Kommunikáció | Felsőoktatás » Érvelés és tárgyalástechnika

Érvelés és tárgyalástechnika A kommunikáció általános összefüggései A kommunikáció gondolatok és érzelmek átadása, illetve kicserélése. Születésünktől halálunkig végig kíséri életünket. Színvonala meghatározza emberi értékünket Fejlesztéséhez önismeretre, gyakorlásához emberismeretre van szükségünk A kommunikáció rendszermodellje : Közös valóság Közös nyelvűség Közös előismeretek Közös előzmények Beszédhelyzet Közlő beszélő,író ki ? Üzenet közlemény miről?mit?miért ? Befogadó hallgató,olvasó kinek ? A kommunikáció lehet részleges, egyirányú ( közlés ) és lehet teljes, kétirányú ( együttműködés ) 1.1 Kommunikáló személyisége, egyénisége ( közlő ) 1.11 Alaptulajdonságok Szellemi, lelki , jellembeli tulajdonságok : szakismeret, szaktudás,műveltség, kultúráltság, vérmérséklet, etnikai-erkölcsi felfogás, idegállapot. 1.12 Vezetői tulajdonságok, képességek, alkalmasság

Közélet és vezető szerep tágabb értelmezése. - menedzseri alkalmasság áttekintő és rendszerező képesség döntés és kockázatviselés ( helyzetismeret, elemzés, jövőbelátás, bátorság ) emberismeret, empátia bánásmód, tekintély ( viselkedés ) kezdeményezés, kreativitás ( alkotógondolkodás ) együttműködés, kommunikáció (közösségi szellem) lélektan, pedagógia, didaktika - szakmai alkalmasság speciális ( alap ) általános ( kiegészítő )  komplexitás  célok konkrét kijelölése  stratégia  főbb folyamatok szabályozása, összehangolása  személyi, tárgyi feltételek biztosítása 1 -  fegyelem, munkahelyi légkör társadalmi ( politikai ) , világnézeti alkalmasság  filozófia, politológia, szociológia, közgazdaságtan stb.  szilárd erkölcsi etikai felfogás  társadalmi, nemzeti identitás 1.13 Szerepkörök jelentősége Szerep Magán Hivatalos Közéleti Személy

Magán (név) Család Önkormányzat Lakógyűlés Hiv(adóellenőr) Csalás APEH Tévészerelés Közé.(képviselő) Protekció T.H Nagygyűlés 1.14 A tudás és a kommunikációs készség kapcsolata  passzív tudás ( befogadás, megértés )  felismerő tudás ( tesztlapok kitöltése )  reproduktív ( ismétlés, vizsga )  aktív ( alkalmazás )  alkotó ( beépült,találmány ) 1.15 A hatalom és a vezetői tekintély kérdése ( él-visszaél ) 1.16 A szó és a tett harmóniája ( szülő-gyerek, koalíció, inflagranti ) ARANYSZABÁLY: csak az kommunikáljon akinek saját gondolata és célja van. 1.161 A kommunikáció célja, formája, típusai, és tárgya 1. A gondolatok és érzelmek átadásának célja, hogy mások gondolkodását, hozzáállását és magatartását befolyásoljuk. Változtatni akarunk mások cselekedetein, nézetein, viselkedésén 2. Típusai ( külön-külön és összetett formában )  tájékoztatás,információszerzés 

rábeszélés, mozgósítás, utasítás  meggyőzés, motiválás  szórakoztatás Párbeszéd  informális és formális  két ember között  egy ember és egy csoport között  meghallgatás egy bizottság előtt  csoport-értekezlet  telefonbeszélgetés egy személlyel  „telekonferancia” A beszéd előnyei, hogy természetesebb, kevésbé bürokratikus, személyesebb, hatékonyabb, lehetővé teszi érzések, benyomások átadását is, érvényesülhet a nonverbális kommunikáció. 2 - Írás ( javaslatok, jelentések, levelek, cikkek, jegyzőkönyvek stb. ) Az írás előnyei , hogy a mondanivaló jobban átgondolható, átfogalmazható, bizonyíték ereje van, agnoszkálásra alkalmas, és több ember informálására, egyszerűbb és olcsóbb. - Testbeszéd ( nonverbális )  hanghordozás,hangszín,hangmagasság  csend,  arckifejezések, gesztusok,nézés  ülés, állás, mozgás 1.24 Témája, tárgya tartalma (

számtech-internet- hatása a jövőre ) - tényközlés ( ismeretátadás )- eszköze : magyarázat, összefüggések, kapcsolódások - vitatkozás- eszközei : nézetek szembeállítása, ütköztetése, lehetőségek bemutatása, érvelés, cáfolat - gondolkodtatás ( brain stroming ) - provokálás ( partner megismerése ) . oktatás 1.3 A kommunikáció címzettje ( befogadó ) A befogadókról fel kell tételezni, hogy gondolkodó, érző kritikus lények. Érvényesülnie kell az egyenrangúság elvének. Ismerni kell lehetőség szerint a hallgatóság összetételét : - a hallgatók száma ( 3 fős hallgatóság ! ) - életkort, iskolai végzettséget ( nyíregyházi példa ) - szakképzettséget, foglalkozást ( munkavédelmi példa ) - vegyes összetétel gondja 1.4 A kommunikációs csatorna szerepe : - hol és milyen körülmények között ( élő szó, vagy felolvasás, konferencia, ünnepség, klub, iskola ) - van-e írásbeli megjelenésre igény ? - milyen a

közlő szerepe ? ( előadó, vitaindító, felszólaló, hozzászólás stb. ) 1.5 ? kommunikációt ? szabályozó tényezők  beszélő bizonytalansága ( bizonytalan a hatás, sokat mondunk-e, vagy keveset ? )  személyes beszélgetésnél azonnal kell döntenünk, a visszajelzések segíthetnek, a telefonbeszélgetéseknél visszajelzés csak a hallgatás lehet.  rossz kivitelezés, helytelen csatornaválasztás ( személyesen, vagy körlevélben ), apró betűs, olvashatatlan írás, túl gyors beszéd, csapongó rendszertelen előadásmód.  a partner véges befogadóképessége  kimondatlan feltételezések ( „ Jövő szerdai értekezletre szükségem lesz a jelentésre „ , De a jelentést pár nappal előbb ki szokták osztani.  az egymással ellentétes szemléletek  megtévesztés, félreérthető beszéd, hazugság, szándékos félrevezetés  zavarok, telefonzörej, párhuzamos beszélgetés, erős zaj, magas hőmérséklet, rossz

