatás, juttatás összege 5) értékesítés alapján elszámolt összeg 6) mlgkészítés időpontjáig másik fél által elfogadott, visszaigazolt bevétel (pl. biztosító által) Az összkts. Elj Összeállított erkimut kts jellegű ráf-ai IV. Anyag jellegű ráfordítás Tartalma: 44 45 1) Anyagkts. (kts nem) 2) Igénybevett szolg.-ok értéke (kts nem) 3) Egyéb szolg.-ok értéke (kts nem) 4) Eladott áruk beszerzési értéke (nem kts. nem, ráfordítás) 5) Eladott (közvetített) szolg.-ok értéke (nem kts nem, ráfordítás) Anyagkts.: Igénybevett szolg.-ok értéke: Egyéb szolg.-ok értéke: ELÁBÉ: az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési értéke, növelve az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével, csökkentve a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. Eladott szolg.-ok értéke:

szolg, amit egy cég megvásárol, és azt változatlan formában továbbszámlázza, értékesíti (bek. értéken számít) V. Személyi jellegű ráfordítások ~: alkalmazottaknak munkabérként, a szöv. tagjainak munkadíjként elszámolt összeg a term. Személy tulaj (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetés, v.mint a bérjárulékok Összetevői: 1. bérkts 2. személyi jellegű kifizetés 3. bérjárulékok Havi bruttó bérösszeg B0 – levonások N0 nettó bér + közvetett ráf.-ok 45 46 Bérjárulékok: 1. nyugdíj és egészségbiztosítási járulék 2. eü-i hozzájárulás 3. munkaadói járulék 4. szakképzési hozzájárulás 5. minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amit a személyi jellegű ráfok v a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg (rehab Fogl-i járulék) VI. Értékcsökkenési leírás ~: - 50.000- alatti 1 összegben kifizetett teszk-ök,

vagyon értékű jogok és szellemi termékek esetén (terv szerinti) IV-
. terven felüli é.cs egyéb ráfordítás! kts.nemek között kerül elszámolásra Anyag jellegű ráf.-ok (5) Személyi jellegű ráf.-ok (3) Écs.-i leírás (1) Egyéb ráfordítás (1) Ktsnem szerinti elszámolás (7) Anyagkts Igénybevett szolg.-ok értéke Üzemi Egyéb szolg.-ok értéke ráfordítás Bérkts Személyi jellegű egyéb kif.-ek Bérjárulékok É.cs leírás Ráfordításként történő elszámolás (3) ELÁBÉ Eladott (közvetített) szolg.-ok értéke Egyéb ráf.-ok Egyéb ráfordítások 46 47 ~: olyan az ért. Nettó árbevételéhez közvetlenül v közvetetten nem kapcs-ó kif-ek és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tev. (üzletmenet) során merülnek fel és nem minősülnek sem pü.-i műv-ek ráfordításainak, sem rendkívüli ráf-nak Elszámolás szempontjából csoportosítás: 1. elszámolás pü-i rendezéskor 2. elszámolás pü-i

rendezés nélkül, ha a mlg fordulónapja előtt, de a mlgkészítés időpontjáig ismertté vált 3. pü-i rendezés nélkül, főként értékesítéssel összefüggő tételek 4. mlgkészítés időpontjáig az adóbevallásban szerepeltetett adók, illetékek, hozzájárulások bevallott, fizetendő összege 5. ért alapján elszámolt összeg (ért immatjavak és tárgyi eszközök közti elkönyvelést jelenti) üzemi hozamok összege 2.melléklet : I-III IV-VII. üzemi ráf hozam – ráf. A D) Eredménykimutatás forgalmi költség eljárással Ért. Kts-ei: közvetlen: azon termékek, szolgáltatások közvetlen kts-en számított értéke, amelyet az adott időszakban értékesítettek. A beszerzett és eladott áruk és szolg.-ok beszerzési árát vesszük figyelembe. - ért. Elszámolt közvetlen önkts-e (saját term-nél, szolgnál) Közvetett: - ELÁBÉ - Eladott (közvetített) szolg.-ok értéke kts.-ek, amelyeket nem lehet a termékhez

