Jogi ismeretek | Szabadalmi jog » Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján

Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió Nemzetközi szabadalmi egyezmények Ez a fejezet a szabadalmi oltalommal összefüggő nemzetközi egyezmények közül a legfontosabbakat ismerteti, valamint információt nyújt az említett egyezmények keretében benyújtott szabadalmi bejelentésekkel szemben támasztott speciális követelményekről. 1. Párizsi Uniós Egyetmény: az 1883-ban az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) fektette le a nemzetközi iparjogvédelmi, és azon belül a szabadalmi jogi együttműködés alapjait. Az egyezményhez Magyarország 1909 január 1-jei hatállyal csatlakozott. A Párizsi Uniós Egyezménynek jelenleg 169 tagállama van, tagsága azonban folyamatosan bővül. A Párizsi Uniós Egyezmény nem hoz létre a nemzeti iparjogvédelmi rendszerekkel párhuzamos vagy azok felett álló "szupranacionális" nemzetközi iparjogvédelmi rendszert, hanem céljaiként és

fő feladataiként az alábbiakat jelöli meg: • • • a külföldi jogszerzés és jogérvényesítés elősegítése céljából közvetít a területi elv alapján álló, egymástól független nemzeti iparjogvédelmi rendszerek közt; lehetővé teszi a korábbi hazai iparjogvédelmi bejelentéssel szerzett versenyelőny megőrzését a többi tagállamban; ún. közös (minimum-) szabályok megfogalmazásával elemi szintű jogharmonizációt valósít meg, behatárolva az iparjogvédelmi jogok nemzeti jogszabályban történő korlátozásának lehetőségét. 2. Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT): Magyarország 1980-ban csatlakozott a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (PCT: Patent Cooperation Treaty)) is, amelyet a szerződő felek 1970-ben írtak alá Washingtonban. A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) lehetővé teszi, hogy ugyanarra a találmányra egyetlen nemzetközi bejelentés benyújtásával kérjenek szabadalmi oltalmat

egyszerre több megjelölt országban, ezáltal egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszi a találmányok szabadalmaztatását egyidejűleg több országban folyó eljárás esetén. 3. Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE): az európai államok közötti együttműködés megszilárdítása érdekében, valamint, hogy egyetlen eljárás keretében lehessen a részes országok vonatkozásában szabadalmi oltalmat szerezni, 1973. október 5-én létrejött az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE), amelyhez 2003. január 1-jén a Magyar Köztársaság is csatlakozott. 4. Strasbourgi Megállapodás: hazánk ugyan nem részese a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozásról szóló Strasbourgi Megállapodásnak, ennek ellenére a magyar szabadalmi hatóság ténylegesen alkalmazza annak rendelkezéseit is. 5. Budapesti Szerződés: a nemzetközi szabadalmi jog szempontjából igen jelentősnek minősül a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése

nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződés, amelyet a szerződő felek 1977ben írtak alá. 1. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió 6. Átmeneti szabadalmi oltalom (pipe-line): közvetlen és érdemi befolyást gyakorolt a magyar szabadalmi jogra az Amerikai Egyesült Államokkal a szellemi tulajdon tárgyában 1993 szeptemberében megkötött kormányközi megállapodás, amely - a behozatal hasznosítási cselekményként történő elismerése és a kényszerengedélyekre irányadó szabályok megváltoztatása mellett - megkövetelte a gyógyszerek, a vegyi termékek és az élelmiszerek szabadalmi oltalmának (termékoltalom), illetve a hozzájuk kapcsolódó átmeneti szabadalmi oltalomnak a bevezetését. 7. Nemzetközi magánjog: a nemzetközi magánjogi szabályozásnak az iparjogvédelmi jogok tekintetében komoly jelentősége van. A nemzetközi magánjog tárgyát ugyanis azok a tényállások

képezik, amelyek több állam jogrendszerével mutatnak érdemi kapcsolatot, és amelyeknek fő jellemzője, hogy azokban külföldi elem (iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatos jogviták esetében tipikusan külföldi jogosult vagy külföldi oltalom) található. A nemzetközi magánjog rendelkezéseiből ered például az iparjogvédelem terén valamennyi országban érvényesülő területi (territoriális) elv, amely kimondja, hogy a feltaláló vagy jogutódja annak az államnak a joga szerint és abban az államban részesül védelemben, amelyben a szabadalmat megadták, illetőleg ahol a bejelentést tették. 2. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió A Párizsi Uniós Egyezmény A PUE alapelvei a szabadalmakkal kapcsolatban: • • • Az egyenlő elbánás elve Az uniós elsőbbség intézménye Közös, a tagállamokra kötelező szabályok (minimumstandard-rendelkezések) 1) Az egyenlő (nemzeti) elbánás, avagy a