fényviszonyok, gépzaj, lelkiállapot, idegesség, betegség  a kommunikációs csatornák hiánya, nem tudjuk hol van a megoldás forrása. 3  a kommunikációs zavarok összeadódnak, áttéteknél torzul az információ 1.6 A hallgatás, az aktív hallgatás  az aktív hallgatás az emberek megváltoztatásának egyik fontos eszköze  a hallgatás megváltoztatja az embert, önmagához és másokhoz való viszonyát, az értékeket és normákat  meg kell érteni a tényeket, és érzelmeket, majd aktívan részt kell venni a megoldásban.  szükség van a többiek rejtett emberi értéke iránti érdeklődésre, mások jó tulajdonságainak felfedezésére, és annak a feltételezésére, hogy a partner képes egyedül megoldani a problémáját.  helyes önkép esetén a beszélő maga oldja meg a problémáját  téves önkép esetén is kerülni kell a tanácsokat, véleményezést, felvilágosítást mert ezzel ráerőltetjük a gondolkodás és

látásmódunkat, ami nem vezet eredményre. Helyesebb okos kérdésekkel, jó irányba terelni a beszélő gondolatait, tovább beszéltetni amíg maga nem jön rá a megoldásra. 1.7 Metanyelv  A metanyelv olyan nyelv, amely másként kódolja a gondolatokat, mint a természetes nyelv.  Szavak, frázisok amelyek fényt deríthetnek a mögöttük lévő szándékra, felélesztik az ösztönös megérzéseket, felébresztik az intuíciókat, hatodik érzéket.  példák a frázisokra : „ Nekem kell elfogadnom ezt az állást „  Inkább nekem mint neked „Nekem el kell fogadnom ezt az állást”  El kell fogadnom mert nem tehetek mást  És nem egy másikat  Megvetem  „Nem akarom rábeszélni”  Éppen hogy rá akarja beszélni ” Meggondolom a dolgot, holnap megpróbálom visszahívni”  Kössz, nem ne hívjon fel !  „ Árat emelünk, de a rászorulókat kompenzáljuk”  Kiket és mennyivel ? ?? Felkészülés ??a nyilvános

szereplésre ? Speciális felkészülés Előadás szerkesztése Magabiztosság fejlesztése ? általános felkészülés : születéstől halálig tart. Ált. műveltség, szakmai, retorikai, didaktikai, aktuális tájékozottság, magatartás 2.2 Speciális ( konkrét ) felkészülés 2.21 Cél, téma, tárgy, tartalom meghatározása - mit akarunk elérni ? ( cél ) - mi tartozik az adott témakörbe ? ( téma ) - mit kell ( akarnunk ) erről elmondani ? ( tárgy ) 4 - mi erről a saját nézetünk ? ( tartalom ) 2.22 A hallgatóságról szóló ismeretek összegyűjtése 2.23 Időkorlátok kérdése 2.24 Egyéb tényezők ( pl : külső körülmények ) 2.25 Elővázlat ( stratégiai rögzítése ) 2.26 Anyaggyűjtés - szakforrások tanulmányozása - cédulázás -saját források 2.3 Előadás megtervezése, megszerkesztés 2.31 Vázlat felépítése, az anyag első elrendezése 1. logikai vázlat 1.1 sorrendi vázlat 1.11 tartalmi vázlat 1.111 dokumentációs

vázlat 1.1111 technikai vázlat 2.32 A beszéd külső szerkezetének, felépítésének sémája Bevezetés : .- kapcsolat megteremtése, a hallgatóval ( miért fontos az előadás a - jóindulat megnyerése ( vicc, humoros történet ajánlott ) - téma, tárgy kijelölése - cél kitűzése - vázlat, szerkezeti tagolás - módszer bemutatása hallgatónak ? ) ? az adott helyzethez igazítsuk, itt töltjük meg tartalommal : ??? magyárzunk , vagy ismeretünk, a tárgyilagos adatok hatnak a józan ? illusztrálunk, a jól kiválasztott sztorik befolyásolják a közönség ? érzelmeit . meggyőzünk valakit, hogy azt gondolja ill.tegye, amit szeretnénk, a jó szerkesztés és a beszéd logikája, érvelése meggyőznek. Ebben a részben a célok megfelelő összefűzése a feladat, azaz hogyan lehetséges eleget tenni mindkét célnak :az ismertetésnek és a meggyőzésnek. Igazunk bizonyítására tényekre van szükség, a meggyőzéshez pedig induktív , vagy deduktív

érvelésre. Befejezés A tartalom összefoglalása, és a állításokból levont következtetések célra irányítva. A bevezetés bizonyos formában történő ismétlése. A beszéd nem egyenletesen építkezik az elejétől a végéig. A közönséget végig izgalomban kell tartani, figyelmét újra és újra fel kell 5 keltenünk kisebb csúcspontok beiktatásával. A beszéd igazi csúcspontját rendszerint a szöveg végére kell időzíteni. Mit mondjak-elv : Mondd el, mit mondasz majd el Mondd el Mondd el, mit mondtál el 2.33 A beszéd belső szerkezete, az anyag elrendezése - - az egység elve ( minden a beszéd tárgyára vonatkozzon ) a haladás és a folyamatosság elve egész felől a részekig láncszerűség ( lezárt-átvezet-nyit ) logikai rendezés időrend ( történelem, időjárás,fejlődés ) térbeliség ( történelem,időjárás,városnézés ) ok-okozati összefüggés ( folyamatok ) a mondanivaló arányosan elrendezésének elve

( fontosság szerint ) az erő és nyomaték elve ( súlyozás szerint ) a beszéd időtényezőinek figyelembevétele, további szempontok idézetek, hivatkozások,tekintélyi érvek találó szó,kifejezés ( Márai :”.nevedről lehull az ékezet ” ) jó hangzás ( Faludy György idézet ) Céljait : - meg akarja győzni a hallgatóságát ? - informálni kívánja őket ? - tanítani szeretne nekik valamit ? Döntsön a tartalomról : - jegyezze le minden ötletét a tartalommal kapcsolatban - csoportosítsa azokat - állítson fel fontossági sorrendet - válassza ki a megfelelő részeket és szabja meg, hogy mennyi időt vehetnek igénybe. - Rendezze őket céljainak megfelelő sorrendbe logikai időrendi ok-okozati -készítsen puskát  írja le teljes egészében, ha szükségesnek találja, DE ne azt használja. Készítsen egy másikat, ami a címszavakból áll, és azt használja.  írjon egy bevezetőt, amely felkelti az érdeklődést és a

figyelmet  írjon egy befejezést, amely összefoglalja és megerősíti mondanivalóját - készítsen vázlatot hogy mikor akarja használni a  vizuális segédeszközöket  szórólapokat  segédleteket 6 - - szakaszonként haladjon végig az anyagon, és kérdezze meg önmagától :  megfelelőek-e a szemléltető anyagok ?  megfelelő-e az egyes részek sorrendje ?  a szemléltető eszközök támogatják-e a mondanivalóját ?  világosak-e a különböző részek közötti kapcsolat ?  elérem-e a kitűzött célt ? változtasson, ha úgy érzi, hogy szükséges ! készítsen egy végleges változatot a szemléltető anyagok sorrendjéről, ha szükséges tartson „kosztümös főpróbát” és kérjen tanácsokat változtasson, ha szükségét érezni álljon készen ?? a legtöbb áldozatot a világon. A nyilvános szereplés arra késztet, hogy megbirkózzunk félelmeinkkel. Néhány hét gyakorlás után leküzdhető a ?? fejleszthető az