közvetlenül hozzárendelni. - Értékesítési, forgalmazási kts.-ek - Igazgatási kts.-ek - Egyéb ált. kts-ek 47 48 Új eredménykategória! Ért. Bruttó eredmény = ért Nettó árbevétele – ért Közvetlen kts-ei Adott időszak tevékenységének anyagjellegű, személyjellegű ráf.-a, écs.-i leírása együttesen 1500. Közvetett kts ebből 300 80%-át ért-e (adott időszakban) Egyéb bevételek: 200. Egyéb ráf: 100 Összkts. elj Forgalmi kts. elj Megnevezés 1000 értékesítés nettó árbevétele 1000 240 = 1500-1260 Aktivált saját telj.-ek értéke --- 200 Egyéb bevételek 200 1440 Üzemi hozam összesen 1200 1500 Költségek, ráfordítások --- (anyagjell., szem.jell, écs.- ileírás) --- Ért. kts.-ei (közvetlen + 960+300=1260 közvetett) 100 Egyéb ráfordítás 100 1600 Üzemi ráfordítás összesen 1360 -160 Üzemi, -160 veszteség 1500 = üzleti tevékenység eredménye veszteség 1200

(közvetlen) 80%-a 960 1200-960=240 300 (közvetett) Pü.-i műveletek eredménye Függ: a) Bevételek: 1. kapott (járó) osztalék, részesedés amit a cég a meglévő befektetés után kap 2. részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 3. befektetett pü-i eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 4. egyéb kapott kamat, kamat jellegű bevétel 5. pü-i műveletek egyéb bevételei b) Ráfordítások: 48 49 6. befektetett pü-i eszközök árfolyamvesztesége 7. fizetendő kamat és kamat jellegű ráf 8. részesedések, ép-ok, bankbetétek értékvesztése 9. pü-i műveletek egyéb ráf-ai „A” Kft. „C” Kft. ← „B” bt. 2000 ↑↑ ←2000 ← 25% 500 500 1500-ra csökken 1500-ra csökken 1. üzleti év végén az adózás utáni eredmény 400 e Ft 400/4000 = 10% 1. pontként elszámolni 2. következő év adózás utáni eredménye: -1000+4000-1000 = 3000 3000/4000 = 75% 25%-os tőkevesztés Rendkívüli bevételek és

ráfordítások ~: olyan eredménytétel, ami a vállalkozási tev.-től független, üzletmeneten kívül esik, tevékenységgel nem is áll oksági (közvetlen) kapcsolatban. Ide tartoznak azok a tételek, amelyeket a tv. Tételesen felsorol (§ 86) ÉVES BESZÁMOLÓ: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet ÜZLETI JELENTÉS: értékelést ad a vállalk. Műk-ről, bemutatva a vállalk Jövőbeni kilátásait (vállalk. Folytatásának elve, üzleti jelentés, kötelező tartalmat ír elő könyv!) Kisebb cégeknél egyszerűsítési lehetőségek EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Ez 3 mutató alapján dönthető el: 1. mlgfőösszeg 2. ért nettó árbevétele 3. foglalkoztatottak átlagos létszáma Különbség: az egyszerűsítettnek is 3 része van, de a mlg és az er.kimut sorai össze vannak vonva. kevesebb infó kieg mellékletben 49 50 Üzleti jelentést nem kötelező készíteni annak, aki egyszerűsített beszámolót készít. !! Mind a kettő a

kettős könyvvitelre épül. !! Nincs választási lehetőség (van ilyen) pl. Rt Csak éves beszámolót készíthet (függetlenül a 3 mutató eredményétől) EGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓ: egyszeres könyvvitelre, pénzforgalmi könyvvitelre épített. 2003.1231-ig lesz, utána megszűnik a társas vállalkozásoknál Alkalmazhatja: aki 2001.0101 előtt erre jogosult volt (cég nettó árbevétele <50 M Ft, vállakozási forma: Bt.) 1) egyszerű mlg 2) eredménylevezetés A mérleg tartalma A mérlegben eszközként kell kimutatni 1. Alapítás, átszervezés aktivált értéke A váll. tevékenység indításával, megfizetésével, jelentős bővítésével, átszervezésével (ide értve a kül. min bizt-i rendszerek bevételeit is) kapcsolatos költségek aktiválhatók Pénz 1000 1000 Költségek 1000 a, költség= tárgyév költsége b, több évre felosztják FONTOS!!! Az alapításszervezés aktuális értékéből még le nem írt összeg az osztalék