belföldiekkel egyenlő elbírálás elve értelmében a tagállamok a részes országok állampolgárainak és szervezeteinek ugyanazokat a jogokat kötelesek biztosítani, mint saját állampolgáraiknak és szervezeteiknek. Ennek alapján a külföldiek jogaik megsértése esetén ugyanazokat a jogi eszközöket vehetik igénybe, mint a belföldi jogosultak. 2) Az uniós elsőbbség intézménye értelmében aki egy találmányt a PUE egyik országában oltalom szerzése céljából bejelent, meghatározott határidőn belül – szabadalmaknál 12 hónapon belül – elsőbbség illeti meg arra, hogy bejelentését a PUE többi országában is megtegye. Ez az elsőbbségi jog azt jelenti, hogy e későbbi bejelentések elsőbbségi napjának az első, avagy az alapbejelentés megtételének napját tekintik. A következő ábra azt az esetet mutatja, amikor egy magyar bejelentő Magyarországon szabadalmi bejelentést tesz, majd 12 hónapon belül ugyanilyen tárgyú bejelentést

tesz Németországban a magyar bejelentés napja mint elsőbbség igénylésével, és ez utóbbi bejelentés bejelentési napját megelőzően egy németországi versenytárs ugyanilyen tárgyú szabadalmi bejelentést nyújt be a német hivatalhoz. Felmerül a kérdés, hogy ki kaphat Németországban szabadalmat? A PUE szabályai értelmében a magyar bejelentő, hiszen – bár németországi bejelentése későbbi – a Magyarországon tett bejelentésének bejelentési napját elsőbbségként igényli, így az megelőzi a versenytárs németországi bejelentésének napját. 3) A PUE a közös, a tagállamokra kötelező szabályok megfogalmazásával elemi szintű 3. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió jogharmonizációt valósít meg. Lényeges, hogy e szabályoktól a részes államok belső jogszabályai nem térhetnek el. E rendelkezések közül a szabadalmak vonatkozásában legfontosabb a szabadalmak

függetlenségének elve, amelynek értelmében a PUE különböző országaiban ugyanarra a találmányra megszerzett szabadalmak (ún. analóg szabadalmak) minden szempontból (lejárat, megsemmisítési okok) függetlenek, jogi sorsuk az egyes országokban különböző. Kiegészítő anyag az uniós elsőbbséghez fűződő jogkövetkezményekről 4. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) lehetővé teszi, hogy ugyanarra a találmányra egyetlen nemzetközi bejelentés benyújtásával kérjenek szabadalmi oltalmat egyszerre több megjelölt országban. A bejelentés benyújtható annak a szerződő államnak a nemzeti szabadalmi hivatalánál, amelynek a bejelentő állampolgára vagy lakosa, illetve Genfben, a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Nemzetközi Irodájánál. A szabadalom megadása kérdésében ugyanakkor a

szerződő állam iparjogvédelmi hatósága dönt. Kiegészítő anyag a Szellemi Tulajdon Világszervezetéről (WIPO) A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT: Patent Cooperation Treaty) előnyei: • • • egyetlen helyen, egyetlen nyelven, egyetlen nemzetközi bejelentéssel lehet több ország – akár valamennyi szerződő ország – vonatkozásában hatályos bejelentést tenni. A nemzetközi bejelentésekkel kapcsolatban a PCT egységes alaki követelményeket ír elő. Valamennyi bejelentéssel kapcsolatban nemzetközi újdonságkutatást végeznek, amelynek eredményét a bejelentő számára megküldik. A bejelentő külön kérelmére – elsősorban az oltalmazhatóság várható esélyeinek valószínűsítésére – nemzetközi elővizsgálat is végeztethető. Az egységes nemzetközi fázist a bejelentő külön kérelmére – a nemzetközi újdonságvizsgálat, illetve a nemzetközi elővizsgálat elvégzése után – a nemzeti szakasz követi. A

bejelentőnek a nemzetközi kutatási jelentés, illetve – ha ezt kérte – a nemzetközi elővizsgálati jelentés ismeretében lehetősége van arra, hogy eldöntse: a bejelentéskor megjelölt tagországok közül melyekben kívánja megszerezni a szabadalmi oltalmat. A döntés a szabadalom megadása kérdésében a nemzeti hivatalok hatáskörébe tartozik. Kiegészítő anyag az MSZH szerepéről a PCT egyezménnyel kapcsolatban (átvevő hivatal, megjelölt hivatal, kiválasztott hivatal) 5. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió Az Európai Szabadalmi Egyezmény Az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) alapján egyetlen szabadalmi bejelentéssel és egyetlen szabadalomengedélyezési eljárásban több Szerződő Államra, akár azok mindegyikére kiterjedő hatályú, úgynevezett európai szabadalmat (EP) lehet szerezni. Az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) előnyei: • • • • egyetlen helyen, egyetlen