önbizalom. ? - gondolkodjon el félelméről ne higgye hogy csak ön fél beszélni mások előtt ( vizsga ) bizonyos fokú lámpaláz kifejezetten hasznos ( stimuláció ) a lámpaláz sohasem múlik el teljesen ( színész ) a félelmet az ismeretlen és a bizonytalanság okozza ( fogadás, kaszinó ) 2.42 Készüljön fel lelkiismeretesen „ Hiszem hogy nem leszek olyan tapasztalt szónok, hogy zavar nélkül beszélni kezdjek ha nincs mit mondanom” ( Lincoln ) „ Félig felkészülten megjelenni a hallgatóság előtt, olyan mintha félmeztelenül állni eléjük „ ( Webster ) - soha nem tanulja meg a beszédet szóról szóra ( Churchill ) - szedje össze és rendezze el előre gondolatait, élményeit, meggyőződéseit, töprengjen el a témán, gondolatban addig gyúrja a témát míg az egész lágy és képlékeny lesz, aztán írjon le minden ötletet vázlatosan, lényegszerűen, külön cédulákra. - Próbálja el a beszédet a barátaival. Talán éppen a

beszélgetés során bukkan majd olyan értelmezési lehetőségekre amiket eddig nem vett észre, új szempontokat fedezhet így fel, és rátalálhat a történet elbeszélésének legmegfelelőbb módjára. 2.43 Jó előre határozza el hogy sikerülni fog ! - mélyedjen el a témában. Ha kiválasztotta a témát, elrendezte gondolatait, kipróbálta a beszédet, még meg kell győznie magát, hogy rendkívül fontos dologról kíván beszélni. Hinni kell az ügyben amit szolgál. Ehhez alaposan minden oldalról fedezze fel a témát, ragadja meg a lényeget, és gondolja végig mekkora szolgálatot tesz. - ne gondoljon a lehangoló aggasztó körülményekre, terelje el foglalja le mással gondolatait. - tartson magának buzdító beszédet. Győzze meg magát hogy ön és csakis ön képes ezt az előadást megtartani. Az önszuggesszión alapuló motiváció serkenti leginkább a produkciót, még akkor is ha csak szimulálják. Viselkedjen magabiztosan. Ha bátornak

szeretnénk érezni magunkat, úgy kell viselkednünk mintha bátrak lennénk, görcsös félelmet hamarosan önbizalom váltja fel. Vegyen egy mély 7 lélegzetet harminc másodperces légzőgyakorlatot, húzza ki magát, nézzen egyenesen a hallgatóira, és olyan magabiztosan szólaljon meg, mintha mindannyian adósai lennének. 3. Verbális kommunikáció A kommunikációnak 4 alapvető célja lehet : a,rábeszélés b,tájékoztatás c, meggyőzés d, szórakoztatás A cél mindig igazítsa a hallgatósághoz és az alkalomhoz. A felsorolt célok közül csak azután válasszon, ha már elemezte a hallgatóságot és az alkalmat ami egybe gyűjti ezeket. 3.1 Rábeszélés ( mozgósítás ) Kezdje a beszédet egy részletes példával, egy esettel, amely érzékletesen szemlélteti mondanivalójának lényegét. Ezután konkrét, világos megfogalmazásban mondja el a lényeget, mondja el pontosan mire kéri a hallgatóságot. Végül adja elő az érveit magyarázza el ,

milyen előnyök származnak abból, ha megteszik amire kérte őket. Ez a „ varázsformula” használható az üzleti levelek írásához, és munkatársak eligazításához is . Szülőknek gyerekeik motiválására, a gyerekeknek engedményének eléréséhez . Nap mint nap használjuk ha elakarjuk fogadtatni gondolatainkat másokkal. 3.11 Mondjon 1 példát, meséljen el 1 esetet az életéből A történet szolgáljon tanulságul, a felelevenítésnél erősítse fel, dramatizálja az élményt, hogy az érdekes és ösztönző legyen. A példa legyen világos, erőteljes és sokatmondó. - a példa egyetlen személyes élményre épüljön . a példa egyik részletével kezdje az elbeszélést, in medias res, kerülje a témaválasztás részletes ismertetését, a felkészülés nehézségeiről szóló vallomást, ne jelentse be a témát. - a példát töltse fel részletes részletekkel, mozgósítsa a hallgató vizuális fantáziáját, hogy a hallgató ugyanazt lássa,

hallja, érezze mint annak idején ön, ezért sok konkrét példát használjunk. -miközben mesél, élje át újra az élményt, kölcsönözzön a színészi mesterségtől : időzítés,mimika,utánozás,mozgás,hangzás. . keltsen várakozást 3.12 Térjen rá a lényegre,mondja el, mire kéri a hallgatóságot,eljött az egyértelmű egyenes kijelentések ideje : - tömören és röviden fogalmazza meg a lényeget, kézzel fogható, nyílt dologra, és ne elméleti támogatásra kérje a hallgatóságot. „Cselekedjen hazafiúhoz méltóan „ helyett „Májusban feltétlenül menjen el szavazni” . - olyasmit kérjen ami könnyen teljesíthető , állító vagy tiltó mondatot fogalmazzon, de pontosan fogalmazzon. - határozottan és meggyőződéssel mondja el a lényeget, emelje ki a kérést azzal hogy más hangon, erősebben és határozottabban mondja. Szavaiban érződjék az őszinteség 3.13 Mondja el érveit illetve a kérés teljesítéséből származó