kifizetésénél korlátot jelent! (osztalékfizetési korlát) Leírás 5 év vagy rövidebb!!! 2. Kísérleti fejlesztés, kutatás aktivált értéke 50 51 Kísérleti fejlesztés közvetlen költségeit is állományba lehet venni akkor, ha azok a kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból megtérülnek 3. Vagyonértékű jogok Azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanokhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé -bérleti jog -használati jog -koncepciós jog -márkanév -licencek -ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok 4. Szellemi termékek -a találmány -iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta -szerző jogvédelemben részesülő szoftver védelem -egyéb szellemi alkotások -a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a from-how és a gyárt. elj, a védjegy 5. Üzleti vagy cégérték (goodwill) Cégvásárlás esetén

a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek érétkével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb Készpénz 80 80 A Kft. B Kft. 80 100 40 60 eszk. forr saját tőke 80 80-60=20⇒cégérték befekt. 1000 Köt. 40 80 40 Negatív üzleti vagy cégérték 80 helyett 50⇒50-60= -10 80 kp 50 befek. 100 pénzeszk. 30 Köt. 40 s.tőke 80 51 52 bef. 100 130 köt. 40 passzív 10 130 a, az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt írjuk le b, negatív cégértéket halasztott bevételként passzív időbeli elhatárolásként számoljuk el, és bevétellel szemben szüntetjük meg az elhatárolást 6. Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen szállítóknak átutalt levonható előzetesen felszámolt általános forgalmi adót nem tartalmazó- összeget 7. Immateriális javak

értékhelyesbítése Vagyoni ért. jogok és szellemi termékek piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet mutatható ki ilyen címen, ha a vállalkozó úgy dönt! Könyvvitel B° 100 Écs. 60 40 50 40 piaci ár 30 30<40 40 10 50 piaci érték 50>40 10 TÁRGYI ESZKÖZÖK 1, Ingatlanok értéke a kapcsolódó vagyoni jogok a rendszerűen használatba vett földterület és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek -földterület -telek, telkesítés -épület -épületrész -egyéb építmény -üzemkörön kívüli ingatlanok, ill. ezek tulajdoni hányada -ingatlanhoz kapcsolódó jogok (függetlenül, hogy vásárolták vagy a váll. állította elő, ill saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósult meg) • földhaszon • haszonélvezet • használat • bérleti jog • szorgalmi jog 52 53 • • az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő hozzájárulások

megfizetése alapján szerzett használati jog (pl. víz és csatorna, gázhálozat, villamos fejlesztési hozzájárulás) egyéb jogok 2, Műszaki berendezések, gépek, járművek a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a váll. tevékenységét 3, Egyéb berendezések, járművek, felszerelések ezek az eszközök a váll. tev-ét közvetetten szolgálják 4, Tenyészállatok azok a haszonállatok, amelyek több éven keresztül szolgálják a vállalkozás tevékenységét 5, Beruházások, felújítások tárgyi eszközök, amelyek még nem kerültek aktiválásra 6, Beruházásokra adott előlegek a beruházási szállítónak az importálását végző váll.-nak az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékjog eladójának ilyen címen 7, Tárgyi eszközök értékhelyesbítése piaci ár >könyv szerinti értéknél az 1-4. mérlegsorra vonatkoztatva itt kell kimutatni a különbözetet BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1, Tartós részesedés

kapcsolt váll.-ban A kapcs. váll-ban lévő tul-i részesedéseit jelentő, tartós befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget bizt. befektetéseket kell itt kimutatni (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) Kapcsolt vállalkozás: Az anyavállalat és a leányvállalat közös vezetésű váll., társult váll 2, Tartósan adott kölcsön kapcsolt váll.-ban Ez azokat a pénzkölcsönöket, tartós bankbetéteket tartalmazza, amelyeknél a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes. 53 54 2000. jan1-én tartós bankb 1000 2 évre szól 2001. dec31-i mérlegben pénzeszk.pénzbetét 2001. 01 01 3 év futam 3000 fizetés 2002.0901 1000 2003.0901 1000 2004.0831 1000 3, Egyéb tartós részesedés Minden olyan tul.-i részesedést jelentő befektetés, amelyet nem lehet besorolni a 1, mérlegtételbe 4, Tartósan adott kölcsön egyéb részesedés viszonyban