nyelven, egyetlen bejelentéssel, egyetlen eljárásban lehet több államra – akár valamennyi Szerződő Államra – kiterjedő hatályú szabadalmi oltalmat szerezni. A szabadalomengedélyezési eljárást az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) az ESZE valamelyik hivatalos nyelvén (angol, német, francia) folytatja le és dönt szabadalom engedélyezése kérdésében. A megjelölt Szerződő Államokban a bejelentés közzétételével ideiglenes oltalom keletkezik, a megadással pedig hatályossá válik az európai szabadalom. Az egyes Szerződő Államok nemzeti jogszabályaikban előírhatják (Magyarország előírja), hogy területükön ideiglenes oltalom csak akkor keletkezik, illetve a végleges oltalom csak akkor válik hatályossá, ha a közzétett igénypontok illetve a szabadalom szövegének fordítását a Szerződő Állam hivatalos nyelvén (Magyarországon magyarul) benyújtják. Az egyes országokban hatályosuló európai szabadalmak további sorsa

lényegében azonos a nemzeti hivatalok által megadott szabadalmakéval. Az európai szabadalommal szemben a megadás meghirdetésétől számított kilenc hónapon belül az ESZH előtt bárki felszólalhat, amennyiben úgy találja, hogy a szabadalom nem felelt meg a szabadalmazhatóság követelményeinek. A felszólalási eljárásban az ESZH megvonhatja, illetve korlátozással vagy korlátozás nélkül fenntarthatja az európai szabadalmat. A felszólalás tárgyában hozott döntés minden Szerződő Államra kiterjed. A bejelentőnek lehetősége van arra, hogy egy PCT-bejelentésben az ESZE Szerződő Államait együttesen jelölje meg, ekkor a PCT-bejelentés nemzeti szakasza az ESZH-nál zajlik. Az ilyen szabadalmi bejelentéseket euroPCT bejelentéseknek nevezzük. Az ESZE nemzetközi, de nem közösségi (Európai Uniós) jogszabály. Az Európai Unió tagállama nem automatikusan az ESZE Szerződő Állama illetve lehet az ESZE Szerződő Állama olyan ország, amely

nem tagja az Európai Uniónak. Az európai szabadalom (EP) nem közösségi szabadalom, hiszen megadása után nemzeti szabadalmakra esik szét. Kiegészítő anyag az Európai Szabadalmi Egyezmény szerződő államairól 6. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió Az uniós elsőbbség érvényesítésére vonatkozó eljárásjogi szabályok A Párizsi Uniós Egyezmény értelmében az uniós elsőbbséget - a törvényben megszabott határidőn belül, az alaki rendeletben foglaltak szerint - bárki igényelheti, aki erre jogosult. Az uniós elsőbbségi jog gyakorlásakor a PUE következő szabályait, rendelkezéseit kell figyelembe venni: • • • • • • • • • az uniós elsőbbség kedvezményét az első külföldön tett bejelentés bejelentője vagy jogutódja veheti igénybe; az uniós elsőbbség csak az első külföldön tett nemzeti bejelentésre alapítható; az uniós elsőbbséget igénylő

bejelentésnek az alapbejelentés tárgyával azonos tárgyra kell vonatkoznia; az uniós elsőbbség szempontjából az oltalmi formák (használatiminta-oltalmi, illetve szabadalmi bejelentés) konvertálhatók; az uniós elsőbbség igénylésére az első külföldi bejelentés napjától számított 12 hónapon belül Magyarországon benyújtott bejelentés esetén van lehetőség; a bejelentés uniós elsőbbsége ez esetben a külföldi bejelentés napja lesz; a 12 hónapos határidőbe nem számít bele a külföldi bejelentés napja; egy bejelentésben több, adott esetben különböző országokban tett külföldi bejelentés elsőbbségét is lehet igényelni, feltéve, hogy a magyar bejelentést a legkorábbi külföldi bejelentés napjától számított 12 hónapon belül benyújtották;az uniós elsőbbségi igény benyújtásakor az erre irányuló nyilatkozatban fel kell tüntetni – az alaki rendelet alapján – a külföldi bejelentés napját, országát és

számát; az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt törvényi határidő jogvesztő hatályú, azaz elmulasztása esetén az igazolás lehetősége kizárt; Az 1. ábra az engedélyezési folyamatot mutatja be a Párizsi Uniós Egyezmény alapján Látható, hogy míg a technika állása tekintetében az elsőbbség napja (például a magyar bejelentés napja) az irányadó, az ezt követő 12 hónapon belül, de különböző időpontokban benyújtott amerikai, német és japán bejelentések vonatkozásában megindult eljárások párhuzamosan, egymástól függetlenül zajlanak az egyes hivatalokban, illetve az oltalmi idő is különböző időpontokban jár le. 7. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján 1. ábra Példa az uniós elsőbbség igénylésére 8. oldal Nyomtatott verzió Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió A Szabadalmi Együttműködési Szerződésre (PCT)

