Jogi ismeretek | Római jog » Római jog jegyzet, 2004

Adatlap

Év, oldalszám:2004, 148 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:185
Feltöltve:2009. április 09
Méret:1003 KB
Intézmény:Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomyányi kar Római Jog jegyzet Írta: Ismeretlen - Órai jegyzet - Megtalálta és Netre vitte: Sajt 1 DE REBUS (A DOLGOKRÓL) 3 rész: - tulajdoni viszonyok (dologi jog) - öröklési jog - kötelmi jog TULAJDONI VISZONYOK I. A DOLGOK (res) Fogalma: 1. Természetes értelemben (nem jogi szempontból) a fizikai (természetes) világ érzékszerveink útján egymástól elkülöníthető részei 2. Azok a testi dolgok, amelyek érinthetőek (“qui tangi possunt”) 3. Jogi értelemben azok a fizikai kiterjedésű képződmények, melyek jogviszony tárgyai lehetnek, amelyeken tulajdon állhat fenn. Jogviszony lehet: - emberek és dolgok közötti - emberek és emberek közötti - jogilag szabályozott társadalmi viszony!!! NEM DOLGOK (jogviszony tárgya nem lehet) A. Jellegüknél fogva emberi uralom alá SOHA nem vonhatók: - égitestek - tengerfenék - szabad ember teste (rabszolgáé igen) B. Dologalkatrész Felismerhető, de

elvesztik önálló jogi sorsukat a fődologba bekerülve (pl.: kabát gombja). A dologalkatrész jogilag osztja a fődolog sorsát, nem bír önálló jogi élettel “ Dominus membrorum suorum nemo videtur” = Senki sem tekinthető a testrészei tulajdonosának (Ulpianus) C. Dologösszesség (universitas rerum distantium) A dolgok forgalmi egysége, fizikai egység nélkül. Több önálló dolognak egy gyűjtőfogalom alá vonása anélkül, hogy a dolgok önállóságukat elveszítenék. (pl: nyáj, könyvtár) D. Testetlen dolgok (res incorporalis) vs testi dolog (res corporalis) Nem tekintették dolognak. Nem érezhetők és érzékelhetők, de a vagyonba beletartoznak (pl.: haszonélvezet, követelés, pénz, örökség) 2 II. VAGYON (egy vagyoni központ körül megtalálható javak; a vagyont terhelheti vmi) Elnevezései: a, familia pecuniaque – családi vagyon b, bona – javak c, peculium – különvagyon (a családfőhöz tartozik, csak haszonélvezetre vagy

katonáskodásra adhatta ki; később a magánvagyonra vonatkozó szabályok irányadók) d, patrimonium – apától származó vagyon e, facultates – lehetőségek Fogalma: Egy illető személyt az adott pillanatban megillető jogok és kötelezettségek összessége (pénzben is kifejezhető). Fajtái: A. aktív vagyon: ha a jogok vannak túlsúlyban B. passzív vagyon: ha a kötelezettségek vannak túlsúlyban III. A DOLGOK OSZTÁLYOZÁSA A mai magyar jogban is meg van. 1. RES IN PATRIMONIO – RES EXTRA PATRIMONIUM a, Res in patrimonio A magánvagyonba tartozó dolgok. (emberi uralom alatt levő dolgok) b, Res extra patrimonium A magánvagyonon kívül lévő dolgok. Olyan emberi uralom alá vonható dolgok, amelyek oly nagy tömegben fordulnak elő a világban, hogy kizárólagosan emberi uralom alá a maguk egészében nem vonhatók. Res omnio = mindenki dolga - Aer (levegő) - Folyóvíz - Tenger - Tengerpart - Esővíz 3 Ezeket mindenki használhatja (res omnium), de

kizárólagos emberi uralom alá nem vonhatók (ami nem jelenti azt, hogy bizonyos részeiket nem lehet emberi uralom alá vonni). 2. RES IN COMMERTIO – RES EXTRA COMMERTIUM (Forgalomképes dolog) (Forgalomképtelen dolog) 1. Res in commertio Forgalomképes dolog, el szabad adni. A forgalomképtelennél fel nem sorolt dolgok tartoznak ide. 2. Res extra commertium Forgalomképtelen dolog, eladása tiltott. Különböző törvényi szabályozás miatt a kereskedelemből kivont (vagy be nem került) dolgok. Fajtái: 1. Isteni jog alá tartozó dolgok (res divini iuris) a, Res sacra Azok a dolgok, amelyek a római nép akaratából az isteneknek lettek felajánlva, mégpedig valamilyen elöljáró vezetésével. (Pl: templom, templomi tárgyak, oltár) Ezek megsértése közbűntett (sacri legium). b, Res religiosa (temetkezési hely) Az alvilág isteneinek vannak szentelve (pl.: sírhely, s az ezzel kapcsolatos tárgyak) Ez alól a szabály alól a rabszolga sírja sem kivétel,

viszont az ellenség sírját nem vonják e minősítés alá. c, Res sancta (sérthetetlen dolgok) Istenek védelme alatt állottak, nem vallási jellegű tárgyak, ezek megsértése közbűntettnek minősült (pl.: városfalak, városkapuk) 2. Emberi jog alá tartozó dolgok (res humani iuris) Nem forgalomképesek. Mindenki használhatta, de nem volt magántulajdon (pl: államközösség dolgai). a, Res publica 4 Közhasználatú dolog, a közösségek tulajdona (pl.: közutak, közterek, fürdők, vízvezetékek, küzdőterek, amphiteatrumok). b, Res privata Magándolog, mindaz, ami nem volt közdolog. RES NULLIUS (senki dolga): különleges dolog. Senki vagyonába nem tartozik, de mindenki számára hozzáférhető. Pl: halak, vadak, madarak (Res communes omnium = mindenkit megillető dolog) 3. RES SIMPLEX – RES COMPOSITA (Egyszerű dolog) (Összetett dolog) A. Res simplex (egyszerű dolog) Amely természeténél fogva egységes (pl.: egy ló, alma) B. Res composita

(összetett dolog) Fizikai és forgalmi egysége van, alkatrészekből tevődik össze és az összetétel során válik egységes dologgá (pl.: ház, ruha, autó) Alkatrész (accessio): elveszti önálló jogi sorsát, osztja a fődolog sorsát. Fajtái: a, res principalis (fődolog) Fődolognak tekintendő ami a legjobban kifejezi magát a dolgot. Az összes többi alkatrész Az, amely legjobban megtartja jellegét, amely a legjobban kifejezi a dolog gazdasági célját, értelmét (pl.: telek) b, Pertinentia (tartozék) Önálló jogi sorsot él, de általában egy fődolog jobb kihasználására hivatott, amelynek rendeltetése a fődolog jobb gazdasági kihasználása. Jogilag önálló, vita esetén nem osztja a fődolog sorsát. Nem alkot egy dolgot a fődologgal (pl.: hegedű vonója, kép kerete) c, Instrumentum (felszerelés) Általában mezőgazdasági ingatlanokhoz tartozó felszerelést jelent, rendszerint a fődologgal adják. Hasonló mint a tartozék, de a tartozék

egy valami, az instrumentum több mindent foglal magába. (Adott szituációban egy gazdasági közösségben megtalálható dolog) Közös név alá foglalt több olyan dolog, amelyek a maguk összességében egy bizonyos másik dolog szolgálatára vannak rendelve (pl.: ház, fürdő, stb felszerelései) 5 4. RES DIVISIBILIS – RES INDIVISIBILIS (Osztható dolog) (Oszthatatlan dolog) Res divisibilis Azok a dolgok, amelyek a megosztás után megtartják eredeti jellegüket, s csak arányosan értékcsökkentek, aránytalan állagsérelem vagy értékcsökkenés nélkül részekre bonthatók (pl.: egy 2 kilós kenyér fele lehet, de 1 pár cipő, rabszolga, szobor nem osztható). 5. GYÜMÖLCS (FRUCTUS) A. Fructus naturalis – Természetes gyümölcs Egy anyadolognak (annak sérelme nélkül), annak értékcsökkenése nélkül, időszakonként visszatérő hozadéka. Pl.: -- fának a gyümölcse -- tehénnek a teje -- birkának a gyapja Kiterjesztő értelemben ilyen volt a

bánya kitermelése, az erdő irtása, ha nem rablógazdálkodás (nem vágom ki az egész erdőt) – anyadolog sérelmével, de időszaki hozamot ad, amely mindig a tulajdonost illeti meg. A rabszolganő gyermeke nem gyümölcs!!! “Partus ancilae in fructum non est.” Gyümölcs fajtái: 1. Függő (fructus pendens) 2. Elválasztott (fructus separatus) 3. Beszedett (fructus perceptus) a, Meglévő (fructus extans) b, Elfogyasztott (fructus consumptos) 4. Beszedni elmulasztott gyümölcs (fructus non perceptus) Beszedendő (fructus pecipiendi) B. Fructus civilis – jogi gyümölcs A gyümölcs mintájára keletkeztetett (de jogszabály útján). Valamilyen vagyon hozadéka. Olyan hasznot hajtó dolog hozadéka, ami időszakonként keletkezik. Pl.: pénz kamata ház bére 6 6. RES MOBILIS – RES INMOBILIS (Ingó dolog) (Ingatlan dolog) A. Res mobilis (ingó dolog) Ami nem ingatlan. Ingatlan a telek, a hozzá való tartozékkal egy körülhatárolt állapotban Minden más

ingó. (Ingatlan a telek és minden, ami azzal szorosan összefügg.) Res se moventes (önmagát mozgató dolog) --> Pl.: állatok, rabszolga Az ingó dolgok közül önállósítják. B. Res inmobilis (ingatlan dolog) Egy adott területnek minden oldalról körülhatárolt része lefelé és fölfelé addig, amíg emberi uralom alá vonható. 7. RES FUNGIBILIS – RES NON FUNGIBILIS (Helyettesíthető dolog) (Helyettesíthetetlen dolog) A. Res fungibilis (helyettesíthető dolog) Az a dolog, amelyik súly, szám, mérték szerint vesz részt a forgalomban (pl.: bor) “Res, quae pondere, numero, mensura constant.” B. Res non fungibilis (helyettesíthetetlen dolog) Az a dolog, ahol az egyediség a döntő, mert a dolog egyedisége pótolhatatlan. Tehát nem a mennyisége, hanem az azonossága a döntő (pl.: kézirat, festmény, műkincsek, zenealkotások) 8. RES CONSUMPTIBILIS – RES NEC CONSUMPTIBILIS (Elhasználható dolog) (Elhasználhatatlan dolog) A. Res

consumptibilis (elhasználható dolog) Az elhasználható dolog rendeltetése, hogy egyszeri használattal megsemmisüljön (pl.: bor, sör, olaj). B. Res nec consumptibilis (elhasználhatatlan dolog) 7 Az a dolog, amely tartós használatot biztosít (pl.: asztal, ágy, szék) 9. RES MANCIPI – RES NEC MANCIPI (Nincs a mai magyar jogban!) A. Res mancipi Azok a dolgok, amelyek mancipatio útján voltak átruházva (+ in iure cessio) Gaius: “Mancipi res sunt, quae per mancipationem ad alium transferuntur.” a, Parasztgazdasággal kapcsolatos dolgok: - Fundus Italicus (itáliai telek) - Rabszolga - A telek megműveléséhez használt igásbarmok, melyek Itáliában honosak (pl.: ló, öszvér). b, Külteleki szolgalmak: - Iter (út, átjárás) - Via (gyalogút) - Actus (marhacsapás) - Aquae ductus (vízvezeték) - Aquae haustus (vízmerítés) B. Res nec mancipi Azok a dolgok, melyek mancipatioval nem, csak traditioval ill. In iure cessioval voltak átruházhatóak. Ide

tartozik minden, ami nem res mancipi. 10. RES CORPORALIS – RES INCORPORALIS (Testi dolog) (Testetlen dolog) A. Res corporalis (testi dolog) Érzékelhető, kézzel fogható. B. Res incorporalis (testetlen dolog) Nem fogható. Ide tartoznak a jogok és kötelezettségek (Az ÉRTÉK fogalmát lsd. később, a Kötelem, mint jogviszony c fejezetben) 8 TULAJDONJOG Kialakulása: Minden társadalmi rendszerben központi kérdést eredményezett. A tulajdoni kérdés elsődleges kérdés. Tulajdonjogról csak az állam kialakulásától kezdve beszélhetünk (Tulajdon már az ősközösségben is van!) Tértől, időtől független tulajdonjog nincs. A történelem bizonyos időszakában jelenik meg a magántulajdon. (ie IV-V sz) “Meum Esse = Enyém” fejezte ki a tulajdon lényegét. A magántulajdon kialakulása elsősorban ingóságokon keletkezett. Nagyon valószínű, hogy ez a jog elsőként ingók formájában jelenhetett meg. Erre utal az ősi tulajdonszerzési módnak, a

mancipationak, és a tulajdon ősi védelmének a rei vindicationak ránk maradt formája. Eredetileg ugyanis szükség volt a dolognak kézzel való megragadására, ami csak ingóságoknál képzelhető el. Rómában Romulus 2 jugherum földet adott mindenkinek. Ez házhely volt Csak telektulajdon alakult ki. Kb. A XII t t korára már a közföldek nagy része magántulajdonban van (közlegelők még nem!). Kr e 111 Lex Agraria bizonyítja, hogy innentől kezdve földmagántulajdon biztosan van. (ager privata) Tulajdon jelölése: - familia pecuniaque - Meum esse - Mancipium (magába foglalta a parasztgazdaság minden tárgyát) - Dominium (köztársaság kor vége) - Proprietas (principatus idején, ez már a kereskedelmi forgalomban lévő vagyontárgyakra is vonatkozik) - Manus Tulajdoni formák: 1. DOMINIUM EX IURE QUIRITIUM (quiritat tulajdon) (civiljogi tulajdon) Olyan tulajdon, amelyet római polgár római polgártól, mint forgalomképes dolgot szerzett. (honalapítók

tulajdona) 3 kritériumnak kellett megfelelnie: a, alanya csak római polgár vagy latinus lehetett (ius commercii) b, tárgya: csak forgalomképes dolog c, megfelelő szerzésmóddal szerezték 9 2. PRAETORI VAGY BONITAR TULAJDON “In bonis est” = a vagyonba beletartozik fogalomból ered (Teofilius). A dolog feletti civiljogi tulajdont a szerző nem szerezte meg, mert nem megfelelően szerezte. (Pl: ha valaki 500 rabszolgát vásárol traditioval) Actio Publiciana: elbirtoklással való tulajdonszerzés. A praetor úgy tekinti a vevőt, mintha az elbirtokolta volna a rabszolgát, eltekint az idő elteltétől, a vevő bonitar tulajdonos. (fictio) Vagyis: ha a római tulajdonnak a fenti három előfeltétele közül a megfelelő szerzésmód hiányzott, de valaki mégis elbirtoklás útján tulajdont keletkeztetett, ez esetben a praetor Actio publicianával in rem védelmet biztosított az elbirtoklónak, a csak leendő tulajdonosnak. Ezt a helyzetet nevezik praetori

tulajdonnak, az elbirtoklót bonitar tulajdonosnak. 3. TARTOMÁNYI TELEKTULAJDON Fictio szerinti eljárás. A meghódítottak földje populus Romanus tulajdonába ment át A föld tulajdonosa az állam. A tartományi telek tulajdonjoga az államé, ezért nem lehetett eladni De a possessio et usus fructus formát: - használhatja (uti) gyümölcsöztetheti (frui) eladhatja (vendi) átörökítheti (testamenti) elajándékozhatja (dandi) felszámolhatja (abuti) megterhelheti A tulajdon felett rendelkezési jog illeti meg, birtok és haszonélvezeti jog áll rajta fenn. Iustinianus: A tulajdon egy dolog felett fennálló majdnem teljes jog, melynek értelmében a tulajdonos a tulajdonával mindent megtehet, ami mások érdekét nem sérti. 4. PEREGRINUS TULAJDON A peregrinus személyiségét nem ismerték el, de meghagyták, hogy a saját joga szerint tulajdonos legyen (nem római tulajdon!!!). 212-ben a különbségek elvileg eltűntek. (Constitutio Antoniana – kivétel: peregrini

de limitii) Tulajdonjog Iustinianus: A tulajdon egy dolog felett fennálló majdnem teljes jog, melynek értelmében a tulajdonos a tulajdonával mindent megtehet, ami mások érdekét nem sérti. Egy dolog felett fennálló majdnem teljes JOG, amely a tulajdonosnak uralmi helyet biztosít, a dolog élvezetéből minden más személyt kizár (minden más személy tartózkodni köteles a tulajdonos zavarásaitól). 10 Azért majdnem teljes, mert a tulajdonnak mindig vannak korlátai. A tulajdon pozitív tartalmi elemei: 1. 2. 3. 4. 5. UTI – használhatom FRUI – gyümölcsöztethetem ABUTI – rendelkezhetem vele (meg is semmisíthetem) HABERE – vagyonomban van (bírhatom, zavartalanul nálam lehet) POSSIDERE – birtokolhatom (a tulajdonos civil possessor) (A szocialista jogban állami tulajdont nem lehet megsemmisíteni!) A tulajdon negatív tartalmi elemei (korlátok): -- Ha a fél saját maga korlátozza (pl.: szerződésben korlátozza a tulajdonos tulajdonjogát) –

idegen dologi jogot létesít a tulajdonjogon (pl.: szolgalmi, haszonélvezeti, zálogjog) -- Törvény által előírt korlátozások Ide tartoznak: 1. Közérdekű korlátozások: - hajóvontatásra fenntartani a partot - városi telken nem lehet temetkezni - hatvan lábnál magasabb házat nem lehet emelni (nem lehet a szomszéd elől elvenni a napfényt) - kisajátítás = publicatio, ha az állam közérdekből térítés ellenében vagy anélkül a tulajdonosnak ingatlanát elvonja - szolga házaspárt nem lehet szétválasztani - kiviteli korlátozás (bányászat, rabszolga, fényűzési cikkek exportja) - rabszolgákkal való kegyetlenkedés tiltása - rabszolga felszabadításának korlátozása - öröklés vagy adásvétel során tilalmazták a rabszolgacsaládok tagjainak egymástól való elválasztását - iter ad sepulchrum =sírhoz vezető út: átjárás akkor is megilleti a hozzátartozókat, ha az út idegen telken vezetne keresztül - fegyver és fenőkő kiviteli

tilalma a birodalom területéről államérdekből - lex sumptuaria: oktalan pazarlás, nők cicomázásának tilalma - az ásványi kincsek keresését a tulajdonos köteles volt tűrni telkén 2. Elidegenítési és terhelési tilalom - Pl.: A fundus dotalis italicust nem lehetett eladni (hozományba adott itáliai telek) 3. Szomszédjogok: bizonyos jogok, jogosítványok illetik meg, a telek egymás mellett való fekvéséből adódóan bizonyos jogi szabályozások jönnek létre - útbiztosítás (a telek végénél utat kell hagyni) - mezei telkek között 3 láb hagyása kötelező dűlőútnak - ha valaki határához fa nő és átnyúlik a másik telkére, akkor akinek a telkére nyúlik, az jogosult 15 láb magasságban levágni az ágat, de köteles eltűrni, hogy az ő földjére 2 naponként átjárhassanak a leesett gyümölcsökért. (A megyehatáron álló fa gyümölcsét fele-fele arányban osztják, a költségeket is.) 11 - egymás mellet lévő telek

tulajdonosai nem akadályozhatják meg az esővíz lefolyását CONDOMINIUM Alapszabály: egy dolgon egy időben csak egy tulajdon állhat fönn! De ez a tulajdonjog többek között oszolhat meg: ez a közös tulajdon. (Pl.: közös öröklés [consortium ercto non cito nevű alakzat, az örökösök vagyonközösségben maradnak], közös kincstalálás, dolgok összekeveredése) Feltétele: közös tulajdonosok között ne a dolog legyen megosztva, hanem a jog. Eszmeileg legyen megosztva: minden tulajdonos az egész dolognak tulajdonosa abban a részarányban, amely meg van határozva. Közös tulajdonosok tulajdonjoga az egész dolgon áll fenn, az őket megillető részarány erejéig (pro parte pro indivisio = részeik arányában, osztatlanul). Tehát csak a tulajdonjog oszlik meg közöttük, s így eszmei (intellectu) hányaduk ugyan van, ez azonban nem mutatkozik meg a valóságban (corpore). A tulajdonosokat részarányuknak megfelelően illeti meg a gyümölcsök szedése

(pro parte), ill. a terhek viselése Minden tulajdonos szabadon rendelkezik a saját részével, a dolog egészéről csak együttesen dönthetnek. Mindegyik tulajdonostársat megilleti a vétójog (ius prohibendi) a többivel szemben. E jogánál fogva ugyanis mindegyik tulajdonostárs tiltakozhat a másik rendelkezése ellen, és megakadályozhatja a tulajdonnal kapcsolatos változásokat. Még a többségi akarat, vélemény sem hatályosul a tiltakozási jog ellenére. Épp ezért az egész dolgot érintő rendelkezések (ügyletek) csak az összes tulajdonosok beleegyezésével érvényesek. A hasznokat úgy kell elosztani, amilyen arányban tulajdonostárs valaki. A rendelkezési jog tekintetében mindenkit megillet a rá eső rész. Bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon megszüntetését: Actio communi dividundo: (osztókereset) – tulajdonközösség felbontása A közös tulajdon megszűnése: 1. Ha osztható, akkor az eszmei hányadnak megfelelően

megosztják Pl.: földbirtok kimérése a felek között 2. Ha nem osztható, akkor licitálással, árveréssel a legtöbbet ígérő nyeri el a a tulajdonjogot. A befolyt összegen osztoznak részarányuknak megfelelően a volt tulajdonostársak. 12 3. Ha bérbe adják az egyik tulajdonostársnak, közösen osztoznak a bérdíjon részarányuknak megfelelően 4. Mérték (mensura) és időszakonkénti (temporibus) használat: a birtoklás kérdésében a bíró időbeliileg intézkedik (pl.: 1 évben A birtokol, 2 évben B) IUS ADCRESCENDI = növedékjog Elvileg minden, ami egy dologhoz kapcsolódik, az hozzánő (adcrescit) a dologhoz, növeli azt. A tulajdon az által lesz teljes, hogy a dolgon fönnálló tulajdon kiterjed a gyarapodásra, a részekre, a növedékekre is. Fajtái: Alluvio (sodorvány): a telek növekszik azáltal, hogy a folyó iszapot rak le Avulsio: a telken épült ház a telek növedéke. BIRTOK – POSSESSIO A tulajdon ismerete maga után vonja a birtok

ismeretét. Possessio = “képes” + “ülni” Látszatra hasonlít a tulajdonhoz, de éles különbség van: 1. Tulajdon: jogkérdés A tulajdon az enyém, akár nálam van akár nem 2. Birtok: ténykérdés A dolog nálam van, rajta hatalmat gyakorlok, függetlenül attól, hogy jogosan vagy jogtalanul (pl.: tolvaj ellop egy dolgot) Egy dolgot valaki ténylegesen a hatalmában, uralma alatt tart. 13 Az esetek többségében a tulajdonos birtokos is, a birtok a tulajdon látszata. A birtok az elvont tulajdonfogalom tényleges megvalósulása, a tulajdon látszata. A tulajdon jog, a birtok tény Amikor az ember olyan uralmi helyzetben van, hogy egy dolog hatalma, rendelkezése alatt tart. Látszatra hasonlít a tulajdoni viszonyhoz A birtoklásánál jogkérdés fel sem merül A tulajdonjog tényleges, külső megvalósulása a birtok. Előfordul azonban, hogy a kettő elválik egymástól. Birtoklásnál nincs utódlás, csak tényleges megragadásnál A birtok két fogalmi

eleme: “Possidet animo et corpore” 1. Animus possidendi (birtoklási akarat) 2. Corpus possessionis (a testi ráhatás tényleges lehetősége) Ennek a kettőnek együttesen kell meglennie. Nincs birtok, ha csak animus vagy csak corpus (pl.: a tolvaj bedobja az ablakon a dolgot) Átmeneti eset: valamely tényező időleges megszűnése nem jelenti a birtok megszűnését. Már a veteres regulákat dolgozott ki a birtokra nézve: a. Birtokolni csak testi dolgokat lehet (de: jogbirtok = iuris quasi possessio, pl: szolgalomnál az átjárás nem lehet testi dolog). b. Többen ugyanazt a dolgot egy időben egymás kizárásával nem birtokolhatják (de van közös birtok – osztott, osztatlan – a birtok szét van osztva a birtokosok között) c. Megosztott dolognak meghatározatlan részét birtokolni nem lehet Kétféleképpen lehet birtokolni: A. közösen birtokolnak = osztatlan közösség Mindannyian jogosak egyidejűleg ugyanazt a dolgot birtokolni. B. megosztva birtokolnak

Meg van osztva a felek között természetben – pro parte, pro indivisio. A birtok tény, amelyhez joghatások fűződhetnek. A birtok joghatása Két legfontosabb: 14 1. Birtokvédelem (első és legfontosabb): aki a dolgot ténylegesen magánál tarja A birtokos pusztán azon a címen, hogy birtokol bírói jogvédelemben részesül függetlenül attól, hogy jogosan vagy jogtalanul birtokol-e. Tolvaj birtoka is jogvédelmet nyer 2. Aki birtokol az egy idő után tulajdonos lehet Speciális eset: pusztán birtoklással elbirtoklom a birtok tulajdonjogát. Elbirtoklás – tulajdonkeletkeztető hatás. A birtokhoz fűződő joghatások története Már a XII t.t ismerte az usust (használat) (használattal való szerzés – de az usushoz hozzáfűzi a jogszerzést, az elbirtoklás útján való tulajdonszerzésnek nincs feltétele), de még nem tettek különbséget a használat és a birtoklás között. A hosszabb használat tulajdonjogot eredményezett. Ha valaki egy

dolgot békésen használ, ingó dolgok esetében 1 év, ingatlan esetén 2 év után tulajdonába kerül. Ez a birtoklás tulajdonjog keletkeztető hatása A birtokvédelem a Kr. e 2 században kezd kialakulni Praetori védelem: interdictumokkal (birtokvédelem interdictiális rendszere). Okai: - kisebb csatározások a földért - népesség szaporodása miatt a közföldek fogyása Következménye: A praetor kénytelen beavatkozni. Aki éppen birtokol védelmet kap interdictumokkal Kr u 2 század elejére teljes, komplex birtokvédelem alakul ki egy időben a birtok fogalmával. A birtokvédelemnél a tulajdonkérdést nem tisztázták, csak egy dolgot vizsgáltak: benne ül-e vagy sem. Iustinianusnál keresetrendszer alakul ki BIRTOK FAJAI (klasszikus jogászok dolgozták ki a birtok osztályozását) 1. JOGOS – JOGSZERŰTLEN A. Jogos birtok (possessio iusta) Ami a jogszabályoknak megfelelő módon, jogcímen van az illető személy birtokában, vagyis amit a birtokos a

fennálló jogrenddel nem ellentétesen tart magánál, amikor a birtoklás nem ütközik a fennálló jogrendbe. B. Jogszerűtlen birtok (possessio iniusta) Amiket nem jogszabálynak megfelelően tart magánál, a fennálló jogrenddel ütközik, még ha az illető személy nem is tud róla (pl.: a rablótolvaj birtoka) Ezek objektív fogalmak, függetlenek a birtokos tudatától (pl.: valaki tévedésből veszi el más holmiját). 15 2. JÓHISZEMŰ – ROSSZHISZEMŰ A jogtalan birtok lehet: A. Jóhiszemű (possessio bonae fidei) Ha nem tudom, hogy birtoklásom jogtalan, azt hiszem, hogy a birtokolt dolog az enyém, akkor más jogát nem sértem. B. Rosszhiszemű (possessio malae fidei) Ha tudom, hogy birtoklásom jogtalan, beleütközik a jogrendbe, akkor sértem más jogát. 3. HIBÁS – HIBÁTLAN A. Hibás birtok (possessio vitiosa) Amikor a szerző fél vi (erőszakkal), clam (alattomosan), precarioval (szívességi használatra bármikori visszavonásig) jutott a

dologhoz. A precariumba adott földeken azt értették, hogy a római gazdag polgár a cliensének földterületeket ingyenes használatra átenged. Ha felszólítják, hogy adja vissza a földet és nem adja vissza, akkor az a helyzet a precario. A hibás birtokos is kap birtokvédelmet, csak azzal szemben nem, akitől hibásan szerzett. A hibás birtok egybeeshet a jogszerűtlen birtokkal, de nem szükségszerű. Nem minden jogellenes birtok hibás is egyben. Ha a tulajdonos nem jogsegéllyel, hanem erőszakkal szerzi vissza jogos tulajdonát, akkor birtoklása hibás, de általában nem jogellenes. Ha egy dolog a tulajdonos beleegyezése nélkül van másnál, akkor a birtoklás nem hibás, de jogellenes. Tulajdonos csak akkor birtokolja saját jogát jogellenesen, ha más személy dologi jogi jogosultságát sérti (pl.: záloghitelezőét) B. Hibátlan birtok (possessio nec vitiosa) 4. AZ ELBIRTOKLÁSHOZ VEZETŐ BIRTOK – EGYÉB JOGKÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁRÓ BIRTOK A.

Elbirtokláshoz vezető birtok (possessio ad usucapionem) B. Más jogcímekre vezető birtok (possessio ad reliquas causas) Csak jóhiszemű birtokos tudja a dolgot elbirtokolni. 5. SAJÁT – IDEGEN A. Saját birtok Aki sajátjaként tartja magánál a dolgot. 16 B. Idegen birtok Aki a dolgot más részére, mások megbízásából tartja magánál, a birtoknak nem tulajdonosa. BIRTOKTAN A birtok két legfontosabb eleme: 1. Animus (birtoklási akarat) 2. Corpus (testi ráhatás) Két legjelentősebb elmélet felállítói: 1. Rudolph Jehring 2. Carl Savigny Ma általában a Jehring-féle az elismert, de korábban a Savigny-féle volt korlátlanul elismert és óriási hatású. JEHRING FÉLE BIRTOKTAN BIRTOK 17 POSSESSIO (birtok) Birtokvédelem DETENTIO (bírálat) Elbirtoklás részesíthető, megilleti: - Abszolút jogképesség hiánya Relatív res extra birtokközvetítő commertium detentorok tulajdonos jóhiszemű birtokos rosszhiszemű birtokos precarista

kézizálog hitelező sequester (vitás dolog őrzője) emphyteuta (örökhaszonbérlő) - haszonélvező - használó - haszonbérlő Abszolút: dolog forgalomképtelen jogképtelen személy birtokol Relatív: a detentorok nem tulajdonosok, de ténylegesen ők birtokolnak Tulajdonos: birtokvédelmet kap, legteljesebb tulajdon Jóhiszemű: actiot kap birtokvédelmére, mert birtokol Rosszhiszemű: ugyanez Sequester: ha egy dolog körül vita volt, azt egy 3. személy őrizte, ezért ő is birtokvédelmet kapott amíg a vita el nem dőlt Kézizálog hitelező: a zálogjog védelmére, a tulajdonossal szemben Örökhaszonbérlő: mivel szinte tulajdonos, birtokvédelem illette meg Precarista: szívességi haszonbérlő, amíg a dolog tulajdonosa nem kéri vissza dolgát, birtokvédelmet kapott A dolog kikerül a birtokos kezéből egy másik személyhez. A birtokos az marad, aki eredetileg volt Bírlaló lesz, aki jelen esetben hatalmában tartja a birtokot. Birtokvédelem: birtokol, a

birtokvédelem szempontjából birtokol az elbirtoklás szempontjából A praetori edictum döntötte el, hogy melyik jogcím kap védelmet. Önkényesen, belsőleg senki sem változtathatta meg a birtoklás causáját. Jehring: “A birtokvédelem joga” = ki a birtokos? 1. A birtokvédelem alapja a causa (milyen jogon tartja valaki magánál a dolgot), ezt pedig a törvény határozza meg (mely esetben ad birtokvédelmet, mely esetben nem). Szerinte a római jogban animus domini nincs 2. A birtok jogilag védett érdek, tehát alanyi jog (kap-e védelmet?). 3. A birtokvédelem jogpolitikai indoka: a birtok mögött álló tulajdonjog teszi lehetővé a birtokvédelem adását. SAVIGNY FÉLE BIRTOKTAN Savigny: “A birtok joga” (1803) = ki a birtokos és ki a bírlaló? 3 tétele: 1. A birtok és a bírlálat elválasztása. Birtokos az, aki ténylegesen is a hatalmában tartja a dolgot tulajdonosi akarattal, azaz animus domini-vel rendelkezik. 18 Bár egyszerűnek

tűnik, de számos forrásba ütközik, ugyanis sehol sincs animus domini a birtoknál (causa igen!). A tulajdonoson és a jó- és rosszhiszemű birtokoson kívül a többit nem lehet magyarázni. Savigny ezeket kivételnek tekinti, (derivatív) leszármazott birtoknak tekinti a tulajdonostól. 2. A birtok nem alanyi jog, hanem tény (factum). 3. A bírói birtokvédelem jogpolitikai indoka: birtokháborítás, birtokelvonás az delictum (bűncselekmény=vétség), tehát büntetendő. Birtokszerzés: ha arra alkalmas személy hajtja végre (corpus), animus meglétét nem követeli meg külön. BIRTOKSZERZÉS DETENTIO (naturalis possessio) tényleges birtokbavétel POSSESSIO (civilis possessio) tényleges helyzet + joghelyzet egyoldalú kétoldalú cselekménnyel cselekménnyel detentioval detentio automatikusan nélkül 1. Apprehensio 1 Traditio (megragadás) (átadás) 2. longa manus traditio 2. Contrectatio 3 symbolicus traditio 4. quasi traditio (kb. 90%) 1. Abszolút a,

jogképesség hiányának megszűnése b, forgalom képtelenség megszűnése 2. brevi manu traditio 3. constitutum possessorium Constitutum possessorium: a vevő szemszögéből vizsgálja a kérdést, a vevő megvesz egy dolgot és abban a pillanatban bérbe adja. DETENTIO (NATURALIS POSSESSIO) = BÍRLALAT Detentio (tényleges hatalom megszerzése): a források általában nem követelték meg az animus kifejezett hangsúlyozását (csak a posztklasszikus korban). Benne értették az illető személy animusát a megvalósult cselekményben. Csak detentor az a személy, aki olyan magatartást tanúsít, melyből félreérthetetlenül egyértelművé válik, hogy ő birtokos egyoldalú ténnyel. A tulajdonos kezéből kikerült dolog eseteit vizsgáljuk Egyoldalú cselekmény 2 formája: A. Apprehensio (megragadás) Megragadom önhatalmúlag, s így lesz meg a tényleges hatalom (pl.: egy állat elejtése, tanyáról való kiűzés) Erőszakos birtokbavétel, a dolog megragadása

félreérthetetlenül. B. Contrectatio (lopás) Bűncselekménnyel jutok a tényleges hatalomhoz. 19 Kétoldalú cselekmény 4 formája (a korábbi birtokossal együtt járhat el): A. Traditio (átadás): kézből kézbe való adás a, belső: felek megállapodása a birtokátadásra b, külső: a birtok tényleges átadása (kézből kézbe) B. Longa manu traditio: hosszú kézzel való átadás, rámutatás C. Symbolicus traditio: jelképes átadás (pl: egy pince kulcsa) D. Quasi traditio: mintha átadta volna, igazából semmiféle átadás nem történik Pl.: a bérlő így szerez tulajdonjogot a fa gyümölcsein, de ezt csak a volt tulajdonos akaratából tudja megtenni, tehát megállapodás eredménye. POSSESSIO (CIVILIS POSSESSIO) = BIRTOK Possessio (birtokjogosítvány, jogi birtok) megszerzése: Alapvetően a detentioval: aki egy dolog tényleges hatalmába kerül, az birtokos lesz. Az esetek többségében csak így lehet megszerezni. Birtokvédelemmel járó