előnyöket : - ügyeljen, hogy az érv kapcsolódjon a példához - ügyeljen , hogy csak egy érvet hangsúlyozzon 3.2 Tájékoztatás ( információ szerzés, utasítás ) 8 Gyakran nem derül ki hogy miről beszélnek ( Válóper ) . Minden gondolat, minden mondanivaló elmondható világosan is ( Matus ) Tájékoztató beszédet mondunk ha utasítást adunk, eligazítást adunk, elmagyarázunk vmit,vmiről beszámolunk. 3.21 A témát a rendelkezésre álló időnek megfelelően határolja be Ne markoljon sokat, ne kalandozzon el,maradjon mindig szigorúan a kiválasztott témánál ( Botticelli ) 3.22 Állítsa sorba a gondolait Rendező elv lehet : idő,tér,logika ( múlt-jelen-jövő , folyamat hierarchia ) 3.23 Vázlatszerűen ismertesse a beszéd menetét (Napirend) 3.24 Az ismeretlent világítsa meg vmi ismerttel - alakítsa képpé a tényt ( fényév, napsugár,8,Alaszka,17x ) A képi benyomások beékelődnek emlékezetünkbe. - kerülje a szakkifejezéseket ( a

gyerek az érthetőség kontrollja ) Bármit magyarázunk, haladjunk az egyszerűtől a bonyolult felé. „Úgy gondolkodj mint egy bölcs, de úgy beszélj mint a egyszerű emberek „ ( Arisztotelesz ) Ha elkerülhetetlen a szakkifejezés használata, előbb magyarázza meg, de előbb győződjön meg, hogy a hallgatóság érti-e a kulcsszavakat. 3.25 Használjon szemléltető eszközöket ! – „Jobb egyszer meglátni, mint százszor meghallgatni.” A képek jobbak, mint az ábrák,makettek, modellek tovább fokozzák a hatást A szemléltető eszközökkel kapcsolatos tanácsok : - a szemléltető eszközt csak akkor vegye elő amikor használja, . ha arra érdemes, előre helyezze el látható helyen, és takarja le, - ügyeljen az eszköz méretére, hogy mindenhonnan jól látható legyen. - amíg beszél soha ne adja körbe a szemléltető eszközt - amikor az eszközt használja, emelje fel hogy jól látható legyen - ha lehet az eszköz mozogjon, mutassa be, hogyan

működik - beszéd közben ne az eszközt bámulja . ha már nincs szüksége rá tüntesse el a szem elöl 3.3 Meggyőzés ( motiválás ) ( Goldblatt úr 151-152 oldal ) 3.31 Ébresszen bizalmat a hallgatóságban: őszinteség és jellem Gondolatainkat azzal a belső tűzzel adjuk elő, amit az őszinte meggyőződés táplál. Ha magunk nem vagyunk meggyőződve vminek az igazáról, másokat sem tudunk meggyőzni. 3.32 Nyerje meg a hallgatóságot, és mindvégig őrizze meg a hallgatóság helyeslését Hogyan nyerhető el a helyeslés rögtön az elején ? Elősször is keresni kell 1 közös alapot, amiben egyetértés van, és terelgetni kell őket lassan és óvatosan, még meg nem hajolnak az érvek előtt. Elősször azt hangsúlyozza, amiben ön és a hallgatóság egyet ért, aztán feltesz 1 helyénvaló kérdést, amelynek a megoldására mindenki kíváncsi. Ezután a hallgatósággal együtt, keresse az őszinte választ. Keresés közben tálalja fel a tényeket,

hogy azt a hallgatók sajátjuknak érezzék. Sokkal jobban hisznek majd egy olyan 9 igazságban, amit saját maguk fedeztek fel. Hajlandóak vagyunk megváltoztatni a véleményünket, de csak önbecsülésünk veszélyeztetése nélkül. Támadás esetén a tarthatatlan álláspontunkat is védelmezzük. 3.33 Lelkesedése a hallgatóságot is fertőzze megA lelkesedés félresöpri az összes tagadást és ellenkezést. Meggyőzés esetén a gondolatok helyett az érzéseknek nagyobb szerepe van Ha érzelmeket akarunk ébreszteni nekünk is érezni kell. A szemeinkben csillogó hangjából sugárzó, viselkedésében érződő odaadás a hallgatóságra is átragad. Az ön viselkedése határozza meg a hallgatóság hozzáállását. 3.34 Éreztesse a hallgatósággal hogy tiszteli és kedveli őket Az ember szeretetre és megbecsülésre vágyik. 3.35 Érveljünk a magunk javára és ne mások ellen Megértő tisztelettel viseltessünk mások gondolatai iránt. A hatásos

beszéd egyik titka hogy egy ???? mindig meg kell erősíteni egy illusztrációval. Rábeszélés és meggyőzés esetén kettős feladatunk van, egyszerre kell elültetni egy új gondolatot, és megakadályozni hogy az ellentmondó és ellentétes gondolatok megszülessenek. Normális körülmények között minimálisra csökkenthetők az ellentétek 3.4 Rögtönzés Első teendő az ember határozottan és merészen számoljon le a kishitűséggel. Fontos hogy a váratlan helyzetekben is képesek legyünk összeszedni gondolatainkat. 3.41 Gyakorolja a rögtönzést ! Minden normális intelligenciájú és megfelelő önfegyelemmel rendelkező ember képes elfogadhatóan vagy akár csodálatosan rögtönözni egy beszédet. A rögtönzés gyakorlásának eredményei : - rájönnek hogy igenis tudnak rögtönözni - az élmény sokkal magabiztosabbá tesz az előkészített beszéd esetén is . - rájönnek hogy a legkínosabb helyzetekben ( leblokkolás ) is van egy lehetőség, a

rögtönzés ami után visszatalál az eredeti gondolathoz. Felfedezik hogy rendelkeznek egy olyan képességgel amiről eddig nem is tudtak. 3.42 Legyen mindig kész a rögtönzésre ! A gyors beilleszkedés a beszédhelyzetbe akkor lehetséges, ha figyelemmel kísérjük a tárgyalás menetét. Álljon mindig készenlétbe a beugrásra Ne mentegetőzzön, térjen mindig a tárgyra. 3.43 Mindjárt az elején mondjon 1 példát ! ( Apropó erről jut eszembe ) - így nem kell mindig a következő mondaton törni a fejét, mert az élményeket váratlan helyzetben is könnyű elmesélni - belelendül a beszédbe, az első pillanatok izgatottsága szertefoszlik, így nyugodtabban fog koncentrálni a témára . - A példával azonnal felkelti a hallgatóság figyelmét. 3.44 Élénken és határozattan beszéljen : Vesse bele magát mindenestül A fizikai és szellemi tevékenység között szoros a kapcsolat ( gesztikulálás ) 3.45 Alkalmazza az „itt és most „ elvet 10 A