vonatkozó eljárási szabályok • Az a természetes vagy jogi személy jogosult PCT bejelentést tenni: 1. aki valamelyik szerződő állam állampolgára, vagy 2. akinek vagy amelynek a lakóhelye, illetve székhelye valamelyik szerződő állam területén van, 3. több bejelentő esetén legalább az egyik bejelentőnek meg kell felelnie az említett feltételek egyikének • .A szabadalom megadása kérdésében a szerződő állam iparjogvédelmi hatósága dönt A PCT szerinti eljárás legfontosabb lépéseit az alábbiakban követhetjük nyomon: 1. A WIPO Nemzetközi Irodájánál, illetve az átvevő hivatalokban a megjelölt országokra kiterjedő hatályú szabadalmi bejelentést lehet tenni. 2. A WIPO nemzetközi újdonságkutatást végez és a kutatási jelentést megküldi a bejelentőnek. 3. A WIPO a bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított 18 hónapot követően közzéteszi a kutatási jelentéssel együtt. 4. A bejelentő külön

kérelmére a WIPO nemzetközi elővizsgálati jelentést készít, amelyben véleményt ad a szabadalmazhatóság egyes feltételeinek meglétével kapcsolatban (nem kötelező). 5. A bejelentőnek kérnie kell a nemzeti szakasz megindítását a bejelentéskor megjelölt országok közül azokban, amelyekben nemzeti szabadalmat kíván szerezni. 6. A nemzeti eljárások az adott országok jogszabályai szerint folytatódnak, és az egyes országok hatóságai egymástól függetlenül döntenek a szabadalom megadása kérdésében. A 2. ábra az engedélyezési folyamatot mutatja a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) alapján. Látható, hogy a technika állása tekintetében az elsőbbség napja (például a magyar bejelentés napja) az irányadó, vagyis a PCT esetében is igényelhető az uniós elsőbbség. Az ezt követő 12 hónapon belül lehet nemzetközi szabadalmi bejelentést tenni (WO országkóddal). Az eljárás nemzetközi szakaszában nemzetközi

közzététel történik, majd a bejelentő kérelmére megindulnak a nemzeti eljárások Amerikában, Japánban, illetve az ESZE szerződő államaiban, stb. 9. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján 2. ábra Kiegészítő anyag külföldi bejelentések támogatásáról Kiegészítő anyag nemzetközi bejelentés nemzeti szakaszáról Kiegészítő anyag a PCT eljárás legfontosabb lépéseinek részleteiről 10. oldal Nyomtatott verzió Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió A Európai Szabadalmi Egyezményre vonatkozó eljárási szabályok Az európai szabadalom (EP) engedélyezési eljárása • • • az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) előtt, az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) valamelyik hivatalos nyelvén (angol, német, francia), szakaszoltan, több lépésben folyik. Az európai bejelentés benyújtható az ESZH-hoz illetve a szerződő államok nemzeti jogszabályainak

megfelelően nemzeti hivatalhoz (például az MSZH-hoz). Az EP engedélyezési eljárásának legfontosabb lépései: 1. 2. 3. 4. 5. 6. A bejelentés benyújtását követő vizsgálat Alaki vizsgálat Újdonságkutatás Közzététel Érdemi vizsgálat A szabadalom megadása Azokban a Szerződő Államokban, ahol a nemzeti jogszabály azt előírja (például Magyarországon), az ideiglenes illetve a végleges oltalom érvényesítéséhez nemzeti eljárásokat is le kell folytatni. Az alábbi ábra az engedélyezési folyamatot mutatja az ESZE alapján. Látható, hogy az ESZE esetében is igényelhető az uniós elsőbbség. Az elsőbbségi napot követő 12 hónapon belül lehet az ESZH-nál szabadalmi bejelentést tenni (EP országkóddal). Az eljárás teljes egészében az ESZH előtt folyik, itt hoznak döntést az EP szabadalom engedélyezése kérdésében. Amennyiben egy Szerződő Állam előírja, az EP szabadalom hatályossá válásához nemzeti eljárást is le kell

folytatni az adott országban. Az EP szabadalom a nemzeti szabadalmakhoz hasonlóan, független szabadalmakként él tovább a szerződő államokban. 11. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió 3. ábra Kiegészítő anyag a PCT és az ESZE szerinti eljárás összehasonlításáról 12. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag az uniós elsőbbséghez fűződő jogkövetkezményekről Az uniós elsőbbségi jog alkalmazásából következik: • • • • az első vagy alapbejelentés elsőbbségét élvező későbbi külföldi bejelentések elsőbbséget élveznek az alapbejelentés bejelentési napját követően tett, azonos tárgyú többi bejelentéssel szemben, mivel az azonos tárgyú bejelentéseket az őket megillető elsőbbségi időpontok szerint rangsorolják, és ezáltal a korábbi – uniós – elsőbbséget élvező bejelentés