álló vállalatban Azok a tételek, amelyek a 2, mérlegtételhez nem sorolhatók be és egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal vannak (pénzkölcsönök, tartós bankbetétek) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalatok Gt., ahol az anyaváll vagy annak leányváll 5, Egyéb tartósan adott kölcsön A nem részesedési viszonyban levő adóssal szembeni pénzkölcsön és tartós betétet kell itt szerepeltetni 6, Tartós hitelviszonyt megtest. Értékpapírok Azokat a bef. célból besz értékpapírokat kell itt kimutatni, amelyek lejárat, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes és a váll. azokat a tárgyévre ???? 7, Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítés A tartós betéti részesedést jelentő bef.-eket (tartós rész) a váll piaci értéken értékelheti. Ha él ezzel a lehetőséggel, úgy a bekerülési érétket meghaladó piaci értéket kell kimutatni. FORGÓESZKÖZÖK Ha az eszköz nem tartósan, egy évet

nem meghaladóan szolg. a váll tev-et I. II. III. IV. Készletek (1. anyagok, 2 bef) Követelések Értékpapírok Pénzeszközök 54 55 KÉSZLETEK A váll. tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolg olyan eszk a, amelyeket a rendszeres üzl. tev keretében értékesítési céllal szereztek be és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban, maradnak, bár értékük változhat b, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen term., félkész term) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban érétkesítésre várnak (késztermékek) c, amelyek az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhaszn. (anyagok) Készletekre adott előleg A száll.-nak ilyen címen átutalt- levonható előzetesen felszámolt ÁFA-t nem tartalmazóösszeg KÖVETELÉSEK Azok a különféle fizetési igények, amelyek valamilyen szerződéses

jogviszonyból következik hitelviszonyt megtestesítő ép. tulajdoni részesedést jelentő befektetett értékesítésekhez, kölcsönnyújtáshoz előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak II. KÖVETELÉSEK Követelés áruszállításból és szolgáltatásból VEVŐK Termékértékesítésből, szolg. Nyújtásból származó,a vállakozás által már teljesített, a vevő által elismert követelés. de nem kapcsolt vállalkozással ill egyéb részesedési viszonyban álló vállalk.-sal szemben Vevőkövetelés 100 Árbevétel 100 55 56 Vevő kapcsolt vállakozással szemben Vevőkövetelés vevő kiegyenlíti T elsz.b, K Vevőköv nem fizet, hanem váltót ad váltóköv. A vevőköv Helyett Váltóköv.-ek között csak a nem részesedési viszonyban levő adóssal szembeni váltóköv-t szabad kimutatni leszámítolásig, átruházásig, pü.-i rendezésig az elfogadott, elismert összegben kell szerepeltetni. (kiváltott

követelés összegében) Váltóköv. névérték: 120 XII. 01, lejárat következő év I31 (Előzőhöz) Váltókövetelés 120 Vevőkövetelés 100 Kamat = 20. 120-100=20 2 havi (dec., jan) AKTÍV VÁLTÓ amit én kapok Aktív időbeli elhatárolás A.ielhat 10 10 (3) Kapott kamat 10 20 (3) Elsz.b (2) 120 Váltóköv. Ny 100 100 (2) 56 57 5. Egyéb követelés 1. munkavállalói tartozás 2. visszatérítendő adó 3. igényelt, de még nem telj Támogatás 4. rövidlejáratú kölcsönadott peszk 5. nem részesedési viszonyban levő adóssal szembeni követelés 6. tartósan adott kölcsönből az éven belüli esedékes részlet 7. peresített (pü-ileg rendezett) követelés A szolgáltató cég, B irodaház A ablakot tisztít B nem fogadja el, mert piszkos maradt A nem számolhatja el perel döntés fizessen, de nem fizet. Csak akkor van teljesítés, ha B fizet III. ÉRTÉKPAPÍROK 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban: részvény, üzletrész, vagyoni

betét megvásárlása 1 éven belül eladja, árf.nyereséggel! (ez a cél) 2. Egyéb részesedés: részvény, csak nem kapcsolt, hanem egyéb vállalkozásban 3. Saját részvények, üzletrészek: a vállalkozás által visszavásárolt, tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések. 4. Forgatási célú, hitelviszony megtestesítő értékpapírok: azok az ép-ok, amelyek hitelviszonyt testesítenek meg és éven belül beváltásra kerül, emiatt forgóeszközök között kerül kimutatásra kamatbevétel v. árfolyamnyereség céljából, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak. Ált. jell: • Forgatási cél • Átmeneti tartózkodás • Vagy hitelviszony, • Vagy tulajdonosi részesedést testesít meg Rt. 10 részvény 1000 értéken J.tőke 57 58 (2/b) 2000 10.000 Visszavásárolhatja saját részvényeit is 850/ részvény áron vesz 2 db-ot. Elsz.b Saját részvény 1700 1700 1700 (2) R. bevétel Rendk. Ráf (2) 1700 2000