possessio. Szerzésmódjai: A. Detentio (naturalis possessio) megszerzésével együtt automatikusan (az esetek 90%-a) B. Detentio (naturalis possessio) nélkül, nem veszi ténylegesen birtokba, a detentio már korábban meg volt! 1. Abszolút detentio a, Jogképesség hiányának megszűnése esetén Jogképtelen személy státuszváltozással jogképes lesz. Eddig csak bírlaló volt, most már birtokos is (Pl: a rabszolgát felszabadítják, a nála lévő dolgok a birtokában kerülnek.) b, Forgalomképtelenség (res extra commertium) megszűnése esetén Pl.: templomi tárgyak az illetőnél, ezeknek, ha forgalmon kívüli jellegét megszüntetik, birtokosa lesz Csak status változik, nincs causa változás. 2. Brevi manu traditio (rövid kezű átadás) Rövidített traditio (átadás), a birtokszerző már eredetileg is naturalis possessor volt. A birtoklás causája önkényesen nem változtatható, de közös megállapodás hozza létre. Causaváltozás: relatív detentio

esetén, a dolgot nem kell átadni, mert már nálam van. Pl.: a tulajdonos eladja a lovait a bérlőnek Ekkor kétféle aktus kell: egyrészt a bérleti viszonyt meg kell szüntetni, másrészt újra át kell venni a dolgot. DE a jog megelégszik azzal, hogy puszta megegyezés történik, ez létrehozza a birtokot. Valaki úgy szerez a dolog felett birtokot, hogy csak a traditio egyik elemét, a megállapodást valósítja meg. 3. Constitutum possessiorum Úgy lesz valaki birtokos, hogy hatalmat nem szerez, a dolog nem kerül hozzám. A dolog felett tényleges hatalmat egyátalán nem szerez. (Nem voltam, nem vagyok, és lehet, hogy soha nem is leszek naturalis possessor (detentor)). (Az abszolút bírlalatnál és a brevi manu traditionál már előzőleg meg van a detentio (naturalis possessio)!!!) A gyakorlatban semmi mozgás nem történik, csak a felek megállapodása hozza létre a változásokat. 20 Példa: A tulajdonos tanyáját eladja + kötnek egy megállapodást,

hogy az új tulajdonos az eredetinek bérbe adja a tanyát. Új tulajdonos = birtokos, régi tulajdonos = bírlaló Ha valaki úgy szerez birtokjogot, hogy egy pillanatig nincs a detentioba, egyátalán nem bírlaló: constitutum possessiorum. A két megállapodás kétféle causát teremt: - birtoklásra alkalmas causa az adásvételi szerződéssel - causa detentionis az eredeti tulajdonos javára A képviselet itt is lehetséges: Közvetlen képviselet azért lehet, mert a birtoknak 2 eleme van (jog és ténylegesség). Aki a birtokot megszerzi, abban a pillanatban detentor, de a megbízó lett abban a pillanatban a birtokos (possessor). Ezt már a klasszikus korban elismerte a római jog. A közvetett képviselet volt a bevett, megszokott Rómában, kivétel: birtokszerzés esete. Ha úgy jár el a képviselő, hogy a képviselt nem tud róla (csak elvi, de nem gyakorlati megállapodás), addig nincs birtokos, amíg az ügyletet jóvá nem hagyja. A képviselő a vételkor detentor

lesz Pl.: családgyerek különvagyona esetén a végzett gyümölcsei felett az apa birtokosi jogot szerez, ha nem is tud az ügyletről! BIRTOK MEGSZŰNÉSE DETENTIO animus + corpus animus megszűnése megszűnése POSSESSIO corpus megszűnése detentio detentio megszűnése megszűnésével nélkül 1. abszolút a, jogkép. megszűn b, forg. kép megszűn 2. constitutum possessiorum az eladó szemszögéből A birtok mindaddig fennáll, amíg mindkét eleme fennáll. Megszűnik, amint valamelyik eleme véglegesen megszűnik. Időlegesen szűnik meg a birtok, ha valamelyik eleme időlegesen megszűnik Detentio esetén: 1. Animo et corpore: animus és corpus megszűnése, pl: a rossz cipőt kiteszem a kukába, eladom a házat a, birtokos tudatosan elhagyja a dolgot b, birtokos átruházza a dolgot c, birtokos halála: az örökösöknek újra birtokba kell venniük a dolgot 2. Animo: animus megszűnése, valaki meghal. 21 3. Corpore: corpus megszűnése, elvesztem a dolgot,

a testi ráhatás megszűnik és maga után vonja a birtokjog elvesztését is. Possessio esetén: Jogom megszűnik, de a dolog tényleges birtokomban van. 1. Detentio (naturalis possessio) megszűnése esetén automatikusan megszűnik. 2. Detentio (naturalis possessio) megszűnése nélkül: a, abszolút detentio (bírlalat) - jogképesség hiánya: szabadból rabszolga lesz, de a ruhája nála marad - forgalomképesség hiánya: megszűnik a tárgy világi jellege, nincs birtokjog, de a testi ráhatás nem szűnik meg b, constitutum possessiorum Az eladó szemszögéből vizsgálva. (lsd fenn!) Eladó eladja a dolgot, megszűnik birtoka, köt egy causa detentiot, bérlő lesz, possessio megszűnt, detentio megmaradt, mert ő bérli a birtokot. BIRTOKVÉDELEM Interdicta retinendae possessionis (Birtokháborítás elleni interdictum) Interdicta recuperandae possessionis (Birtokvisszaszerző interdictum) 1. Interdictum uti possidetis (Ingatlanra) 1. Interdictum unde vi a, vis

cotidiana (egyszerű erőszak) b, vis armata (fegyveres erőszak) 2. Interdictum utrubi (Ingókra) 2. Interdictum de clamdestina possessione 3. Interdictum de precario A későbbiekben, miután kialakult a visszaszerző interdictum is, bizonyos átfedések jöttek létre. Kialakult az a helyzet, hogy a háborítás elleni interdictumok a visszaszerző hatályt is betöltötték. Birtokvédelem: TÉNYVÉDELEM, s nem jogvédelem! Ez az első és legfontosabb. A birtok ténye alapján a birtokos megvédettetik, függetlenül attól, hogy jogosan ül-e a birtokban vagy sem. Birtokper: mindig aki követel, az perel, nem a bent ülő birtokos. Nagyon gyors eljárás A praetor kialakította a birtok interdictumok rendszerét, így a birtokper interdictumos eljárás. Az elnevezése megmarad, de Iustinianus idején már peres eljárás teljesen. Alapelv: még a tolvaj, rabló is birtokvédelemben részesül. Aki a birtokperben alul marad, az indíthat petitorius pert (tulajdonjogot

eldöntő pert). Gyakorlat: amilyen a helyzet, azt kell valósnak elfogadni. A jogállamban a tulajdonosok nagy többsége birtokos is. A birtokper győztese a tulajdonos, őt védte meg a jog A birtok ténye csorbát szenved, ha nem nyeri meg a birtokló személy a birtokpert, ha birtoklása hibás (vitiosa possessio). 22 Engedmény a hibás birtokossal szemben: a birtokper abszolút hatályú per, de a hibás az relatív hatályú. Csak azzal szemben vezetett pervesztésre, aki ellen a hiba fennállt. Kivéve: vitiosa possessio esetén, a hibás birtokostól a nem hibás birtokos erőszakkal visszavehette a birtokot. A hibás birtokos is kap birtokvédelmet, csak azzal szemben nem, akitől hibásan szerzett. Tulajdonper: A birtokper után következik a tulajdonper. Bizonyítani kell a tulajdonjogot A birtokpernél a bizonyítás viszonylag könnyű, tényt kell bizonyítani. A tulajdonpernél a bizonyítás nehéz, itt a tulajdonjogot kell bizonyítani. INTERDICTA RETINENDAE

POSSESSIONIS (birtokháborítás elleni interdictum) I. Interdictum uti possidetis (ingatlan) Az ingatlanháborítás esetében egy másik személy nem akarta magának az ingatlant, de állandóan zavarta a benne ülőt. A zavart személy kérte a praetortól, hogy tiltsa meg a zavarást Ez az interdictum leegyszerűsített formája (interdictum simplex). Később visszaszerző hatályú lett. A birtokban ülő kéri (beperli) a másikat a nem zavarásra, de a másik azt mondja, hogy a felperes (aki pert indított birtokháborítás miatt) dobta ki a birtokából, tehát igazából őt, az alperest zavarják és kéri vissza birtokát. Ez az interdictum duplex, amikor mindkét fél alperes és felperes is egyszerre, más-más igény szempontjából, mivel két igényt perelnek. A per indításának nincs időbeli korlátja, visszaszerző hatálya igen kiterjedté vált. A per nyertese az, aki az interdictum kibocsátásának napján a másik féllel szemben hibátlanul birtokolt.

(Harmadik személy birtoklása nem lehetséges.) A hibás birtokostól vett birtok birtokosa nem hibás birtokos, ellene nem indíthat a zavaró pert. II. Interdictum utrubi (ingó) Visszamenő hatálya sokkal szélesebb körű. Ennek oka az, hogy az ingók könnyebben mozgathatók, mint az ingatlan. Speciális szabályok: A perdöntésben nem egy pillanatot, hanem egy hosszabb időt vizsgáltak. A per győztese az, aki az interdictum kibocsátásának napját megelőző 1 éven belül hosszabb ideig birtokolt hibátlanul. Példa: 2,5 hónap máj. 18 ↓ 1 év vissza az interdictum kibocsá- aug. 05 ↓ ellopják az aranyláncot 7 hónap okt. 10 ↓ a tolvaj eladja Titiusnak a lopott 23 máj. 18 ↓ meglátom Titiuson az én ellopott tásának napjától aranyláncot aranyláncomat elrohanok a praetorhoz, interdictumot kérek ellene A tolvaj teljesen kiesik, mert hibás birtokos. Vita csak Titius és közöttem

van Ezt az esetet vegyük teljesen tiszta ügynek. Mindketten hibátlanul birtokoltunk, tehát Titius birtokolta tovább a láncot, így a pert is ő nyeri Megoldások: Alapszabály: az nyeri a pert, aki az interdictum kibocsátásának napjától számított 1 éven belül tovább, HIBÁTLANUL birtokolt. Így előfordulhat pl.: A, X birtokol = 10 hónapig = hibásan Y birtokol = 1 napig = hibátlanul Ebben az esetben Y a nyertes. B, X birtokol = 10 hónapig = hibásan Y birtokol = egyetlen napig sem = ?! Egyik sem nyer, nem lehet eldönteni a pert, helyette tulajdoni pert kell lefolytatni. Iustinianus módosítása: változtatott e formákon, így az uti possidetis szabályait kellett alkalmazni ingókra és ingatlanokra is egyaránt, tehát a birtoklás az interdictum kibocsátásának napjától számít! Visszaállította a hibátlan birtok abszolút érvényét. INTERDICTA RECUPERANDAE POSSESSIONIS (birtokelvonási vagy birtok visszaszerzési per) Csak ingatlanokra vonatkozik! I.

Interdictum unde vi Erőszakkal szerzett ingatlan, 2 esete van: 1. 2. Egyszerű erőszak = vis cotidiana Fegyveres és csoportos erőszak = vis armata 1. Egyszerű erőszak (vis cotidiana) Az a személy indíthatta, akitől erőszakkal vonták el az ingatlant. Fegyvertelen erőszak: 24 1 éven belül indítható, az ellen is, aki már nincs benne a birtokban (túladott rajta). Ilyenkor csak kártérítésre megy a per. A dolog visszaadását és a károk kifizetését lehetett kérni, a dolgot ki kellett adni Exceptio vitiosae possessionis = hibás birtok kifogásával lehetett élni. 1 év után csak a gazdagodásra lehetett indítani, rendes keresettel, actio in factum el lehet perelni. Hibás birtokot erőszakkal vissza lehetett venni, de nem fegyveresen. Iustinianus eltörli a hibás birtok kifogását. Példa: Én pert indítok Titius ellen, mert kidobott a tanyából, de ő azt mondja, hogy azért dobott engem ki, mert előzőleg én erőszakot alkalmaztam vele

szemben. A pert Titius nyeri, mert hivatkozhat a hibás birtokra. A sértett személy, akivel ilyen történik, önhatalmúlag is visszaszerezheti a birtokot, ez jogszerű lesz. Károkat, gyümölcsöket meg kell térítenie Ha a pert 1 év eltelte után indítják, az már csak kártérítésre mehet, a birtok visszaszerzésére nem alkalmas (uti possidetist alkalmazzák ebben az esetben). 2. Fegyveres és csoportos erőszak (vis armata) Per 1 év eltelte után még 30 évig indítható. Nem lehet ekkor már viszont hivatkozni a hibás birtok kifogására, valamint nem lehet fegyveresen, önhatalmúlag visszafoglalni, csak bírósághoz lehetett fordulni (exceptio vitiosae possessionissal). Nincs semmiféle korlátozás. 3 különbség: - az erőszak fegyveres és csoportos - 1 év után még 30 évig indítható per - exceptio vitiosae possessio-ra nem lehet hivatkozni Iustinianus összefoglalta a kettőt: interdictum unde vi. Itt már nem lehetett a hibás birtok kifogással

élni, nem lehetett a birtokot önhatalmúlag visszavenni, bíróhoz kellett fordulni. Nincs határidő II. Interdictum de clamdestina Csak kb. 200 évig él a gyakorlatban, a köztársaság kor vége, császárkor eleje, azután kikopott a joggyakorlatból A klasszikus kori jogászok belevonták az interdictum unde vi-be. Clam = csellel, alattomosan, valaki háta mögött foglalják el birtokát. Ha a birtoknál úgy viselkedett valaki, mintha az övé lenne, ha valaki csellel jutott más birtokába, így lehetett visszaperelni + volt lehetőség az önhatalmú visszafoglalásra, ellenállás esetén bírósághoz kellett fordulni. Módosított szabályai: Kr. u I század után akinek így elfoglalják a birtokát, azt meg kell próbálni visszaszerezni Ellenállás esetén az interdictum unde vi szabályai szerint kell eljárni. III. Interdictum de precario A szívességi földhasználat megszüntetésére. Ha a precarista (a használó) nem hajlandó visszaadni azt a

tulajdonosnak, ezzel lehet perelni. 25 A dolog kiadására és kártérítésre vonatkozik. Ezzel lehetett visszaszerezni a precariumban lévő, de felhívásra vissza nem adott birtokot. TULAJDONSZERZÉS (Aquisitio) Kétféle tulajdonszerzési módot alakítottak ki. 1. Tankönyv szerint A. IUS CIVILE alapján csak a rómaiaknál B. IUS GENTIUM alapján minden népnél 2. Gaius szerint A. Eredeti tulajdonszerzés (acqusitio originaria) B. Származékos tulajdonszerzés (acquisitio derivativa) IUS CIVILE Származékos: - mancipatio - in iure cessio Származékos és eredeti: elbirtoklás (usucapio), ez nem csak Rómában lehetett, de Gaius miatt így osztják fel. IUS GENTIUM Származékos: - átadás (traditio) Eredeti: - foglalás (occupatio) - kincslelet (thesaurus) - dologegyesülés (accessio) - gyümölcsszerzés (fructus) - feldolgozás (specificatio) Eredeti tulajdonszerzés (acqusitio originaria) Aki megszerzi egy dolog tulajdonjogát, új tulajdonjogot szerez. Két

fajtája: a, Olyan dolog felett szerez tulajdonjogot, ami felett még nem áll fenn. Pl.: lelövök egy fácánt 26 b, Olyan dolog szerez tulajdonjogot, ami felett már állt fenn tulajdonjog, de új tulajdont, másikat szerzek. Pl.: diófából asztal Kivételek: -- Záloghitelező = tulajdonjogot ruház át, bár nem tulajdonos -- A fiscustól (államtól) vásároltak meg egy olyan dolgot, amely nem volt a fiscusé, a traditioval a vevő tulajdont szerez. Származékos tulajdonszerzés (acquisitio derivata) A jogutód a jogelőd jogait szerzi meg. A jogelőd auctor, a jogutód successor Ezt más szóval successionak is hívjuk. Ulpianus: “Nemo plus iuris ad alium transfere potest, quam ipse haberet” = Senki több jogot nem ruházhat át másra, mint amennyi saját magának van. Így biztosítja a tulajdonjog sérthetetlenségét. Két formája van: a, különös jogutódlás (singularis successio) A jogutód a jogelődnek egy vagy több, de mindig meghatározott jogát

szerzi meg. A ius civile és ius gentium tulajdonszerzések mind ide tartoznak. b, egyetemes jogutódlás (universalis successio) A jogutód a jogelődnek jogait és kötelezettségeit egy csapásra (uno ictu) szerzi meg. Pl.: - öröklés - árverési vevő - férj manusos házasságkor Egyéb tulajdonszerzési módok: - adiudicatio = bírói tulajdonszerzés - capitis deminutio egyes esetei - addictio = birtokba utalás - kisajátítás Megszűnik a tulajdonjog: - halál esetén - a dolog megsemmisülésével - elbirtoklással - a dolog átruházásával - a tulajdonjogról való lemondással A jog nem gyakorlása nem szünteti meg a jogot, KIVÉVE a szolgalom esetében. EGYES TULAJDONSZERZÉSI MÓDOK 1. Foglalás (occupatio) 27 Idegen, uratlan dolog birtokba vétele tulajdonszerzési szándékkal. Pl.: - madarak - halak - vadak - az ellenség dolgainak elfoglalása - tengerben keletkezett sziget birtokba vétele - az elhagyott dolog visszavétele Uratlan dolgok, mivel

természettől fogva uratlanok, nem voltak soha emberi uralom alatt. A római jog nem ismerte a vadászati jogot. A szelídített vadállat mindaddig nem lehet foglalás tárgya, amíg el nem vadul. A háziállat sohasem occupálható. Foglalás tárgyai lehetnek: A. res nullus (senki dolga) ☺ Vadállatok: Mindaddig nem lehet occupálni, amíg az el nem veszti hazatérési ösztönét. Ha elszabadul, visszanyeri természetes szabadságát, megszűnik rajta a tulajdonjog. Azé a vad, aki elejti, függetlenül attól, hogy kinek a földjén ejtette. A sebesült vad azé, aki elfogja, még akkor is, ha nem ő sebesítette meg. ☺ Tengerfenék kincsei ☺ Tengerben keletkezett sziget (de folyóban nem) (insula in mari nata) ☺ Tengerparton talált igazgyöngy, drágakő Nem occupálható res nullus: - háziállat tengerpart B. res hostilis (ellenség dolga) Az ún. Hadizsákmány, mert ezt nem tekintették az ellenség dolgának, hanem az államkincstár tulajdonának C. res

derelictio (elhagyott dolog) Valaki lemond egy tárgyról, fizikai és tulajdonosi akaratot megszüntet. Megkülönböztették a birtokderelictiot és a tulajdonderelictiot. Csak olyan elhagyott dolgok vonatkozásában ismerték el a foglalás lehetőségét, amelynél a tulajdonos a tulajdonjogról is lemondott, nem csak a dolog birtokáról. Pl.: a rakomány egy részének kidobása azért, hogy a viharba került hajó megmeneküljön, csak birtokderelictio A hajósok (tulajdonosok) nem mondtak le a kidobott dolog tulajdonáról, s a vihar elültél szeretnék azokat visszavenni, ha lehet. Ha valaki ilyen dolgokat haszonszerzési szándékkal birtokba vesz, lopást követ el Nem occupálható res derelictio: 28 Elveszett dolog: ha valakinek a szekeréről tudatán kívül leesik valami, az ilyen dolog nem minősül elhagyottnak, nem occupálható. (sabinianusi iskola) Elhagyni, derectiválni csak tudatosan, szándékosan, akarattal lehet. (prokulianusok) Pénzszórás a nép

közé (iactus missilium): ez nem occupatio, hanem traditio (átadás). (Ez a többségi felfogás, mások foglalásnak tartják.) 2. Kincslelet (thesaurus) Nem szükséges a birtokbavétel, már a megtalálással tulajdonos lesz az illető. Kincs: valamilyen értékes dolog, ami fölött a tulajdonviszonyok már elhomályosodtak, feledésbe merültek, és valaki megtalálja. Az idő múlása miatt már nem állapítható meg, hogy kié volt. Hasonlít a foglaláshoz, de az állam külön szabályozta: a, Kezdetben azé a talált kincs tulajdona, akinek a telkén megtalálták, tehát a telektulajdonosé. b, Hadrianus kimondta, hogy a talált kincs tulajdonjogát meg kell osztani a találó és a telektulajdonos között fele-fele arányban. Ellenben ha a saját telkén vagy temetkezési helyén talált, az egész az övé. c, Császárkor végére harmadolták: 1/3 a találóé 1/3 a telektulajdonosé 1/3 az államkincstáré d, Iustinianus visszatér a hadriánusi állásponthoz,

tehát felez. Kincstalálás ↔ foglalás különbsége: Nem kell birtokba venni, a megleléskor (inventio) már tulajdonos leszek. 3. Dologegyesülés (accessio) A felek (tulajdonosok) akaratán kívül, véletlen folytán többeknek 1 dolgon közös tulajdon áll fenn bizonyos dolgok egyesülés folytán, valamilyen természeti esemény hatására. Több dologból létrejöhet összetett dolog, a fődolog (res principalis) magába olvasztja a járulékot (accessio). Ha a felek akaratából történt az már tulajdonátruházás! “Accessio cedat principali” – A járulék osztja a fődolog sorsát. A dolog egyesülésével új tulajdonjog jön létre, s az alkatrészek tulajdonosai elvesztik tulajdonjogukat. Kétféle kapcsolat van: A. Alárendelő: ha az alkatrészeket az egyik dolog elnyeli Az alkatrészekből egy fődolog lesz A tulajdonos a fődolog tulajdonosa lesz. B. Mellérendelő: nem lesz külön fődolog és mellékdolog, hanem a dolgok egyenrangúak Pl.:

folyadékok vegyítése 29 Az egyesülésnek két formája van: A. Erős egyesülés (állandó): ha az egyesülés végleges a dolgok nem választhatóak szét egymástól A tulajdonjog nem perelhető, csak kártérítési per lehetséges. B. Gyenge egyesülés (időleges): ha a dolgok szétválaszthatóak egymástól Pl.: balta + baltanyél A szétválasztás ekkor a dolog sérelme nélkül megtörténhet, a tulajdonos az Actio ad exhibendum nevű praeiudicialis (megállapodási) keresettel kérheti az osztást. Az osztás után a helyreálló helyzetben a tulajdonos rei vindicatioval perli vissza a dolgát. A folyók mozgásával kapcsolatos egyesülések (dologegyesülés) 1. Elhagyott folyómeder (alveus delerictus) A folyó közdolog, de a part magántulajdonban állhat. Ide tartozik a sziget is Ha a folyó partján felmért telkek voltak, nincs dologegyesülés, szabadon okkupálható. Ha a felméretlen telekhez a meder hozzánő, a szemben lévő telkek vonatkozásában

a folyó középvonalú. 2. Iszaplerakódás, rakodvány (alluvio) Ha a folyó a telekhez iszapot rak le, megnő a part menti telek. Ha a telek fel van mérve, szabadon okkupálható, foglalás tárgya. Ha a telek nincs felmérve, az iszap hozzánő a telekhez. 3. Kiszáradás vagy mederváltoztatás Ha a telek fel van mérve a folyómeder okkupálható. Ha a telek nincs felmérve, hozzánő a telekhez a folyó középvonaláig. 4. Sodorvány (avulsio) A folyó sodra leszakít egy részt (egy egész szigetet) a partról, és egy másik teleknél lerakja (véglegesen). Amennyiben a növények legyökereznek, minden esetben hozzánő a parthoz. BEÉPÍTÉS (inaedificatio) Problémakör: a, saját telkemen saját anyagommal építek b, saját telkemen más anyagával építek c, más telkén saját anyagommal építek Alapelv: a “superficies solo credit” elv érvényesül. A felületi építmény osztja a telek sorsát Az épület osztja a telek sorsát, tehát az az építmény

tulajdonosa, aki az építményé. Akié a telek, azé a felülépítmény is. Ha valaki idegen telekre épített, az épített ház tulajdonjogát a telektulajdonos kapta meg. Kialakulása: 30 XII. tt: a házat lebontani nem lehet Az anyag tulajdonosa a beépített anyag duplumára perelhet Klasszikus jog: a házat lebontani nem lehet. Az anyag megtérítésére csak akkor lehet igény, ha jóhiszemű volt a beépítő. Csak azt az összeget kérheti a tulajdonos, amivel az ingatlan forgalmi értéke objektíve emelkedett Rosszhiszemű ráépítés esetén nem lehet perelni. Iustinianusnál: a saját telkére rosszhiszeműen más anyagával építkezővel szemben Actio ad exhibendum nevezetű keresettel indítható per. A más telkére saját anyagból rosszhiszeműen építkezőnek is van keresete, ha az építőanyag valamiképpen szabaddá vált. Itt nem tesz különbséget jó- és rosszhiszemű között, sokféle variációt megenged Megengedte a beépített anyag

elvitelét (tollere), de csak a telektulajdonos kára nélkül. Az épület állagának rongálása nélkül is el lehetett vinni a saját anyagot (pl.: az ajtókat) Végül az épület lebontására is lehetett perelni. EGYÉB ACCESSIOK 1. Beültetés (inplantatio) Akkor válnak erős egyesüléssé, ha a beültetett mag (satio = anyagélvezet) ill. fa meggyökeresedik Ha valaki idegen földbe ültetett el egy növényt, amíg meg nem gyökerezett, addig az eredeti tulajdonosé maradt. A meggyökerezés után már accessio, és osztja a telek (a fődolog) jogi sorsát. 2. Beszövés (textura) Ha az alaptextíliába aranyszálakat szőnek be, akkor az aranyszálak is a textiltulajdonosé lesznek. 3. Ráírás (scriptura) Ha valaki papírjára írtak egy regényt, akkor a regény a papír tulajdonosáé (még ha arany betűkkel, akkor is osztja az anyag sorsát). A római jog nem ismerte a szerzői jogdíjat, a szellemi alkotási jogot 4. Ráfestés (pictura) Ez tulajdonképpen

egy kivétel. Nem azé a festmény, akinek az anyagára festettek, hanem aki festette 5. Plumbatura – ferruminatio Két fém összevegyítése. (Vas vassal – erős egyesülés) Különbséget kell tenni egyszerű forrasztás és hegesztés között. Forrasztásnál az egyesítés akár mechanikai behatolással (kalapács), akár hő hatására megszüntethető. Hegesztésnél viszont az egyesülés véglegesnek tekinthető. 6. Adplumbatio Ólommal való forrasztás (gyenge egyesülés). Kártérítés az accessionál: 31 a, Ha nem végleges jellegű = actio ad exhibendum, majd ezt követően rei vindicatio, tulajdoni per. b, Ha végleges az egyesülés = exceptio doli (csalárdság kifogása). EGYENRANGÚ DOLGOK EGYESÜLÉSE (mellérendelő) A tulajdoni viszonyok csak akképpen változnak, hogy közös tulajdon jön létre (tehát az egyik nem nyeli el a másikat), mégpedig annak arányában, hogy milyen volt az összeöntés. Nem beszélünk egyesülésről, ha dolgok

keverednek össze, pl.: valakinek a birkája belekeveredik a másik nyájába (commixtio = dolgok összekeveredése). Pénz összekeveredése: nem összekeveredés, hanem a bekeverő tulajdonjogot szerez a másik pénze felett is. (A másik fél ekkor kártérítést követelhet lopási keresettel.) A pénz volt tulajdonosa kötelmi keresettel – condictio sine causa – élhet! 4. Gyümölcsszerzés (fructuum perceptio) Gyümölcs: az anyadolognak az anyadolog állagának sérelme nélküli, időszakonkénti hozadéka. Minden olyan hozam, ami egy termő (anya) dologból időszakonként, természetes úton jött létre az anyadolog sérelme nélkül. Időszaki hozamok, melyek az anyadolog fogyásával jönnek létre. (Pl: erdőirtás, bányászat kamat) Olyan jövedelmek, melyet jogszabály minősít ennek. (Pl: emberi, állati munkaerő, vadászat, halászat, Ez is eredeti szerzés volt. Kit illet meg a gyümölcs tulajdonjoga? 1. Amíg rajta van a fán, addig a tulajdonosé. 2.

Ha leesik a gyümölcs a fáról: a, Separatio (elválás) útján szerez tulajdonjogot a gyümölcsön - tulajdonos jóhiszemű birtokos örökhaszonbérlő b, Perceptio (beszedés) útján szerez tulajdonjogot a gyümölcsön - haszonélvező használó c, Fructus pendens (függő gyümölcs) Vevője és bérlője quasi traditioval szerzik meg a gyümölcs tulajdonjogát. Beszedéssel csak akkor, ha a tulajdonos is beleegyezik. 5. Feldolgozás (specificatio) Munka hozzáadásával egy tárgyból gazdaságilag újat hozunk létre (nova species = új dolog). Pl.: deszkából bútort csinálunk szövetből ruhát 32 aranyból nyakláncot Nem jelent új dolgot pl. ha a szövetet csak befestem Kié a tulajdonjog? a, Ha a saját anyagomat dolgozom fel, nincs probléma: enyém a tulajdonjog. b, Ha a feldolgozó idegen anyagból dolgozik: - rosszhiszemű: nem szerez tulajdonjogot jóhiszemű: ellentétes álláspontok alakultak ki a klasszikus korban: Sabinianusok: Az

anyagtulajdonos a döntő. A feldolgozott anyag továbbra is azé lesz, akié az anyag volt (naturalis ratiora hivatkoztak!). Mivel az anyag nélkül ez az új dolog nem jöhetett volna létre, nincs tulajdonváltozás Az új anyag a tulajdonosnál marad. Ők tehát nem tekintik a feldolgozást tulajdonszerzési módnak Proculianusok: Aki az anyagot feldolgozta, az lesz a tulajdonos. Az új dolog, mint ilyen, eddig még nem is létezett, mintegy előállítással keletkezett, a keletkezéskor még res nullus volt, tehát ez olyan, mintha a feldolgozó okkupálná a dolgot. Ők tehát tulajdonszerzési módnak tekintették a feldolgozást Mindkét iskola megegyezett abban, hogy az új dolog előállításával a régi dolog elenyészett, az többé nem vindikálható. A posztklasszikus jogban: Közbülső szabályt fogadnak el. Ha az anyag minden további nélkül visszaállítható előbbi állapotába a tulajdonjog az anyag tulajdonosáé. Ha nem állítható vissza, a feldolgozóé

a tulajdonjog. Iustinianus idején: Annyi kiegészítést fűztek hozzá, hogy amennyiben a feldolgozó részben saját anyagából is hozzátett, akkor az övé a tulajdonjog. Természetesen mindezekhez jóhiszeműség is szükségeltetik. SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK Érvényesül a “Nemo plus iuris” elve, ez alól csak a záloghitelező és a fiscus a kivétel. (Aki a záloghitelezőtől szerzi meg a dolgot, annak tulajdonosa lesz, annak ellenére, hogy a záloghitelező nem volt tulajdonos.) Tulajdon átruházásnak 3 fajtája van: 1. 2. 3. 1. Mancipatio – res mancipi In iure cessio – mind a kettő Traditio – res nec mancipi MANCIPATIO Római hétköznapok legrégebbi adásvétele, keletkezése a XII. tt megelőző időkre tehető Képletes adásvétel, “kész vétel” = “Itt az áru, ide a pénzt!” Szigorú formaságokhoz kötött. 33 Formaságai: - jelen kellett lennie az eladónak és a vevőnek jelen kellett lennie a mérlegtartónak (libripens) jelen

kellett lennie 5 felserdült férfi tanúnak, akik római polgárok vagy latinusok az adásvétel tárgyát oda kellett vinni (pl.: ingatlanról rögöt) az eladó egy szót sem szólt, csak a vevő vindikálta magának a dolgot: “én ezt a dolgot magaménak mondom, és ez legyen számomra megvéve ezért a részért és ezen a mérlegen” = “Hunc ego hominem ex iure Quiritium meum esse aio, isque mihi emptus esto hoc aere aenaeque libra” Ezután a mérlegtartó lemérte a dolog ellenértékéül szolgáló nyers rezet (aes rude), és átadta az eladónak. A pénz megjelenésével a mérlegtartó szerepe megszűnt, de megtartották 6. tanúként A pénz átadása formátlanul folyt le. Jelképesen megütötték a mérleget Jelképes adásvétellé vált, mert kialakították azt a gyakorlatot, hogy az ügyletben 1 sestertiust tettek csak le. Ettől kezdve a mancipatio csak tulajdon átruházási ügyletté vált. A XII. tt már létezett, és élt a Kr e IV sz-ig Elsősorban

görög hatásra próbáltak a mancipatio megtörténtéről okiratot készíteni, de ez nem lett alkalmazott. A forma volt a döntő. Csak res mancipit lehet mancipatioval átruházni. Iustinianus eltörli ezt az intézményt, a Digestában traditiot írnak helyette. 2. INIURE CESSIO A res nec mancipi és a res mancipi átruházására szolgáló tulajdon átruházás. Később keletkezett mint a mancipatio és előbb kopott ki. Színleges per, rei vindicatio, fiktív tulajdoni peresítés. A vevő vindikálta a dolgot, az eladó nem kontravindikált, a praetor a vevőnek ítélte a dolgot. Hátránya, hogy nagyon körülményes volt: 3 ember kellett – vevő, eladó, praetor, tanú nem kellett, mivel hatósági közreműködéssel történt a vétel, pont ez a hibája. Absztrakt ügylet, causától független, nemcsak tulajdon szerzésre, hanem egyéb jogi célok megvalósítására is alkalmas. Tulajdon átruházási formává alakul ez is 3. TRADITIO (átadás) A ius

gentiumból származó szerzésmódnak tekintik: elsősorban a provinciai tárgyak átruházását biztosította, főleg provinciai telkekét. Ami nem res mancipi, azt lehetett traditioval átruházni. A Kr u IV századtól ezt használják Iustinianusnál már csak a traditio volt. Jellemzői: 1, “Nemo plus iuris” elve, kivéve fiscus és elzálogosított dolog, ma + 1: nyílt árusítás boltokban, piacon. 2, Res nec mancipi volt a dolog (követelést csak traditioval lehetett átruházni, nem res mancipi a követelés) 34 2 mozzanata van: a, animus transferendi et acquidendi domini – a felek megállapodása a tulajdonjog átruházására b, a dolog tényleges átadása fajtái: tulajdon birtok bírlalat Attól függ, hogy milyen causa, jogcím alapján adjuk át a dolgot. Minden ügyletnek van megfelelő causája 3, Szükséges a causa vizsgálata (iusta causa traditionis) (iustus titulus) Formái: - adásvétel (emptio -- venditio) (olyan causák, amikhez a jog

tulajdonjogot fűz) - csere (permutatio) - hozomány (dos) - hagyomány (legatum) - ajándék (donatio) - kölcsön (mutuum) + van aki ide sorolja a teljesítést (solutio) is. Hiába kötöm meg az adásvételt, a tulajdont akkor szerzem meg, amikor a tulajdon átruházási ügylet lezajlott. EGYÉB SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK 1.Öröklés és 2 Hagyomány Öröklés: tulajdonjogot szerzek birtokbavétel nélkül Hagyomány: dologi – tulajdonos leszek az örökössel egy időben kötelmi – perlési jogot kapok Származékos szerzésmódok, mert a jogutód a jogelőd jogait szerzi meg, de nem átruházással (pl.: végrendeletileg). Az örökös a legtöbb esetben automatikusan tulajdonossá válik. 3. Missio in possessionem Praetori vagyonba történő beutalás. 4. Capitis deminutio - maxima (szabadság elvesztése) - minima (családi állapot változása) Ezzel szerzi meg a tulajdonjogot. 5. Adiudicatio Osztóperekben a tulajdonközösség megszüntetését kimondó eljárás.