kizárja az elsőbbségi napot követően tett bejelentésekre történő oltalomszerzést; az alapbejelentés napja határozza meg az elsőbbségi időpontot, vagyis azt az időpontot, amelyre nézve megtörténik az oltalmazhatóság vizsgálata, illetve a technika állásának meghatározása, és mindez azzal jár, hogy az alapbejelentés napját követő nyilvánosságra jutás nem minősül újdonságrontónak, nem zárhatja ki az oltalom megszerzését; az elsőbbségi időpontot követően az oltalommal szemben nem lehet semmiféle korlátozó ellenjogot (pl. előhasználati jogot) szerezni; az elsőbbség kedvezményével megszerzett szabadalom a tagállamokban ugyanolyan időtartamra érvényes, mintha az elsőbbség kedvezménye nélkül adták volna meg, vagyis a szabadalmi oltalom időtartamába nem számít bele az elsőbbségi időköz. 13. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a WIPO-ról WIPO:

Szellemi Tulajdon Világszervezete A szellemi tulajdonjogok szükségszerűen nemzetközi vonatkozással bírnak. A nemzeti jogrendszerek territoriális hatályú rendelkezései épp ezért már a 19. század végén kiegészítésre szorultak a nemzetközi jogegységesítés, jogközelítés eredményei alapján. A szellemi tulajdon terén létrejött nemzetközi megállapodások alkotta rendszer egy nemzetközi szervezet létrehozását igényelte. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (angol rövidítése: WIPO, francia és spanyol rövidítése: OMPI) létesítésére vonatkozó egyezményt 1967-ben írták alá Stockholmban. Az egyezmény 1970-ben lépett hatályba, jelenleg 157 tagállam alkotja a Világszervezetet. A WIPO 1974 óta az ENSZ szakosított szerveként működik 14. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag az MSZH szerepéről a PCT egyezménnyel kapcsolatban 1. Átvevő hivatal A szerződő

országok hivatalai vagy a WIPO genfi irodája működnek átvevő hivatalként. A Magyar Szabadalmi Hivatal átvevő hivatalként jár el azokkal a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban, amelyeknek a bejelentője magyar állampolgár, illetve amelyek bejelentőjének a lakóhelye vagy a székhelye belföldön van. A nemzetközi szabadalmi bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalnál mint átvevő hivatalnál a Szerződésben előírt alaki követelményeknek megfelelően és a Szerződésben előírt módon, az illetékes – a bejelentő által választott – nemzetközi kutatási szervnél elfogadott nyelvek egyikén kell benyújtani. A nemzetközi szabadalmi bejelentés – a kérelem kivételével – magyar nyelven is benyújtható. Ebben az esetben a bejelentés átvételétől számított egy hónapon belül be kell nyújtani a bejelentés fordítását a nemzetközi kutatási szervnél elfogadott nyelvek egyikén. Magyarországon a bejelentő választhat, hogy

az Európai Szabadalmi Hivatalnál vagy az Orosz Szabadalmi Hivatalnál kívánja-e elvégeztetni a kutatást, és ennek megfelelően az angol, a német vagy a francia nyelvek egyikén vagy orosz nyelven kell a bejelentést benyújtania. Magyarországon a bejelentés magyar nyelven is benyújtható Ebben az esetben a bejelentés átvételétől számított egy hónapon belül be kell nyújtani a fordítást az említett nyelvek valamelyikén. A nemzetközi szabadalmi bejelentés továbbításáért külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a Szerződésben meghatározott nemzetközi illetéket és kutatási illetéket kell fizetni. A bejelentés nemzetközi kutatási szervhez való továbbítását követően – tehát a nemzetközi szakaszban – a bejelentőnek közvetlenül a nemzetközi kutatási szervvel kell tartania a kapcsolatot 2. Megjelölt hivatal: A Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt hivatalként jár el azoknak a nemzetközi szabadalmi

bejelentéseknek az ügyében, amelyekben a Magyar Köztársaságot a Szerződés értelmében megjelölték. Ez azt jelenti, hogy bejelentő a nemzetközi bejelentés megtételekor kifejezte azt a szándékát, hogy Magyarországra kiterjedő hatályú szabadalmat kíván szerezni. 3. Kiválasztott hivatal: A Magyar Szabadalmi Hivatal kiválasztott hivatalként jár el azoknak a nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekre vonatkozóan a bejelentő elővizsgálati kérelmet terjesztett elő, és a Magyar Köztársaságot kiválasztotta olyan szerződő államként, amelyben az elővizsgálat eredményét fel kívánja használni. Ez azt jelenti, hogy a bejelentő a 15. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió szabadalomengedélyezési eljárás során nemzetközi elővizsgálati jelentést kért, amely a Nemzetközi Iroda állásfoglalását tartalmazza a szabadalmazhatósági feltételek teljesüléséről. Ennek