felszólítást követően lélegzetvételnyi szünethez jut, ha üdvözli a hallgatóságot. Igyekezzen minnél szorosabban a témánál maradni. Ne feledje a hallgatóság szereti, ha róluk, tevékenységükről beszélnek. Bevált ötletek : - maga a hallgatóság ( kik ők,mit csinálnak, milyen érdemeik vannak ) - az alkalom ( összejövetel előzményei,körülményei,évfordulók, díjkiosztó ünnep,közgyűlés,poltikai, társadalmi rendezvény ) - kifejezheti örömét a hallottakkal kapcsolatban, továbbfűzheti a gondolatokat,kifejezheti egyetértését vagy nem egyetértését. 3.46 Ne rögtönözve beszéljen- rögtönzött beszédet mondjon ( Gajdos ) Gondolatainkat logikusan rendezze egy központi gondolat köré. Gyűléseken, összejöveteleken mindvégig számítson arra, hogy bármikor felkérhetik szólásra, ezért figyelmesen hallgassa az előadókat. Véleményét és javaslatát próbálja meg néhány mondatba sűríteni, fogalmazzon a lehető

legegyszerűbben. Kíváncsiak a véleményére Adja elő röviden aztán üljön vissza a helyére. Minden kezdet nehéz ! – de ha egyszer sikerült, meglátja minden egyes alkalommal egyre jobban megy ,egyre könnyebb lesz minden beszéd. Arra is rájön, hogy a rögtönzött beszéd alig különbözik a baráti beszélgetésektől. 4. A prezentáció technikája 4.1 A prezentáció definíciója : A prezentáció olyan kétirányú kommunikáció, ahol az előadó és befogadó szerep előre meghatározott, és célja a befogadó meggyőzése, egy előadás, színjáték melyben minden eszköz felhasználható a siker érdekében ( díszlet, látvány, dramaturgia, előadói tudás ) Az előadást tervezni, előkészíteni,rendezni, próbálni kell. 4.2 A prezentáció lépései . a hallgatóság elemzése - célmeghatározsá - információ gyűjtés - a struktúra kialakítása - vizuális segédeszközök - átolvasás - próba - prezentáció - elemzés 4.3 A prezentáció

felépítése - a felépítés alapsémája ( közvetlen v. deduktív, közvetett , v induktív és felemás ) - kreatív kezdés . meggyőző érvelés (milyen előnnyel jár a döntéshozó számára ) 4.4 Vizuális segédeszközök - miért kell ? . túl sok információ - a „falnak beszélő „ és felolvasásra váró - a „láthatatlan” segédeszköz 11 - az „ elszabadult segédeszköz - a különböző technikák ( flip chart, írásvetítő, dia, videó szám.gépes kivetítő ) 4.5 A meggyőzés kellékei - tekintet . gesztusok - mozgás - hang és beszéd 4.6 A sikeres prezentáció titkos receptje a PRÓBA 5. Módszertani ajánlások 5.1 A témához való viszonyulás 5.11 Témaválasztás: csak olyasmiről beszéljen amire élményei és ismeretei feljogosítják - saját élettapasztalatairól beszéljen - a témát mindig a saját élményei között keresse, a jó témát a beszélő át tudja élni, a magának érzi és számtalanszor gondolkodott már el

róla és maradandó hatást gyakorol vele, ilyenek : - gyerekkor és neveltetés - kezdeti kudarcok és sikerek - hobbi és kikapcsolódás - speciális ismeretek - különleges élmények - hit és meggyőződés 5.12 A témát mindig találja izgalmasnak és adja mindig önmagát, legyen nyílt és őszinte ! Tegye fel magának a kérdést : képes lenne-e őszintén és meggyőződéssel védelmezni az álláspontját, ha vki nyíltan szembehelyezkedne a véleményével ? 5.13 Tartsa fontosnak, hogy mondanivalóját megoszthassa a hallgatósággal A hatásos szónok őszintén kívánja azt hogy a hallgatóság is azt érezze amit ő, hogy egyetértsenek vele, tegyék azt, amit szerinte tenniük kell , vele együtt átéljék és élvezzék a beszédet. A beszéd sikere és kudarca a hallgatók gondolataiban és érzéseiben születik meg. A szónok érezze hogy küldetése van, szavaiból meggyőződés csengjen, legyen egy nemes ügy hittérítője. 5.2 Néhány technikai fogás

Kerüljük az általánosításokat, beszéljünk kézzel foghatóan, használjunk konkrét és képszerű nyelvezetet. 5.21 Határolja be a témát : szigorúan tartsa magát a határokhoz a témát és az időt illetően is. 5.22 Mindig tartalékoljon muníciót: szükség van a háttérinformációkra Miért gondolom így ? Milyen valós példával érzékeltetem ezt a gondolatot ? Valójában mit is akarok bizonyítani ? Pontosan hogyan is történt ? Alaposan rágjon át mindent, aztán mazsolázzon belőle. Váratlan helyzetekre fel kell készülni A felkészülést ne hagyja az utolsó napokra. ( inkubáció ) 5.23 Használjon sok illusztrációt és példát : 12 - tegye emberközelivé a beszédet : gondolatainkat mindig illusztrálják konkrét, megtörtént esetekkel, a személyes élmények elmesélése a figyelem lekötésének legbiztosabb módja. - beszéde legyen testre szabott, használjon neveket, a név azonosít és egyedivé tesz, a névtelenség

valószínűtlenné tesz. - legyen konkrét,részletezzen : Tegyen fel magának 5 kérdést ! ki ? mit ? mikor ? hol ? miért ? Ha ezt a módszert alkalmazza, a példák színesek, elevenek lesznek. - használjon dialógusokat, a párbeszédes előadásmód megkönnyíti a befogadást a hallgató részére, hitelességet, életszerűséget biztosít, némi színészi képességgel fokozni lehet a hatást. - szemléltesse, amiről beszél : ismereteinket 80%-ban vizuális benyomások alapján szerezzük , „egy kép tízezer szóval is felér „ ( kínai mondás ) 5.24 Képszerűen beszéljünk : ilyen közmondások és hasonlatok pl : „ Jobb ma egy veréb mint holnap két túzok „ , „ Nem erőszak a disznótor” „Ravasz mint a róka” „Kemény mint a kő „ „ Gyáva mint a nyúl” A képek minél élesebbek és tisztábbak legyenek. (kutya helyett buldog ) Homérosz, Dante,Shakespeare azért gyakorolnak ránk nagy hatást, mert figyelmük mindenre kiterjed és