Bírói ítélet alapján történik a tulajdonszerzés. 6. Addictio Ha valamilyen magistratus (állami szerv) biztosít valaki számára tulajdonjogot, pl.: hadizsákmány felosztása 7. Törvényen alapuló szerzési módok Pl.: a, Elhagyják a földeket, kimondják, ha valaki helyette 2 évig műveli, az övé lesz b, Ha közös tulajdonunkban van egy ház és én renováltatom az egészet, de a másik fél nem hajlandó kifizetni ezt a renoválást, akkor én az őt illető részen is tulajdonjogot szerzek. 35 c, Valaki önkényesen foglal, elveszti a tulajdonjogát annak a javára, akinél volt a dolog, akitől foglalt. d, Fiscus tulajdon szerzése: uratlan hagyaték tulajdonjoga elragadott vagyon tulajdonjoga bizonyos szabályok nem teljesítése esetén nem örökölhetnek az örökösök, a fiscusé lesz (pl.: caudcum) 8. Litis aestimatio Egy peres dolog pénzértékének megfizetése esetén 9. Kisajátítás esetén ELBIRTOKLÁS Mind a származékos, mind az

eredeti tulajdonszerzéshez alkalmas. Gaius ius civile féle szerzési módnak tartja. Inkább Itáliában használatos Nem önálló tulajdonszerzési mód, hanem más tulajdonszerzési módokat van hivatva korrigálni. Vesd össze az elévüléssel! Ez is az időre alapít, csak ellenkező előjellel. Elévülés: a kereseti jognak időmúlás következtében való elenyészése, jogvesztéssel jár. Elbirtoklás: ha valaki egy dolgot a törvény által meghatározott ideig folyamatosan birtokol, akkor tulajdonossá válhat, ha egyéb körülmények is fennforognak. Birtok → Időmúlás → Tulajdonos A jogvesztés (elévülés) csak időmúlást követel, az elbirtoklásnak egyéb kritériumai is vannak. Elbirtoklás alatt a tulajdonjog elbirtoklását értjük, de a jog ismerte az apai jog elbirtoklását is. Alapvetően 2 hibát lehet vele elhárítani: a, Formai hibát (mancipatio helyett traditioval szerzem meg a dolgot, tehát nem volt megfelelő a szerzésmód). Ha ezt

küszöböli ki, akkor származékos tulajdonszerzési mód lesz. b, tartalmi elem pótlása (amikor én nem a tulajdonostól szerzem meg a dolgot). Ha ezt küszöböli ki, akkor eredeti tulajdonszerzési mód lesz, ius civile alapján. Az elbirtoklás a hiányzó jogosultságokat piena potestassá, teljes joggá erősítette: a, A dolog nemcsak beletartozik az elbirtoklás után a hibásan szerző vagyonába, de civiljogilag is az övé lesz. b, A jogelőd jogának a hiányát is pótolta. Történetisége: A XII. tt idején már ismerték a használatot (usus) Az ősi jog nem követelt meg mást, csak a dolog feletti használatot. Birtoklás folyamatossága megszakadt, beállt az usurpatio, az elbirtoklás félbeszakadása, utána csak új elbirtoklás kezdődhetett. A dolog beállása: ingó 1 év, ingatlan 2 év Ezenkívül más kritérium nem volt A tolvaj nem birtokolhatott el. Kr e III sz-i Lex Atinia kimondja, hogy lopott dolgot nem lehet elbirtokolni Preklasszikus jog

kialakítja az elbirtoklás feltételeit: - megfelelő jogcím (iusta causa), kiegészítő jogcímek (quam iusta causa traditio) 36 - jóhiszeműség (bona fides) (azt kell hinnie, hogy az ő eljárása szabályos volt a szerzés pillanatában) (megszakítás nélküli elbirtoklás: a dolog nem kerülhet ki a kezemből, mert ha kiesik usurpatio áll be és újból kezdődik az elbirtoklás) A klasszikus jogban 5 feltétele alakul ki az elbirtoklásnak (res habilis, titulus, fides, possessio, tempus) A klasszikus kor gyakorlata több garanciát tartalmazott, mint a mai magyar jog, ma ugyanis nem kell jogcím. Milyen dolgot lehet elbirtokolni? Feltételek: 1. Res habilis A dolognak res habilisnek (elbirtoklásra alkalmas dolog) kell lennie. Sem a forgalomképtelen, sem a lopott dolgokat nem lehet elbirtokolni. Nem lehet elbirtokolni továbbá a fiscus dolgait és az elidegenítési tilalom alatt álló dolgokat. Mezei telkeknél a dűlőutak nem elbirtokolhatóak Ha a lopott

dolog visszakerül eredeti tulajdonosához, akkor az elbirtoklásra alkalmas lesz. 2. Iusta causa vagy iustus titulus (megfelelő jogcím) - adásvétel (emptio -- venditio) csere (permutatio) hozomány (dos) hagyomány (legatum) ajándék (donatio) kölcsön (mutuum) teljesítés (solutio) = vitatott! litis aestimatio megfizetése praetori birtokba utalás (missio in possessionem) nem a tulajdonos által elhagyott dolog elfoglalása osztóperekben: bírói ítélet lehet a jogcím Mi van akkor, ha valaki megfelelő jogcím alapján birtokol, de ez még sincs így? Klasszikus kor: titulus nincs, tehát elbirtoklás nem folyik Iustinianus: vélt (putatív) titulust is alkalmasnak véli az elbirtoklásra 3. Bona fides (jóhiszeműség) Az illető személynek azt kellett hinnie, hogy birtoklása nem ütközik jogszabályba, jogosan tartja magánál a dolgot. A jóhiszeműségnek az elbirtoklás megkezdésekor fenn kell állnia. A való tényállás későbbi megismerése nem

akadálya az elbirtoklásnak. A jóhiszeműt a törvény védelmezi, az ellenfélnek kell bizonyítania az elbirtokló rosszhiszeműségét. Ha a birtokban öröklés következne be, akkor az örökös belép a birtokba és tovább folytatja az elbirtoklást, nem kívánják meg a jóhiszeműséget. Ha valaki viszont túlad a birtokon, attól, aki veszi, megkívánták a jóhiszeműséget. Megilleti, hogy a jogelőd elbirtoklását a magáéba beszámítsa 4. Possessio Szükséges a szakadatlan birtoklás. Ha valaki kezéből kikerül a dolog, beáll az usurpatio, a megszakadás Visszakerülése után újból kellett kezdeni az elbirtoklást. 5. Tempus (idő) 37 Az elbirtoklási idő ingó dolognál 1 év, ingatlannál 2 év. A császárkorban felmerül egy új probléma: Hogyan lehet a tartományi ingatlanokat elbirtokolni? Ha valaki 10 éven keresztül ugyanazon provinciában szakadatlan birtokolt, létrejött az elbirtoklás. Ha a tulajdonos és az elbirtokló külön

provinciában élt, akkor 20 év kellett az elbirtokláshoz. Ha az elbirtokló és a tulajdonos nem egy tartományban éltek, ilyenkor az új tulajdonos (védelmet kapott) nem birtokolta még a tulajdont, hanem a régi tulajdonos elvesztette a perlési lehetőségét (pl.: elévülés miatt) = praescriptio longi temporis 10 ill. 20 év után Iustinianus megtartotta mindkét intézmény és egységesítette azokat. Az usucapiot csak az ingó dolgokra értették, az idő 3 év. Az ingatlanokra nézve megtartották a gyakorlatot (10 ill 20 év) Praescriptio longissimi temporis: Előfordult, hogy valaki olyan sokáig birtokol jogcím nélkül, hogy a tulajdonos keresete elévül. Így a dolognak nem lesz tulajdonosa. Iustinianus: ha valaki több, mint 30 (állami és egyházi 40 év) éven keresztül jóhiszeműen birtokol jogcím nélkül, akkor az illető elbirtoklás útján tulajdont szerez. Ez a különleges elbirtoklás. Különbsége az elbirtoklástól a iusta causa és az idő A

lopott dolgot is el lehet birtokolni, csak a tolvajnak nem. TULAJDON MEGSZŰNÉSE 3 csoportba sorolható: 1. Ha valaki tulajdonjogát átruházza, vagy más tulajdonszerzése által. Az ellenség által elvett dolog tulajdona is megszűnik. 2. Ha a dolog megsemmisül, vagy különböző átalakításon megy át. 3. Derelictio (elhagyás): 4. a, animus = elhagyási akarat b, corpus = tényleges lemondás Egy dolog forgalmon kívülivé válik. 5. A tulajdonos capitis deminutiot szenved. TULAJDONVÉDELEM A civiljogi tulajdon védelmére szolgált: Rei vindicatio (visszaszerző) – általános kereset Actio negatoria (háborítás elleni kereset) A bonitár tulajdon védelmére szolgált: Actio publiciana 38 REI VINDICATIO (rei persecutoria in rem actio) Már a legis actios (legis actio sacramento) eljárásban is ismeretes volt, ezt vette át, fejlesztette tovább a formuláris eljárás. Különbség a legis actiostól: A felperes vindicatiojára az alperesnek

contravindicalnia kell. A régi eljárásban a vitás dolognak vagy jelképként egy részének jelen kellett lennie (1 juh, 1 rög), és mindkét fél az állította, hogy ő a tulajdonos. A formuláris pernél elég volt a felperes tulajdonjogának tagadása az alperes által. A per felperese a birtokból kiesett civiljogi, aktív legitimációs tulajdonos. A per alperese a birtokló vagy bírlaló személy (passzív legitimatio). A klasszikus korban nem indítható detentor (bírlaló) ellen, és olyan személy ellen, aki soha nem ült benne a birtokban ill. túladott rajta Csak jogos birtokos ellen lehet (pl: ruhatisztító) Később a detentor szabadulhatott az alperesi helyről, ha megnevezte, hogy kinek birtokol. Iustinianusnál már mindhárom esetben indítható per, bevezették a detentor ellen való perindítást is, képzelt birtokosok ellen is indulhatott per. (fictio possessor) Indítható volt olyan személy ellen: a, Aki magát birtokosnak vallotta azért, hogy mást

mentesítsen a pertől (liti se obtulit). b, Aki csalárd módon túladott a dolgon, mielőtt perre került volna a sor (dolo desiit possidere). A per tárgya minden olyan dolog, amelyen tulajdon állhat fenn, de lehet résztulajdon (dolog hányada) is. Ha a birtokper nincs lerendezve, akkor le kell folytatni, azért, hogy eldöntsék, ki kerül a kedvező alperesi pozícióba. Cautiot (biztosíték) kell adnia az alperesnek, hogyha esetleg elveszti a pert, a felperest kárpótolják A per során a felperesnek 2 dolgot kell bizonyítani: - tulajdonjogát - a dolog az alperesnél van Ha ezt az alperes tagadta és rábizonyult, akkor tulajdonjogától megfosztották. Ha a felperes a dolgot mástól szerezte, akkor bizonyítania kellett elődje tulajdonát is. A tulajdonjogot a szerzésmóddal lehetett bizonyítani. A rómaiak megkövetelték az eredeti szerzésmód bizonyítását. Ezért vissza kellett menni az eredeti szerzőig Ezért probatio diabolica-nak, “ördögi

bizonyításnak” hívták. A gyakorlatban ilyenkor segít az elbirtoklás Ha a felperes nem tud bizonyítani, a dolog végleg az alperesnél marad, ha nincs rá jogcíme, akkor is. A tulajdonosok a birtokpert próbálták lefolytatni. Az alperes védekezhetett kifogással (exceptio), dologi jellegű kifogásokkal (exceptio pignoris) pl.: zálogjog, haszonélvezeti jog, vagy kötelmi jellegű kifogásokkal (exceptio donatae – ajándék kifogása, exceptio traditae vettem, exceptio traditae vettem). Ha az alperes kifogásai nem vezettek eredményre, a dolgot ki lehetett adni. A klasszikus korban a felpereseknek becslő keresete (actio arbitraria) volt. Az alperest a felperes becslése alapján marasztalták. Iustinianustól kezdve lehetett perelni a dolog kiadásáért is. Ha az alperes elismerte a felperes tulajdonjogát, a dolgot kiadja, beruházásait (impensae) követelheti. 39 Beruházások – Impensae 1. Impensae necessariae (szükséges beruházások) A dolog

állagának fenntartásához feltétlenül kell. 2. Impensae utiles (hasznos beruházások) A dolog állagának fenntartásához nem kell, de objektíve növeli a dolog értékét. 3. Impensae voluptariae (fényűző beruházások) Csak díszítik a dolgot, de nem növelik az értékét. Klasszikus kor: a jóhiszemű birtokos kérhette beruházásainak megtérítését: - teljes összegben az impensae necessariae-t impensae utiles esetén amivel az ingatlan értéke növekedett Iustinianusnál: A jóhiszemű alperesnél megegyezik a klasszikus korral, de még az impensae voluptariae-nál is megillette az elvitel joga (ius tollendi). Rosszhiszemű alperes kérhette: - impensae necessariae esetén a teljes összeget impensae utiles és impensae voluptariae esetén a ius tollendi Az alperest költségei megtérítésére ius retentionis (a visszatartás joga) illeti meg. Ha az alperes kiadja pl.: a tanyát, a ius retentionist nem tudja érvényesíteni A felperes elszámolási

joga: A felperest elszámolási jog illette meg a dolog rongálása, kár okozása, gyümölcsök szedése esetén. Klasszikus kor: A perindítás (litis contestatio) előtt a károkat (dolog elvesztése, megrongálódása) sem a jóhiszemű, sem a rosszhiszemű nem köteles megtéríteni. A beszedett gyümölcsöket (fructus perceptus) a jóhiszemű alperes nem köteles megtéríteni, a rosszhiszemű köteles kiadni a beszedett, de még meglévő gyümölcsöket (fructus extens). Perindítás után a szándékos károkért a jóhiszemű és a rosszhiszemű alperes is felel. A meglévő gyümölcsöket mindkettő köteles kiadni. A rosszhiszemű alperes a leszedett gyümölcsöket köteles megtéríteni Iustinianusnál: Perindítás előtt: a jóhiszemű csak egy felelősséggel tartozik, mégpedig a meglévő gyümölcsöket köteles kiadni. A rosszhiszemű felel a szándékosan és gondatlanul okozott károkért és gyümölcsökért. Perindítás után: a jóhiszemű alperes felel a

károk és gyümölcsök tekintetében azokért a károkért, amit szándékosan és gondatlanul okozott. A rosszhiszemű minden kárért, még a vis maior-ért a véletlenért is felel. ACTIO NEGATORIA 40 A tulajdonosok azon keresete, amelyet akkor indíthatott, ha benne ül a birtokban és háborítják, de abból nem esett ki. Bizonyítania kell: - a dolog az övé állandóan háborgatják, valaki zavarja őt ennek élvezésében Az alperes csak azzal védekezhet, hogy joga van erre az egyéni jogra, a háborításra (pl.: vizet meríteni jár át a telken). Az alperest 3 kérdésben marasztalják: - hagyja abba a háborítást adjon biztosítékot, hogy többet ilyet nem csinál fizesse meg a kárt, amit okozott ACTIO PUBLICIANA A rei vindicatio mintájára kiképzett in rem fictitia actio. A bonitár tulajdon védelmét szolgáló kereset, mellyel a praetor egyes tulajdonszerű, elbirtoklási helyzetet véd, olyan személyt, aki nem megfelelő szerzésmóddal szerzett.

Mivel az elbirtoklás egy függő helyzet, a védelem is csak ideiglenes: pillanatnyilag jogosultabb védelme. A per fogja eldönteni, hogy a továbbiakban ki a jogosultabb. A védelem relatív jellegű A praetor formai hibák miatt sok személyt védelemben részesített, mert nem voltak civiljogi tulajdonosok, csak megszereztek egy dolgot jóhiszemű birtokosként. Kialakulása: Kr. e I sz-ban egy Publicius nevű praetor fictiot alkalmazott: úgy tekintette, mintha az illető személy elbirtokolta volna. A praetor eltekintett az időtől, de az összes többi kelléktől nem (fictitia actio) Az illető bonitár tulajdont szerzett, mindaddig, amíg a tényleges elbirtoklás be nem következett, mert azután civiljogi tulajdont jelentett. Az illető birtokolja a dolgot, ha megfelelő titulusa van rá Ez a kereseti forma gyenge volt. Könnyebb perlekedni, de gyengébb jogot ad Netalán kikerül a kezemből és visszakerül a civiltulajdonoshoz vagy egy másik bonitár tulajdonoshoz. Nem

volt olyan határozott, mint a rei vindicatio. Az nyeri a pert, akinek erősebb a jogcíme a dologhoz, tehát a jogcímek összemérése történt. Erősebb jogcím: 1, Legerősebb annak, aki civiljogi tulajdonos 2, Aki civiljogi tulajdonostól szerzett 3, Aki tulajdonostól szerzett, szemben attól, aki nem tulajdonostól 4, Ha egyik sem tulajdonostól, de ugyanattól a személytől, akkor aki előbb szerzett 5, Ha különböző személytől szereztek, akkor az, aki éppen birtokol 6, Ha jóhiszemű szemben a rosszhiszeművel 7, A rosszhiszemű szemben a tolvajjal PROVINCIAI TULAJDONVÉDELEM 41 Különbséget tettek civiljogi és bonitár tulajdon között. Fictiot alkalmaztak, úgy kezelték az illetőt, mintha polgár lenne (si civis esset). A Constitutio Antoniana megszüntette a különbséget Res vindicatiot nem kap, de bonitárt igen. SPECIÁLIS VÉDELMEK Ezek nem dologi, hanem kötelmi jellegűek, pl.: Lex Aquilia 1. Actio finium regundorum Telkek közötti vitás

telekhatár védelmét szolgáló kereset. A bíró lerögzíti az egyes telkek közötti vitás mezsgyehatárokat. Csak akkor alkalmazható, ha a vita a határokról és nem a területekről szól A határ 5 lábnyi szélességű volt. 2 formája: a, Contraversio de fine – peres felek között a határ/mezsgye kérdésében a bíróság kérésére három földmérő (arbiter v. agrimensor) dönti el a vitát és jelöli ki a határt b, Contraversio de loco – határ mellett a területre is vonatkozik, a per a bírók elé tartozik. 3 féle ítélet: 2. visszaállítja a régi határokat bizonyos célszerűségi szempontokat figyelembe véve új határokat húzott elrendelte a területek újrafelosztását Actio communi dividundo Ha valaki nem fér össze tulajdonostársaival, megszüntetheti a tulajdonközösséget. 3. Actio aquae pluviae arcendae Egymás mellett lévő telkek esetében a szomszédnak az esővíz lefolyását befolyásoló létesítményei ellen lehetett

perelni. Ez alapján a kereset alapján in integrum restitutio, kártérítés és cautio is követelhető volt 4. Cautio damni infecti Valamely telken lévő épület vagy fa természetes elöregedése vagy állagromlása következtében a szomszéd telkét fenyegető kár esetében a tulajdonosnak biztosítékot kell adni, nem kívülről jövő, hanem az épület hibájából adódik. Ha a szomszéd részéről valamilyen kár fenyeget, a tulajdonos a még be nem következett, de fenyegető kár esetére a szomszédtól óvadékot kérhet (praetori jogsegély). Amennyiben az illető vonakodott az óvadékot letenni, a kárral fenyegetett pert indít, magát ideiglenesen a birtokba helyezteti be, hogy megakadályozza a kárt. Ha a tulajdonos még ekkor sem hajlandó segíteni a kár meggátlásában, a felperes kérheti a praetortól a tulajdonjog végleges, rá való átruházását. 5. Operis novi nuntiatio Nem a régi, hanem az új építkezés során keletkezett károk

megtérítése esetén való praetori jogsegély. A szomszéd építkezik vagy lebontási munkálatokat végez és az sérti a szomszédot. A kártól fenyegetett szomszéd a munka abbahagyására szólítja fel, és perben döntik el, hogy lehet-e tovább folytatni a munkálatokat. Amennyiben cautiot ad pervesztésre, folytathatja a munkát. 6. Interdictum quod vi aut clam 42 Olyan esetben, ha valaki erőszakkal vagy csellel csinál olyat, amivel kárt okoz és sérti a szomszéd jogos érdekét. Az operis novi nuntiatio tágabb formája. Pl: valaki szemetet rak le a tulajdonos telkére annak távollétében Ez a jogsegély nem alkalmazható, ha a jogsértő fél cautiot adott, és jogát kész volt perben megvédeni. 7. Poenalis actiok (büntető) Lopásnál: furti actio (büntetőkereset) + condictio furtiva (kártérítés a lopásból eredő gazdagodás elvonására) Becsmérlés, dolog bántása: actio iniuriarum Károkozás: actio legis Aquiliae Keresetek halmozása

(cumulatio): Az vizsgálandó, hogy ha több kereseti lehetőség van, akkor melyiket indíthatja. Azaz csak egyet indíthat-e vagy többet ugyanazon jog védelmére, tehát halmozhat-e keresetet. Létrejöhet szerződéssel vagy deductioval Általában csak egyet lehetett indítani, vagy egyszerre kettőt. Pl.: kettőt indíthatok, ha tőlem ketten lopnak el egy dolgot, akkor mind a kettővel szemben felléphetek IDEGEN DOLOGI JOGOK – IUS IN RE ALIENA (ma: használati és élvezeti jogok) A tulajdon (teljes élvezet) tartalmáról részjogokat megszerezni. A tulajdontól függetlenedett részjogok alakultak ki. Ezeket egy személy számára a tulajdonos akaratától a dolgon részélvezetet biztosítanak. Ezek a következők: 1. 2. 3. Szolgalom (servitus) Örökhaszonbérlet (emphyteusis) Örökbérlet (felülépítményi jog -- superficiens) Ezek mind haszonélvezeti jogok. 4. Zálogjog (pignus) Ez állag- és értékjog. Rendelkezési jogot biztosít a dolog felett

SZOLGALOM – SERVITUS I. In rem védelemmel ellátott jog. a, fogalma b, fajai c, keletkezése és megszűnése d, védelme a, fogalma Egy olyan jog, amely egy idegen dolog ingyenes használatát, gyümölcseinek szedését ingyenesen biztosítja egy mindenkori meghatározott személy ill. egy mindenkori meghatározott telek mindenkori tulajdonosának Fő elvei: 1. Egy dolog önmagának nem szolgálhat. Paulus: “Nulli res sua servit” 43 Saját telkemen nem állhat fenn szolgalom, ha ugyanis az uralkodó és a szolgáló telek egy kézben egyesül, akkor CONFUSIO (összeolvadás, egyesülés) folytán a szolgalom megszűnik. 2. A szolgalom tevésben nem állhat fenn. “Servitus in faciendo consistere necquit.” A szolgalom tevésre nem kötelezhet, csak tűrésre (pl.: hogy átjárhassunk más telkén) vagy nem tevésre (pl: kilátási szolgalomnál a szolgáló telek tulajdonosa nem építkezhet úgy, hogy a kilátásunkat zavarja). 3. A szolgalom további

szolgalommal nem terhelhető. Paulus: “Servitus servitutis esse non potest.” A szolgalom jogosítottja tehát nem engedélyezhet a maga jogán másik szolgalmat. 4. Csak nyomós gazdasági érdek hozhat létre szolgalmat. “Servitus praedio utilis esse debet.” A szolgalom csak a telek állandó és komoly gazdasági szükségleteinek a kielégítésére alapítható: személyi szükségletek, kényelmi, fényűzési célok érdekében nem lehet szolgalmat alapítani. Ebből az is látszik, hogy a szolgalom bizonyos értelemben személytelen, mert nem az uralkodó telek pillanatnyi, hanem mindenkori használó szükségleteit van hivatva szolgálni. 5. Állandó jellegű A szolgalom nem tűr sem időbeli megkötöttséget, sem feltételtől való függést. Tehát a szolgalomalapítással a szolgalom rögtön gyakorolható és elvileg örökké fennáll. Ugyanakkor a szolgalom hatálya, gyakorlása nem függhet valamilyen előre kikötött jövőbeli bizonytalan

eseménytől. 6. A szolgáló telek kímélésével lehet csak szolgálni. Pl.: átjárási szolgalom esetén nem akárhol, hanem csak a kijárt úton lehet közlekedni 7. Magában átruházni nem lehet. “Locare servitutem nemo potest.” Forgalomképtelen, elidegeníthetetlen. A szolgalom szinte a telek része, ennél fogva csak a telekkel együtt idegeníthető el. 8. Oszthatatlan, a dologtól el nem választható. Akár az uralkodó, akár a szolgáló telket osztják meg, a szolgalom változatlanul az egész telket illetően áll fenn. 9. Csak szomszédos telkek között állhat fenn szolgalom. Ezek közül csak a város szolgalmak a kivételek, pl.: a kilátási szolgalom, amely természeti adottságok folytán nem szomszédos telkeket is terhelhet. b, a szolgalom fajai 1. Telki szolgalom (servitutes praediorum) 44 A telek ill. annak mindenkori tulajdonosai javára fennálló jog egy másik telken A. Mezei, kültelki szolgalom (servitutes praediorum rustitorum)

Ősi: - iter (út) via (gyalogút) actus (marhacsapás) aquae ductus (vízvezeték) aquae haustus (vízmerítés) Később: - mészégetés kőfejtés szénégetés Mindez a telek szükségleteinek mértékéig áll fenn. Azzal a céllal jött létre, hogy az egymás mellett lévő telkeket jobban kihasználják. B. Városi telki szolgalom (servitutes praediorum urbanorum) Az építkezéssel kapcsolatosak: - beépítési, pl.: épület falát a szomszédéhoz építeni - füst/víz elvezetés - világítási, pl.: nem lehet elvenni a természetes fényt 2. Személyes szolgalmak (servitutes personarum) Konkrét személyhez tapadó. Egy személyt megillet a jogosultság, hogy más dolgát használja - haszonélvezet (ususfructus) használat (usus) lakáshasználat (habitatio) rabszolga és igásbarom munkaerejének a használata (operis servorum et animalium) HASZONÉLVEZET – USUS FRUCTUS Paulus: “Usus fructus est ius alienis rebus utendi fruendi salva rerum substantia.” =

“A haszonélvezet idegen dolgokon fennálló használati és gyümölcsöztetési jog a dolgok állagának épségben tartása mellett.” Egy dolog minden irányú használatát, gyümölcsöztetését értjük alatta, amely rendszerint a jogosított élete végégig áll fenn. A dolog tulajdonosáé csak a meztelen jog (nuda proprieta). Ha a telken kincset találnak, akkor az nem a haszonélvezőé, hanem a tulajdonosé. Állagjog: tulajdonost csak azok a jogok illeték meg, melyek nem tartoztak a haszonélvezet körébe. A haszonélvező nem birtokos csak bírlaló. A haszonélvező custodia köteles volt. Magát csak vis maiorral menthette ki A telket nem nagyon alakíthatta át, bár Iustinianusnál már jobbító szándékkal és állagának megváltoztatása nélkül igen. A haszonélvezet joga nem ruházható át, a jogok gyakorlása másnak átengedhető (pl.: haszonbér) 45 Ha a tárgy elpusztul, akkor megszűnik a haszonélvezet, ha helyreállítják, a haszonélvezet

is feléled. A javítási munkákat köteles elvégezni. A haszonélvezet tárgya csak el nem használható dolog lehet. Ismerte a jog a rendhagyó haszonélvezetet (quasi ususfructus): a haszonélvezet tárgya elhasználható (ususfructus irregularis) dolog (pl.: pénz) Ha megszűnik, ugyanabból ugyanannyit köteles visszaadni Később a haszonélvezetet jogokra is kiterjesztették. A haszonélvezet nem örökölhető. Keletkezése: A XII. tt követő időkre tehető a megjelenése Ez idő tájt ugyanis szokásba jött, hogy egyes örökhagyók vagyonuknak (egyes vagyontárgyaknak) csak puszta tulajdonát hagyták örökösükre. Az örökölt vagyon élethossziglani használata, minden jövedelme valaki mást – rendszerint közeli hozzátartozót – illetett, azért, hogy így annak eltartását biztosítsák. Ez a gyakorlat alakította ki – öröklési jogon kívüli területen is! – a haszonélvezetet, mint önálló, legfeljebb a jogosított haláláig tartó, in rem

védelemmel ellátott jogot. Mivel pedig a haszonélvező joga az állagot nem érintheti, ezért a haszonélvezet tárgya csak olyan dolog lehet, amely a használat által nem semmisül meg, ún. elhasználhatatlan dolog Mégis a császárkori senatus consultum törvényesítette a gyakorlatot, hogy egyszeri használattal felemésztődő dolgokon is lehessen haszonélvezetet alapítani. (A források néha ezt az alakzatot quasi ususfructusnak vagy ususfructus irregularisnak is nevezik.) A haszonélvezet és esetleg elfogyasztott dolgok visszaadását illetőleg értékük megtérítését ilyenkor a haszonélvezet megszerzésekor ígért vagy adott óvadék biztosította. Ugyanígy cautio biztosíthatta a tulajdonost afelől, hogy a haszonélvező tisztességes emberként fog eljárni joga gyakorlása során. A haszonélvezet rendkívül tág lehetőségeket biztosított a tulajdonosnak, csak a puszta tulajdonjog marad meg anélkül, hogy bármilyen vonatkozásban hasznát látná a

dolgának. Mégis bizonyos rendelkezések a haszonélvezettől független fennállására utalnak. Így pl a haszonélvezettel terhelt rabszolganő gyermeke nem gyümölcs, ennélfogva a tulajdonost illeti, vagy a haszonélvező “csak” beszedéssel szerzi meg a gyümölcsöket stb. A haszonélvező állagmegóvási kötelezettségéből (custodia) következik, hogy egyrészt az állagon nem változtathat, másrészt, hogy köteles a szokásos javítási, karbantartási munkálatokat elvégezni. Mivel pedig a haszonélvezet legtöbbször az ellátást volt hivatva biztosítani, joggal folyt a vita a klasszikus jogtudósok között, hogy vajon átruházhatja-e a haszonélvező a jogát. Annyi bizonyos, hogy a haszonélvezet idejének lejártával a haszonélvező jogát átruházás folytán gyakorló, harmadik jogosultsága megszűnik, mert ez a jog a haszonélvezőt személyhez kötött jogként illette. A haszonélvezet leggyakoribb keletkezési forrása – elsődleges eltartási

jellegéből fakadóan – a hagyomány, illetőleg a végintézkedéssel kapcsolatos deductio. HASZNÁLAT – USUS Ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a haszonélvezetre, csak a haszonélvezet korlátlan, míg a használat kicsit szűkebb körű. 46 A jogosult csak olyan mértékben használhatja ill. gyümölcsöztetheti a dolgot, amennyire neki és háza népének szüksége van. LAKÁSHASZNÁLAT – HABITATIO A haszonélvezet felé közelít. Valaki részére lakáshasználati jogot biztosít, a tulajdonossal szemben A jogosult a lakást bérfizetés ellenében bérbe adhatja. RABSZOLGÁK ÉS IGÁSBARMOK MUNKAEREJÉNEK HASZNÁLATA (operae servorum et animalio) Valaki részére nem tulajdonba adnak bizonyos igásbarmokat, rabszolgákat, hanem használatra. Az intézmény addig áll fenn, míg a jogosult él. c, a szolgalom létrejötte és megszűnése 1. törvénnyel – pl a családfőnek a családtagok vagyonára haszonélvezete keletkezett 2. megállapodással –

ez volt a legáltalánosabb (szerződéssel, jogügylettel) 3. mancipatio 4. in iure cessio Ez az utóbbi kettő már nem létezik, segítségükkel idegenítették el a szolgalmat. 5. quasi traditio – jogügylet 6. deductio servitutis – a szolgalomalapító végintézkedésével 7. hagyományrendelés 8. elbirtoklás – a szolgalmat nem lehet elbirtokolni, csak iuris quasi possessiot 9. bírói ítélet A SZOLGALOM MEGSZŰNÉSE 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. ha a dolog elpusztul vagy megsemmisül ha a dolog alkalmatlanná válik a szolgalom gyakorlására személyi szolgalomnál a jogosult halálával személyi szolgalomnál capitis deminutioval confusioval (egyesüléssel), a szolgáló-uralkodó telek egy kézbe kerül lemondással non usus = nem használattal A SZOLGALOM VÉDELME 1. Vindicatio servitutis = rei vindicatios per formájában lehetett érvényesíteni, az indította, aki azt állította, hogy szolgalma van. 2. Vindicatio usus fructus járt a haszonélvezőnek, és

utiliter megkaphatta a birtokinterdictumokat is. Iustinianus egyesítette a kereseteket: Actio confessori ↔ Actio negatoria Actio confessoria: A jogosult mellett szól, az actio negatoria ellentéte. Itt ugyanis igényt tarthat egy bizonyos szolgalomra Állítja, hogy joga van a szolgalomhoz. A praetori jog alakította ki “Confessoria jár annak, aki azt állítja, hogy őt szolgalmak illetik meg: negatoria a tulajdonosnak jár, aki ezt tagadja.” 47 Actio negatoria: Kártérítésre megy, a jogosult ellen indítja a tulajdonos, hogy térítse meg a kárt, adjon cautiot. A tulajdonos tagadta, hogy telkén más javára szolgalom állna fenn → in rem actio. 3. Praetori interdictumos védelem a, Interdictum de itinere = az út védelme b, Interdictum de fonte = a forrás védelme c, Interdictum de ponte = a híd védelme d, Interdictum de aquae = a vízmerítés védelme II. ÖRÖKHASZONBÉRLET – EMPHYTEUSIS Kr. e IV századtól egy mezőgazdasági ingatlanra hosszú

időre, rendszerint 100 évre való bérbeadása, évi bérfizetés (canon) ellenében. Gyökerei: Kezdték a császári földeket magánosoknak bérbe adni 5-10 évre (ager vectigalis) a provinciai földeket próbálták megművelni. (vectiga = évi bér) Zénon császár 480.: kimondják, hogy emphyteusis (önálló sui generis szerződés) hozza létre a bérleti szerződést, és ez a magánjog területére tartozó bérleti viszony. Az örökhaszonbérlő joga: 1. A föld minden irányú használata megilleti. 2. Örökítheti, bérbe adhatja, végrendelet nélkül is az örököseire száll. 3. Eladhatja a jogosultságát (a földet nem!). A tulajdonost elővásárlási jog illeti meg, vagy ha ezzel nem él, akkor 2% a vételárból. 4. Gyümölcsöztetésnél separatioval (elválással) szerzi meg a tulajdonjogot. 5. Birtokos, in rem (dologi, mindenki ellen ható) birtokvédelmet kap. 6. A föld állagán pozitív irányban változtathat. 7. Bért kell fizetnie