a jelentésnek az eredményeit a kiválasztott hivatal a nemzeti szakaszba lépést követően figyelembe veszi, a szabadalom megadása kérdésében azonban döntését saját jogszabályaira és joggyakorlatára alapozva hozza meg, tehát a jelentés tartalma nem kötelezi. Az elővizsgálati jelentés a bejelentő számára nyújt segítséget abban, hogy eldöntse: érdemes-e megindítani a nemzeti szakaszt a kiválasztott hivatalnál, valószínűsíthető-e a szabadalom megadása. A nemzetközi bejelentés hatálya: A nemzetközi bejelentést úgy kell tekinteni, mint egy-egy nemzeti bejelentést a PCT azon szerződő államaiban, amelyeket a bejelentő a nemzetközi bejelentésében megjelölt. A nemzetközi bejelentés ún. regionális bejelentésnek is megfelelhet azokban a szerződő államokban, amelyek egy adott regionális szerződés – például az Európai Szabadalmi Egyezmény – részesei. 16. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján

Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a az Európai Szabadalmi Egyezmény szerződő államairól AT Ausztria (Austria) IE BE Belgium (Belgium) IS BG Bulgária (Bulgaria) IT CH Svájc (Switzerland) LI CY Ciprus (Cyprus) LT CZ Cseh Köztársaság (Czech Republic) LU DE Német Szövetségi Köztársaság (Germany) MC DK Dánia (Denmark) NL EE Észtország (Estonia) PL ES Spanyolország (Spain) PT FI Finnország (Finland) RO FR Franciaország (France) SE GB Egyesült Királyság (United Kingdom) SI GR Görögország (Hellenic Republic) SK HU Magyar Köztársaság (Hungary) TR LV Lettország (Latvia) MT • • Írország (Ireland) Izland (Iceland) Olaszország (Italy) Liechtenstein (Liechtenstein) Litvánia (Lithuania) Luxemburg (Luxembourg) Monaco (Monaco) Hollandia (Netherlands) Lengyelország (Poland) Portugália (Portugal) Románia (Romania) Svédország (Sweden) Szlovénia (Slovenia) Szlovák Köztársaság (Slovakia) Törökország (Turkey) Málta (Malta) az ESZE tagállamai

tehát nem azonosak az Európai Unió tagállamaival: tagja például Svájc és Törökország, amelyek jelenleg nem az EU tagállamai, Az európai szabadalmak – az érintett országok és az ESZH között létrejött együttműködési megállapodások alapján – a következő államokra is kiterjeszthetők (ún. kiterjesztési államok): AL – Albánia (Albania) BA – Bosznia és Hercegovina (Bosnia and Herzegovina) HR –Horvátország (Croatia) MK – Macedónia (former Yugoslav Republic of Macedonia) RS – Szerbia (Serbia) 17. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió Példa az uniós elsőbbség igénylésére Ha egy magyar bejelentő Magyarországon kívül Németországban és Franciaországban is szabadalmi bejelentést kíván tenni, akkor a Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett bejelentése időpontjától (pl. 2005 március 18-tól) számított 12 hónapon belül (azaz legkésőbb 2006 március 18-ig) uniós

elsőbbségként igényelheti mind Németországban, mind Franciaországban azonos tárgyú találmánya tekintetében az eredeti, azaz a 2005. március 18-i magyarországi bejelentés napját. Ez azt is jelenti, hogy a technika állását nem a németországi, illetve franciaországi bejelentés napja, hanem a magyarországi bejelentési nap mint elsőbbségi nap figyelembevételével kell vizsgálni. 18. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag külföldi bejelentések támogatásáról Nemzetközi bejelentés támogatása A 9/2003. (II 28) GKM rendelet szabályozza az iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének és fenntartásának a magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzatából történő támogatását. A rendelet szerint az állami támogatás célja a gazdaságon belüli innovációs folyamatok elősegítése, és ezen belül a találmányok oltalmának külföldön történő

megszerzése és fenntartása. A költségvetési célelőirányzat külföldi szabadalom megszerzésének, illetve fenntartásának költségeire használható fel. A támogatás pályázati rendszer keretében nyerhető el. Pályázatot nyújthat be magánszemély, kis- és középvállalkozás, közhasznú szervezet, kutatóintézet és oktatási intézmény. Nem részesülhet támogatásban a pályázó, ha ellene csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás van folyamatban, illetve, ha a pályázónak lejárt esedékességű, hatvan napon túl meg nem fizetett köztartozása van. 19. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag nemzetközi bejelentés nemzeti szakaszáról A Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt hivatalként jár el azoknak a nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekben a Magyar Köztársaságot a Szerződés értelmében megjelölték, és kiválasztott

hivatalként azokban az ügyekben, amelyekben a bejelentő a Magyar Köztársaságot kiválasztotta olyan Szerződő Államként, ahol az elővizsgálat eredményeit fel kívánja használni. Mindkét említett esetben kivételt képez, ha a nemzetközi bejelentés a Magyar Köztársaságra is kiterjedő hatályú európai szabadalom megadására irányul. A Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt vagy kiválasztott hivatalként a jogszabályokban meghatározottak szerint jár el a nemzetközi szabadalmi bejelentések engedélyezése során 20. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a PCT eljárás legfontosabb lépéseinek részleteiről 1. A WIPO Nemzetközi Irodájánál, illetve az átvevő hivatalokban a megjelölt országokra kiterjedő hatályú szabadalmi (vagy használatiminta-oltalmi) bejelentést lehet tenni A bejelentő nemzetközi szabadalmi bejelentést nyújthat be saját nemzeti hivatalánál,