beszámolnak minden lényeges részletről. Szavaik képet festenek elénk A részletektől ragyog a beszéd. 5.3 Érzelmi attitűdök 5.31 Higgyen a témában : a tartalmi azonosuláson túl, érzelmi kötődésre is szükség van Érdeklődést felkelteni csak lelkesedéssel lehet. Minél többet tud a témáról annál izgalmasabbnak fogja találni, s annál lelkesebben tud róla beszélni. 5.32 Engedje szabadjára érzelmeit : Ne fojtsa el őszinte érzéseit, ne fékezze lelkesedését 5.33 Viselkedjen természetesen : Úgy lépjen a hallgatóság elé mintha már rég várt volna erre a pillanatra, ne úgy mint 1 halálra ítélt. Ne támaszkodjon semminek, hangosan szólaljon meg, a gesztikulálás serkenteni fogja.Érzései őszinték lesznek ha őszintén viselkedik 5.4 Együttműködés a hallgatósággal : Sohase feledje, a hallgatóság minősítni önt ( itt is érvényesülnie kell a marketing szemléletnek. 5.41 A hallgatóság érdeklődése legyen a meghatározó : a

beszéd róluk szóljon, az őket érdeklődő dolgokról.Ne feledjük az emberek önzőek, adjunk segítséget a gondjaik megoldásához, céljaik eléréséhez. 5.42 Nyerje meg magának a hallgatóságot : ha nyíltan kritizálja őket, neheztelni fognak, ha néhány elismerő szót mond nekik, szívükre zárják. Legyen mindig őszinte, ha nem szolgálnak rá, ne dicsérje. 5.43 Azonosuljon a hallgatósággal : ha megtiszteltetésnek veszi hogy meghívták , köszönje meg. A kapcsolat-teremtés kiváló módja, ha vkit név szerint megemlít a hallgatóság soraiból ( kollegák megszólítás ) 5.44 Vonja be a hallgatóit az előadásba : a hallgatók figyelme megsorozható és oldottabbá teszi a hangulatot. Eszközök : kérdezés, szavaztatás, kézfelemelés stb 13 5.45 Szerénynek tüntesse fel saját szerepét : A rokonszenv kulcsa az ellentétben a hencegéssel ami végzetes lehet. A hallgatóság értékeli ha saját korlátait elismeri, feltéve ha azok

javítására törekszik. 5.5 Az előadásmód Az ember és a világ kapcsolatának négy meghatározó eleme van : mit csinálunk ? hogy nézünk ki ? mit mondunk ? és hogyan mondjuk ? 5.51 Ne legyen kishitű : a legnagyobb akadály a merevség ( fizikai, szellemi ) és a felnőttkori bezárkózás és időskori elbizonytalanodás. 5.52 Ne akarjon másokat utánozni : az egyéniség egyszeri és megismételhetetlen, engedjük érvényesülni. Az egyéniségünk a legdrágább kincs, ragaszkodjunk hozzá Ne akarja sémába kényszeríteni magát, őrizze egyediségét. 5.53 Társalogjon a hallgatósággal : mintha négyszemközt beszélgetnének, csak egy kicsit határozottabban. Válasszon ki néhány hallgatót az érdeklődőbbek közül és hozzájuk beszéljen. A hallgatók helyett is lehet kérdést feltenni és arra válaszolni, ez is megtöri az előadás monotonságát. 5.54 Szívvel- lélekkel beszéljen : nyíltság, lelkesedés őszinteség 5.55 Nonverbális eszközök

karbantartása : idővel kialakulnak rossz szokások ( vállvonogatás, értelmetlen szóismétlések, „kérem szépen” ) , a korral változhat hangmagasságunk, hangerőnk, beszéd-sebességünk. Ezek ellenőrzése és szükség szerinte helyesbítése fontos. 6. Nem verbális kommunikáció ( testbeszéd ) A közlemény a kommunikáció során verbális és nem verbális csatornákon jut el a befogadóhoz. Az utóbbi kiegészítője az előbbinek A nem verbális eszközök használatát szintén ösztönösen tanuljuk el környezetünktől illemtani szokásokkal és szabályokkal együtt. Igényes és helyes használatát tudatosítani kell. A látvány alapján kialakul véleményünk, összbenyomásunk, sokszor előítéletünk. 6.1 A külső megjelenés, ápolt, tiszta gondozott legyen ( haj,frizura,bajusz,szakáll arcbőr,kéz,köröm ) A test felépítés bizonyos értelemben lelki alkatra utalhat. Öltözködés : öltözet anyaga,színe, szabása, szemüveg, ékszer.

Protokoll szabályok a napszaknak megfelelően öltözetet, nyakkendőt írhatnak elő. Zakó levétele meleg idő esetén 6.4 Mozgás : testtartás, járás árulkodik a személyiségről és a testi-lelki állapotrólLehet szálfaegyenes görnyedt, magabiztos, határozott, szerény, alázatos, összeesett,fegyelmezett, kényelmes, feszes. A haladás módja : jár, lépdel, lejt, vonszolódik, csoszog, pattogva jár, bemasírozik. Az előadó állhat : egyenesen, kényelmesen, lezseren, alázatosan, magabiztosan, határozatlanul, tétován. Ülésmódok : egyenes derékkal figyelmet, fegyelmet tükröz, előre hajolás, asztalra könyöklés szintén jelentheti ezt. Ha székével előbbre ül és felső testével előbbre hajol társainál, agressziót figyelem magára terelést jelent. „kivonja magát a forgalomból „ az, aki erőteljesen 14 hátra dől, vagy asztalra könyökölve megtámasztja a fejét. Túlzott lezserséget, nemtörődömséget jelent ha vki

„szétdobott „ végtagokkal ül. Testhelyzet változtatás : keresztbe rakott lábak megcserélése, vagy bármilyen testhelyzet változtatás egy egy témakör lezárását jelenti.A test előre döntése érdeklődést beszédszándékot fejez ki, a hátradőlés pedig visszavonulást. Gesztusok : a testhez szorított mozdulatlan kéz félszegséget, a törzstől eltávolodó kinyíló, kitáruló kar oldottságot, nyitottságot jelent. A mellen összefont karok magabiztosságot, esetleg zárkózottságot, kidülledő mellkas esetén hatalmi erőt jelentenek. Kommunikációs távolság : bizalmas ( 15-45 cm ) személyes ( 46-120 cm ) társasági ( 120-360 cm ) nyilvános ( 360 cm felett ) 6.3 Gesztusok típusai : - érzelmi állapotot, megnyilvánulást kifejezők, viszonyulást mutatók ( nevetés ) - a beszéd ritmusát követők, a mondanivalót megvilágítók, erősítők, ellenpontozók. - valamit illusztrálók, jelképezők ( pantomim ) . irányítók, szabályozók .