(canon – évi bér) = kánonköteles. 8. Adófizetésre kötelezett. 9. Viselnie kell minden köz- és magánterhet (károk). Védelme: actio fictioval élve ugyanazok a keresetek illetik meg, mint a birtokost. Az örökhaszonbérlet megszűnése 1. A felek megállapodásával, a szerződés felbontásával. 2. Ha a bérlő 3 évig nem fizeti a bért ill. a közterheket 3. Idő elteltével. 48 III. ÖRÖKBÉRLET, FELÜLÉPÍTMÉNYI JOG -- SUPERFICIENS Más telkén emelt építmény teljes kihasználási joga évi bér ellenében. Védelmet élvez hosszú ideig, de maximum 100 évig. Hasonlít az örökhaszonbérlethez, de itt városi ingatlanról van szó. Solariumot fizetve át is lehetett örökíteni Megszűnik 2 évi bér ki nem fizetése után. Létrejötte: A telkek a patríciusok kezén voltak, elszegényedtek, gazdagabb bérlőknek adták a telket, akik erre bérkaszárnyákat építettek. A ráépített ház azé, akié a földtulajdon = “superficiens solo

cedit”. Az örökbérlőt nem tekintették birtokosnak az örökhaszonbérlővel ellentétben. Ebből kifolyólag birtokvédelmet sem kapott A ház végül a bérbeadóé lesz Védelme, keresete: 1. 2. Interdictum de superficiae Utiliter a posztklasszikus korban Örökhaszonbérlet és haszonélvezet összehasonlítása: 1. 2. 3. 4. 5. Örökhaszonbérlet csak mezei telken állhat fenn. Örökhaszonbérlet után évi haszonbért kell fizetni, a haszonélvezet után nem. Haszonélvezeti jog nem idegeníthető el. Haszonélvező nem részesül birtokvédelemben, örökhaszonbérlő igen. Haszonélvezet tárgyát sem javítólag, sem rontólag nem lehet megváltoztatni Iustinianusig. IV. ZÁLOGJOG Egy követelés biztosítására valamilyen módon egy zálogtárgyat lekötünk azzal, hogyha az adós netán nem fizetne, akkor a hitelezőnek joga van a zálogtárgyat eladni és abból magát kielégíteni, a kielégítés után a vételár fennmaradó összegét az adósnak visszaadni

(superfluum). Története: Az emberek bizalmatlanok, nem szívesen adnak kölcsön, s ez biztosíték a kölcsön fedezésére (már a primitív jog korában is). Első lépés: Lex Commissioria: a jogvesztés kikötése. Ha az adós nem fizet, akkor joga elveszik (a tárgy értékétől függetlenül). A hitelező a zálogtárgyat a tulajdonában megtarthatta Ez egy zálogjellegű viszony Második lépés: 49 Ius distrahendi: értékesítés joga. Jog arra, hogy a hitelező a zálogtárgyat értékesítse A szerződésbe (pactum de distrahendo) belefoglalták a ius distrahendi. Később azt foglalták a szerződésbe, ha nem éltek a ius distrahendivel (pactum de non distrahendo). Ha kikötötték az értékesítés tilalmát, akkor is értékesíteni kell. Normál zálogtárgy esetén a hitelező 1-szer szólította fel az adóst fizetésre, ha nem volt beleírva a szerződésbe, utána eladhatta a zálogtárgyat. Pactum de non distrihendo esetén 3-szor kellett fölszólítani

+ 2 évet várni. 3 zálogtárgy forma alakult ki: 1. 2. 3. Fiducia – tulajdonzálog Pignus – birtokzálog: kézizálog Hypoteca – jelzálog 1. Fiducia – tulajdonzálog Az ősi jogban alakult ki. Mancipatio vagy in iure cessio útján a hitelező tulajdonába került a zálogtárgy Res mancipi körébe tartozó tárgyat lehetett csak átadni, akinek átadták tulajdont szerzett, megterhelhette, ha az adós lejáratkor nem fizet, az adásvétel végleges lett, így a hitelező akár eladhatta. Az ősi jogban a zálogtárgyat birtokba + tulajdonba adták a hitelezőnek. 2 nagy hibája van: a, A hitelező elidegeníthette a tárgyat. b, Fides “hitére” volt bízva, hogy a tárgyat visszaadja. Erre rendes keresetet adott a zálogadósnak a praetor: Actio fiduciae (ha nem kapom meg a tárgyat, perrel léphetek fel). Ez csak később alakult ki, előtte csak fidessértés miatt lehetett perelni. Merev, rossz intézmény volt, az adós igen ki volt szolgáltatva a

hitelezőnek. 2. Pignus – kézi- vagy birtokzálog A fiducia helyett alakították ki, ezzel kiküszöbölődött a fiducia hátránya. Eredetileg ingókra, majd ingatlanokra vonatkozott. Itt is át kellett adni a tárgyat, de az nem került a hitelező tulajdonába, tehát a tulajdonviszonyok nem változtak meg. Hátránya: A birtokot át kellett adni, tehát elvonta a vagyontárgy birtokát. (A birtokot ruházták csak át, a tulajdont nem!) Klasszikus kor: Birtokot traditioval adom át (pactum anticreditarium). A hitelező nem adhatja el, nem használhatja a dolgot (furtum usus), nem terhelheti meg, általában visszaadta precariumba vagy haszonbérletbe, kamatot ill. gyümölcsöt szedve (szívességi használat). Posztklasszikus kor: Törvény hatalmazza fel a hitelezőt, hogy a zálogba kapott telket bérbeadás útján hasznosíthatja. 50 Ha a hitelező teljesítés után nem adja vissza a dolgot, ellene rei vindicatio-val perelhetett az adós, de csak akkor, ha

tulajdonos volt. Hypotheca – jelzálog 3. A hypotheca mind a fiducia, mind pedig a pignus hibáját kiküszöböli. A tárgyat csak jelképesen kötik le, nem adják át. Sem birtok, sem tulajdon átruházás nem történik Kialakulása: A kishaszonbérlettel kapcsolatos. - szerződés - végrendelet - bírói ítélet - hatósági aktussal - törvény Egy Salvius nevű praetor megadta az Interdictum Salvianumot a bérbeadónak az 1 évi bérleti díj biztosítására, a bérlő azon vagyontárgyaira, amit bevitt az ingatlanra, és annak megmunkálására. (invecta, illata – bérleménybe bevitt dolog) Egy Servius nevű praetor Actio Serviana in rem keresetet adott: a felszerelési tárgyakra akkor is fennáll a lekötés, ha nincsenek bent az ingatlanon (már kivitte). Megadták az Actio quasi Serviana-t nemcsak a kishaszonbérletre, minden követelésre, minden vagyontárgyra lehetőség nyílik jelképesen lekötést tenni. Általános érvényű dologi jellegű jogrend lett

(bárkivel szemben érvényesíthető). Előnyei: - nem vonja el az adóstól a vagyontárgyat minden követelés biztosítására köthető a zálogtárgy egyszerre több követelés biztosítására is leköthető Tárgya lehet: - minden olyan forgalomképes dolog, amely nem áll elidegenítési és terhelési tilalom alatt bizonyos követelés (pignus nominis) bizonyos jogok (pl.: örökhaszonbérlet, haszonélvezet) alzálog (subpignus): amikor nincs más, csak egy zálog a javamra és azt én tovább zálogosítom, egyetemes zálogjog, az egész vagyont terhelheti Tartalma (jogosítványok, zálogjog gyakorlása): Fiducia: A hitelező possessa (birtokló) = possessio ad interdicta illeti meg, a birtokvédelem szempontjából birtokol. Megilleti a hitelezőt: - használat birtoklás rendelkezés Pignus: Megilleti a hitelezőt: 51 - birtoklás Tilos volt a hitelezőnek: - használat, de ha mégis így tett, használati lopást követ el (furtum usus) Kivétel: Ha a

zálogtárgy gyümölcsöztethető dolog, akkor megállapodnak a zálogtárgy használatában (pactum anticretium), de csak a kamatok fejében, utólagos elszámolással. Hypotheca: Hitelezőt nem illette: - birtoklás használat Res mancipinál csak a tulajdonos jogosult tulajdonát átruházni, ha az eladó traditio-val teszi azt, akkor csak birtokosi pozícióba kerül a vevő, majd elbirtokolhatja. Res nec mancipi esetén tárgyait traditio-val adták át = tulajdonjogot ad. Rendelkezési jog (ius distrahendi = értékesítés joga) Megillette a hitelezőt mind a 3 zálogformánál az elidegenítési jog. Eladhatja, ha a követelés ideje lejárt, de felszólítással kell élnie. Iustinianusnál az adóst 3-szor fel kell szólítani, a 3. után 2 évet kell várni, úgy lehet csak eladni (pactum de distrahendo). A “nemo plus iuris” elv érvényesült. Így lehet értékesíteni őket: Fiducia: mancipatio in iure cessio Pignus: traditio Hypotheca: traditio Ha a res mancipi

tárgyait traditioval ruházták át, a vevő csak elbirtoklás útján szerzett tulajdonjogot. Értékesítés: - szabad kézből vagy szabad kézi eladás árverés, ekkor a hitelező adta el Interpretatio domini A császárkor végén nincs pénz, kevés a vevő. A záloghitelezőnek kérelmet kellett felterjesztenie a kancelláriához, hogy a zálogtárgyat megtartaná tulajdonának becsértékében (az átruházás becsértékben zajlik). Az adós a tárgyat 2 éven belül visszaválthatta. TÖBB HITELEZŐ 1. Több adós X szerez A-tól = aki tulajdonos 52 Y szerez B-től = aki jóhiszemű birtokos Z szerez C-től = aki rosszhiszemű birtokos Az elégíti ki magát elsőnek, aki erősebb jogcímtől szerzett. Az Actio Publiciana elvei érvényesülnek 2. Egyforma jogcím Ha a zálogtárgy valamelyik záloghitelező birtokába kerül, akkor ő elégíti ki magát, tehát a birtokló hitelező élvez előnyt. Ha ilyen nincs, akkor egyformán kell a zálogtárgyat

megosztani, ilyenkor több hitelező szerez egy aktussal zálogjogot. 3. Egy adós, több hitelező “Qui priori tempore potior iure” = “Aki erősebb időben, erősebb jogban is” Aki időben előbb szerzett, az elégíti ki magát elsőnek. Ha egyidejűleg szerzett, a részarányuk dönt akkor, ha több hitelező elégíti ki magát egy aktussal és nem elég a pénz. Kivételek: Privilegizált zálogjogok - fiscus követelése a hozományi telekre nézve a hozományba adó követelése megelőzi a záloghitelező követelését nyilvánosan hitelesített zálog (pignus publicus), amely visszadátumozások kijátszása elkerülése végett jött létre szavahihető tanú vagy hatóság előtt. Aki a tanúkat felsorakoztatta, előnyt élvez, s a pignus publicus megelőzi az összes többi zálogjogot. A kölcsönadási idő számít! X kölcsönt ad 3 évre Y kölcsönt ad 2 évre Z kölcsönt ad 6 hónapra S mindez egy hónap alatt zajlik. Bizonyos rangsor keletkezik az

igények kielégítésére Független a lejárat időpontjától. Ius offerendi (ranghely megváltás joga) Gazdasági válságok idején a hátrébb álló nem kapja meg a kölcsönt. Ezért alakították ki a ius offerendit A hátrébb álló személy kifizeti az első helyen álló személy követelését, és a helyére lép, akkor elsőként ő mondja meg, hogy mikor adják el az ingatlant. ZÁLOGJOG KELETKEZÉSE 1. Jogügylettel Ez a legszélesebb, a felek közreműködésével zajlik, két formában: - szerződés útján (pignus conventione) végrendelettel (pignus testamentarium) 2. Hatósági aktussal Pl.: a végrehajtó lefoglalja a vagyontárgyat 3. Bírósági ítélettel – adiudicatio 53 Ún. osztóperekben Pl: a 2 gyerek megörökli az apja hagyatékát, az egyik műveli, a másik elmegy Megszüntetik a közös tulajdont. Aki elmegy, azt nem tudja kifizetni a másik (aki marad), akkor az ingatlanra rátáblázzák az összeget. A bírói ítéletben

zálogjogot létesít az alperes vagyonán. 4. Törvény alapján – hypotheca tacita legalis “Hallgatólagos törvényi zálogjog” - A bérleti díj erejéig a bérlő tárgyain zálogjog áll fenn. Serdületlen gyámolt javára azon dolgokon, melyet a gyám az ő pénzén vásárolt. Fiscus javára mindenkivel szemben követelése erejéig. Feleség javára a dos erejéig a férje vagyonán, ha a férj kezeli a különvagyont. Zálogjog átruházása rendszerint csak követeléssel együtt történik. ZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSE 1. Ha az adós kifizette TELJES tartozását. A zálogjog oszthatatlan és elválaszthatatlan a zálogtárgytól 2. Pignus Gordianum = Gordianum császár kimondta, hogy amennyiben az adós fizet, akkor sem szűnik meg a zálogjog, ha más címen továbbra is adós. A zálogjog minden pici tartozás, ki nem fizetett kamat, kártérítés után fennáll. A záloghitelezőnek több követelése van, de csak egyen van zálogjog, ilyenkor joga van

visszatartani a tárgyat az összes követelés teljesítéséig. 3. Ha a zálogtárgy megsemmisül vagy ellopják. 4. Ha az adós nem fizet, a hitelező eladhatja a zálogtárgyat és kielégítheti magát a ius distrahendi-vel, a superfluum-ot köteles visszaadni. 5. Confusio esetén, ha egy kézben egyesül követelés és tartozás. 6. Lemondással, ha a hitelező lemond jogáról. 7. A zálog tárgyának zálogmentes elbirtoklásával. (A tárgyat jóhiszemű ember, iustus titulus-sal, mit sem tudva elbirtokolja annak zálogmentességét. = usucapio libertatis) A kereset-elévülés nem vonja maga után a zálogjog megszűnését is!!! A követelés elévül, a zálogjog nem szűnik meg, legfeljebb nem peresíthető. (Végül is a dolgot el is adhatom, hogy magam kielégítsem!!!) ZÁLOGJOG VÉDELME A praetor a következő kereseteket alakította ki: 1. Actio fiduciae A zálogadós követelheti a zálog visszaadását teljesítés után. 2. Actio pigneratitia

Kézizáloghitelező követelheti a kézizálog birtokát, ha az adós vagy valaki azt birtokából elveszi. 54 2 fajtája: - directa - contraria 3. Actio hypothecaria Hypotheca in rem actio. A jelzáloghitelező a követelés lejártakor fellép és követeli a tárgyak birtokbavételét, ő a felperes, az alperes az, akinél a tárgy(ak) van(nak). 4. Interdictum Salvianum A jelzáloghitelező a követelés lejártakor perelhet a birtokkeresettel. KÖTELEM – OBLIGATIO 55 1. 2. Fogalma és története A kötelem mint jogviszony, alanya, tárgya, tartalma, szankciója - ember és ember közötti jogi kérdéseket felvető viszony - ember és dolgok közötti viszony - (jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony) 3. A kötelemszegés 4. A kötelmek keletkezése (szerződéstan, kontraktustan) 5. A kötelmek megszűnése 6. A kötelem biztosítékai 7. A kötelmek átruházása A KÖTELEM FOGALMA ÉS TÖRTÉNETE Obligatio: lekötés szóból ered -

valóságos bilincsbe verés - jogi lekötés Iustinianus Institutio c. könyve szerint: “Obligatio est iuris vinculum, quo necesitate adstringimur alicuius solvendae rei secundum nostrae civitatis iura” “A kötelem olyan jogi kötelék, amelynél fogva szükségszerűen bizonyos dolgok teljesítésére kényszerülünk államunk jogának megfelelően.” “A kötelem egy olyan jogi kötelék, amelynek értelmében a creditor, a hitelező jogosult a debitortól, az adóstól valamit kérni ill. az adós köteles azt a követelést teljesíteni” Paulus: “Obligationum substantia non in eo consistit, ut aliquod corpus nostrum aut servitutem nostram faciat, sed ut alium nobis obstringat ad dandum aliquid vel faciendum vel praestandum.” “A kötelmek lényege nem abban áll, hogy a mienkké tegyen egy dolgot vagy egy szolgalmat, hanem hogy valaki mást rászorítson arra, hogy valamit adjon, valamit tegyen, vagy valamiért helytálljon a számunkra.” Különbség van dologi

és kötelmi viszonyok között: A dologi viszonyok abszolút jellegű és határú, negatív tartalmú jogviszonyok. - tulajdonjogot senki meg nem sértheti - tartós jellegű viszonyt feltételez A kötelmi viszonyok relatív jellegű és határú, pozitív tartalmú jogviszonyok, valami megtevésére kötelez. - legalább 2 vagy több meghatározott számú személyek vesznek benne részt, valamit adni, tenni ill. helyt kell állni valamiért - rövid lejáratú kötelezettségeket eredményeznek Dologi viszonyok: Én tulajdonos vagyok, velem szemben ál mindenki, s mindenki tartózkodni köteles a tulajdon zavarásától, passzív magatartást várok el mindenkitől, ez a dologi viszony mindenkivel szemben érvényes. Egy jogosult, vele szembe mindenki más kötelezett. Az abszolút jogok állandónak tekintendők Kötelmi viszonyok: 56 Kettő vagy több személy között létrejövő viszonyok mindig valami tevésben, helytállásban realizálódnak. Egy vagy több jogosult

és kötelezett, ezen kívüli személyeket nem érinti. Az adós aktív tevőleges magatartásra van kötelezve. A kötelmi viszony a teljesítéssel megszűnik. Különbség van kötelmi viszony és család viszonyok között: Családi jellegű viszonyok: alá- és fölérendeltségi kategóriák a pater familias hatalmára épültek Kötelmi viszonyok: mellérendeltségi viszonyok nincs kiszolgáltatottság teljes mellérendeltség elve érvényesül, a felek egyenrangúak Különbség a mai kötelmi és római kötelem között: Rómában ahány kötelezettség, annyi kötelem, a mai felfogás szerint egy kötelem van. Rómában szerződési típuskényszer volt, vagyis amire volt actio, olyan formában lehetett csak kötelmet létesíteni. A formula tartalma határozta meg, hogy mi lett a szerződés tartalma. A KÖTELEM TÖRTÉNETE 2 elmélet: 1. 2. A kötelmek a delictumokból (bűncselekmények) alakultak ki. A kötelmek a contractusokból (szerződések) alakultak ki. A

XII. tt mindkét kötelemkeletkeztető módot ismerte Nem dönthető el egyértelműen, hogy miből alakultak ki Dr Molnár Imre állásfoglalása: talán inkább a delictiális cselekmények jelentek meg először, amelyek kötelem formájában realizálódtak. A talio elvéből kiindulva a bosszút vagyonilag állapították meg (compositio), ez már kötelmet eredményez. A vagyontárgyban okozott károkat megváltották. Kezdetben elvált egymástól a debitum (Schuld, tartozás) és az obligatio (Haftung, felelősség). Más személy tartozott és más felelt. Az adós tartozik, de nem felel, a kezes felel, de nem tartozik Majd közelítettek egymáshoz és kialakult az önkezesség intézménye, ahol az adós és a kezes azonos. Iustinianusnál az adós és a felelős egy személy lett. A KÖTELEM, MINT JOGVISZONY 1. A kötelem alanya Főszemélyek: - legalább egy adós (debitor -- kötelezett) - legalább egy hitelező (creditor -- jogosult) 57 Az adós és a kötelező

közötti viszony Ez alapján csoportosítjuk a kötelmeket. Egyoldalú kötelem (obligationes uni lateraris) 1. Amikor az egyik fél csak kötelezett, másik fél csak jogosult. Pl.: valaki kölcsönt ad valakinek ajándékozás Kétoldalú kötelem (obligationes bilaterares) 2. Amikor mindkét fél kötelezett és jogosult is. A. Egyenlően kétoldalú vagy szinallagmatikus kötelem (obligationes bilaterares equalis) A jogosultság és a kötelezettség egy szintű, egyenlő arányú. Mindkét felet egymással szemben álló, azonos súlyú kereset illeti meg. Pl.: adásvétel bérleti szerződés vállalkozási szerződés csere B. Egyenlőtlenül kétoldalú kötelem (obligationes bilaterares inequalis) Ha az egymással szemben álló felek közti kötelezettség és jogosultságok nem egyenrangúak. Pl.: megbízás Főkötelezettség = actio commodati directa mellékkötelezettség = actio commodati contraria 3. Több alanyú kötelmek Ahol akár az adósi, akár a

hitelezői oldalon több személy van. A. Osztott több alanyú kötelem Ha a tartozás, szolgáltatás meg van osztva a kötelemben részt vevő személyek között. Minden adós a rá eső résszel tartozik, a hitelező csak ezt követelheti vissza egyéb kikötés híján. B. Osztatlan több alanyú kötelem Egyetemlegesség (solidaritas): ha a tartozás ill. a követelés nincs megosztva a kötelemben részt vevő személyek között. Kétféle egyetemlegességet ismerünk: a, Az adós egyetemlegessége: ha több adós tartozik a hitelezőnek, akkor a hitelező bármelyik adóstól követelheti az egész tartozást, DE csak egyszer. b, Hitelező egyetemlegessége: ha több hitelező van, de a követelés nincs megosztva közöttük, akkor bármelyik hitelező követelheti az egész tartozást, DE csak egyszer. Mi hoz létre egyetemlegességet? 1. Solidaritas (szűkebb értelemben) - ha a kötelem tárgya oszthatatlan 58 2. törvény alapján (pl.: delictalis cselekmények,

többen együtt eljárt tetteseknél a kártérítés) Correalitas A felek jogügylettel kötelezik magukat az egyetemlegesség teljesítésére, a szerződésben külön úgy határozzák meg. A szerződésben vállalt egyetemlegesség a correalitas Oka: hitelező könnyebben juthat pénzhez vagy az adós könnyebben teljesíthet. Élesen megkülönböztetendő az egyetemlegességtől a cumulatio (halmozás)!!! Több adós esetén mindegyik adós önállóan, egymástól függetlenül felel az egész tartozásért. A hitelező jogosult az egészet minden adóstól behajtani. Különbség a szűkebb solidaritas és a correalitas perlése között: Klasszikus kor: A solidaritas-nál a hitelező mindaddig perelt, amíg az összeg be nem folyt az adósoktól. A correalitas-nál ha a hitelező nem jól választotta meg az adóst és beperelte, és a litis contestatio-nál kiderült, hogy az adós nem tud fizetni, akkor a hitelező a többi adóst már nem perelhette be, a hitelező

keresete felemésztődött. Oka: Szolidáris kötelemnél csak a kötelem tárgya azonos, viszont maga a kötelem minden adóssal szemben külön áll fenn. A correalitas-nál egy kötelem van, így ha az egyiket beperli, a kereset elenyészik, függetlenül a materiális kielégítéstől. Iustinianus: Megszünteti a különbséget, mindaddig perelhet, amíg materiális kielégítést nem kap. Bevezette a Benefitium dicisionis-t (a megosztás kedvezménye). Ha a hitelező valamelyik egyetemleges adóstárson követeli a tartozást, akkor az adósnak joga van kérni, hogy a hitelező a helyszínen jelen lévő és fizetőképes másik adóstárstól is kérje a fizetést. (Az egyetemlegesség eszméjét csonkították ezzel.) Az egyetemlegesség csak az adós-hitelező viszonyát érinti, az adósok és a hitelezők egymás közötti viszonyát nem. Van-e visszkereset joga (regressus) az adósnak a többi adóssal szemben? Ez attól függ, hogy mi van a kötelmi megállapodásban.

Kialakították azt, hogy a fizető adós kérhette a hitelezőt, hogy kereseti jogát adja át neki, hogy ő a többi adóstársán a rájuk eső részt behajthassa. Mellékszemélyek: 1. Kezes (adpromissor) – olyan személy, aki az adós helyett köteles helyt állni 2. Adstipulator – a hitelező helyett kérhette a teljesítést 3. Solutionis causa adiectus – nem perelhetett a hitelező helyett, csak teljesítés felvételére volt jogosítva. 3. személy javára vagy terhére szóló kötelem A római jog ebben nagyon merev volt. Kategorikusan kijelentette, hogy ez nem lehetséges Két kivétel: 59 - később az örökléssel kapcsolatban a jog megengedte 3. személy bevonását a kötelembe, de ritka kivétel volt. hatalomalattiak ügylete: itt jöhetett még be a 3. személy (pater familias) a kötelembe, a hatalomalatti helyett kötelezettségeket vállalhatott. (actiones adiectitiae qualitatis = 3 személy javára szóló családi keresetek) A KÖTELEM

TÁRGYA A kötelem tárgya a szolgáltatás = kötelemben kikötött magatartás. Sokfajta szolgáltatás van. A szolgáltatás nem lehet fizikailag vagy jogilag lehetetlen, nem ütközhet törvénybe vagy jó erkölcsbe, és valamelyest meghatározottnak kell lennie, ill. legyen valamelyest vagyonilag mértéke Különbség van lehetetlen kötelem és lehetetlenülés között. A lehetetlen kötelem már megkötéskor lehetetlen, érvénytelen, nincs joghatása. Olyan, mintha létre sem jött volna, ha már a megkötéskor sem volt a kötelem teljesíthető. Pl: döglött lovat akarok eladni A lehetetlenülés, ha az adósnak felróható, akkor az adós kártérítést fizet. Ha a kötelem tárgya utóbb ment tönkre, lehetetlenül, akkor az adós megszabadul a kötelem teljesítése alól, kivéve ha az adósnak felróható. Szolgáltatási kategóriák: Az elnevezés a praetori formulából ered. 1. Dare (adni) – tulajdonjog vagy szolgalmi jog átruházása. Az adós civiljogi

tulajdont köteles átruházni, ill civiljogi szolgalmat köteles alapítani. 2. Facere (tenni) – tevőlegesen nyilvánul meg a szolgáltatás. Pl: munkavégzés A bérleti szerződés is facere szolgáltatás. Az összes szolgáltatás beletartozik, a szolgáltatás általános képe A facere a legtágabb értelmű, minden szolgáltatás dare, de a facere-be a dare is beletartozik. Pozitív cselekvésekre van kötelezve a szerződő fél. Van a non facere = valamit “nem megtenni”. Negatív cselekvés, valamit nem tenni, valamitől való tartózkodás, valami tűrése. 3. Praestare (helytállni) – ez nem is szolgáltatás, a tiszta praestare, előállni. Ha valamely másik személy nem szolgáltat és én helytállok helyette. Pl.: a kezes tipikus praestare szolgáltatás További szolgáltatások 1. CERTA (határozott) – INCERTA (határozatlan) szolgáltatás Határozott az a szolgáltatás, amelynél a quid, quole, quantum érvényesül. A felek megmondják mit,

milyet, mennyiért. Határozott szolgáltatás lehet: - certa res = határozott dolog certa pecunia = határozott pénzösszeg A dare általában certa. 60 Határozatlan a szolgáltatás, ha nincs pontosan meghatározva. A munkavégzés mindig határozatlan szolgáltatás Pl.: megveszem a jövő évi termést A facere általában incerta. 2. SPECIFIKUS (egyedi) – GENERIKUS (fajlagos) szolgáltatás (obligatio species) (obligatio generis) Specifikus a szolgáltatás, ha egyedileg van meghatározva a kötelem tárgya. Generikus a szolgáltatás, ha mennyiségileg és minőségileg van meghatározva a kötelem tárgya. “Genus perire non potest” = “A fajta nem pusztulhat ki”. A generikus kötelmeknél nincs lehetetlenülés A fajtán belül legalább közepes minőségűt kell szolgáltatni. Amíg a világon olyan minőségű és mennyiségű dolog létezik, az adós nem szabadul kötelezettségétől. PÉLDA: Ha a ménesből valaki vesz egy 3 éves lovat, az generikus

szolgáltatás. De ha a 3 éves lovak közül egyet megjelöl, akkor már specifikus. A helyettesítő dolgoknál általában igaz, hogy generikus (fajlagos) szolgáltatással állunk szemben. A helyettesíthetetlen dolgoknál specifikus (egyedi) a szolgáltatás, bár ez nem mindig igaz. Alapszabály: mindig a konkrét esetben kell eldönteni, hogy a szolgáltatás generikus vagy specifikus. 3. ALTERNATIV OBLIGATIO – FACULTAS ALTERNATIVA (vagylagos kötelem) (felváltó szolgáltatás) Alternativ obligatio: két vagy több szolgáltatás van a kötelemben a kötelem létrejöttekor. A teljesítéskor az egyikkel való teljesítés esetén a kötelem megszűnik valamelyik fél választása szerint. Ki jogosult választani? Az a fél jogosult választani, akit a szerződésben kikötöttek. Ha a szerződésben nincs kikötve, akkor az adós jogosult választani. Mi van akkor, ha két szolgáltatás közül az egyik elpusztul? Ha az egyik szolgáltatás elpusztul lehetetlenülés

esetén (pl.: rabszolga elhal teljesítés előtt), akkor a kötelem a megmaradt szolgáltatásra korlátozódik. Ha a hitelező jogosult választani és az egyik szolgáltatás lehetetlenülése az adósnak felróható (szándékosság, gondatlan), akkor a hitelező követelheti a megmaradt szolgáltatást, vagy az elpusztultra, a másikra a kártérítést. Összes szolgáltatás adóstól független lehetetlenülése esetén az adós szabadul. Facultas alternativa = felváltó szolgáltatás: Ha egy szolgáltatás van a kötelemben, de az adós törvény erejénél fogva vagy a felek előzetes rendelkezése alapján jogosult mással is teljesíteni. Pl.: novalis actio = a családgyerek kárt okoz A pater familiast perelik kártérítésért, aki vagy fizet vagy joga van noxa-val (büntetés) illetni a családgyereket. A kettő közötti különbség: Alternativ obligatio: két szolgáltatás a kötelem létrejöttekor, egy a teljesítéskor. 61 Facultas alternativa: egy

szolgáltatás a kötelem létrejöttekor, kettő a teljesítéskor. Laesio enormis (félen túli sérelem): az eladó abban az esetben, ha az eladandó dolog értékének felét mint vételárat sem kapta meg a vevőtől (Iustinianus vezette ezt be az ingatlan adásvételénél), a vételárnak el kellett érnie az ingatlanértékének legalább felét, ha nem, akkor csak az adásvétel felbontására perelhet. A vevő vagy hozzájárul a felbontáshoz vagy a vételár kiegészítésével fenntartja az adásvételt. Datio in solutum (teljesítés helyetti adás): Külsőleg a facultas alternativa-val azonos. Ebben az esetben is mással teljesít az adós, mint ami ki volt kötve, de ez esetben a mással való teljesítéshez kell a hitelező hozzájárulása (consentiente creditore). Pl.: pénzbeli tartozása fejében felajánl egy telket, amit a hitelező elfogad teljesítésül 4. OSZTHATÓ – OSZTHATATLAN szolgáltatás Ha a dolog osztható, akkor a szolgáltatás is osztható.

Pl: pénzkötelmek Ha a dolog oszthatatlan, akkor a szolgáltatás is oszthatatlan. Pl: telek átadása A kötelem az egyik fél részéről osztható, a másik fél részéről oszthatatlan. Pl: telek részletekre történő megvásárlása. Az eladóé oszthatatlan, a vevőé osztható 5. FŐSZOLGÁLTATÁS – MELLÉKSZOLGÁLTATÁS Vannak olyan szolgáltatások, amelyek egy másik szolgáltatás bekövetkezését vannak hivatva biztosítani, ezek mellékszolgáltatások. Pl: ha vendéglőben kérek egy adag pörköltet, akkor hozzátartozik a kés, villa, tányér is Tipikus mellékszolgáltatások: - kamat (usura vagy foenus) kártérítés A. KAMAT (ususra v foenus) Egy pénz vagy más helyettesíthető dolog használatáért, a dolog hányadában kifejezett (meghatározott) időszakonként visszatérő szolgáltatás. (DE! Pl.: egy ló esetén nem lehet a kamat nagyságát meghatározni) Kamatot kell fizetni: - ha azt a felek szerződésileg kikötötték ha azt törvény

előírja ha a szolgáltatásban (pénz) késedelem esett TŐKE az az összeg, amiért a kamat jár. KAMATLÁB azt mutatja meg, hogy a tőke után mennyi kamat jár. KAMATMAXIMUM az, ami fölött már kamatot nem lehet szedni. Egyrészt mert érvénytelen, másrészt mert bűntény. UZSORAKAMAT a kamatmaximum feletti kamat. KAMATOS KAMAT amikor a kamat tőkésedik, és azután is kamat jár. (Anatocismus – Rómában tiltották. Iustinianus kimondja, hogy ha a kamatok elérik az alaptőke összegét, megszűnik a kamatozás.) KAMATSZÁMÍTÁS – ma a kamatot 1 évre számítjuk, Rómában 1 hónapra számították. 62 A szocializmusban úgy tanítottuk, hogy imígyen szóla Marx: Róma történetét két dolog mozgatta: a föld kérdése és az uzsora kérdése. A köztársaság végéig egészséges hitelélet nem alakult ki az uzsora miatt A császárkorban a hitelélet stabilizálódik. Innentől kezdve beszélhetünk egészségesebb hiteléletről A KAMAT MÉRTÉKE A XII.

tt idején unciás 1/12, azaz a tőke 1/12-ed része, mivel Rómában a kamatot havonta mérték, 1 év alatt megkapták a tőkét. (12 x 1/12 = 100%) Ez évi 100%-os kamat A köztársaságkor 1/100-ad volt a kamat, évi 12%. Törvényeket hoztak a kamat maximálására, csak éppen nem tartották be. Iustinianusnál évi 6%-os kamat volt az általános. Az előkelők 4%-os, az üzletemberek 8%-os kamatot szedtek, tengeri kölcsönök esetén a kamat 12%-os volt. KÁR ÉS KÁRTÉRÍTÉS A kártérítést, mint szolgáltatási fajtát már a XII. tt is ismeri Pl.: idegen fák kivágásánál Alaptörvénye a Kr. e III században kiadott lex Aquilia, büntetésre menő keresetet ad jogellenes károkozás esetén. Lassan válik majd el a kártérítés és a büntetés KÁR (damnum) A jogilag védett érdekkörben, érdekeimben bekövetkezett, vagyonilag mérhető értékcsökkenés, értékcsalás (deminutio patrimonii). Fajtái: 1. Tényleges kár (damnum emergens) Tényleges

vagyonkiesés, amivel a vagyon értéke ténylegesen csökkent. Pl.: valaki ollóval szétvágja a zakóm a szomszéd rabszolgája agyonüti a tehenemet 2. Elmaradt haszon (lucrum cessans) Jogosan és alaposan várt, remélt haszon/előny elmaradása, amelytől elesünk. Pl.: haszon, amelyet szedhettem volna, de most nincs tej KÁRTÉRÍTÉS (szándékosság, gondatlanság, véletlen) A keletkezett kárnak vagyoni eszközökkel való helyreállítása. Ki viseli a kárt? “Casus nocet domino” “Casum sentit dominus” = “A kár az úrnak árt” → a kárt a tulajdonos viseli. Mikor lehet a kárt másik személyre áthárítani? A kár a másik személyre történő áthárításának 3 jogalapja lehet: a, Ha a magatartása jogellenes és ezzel okozott kárt (delictummal). Ez fordul elő a leggyakrabban. A károkozó fizeti a kárt 63 “rupitias sarcito” → “Kárt okoztál, térítsd meg!” Az elkövető szándékát elvétve nézik, majd csak Iustinianusnál. b,