Magyarországon a Magyar Szabadalmi Hivatalnál, valamint a WIPO Nemzetközi Irodájánál Genfben is. A nemzetközi szabadalmi bejelentésben igényelhető – a Párizsi Uniós Egyezmény alapján – az ugyanarra a találmányra vonatkozó korábbi bejelentés elsőbbsége, ha ennek bejelentési napja 12 hónapnál nem régebbi. Amennyiben nem igényelnek uniós elsőbbséget, az elsőbbség időpontja a nemzetközi bejelentés bejelentési napja lesz. A nemzetközi bejelentés nyelvét az adott átvevő hivatal előírásai határozzák meg. Magyarországon a bejelentő választhat, hogy hol kívánja elvégeztetni a kutatást, illetve az elővizsgálatot: az Európai Szabadalmi Hivatalnál vagy az Orosz Szabadalmi Hivatalnál. Az Európai Szabadalmi Hivatal választása esetén a nemzetközi bejelentés nyelve az angol, a német vagy a francia; az Orosz Szabadalmi Hivatal feltüntetésekor pedig az angol, a német, a francia vagy az orosz nyelv lehet. A bejelentő tehát e négy

nyelv valamelyikén nyújthat be nemzetközi bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalnál. A nemzetközi bejelentés Magyarországon magyarul is benyújtható, azt azonban egy hónapon belül le kell fordítani e négy nyelv egyikére. A nemzetközi bejelentésnek tartalmaznia kell: nemzetközi bejelentésre vonatkozó kérelmet (célszerűen az erre rendszeresített űrlapon), leírást, igényponto(ka)t, kivonatot és szükség esetén rajzokat 3-3 példányban. Ezeket a fent említett nyelvek egyikén kell benyújtani Különösen ügyelni kell arra, hogy az előírt díjakat a bejelentés benyújtásától számított 1 hónapon belül meg kell fizetni az átvevő hivatalhoz. Amennyiben a megjelölt ország nem tartozik az Európai Gazdasági Térség tagállamai közé, a bejelentőnek – miután az egyes országok jogszabályai általában így rendelkeznek – az adott országban hivatásos képviselőt kell megbíznia az engedélyezési eljárás nemzeti szakaszban történő

lefolytatásához. Például, ha egy magyar bejelentő Japánban szeretne a PCT keretében szabadalmi oltalmat szerezni, a nemzeti szakasz megindításakor Japánban működő szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet kell megbíznia a képviselet ellátásával. Ugyanígy a japán bejelentőknek is szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet kell megbízniuk a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban. Mindezek nem vonatkoznak például a németországi oltalomszerzésre, a magyar bejelentők a német hivatal előtt eljárhatnak. Mindez természetesen nem változtat azon, hogy az eljárás nyelve a német. 2. A WIPO nemzetközi újdonságkutatást végez és a kutatási jelentést megküldi a bejelentőnek 21. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió A nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a bejelentő által kiválasztott nemzetközi kutatási szerv elvégzi a nemzetközi újdonságkutatást, és annak eredményéről jelentést

készít. A nemzetközi újdonságkutatási jelentés magas színvonalát a PCT által előírt egységes követelmények érvényesítése, valamint a vizsgálatot végző személyek szakképzettsége biztosítja. A nemzetközi újdonságkutatás eredményéről a bejelentő minden esetben értesül, hiszen a jelentést – a nemzetközi bejelentés benyújtását követő negyedik vagy ötödik (vagy tizedik, ha elsőbbséget nem igényeltek) hónap tájékán – megküldik számára. A nemzetközi kutatási jelentés megkönnyíti annak meghatározását, hogy az oltalmazni kívánt találmány újnak, illetve feltalálói tevékenységen alapulónak minősül-e vagy sem. Ennek ismeretében a bejelentő eldöntheti, hogy folytatja-e az eljárást, és ha igen, akkor a megjelölt országok közül melyikben. A kutatási jelentés tartalmának, vagyis a technika állásának megismerését követően a bejelentő módosíthatja az igénypontokat, vagy szükség esetén a nemzetközi