(2/b) (1) Értékesíti (1 éven belül) (2) Bevonja csökken a jegyzett tőke (r.bev és a r ráf-t érinti amennyi a visszavásárlási érték -1700) IV. PÉNZESZKÖZÖK 1. Ptár, csekk 2. Bankbetét Cash, elektronikus pénzeszköz, csekk, bankbetét FORRÁS D,E,F,G) D) Saját tőke: I. J.tőke 58 59 II. J., de be még nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. MSZE I.és III mint a tulajoktól származó, véglegesen átadott vagyon (pénzbeni betét, apport) Rt., 10 db, 1000 névértéken, kibocs Árf: 1100/db Jegyzett tőke: 10x1000 = 10.000 1100-1000 = ÁZSIÓ tőketartalék része 11.000 tőketartalék: 10 x 100 = 1000 Nem lehet a kibocsátás < névérték!!!!!!!! IV. és V tevékenység során az adózott eredményből ottmaradó összeget mutatja ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY - ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ADÓZOTT EREDMÉNY - OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS MSZE következő

évben eredménytartalékban lesz VI. piaci hatás miatt jelenik meg VI. = értékhelyesbítés (összegben) – immat javak, t eszközök II. Jegyzett tőkeét nem kötelező egy összegben befizetni Még nem működő vagyon V. A tőketartalékból ill az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magába. Eredménytartalék: 1000 Átszervezés aktivált értéke: 1200 lekötött tartalék (osztalékfizetésnél nem vesszük figyelembe) = 1000 (minimum annyi, mint az alapítás, átszervezés még el nem számolt része) Eredmény/ Céltartalék (1) várható kötelezettségekre (kötelező) (2) jövőbeni kts.-ekre (lehet képezni) 59 60 (3) egyéb kts.-ekre Mindig eredményszűkítést jelent egyéb ráf.-sal szemben képezzük - jogszabélyban meghatározott garanciális köt. - korengedményes nyugdíj - végkielégítés miatti fizetési kötelezettség - környezetvédelmi kötelezettség (2) Céltartalék

várható kts.-ekre fenntartási kts, átszervezési kts, időszakonként jelentkező körny.védelmi kts KÖTELEZETTSÉG Azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amiket a másik fél már teljesített, a vállalkozó elismert, elfogadott. A elad anyagot B-nek. A: Vevőkövetelés 100 Árbevétel 100 B: Anyag 100 Szállító 100 60 61 a) Hátrasorolt kötelezettség: alárendelt kölcsöntőke. 5 évnél hosszab lejáratú kötelezettség, és jellemző, hogy a kiegyenlítés szempontjából az összes többi köt. után kerül kiegyenlítésre. b) Hosszú lejáratú kötelezettség: - H.l kapott kölcsön - Átváltoztató kötvény - Tartozás kv. kibocsátásból - Beruházási és fejlesztési hitel c) Rövid lejáratú kötelezettség: - R.l kölcsön - R.l hitel - Vevőktől kapott előleg - Kötelezettség áruszáll.-ból és szolgáltatás-ból (szállítók) -

Váltótartozás - R.l köt kapcsolt vállalkozással szemben - R.l köt egyéb vállalkozással szemben - Egyéb r.l köt A: Váltóköv. 100 Árbevétel 100 B: Anyag 100 Szállító 100 (2/a) 100 Váltókibocs. XI1-jén, lejárat II28 Névérték: 120 (100, 20 kamat 4 havi 2 havi ide) V.tart 120 Fizetendő kamat 20 10 61 62 A.ielhat 10 (3) a ténylegesen befolyt összegben kell a mlg-ben (ÁFA-val) szerepeltetni a szerz. Szerinti teljesítést követő elszámolásig, az előleg visszautalásáig, ill. egyéb bevételként történő elszámolásig. (5) ha a köt. fizetendő összege > kapott összeg, a visszafizetendő összeget a mlg-ben a váltótart. Között kell kimutatni a visszafizetés időpontjáig Visszafizetendő kamat aktív időbeli elhat. között kell kimutatni Egyéb rövid lejáratú kötelezettség Itt kell kimutatni a m.vállalókkal, a kts.vetéssel, az önkormányzatokkal kapcs. elszámolásokat, valamint a jogerős határozattal

előírt kötelezettségeket is. KÉSZÍTETTE: GERZANICS FANNI 62