Ha a szerződésben ezt így írták elő. Nem vizsgálják, hogy miért keletkezett a kár, csak a másik személy felvállalja, de egy 3. személy is felvállalhatja. - a felek ha a kár megtérítését tették a szerződés tárgyává, a szerződésszegésnél a vétkes fél az eredeti szolgáltatás helyét legtöbbször másodlagos szolgálatként kártérítéssel köteles teljesíteni c, A törvény különös rendelkezései folytán. Vannak speciális esetek, mikor nem vizsgálják, hogy ki okozta a kárt, a törvény előírja, hogy ki köteles kiállni (quasi delictalis esetek). Pl.: a háztulajdonos felelőssége a házból kidobott dolgokért Visszkeresettel behajthatja a lakón, aki ténylegesen kidobta. A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE “Quanti ea res est” = “Amennyibe az a dolog került” - amennyiért a dolgot vették - a piaci értékét kell megfizetni A kártérítés minimuma az az érték, amennyiért azt meg lehet szerezni. A jog eszmei értéket alakít ki Az

emberek bizonyos dolgoknak különböző értéket tulajdonítanak, aszerint, hogy milyen szükséget elégítenek ki, milyen hasznosak, milyen nehezen lehet megszerezni. Érték: Azt kell szem előtt tartani, hogy az emberek bizonyos tárgyaknak a megszerzés nehézsége vagy más okból bizonyos jelentőséget, becset tulajdonítanak. Az egyes tárgyak jelentőségét nevezzük értéknek 1. Objektív vagy piaci érték (verum rei pretium – a dolgok valódi értéke) Az áru piaci értéke, amit általában az emberek a dolog értékének tulajdonítanak, amit mindenki tulajdonít a tárgynak. 2. Relatív érték (valós interesse érték) Az objektív érték felett jelentkező, egyéni értéket is figyelembe vevő, valós érték. Salvius Julianus dolgozta ki Csak vagyonilag értékelhető, pénzben is kifejezhető értéke van. Iustinianusnál a kártérítési összeg maximum az objektív/forgalmi érték duplája lehet. Objektív alapon értékel, de bizonyos

körülmények között bizonyos dolgok mást érnek az egyes embereknek. 3. Előszereteti érték (pretium affectionis – érzelmi érték) 64 Olyan érték, amely valóságban nem realizálódik, de nekik különös jelentőséget tulajdonítanak. Valaki az objektív értéktől függetlenül, pusztán érzelmi alapon egyes dolgoknak nagyobb értéket tulajdonít, mint amennyit az valójában ér. A jog ezt nem honorálta Pl.: öreg hölgy és pincsikutyája esete Az érték mérése = pénz Az érték méréséül a pénz szolgál. Kezdetben pecunia (barom) jelölték, majd overs rex (as ruose) bevezették a Kr. e III-IV században az ércpénzt (as), általában megfelelt súlyra 1 fontnak Majd a Kr e III században ezüst pénzt (denarius), Caesar alatt arany pénz (aureus). 1 denarius = 10 as Kártérítés 3 fajtája: 1. In integrum restitutio = eredeti állapot visszaállítása Ez a kártérítés célja, olyan helyzetbe hozni a sértettet, mintha a káreset nem

következett volna be. A károkozó visszaadja a dolgot, pl. a lopott malacot 2. Természetbeni visszaadás, kártérítés 3. Pénzben leggyakrabban → ellenérték pénzbeli megfizetése 4. Biztatási kár (negativ interesse) Abból ért kár, hogy bíztam egy szerződés megvalósulásában. Az eljárás során beszélünk: 1. Kármegosztás = bizonyos %-ban én is hibás vagyok a károkozásnál Az alperes és a felperes megosztja a kárt, azt közösen viselik. A kártérítés a forgalmi érték alatt van megállapítva. 2. Hasznok és károk kompenzációja = a kár úgy keletkezik, hogy hasznot is hoz Pl.: van egy gyümölcsösöm, a TSZ lepermetezi repülővel, de ez hasznot is hoz nekem, mert a gyümölcsfákat tűzifaként értékesíthetem. 3. Kárenyhítési kötelezettség Ha bizonyos okokból nem tudom a kártérítési kötelezettséget teljesíteni, akkor köteles vagyok közreműködni a kár csökkentésében. Ha valakinek kára keletkezett, a

károsultnak mindent el kellene követnie, hogy a kára minél kisebb legyen. Nem lehet kártérítést követelni, ha a kár a sértett magatartására vezethető vissza. Nem terheli kártérítési kötelezettség azt a felet, ha a törvényben meghatározott mentesítő körülmény folyamata bizonyított. Káron való gazdagodás Ha valaki azért gazdagszik, mert másoknak kárt okoz, akkor a gazdagodás annak jár, akinek kára keletkezett. 65 A KÖTELEM, MINT JOGVISZONY TARTALMA (FELELŐSSÉG KÉRDÉSE) Története: A római jog legfontosabb része!!! A iustinianusi interpollatio a felelősségtant érintette leginkább. A felelősségre nézve az irodalomban különböző koncepciók alakultak ki. Eltér a tanszék koncepciója! A történelem során nagyon sok változáson ment keresztül a felelősségi rendszer: - archaikus kor felelősségi rendje preklasszikus kor felelősségi rendje klasszikus kor felelősségi rendje iustinianusi felelősség A kötelem tartalma:

A kötelem tartalma alatt azokat a jogokat és kötelezettségeket értjük, amelyek a felek magatartását megszabják. Az adósi oldal kerül előtérbe. Az adott kötelemben milyen jogok és kötelezettségek illetik a feleket, ha a kötelem lehetetlenül. A felek jogainak és kötelezettségeinek a vizsgálata. Mindig a kötelezettségek kerülnek előtérbe A központi kérdés: ki mikor vonható felelősségre? Az adós akkor felelős, ha nem teljesít. ALAPFOGALMAK JOGVISZONY Jogilag szabályozott társadalmi viszony. JOGELLENESSÉG Egy magatartás jogrendbe való ütközése. Aki nem jogszerűen cselekszik, annak magatartása joggal szemben álló. A magatartás lehet: - aktív (comissiv) tevékenység → “faciendo” – tevőleges passzív v. nemleges (nomissiv) tevékenység → “non faciendo” – mulasztás A jogrend sértése: 4 kategóriába foglalhatjuk azt az elkövetési módot, amikor magatartásom a jogrendet sértheti: 1. Amikor a magatartásom egy

konkrét jogszabályt sért. A jogszabályt csak akkor lehet sérteni, ha van előírása, tilt, vagy rendel valamit. Erkölcsi, vallási szabály sértése nem lehet jogellenes 66 2. Amikor a magatartásom általános jogi parancsokat sért. 3. Amikor a magatartásom nem ütközik jogszabályba, de következményeiben, okozatosságában már jogszabályt sért. (Látszatra tehát nincs jogszabálysértés, a megvalósításkor nem, de utána a következményeiben jogszabályt sért. Nagyon nehéz bírói mérlegelés) 4. Amikor a magatartásom látszólag nem ütközik törvénybe, mégis kijátszom a törvényt (in fraudem legis). A jogellenesség akkor válik relevánssá (meghatározóvá, fontossá), ha sérti a feleket. DE! Ha egy magatartás nem sérti a feleket, attól még lehet jogellenes. Pl: bizonyos összegen túli ajándékozás törvénytelen. Nekem egy rokonom sincs és ajándékozom valakinek Hogyan sértheti valaki joga más érdekeit? - az illető

személyében (pl.: valakiről rosszat mondunk) az illető vagyonában (akkor kárról beszélünk) a kettő együtt (pl.: erkölcsi kár, ma vagyoni jellegű) Mikor kizárt a jogellenesség? A. Ha a kárba a sértett beleegyezik, akkor nincs jogellenes magatartás (Volenti non est iniura – aki maga akarja jogának megsértését, ott nincs jogszabálysértés, pl.: hóhér tevékenysége) B. Ha a törvény megengedi a jogellenes magatartást (Könnyen lehet joggal való visszaélés!) A római jog ismerte a joggal való visszaélést, de nem dolgozták ki részletesen. A jog szankciói a jogellenes magatartással szemben: 1. Amikor a jogellenes magatartásnak még nem következik be az eredménye, a jog nem is engedi bekövetkezni. 2. Ha már bekövetkezett az eredménye a jogellenes cselekménynek: a, restitutiv sanctio: in integrum restitutio kártérítésre menő eljárás b, poena – pénzben megtérítésnél főleg – büntető sanctio c, a kettő együtt 3. Az első

kettő együtt is lehet. Bűncselekmény (delictum): az a cselekmény, ami miatt a büntetést kiszabják. Büntetés: valamilyen rossznak/hátránynak az alkalmazása az elkövetővel szemben, hogy visszatartsuk a további bűnök elkövetésétől (testi fájdalom okozása, száműzés). Büntető sanctio: a büntetés a magánfelet illeti. A szabadságvesztést nem alkalmazták Állhat egyedül és helyreállító sanctioval együtt. A bűncselekmények egy része magándelictum volt Ezért a bűncselekményből származó haszon is a magánfelet illette. 67 Mai körülmények között a büntetés és a restitutiv szankció szétválik. VÉTKESSÉG Élesen megkülönböztetendő a jogellenességtől. “A jogellenesség: Az elkövetett cselekmény tárgyi minősítése.” “A vétkesség: A jogellenességet tanúsító személy erkölcsi, morális megítélése.” (Marton Géza) Lehet-e szemrehányást tenni az elkövető személynek? A jogellenességnél csak azt

vizsgálják, hogy a magatartás beleütközik-e a törvénybe, sérti-e a jogrendet. A vétkességnél azt vizsgálják, hogy az általános társadalmi megítélés szerint lehet-e a személyt felelősségre vonni. Jogellenes magatartás miatt valakinek lehet-e felróni a magatartást Az adott társadalmi felfogás szerint az elkövetőt felelősségre lehet vonni vagy sem. Mi játszódott le az illető személyben? A vétkességnél a pszichés állapotot vizsgáljuk, a tudati és akarati oldalt nézzük, azt, hogy az eljáró személy: A. Akarta vagy nem akarta B. Tudta vagy nem tudta C. Beláthatta vagy nem láthatta be, hogy az általa tanúsított magatartás milyen következményekkel jár A jogellenesség és vétkesség együtt járó kategóriák-e? NEM. Példa: valaki beteg lovat ad el, de ő nem tudta, hogy beteg. Nem a tulajdonostól szerzek egy tárgyat, de nem tudtam. A ló eladása jogellenes, de nem vétkes magatartás. Jogellenes magatartás létezhet vétkesség

nélkül is. DE minden vétkes magatartás jogellenes is A jogellenesség tágabb kategória. Először mindig a jogellenességet kell vizsgálni, majd csak utána a vétkességet. A jogellenesség egyrészt tágabb kategória, mint a vétkesség, másrészt hamarabb is jelent meg. VÉTKESSÉG FAJTÁI 1. Szándékosság (dolus) A jogellenes magatartás eredményének tudva való akarása. Akarati tényező + eredmény tudása = szándékosság 2. Gondatlanság (culpa) Az általában elvárható gondosság elmulasztása. Történet fejlődése: A XII. tt 2 esetben ismerte a szándékosságot: 68 - emberölés okozása tűzvész okozása Ha valaki “sciens, dolo malo” = tudva, gonosz szándékkal követi el a cselekményt. A gondatlanság fogalmát nem ismerte. Casus (véletlen követi el) Nem tudtak különbséget tenni a véletlen és a gondatlanság között. Oka: “Casus id est negligentia” = “A véletlen egyenlő a hanyagsággal.” Mikor jelenik meg a

gondatlanság a jogban? Kr. e II sz vége, Gracchus perek kapcsán, culpa elnevezéssel Litiana, Gracchus özvegye perli a leégett palota értékét az örökösökön. Scaevola ügyvéd kimondja, hogy a cselekmények előidézésében Gracchust vétkesség terhelte, mivel az ő hibájából támadt a forrongás, Litiana részére teljesíteni kell. A köztársaságkor végére, Kr. u 120 körül ismerik a 3 alapkategóriát, a felelősségi alapfogalmakat: - szándékosság (dolus) gondatlanság (culpa) véletlen (casus) A köznapi életben az arisztotelészi gondatlanság fogalma már ismert volt. Felelősségi rendszerek: 1. ún. Szubjektív (vétkes) felelősségi rend Ha a felelősségre vonandó személyek csak a dolusért és a culpáért felelnek. 2. ún. Objektív (tárgyi) felelősségi rend Ha a felelősségre vonandó személyek a casusért is felelnek. Igazában soha nincs tiszta objektív és tiszta szubjektív felelősségi rend. Tendenciáiban érvényesülnek

csak A klasszikus kori felelősségi kategóriák további fejlődése: DOLUS – SZÁNDÉKOSSÁG Nem oszlik esetekre, nem változik, változatlan. Paulus: “A szándékos cselekményt az adott ügy kapcsán kell vizsgálni.” CULPA – VÉTKESSÉG Több fajtára szakad szét. A bíró részére típusokat, zsinórmértéket alakítanak ki Ez objektíve van mérve, koronként, társadalmanként más a zsinórmérték. Pontos zsinórmértéket nem lehet adni, csak támpontokat Fokozatai: 69 a, Culpa lata (durva gondatlanság) Az átlagember gondosságának elmulasztása (nemia negligentia – borzasztó hanyagság), amikor még azt a gondosságot sem tanúsítom, ami egy egyszerű átlagembertől is elvárható lenne. (Nem tudni azt, amit mindenki tud! = Non intelligere quod omnes intelligunt!) Pl.: szénakazal mellett tüzet rakni b, Culpa levis (enyhe gondatlanság) A jó vagy gondos családapa (bonus v. diligens pater familias) gondosságának elmulasztása Enyhe

gondatlanság, de fokozott felelősség. Nem az átlagember gondossága ez. c, Culpa in eligendo (a teljesítési segédekért való felelősség) A 3. személyért való felelősség, a gondatlanság a kiválasztásban nyilvánul meg Nem azt vizsgálták, hogy az eljáró személy hogyan járt el, hanem, hogy aki őt kiválasztotta, megfelelő gondossággal választott-e. Pl.: valakit megbízok, hogy operáljon meg helyettem valakit, és ha ő nem jól operál, akkor én azért vagyok felelős, hogy rosszul választottam ki azt a személyt, aki operált. Építési vállalkozó meghívásából személyek építenek, a ház összedől. Infirmitas = testi erő hiánya Imperatitia = hozzá nem értés d, Culpa in concreto ↔ Culpa in abstracto Culpa in concreto: nem lehet kisebb az átlagember mulasztásánál. A culpa lata és a culpa levis között helyezkedik el. Ha én más ügyében járok el, akkor olyan gondosan kell eljárnom, mintha saját ügyemben járnék el (Diligentia,

quam in suis rebus.) Az a gondosság a más ügyeiben eljáró személytől, mint amilyen gondossággal a saját ügyeit vinni szokta. A felelősség attól függ, hogy az illető személy milyen gondos (a saját ügyeiben) → szubjektív, egyéni. Ismerte a római jog a diligentia (gondosság fogalmát): Azt mutatja meg, hogy az adott ügyben az eljáró személytől milyen gondosságot követelnek meg. A culpa ellenpólusa, de velejárója is, egymást kiegészítik. A culpa mértékét a diligentia határozza meg Diligentia quam in suis rebus: Azt jelentette, hogy ha valamelyik ügyből kifolyólag valaki eljár, tőle olyan gondosságot szoktak megkövetelni, mintha saját ügyeiben járna el. Culpa in abstracto: ez egy elvont culpa, beletartozik a culpa lata és a culpa levis is. Azt mondták, hogy a culpa levis és a culpa lata absztrakt fogalom, mert átlagemberhez, jó családapához mérték. Nem konkrét esethez van mérve, hanem általános mérce, elvont zsinórmérték

kategória. vis maior vétlen felelősség casus minor diligentissimus pater familias (custodia helyett) culpa levis culpa in concreto 70 vétkes felelősség culpa lata dolus A CASUS 2 FAJTÁJA: a, Casus maior vagy vis maior Olyan véletlen, melynek emberi erővel ellenállni nem lehet, amit visszaverni nem lehet. Pl.: villámcsapás, hajótörés, folyók áradása Alapjában véve nem felel érte senki. Kivétel: késedelmes adós vagy aki szerződésben a felelősséget felvállalta. b, Casus minor Kisebb baleset vagy alsó baleset. Fogalma: olyan véletlen, amely emberi erővel elhárítható, de ahhoz a diligens pater familias gondossága sem elegendő. - lopás dologrongálás A klasszikus jog egyenlővé tette a dolust a culpa lataval. “Magna culpa dolus est, magna negligentia culpa est.” = “Nagyfokú gondatlanság egyenlő szándékosság” CUSTODIA FELELŐSSÉG – őrzési felelősség Fogadós, hajós és istállótulajdonos átvesz tárgyakat megőrzésre,

és nem tudja visszaadni, akkor a praetor keresetet adott, amely vis maiorra is érvényes, 200 évig. Később Labeo a császárkor elején: Nem tűnik méltánytalannak kifogást adni a vis maior esetére. Megmarad a casus minor, mert a vis maiort kiveszi. (Exceptio Labeoniana) A custodia felelősség 2 együttes feltétele: - egyik fél tárgyai átkerüljenek a másik szerződő félhez a félnek, akinél a dolog van, annak érdeke fűződjön a szerződéshez (pl. ruha a tisztítóban) A klasszikus jog szerint custodia: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Hajós, fogadós, istállótulajdonos Haszonélvező, használó Haszonkölcsönbe vevő Kézizálog hitelező Eladó, ha egy dolgot elad, de a vevő még nem viszi el Dologbérlő Vállalkozó, ha hozott anyagból dolgozik Munkás, ha a munkaadó eszközeivel dolgozik 71 Iustinianus szétzúzza az egységes custodiafelelősséget, helyette diligentia exactissima – diligentissimus pater familias felelősségét állítja. A

FELELŐSSÉG RÓMÁBAN, KÜLÖNBÖZŐ IDŐKBEN A felelősség: a, szerződésen kívüli b, szerződéses A szerződésen kívüli felelősség alapja a törvény. A szerződéses felelősség alapja maga a szerződés. A felelősség elsődlegesen a szerződésen kívüli károkon alapul. Bűncselekmények csoportja: 1. 2. Delictumok: magánjogi bíróság előtt feleltek érte. Quasi delictumok: bűncselekményszerű tények Felelősség: ahogyan a törvény előírja. Szerződésen alapuló felelősség jogalapja maga a szerződés. Felelősségre vonás a szerződés alapján: - szerződésszegés esetén ha a felelősséget szerződésben felvállalta Szerződésszegés: - nem teljesítés hibás teljesítés → az áru nem felel meg a törvény előírásainak vagy a szerződés kikötéseinek késedelmes teljesítés → az adós lejáratkor, felhívásra vétkesen nem teljesít SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÁROK Régi jog: Ok-okozati összefüggés alapján vonta

felelősségre az elkövetőt. Az oksági kapcsolat megállapítható kell, hogy legyen. A keletkezett eredmény és az illető cselekedete közötti oksági kapcsolatot vizsgálja Formái: tárgyi vagy objektív felelősség eredményfelelősség A tiszta eredményfelelősségnél még az okozati viszonyt sem vizsgálták. Preklasszikus jog: A bűncselekményeket csak szándékosan lehetett elkövetni. 72 Kivéve: dologrongálás bűntette, amelyet gondatlanul is el lehetett követni. Lex Aquilia (Kr. e 286): plebiscitium → ez is csak okozati összefüggést vizsgál Később kialakítják a gondatlan és szándékos károkozást. Ha damnum corpore corporitate okozta a kárt, akkor beszélünk szándékos károkozásról (testnek test által). Csak akkor felel a gondatlan károkozásért, ha a kárt damnum corpore corporitate okozta. Később ezt már nem követelték meg. Klasszikus jog: Törvény alá vonták azt is, ha szabad ember testében okoztak kárt. Iustinianus:

Meghagyta ezt a rendszert. SZERZŐDÉSES KÁROK A törvények speciálisan szabályozták, a felelősség olyan, ahogy azt a törvény szabályozza. Szerződéses felelősség: Régi jog: Objektív felelősség. “Ahogyan a nyelv mondja, olyan legyen a jog” A szerződésben foglaltak szó szerinti alkalmazása. Stricti iuris szerződések: a régi, merev, ősi jog szerződései, itt történt alkalmazása Preklasszikus jog: Modern szerződési kategóriák kialakulása, itt már nincs objektív felelősség. a, stricti iuris szerződések b, bonae fidei szerződések Bona fides: Fides = szótartás a régi jogban. Ez a szerződési jogban zsákutca Bona fides: jóhiszeműség “Quidquid dare facere opportet ex fide bona.” A bona fides a római jog legfontosabb alapelve, a praetor minden területen alkalmazta, főleg: - perlekedés elbirtoklás bonae fidei szerződések: a feleknek az adott szerződési viszonyból kifolyólag úgy kell eljárni, ahogy a jóhiszeműség,

tisztesség, ügyleti hűség megkívánja. A szerződési szabadságot modernül értelmezték. Nem kötötték meg, hogy mit tartalmaz a szerződés, csak a törvényt és a bona fidest ne sértse. A modern jog átvette a szerződési szabadság elvét A megmaradt stricti iuris szerződések: A preklasszikus korban bevitték a dolusért való felelősséget 3 lépésben: 1. 2. 3. Clausulát (kikötést) írtak a szerződésbe: szándékosan nem okozok kárt, ha mégis, felelős vagyok. Később a praetor kifogást adott akkor is, ha nem írták ezt bele a szerződésbe. Exceptio doli Ha valaki szándékosan kárt okoz, perelni lehet. Actio de dolo 73 Ez a Kr. e I sz-ban jött létre, mintegy 30 év alatt Klasszikus jog: A bonae fidei szerződések aprólékosan vannak szabályozva, ez a rendszer megfelel a modern elveknek. Stricti iuris: a régi rend nem volt tartható, ezért itt is érvényesítették a gondatlanságot (culpa). Bonae fidei: 4 féle felelősség 2 rendező

elv alapján: - bona fides utilitas (hasznosság, célszerűség elve) Utilitas: a felelősség mértékének kialakításánál figyelembe vették, hogy a szerződő feleknek mi a céljuk szerződéssel és milyen hasznuk származik belőle. Stricti iuris szerződések Kr. u I-II Században a jogászok rájöttek, hogy adásvételt stipulatioval is lehet kötni Kialakult az elv “Sine culpa stipulatoris” = “Stipulatio culpaja nélkül” kell teljesíteni. A culposus károkért is felelt. Így a stricti iuris és a bonae fidei szerződések között a különbség elmosódott, a felelősség alapja azonossá vált. Klasszikus kor A preklasszikus jogban kialakult elvekre épült. A bonae fidei szerződéseknél a különböző culpa fokozatok létrejöttével tovább fejlődik a felelősségi rendszer, s tökéletes szerződési felelősségrendet alakítanak ki. Utilitas (érdek) felelősség: Utilitas privata érvényesült, utilitas = hasznosság elve. Ahol kár van, ott

legyen haszon is A felelősség mértékét a hasznosság elve állapította meg. Teret kap a bona fides eszménye mellett. Az utilitas alapján azt vizsgálták a felelősség mértékének megállapításánál, hogy kinek milyen érdeke fűződött a szerződéshez. A bonae fidei kereseteknél alakítják ki: - 4 féle adóstípus 4 féle felelősség A 4 FÉLE ADÓSTÍPUS A dolusért és culpa lataért mindenki felelt. (Egy kalap alá vették, szinte azonosnak tekintették a kettőt) 1. Ingyenadós Az, akinek nem fűződik érdeke a dologhoz. Akinek nincs semmi haszna a dologból, aki szívességből csinál valamit. 2. Érdekeltadós Az, akinek valamilyen haszna van a szerződésből, akinek az érdekében a szerződés létrejön, aki hasznot húz a szerződésből, érdeke fűződik hozzá, azaz érdekelt adós. 74 Felel: - a dolus culpa lata culpa levis A felelősség teljes és tiszta felelősség. 3. Érdekelt őrzőadós Felel: - dolus culpa lata culpa levis

casus minor (tehát custodia felelős is!) Csak a vis maior menti ki. (pl.: haszonkölcsönbevevő, kézizálog-hitelező) 4. Késedelmes adós Az, aki lejáratkor, felszólításra, vétkesen nem teljesít. Egyetlen esetben mentheti ki magát, ha bebizonyítja, hogy a kár akkor is bekövetkezett volna, ha ő teljesít. (Alapszabály: a tolvaj az nem tudja magát kimenteni) Felel: - dolus culpa lata culpa levis casus minor casus maior (tehát custodia felelős is!) Felelőssége teljes. Késedelmes adós Érdekelt őrző adós Érdekelt adós Ingyenadós vis maior ----------------------- ----------------------- ----------------------- culpa minor culpa minor ----------------------- ----------------------- culpa levis culpa levis culpa levis ----------------------- culpa lata culpa lata culpa lata culpa lata dolus dolus dolus dolus Vis maior Ezért általában nem felel senki, 2 kivétel van: - késedelmes adós 75 - az, aki ezt szerződésben

vállalta, pl.: biztosítás Két elv: - quidquid dare, facere, oportet ex fide bona = az adós a kötelem teljesítése végett mindazt megtegye, amit a jóhiszeműség az adott esetben megkíván utilitas (hasznosság, érdek) Alapelv: Ahol károk keletkeznek, oda kell számolni a hasznokat is. Iustinianus módosít: A királytól eltekintve vétkes felelősségre vonatkozik. Feltehetőleg a kereszténység hatására volt egy törekvése, hogy a felelősségi rendet tovább szubjektivizálja, tehát tovább viszi bele a vétkességi elemeket. Tehát: a custodia felelősséget szétzúzza, helyette diligentissimus pater familias áll a felelősség tengelyében. Nem a hanyagság oldaláról, hanem a diligentia (gondosság) oldaláról vizsgálták a dolgokat. Szétzúzza tehát az egységes custodiát, csak a hajós, fogadós, istállótulajdonos esetében hagyja meg. A többi nyolc esetben vétkességi alapon van felelősség. Azt vizsgálták, hogy az őrzés területén

eljárt-e úgy, ahogy a leggondosabb apa őrizni szokott. Ha ilyen gondossággal járt el, nem tartozik kártérítéssel, ha ellopták a dolgot. Általában a felelősség tengelyébe a diligentiát helyezték. 3 formája van: 1. Diligentia quam in suis rebus = saját ügyekben való eljárás gondossága Klasszikus jogban is meg volt → culpa in concreto felel. 2. Diligens pater familias = bonus pater familias gondossága → culpa levis felel. 3. Diligentia exactisssima = legnagyobb fokú gondosság Diligentissimus pater familias = leggondosabb családapa gondossága Két körre alkalmazta: a, volt custodia kötelezettekre b, megbízás nélküli ügyvitel esetére Gondolatvilága: a felelősség tengelyébe a diligentia került. Egy kérdés két oldala Iustinianus egységesítésre törekedett, a felelősséget eltolta a vétkesség irányába. Mi vezérelte Iustinianust, hogy a felelősséget a vétkesség irányába tolja el? A felelősségi rendszerek az egyes korokban:

Régi jog Objektív (tárgyi) felelősség érvényesült. A fejlődés a szubjektív felelősség felé mutat 76 Preklasszikus jog Törekvés a szubjektív felelősségre. A forgalmi élet kialakulásával egyre inkább érvényesült a vétkesség felé elhajlás. Klasszikus jog Szubjektív felelősség átszőve objektív elemekkel. DE alapjában véve vétkes felelősségre épül Iustinianus Ez az alapja valamennyi felelősségi rendszernek. A magyar Ptk objektív színező felelősségi rendszerének is Teljes vétkes felelősségi rendszerre törekszik, de mindig marad objektív felelősségi tényező is. DE! Trendhatását tekintve az objektívtől a szubjektív felé halad a fejlődés. A iustinianusi szubjektív felelősség kerül a modern európai felelősség jogába. A felelősségi elvek dispositiv szabályok voltak (vagyis a felek ettől eltérhettek, a szerződésbe mást írhattak. 90%-ban a felek nem szoktak eltérni.) Pl: az ingyenadósnál kiköthette, hogy

custodiáért is feleljen De ha a felek nem tettek ilyet, az itt felvázolt rend érvényesült. Egyetlen cogens szabály érvényesült: A turpis causa alapján létrejött szerződés érvénytelen, tehát a dolus mindig kikötés. Nem lehet olyan szerződést kötni, amelyből a dolust kihagyták volna. A szándékosságot nem lehet mentesíteni A dolusért való felelősséget a szerződésből nem lehet kizárni. Ezt turpis causának minősítették, és érvénytelennek tekintették A KÖTELEM, MINT JOGVISZONY SANCTIOJA Van anyagi jog: jogokat, kötelmeket tartalmaz. Alaki jog: hogyan kell az esetekben eljárni, érvényszerzés → perjog Sanctio: Azok a kényszereszközök (kényszerítő jellegű eszközök), amelyek a kötelem rendeltetésszerű teljesedését biztosítják. A kötelem sanctioja alatt szűkebb értelemben joghátrányt értünk, amellyel az állam egy jogszabályi előírás érvényesülését kikényszeríti. A kötelem sanctioja alatt tágabb értelemben

jogkövetkezményt értünk. Akkor jó a sanctio, ha arra törekszik, hogy a kötelem teljesedjen. Ha ez nem lehetséges, ha a kér már megtörtént, akkor a sanctionak reparálónak kell lennie. Reparatio = teljes elégtételadás. Alapvető 2 kategóriája: 1. 2. Alaki (elsődleges) sanctiok Anyagi (másodlagos) sanctiok 1. Alaki sanctio 77 Anyagi jogi kikényszeríthetőségének lehetősége, azaz azok a sanctiok, amelyek az anyagi jog érvényesülését biztosítják, tehát: a, per b, végrehajtás Ha az adós nem fizet, ezeket az eszközöket vesszük igénybe a kötelem teljesítésére. Alaki jog az, amely a felek jogai és kötelezettségei érvényesítését szabályozza. A naturalis obligatio kivételével minden kötelemnek van! 2. Anyagi sanctio Azok a szabályok, amelyek a felek jogait és kötelezettségeit szabályozzák. Másodlagos, mert nem minden szerződéshez/kötelemhez járulnak és találhatóak meg. Anyagi, mert bizonyos anyagi jellegű

következménnyel járnak. Pl.: foglaló – vevő visszalép, az odaadott foglaló elvész a vevő kárára Ide tartoznak (a kötelem biztosítékai): 1. 2. 3. 4. 5. foglaló kötbér bánatpénz kezesség zálogjog Bizonyos anyagi következmény jár vele. Alaki sanctioja minden kötelemnek van. De találkozunk olyan kötelmekkel, ahol ez az alaki sanctio nincs meg (nem peresíthető). Ezeket hívjuk naturalis obligatioknak (természetes kötelmek, ún nem peresíthető kötelmek) Ezekkel szemben a peresíthető kötelmeket civilis obligationak nevezzük. Naturalis obligatio 2 formája van: 1. Olyan kötelmek, amelyek már eredetileg sem peresíthetők: a, családfő és családgyerek közötti kötelmek b, családfő és rabszolga közötti ügyletek (nem tipikus) c, S.C Macedonianum: hatalomalatti családgyerek kölcsönügylete 2. Olyan kötelmek, amelyek utóbb válnak peresíthetetlenné (elévült kötelmek): a, elévült követelések b, a capitis deminutiot szenvedett

személynek csak az elszenvedés előtt között kötelmeit lehet peresíteni c, pactumban kikötött kamat követelés d, pupillus (árva gyámja) bármi hozzájárulása nélküli kötelezettségvállalás e, S.C Macedonianum ellenére folyósított kölcsön (a filius familias részére folyósított pénzkölcsön az apa halála után sem peresíthető) 78 f, ha valaki büntetésből elveszti követelését Mai jogban a kártyajáték naturalis obligatiot eredményez. (“kártyaadósság és egyéb becsületbeli ügy”) Naturalis obligatioval kapcsolatos alapelvek: 1. Ha valaki kifizeti az elévült naturalis obligatiot, akkor nem kérheti vissza tartozatlan fizetés címén, azaz nem követelheti azt a pénzt vissza, amit kifizetett. 2. Naturalis obligatiora lehetett kezességet vállalni. Ekkor a kezes peresíthető Az adóst nem lehetett beperelni, de a kezest igen. 3. Tartozás elismeréssel is meg lehet erősíteni. 4. Zálogtárgyból kielégíthetem magam. Ha

a tartozás zálogtárggyal van biztosítva, az a hitelezőnél van, abból kielégítheti magát. 5. Újítással civilis obligatiot lehet csinálni belőle (novatio). Tehát a szerződés causáját változtatjuk meg 6. A naturalis obligatio beszámítható a civilis obligatioba. A naturalis obligatiot tehát lehet peresíteni, de egyéb szankciók élnek mellette. Kötelem, csak nem peresíthető A-nak B-vel szemben 1000ft tartozása van. B-nek A-val civilis obligatioval 2000ft, be lehet számolni az 1000ft tartozását, így B csak 1000ft-ot fizet. A KÖTELMEK KELETKEZÉSE (SZERZŐDÉSTAN) A kötelmek nagyon sokféle, színes, változó életviszonyokból jönnek létre. Megindult a törekvés a kategorizálásukra, felsorolni nem lehet. 79 Gaius: “Omnis obligatio vel ex contractu nascitur vel ex delicto” = “A kötelmek vagy szerződésből jönnek létre vagy bűncselekményekből” vagy vegyes jellegű esetsorból (causalis fignis delictum). Egy későbbi, Gaius

átdolgozás szerint már az ő felosztása sem kettős, hanem hármas. 1. szerződésekből (contractus) 2. rossz cselekményekből (bűncselekmény -- delictum) 3. egyéb vegyes jellegű kötelmek A posztklasszikus korban az utóbbi, vegyes jellegű kötelmekből újabb 2 csoport alakul ki: A, Quasi contractusok: olyan, mintha szerződés lenne, de mégsem az. Pl: megbízás nélküli ügyvitel B, Quasi delictuális kötelmek: a delictumokhoz hasonlítanak, de mégsem azok. Pl: lakás gazdájának felelőssége az ablakból kidobott tárgyakért. Iustinianusnál a kötelem 5 féle tényállásból jöhet létre. 1. szerződésekből (contractus) 2. szerződésszerű tényekből (quasi contractus) 3. bűncselekményekből (delictum) 4. bűncselekményszerű tényekből (quasi delictum) 5. vegyes jellegű tényállásokból = obligatio (mindazok, amelyek az első négybe nem sorolhatók be) Az egyes kategóriákról nem tudunk semmit, de modern jogok, mint formát

vették át. Nem valódi tudományos rendszer, csak egyszerűen mindenhol ezt használják Európában. I. CONTRACTUSOK (SZERZŐDÉSTAN) – KÖTELMEK SZERZŐDÉSEKBŐL Szerződés: Jogi hatás előidézésére irányuló kétoldalú, egybehangzó, megengedett akaratnyilvánítás. (Minden szava lényeges, ha bármelyiket kihagyjuk nem jön létre szerződés.) A legnagyobb hangsúly az akaraton és a kinyilvánításon van. Komoly probléma Régi jog: Nem vizsgálta az akaratot, csak a kijelentést. Praetori jog: A praetor vizsgálta, hogy az akarat nem egyezik meg a kinyilvánítással. Ha az akarat eltért a kinyilvánítástól: 80 VIS AC METUS (lelki kényszer = a megfélemlítés) 1. Kényszer vagy kényszerítés/fenyegetés hatására jön létre az ügylet. Ellen kellene/lehet neki állni Lelki kényszer hatására mást mondok/jelentek ki, mint amit akarok. A régi jog ezt nem vizsgálta. A civiljog nem vizsgálta, a kikényszerített szerződést is érvényesnek

tekintette. A praetori jog idején már megtámadható volt: Exceptio metus: a megfélemlítés kifogása (Pl.: valakit ajándékozásra kényszerítenek, de még nem adta át, a kényszerítő átadásra perlő kifogással élt) Később rendes kereset: Actio quod metus causa: megfélemlítésen alapuló négyszeresre (quadruplum) menő büntető kereset (Pl.: ha már megtörtént a teljesítés, visszakövetelhette) VIS ABSOLUTA (fizikai kényszer) 2. A fizikai kényszernek nem lehet ellenállni (semmisségi ok). A fizikai kényszernél nincs akarat, tehát az akarat teljes hiányáról beszélhetünk. A szerződés ennek hatására érvénytelen. DOLUS MALUS (megtévesztés) 3. Tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás (megtámadhatósági ok). Mindig a szerződő partnertől függ vagy annak megbízottjától kell, hogy származzon. Kr.e 67 Aquilius Gallus (Cicero korában): - exceptio doli (megtévesztés kifogása) Később: - 4. actio de dolo = egyszeresre menő

büntetőkereset (1 éven belül, járulékos kereset), ami infámiával jár vagy in integrum restitutio. ERROR (tévedés) A való tények félreismerése a szerződő partner közreműködése nélkül. Mást jelentek ki, mint akarok Következménye: a szerződés érvénytelen, mert az egyik akarata másra irányul. (Semmisségi ok) 2 féle tévedésről beszélhetünk: A. Error facti (ténybeli tévedés) B. Error iuris (jogbeli tévedés) A. Ténybeli tévedés (error facti) 81 2 feltétel együttes megléte szükséges hozzá: - ha lényeges tévedés forog fenn → error essentialis menthető indokból fakadjon a tévedésem → error iustus (tévedésen adódjon, mely nem vezethető vissza az én hanyagságomra) szerződés érvénytelensége Tévedés 4 alapesete: a, Error in negotio (negotium = ügylet) A szerződés (jogügylet) mibenlétében való tévedés. Pl: adásvétel helyetti ajándékozás b, Error in persona A szerződés személyében való tévedés.