bejelentést annak nyilvánosságra jutása (közzététele) előtt vissza is vonhatja. 3. A WIPO a bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított 18 hónapot követően közzéteszi a kutatási jelentéssel együtt A Nemzetközi Iroda a nemzetközi bejelentést az elsőbbségi időpontot követő 18 hónap eltelte után nyilvánosságra hozza. Ez az ún közzététel tartalmazza a leírást, az igénypontokat, a rajzokat és a kivonatot, valamint a nemzetközi kutatási jelentést. Ha a nemzetközi bejelentés igénypontjait módosították, akkor az eredeti és a módosított igénypontok tartalma is nyilvánosságra kerül. A nemzetközi közzététel azon a nyelven történik, amelyiken a bejelentő a nemzetközi bejelentést benyújtotta. Ezek a nyelvek az angol, a francia, a japán, a kínai, a német, az orosz vagy a spanyol. Ha a nemzetközi bejelentést valamilyen más, ettől eltérő nyelven nyújtották be, a bejelentést angol nyelven hozzák

nyilvánosságra. 4. A bejelentő külön kérelmére a WIPO nemzetközi elővizsgálati jelentést készít, amelyben véleményt ad a szabadalmazhatóság egyes feltételeinek meglétével kapcsolatban (nem kötelező) A bejelentőnek lehetősége van külön kérelemre (nemzetközi elővizsgálati kérelem) nemzetközi elővizsgálatot végeztetni. A nemzetközi elővizsgálat során a nemzetközi bejelentés tárgyának szabadalmazhatósági feltételeit (újdonság, feltalálói tevékenység, ipari alkalmazhatóság) a nemzetközi kutatási jelentés alapján vizsgálják, és a vizsgálat eredményéről nemzetközi elővizsgálati jelentést készítenek. Az elővizsgálati jelentés már véleményt is tartalmaz a szabadalmazhatósági feltételeket illetően. Bár a nemzetközi bejelentés vonatkozásában a szabadalmi oltalom engedélyezése az egyes nemzeti, illetve regionális hivatalok hatáskörébe tartozik, a nemzetközi elővizsgálati jelentés pozitív tartalma

mégis valószínűsítheti az oltalom megszerzését. 5. A bejelentőnek kérnie kell a nemzeti szakasz megindítását a bejelentéskor megjelölt országok közül azokban, amelyekben nemzeti szabadalmat kíván szerezni. Erről az eljárási lépésről a bejelentő a nemzetközi kutatási, illetve elővizsgálati jelentés, valamint az időközben elvégzett piackutatás ismeretében dönthet. Lehetséges, hogy a bejelentő a bejelentés megtételekor megjelölt országok közül nem kíván mindegyikben szabadalmat szerezni, mert piaci érdekei ezt nem indokolják. Fontos azonban, hogy a bejelentő a megjelölt országok körét már nem bővítheti. 22. oldal Szabadalmaztatási eljárás nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió 6. A nemzeti eljárások az adott országok jogszabályai szerint folytatódnak, és az egyes országok hatóságai egymástól függetlenül döntenek a szabadalom megadása kérdésében. 23. oldal Szabadalmaztatási eljárás

nemzetközi egyezmények alapján Nyomtatott verzió Kiegészítő anyag a PCT és az ESZE szerinti eljárás összehasonlításáról PCT ESZE Egy közös bejelentéssel indul az eljárás nemzetközi szakasza, az engedélyezési A bejelentést az ESZH vizsgálja, és ugyancsak eljárás a bejelentő külön kérelmére a az ESZH hoz döntést a szabadalom megadása nemzeti hivataloknál folytatódik; a döntést a kérdésében. szabadalom engedélyezése kérdésében a nemzeti hivatalok hozzák meg. A nemzeti szakaszban országonként Az eljárás teljes tartamában egységes különböző hivatalokkal kell levelezni, jogszabályok alapján, egyetlen a nyelven (az mindegyikkel annak hivatalos nyelvén; angol, a német vagy a francia nyelv országonként eltérő díjakat kell fizetni, és valamelyikén) folyik, és szükség esetén egyetlen szükség esetén több szabadalmi ügyvivőt képviselő megbízásával folytatható le az kell megbízni; igazodni kell az

engedélyezési eljárás. Magyar bejelentő országonként eltérő jogszabályokhoz. képviselő nélkül is eljárhat az ESZH előtt. Bármely (így Európán kívüli) szerződő Az európai szabadalom csak az ESZE szerződő államra kiterjedő szabadalmi bejelentést országaira terjedhet ki. tehető. A szabadalom engedélyezését követő kilenc hónapon belül bárki felszólalási eljárást indíthat az ESZH-nál a szabadalommal szemben. A felszólalás tárgyában hozott döntés hatálya A jogvitás ügyeket az adott országban, annak jogszabályai szerint kell lefolytatni. kiterjed a szerződő államokra (így lehetséges a szabadalom korlátozása, illetve megvonása). Az egyéb jogvitás ügyeket az adott országban, az adott ország jogszabályai szerint kell lefolytatni. 24. oldal