szóbeli közlést helyettesítő, szó nélkül érthető gesztusok ( bólintás ) A gesztusok a beszédet kísérik, aláfestik, színezik, nyomatékot adnak a hangsúlynak, kiegészítik, dramatikusabbá teszik a beszédet, szünetet, cezúrákat, jelölnek. Gesztusokkal állítjuk meg mások beszédét, jelezzük ha még tovább kívánunk szólni vagy megakadályozzuk hogy szavunkba vágjanak, kézmozdulatokkal leköthetjük a figyelmet, vagy érthetőbbé tehetjük mondanivalónkat. Illusztrációs funkciók a pantomim jellegű kézmozgás mely képszerűbbé tesz, a megértést segíti. Direkt kommunikációval utasítást, felszólítást, parancsot adhatunk ( hívás, intés, leintés, elutasítás, kérés ) Leglényegesebbek az ujjak finom mozgása, melyekkel finom árnyalatok is kifejezhetők 6.4 A fej mozgása, a tekintet : fejünk rázásával tiltakozhatunk, csóválásával helytelenítünk, bólintással igenelünk, helyeselünk, ritmust, súlyt adhatunk

beszédünknek. Szemünk : tekintetünk jelzi, ha elbámultunk, elrévedtünk, elmerengtünk. Lehet csillogó, érdeklődő, kíváncsi, figyelmes, biztató, óvatos, komor, bánatos, bársonyos, áhítatos, szerelmes, hűséges, fátyolos, riadt, zavart, könyörgő, simogató, dicsérő, szúró, figyelmeztető, boldog stb. Ha az előadó a hallgatóság fölé néz, jelenthet lenézést, összpontosítást, félelmet. Az előadó teremtsen tekintet-kontaktust, válasszon ki két személyt a legfigyelmesebbekből és legközömbösebbet, legellenszenvesebbet, mert ő a legyőzendő ellenfél. Nem csak nézni, látni is kell a hallgatókat, venni a visszajelzéseket és reagálni azokra- Szuggerálni nem szabad, az visszatetszést szül. 6.5 A mimika : arcizmaink játéka, érzelmeink, önkéntelen kifejezője A mimika lehet finom, erős, groteszk, feltűnő. A beszéd aláfestését, hangsúlyozását szolgálja, esetenként helyettesíti a beszédet. Formái : kacsintás, szemrés

erő, csodálkozó nyitása, vagy összehúzása, a homlok és a szemkörnyék ráncolása,ajakba harapás stb. Zavaróak lehetnek : grimaszok, arcrángás, hunyorgás, pislogás. Az arcjáték belső derűt, belső nyugalmat tükrözzön, a mosoly természetes, ne merev legyen, a mimika soha ne jelezze a hallgatóság lenézését, lekezelését. 15 6.6 Tenyérgesztusok Nyíltság, becsületesség : mindkét kar széttárva kifelé nyitott tenyerekkel ( rossz gyerek hátra dugja a kezét, bűnös férj zsebre dugja a kezét ) Lehet-e ez a szándékos megtévesztés eszköze ? ( igen-nem ) Hatalmi eszköz : valakivel dobozt ki akarunk vitetni a szobából. - felfelé fordított tenyér ( utcai koldus ) alázatos, kérő, nem fenyegető gesztus. Nincs hierarchia. - Lefelé fordított tenyér a hatalmat érezteti, parancsként szolgál, ellenérzést szül egyenrangú feleknél parancsmegtagadással járhat. - Ökölbe zárult tenyér,, kinyújtott mutató ujjal jelképes

„bunkó” , mely engedelmességre kényszerít. 6.7 Kézfogás : mindig szíves fogadtatást jele - uralkodó és behódoló tenyérrel lefelé fordított kéz átveszi az irányítást. A tenyérrel felfelé fordított kéz behódol, két domináns egyén fog kezet, az satuszerű lesz, függőleges irányú tenyérszorítással. Uralkodó kézfogás, megfékezése csukló fogással, átveszi a dominanciát, Kesztyűs kézfogás kezdeményezése megbízhatóság, tisztesség benyomását kelti, de csak jó ismerős esetén célszerű alkalmazni „döglött hal” – kézfogás jellemgyengeség merev kar előre lendítés és ujjhegy markolása távol akarja tartani a partnerét csukló, könyök, váll megfogása érzelmek kifejezése. 6.8 Ülésrendek B1- sarokhelyzet B2- kooperatív h. B3- versengő- védekező B4- független h. B1- spontán, baráti beszélgetés, oldott állapot, sikeres üléshelyzet üzletkötőknek B2- azonos beállítottságú, egyformán gondolkodó

azonos feladaton dolgozóknak B3- alkalmas az alá- fölé rendelés éreztetése B4- nem kívánt kapcsolatot teremteni, közönyösséget fejez ki, ellenséges magatartásnak is tűnhet. Őszinte beszélgetésre nem alkalmas 6.9 Asztalformák Négyzet alakú versengő vagy védekező jellegű kapcsolatot teremt. Hierarchia Kerek asztal egyenlő hatalom és rang esetén meghitt, közvetlen légkört teremt. Befolyási sorrend: soha se üljünk az ajtónak háttal. 7. TÁRGYALÁS – ÉRTEKEZLETEK 7.1 Tárgyalás - üzleti ügy vagy politikai kérdés döntéshozatal szempontjából, 16 - el nem készíthető, de előkészíthető - zártkörű, egyenrangú felek között jön létre, - részei : tájékoztatás, megbeszélés, vita megegyezés, - fontos eleme az érvelés - formája : kereskedelmi,menendzser, üzletkötői 7.11 Tárgyalástechnika - helye a személyes eladásban ( marketing kommunikációsmátrix eleme) - megfelelő felvevővel, megfelelő időben és módon

kapcsolat létesítése eladás céljából - értékesítési folyamat  ügyfél, vitapartner azonosítása  felkészülés, info gyűjtés  megközelítés ( jó indulatú benyomás )  bemutatás, szemléltetés AIDA-formula  figyelemfelkeltés  érdeklődés elérése  vágyat ébresztése  üzletkötés  ellenérvek kezelése  lezárás ( megrendelés, összegzés )  utógondozás 7.12 A tárgyalás szakaszai : -felderítés - ajánlattétel - alku ( érvelés ) - megállapodás - ratifikálás 7.13 A hatékony tárgyalás feltételei - rövid nyitó szakasz a légkör megteremtésére az info-t hatékonyan bemutatni vagy „okosan” hallgatni stílusjegyek udvariasság, gyorsaság, pontosság, egyértelműség, tömörség, korrektség kölcsönösség elve ( partner sikerélményei ) lehergeléstől, elhamarkodott engedményektől tartózkodni kell, a siker a megfelelő érveléstől függ 7.14 Az érvelés a vita legfontosabb szakasza - meg