Pl: X kisasszony helyett Y úrnak ajándékozok c, Error in obiectio A szerződés tárgyában való tévedés. Pl: ló helyett szamarat veszek d, Error in substantia A szerződés tárgyának lényegében való tévedés. Pl: arany helyett rezet kapok, bor helyett borecetet veszek + Error in qualitate Minőségben való tévedés. Nem lehetett rá hivatkozni Pl: 14 karátos arany helyett 8 karátosat kaptam A jog nem veszi figyelembe, csak kártérítésre perelhető. B. Jogban való tévedés (error iuris) A jog nem tudása nem mentesít senkit, erre nem lehet hivatkozni. Kivétel: - paraszt katona nők minor = 25. évét be nem töltött serdült Ingyenes ügyletek esetében is, ha a fenti 4 kivétel egyike sem forog fenn, lehet tévedésre hivatkozni, ha utóbb kiderül, hogy a tények ismeretében nem tettem volna meg az intézkedésemet. Pl: egy gyerekre hagyok pénzt, mert azt hiszem, hogy a fiam, pedig nem az. Az ilyen ügyletet érvénytelenítik. 5. SIMULATIO

(színlelés) Amikor a felek egyezően mást jelentenek ki, mint amit akarnak. 82 Két szerződés van: egy kijelentett és egy takart. Nem a kijelentett, hanem a takart szerződés az érvényes, ha az nem ütközik törvénybe. Pl.: ajándékozni akarok, de magas ennek az illetéke, ezért inkább adásvételi szerződést kötök Mindazt, amit színlelve tesznek a civiljog tilalma folytán meg nem történtnek kell tekinteni. RESERVATIO MENTALIS (belső vagy egyoldalú fenntartás) 6. Ebben az esetben az egyik fél tudatosan egészen vagy részben más tartalmú ügyletet akar kötni, mint amire vonatkozóan nyilatkozatot tesz, de ezt nem közli a vele szerződő féllel. A szerződő felek közül csak az egyik jelent ki mást, mint amit akarnak. Ilyenkor a kijelentett szerződés érvényes. RETICENTIA (elhallgatás) 7. Dolusnak számít (fontos tény, körülmény elhallgatása), megtámadhatósági ok, kártérítési igény. Az akaratnyilvánítás lehet kifejezett

vagy hallgatólagos. A. Kifejezett: szóban, írásban megfogalmazzák szerződési akaratukat - alakszerű: ha a törvény előírja azt a formát, amilyennek lenni kell a szerződésnek, azaz formához kötött. alakszerűtlen: a felek tetszés szerint köthetik meg a szerződést, tehát formátlan (lehet szóban és írásban is). B. Hallgatólagos (ráutaló magatartás) Ráutaló magatartással utalnak az akaratukra. Pl.: szó nélkül vesznek egy malacot a piacon A SZERZŐDÉSEK FAJTÁI Több csoportosítás létezik: 1. Egyoldalú – Kétoldalú a, egyoldalú kötelem: ha az adós csak tartozik, a hitelező csak követel. b, kétoldalú kötelem: ha mindkettő adós is, hitelező is. 2. Absztrakt – Causalis Minden szerződés egy meghatározott céllal jön létre. Ez a szerződés causaja Van amelyikből ez egyértelműen kitűnik, van amelyikből nem. a, Absztrakt szerződés: habár van causája a szerződésnek, ez mégsem tűnik ki (pl.: stipulatio) 83 b,

Causalis szerződés: a causa egyértelműen kitűnik 3. Negotium inter vivos – Negotium mortis causae (élők közötti) (halál esetére) A halál esetére szóló szerződések az egyik fél halálához vannak kötve. Az összes többi élők közötti ügylet. 4. Ingyenes – (negotium one rosa) Visszterhes (negotium luctratina) a, Ingyenes: ha az egyik fél jogosult, a másik csak kötelezett. Ha csak az egyik fél érdekében áll b, Visszterhes: ha mindkét félnek érdekében áll a szerződés. A SZERZŐDÉS TARTALMA ÉS RÉSZEI Régi jog: többé kevésbé meg volt határozva a szerződés tartalma. A feleknek szűk volt a mozgásterük Bonae fidei szerződéseknél: a törvény csak részlegesen írta elő, a felektől függ, hogy a szerződés tartalmát hogyan töltik ki. Jellemzője, hogy a felek mozgásterét nagyon kicsit korlátozták A törvény bizonyos negatív korlátokat ír elő. Mivel a felek akarata a döntő, ezért alakítottak ki bizonyos

megkötöttséget. A jog már csak azt írja elő, hogy milyen nem lehet 1. Szerződés nem lehet fizikailag vagy jogilag lehetetlen. Fizikailag: nem lehet döglött lovat eladni. Jogilag: 2. “Quod contra ius est vel bonos mores, non valet”, azaz a szerződés nem lehet törvénybe vagy jó erkölcsbe ütköző. 3. Pénzben kifejezhetőnek kell lennie. 4. Valamelyest határozottnak kell lennie, legalább annyiban, hogy a szolgáltatás határozott legyen. A kötelezettségeket meg kell tudni állapítani belőle. 5. Ne legyen a szerződés tilos. 84 A SZERZŐDÉS KONKRÉT TARTALMI RÉSZEI A, LÉNYEGES tartalmi elemek (essentialia) B, TERMÉSZETES alkatrészek (naturalia) C, ESETLEGES tartalmi elemek (accidentialia) A, Lényeges tartalmi elemek (essentialia) Amin a szerződés áll vagy bukik, ami nélkül nincs szerződés. Pl.: nem lehet lovat eladni vételár nélkül, nem lehet valamit bérbe adni a bérlet tárgyának megjelölése nélkül B, Természetes

alkatrészek (naturalia) Az a rész, amelyik anélkül, hogy a felek beleírnák a szerződésbe, a törvény értelmében beleírtnak tekintendő. Ha a felek nem írják, a szerződés a törvénytől fogva akkor is érvényes. Ezektől el lehet térni, és csak ilyen esetben kell feltüntetni ezeket. A természetes alkatrészek – éppen ezért – dispositiv szabályok, csak akkor kell bevinni a szerződésbe, ha másképp szabályozzuk, mint ahogy a törvény előírja. C, Esetleges tartalmi elemek (accidentalia) Amelyeket a felek külön kikötéssel visznek be a szerződésbe. Lehet: 1. Feltétel (conditio) 2. Időtűzés (dies) 3. Kikötés vagy meghagyás (modus) FELTÉTEL (CONDITIO) A felek a szerződés hatályát egy jövőbeni, bizonytalan eseménytől teszik függővé. (A feltétel egy olyan jövőbeli, bizonytalan esemény, amelytől a szerződés hatálya függ.) 2 formája: 1. Conditio suspensiva (felfüggesztő feltétel) Az esemény beálltáig nem lép

érvénybe a már létrejött szerződés. A feltétel felfüggeszti a hatályát! Ha a feltétel egyátalán nem következik be (conditio deficit), a szerződés véglegesen meghiúsul. 2. Conditio resolutiva (felbontó feltétel) 85 A szerződés a megkötéssel egyidejűleg azonnal hatályba lép (tehát az érvényesség és a hatályosság itt egybeesik!). De ha az esemény beáll (conditio extitit), a szerződés hatályát veszti A szerződés érvényes is, hatályos is, de egy esemény a szerződés hatályát felbontja. Nem feltétel: Conditio iuris (a törvény által előírt feltétel) esetében nincs feltétel, mert azt a törvény már előre is feltétellé teszi. A feltétel lehet: a, Tevőleges (pozitív), tehát valaminek a tevése. b, Tartózkodó magatartás (negatív), tehát valaminek a nem tevése. Egyéb feltételek: c, Valamelyik fél akaratától függő feltétel (pl.: megkapod a gyűrűt, ha este eljössz) Az akarattól függ, tehát pl: természeti

eseménytől nem. d, Valamely eseménytől függő feltétel, a felek akaratától független feltétel (pl.: kapsz búzát, ha holnap esik az eső). e, Vegyes jellegű (conditio mixta) feltétel, mely részben valamely fél akaratától függ, részben külső eseménytől (pl.: veszek neked valamit, ha ma este ötre visszajössz) A feltétel bekövetkezésénél 2 stádium van: 1. Bizonytalanság (a függés stádiuma) Az esemény még nem állt be, és nem is hiúsult meg. 2. Bizonyossá válás (a megvalósulás stádiuma) A feltétel vagy bekövetkezik (conditio extitit) vagy bizonyossá válik, hogy nem következik be, azaz meghiúsul (conditio deficit). IDŐTŰZÉS, IDŐHATÁROZÁS (DIES) A feleknek az a rendelkezése, amellyel a szerződés hatását bizonyos időponthoz kötik, vagy úgy, hogy a szerződés hatása mikor kezdődjék, vagy úgy, hogy mikor szűnjék meg. A felek a szerződés hatályát egy jövőbeni, BIZTOS eseménytől teszik függővé. Az időnek

döntő jelentősége van: jogok szerzése illetve elvesztése szempontjából. Lehet: a, dies a quo = kezdődési határidő b, dies ad quem = végződési határidő A szerződés teljesedésbe menése évtől, hótól, naptól. Római időszámítás: 86 A 2. római királytól (Numa Pompilius) térnek át a korábbi 10 hónapról a 12 hónapra és 355 napra Caesartól kezdve 12 hónap, 365 nap + minden 4. évben +1 nap 1. Civilis computatio A jogszerzést és a jogvesztést napokban, hónapokban és években szakaszolták. (Ma általában 15 nap a fellebbezési idő.) Naptári nap esetén a teljesítési határidő: éjfél. A fellebbezési jog esetén a hivatali idő vége 2. Computatio naturalis (természetes időtűzés) Pillanattól pillanatig számítják. (A momento ad momentum) Nem napok, hónapok, hanem órák számítanak Az adott órában szűnik meg a jog. (Pl: fényképezés egy esküvőn a gyűrűfelhúzás idején) Az időtűzés konkrét esetei, alakzatai:

1. Biztos, hogy bekövetkezik, biztos, hogy mikor = dies certus an, certus quando. 2. Biztos, hogy bekövetkezik, bizonytalan, hogy mikor, pl. valakinek a halála = dies certus an, incertus quando (Mindkét pont (1-2) időtűzés) 3. Bizonytalan, hogy bekövetkezik, de ha bekövetkezik, akkor biztos, hogy mikor = dies incertus an, certus quando. Pl: valakinek a 70 születésnapja 4. Bizonytalan, hogy bekövetkezik, bizonytalan, hogy mikor (pl.: házasság) = dies incertus an, incertus quando. (Mindkét pont (3-4) “csak” feltétel, mert bizonytalan elem van bennük.) MEGHAGYÁS VAGY KIKÖTÉS (MODUS) Valaki ingyenes juttatás mellett a jogosult részére valamilyen feladat végrehajtását hagyja meg. Példa: pénzt adok valakinek, hogy síremléket állítson nekem. Ha nem állít, akkor is megkapja a pénzt De vagy az örökösök perrel szorítják rá a feladatra, vagy ők elvégzik a feladatot, és az árát perlik. A kikötés nem egyenlő a feltétellel! KÉPVISELET

A SZERŐDÉSNÉL Képviselet: Egy jognyilatkozat a közvetlenül érdekelt fél helyetti eszközlésre. 2 fajtája: a, közvetett 87 b, közvetlen a, Közvetett képviselet (Ez a gyakoribb) A képviselő a jogokat és a kötelezettségeket magának szerzi meg, átruházza, tehát saját nevében jár el más részére. b, Közvetlen képviselet Közvetlen a megbízótól jelentkeznek a jogok és a kötelezettségek, tehát más nevében jár el, más részére. A római jogban igazi közvetlen képviselet csak birtokjogban van. Különbségmegbízás és meghatalmazás között: Megbízás: a felek belső viszonyát szabályozó szerződés. Meghatalmazás: kifelé érvényes, egyoldalú nyilatkozat, tanúsítvány. Mindenkinek szól, hogy tudhassa: megbízta valakit, hogy járjon el helyettem. SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA Érvényes az a szerződés, amely mindenben ép, hibátlan, megegyezik a felek akaratával és a többi előírásokkal. Érvénytelen

az a szerződés, amelynek valamilyen hibája van, nem a felek akaratát tartalmazza, illetve törvénybe ütközik. Az érvénytelenség jogkövetkezménye: Úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna, in integrum restitutiot kell alkalmazni, helyre kell állítani az eredeti állapotot. Ha bármit is csináltak a felek a szerződésből kifolyólag (és az eredeti állapot nem állítható vissza), azt meg kell semmisíteni, annullálni kell, hogy még látszatra is úgy tűnjön, mintha nem lett volna szerződés. Az érvénytelenség alapvetően különbözik a hatálytalanságtól: Hatálytalanság: A szerződés érvényes, de vagy még nem, vagy már nem hatályos. Az érvénytelenség ex tunc hatályos: “akkortól”, azaz amikor létrejött a szerződés. A feltétel a szerződéskötésre visszamenőlegesen lépteti hatályba a szerződést, vagy szünteti meg a szerződés hatását. Semmi sem igaz A hatálytalanság ex nunc hatályos: “mostantól” hat, azaz a

feltétel beálltától. Ami eddig történt jogszerű volt, most már azonban semmi közünk egymáshoz. Az érvénytelenségnek 2 esete van: 1. Semmiség (negotium nullum) 88 2. Megtámadhatóság (negotium rescissibile) Mindkettőnek az következménye, hogy a szerződés érvénytelen, mégis a kettő között lényeges súlybeli differencia van. Perben: A, A semmiséget a bíró hivatalból köteles bírálni (pl.: 5 éves gyerek nem írhat alá szerződést) A megtámadhatóságot a bíró csak akkor köteles vizsgálni, ha az arra jogosult azt szóvá teszi. B, A semmiség az idő múlásával NEM orvoslódik, azaz ami ma semmis, az 20 év múlva is az. Regula catoniana: CATO: “Quod ab initio vitiosum est” (Cato maior). Ami kezdetben hibás, az az idő múlásával sem lesz hibátlan Az eleve érvénytelen ügylet, ha később el is hárul az érvénytelenségi ok, pusztán időmúlás által nem válik éppé, érvényessé. A megtámadhatósági ok bizonyos idő

eltelte után már nem használható. Vagyis a megtámadási ok egy bizonyos idő után – amit nem ismerünk – megtámadhatatlanná válik. C, A semmiségre másik perben is hivatkozhatnak. Megtámadhatóságra csak akkor, ha a megtámadhatósági okot a bíróság az előző perben jogerősen megállapította. Nem peres eljárás esetén: A semmiségre bárki hivatkozhat. A megtámadhatósági okra csak az, akinek jogi érdeke fűződik hozzá. LÁTSZÓLAGOS kivételek a Regula Catoniana alól (amikor az idő múlásával egy semmis szerződés érvényes lesz): 1. Ratio habitio = a szerződés utólagos jóváhagyása Pl.: egy elmebeteg köt egy ügyletet, később visszanyeri épelméjűségét és a szerződést elismeri, de nem időmúlás hozza az érvényességét, hanem egy újabb actus ratio habitio, utólagos jóváhagyás útján. A modern jogok úgy küszöbölik ki a látszatot, hogy ilyenkor új szerződést kell kötni (a szerződés szövege akár ugyanaz is

lehet). 2. Negotium claudicans = sánta, sántikáló vagy 3 lábon álló ügylet Korlátozottan cselekvőképes személy gyámi auctoritás nélkül köt egy ügyletet, a jogokat megszerzi, a kötelezettségeket nem. Mégis a jogosult az őt megillető részt hogyan tudja megszerezni? 2 féle álláspont: 1. 2. Naturalis obligatioként: formájában áll fenn a kötelem Jogalap nélküli gazdagodás címén Mindkettőt alkalmazták. 89 Semmiségi okok (negotium nullum) 1. Jog és cselekvőképesség hiánya (valamelyik félnél) 2. Súlyos formahiba (pl.: tanúk hiánya) 3. Súlyos akarati hiba a, Tréfás akaratkijelentés (pl.: feleségül veszlek) b, Akarat teljes hiánya (pl.: nem akarom aláírni, de mégis aláírom) c, Vis absoluta (fizikai kényszer esete) 4. Jogrendbe, törvénybe, jó erkölcsbe való ütközés 5. Lehetetlenség 6. Tévedés Az 1-5. a mai jogban is semmiségi ok A 6 a modern jogokban már megtámadhatósági ok Megtámadási okok

(negotium rescissible) 1. Vis ac metus (lelki kényszer) 2. Dolus malus (megtévesztés) A SZERZŐDÉSI RENDSZER TOVÁBBÉLÉSE A római szerződéses rendszerben típuskényszer érvényesült. Ez azt jelenti, hogy zárt számú (15-18) CONTRACTUS volt. Ha kötök egy megállapodást, az csak akkor érvényes, ha valamelyik szerződésfajtába beleillik, csak ebben az esetben peresíthetem, akkor nevesített szerződés. Iustinianus teszi meg az első lépést a zárt számú csoport fellazításához: ha az egyik oldalon már volt teljesítés, akkor egyes megállapodásokat peresíthetővé tesznek. Középkori nevük: innominat contractusok (névtelen reálszerződések), ezek peresíthetők. Azok a szerződések, amelyek nem voltak nevesítve, egyik típusba sem tartoztak, peresíthetővé tette. Iustinianus megengedte, hogy szerződésként kezeljék, noha nem voltak nevesítve. A kapitalista és szocialista szerződési rendszerekben nincs típuskényszer. Bármiféle

megállapodást köthetnek, ha nem illik a szerződésfajtába, akkor is érvényes, és peresíthető. JOGÜGYLETTAN 90 A rómaiak nem készítettek jogügylettant. A jogügylet fogalmát nem mondták meg eredetileg, de a forrásokból kideríthető. A pandektisztika a XIX században dolgozta ki a római jogügylettant Jogügylet (negotium) Jogi hatás előidézésére irányuló, megengedett akaratnyilvánítás. Nem követelték meg, hogy kétoldalú és egybehangzó legyen, ennyivel szélesebb a szerződésnél. (Szerződésekre és közügyekre is használták.) Lehet: 1. Egyoldalú jogügylet (negotium unilaterale) Amikor az akaratnyilvánítás egyfelől jön (pl.: végrendelet, felmondás, elállás, ajánlattétel, tartozás-elengedés; modern jogokban: díjkitűzés, lemondás, meghatalmazás). 2. Kétoldalú jogügylet (negotium bilaterale) Amikor az akaratnyilvánítás kétfelől jön (pl.: szerződéseknél = a jogügyletek 90%-a kétoldalú) Minden szerződés

kétoldalú jogügylet, még ha a szerződés egyoldalú is (pl.: ajándékozás) JOGI TÉNYEK Jog: Emberi életviszonyok külső rendezője, a jogszabályok életviszonyokat rendeznek. Ha az életviszonyokban változás áll be, akkor a jogban ill. a jogi hatásokban is módosulás lesz Jogi hatás: A jog keletkezése, változása, megszűnése. Jogi tények: Azokat a tényeket nevezzük így, amelyek joghatásokat idéznek elő. Csoportosításuk: 1. Természeti események a, tisztán természeti (pl.: vis maior, villámcsapás) b, természeti, emberi közreműködéssel (pl.: robbantás, valaki születése, halála, capitis deminutioja) 91 2. Emberi magatartások a, megengedett: - nem irányul kifejezetten joghatásra - kifejezetten joghatásra irányulnak (ezek a legfontosabb jogügyletek, pl. jogügylet létrehozása) b, tiltott: - delictumok (bűncselekmények) - egyéb jogellenes magatartások (pl.: kamatot nem fizetik meg) AZ IDŐ, MINT JOGI TÉNY Az idő 3

szempontból fontos: → jogszerzés (elbirtoklás) → jogvesztés (elévülés) → határnapok számítása EGYES SZERZŐDÉSEK (CONTRACTUSOK) I. FORMAL II. REAL III. IV. CONSENSUAL PERESÍTHETŐ PACTUMOK I. FORMAL SZERZŐDÉSEK 92 1. 2. 3. 4. Mancipatio Nexum Stipulatio Litterál contractusok Ezek ún. stricti iuris szerződések A régi jog által formába öntött szerződések II. 1. 2. 3. 4. 5. REAL SZERZŐDÉSEK Kölcsön (mutuum) Letét (depositum) Haszonkölcsön (commodatum) Kézizálog szerződés (pignus vagy contractus pigneratibius) Névtelen reálszerződés (contractus innomatio) Ezek bonae fidei szerződések, kivéve a kölcsönt. III. 1. 2. 3. 4. IV. CONSENSUAL SZERZŐDÉSEK Adásvétel (emptio -- venditio) Bérlet (locatio -- conductio) Megbízás (mandatum) Társaság (societas) PERESÍTHETŐ PACTUMOK 1. Pacta adiecta (járulékos pactumok) A főszerződés mellé igazodnak, ezzel együtt peresíthetők, pl.: - kamat - bánatpénz - foglaló -

részletfizetés kikötése. 2. Pacta praetoria (praetori pactumok) Pl.: - Tartozáselismerés 93 Receptumok: - Receptum nautarum, cauponum, stabulariorum (hajós, fogadós, istállómester receptuma) - Receptum arbitrii (választott bírói testület receptuma) - Receptum argentarii (bankár receptum) 3. Pacta legitima (császári pactumok) - Compromissum (választott bírói egyezmény) - Donatio (ajándékozás) - Hozományígéret KÖTELMEK SZERZŐDÉSSZERŰ TÉNYEKBŐL (QUASI CONTRACTUSOK) 1. 2. 3. 4. 5. Gyámság (tutela) Hagyomány (legatum) Véletlen közösség (communio incidens) Megbízás nélküli ügyvitel (negotiorum gestio) Jogalap nélküli gazdagodás (conditio sine causa) Történetileg: - Mancipatio: legrégebbi időktől, de a XII t.t után csak tulajdon-átruházási aktus - Nexum: Kr. e IV sz végéig - Stipulatio: ősi időkben keletkezett, végig megvolt, egészen a középkorig - Litterale contractusok: Kr. e I sz – Kr u III sz-ig

- Real- és consensualszerződések: a köztársaságkor (Kr. e II sz-tól) végének a szerződései, kivéve a névtelen real-szerződéseket, Iustinianus teremtette meg ezeket, ma is megtalálhatók. Kr. e I sz: mindegyikük ismert már (tehát a preklasszikus korban) 94 Megjelenésük: Kr. e II sz - Pactumok: praetorok alakították ki egy részét. A pacta legitimát a császárok rendeletei hozták létre. A rómaiak különbséget tettek szerződés és pactum között. A pactum a felek puszta megállapodása. A pactumot nem tekintették szerződésnek, úgy tekintették, mint aminek nincs civilis causaja, ezt nem lehet peresíteni. A szerződés olyan pactum, amelynek van civilis causaja. - A formal szerződéseknél az ősi jogi forma adja meg a szerződés peresíthetőségét. (Vallási formák a szerződés érvényét biztosítják.) A real szerződés akkor jön létre, akkor peresíthető, ha az egyik fél már teljesített, a másik fél teljesítéséért

perel. (Pl: a ruhatárba beteszem a kabátom, a szerződés csak akkor jön létre, ha a kabátom beadom.) A consensualis szerződést a felek puszta megegyezése létrehozza. NUDA FACTA (puszta megállapodás) hozza létre. - A pactumoknál ide nem jutott el a jog, mégis egyes pactumokat felruháztak peresítéssel: 1. Pacta praetoria: a praetorok tették peresíthetővé, nem volt civilis keresete, actio in factum praetori keresetet adtak. 2. Pacta legitima: császári jogképzés a császárkor elején peresíthetővé tette 3. Pacta adiecta: (járulékos pactumok) pl: egyetemlegesség, részletfizetés kikötése A többi szerződésnél a jogtudomány hozta létre a peresítést. Magyarországon a real és a consensual 1959-ig külön volt, majd összevonták, hogy szocialista legyen. Valamelyik fél egyoldalú nyilatkozata nem hoz létre szerződést. Kivétel: 1. Votum – isteneknek tett ígéret 2. Pollititatio – közösségnek tett ígéret FORMALSZERZŐDÉSEK

MANCIPATIO: képletes ügylet, eredetileg adásvétel volt, a XII t.t idején megszűnt, tulajdon-átruházási aktussá vált. 95 NEXUM: bizonyos érc kölcsönadása, a IV. sz-ban már nem használták Ha az adós nem fizetett, bírósági eljárás mellőzésével azonnal végre lehetett hajtani (érc és mérleg útján való eljárás: “gerere per aes et libram”). A köztársaságkor elején kikopott a gyakorlatból (5 tanú jelenléte, ünnepélyes mondóka) STIPULATIO: jelentőségében felülmúlja az ősi jog többi szerződéseit, mivel megtalálható és virágzik az egész római jogtörténet során. Változatlanul használták A római hétköznapok leggyakoribb ügylete volt. Szigorú formaságokhoz kötött, kérdés és egybevágó felelet formájában létrejövő, szóbeli szerződés. Absztrakt = causaja nem tűnik ki Rómaiaknál spondere, spondeo igével, a Latinusoknál a promittere, promisso igével fejezték ki. Bizonyos helyeken írásban is

rögzítették. (Pl: görög föld), ám az írásba foglalás csak azt igazolta, ami szóban létrejött. Diocletianus hoz egy rendelkezést, mely szerint a szóbeli kijelentés (verbum) a döntő, az írás csak okirat. Iustinianus szerint az írott szöveg akkor nem fogadható el, ha a felek közül valamelyik bizonyítja, hogy a stipulatio létrejöttekor a felek különböző tartózkodtak. Szóban és írásban is érvényes a stipulatio Egy megszorítás: írásbeli stipulationál ha az egyik fél bizonyítani tudja, hogy a stipulatio megkötése idején a másik fél más helyen tartózkodott, akkor a stipulatio megdönthető. Keresete: - ha certa, azaz határozott dologra irányul: condictio - ha incerta, azaz határozatlan dologra irányul: actio ex stipulatu - ha határozott pénzösszegre irányul: condictio certae pecuniae - ha terményre irányul: condictio triticaria Fajai: 1. Stipulatio iudicialis (bírói stip): a bíró kötelezi valamelyik felet, hogy stipluatioval

ígérjen biztosítékot arra az esetre, ha pl. a per során kiderülne, hogy dolosus volt 2. Stipulatio praetoria (praetori stip): tipikus esete pl amikor a praetor arra kötelezi a szomszédot, hogy a netán fenyegető veszély beálltára óvadékot adjon. (cautio damni infecti) 3. Stipulatio convencionalis: a felek egymás között szabadon, hatósági közreműködés nélkül önkéntesen egyeznek meg. 4. Stipulatio communis: vegyes jellegű Mind a bíró, mind a praetor előtt, de a felek maguk is köthették. Pl: “rem pupilli salvam fore” = a gyám gyámoltja vagyonát épségben meg fogja őrizni. Felelősség problémája: A stipulatio stricti iuris szerződés. LITTERALE CONTRACTUS: írásbeli szerződések. Görög hatásra terjedtek, a kereskedelmi-üzleti könyveikbe tartozik-követel oldalra írták a létrejött megállapodást. Formái: 96 1. Chyrographum: egyoldalú adóslevél (az adós által kiállított és csak általa aláírt adóslevél). 2.

Syngrapha: kétoldalú adóslevél (az adós és a hitelező által együttesen aláírt adóslevél) Ezekben az esetekben az írásba foglalás eredményezi a kötelmet, tehát itt az írás érvényességi kellék. A római jog általában nem ismerte valamelyik fél nyilatkozatát, csak ha a másik fél is nyilatkozott. Ez alól kivétel: - votum (isteneknek tett ígéret) - pollititatio (közösségnek tett ígéret) - chirographum (egyoldalú adóslevél) C. REALSZERZŐDÉSEK 1. KÖLCSÖN (MUTUUM) Egy helyettesíthető dolognak tulajdonba adása azzal, hogy lejártakor ugyanabból, ugyanannyit köteles visszaadni (nem ugyanazt kell visszaadni!). A kölcsönnél alapvető dolog a tulajdonba adás. A kölcsön előfeltételei: a, a kölcsön tárgya csak ún. helyettesíthető dolog lehet b, az adós szolgáltatási kötelezettsége fajta szerint, generikus (nem a kölcsönvett dolgot adja vissza, hanem csak ugyanabból a dologfajtából ugyanannyit) c, az adós a

kölcsönvett dolgokon tulajdont szerez A kölcsönadó kötelezettsége: dare, azaz tulajdonba adás. (Ha tehát ő nem volt tulajdonos, akkor a kölcsön sem jön létre.) “nemo plus iuris” Kölcsönvevő kötelezettsége: ugyanabból, ugyanannyit visszaadni. Keresetek: Kölcsönadó (hitelezőé): condictio certae (creditae) pecuniae - ha gabonáról van szó: condictio triticaria A kölcsönszerződésből stricti iuris, egyoldalú kötelem keletkezik. A szerződés e kölcsön tárgyának átadásával jön létre: csak ettől a pillanattól kezdve beszélhetünk adósról és hitelezőről. Viszont ekkor már az adós csak adós, a hitelező csak hitelező A hitelezőnek 97 semmi kötelezettsége nincs, a kölcsön tárgyának átadása után ő már követel: annyit, amennyit kölcsönbe adott. A kölcsönnel az alapügyletbe nem lehetett kamatot kikötni. Ha a felek kamatozó kölcsönt akartak létrehozni, akkor a kamatot külön stipulatioval kellett kikötni. A

kölcsön speciális formái: A. hatalomalatti gyerek által kölcsön (SC Macedonianum korlátozta) A filius familias részére folyósított kölcsön az apa halála után sem peresíthető, és akkor sem lehet rajta követelni, ha önjogúvá válik. B. tengeri kölcsön (pecunia traiectitia) Rejtett biztosítási szerződés. Itt a veszélyt a kölcsönadó vállalja Ha a tengeren szállított áruk elvesznek, a kölcsön nem követelhető vissza. Ezért Iustinianusnál magasabb kamat köthető ki (12%). 2. LETÉT – DEPOSITUM Egy meghatározott ingó dolognak ingyenes őrizetbe adása, a letevő érdekében azzal, hogy a letéteményes a szerződés lejártakor ugyanazt a dolgot köteles visszaadni. A letéti szerződésből bonae fidei, egyenlőtlenül kétoldalú kötelem keletkezik. Depositarius – a letét őrzője = letéteményes - köteles a dolgot megőrizni majd felhívásra kiadni felelőssége: dolus + culpa lata ingyenadós ha kára keletkezik: actio depositi

contrariaval enyhítheti (pl.: a letevő valamit elhallgatott) Letevő: - érdekeltadós (mivel a szerződés az ő érdekében jön létre) ha kárt okoz, culpa levisért is felel keresete: actio depositi directa (infámiával jár), ha a letéteményes nem hajlandó a dolgot a letevő részére kiadni. Esetleg még vindicatioval Különleges fajtái: 1. Depositum miserabile (szükség vagy kényszer letét) Ha valaki valamilyen súlyos, rendszerint természeti esemény, csapás miatt olyan helyzetbe jut, hogy kénytelen a dolgait megőrzésre átadni, de ugyanakkor a fenyegető kényszerhelyzet miatt nem tudja körültekintően megválasztani a letéteményest. (csak bírlalatba) Ha nem adja vissza a letéteményes a dolgot, a letevő keresete duplumra megy, időbeli korlátozás nélkül, mivel ne éljen vissza senki a letevő szorongatott helyzetével. 98 2. Depositum sequestrum (vitás dolog letéte = bírói letét mai neve) Amikor két vagy több fél vitázik, hogy

kié egy bizonyos dolog. Amíg a vitát perben el nem döntik, átadják megőrzésre a dolgot egy harmadiknak azzal a kikötéssel, hogy az illető majd a per győztesének adja ki azt. Különbség a rendes letét és a sequestrum között: - általában egyszemélyes a letevő - közönséges letéteményes csak detentor - legalább 2 vagy több letevő - sequester birtokos, és a letevők ellen is birtokvédelmet kap 3. Depostum irregulare (rendkívüli, rendhagyó, szabálytalan letét) Abban az esetben beszélhetünk róla, ha olyan dolgot teszünk letétbe, amely összekeverhető a letéteményes dolgával. Nem ugyanazt a dolgot adjuk vissza, hanem ugyanolyanból ugyanannyit (generikus). A letéteményes itt tulajdont nyer a dolgon, szabadon használhatja Ez hasonlít a kölcsönhöz, de a letét bonae fidei szerződés. (Kölcsön: stricti iuris szerez, és határidő van, a letét: egyenlőtlenül kétoldalú, bármikori visszavonásig.) 3. HASZONKÖLCSÖN – COMMODATUM A

haszonkölcsön egy el nem használható dolog ingyenes használatba adása azzal a kötelezettséggel, hogy lejártakor ugyanazt a dolgot kell visszaadni. Bonae fidei, egyenlőtlenül kétoldalú kötelem keletkezik. Feltételei: - ingyenesség (ugyanis a dolog használata pénzért már bérlet!) a dolgot csak bírlalatba adjuk meghatározott időre adjuk a használatot, tehát mindig van lejárata a visszaadási kötelezettség specifikus, tehát azokat a dolgokat, amelyeknek a használata elfogyasztással jár, nem lehet haszonkölcsönbe adni, DE kivételesen megengedett volt az egyszeri használattal megsemmisülő dolgok haszonkölcsönbe adása (a pompa emelése vagy borospalackot kiállítás céljából) Különbség a kölcsönhöz képest: - a dolgot bírlalatba adjuk, nem tulajdonba bonae fidei, egyenlőtlenül kétoldalú szerződés kölcsön tárgya csak helyettesíthető, haszonkölcsön viszont bármilyen dolog az egész szerződés a haszonkölcsönbe vevő

érdekében jön létre, tehát a haszonkölcsönbe vevő érdekeltadós, vagyis felelőssége – rendszerint: custodia A haszonkölcsönbe adó kötelessége: 99 - a dolog átadása tűrni, hogy a másik fél használhassa köteles megfizetni azokat a károkat, melyek a haszonkölcsönvevőt a dolog állagának megóvása érdekében érik (pl.: beteg ló meggyógyítása) ingyenadós dolusért vagy culpa lataért felel vele szemben actio commodati contraria keresettel lehet perelni A haszonkölcsönbe vevő kötelességei: - a dolog rendeltetésszerű használata a nem rendeltetésszerű használat furtum ususnak minősül a szerződés lejártakor a dolgot épségben vissza kell adni érdekeltadós custodia felelős vele szemben, ha kárt okozott, actio commodati directa keresettel lehet perelni az ellátással kapcsolatos költségek (pl.: ló etetése) őt terhelik 4. KÉZIZÁLOG – PIGNUS SZERZŐDÉS -- CONTRACTUS PIGNERATITIUS Az adós átad egy dolgot a hitelezőnek

követelése biztosítékául azzal a kikötéssel, hogy amennyiben az adós lejáratkor nem teljesítene, a hitelező jogosult a dolgot eladni és a vételárból magát kielégíteni, de köteles a superfluumot visszaadni, illetőleg ha a követelés megszűnne, a hitelező köteles a dolgot visszaadni. A zálogszerződésből bonae fidei egyenlőtlenül kétoldalú kötelem keletkezik. A kézizáloghitelező kötelezettségei: - a tárgy megóvása köteles a lejáratkor ugyanazt a dolgot visszaadni eladás esetén a vételárból a különbséget (superfluum) visszaadni felelőssége: custodiára is kiterjed keresete: actio pigneratitia contraria A zálogadós kötelezettségei: - felelőssége: culpa levis keresete: actio pigneratitia directa érdekeltadós A zálogszerződéseknél mindig van egy (fő)kötelem, amely a zálogszerződéstől függetlenül jött létre. Ez a követelés nem azonos a zálogszerződésből keletkező járulékos kötelemmel A zálogszerződés az

alapkötelemmel van hivatva biztosítani a belőle keletkező zálogjog útján. A zálogjogot élesen meg kell különböztetni a zálogszerződéstől, ugyanis ez a kettő nem azonos. A zálogszerződés ugyanis csak a zálogjog keletkeztető forrása In rem védelmet nyújt 100 A zálogszerződésből tehát elsődlegesen in personam actio (directa és contraria) valamint zálogjog keletkezik. 4. NÉVTELEN SZERZŐDÉSEK – CONTRACTUS INNOMINATUS Ha a felek megállapodása nem hoz létre valamilyen nevesített szerződést. Iustinianus kimondta, hogy ha az egyik fél már teljesített a másik fél viszontteljesítést követelhet. Iustinianus igen kiszélesítette a szerződések körét, nála érvényesültek: - Do ut des (adok, hogy adj) Do ut facias (adok, hogy tégy) Fatio ut facias (teszek, hogy tegyél) Fatio ut des (teszek, hogy adj) A kereset: praescriptios eljárással = actio praescriptis verbis → annak a keresete, aki már teljesített Klasszikus jogban: Még

nem alakult ki e széles skála, de kialakultak egyes névtelen szerződések nevesített esetei = névtelen nevesített szerződések. Ide tartoznak: A, Aestimatum (eladási megbízás) Egy dolgot valakinek eladásra adok azzal a feltétellel, hogy ha ő nem tudja eladni a dolgot, akkor visszaadja nekem, ha pedig eladja (becsértéken, limitáron), egy bizonyos összeget ad nekem. A kockázat a bizományosé, de ha az előre meghatározott áron felül adja el, övé a többletösszeg (bizolvány). B, Permutatio (csere) Két különböző dolog tulajdonjogának a kölcsönös átruházása. A felek kölcsönösen tulajdonossá teszik egymást a saját tárgyaikkal. Hasonlít az adásvételhez: adásvétel: - do ut facias - pénz – tárgyért - consensualszerződés - tulajdonjog átruházása nem kötelező - megegyezéssel jön létre csere: - do ut des - dolgot adunk át - realszerződés - tulajdonjogot kell átruházni - csak a dolog átadásával jön létre C, Transactio

(egyezség, kiegyezés) Vitás igények kölcsönös, engedmény útján való rendezése. Minden perlés nélkül végrehajtható. Res iudicataval egyenlő hatálya van (ítélt dolog) 101 D, Precarium (szívességi használat) Régi időkre nyúlik vissza. Földet adtak szívességi használatra, bármikori visszaadásra Hasonló jellegű, mint a haszonkölcsön, de a precarista birtokos volt a védelem szempontjából, a haszonkölcsönbe vevő pedig bírlaló, és itt nincs lejárat sem, bármikor visszavehető, a precarista dolusért felel, a detentor custodia felelős. Kivétel: - votum: isteneknek tett ígéret - pollititatio: egy közösség részére tett felajánlás CONSENSUALSZERZŐDÉSEK Puszta megegyezéssel jönnek létre. ADÁSVÉTEL – (emptio -- venditio) Az adásvétel: - áru megszerzése pénzért - áru kicserélése pénzért (vételárért) A forgalmi élet legfontosabb területe. A XII tt már ismerte, de nem ezt a fajtát, hanem mancipatioval,

később stipulatioval adták, vették a dolgokat. Az adásvétel lényege: Az áruban (merx) és a vételárban (praetium) való megegyezés. Az adásvétel tárgya: áru (merx) - Minden forgalomképes dolog, ami nem áll elidegenítési és terhelési tilalom alatt (ingó, ingatlan, vagyonösszesség, jogok, követelések). - Minden dolgot el lehet adni, még azt is, ami más tulajdonában van. - Jövőbeni dolgot is el lehet adni (emptio re future). - Remélt dolog vétele (emptio rei speratae), reményvétel – emptio spei (pl.: halásztól megveszem a holnapi zsákmányt). - Jogokat, pl.: szolgalmi, haszonélvezeti jogokat is el lehetett adni (res incorporalis – testetlen dolgok). - Az áru lehet generikus és speciális. Nem eladható: 102 - saját dolgon lopott dolog, ha mindkét fél tudja, hogy a dolog lopott Vételár (praetium): - Pénzben kifejezhető kell, hogy legyen, ellenkező esetben cseréről van szó. - Certanak (határozott dolognak) kell

lennie, ellenkező esetben becslő személyekre van szükség. - Valóságosnak (verum) kell lennie, ugyanis ha csak színlegesen állapítjuk meg, akkor nem valóságos. - Igazságosnak kell lennie (iustum), ezt csak a iustinianusi jog követelte meg, amikor kialakította a laesio enormis ultra dominiumot, a feléntúli sérelmet. Ha az eladó a piaci ár felét sem kapta meg, perelhetett a szerződés felbontására. A vevőnek facultas alternativája van: a, vagy visszakapja a pénzét és visszaadja pl.: a telket b, vagy kiegészíti a piaci értékre a vételárat Az adásvétel bonae fidei szinallagmatikus (egyenlően kétoldalú) szerződés. Sem a vevő, sem az eladó nem kérheti előre a másik fél teljesítését, de megegyezhetnek úgy, hogy a vételárat később fizeti a vevő. A vevő kötelezettsége: - fizetni (dare) A szerződés megkötése után kerül sor az átadásra, ezután a hasznok is őt illetik meg. - keresete: actio empti érdekeltadós culpa

levisért felel Az eladó kötelezettsége: - facere et praestare = helytállni és biztosítani custodia felelős, felel a károkért, mindenért, a mi a custodiából következik, ha az adásvétel után még egy ideig nála marad az áru culpa levisért felel az adásvétel megkötése után érdekeltadós keresete: actio venditi vacuam possesionem tradere: a dolgok birtokát traditioval kell átadni, a vevőt birtokossá tenni (a római jog nem követelte meg, hogy a vevőt tulajdonossá tegyék) biztosítani kellett, hogy a vevő szabadon élvezhesse a dolgot (habere, frui, licere) Veszélyviselés: 103 Ha a fizetés és a dolog átadása alatt keletkeztek hasznok vagy károk, akkor a haszon a vevőé, a kárt általában az eladó viseli. Ha a dolgot vis maior teszi tönkre, akkor Periculum est emptoris = a veszélyt a vevő viseli (árveszélyviselésnek is hívjuk). Residiumot (maradványt) ki kell a vevőnek adni (pl.: a döglött lovat elviheti) Ez két

szerződéscsoportnál érdekes: - adásvételnél - bérletnél Helytállási kötelezettség (praestare): Helyt kellett állni azért, hogy az adásvételt megelőző időszak joga alapján senki ne léphessen fel perlőként. Ez az eljárás az EVICTIOért, az elperlésért való helytállás Ez az eladónak az elperlésért való szavatossága. Az eladónak ezt a szavatosságát szerződésileg stipulatioval kötötték ki. Ebben az eladó megígérte, hogy a vételár kétszeresét fizeti meg a vevőnek, ha elperelnék tőle az árut. A klasszikus jogban az eladónak az elperlésért való szavatosság stipulatio nélkül is, ipso iure érvényesült. A vevő evictio esetén magából az adásvételi szerződésből, e szerződés alapján indíthatott keresetet az eladó ellen (actio empti) teljes kárának megtérítésére. Szavatosság: Törvény alapján felel az eladó a vevővel szemben, hogy az áru hibátlan. Garancia: A szerződés alapján felel az eladó a vevővel

szemben, garantálja az áru hibátlanságát. Kétféle hiba van: a, joghiba – elhárítására szolgál a jogszavatosság és joggarancia (pl.: nem a tulajdonostól vásároltam) b, az árunak rejtett fizikai hibája van, elhárítására a kellékszavatosság szolgál SZAVATOSSÁG 1. Jogszavatosság Az árunak nincs jogi hibája, nem perelheti el senki. Ez az evictios helytállás 2. Kellékszavatosság Az árunak nincs rejtett hibája, megfelel a törvényeknek ill. a szerződés előírásainak Különbség a felelősség és a jogszavatosság között: 104 Egyesek szerint beletartozik. Álláspontunk szerint nem, mert objektív felelősséget jelent Nem vizsgálják a véletlenséget. Jogszavatosság kialakulása: A régi jogban a jogszavatosságot csak a mancipatio ismerte. Az eladónak csak a birtok átruházása a kötelezettsége, de a 3. személlyel szemben kötelessége megvédeni a vevőt, mivel az eladó a vevő auctora, jogelődje. Actio auctoritatis nevű

keresettel fordulhatott a vevő az eladóval szembe, ha az eladó nem tudta birtokában megvédeni a vevőt a 3. személlyel szemben. A kártérítés duplumra ment A vevő csak akkor léphetett fel, ha tényleg elvesztette a dolgot. Később ez megszűnt, a vita actio emptivel volt eldönthető, csak a szerződés alapján, külön nem kellett megkötni. Az eladó keresete actio venditi Lehet a szavatosság mellé garanciát is kötni. Kellékszavatosság: Csak akkor lehet perelni, ha rejtett fizikai hiba van (a sánta ló nem rejtett hiba, mivel lehet látni, hogy sánta). A régi jogban egyetlen kellékhibát ismertek, a telek kisebb volta miatt actio de modo agri keresettel lehetett perelni. A kereset a különbség duplumára ment Később az aedilis curulis edictumában közzétette a kellékszavatosság szabályait. első lépés: A felek a szerződésben stipulatio formájában garanciát vállaltak az áru hibájáért. Az edictum előírta, hogy a - rabszolga igásbarom

esetében ha vállalja az eladó, ha nem, felelősséggel tartozik az eladó, ha azok piacon keltek el. Felelősek az általuk nem tudott rejtett hibáért is. (Objektíve nem függ össze a jó- és rosszhiszeműséggel.) A köztársaságkortól actio emptivel lehetett érvényesíteni a szavatosságot. A kereset a vevő érdeksérelmének megtérítésére ment (in quod interest). második lépés: Minden árura kiterjesztették a szavatosságot, függetlenül attól, hogy piacon adták vagy sem. A vevőnek két keresete volt: a. actio redhibitoria – az észleléstől számított 6 hónapon belül a vevő elállhatott a szerződéstől, árut visszaadhatta, és a vételárat követelhette (elállás: in integrum restitutio). (ezzel kialakították a modern szavatossági jog szabályait) 105 b. actio quanti minoris – kisebb rejtett hiba esetén 1 éven belül kérhette a vevő a vételár leszállítását, amennyivel a dolog kevesebb e rejtett hiba miatt. Az árut ilyenkor

megtartotta a vevő. A szavatosság mindkét formája átkerül az európai jogba. 3 alapszabály van, ha hibás a dolog: - elállok a szerződéstől hibás, de szükségem van rá, árleszállítást kérek kicserélés joga (rómaiak nem alkalmazták) Az actio redhibitoria és az actio quanti minoris egymás mellett nem állt meg. A szavatossági perben a rómaiak szerint a káromat peresíthetem. harmadik lépés: Az actio emptit kiterjesztik a rejtett hibákra is a klasszikus korban. A posztklasszikus korban Iustinianus továbbfejlesztette a kérdést, kimondták, hogy a szavatosság minden árura vonatkozik, amit eladtak (nemcsak a rabszolgára és igásbaromra). Egyszerre a két fenti keresettel nem lehetett perelni, de ha a vevőnek a hibás dologból kifolyólag bármilyen kára keletkezik, actio emptivel perelhet a kárért, az előző keresetek mellett, azok rövid határidején túl. A tulajdonjog átszállása: A vevőnek egyetlen kötelessége van: dare – a vételár

kifizetése. A klasszikus jog szerint ha az eladó traditioval átadta a vevőnek a dolgot, a vevő tulajdonos lett, ha részletekben fizet is. Iustinianus szerint a tulajdonjoghoz kell: - ha a traditio megtörténtével a vevő kifizette a teljes vételárat (ez egy rossz intézkedés, hiszen a tulajdon-átruházás és a vételár között nincs kapcsolat, teljesen más kérdés). Az adásvétel különös nemei (mellékegyezmények) – pacta adiecta: A. Elővásárlási jog (pactum protimiseos) Ha ezt szerződésben külön kikötötték, néha a törvény is előírja. Ha az eladó el akarja adni a dolgát, a vevővel megállapodik, hogy a dolgot eladásnál először köteles felajánlani az elővásárlási jogosult részére a harmadik személy által ígért vételárért. Ha nem történik meg a felajánlás, akkor az adásvétel érvénytelen Az elővásárlási jog örök időkre szól. B. Visszavásárlási jog (pactum de retrovendendo) Ha a felek megállapodnak, hogy

az eladó egy meghatározott időn belül, a felek által előre meghatározott összegért jogosult visszavásárolni a dolgot, akkor ez visszavásárlási jog kikötése. 106 Különbség az elővásárláshoz képest: Elővásárlás - szerződésen v. törvényen alapul - egy 3. személlyel való megállapodás szabja meg az árat - határozatlan ideig szól Visszavásárlás - csak szerződésen alapul - a felek kötik ki az árat - időhöz kötött C. Visszalépés joga a, Mintára vagy mustrára való vétel (pactum displicentiae) A vevő meghatározott időn belül elállhat a szerződéstől, ha a dolgon valami nem tetszik neki (nem hibás!) (pl.: próbaházasság). Úgy kötötték a szerződést, hogy a vevő a vétel előtt 2 héten belül visszaléphet, s a vételárat visszakapja. A vevő mintát kér, és ha nem tetszik neki, visszaadja b, Részletfizetés kikötése (lex comissoria) Ha a vevő nem fizeti a részleteket, az eladó visszaperelheti a dolgot, de a

már kifizetett részletek nála maradnak. c, Kedvezőbb ajánlat (addictio in diem) A felek vételi szerződést kötnek, de kikötik, hogyha valamelyik fél kedvezőbb ajánlatot kap, bánatpénzt (arrha poenitentialis) fizet, és elállhat a szerződéstől. BÉRLET – (Locatio -- conductio) A latin szavak nem tükrözik a bérlet jellegét (“kihelyezni -- elvezetni”). Eredete: a tárgyat kihelyezték a piacra és onnan a bérbevevő elvitte magával. Komplex életviszonyt foglal magába. Olyan szerződések is beletartoznak, melyeket a modern jogban már máshová sorolnak. 3 formája van (ez így a középkorban alakult ki): A. dologbérlet -- locatio conductio rei B. munkabérlet -- locatio conductio operarum D. műbérlet v vállalkozói szerződés -- locatio conductio operis 107 Mára ezekből számos jogág alakult ki (munkajog, szállítások). Összetett fogalom, nincs homogenitás benne. Szélesebb, mint a mai bérleti szerződés Heterogén összetételű

életviszonyt szabályozta. Két dolog kapcsolta össze a sokféle életviszonyt: 1. mindegyikre azonos elnevezést használtak – locatio conductio 2. mindháromnál azonos volt a kereset elnevezése Locator (bérbeadó): - actio locatioval perelhetett a dolog tulajdonosa, bérbeadó, munkás, megrendelő Conductor (bérbe vevő): - actio condictival perelhetett a dolog használója, bérlő, munkaadó, vállalkozó Kialakulása: Vitás kérdés, hogy a bérlet mikor jelenik meg a római jogban, de biztos, hogy később kezd kialakulni, mint az adásvétel. Tömegessé csak a 3 pun háború idején vált Kr e II sz-tól beszélhetünk jogi értelemben vett locatio conductioról. Amikor a katonaságból leszerelt parasztok földjeiket nem tudták kiváltani, ill. amikor sok ember elhalt a háborúban, és műveletlenül maradtak a földek, akkor alakult ki a villa rustica, ezt pedig jogilag szabályozni kellett. Egyik oldalon volt egy locator, aki kiment a városba és

kiállította (locare) a tárgyait. Azt a személyt aki pedig kivette, conductornak hívták. 1. Dologbérlet – locatio conductio rei Valamely dolognak használatba adása (vagy gyümölcsöztetése, időszakos visszatérés) bérfizetés (bérleti díj – merces, mercedes) ellenében. Magába foglalta: - szűkebb értelemben vett dologbérlet (használat) - haszonbérlet (használat + gyümölcsöztetés) - lakásbérlet Bérleti díj (mercedes): Általában a bért utólag (post numerando) fizették, pénzben, de lehetett természetben is kikötni. 108 Haszonbérlet: Használat + gyümölcsöztetés. Általában utólag fizették, de a felek megállapodhattak az előre fizetésben (re numerando) is. Fizethettek részletekben is (részes v. feleshaszonbérlet) A bérbeadó (locator) kötelezettsége: - a dolgot rendeltetésszerűen átadni - tűrni, hogy a bérlő használja - biztosítani a folyamatos használatot - kényszeríthet rendeltetésszerű használatra

- a bérfizetést keresettel követelheti, esetleg kártérítést is - felelőssége: culpa levis, culpa lata, érdekeltadós - ha a dolgot vis maior éri, nem jár további bérleti díj - keresete: actio locati - elvileg kártérítés mellett bármikor kirakhatja a bérlőt A bérlő (conductor) kötelezettségei: - a dolog rendeltetésszerű használata - bérleti díj megfizetése - a dolog épségben való visszaadása a szerződés lejártakor - károk megtérítése - ha a bérlést háborgatják, a bérbeadó ellen fordulhat - felelőssége: custodia - keresete: actio conducti – kérheti a bérbeadótól a dolog karbantartását -- bizonyos beruházások kárainak megtérítését csak bírlaló - casus nincs, érdekelt őrzőadós 109 Rómában a bérlet kizsákmányoló jelleget öltött a bérlőre nézve: - custodia kötelezettség - zálogjog a bérlő bérleménybe vitt dolgait illetően a bérösszeg biztosítására - a bérbeadó

bármikor elkergethette a bérlőt - a bérlő csak bírlaló volt, birtokpert csak a tulajdonos indíthatott - nem kapott birtokvédelmet - a bérlőt lenézték, mert “a gazdag vásárol, a szegény csak bérel” - Kauf bricht Miete elve - szinallagmatikus kötelem Érvényesült a Kauf bricht Miete (az adásvétel megszakítja a bérletet) elve: A bérlőnek nincs olyan jogeszköze, amivel követelhetné, hogy az új tulajdonos eltűrje. Ha a bérlés tárgyát eladják, a bérlet megszűnik. A vevőnek in rem, a conductornak in personam actioja van. Ez az elv nem csak az új tulajdonosra, hanem azokra is vonatkozott, akik dologi jogosultságot szereztek a dolgon (tulajdonos, haszonélvező, használó). Felmondási jog (Rómában nem ismerték!) Megszűnik a bérlet: - határozott időben, ha letelik a bérleti idő - határozatlan időben, ha a felek megegyeznek - gazdasági ingatlanon, ha a mezőgazdasági idény letelik - ha a bérlő v. a bérbeadó

megszünteti (kártérítésért lehetett perelni) A lakásbérletnél a császári constitutiok mintha konstruálták volna a felmondási jogot (felmondási jog csírái): A bérbeadó megszüntetheti jogosan a bérleti viszonyt - ha a bérlő a dolgot (lakást) rongálja - ha renoválni kell megromlott állaga miatt 110 - ha a bérbeadónak szüksége van rá A szavatosság kérdése is itt kezdett kialakulni, mentesült a bérlő a szavatosság alól, ha megfelelő cserelakást ajánlott fel. (A szocialista jog mind a 3-mat bevezette) Határozatlan tartalmú bérlet hallgatólagos meghosszabbítása: Ha a conductor nem ment el e kikötött idő lejártával, de a locator továbbra is megtűrte a bérletben, akkor a bérletet határozatlan időre meghosszabbítottnak tekintették. Veszélyviselés: - Periculum est locatoris elv (a veszélyt a bérbeadó viseli) érvényesült. - A vis maior jellegű károk esetén a bérlő nem köteles fizetni. - Ha a károk

magából a dologból következnek, akkor a bérlőnek kellett vállalnia a veszélyt (vitia ex ipsa re orinutur). Pl: földet bérelnek és nem lehet megállapítani, hogy miért nincs termés, a bérlőnek fizetnie kell a bérleti díjat. Időszakos bérelengedés (remissio mercedes) Olyan károk esetén, ha a termés nagy része tönkremegy, akkor abban az évben nem kell megfizetni a bért, de a következő években azt a jó termés árából pótolni kell. Elsősorban haszonbérletnél fordul elő. Gaius 3 esetet alakított ki a károkra: - (pl.: a vis maior okozta károk esetén) minden termés megsemmisül, azaz nincs bérfizetés: a bérbeadó kára - rossz termés esetén, csak a terméshozam csökken: bérelengedés - minimális kár esetén nincs a bérlőnek kedvezménye: a bérlő kára A dologbérlet különleges fajtái: - részletes bérlet: mezőgazdasági ingatlan bérleténél a bérlő nem pénzben, hanem az ingatlanon termelt termények meghatározott

hányadával teljesített. - emphyteusis: örökhaszonbérlet - locatio perpetua: az emphyteusison belül v. mellett in rem védelemmel ellátott örökös, személyhez nem kötött bérlet volt a posztklasszikus korban. - próbára bérlet: bármelyik fél az első éven belül, indoklás nélkül, és az elállásból származó bármiféle kötelezettség nélkül elállhatott a szerződéstől. 111 2. Munkabérlet – locatio condictio operarum Szabad ember munkájának igénybevétele a munkába töltött idő szerint fizetett pénzért. Meghatározott bérfizetés ellenében, meghatározott ideig tartó munkavégzés. (Nem teljesítménybér!!! Napi, heti, havi bér.) Legtipikusabb esete a napszámos munka. Se locare = magát bérbe adni Locare opera suas = munkaerejének bérbe adása Az artes liberales (szellemi munka) nem tartozott ide, mint megbízást viszont a mandatumhoz sorolták. Szellemi munkáért nem lehetett díjazást kérni Vitás az orvos (medicus) és

az ügyvéd munkája, quasi conductorok. Idők során alakult ki, hogy az orvos ebbe a kategóriába tartozik. Ki lehetett honoráriumot (salarium) kötni mindkét esetben (de ez nem mercedes). A császárkorban a honoráriumi igények már extra ordinem peresíthetők. A munkát általában megvetették, kivéve a paraszti munkát, mert azt római polgárhoz méltónak tartották. A földművelést, ezt az egyetlen fizikai munkát, nem tekintették elítélendőnek. Locator: - bérbeadó - munkás, mivel saját munkaerejét adja bérbe - keresete: actio locati – a kikötött időbérért - felelőssége: culpa levis: ha a munkaadó (conductor) szerszámaival dolgozik, akkor casus minor, custodia kötelezett - érdekeltadós - kötelezettsége: a felvállalt munka elvégzése Conductor: - bérlő - munkaadó, aki a munkát adja - keresete: actio conducti – a megfelelő munkáért - felelőssége: culpa levis - érdekelt vagy őrzőadós 112 -

kötelezettsége: a munkabér kifizetése A munkabért lehetett pénzben v. terményben (ciboria) is fizetni Itt is kialakították a culpa bizonyos fajtáját: - infirmitas – erőtlenségért való felelősség - imperitia – hozzáértés hiányáért való felelősség Veszélyviselés: Vis maior károk esetén általában megoszlott a két fél között. Ha a vis maior a munkás érdekkörében lép fel (pl.: megbetegszik), nem kap munkabért Ha a veszély a munkaadó érdekkörében v. mindkettőjük érdekkörén kívül jelentkezik, akkor a munkás kap bért (pl: rossz időben is köteles munkabért fizetni). A provinciai jogban eltérhettek és el is tértek a veszélyviselés kérdésének megosztásától: ha az aranybányába víz ömlik be, és a munkás nem tud dolgozni, nem követelhet munkabért, legfeljebb élelmezésre tarthat igényt (a gazdaságilag erősebb diktálta a feltételeket). 3. Műbérlet v vállalkozói szerződés – locatio conductio operis Az

a viszony, amikor a megrendelő kérésére a vállalkozó díjazás ellenében munkaeredmény létrejöttére szerződik. A munkaszerződés és a vállalkozói szerződés összemosódik, pl.: az orvosnál Elhatárolásuk: Ha árokásásra kötök szerződést, akkor munkaszerződés, de ha arra kötök, hogy meghatározott árkot kiások, akkor az vállalkozói szerződés. A megrendelő követelheti a vállalkozótól a munkaeredmény megszabását. A díj kifizetése utólag esedékes. Tiszta szerződés: Ha a vállalkozó kapott anyagból dolgozik. Kombinált, vegyes jellegű szerződés: Ha a vállalkozó a saját anyagával dolgozik. Ez egy adásvétellel kombinált szerződés Ha az anyagnak valami hibája van az adásvételt lehet támadni, ha műhiba van, akkor a szerződést lehet támadni. Ha a vállalkozó szállítja az anyagot is, ezt adásvételnek minősítették, jog és kellékszavatosság terheli, kivétel az építési vállalkozót, aki tisztán csak az

építkezésért felel. 113 Felelősség: - megrendelő = culpa levisért felel, mint érdekeltadós - vállalkozó = custodia, ha hozott anyagból dolgozik = culpa levis, ha adott anyagból dolgozik Az imperitia itt is érvényesült. Ha valaki olyan munkát vállalt, amihez nem ért, az gondatlanság. Az infirmitas szintén Veszélyviselés: Pl.: a szobor a felállításnál eltörik, ki viseli a kárt? Megoszlott a két fél között. Nincs egyértelmű szabály rá Az alapszabály szerint a megrendelő viseli a veszélyt. Vannak esetek, mikor meg lehet állapítani, hogy miből lett a hiba, ilyenkor a vállalkozóé a kár. - A kívülről jövő, elháríthatatlan esemény kára: a megrendelő kára. - Ha a munkavégzés körülményeiből jön a hiba: a vállalkozó viseli a kárt. A régi jogban átadás előtt mindig a vállalkozó felel a vis maiorért. Ha a dolog nála pusztul el, nem kap vállalkozói díjat, a dolog pusztulásának díját neki kell

megfizetnie, később csak akkor, ha a kár az ő rossz munkája miatt következett be. Hajózással kapcsolatos veszélyviselést a rodoszi jogból ismerjük, Lex Rhodia de iactu mercium: Többen fuvaroztatnak tengeren, külön kötnek szerződést a hajóskapitánnyal, hogy vigye el az áruikat, és vis maior jellegű esemény miatt (vihar, kalóztámadás) az áruk egy része tönkremegy. A fuvaroztatók, akik kárt szenvedtek, actio locatioval fordulhatnak a hajóskapitány ellen, és kérhetik, hogy ossza meg az ő kárukat azokkal, akik nem szenvedtek kárt, és szintén fuvaroztattak. A hajóskapitány actio conductivel követelheti az egyenlő részű kárviselést. Ez az ősi biztosítás egyik formája. TÁRSASÁG – Societas 114 Két vagy több egyén szerződésben való társulása megengedett gazdasági tevékenységre, közös nyereségre ill. közös veszteségre. Kulturális, tudományos vagy egyéb célra nem lehet társaságot létrehozni. Eredetét az ősi

vagyonközösségből vezetik le. (ercto non cito) Egyenlően kétoldalú, bonae fidei szinallagmatikus kötelem. A társaság nem jogi személy. Ha a felek közös vagyont akarnak létrehozni, egymásra ruházhatnak bizonyos vagyonrészeket, amely a társak közös vagyona lett. A vagyon alapján 4 fajtája van: a, societas unius rei Egy konkrét ügy ellátására létrejött társaság (pl.: halászzsákmány) b, societas negotiationis Rendszeres, meghatározott kereskedelmi tevékenység folytatására létrejött társaság (pl.: rabszolga v. marhakereskedelem) c, societas questus A tagok minden kereső tevékenységgel szerzett vagyonára kiterjed, a bevétel a társak közös vagyonába megy át. d, societas omnium bonorum A tagok minden vagyona közös (még az ingyenbe kapott is, mint pl.: az ajándék), a társaság érdekében áll. Pl: consortium ercto non cito = közös öröklés, Lex Cincia: túlzott ajándékozás + e, societas leonina: a jog tiltotta! Oroszlános

társaság. Nem társaság az olyan társaság, ahol a felek egyike csak a javakból részesül, de nem teljesít. Az azonban lehetséges, hogy az egyik pénzzel, a másik munkával, a harmadik szaktudással járul hozzá. Haszon: A társaság hasznát a bevitt vagyoni arányok, ill. az elvégzett munka alapján kell elosztani Felelősségi szabályok: - A társakat olyan gondosság terheli, mintha saját ügyeikben járnának el. A társak kötelességszegése infámiával jár. 115 - A marasztalás benefitium competentiae-vel történik. - A testvéri jog (ius fraternitatis) érvényesül. - A társaság bonae fidei jellegéből adódik, hogy a társak fidesnek megfelelően kötelesek eljárni a szerződés során. - Felelősségük: ingyenadós, dolusért + culpa lataért felelnek. Iustinianus bevezeti a culpa in concreto felelősséget. A saját ügyek gondosságát (diligenta quam in suis rebus) Keresete: Actio pro socio = ezzel lehetett perelni a nyereség ill.

veszteség megosztására Actio communi dividundo = közös vagyon felosztására szolgált. A társaság jellemzője: - a társak között belső kötelmi viszony létezik. - kifelé a riválisokkal szemben felléphetnek együttesen, vagy egy társ jár el a többiek nevében. Ilyenkor vállalja a jogokat és a kötelezettségeket, a 3 személy csak az eljáró társsal kerül szerződési viszonyba (lényegében közvetett képviselet). A társaság megszűnése: 1. ex personis = személyes okok pl: valamelyik társ: meghal capitis deminutiot szenved kilép a társaságból 2. ex rebus = valamelyik tag csődbe jut, kimerül a társaság vagyona 3. ex voluntate = közös megegyezéssel megszüntetik a társaságot, vagy valamelyik tag felmond (renuntiatio – felmondási jog). A felmondó társasági tag azonnal kiesik, de a fennálló kötelezettségekért továbbra is felel. 4. ex actione = valamelyik társ actio pro socioval perli a többit, keresettel vagy ítélettel

szüntetik meg a társaságot. De ha a társ dolussal szándékosan perel, hogy a közös kárt elkerülje, infámiával sújtják. Ide tartozik az is, ha valamelyik tag nem teljesít – beperelik 5. Ha elérte a táraság a célját, amiért létrejött 6. Ha célja lehetetlenül, biztos, hogy célját már nem érheti el 7. Ha meghatározott időtartamra kötötték, és az idő lejárt Különbség a személyegyesülés és a társaság között: 116 személyegyesülés társaság - 3 tag - jogi személy - van vagyona - 2 tag elég - nem jogi személy - nincs vagyona (csak a tagoknak van közös) - nincs szervezete - van szervezete MEGBÍZÁS – Mandatum Valamilyen feladat, ügy ingyenes ellátása, felkérésre. Ha felkérés nélküli, akkor negotorium gestisnek minősül. Ellenszolgáltatást az alapszerződésben kikötni nem lehetett. Ez csak a klasszikus kor elején irányadó, utána ui már nem lehetett honoráriumot (pl.: szellemi munka esetén) kikötni, és

ez per útján (a császárkortól) volt behajtható, perelhető = extra ordinem. A megbízott a megbízó érdekében járjon el. Ha csak saját érdekében jár el, az: jó tanács A megbízás egyenlőtlenül kétoldalú, bonae fidei kötelem. A megbízott csak adós, a megbízó csak hitelező, de átfordulhat kétoldalúvá, ha a megbízottnak költségei vannak. “Mandatum, nisi gratuitum, nullum est” = Ha a megbízás nem ingyenes, semmis! A megbízó kötelessége: - a megbízott kiadásainak megtérítése - a károk megtérítése A megbízott kötelessége: - járjon el, bonyolítsa le - számoljon be - a hasznokat adja ki - ha már elvállalta a megbízást, a jog eszközeivel is rá lehet szorítani a teljesítésre 117 Keresetek: Megbízó: Actio mandati directa Követelezheti a megbízottat azzal, hogy az utasításoknak megfelelően járjon el, számolja el a hasznokat, adja ki neki. Ha nem teszi, infámiával sújtható Megbízott: Actio mandati

contraria Kötelezheti a megbízót a költségei megtérítésére, a károkat illetően a megbízó érdekeltadósi felelősséggel van megterhelve (dolus, culpa levis, culpa lata). Felelősség: Megbízó: culpa levis Megbízott: kezdetben dolus + culpa lata (ingyenadós), majd culpa levis (érdekeltadós) Kivételes eset: ha a megbízás rabszolga megvásárlása, és a rabszolga lop a megbízottól, akkor a megbízó casus minorért is felel, tehát a lopásért. Iustinianusnál a felelősség felemelkedik a culpa inconcretora. A mandatum megszűnése: - ha teljesíti a feladatot ha a feladat nem teljesíthető ha a két fél úgy egyezik meg ha valamelyik fél egyoldalúan visszalép (a megbízó bármikor visszaléphet, a megbízott csak alkalmas időben) ha valamelyik fél meghal ha valamelyik fél capitis deminutiot szenved A megbízás megszüntetéséről a másik felet haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésig (pl: a megbízó halálakor) a megbízott

költségeit az örökösök viselik. Ill. ugyanez az eset fordítva, a megbízott halálával az örökösök a megbízó értesítéséig kötelesek a megbízást folytatni, intézkedni. PERESÍTHETŐ PACTUMOK PACTA ADIECTA – JÁRULÉKOS PACTUMOK A főszerződéshez kapcsolódó megállapodás (pl.: kölcsönszerződés mellett kamat kikötése) 118 Vagy az adós vagy a hitelező érdekében jönnek létre. A civiljog szerint peresíthetetlen, csak a köztársaságkor végétől ad rá a praetor keresetet. Peresíteni lehetett, ha az adós érdekében jött létre, a hitelező érdekében csak bonae fidei érvényesíthető együtt a főköveteléssel. Stricti iurisnál csak akkor, ha a főköveteléssel együtt keletkezett, ha nem, akkor csak kifogással élhet. Ha külön kikötéseket hoztak, az hogyan peresíthető? A, Ha az adós alperes érdekében jött létre a pactum, akkor az adós kifogással (exceptio) élhet. Ha keresettel érvényesítette a pactumot, akkor

elfogadták számára. Akkor élhet exceptioval, amikor a felperes a pactumot sértő követeléssel lépett fel. B, A hitelező javára kikötött pactum csak bonae fideihez kapcsolódik, a stricti iurisnál nem, csak ha a főszerződéssel egy időben (in continenti) és nem utólag (ex intervallo) jött létre. PACTA PRAETORIA – PRAETORI PACTUMOK Zömét az ún. receptumok teszik ki Receptum = “recipore” – elfogadni szóból ered A felek formátlan kötelezettségvállalása. A praetori jog által érvényesíthetővé tett megállapodások, melyek vagy kereset megadásával, vagy az alperes részére kifogás biztosításával. 3 ilyen receptum alakult ki + 1 tartozáselismerés: 1, receptum nautarum, cauponum, stabulariorum = hajós, fogadós, receptuma istállótulajdonos 2, receptum arbitrii = választott bírói receptum 3, receptum argentarii = bankár receptuma 4, receptum debiti = tartozáselismerés 1. Receptum nautarum, cauponum, stabulariorum Receptum:

kezdetben a hajós, fogadós, istállótulajdonos felelősségének az alapja a csomagok kifejezett befogadására, kifejezett szerződést kötöttek a megőrzésére. A praetori edictum először minden kárért felelőssé tette őket, ami az utas poggyászában állt be, amit átvettek receptummal. Akár vétkesek voltak, akár nem, kártérítéssel tartoztak, még a vis maiorért is. Csak erre az edictumra állt fenn Később a receptumot megkötöttnek tekintették már akkor, ha befogadták az utast poggyászával együtt, nem kellett megegyezés. Klasszikus jog ezt a szigorú custodia felelősséget casus minorra (Lex Labeoniana) korlátozta. Az ott lakó fogadós ismerte a tolvajokat, orgazdákat. A rendelkezés tehát az utazó érdekében jött létre. A mai jogban is általában átvették ezt a szabályt a szállodákban 119 Tölgyesi András szerint a custodia és a receptum más tőről fakad, szerintünk egyről. 2. Receptum arbitrii A felek megegyezése a

bíróval. Ha a felek között vita támad, akkor a választott bíró hajlandó lesz ítéletet mondani. Ha a bíró megtagadja az ítéletmondást, a praetor addig bírságolja, amíg meg nem hozza az ítéletet (sententiam dicer cogam) A bíró ítélete ellen nincs fellebbezés. 3. Receptum argentarii A bankár ügyfele, az utalványozó utasítja az utalványozottat, a bankárt, hogy egy 3. személynek (utalványosnak) valamilyen szolgáltatást teljesítsen. Felek: Ügyfél – utalványozó, aki megbízza a bankárt Bankár – utalványozott, aki a megbízást kapja Kedvezményezett – utalványos, akinek a javára kell tenni valamit A bankár ellen actio receptitia keresetet lehet indítani. Az ügyletből nem lehet tudni a kifizetés causajat, a tartozás jogalapját. 4. Constitutum debiti Formátlan, meghatározott időpontra tett ígéret az adós terhére fennálló pénz, vagy más helyettesíthető dologban álló tartozás teljesítésére. Egy adós már fennálló

tartozásért egy constitutummal még egyszer elismer a hitelező javára. Előnye: az alapügyletből fennálló kereset (actio empti) mellett egy új kereset keletkezik, az actio de pecuniae constituta. Büntető jellegű, másfélszeres értékre ment Ez a helyzet a két kereset miatt a hitelezőnek volt előnyös. Az actio de pecuniae constituta az alapkötelem keresete helyett alkalmazható (de együtt nem!), esetleg annak elévülése után is. Ha az adós késedelembe esik, itt nem kell külön felszólítani, a lejáratkor azonnal beállnak a késedelmi következmények. Constitutum debiti alieni – idegen tartozás elismerése. Ez a kezesség egyik formája. Ha az alap naturalis obligatio volt, a constitutum debiti alapján perelhető, de ha az alapszerződés semmis, a másik is annak minősül. 120 PACTA LEGITIMA – CSÁSZÁRI PACTUMOK 3 tényállás tartozik ide: 1. Donatio dictio – hozományígéret Mint forma, itt alakul ki a császári pactumok között. A

posztklasszikus jog tette akkor is peresíthetővé, ha nem stipulatioval, hanem formátlanul történt. 2. Compromissum – választott bírói egyezmény A felek megállapodnak, hogy ügyüket az általuk választott bíró elé viszik. Jogvitában álló felek közötti olyan egyezmény, amely arra irányult, hogy a felek jogvitájuk tisztázása érdekében választott bíró döntése alá vetik magukat. Ez csak a iustinianusi kodifikáció alapján vált peresíthetővé. Eddig az ideig csupán a jogvitában álló két fél stipulatios ígérete biztosította azt, hogy a rendes peres eljárás elkerülésével választott bíró döntését ismerjék el ügyükben érvényesnek. 3. Donatio – ajándékozás Az ajándékozás vagyont csökkentő, vagyont növelő, bőkezűségből (liberalitas) tett ingyenes juttatás, amit a megajándékozott elfogad. Az ajándékozó vagyonának csökkentésével a megajándékozott vagyonának növelése bőkezűségi szándékból ígért

vagy adott juttatás. A formátlan ajándékozás a császárkor előtt is volt, de peresíthetővé csak ekkor vált. Iustinianus idején nyerte el végleges formáját. A régi jog tiltotta a mértéken felüli ajándékozást, az esztelen fényűzés leküzdése céljából, hacsak az nem házastársaknak vagy közeli rokonoknak adódott. (LEX CINCIA plebiscitum – Kr. e 209) Egy Lex Cincia után keletkezett szokásjogi szabály értelmében a házastársak közti nagyobb értékű ajándékozás érvénytelennek minősül. (Nem tudjuk, hogy mennyi a megengedett határ) A Lex Cincia szokásjogi úton hamar hatályát vesztette, desuetudo útján – törvényrontó hatás. Lex Cincia Lex imperfecta hatása: Exceptio legis Cinciae Aki a magas ajándékot ígérte, meggondolhatta magát a későbbiek során, erre a kifogásra hivatkozva. Tehát, ha őt a megajándékozott az ajándékozás nem teljesítéséért perelte, ezzel védekezhetett. A többletre igényt tarthatott, de ha

már átadta, akkor nem perelhette vissza. 121 A klasszikus jogban az ajándékozási ígéret nem egyenlő a kötelemmel, csak ha stipulatio formájában történt. Tulajdonátruházást sem eredményezett, csak ha volt pluszban valamilyen tulajdonátruházási aktus. Nem ajándék: - Ha egy örökségről lemondok, hogy a mögöttem lévőé legyen (mivel nem csökken a vagyonom, hiszen nem is tartozott bele). - Ha egy illetőnek szívességből elintézem valamilyen ügyét. - Semmilyen kötelezettség nem ajándék. A megajándékozottnak el kell fogadnia az ajándékot, akarata ellenére senkit nem lehet megajándékozni. Az ajándékozás módjai: - Dando = idegen dologi jog átruházása - Liberando = más tartozásának elengedése - Obligando = más helyett való kötelezettségvállalás (pl.: valakinek a tartozását magamra vállalom) Korlátozások: - Lex Cincia - Exceptio legis Cinciae - Házastársak közötti ajándékozás, kivéve a halál

esetét, ha nem tudja visszakérni (ma is csak közjegyző előtt lehet) - Durva hálátlanság esetén a posztklasszikus korban vissza lehet kérni - Iustinianus korában az 500 aranynál nagyobb ajándékot be kellett jelenteni Felelősség: - Ajándékozó: ingyenadósként dolusért + culpa lataért felel sem jog-, sem kellékszavatosság nem terheli 122 - Megajándékozott: culpa levis Végrehajtási eljárás esetén: Ha az ajándékozó azért ajándékozott, hogy a hitelezők elől elvonja a dolgokat, akkor a megajándékozott ellen perelhetett. A megajándékozott felel az ajándékozó hitelezőivel szemben, ha azok magukat az ajándékozó vagyonából nem tudják kielégíteni. Actio Pauliana: - Jóhiszemű ellen lehetett perelni, gazdagodás miatt - Rosszhiszemű ellen kártérítésért KÖTELMEK SZERZŐDÉSSZERŰ TÉNYEKBŐL (QUASI CONTRACTUSOK) Nincs szerződés az ügyletnél, mégis olyan obligatio jön létre, melyek hasonlítanak a szerződésből

létrejött obligatiohoz. Beletartozik: - Gyámság (tutela) Kötelmi hagyományok (legatum) Véletlen közösség (communio incidens) Megbízás nélküli ügyvitel (negotium gestio) 123 - Jogalap nélküli gazdagodás (condictio sine causa) 1. Gyámság – tutela Megbízáshoz hasonló viszony, de a gyámolt és gyámja között nincs ügylet, szerződés. Törvény vagy végrendelet alapján jön létre. Felelősség: Culpa levis Iustinianusnál: culpa in concreto Kereset: Gyám: actio contraria = kérheti kiadásait, költségeit, amit a gyámság alatt gyámoltja vagyonából fordított. Igényt tarthat a gyámoltja helyett átvállalt kötelezettségek átvállalására is. Gyámolt: actio directa = a gyámnál lévő értékek, dolgok átadását követelheti, valamint az elszámolást. 2. Hagyomány – legatum Itt sem jött létre szerződés egyrészt a hagyományos, másrészt az örökös, illetőleg az örökhagyó között. A megbízáshoz hasonló 3. Véletlen

közösség – communio incidens A felek akaratukon kívül, véletlenül belekerülnek egy közösségbe, ami a societashoz hasonló. Létrejöhet: → közösen örökölnek valamit → egy dolgot kapnak többen ajándékba → egyszerre találnak kincset Felelősség: Culpa levis Iustinianusnál: culpa in concreto Megszüntetése: - Actio communi dividundo (osztatlan közös tulajdon) - Actio familiae herciedundae (közösen örökölt vagyon) 124 - Actio finium regundorum (határvitáknál) 4. Megbízás nélküli ügyvitel – negotiorum gestio Ha valaki más ügyét ellátja anélkül, hogy erre felkérték volna. A felek mintha megbízási szerződésben lennének. Létrejöhet: - Valaki úgy jár el, mintha meg lenne bízva, pedig tudja, hogy nincs. - Vélt megbízás. Valaki azt hiszi, hogy felkérték, holott erről szó sincs - Valakit megbíznak, de túllépi a megbízás határait. Negotiorum questor (megbízás nélküli ügyvivő) Úgy kell eljárnia,

hogy beavatkozása az ügy urának érdekében történjék, és haszonnal (utilis) járjon. Célirányos beavatkozás, de az eredmény nem elvárt Felelősség: Teljes vétkes felelősség: dolus, culpa lata, culpa levis Iustinianusnál: diligenta exactissima Kereset: - Actio negotiorum gestorum directa = aki helyett eljárnak, az úr - Actio negotiorum gestorum contraria = az “ügyvivő” keresete Az ügyvivőt nem illeti meg a kereset, ha nem úgy járt el, ahogy kellett volna, ill. az ügy urának kifejezett tilalma ellenére járt el. (Kivétel, ha valaki az örökös tilalma ellenére eltemetteti az örökhagyót, akkor jár neki a temetési költség.) 5. Jogalap nélküli gazdagodás – condictio sine causa Valamely személynél minden jogalap, causa, ok nélkül áll be gazdagodás. Már a veteres jogtudomány ismerte a ius naturale elvén, hogy senki sem gazdagodhat más kárán. A praetor edictumában keresetet konstruált. Nincs általános kereset, csak keresetek

vannak, ezeknek akkor van helyük, ha valamilyen tulajdonátruházás révén állt be a jogalap nélküli gazdagodás. Klasszikus jogban két feltétele van a visszakövetelésnek: 125 - sine causa történjék a juttatás (csak vélt indíték legyen) datio tulajdonátruházás történjen (csak az így átruházott dolgot lehet később visszakövetelni) Keresetek: 1. Condictio indebiti – tartozatlan szolgáltatás visszakövetelése Ha valaki másnak szolgáltat anélkül, hogy az illetőnek tartozna, azt vissza lehet követelni. A rómaiak ezt kölcsönnek fogták fel. De ha tudom, hogy másnak fizetek, mint akinek tartozom, akkor az ajándékozás. Ha tudom, hogy tartozatlanul fizetek vagy ajándékozom, akkor visszakövetelésnek nincs helye. Ha a másik fél tudja, hogy neki nem kell fizetnem, akkor az furtum. Fontos, hogy az átadó és az átvevő jóhiszeműek legyenek, mert csak ilyen esetben lehet condictio indebitivel perelni. 2. Condictio causa data non secuta

(okafogyott/szűnt szolgáltatás) vagy Condictio ob causam datorum – be nem következett ellenteljesítés reményében történt szolgáltatás visszakövetelése Ha valaki bizonyos ellenszolgáltatás reményében szolgáltatott, de az ellenszolgáltatás elmaradt, akkor az ilyen szolgáltatás visszakövetelhető. - felbomlott egyezség 10 évre kifizetett gyerektartás, de a gyerek meghal hozomány, de a házasság nem jön létre 3. Condictio ob turpem vel iniutam causam – erkölcstelen v jogellenes causa alapján történt teljesítés visszakövetelése Teljes kártérítésre ment a kereset, nem csak a gazdagodás kiadására. A prostituáltnak való fizetés csak férfi oldalról erkölcstelen, a pénz elfogadása nem, mert a prostituált ebből él. Amennyiben a teljesítő magatartása is ilyen, követelésnek nincs helye (pl.: strici) 4. Condictio sine causa – jogalap nélküli teljesítés visszakövetelése Iustinianus alakítja ki. Minden olyan esetre

kiterjeszti, ha valaki jogalap nélkül gazdagodik, akármilyen kapcsolat is van köztük, és amely esetek az előbbi condictiokba nem férnek bele. Elejti a tulajdonátruházás követelményét. Specificatio (feldolgozás:) 126 Valaki az én anyagomból készít valamilyen tárgyat, az az övé lesz, de én követelhetem jogalap nélküli gazdagodás címén. KÖTELMEK DELICTUMOKBÓL Bűntett: az a jogellenes magatartás, amit a jogrend büntetni elrendel. Érvényesül a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elve. Története: Rómában a közbűncselekmények (crimen, crimina) nagyon szűk körben mozogtak. Sokkal szélesebb körben volt ismert a delictumok (szándékosan, gondatlanul) köre, amelyek magánindítványra, vagyoni perekben elbírált bűncselekmények voltak. A delictumok azért hoztak létre kötelmet, mert ha valaki bűncselekményt követ el, a másik félnek joga nyílik arra, hogy a kárát peres úton, vagyonjogi bíróság előtt

téríttesse meg. Ezért került a magánjoghoz Kezdetben a magánbosszú érvényesült, később a talio-elv, majd rájöttek, hogy a legjobb megoldás, ha a tettes megfizeti, “megváltja” a kárt (compositio-elv). Ez már kötelmet keletkeztető szabályozás volt. A crimen és a delictumok aránya: Eredetileg 2 crimen volt, később sok delictumot crimenné alakítanak át, ez a folyamat folytatódik a klasszikus és a posztklasszikus korban is. A preklasszikus korban a delictumoknál két fogalmi elemet különböztetünk meg: - Objektív jogellenesség, ha a cselekmény a jogrendet sérti, tehát a magatartásnak objektív jogsérelmet kellett okoznia (pl.: elhajtom a szomszéd állatait) Az elkövető magatartását vétkesnek kellett minősíteni. (A primitív jog csak az objektív jogsérelmet követelte meg.) Kialakította a jog a büntető és egyéb jellegű kereseteket. 1. Büntető keresetek (actiones poenales) - Magába foglalta azt a büntetést, amit a bíró

kiszabott az elkövető tettéért. - Csak az elkövető ellen indítható, örökösei ellen nem, ám a sértett örökösei indíthattak keresetet az elkövető ellen (itt átszáll a jog). - Ellentétes az actio rei persecutoriaval, mert az tisztán kártérítésre menő kereset. - Hatalomalatti esetén a családfő ellen noxalis kereset indítható. - Több elkövető esetén mindegyik ellen indítható. 127 2. Kártérítési kereset (actio rei persecutoria) Annak az összegnek a megállapítása, amit az elkövető okozott a cselekménnyel, vagy átadja a dolgot, vagy az értéket téríti meg. Ezt számon lehetett kérni a sértő örökösein is 3. Vegyes jellegű kereset (actio mixta) Mind a büntetést, mind a kártérítést magába foglaló pénzbüntetés. E mellett megtérítési kereset nem volt indítható. Pl.: actio vi bonarum raptorum – rablás keresete 4. Elégtétel adására szolgáló kereset (actio vindictam spirans) Személyes elégtételt

követelő kereset, pl. ha valaki becsületét sértették meg Ezt a büntető keresetet csak néhány speciális bűncselekménynél lehetett alkalmazni. Csak az a személy indíthatta (és csak az elkövető ellen) akinek ez érdekében állt. 5. Actio popularis Nem csak a sértett indíthatta, hanem közérdekből bárki. Pl.: actio de sepulchro violato – sírhely meggyalázója elleni kereset 6. Actio noxalis Ha a rabszolga vagy hatalomalatti gyerek kárt okozott, akkor a sértett a sértő pater familiasa ellen büntető keresetet indíthatott. A pater familiasnak meg volt a facultas alternatívája: a, Kifizette a kárt. b, A gyereket odaadhatta ledolgozásra, munkavégzésre, büntetés helyett (családgyerek – mancipiumba, rabszolgát -- tulajdonátszállás). A klasszikus korban kialakul, hogy nőt nem lehet “beadni”, majd Iustinianus a hatalomalatti fiúkra is kiterjeszti. “Noxa caput sequitur” – A noxa követi a személyt: Ha pl. a rabszolga lopott, a pater

familias ellen indítanak keresetet, de ha időközben felszabadítják a rabszolgát, akkor már ellene kell a pert indítani. 128 Ha a családfő hibás a delictum elkövetéséért nem adhat noxába, hanem fizetnie kell. Ha a családfő fölbujtó, akkor ellene actio poenalis + actio noxalis indítható. Noxába adás – noxae deditio A delictumok két csoportja: 1. Civiljogi bűncselekmények a, furtum – lopás (sikkasztás, orgazdaság, jogtalan elsajátítás) b, iniura – személysértés c, damnum iniura datum – dologrongálás A lex Aquilia szabályozza. 2. Praetori bűncselekmények a, rablás – rapina b, megtévesztés – dolus malus c, kényszer – metus d, sírgyalázás – sepulchrum violatum e, hitelező kijátszása – fraus creditorum f, rosszra csábított rabszolga – servus corruptus FURTUM Paulus: idegen ingó dolog bűnös megragadása haszon- és vagyonszerzés céljából. Legjobban a lopáshoz (contrectatio) hasonlít, de annál valamivel

tágabb. Több nevesített bűncselekményt magába foglal: - sikkasztás = rám bízott dolog sajátként kezelésével, annak használata - orgazdaság = lopott dolog vétele, tudva, hogy az lopott - jogtalan elsajátítás = a talált tárgy sajátként kezelése 3 fajtája van: 1. Furtum rei (dologlopás) 129 Valakinek a nyájából elhajtok pár állatot. 2. Furtum usus (használati lopás) Zálogtárgyat használom. 3. Furtum possessionis (birtok lopás) Valaki a kézizáloghitelezőnél lévő, zálognak lekötött dolgát a záloghitelezőtől visszalopja. Saját dolgomat veszem vissza. Kialakulása: Ősi jog: Az éjjel tetten ért tolvajt bárki megölhette. A nappal tetten ért tolvajt (ki van szolgáltatva a sértett részére), ha szabad ember volt, megvesszőzték, ha rabszolga volt, vagy fegyverrel védekező, akkor megölték. Később: A büntetési tételeknél különbséget tettek a szerint, hogy tetten ért tolvajról van-e szó (furtum manifestum), vagy

tetten nem ért (furtum nec manifestum) tolvajról. A büntető kereset: actio furti Ha tetten érték 4x-re menő kereset: actio furti manifesti Ha nem érték tetten 2x-re menő kereset: actio furti nec manifesti Ismerték a házkutatás során megtalált tárgy esetét, és ez tettenérésnek minősült, tehát ilyenkor 4x-re menő kereset volt. (“lance et licio” – ágyékkötővel és csészével) A preklasszikus jogban: Tetten ért lopás – 4x-re menő kereset Nem tetten ért – 2x-re menő kereset Házkutatás során – 3x-ra menő kereset A klasszikus és iustinianusi jogban: Tetten ért lopás – 4x-re menő kereset Nem tetten ért – 2x-re menő kereset 130 Emellett a dolog értékét is meg kellett fizetni vagy vissza kellett adni (Condictio ex causa furtiva). Ha már a dolog nem volt meg, akkor annak a lopás elkövetése óta legmagasabb értékét kellett adni. I N I U R I A – személysértés Egy másik embert dolusosan vagy jogellenesen megsértek. A

klasszikus kor elején a fogalma két részre oszlik: 1. Verbal iniuria – szóbeli személysértés: becsületsértés rágalmazás 2. Real iniuria – tettleges személysértés: bántalmazás A klasszikus kor előtt a durvább bántalmazás az iniuriához tartozott. Pl: valakinek a csontját eltörték Kezdetben tarifálisan büntették: kéztörés 300 sestercius pofon 50 sestercius Később actio iniuriarum estimatorum lehetett érvényesíteni a kárt. Csak a sértett fél indíthatta ezt a keresetet, a tarifa megszűnt, a bíró becslése döntötte el. Lex Cornelia de iniuriis: Sulla egyik törvénye, amely kiszélesítette az iniuria fajait: - szabad ember durva bántalmazása, verése idegen lakásba való behatolás családtagok bántalmazása D A M N U M I N I U R A D A T U M – dologrongálás Abban az esetben beszélünk erről, ha az iniuriaval még kárt is okoznak (mivel annak csak eszmei kára volt). Dologrongálással kapcsolatos Már a XII. tt ismeri Kr. e 286

Lex Aquilia szabályozza először részletesebben a károkozást 1. szakasz: Amennyiben valaki barmát (pecus – 4 lábú állat) vagy rabszolgáját megölik, akkor az elkövető a dolog értékének 1 évre visszamenő legmagasabb árát köteles megfizetni. 3. szakasz: Ha megsebesítik a barmot vagy a rabszolgát, az 1 hónapra (30 nap) visszamenő legmagasabb árát köteles megfizetni. 131 Büntetőkeresete: actio legis Aquiliae Iustinianus kimondja, hogy ha szabad ember bántalmazása túlnőtt az iniurián, akkor a kárát is meg kell fizetni. PRAETORI BŰNCSELEKMÉNYEK R A B L Á S – rapina Kezdetben lopás és rablás között nincs különbség. A köztársaságkor végén egy Lucullus nevű praetor alakította ki, hogy ha valakitől egy tárgyat erőszakkal, fegyveresen egyedül vagy csoportosan, fegyvertelenül vesznek el, akkor az nem lopás, hanem rablás. Rablás = lopás + erőszak Később minden erőszakos lopást rablásnak minősítettek. Keresete: Actio

vi honorum raptorum – egy éven belül 4x-re menő, egy év után 1x-re menő büntető kereset. Tiszta poenalis actio, mellette actio rei persecutoria volt indítható A posztklasszikus korban már mint actio mixtát kezelték. Azaz a büntető kereset és kártérítési kereset egy keresettel lett érvényesíthető. K É N Y S Z E R – netus Keresete: Actio quod metus causa – 4x-re menő kereset. M E G T É V E S Z T É S – dolus malus Keresete: Actio de dolo – 1x-re menő, infámiával járó kereset. H I T E L E Z Ő K M E G K Á R O S Í T Á S A – fraus creditorum Amikor az adós vagyonát látszatra elidegeníti, hogy a hitelezők ne tudják magukat kielégíteni. Ha ez bebizonyosodik, akár jó-, akár rosszhiszemű, az adós ellen büntető eljárás indul (actio Pauliana). 132 R O S S Z R A C S Á B Í T O T T R A B S Z O L G A – servus corruptus Amikor felbiztatják a rabszolgát, hogy lopjon. Keresete: Actio de servo corrupto – 1x-re menő büntető

kereset. S Í R G Y A L Á Z Á S – sepulchrum violatum Keresete: Actio de sepulchro violato Ha az eltemetett rokonai indítottak keresetet, ilyenkor a bíróra volt hagyva, hogy milyen büntetést szab ki. (becslő kereset) Ha idegen személy indított keresetet (actio Populari), akkor az 100 aranyra menő tarifális kereset volt. CRIMENEK – KÖZBŰNTETTEK Nem tartoztak a magánszférába, az állam javára jártak el. Börtönben csak a kivégzésig voltak a rabok, általában a szabadságvesztést nem ismerték. Büntetésnemek: → halál → testcsonkítás → száműzetés → vagyonelkobzás → pénzbüntetés → közmunkára ítélés kezdetben csak 2 bűncselekmény minősült crimennek: a, perduellio = hazaárulás b, parricidium = emberölés 133 A XII t.t tiltotta: - tűzvészokozást bíró megtévesztését titkos, éjjeli összejövetelt mágikus tevékenységet A köztársaságkor végén büntetőjogi reformot hajtanak végre, kialakítják az ún.

quaestiones elnevezésű büntetőbíróságokat, esküdtszékeket. Ez a bűnösség kérdésében döntött Ebben a korban kialakult bűncselekmények: 1. Crimen maiestatis = politikai bűncselekmény, felségsértés 2. Ambitus = választási megvesztegetés 3. Crimen repetundarum = provinciai lakosság kizsákmányolása a helytartó által 4. Lex Cornelia de falsis = a hamisítások ellen (végrendelet, pénz) 5. Lex Cornelia de sicariis et veneficiis = méregkeverés, orgyilkosság 6. Peculatus = ingó állami javak elsikkasztása A principatus kora: Lex Iulia de adulteriis (Kr. e 18) = a házasságtörés (adulterium) ügyében ítélkező bíróság Struprum violatum = nemi erőszak, vérfertőzés bűntette Stellionatus = minden, ami más bűncselekmény fogalma alá nem vonható Abigeatus = más barmának az elkötése A keresztény (posztklasszikus) korban büntették ill. tiltották: - eretnekség zsidó vallás nőszöktetés vérfertőzés Ezzel együtt járt a

különleges kivégzési nem is: - keresztre feszítés máglyán való megégetés vadállatok elé dobás 134 - kényszermunka bányában v. közmunkánál Constantinus elve: száz bűnös szabaduljon, mint egy ártatlan vesszen. A bíróságnak a legcélravezetőbb büntetést kell kiszabnia. Ekkor már kialakul egy megfelelően kötött büntetési rendszer. QUASI DELICTUMOK Bizonyos cselekmények kötelemet hoznak létre anélkül, hogy szerződések vagy delictumok lennének. Olyan cselekmények, amelyek bűncselekményeknek néznek ki, de bizonyos okokból mégsem azok. 1. Lakás gazdájának delictumszerű felelőssége a lakásból kidobott tárgyak esetén Keresete: actio de deiectis et effusis Duplumra menő kereset, actio popularis. A lakás gazdáját vonják felelősségre, ha szabad ember házából esik ki. Ha a kidobott dolog valakit megöl a gazda 50 aranyat fizet. Ha megsérül, meg kell fizetni az orvosi kezelés költségeit, az elvégezni nem tudott

munka költségeit. (Munkamulasztás miatt a jövedelemkiesést, munkaképtelenség esetén a jövőbeni kiesés jövedelmét) A lakás gazdája ezután a károkozó ellen fordulhatott. 2. Kihelyezett és leeséssel fenyegető tárgyak (pl: cégér) Büntetőszerű kereset: actio de posito et suspenso Actio popularis 135 Tekintet nélkül a kár bekövetkeztére 10 arannyal büntették. 3. Hajós, fogadós, istállótulajdonos delictumszerű felelőssége A fogadósi receptumfelelősség kiegészítéseként az utasoknak, vendégeknek azokért a dolgaiért, amelyeket a fogadós őrzésre nem vett át. A vendég nem adja át megőrzésre a tárgyakat, hanem csak beviszi a vendéglőbe. Felelősség a kárért, amit a háznép okozott. Duplumra menő poenalis actio: actio in factum adversus nautas, caupones, stabularios Ez a kereset felelőssé tette a hajóst, a fogadóst, az istállótulajdonost a vendégek azon dolgaiért is, amelyeket őrzésre nem vett át. Ezen dolgok

elvesztése vagy megrongálódása esetén, ha a lopást a hajós, a fogadós, vagy az istállótulajdonos rabszolgái, szabad állapotú alkalmazottai, vagy a fogadóban állandó jelleggel lakó vendégek követték el. Receptumnál: a fogadós felelőssége kiterjed a besurranó tolvajra, az átvett és át nem vett, de az utazó vendég által magával hozott dolgokra is. Nem receptumnál: csak a házanépe, vendégei okozta kárért, lopásért felel. 4. A kötelességszegő bíró felelőssége “Iudex, qui litem suam facit” Olyan bíró ellen, aki kötelességét sértve járt el. Akár szándékosan, akár gondatlanul (hanyagságból) okozta a kárt a perfélnek. Miután elv volt, damnum iniuria datum kivételével, hogy delictumok csak szándékosak lehettek, márpedig ez a tényállás a bíró gondatlanságát is magába foglalta, ezért a tényállás nem delictumot, csak delictumszerű tényállást ill. ilyen kötelmet valósított meg VEGYES JELLEGŰ KÖTELMEK 3

csoport létezik: 1. Állatkárokból eredő kötelmek Az aedilis curulis edictum szabályozza. Ha valamelyik négylábú háziállat természetellenes vadságával kárt okoz (pl.: lórúgás) Keresete: actio de pauperie 136 Az állatok tulajdonosai kötelesek voltak a károkat megtéríteni. Kezdetben magán az állaton hajtották végre (pl.: kutya fogait kihúzták) Adhatták az állatot ledolgozásra is Actio de pastu pecoris: (pásztor és bárány) tilosban legelő állatok esetére fennálló kereset. Ha szelídített vadállat vagy vadállat sétáltatása folytán a járókelőkben kár esik, akkor itt tarifálisan és becslően állapították meg az összeget. Ha a vadállat megöl valakit, 200 arany, egyéb esetekben duplumra menő kereset. 2. Tartási (alimentációs) kötelmek Csak le- és felmenők között, valamint patronus és cliens között, ill. felszabadított rabszolga (libertinus) és patronus között volt tartási kötelezettség. Házastársi tartás

nem volt Innen származik a gyerektartás. 3. Felmutatási kötelmek Egy dolog felmutatására kötelez. Keresete: actio ad exhibendum A felmutatási per más per előzménye volt (pl.: rei vindicatio előtt) A dolgot bírlaló kötelessége a tulajdonos felé. Az indíthatta, aki bizonyítani akarta, hogy a dolog tényleg az övé. Meggyőződhetek arról, hogy a dolog tényleg az enyém avagy sem Ezután indítok keresetet vagy nem. Ha az alperes megtagadja a dolog felmutatását, de bebizonyítják, hogy a dolog nála van (a per során), ez esetben a bíró minden további nélkül a felperesnek ítéli oda a dolgot, anélkül, hogy vizsgálná, hogy az a dolog a felperesé vagy sem. Tehát ekkor a tulajdonjog bizonyítása nélkül is hozzájuthat a felperes a dologhoz, mintegy az alperes büntetéseként. A KÖTELEM MEGSZŰNÉSE Megszűnik a kötelem: 1. Ha a cél megvalósul, mivel a kötelem jogi cél érdekében jön létre 2. Ha a kötelem célját nem tudja elérni A

kötelemnek 2 nagy megszüntetési módja van: A, Rendeltetésszerű megszűnés B, Nem rendeltetésszerű megszűnés KÖTELEM MEGSZŰNÉSE 137 RENDELTETÉSSZERŰ RENDELTETÉSSZERŰ teljesítés (solutio) beszámítás (compensatio) felek akaratától független NEM felek akaratától függő egyoldalú kétoldalú TELJESÍTÉS (solutio) Csak a köztársaságkor végére alakult ki, hogy ha az adós eleget tesz a kötelemben foglalt kötelezettségeinek, akkor a kötelem meg kell, hogy szűnjön. Kezdetben csak bizonyos formaságok után szűnt meg, végül a köztársaság korra a materiálisan kielégített hitelező nem követelhet. A kötelemben előírt magatartás tanúsításával az adós eleget tesz kötelezettségeinek. Ki, kinek, mit, mikor, hol kell teljesíteni? KI köteles teljesíteni? Alapszabály, hogy az adós köteles teljesíteni. Vannak olyan kötelmek, ahol az adós helyett más teljesíthet. Vannak olyan kötelmek, ahol csak az adós teljesíthet,

ha a szolgáltatás személyi jellegű. KINEK köteles teljesíteni? Alapszabály, hogy a hitelező kezeihez (a hitelező részére) kell teljesíteni. 2 kivétel van, amikor a hitelező helyett más is eljárhat: A, Solutionis causa adiectus (más személy veszi át). Csak a teljesítés felvételére volt feljogosítva, perlésre nem. B, Adstipulator, azaz egy 3. személy belépése Ha a hitelező tartósan akadályozva van és az adós ezért nem akar teljesíteni. Hibája, hogy a 3. személy csak akkor perelhet, ha ezt stipulatioban kikötötték A Lex Aquilia 2. paragrafusa szabályozza a perlési jogot Nemcsak perelhet, hanem bizonyos esetekben a hitelező nevében jognyilatkozatokat is tehet, ténykedéséről azonban a hitelezőnek elszámolni tartozik. MIT kell teljesíteni? Azt kell teljesíteni, amit a szerződésben a felek kikötöttek. A hitelező hozzájárulásával (consentiento creditore)az adós mással is teljesíthet (datio in solutum = teljesítés helyetti

adás). 138 Iustinianus elrontotta. Pénzhiány miatt a hitelező a földet is köteles elfogadni Datio in solutum necessaria = kényszerűségből teljesítés helyetti adás. MIKOR kell teljesíteni? A teljesítés azonnal esedékes, ha nem kötnek ki határidőt. Legtöbbször a felek megállapodnak, hogy mikor. A határidő lejárta idején: a, adós érdekében jön létre a határidő b, fix határidős ügylet HOL kell teljesíteni? Az adós volt jogosult meghatározni. Csak egy megszorítás volt, a hely, amit megjelölt ne legyen alkalmatlan a teljesítésre. Részletteljesítés: osztható szolgáltatásoknál lehetett (törvény vagy szerződés hatalmazta fel erre az adóst). Ha az adós több címen tartozik a hitelezőnek és teljesítése nem elegendő valamennyi tartozásának kiegyenlítésére, az adós megjelölheti, hogy a hitelező a részletfizetést melyik címen köteles elszámolni. Ha nem jelöli meg, akkor a veteres a következő sorrendet jelölte: A.

Elsőbbségi kiegyenlítésre tarthat igényt az a tartozás, amely infámiával jár B. Elsőbbségi kiegyenlítésre tarthat igényt az a tartozás, amely kötbérrel van megerősítve C. Elsőbbségi kiegyenlítésre tarthat igényt az a tartozás, amely kötbéres, ami bizonyos biztosítékként szerepel (zálog, kezesség). D. Elsőbbségi kiegyenlítésre tarthat igényt a saját érdekű tartozás E. Elsőbbségi kiegyenlítésre tarthat igényt a régebbi tartozás (ha nincs megállapodás másként, ezt az egyet vette át a modern jog), ha egyidejűek, akkor egyenlő arányban kell szétosztani. F. Ha tőke és kamat is van, akkor a kamatra kell a kifizetett összeget lefogni, utána a tőkére, azaz először a kamatot fizeti ki, utána a tőkét. BESZÁMÍTÁS (confusio) Fogalma: 139 Két egymással szemben álló egynemű lejárt liquid követelés egymásba való betudása teljesítési hatállyal. 3 feltétele: - egynemű: bort borba, búzát búzába, pénzt

pénzbe lehet beszámítani (tehát pl. bort pénzbe nem) - lejárt: esedékes a tartozás, ki kell fizetni (hiszen lejárat előtt nem lehet érvényesíteni a követeléseket) - likviditás: a bírónak nem kell külön eljárást lefolytatnia, tisztázott követelés, a beszámítás önmagában is látszik Tartozás – követelés egy kézben való egyesülése. Elévülés, naturalis obligatio is beszámítható. Általános szabály, hogy minden követelés beszámítható egymásba. A régi jog nem ismerte. A bonae fidei szerződésekből alakult ki Első lépés: Ugyanazon jogalapból származó követelések egymásba beszámíthatók. Példa: leteszek 2000 sesterciust, a letevőnek 250 sestercius kiadása van. Ezt ő beszámíthatja és levonhatja az összegből. Csak a directa és contraria keresetű szerző