kell keresni a közös célokat, vagy a célokban a közös részeket érdekeket harmonizálni kell bizalmat kell megteremteni a meggyőzés folyamata  partner meghallgatása, megértése  saját gondolat kifejtése érvek rendszere  max felkészültség  partner iránti türelem 17 -  „beadagolás” képessége  kellő önkontroll  érvelés szintézise : tét, cél, partner, szituáció, múlt, kölcsönös érdek érvek előkészítéséhez kérdesek :  Mit akarok bizonyítani ?  Az érveknek van- bizonyíték értéke ?  Megingathatatlan tényeg vannak –e ?  Milyen ténytartalékaim vannak ?  Érvelésem gyenge pontjai ?  Melyek a titokban tartott érveim ?  Miben engedhetek ? 7.15 Érvelési technikák - indukció: egyénitől az általános felé dedukció : általánosból a következtet az egyenesre, ok-okozati következtetés: előnyök- hátrányok mérlegelése, vagy sok ok bizonyítja az okozatot ( gyakran spekulatív

lehet ) dialektikus érvelés : mozgás, dinamizmus és kreativitás jellemzi. Eltérő induló véleményeket közelítheti. Magyarázattal való érvelés  meghatározás  összehasonlítás  analógia  tényekkel érvelés 7.2 Értekezletek „ A vezetői értekezlet egy olyan sötét sikátor, amelybe „ csinos” ötleteket csábítanak azért hogy ott szép csöndben megfojtsák őket „ „ A legtöbb vezetői értekezleten olyan emberek vesznek részt, akiknek nincs idejük arra hogy részt vegyenek rajta, s egy olyan személy vezeti, aki szereti a dolgokat a maga módján intézni. „ „ A vezetői értekezlet olyan férfiak és nők csoportjából áll, akik perceket akarnak megspórolni, miközben órákat pazarolnak el. Mégis szükség van rá, mert nélkülözhetetlen a tudás és a gondolat cseréjének helye, megsokszorozza a teljesítményt ( az egész több mint a részek összege ) , és ez a problémamegoldás kiváló eszköze. 7.21 Funkciója : -

hírek, infók közlése, cseréje - eszmecsere, kérdésfeltétel -problémamegoldás -döntéshozatal 18 Létjogosultsága: ha van válasz arra a kérdésre hogy : „Mit szeretnénk megoldani ? 7.22 Típusai a, Beszámoló típus : a központi szereplő az infót adó személy, alaposan készüljön fel, gondoskodjon, szemléltető eszközökről, kényes kérdéseket is nyíltan és őszintén vessen fel, sohase hazudjon. b, Eszmecsere típusú : minél több nézőpont és ötlet legyen, a részvevőktől aktivitást követel, fontos a bizalmi légkör. c, Problémamegoldó típusú : a vezető írásban, röviden fogalmazza meg a problémát. Ismertessük az eddigi kísérleteket és eredményüket, közöljük a háttér infókat. Ismertessük a külső körülményeket és a korlátokat. Ismét fogalmazzuk meg a célt Válasszuk szét az okot és az okozatot. Az okozatról fölösleges vitát nyitni, mert ha azonosítjuk a problémával, csak tüneti kezeléshez jutunk.

Az okkal foglalkozzunk ( homeopátia ) Ezek után ötletbörze ( brain storming ) d, Döntéshozó típusú : az előbbihez hasonló, csak nagyobb a felelősség, a döntésnek következményei vannak. A döntéshozók feltétlen vegyenek részt az értekezleten 7.23 Előkészületek a, Téma tervezése : a napirend logikus legyen, első pontban határozzuk meg a célt. Vizsgáljuk meg, lesz-e elegendő idő a témák tárgyalására. Gyűjtsük össze az érveinket b, résztvevők : csak a legszükségesebb emberekből álljon c, hatékonyság tervezése : létszám, idő, irányítás d, időpont: a napszakon belül vitatott e, Környezet megtervezése ( ábrákat körözni ) f Meghívó : helyet, időpontot és napirendet tartalmazza. Kiküldetésével biztosítani kell a résztvevők felkészülését. 7.24 Értekezlet levezetése Érkezéskor és az induláskor a vezető magatartása meghatározó. Az ültetéssel szoktak taktikázni a pártolók a vezető mellet, az ellenzők

szétszórtan, a semlegesek a legtávolabb üljenek. A vezető sugározza, hogy a „főnök én vagyok, és pontosan tudom mit akarok „ Fontos a tématartás, az üresjáratok leállítása, a nehezen szólok szóra bírása - mindig ahhoz szóljunk, akitől akarunk vmit - ne tegyünk fel költői kérdéseket - mondjuk el,amit akarunk, de csak egyszer - legyünk konkrétak, fogalmazzunk tömören - mindig a témáról beszéljünk, - akkor is, ha kényelmetlen kérdésekről van szó, de tapintatosan, körültekintően 7.25 Nehéz emberek a, Uralkodó : nem lehet lelőni, csak az ő ötlete a jó. A többiek ellenvéleményével ellensúlyozható. Személyes harcba ne bocsátkozzunk, ne essünk neki, inkább gerjesszünk vitát. 19 b, Hallgatag : (terepszínű), kérjük ki a véleményt, ne hozzuk zavarba. c, Mókamester : mindig van aktuális vicce, finoman állítsuk el, ne gúnyolódjunk vele, ne támadjuk. d, Izgi : jól felkészült, de lámpaláza miatt hebeg.

Bátorítsuk, bólogassunk helyeseljünk metakommunikációval. Ne szakítsuk félbe, ne szóljunk közbe még segítő szándékkal se e, Bólintó : főnök szövege után azonnal helyesel, megismétli az elhangzottakat. Udvariasan fékezzük le, és adjuk át a szót másnak. Ne szégyenítsük meg f, Zűrös : nincs képben, hozzávetőleges fogalmai vannak csupán,de azt látványosan, tudálékosan adja elő, idegen szavakat és idézeteket használ. Kérdezzük meg, konkrétan mit akar mondani ? Felkérhetjük arra, hogy legközelebbre írásos előterjesztést tegyen. Ne vitatkozzunk vele 7.26 Befejezés Összefoglalás, az elvégezendő feladatok felsorolása felelősökkel, határidőkkel. 7.27 A vezetővel szembeni követelmény: - vállalja a vezetéssel járó felelősséget - szükséges önbizalom, és némi személyes vonzerő . jó ítélőképesség, tapintat, határozottság . keménység, de nem diktatórikus - nem szabad bátortalannak látszani. 20