Nyelvtanulás | Magyar » Gáspári László - Fejezetek a magyar nyelvtudomány történetéből

Fejezetek a magyar nyelvtudomány történetéből (Gáspári László) Piliscsaba, 2004. tavasz (Godzsa Anikó) TÉTELEK 1. A könyvméretű írásosságtól Sylvester Jánosig (a XV század vége – a XVI század eleje) 2. Sylvester János munkássága, igeragozása 3. Pesti Gábor, Dévai Bíró Mátyás, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter Az írott nyelv nyelvjárás fölötti változatának főbb jellemzői (a XVI. század) 4. Szenczi Molnár Albert nyelvtana (metaklazmusa, mondattana) 5. A nyelvtanok szerepe a nyelvi egységesülésben Geleji Katona István jelentősége (a XVII század) 6. A nyelvtanok szerepe a nyelvi egységesülésben Komáromi Csipkés György, Pereszlényi Pál, Kövesdi Pál, Tótfalusi Kis Miklós, Tsétsi János, Bél Mátyás 7. A fölvilágosodás A francia fölvilágosodás nyelvfilozófiája, Herder (a nyelv és a gondolkodás: közös eredet, párhuzamos fejlődés). A magyar fölvilágosodás főbb jellemzői, az irodalom kollektív

fejlődése (folyóiratok, hírlapok, társulások) 8. Révai Miklós és Verseghy Ferenc (vitájuk, műveik) 9. A szótárírás és a szókincs a fölvilágosodás korában Apáczai Csere János, Bertalanfi Pál, Molnár János, Rát Mátyás, Révai Miklós, Faludi Ferenc, Kalmár György, Barczafalvi Szabó Dávid, Verseghy Ferenc, Gyarmathi Sámuel 10. A nyelvújítás Kazinczy Ferenc, Teleki József 11. Az Akadémia szerepe a nyelvtudomány történetében Vörösmarty Mihály, Döbrentei Gábor, Hunfalvy Pál 12. A finnugor nyelvtudomány Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel 13. A finnugor nyelvtudomány Reguly Antal, Hunfalvy Pál, Budenz József, Szinnyei József, Munkácsi Bernát, Pápay József 2 KIDOLGOZOTT TÉTELEK I. A könyvméretű írásosságtól Sylvester Jánosig (a XV század vége – a XVI század eleje) Nyelvemlék: a mát megelőző időkből fönnmaradt írott (nyomtatott) forrás. nyelvemlék kéziratos nyelvemlék szórványemlék hazai külföldi -

mohamedán - bizánci, görög - nyugati, latin szövegemlék nyomtatott nyelvemlék a szó- és kifejezéskészlet emlékei korai (kis) kéziratos szójegyzék kódex világi tartalmú glossza nyomtatott szövegemlék világi vallásos a szó- és kifejezéskészlet nyomtatott emlékei nyomtatott szótár kéziratos szótár Általános jellemzők - jellegük • a magyar nyelvi anyag formája  szótárszerű  idegen (főleg latin) szövegbe ágyazott  szövegszerű  glossza jellegű • írásrendszere (nagyrészt latin)  rovásírásos  arab betűs  görög betűs  cirill betűs • az írásbeliség jellege  kézirat  nyomtatvány • tartalom és funkció  legkorábban: jogi, egyházi  reformációtól nő: szépirodalmi, tudományos, iskolai • változatok  eredeti: amit a szerző írt  másodlagos: másolat (pl. a legtöbb XV-XVI századi kódex) • a fölfedezés időpontja  1770: Pray György ismerteti a Halotti

Beszédet.  1922: az Ómagyar Mária-siralom fölfedezése.  1956: a Marosvásárhelyi Sorok fölfedezése. - keletkezési idejük • Általában arról az időről ad képet, amelyikben keletkezett. • meghatározás  A szerző maga adta meg az évszámot (pl. Birk-kódex, 1474)  Utalás a szövegben (pl. Pál uram betegségéről szerzett imádság, 1493)  Környezetében szereplő, meghatározott időpontú szövegek alapján.  Ortográfiai és paleográfiai jelleg. 1  Nyelvállapot.  Külső, közvetett kritériumok (papír, tinta, vízjel, kötés). • Minél régibb, annál kevesebb van belőle; két ok.  Az írásbeliség kisebb mértékű volt. 1 Írástípus; íráskép, elrendezés, központozás, forma, kapcsolási mód, ékezet. 3 szólásgyűjtemény nyomtatott szójegyzék -  Nagy az időbeli távolság, így nagyobb eséllyel semmisült meg vagy veszett el. helyhez kötésük (lokalizáció) • Lokalizáció: az egyes

nyelvemlékek területi-nyelvjárási hátterének földerítése. • külső, nyelvi anyagon kívüli érvek  Az író személye, nyelvi életrajza.  Az író születési helye, iskolái, későbbi tartózkodási helyei.  Hol íródott a nyelvemlék. • Belső, az emlék nyelvi anyagára támaszkodó érvek; mennyire illik bele a korabeli, és az azon a területen írott emlékek sorába. • A XVI. századtól a jól lokalizálható nyelvemlékek egyre szaporodnak Kéziratos nyelvemlékek Szórványemlékek - általános jellemzők • Szórványemlék: idegen nyelvű szövegbe elszórtan vagy tömegesebben beágyazva idegen elemeket tartalmaz (rendszerint tulajdonnevek, földrajzi nevek). • Keletkezési ok: az idegen szerző nem tudott vagy nem akart egyes elemeket lefordítani. • Köznév csak ritkán van köztük (pl. a szerző nem ismerte, de le kellett írnia) • A XI-XIV. század közt ez volt az uralkodó - külföldi • mohamedán forrás  Arab, perzsa

földrajzi művek.  Ez őrizte meg a magyart mint népnevet, illetve méltóságneveket (gyula, kündü).  Pl. Ibn Ruszta, Al-Gardízi, Al-Bakri • bizánci görög forrás  Konsztantinosz Porphyogennétosz: A Birodalom kormányzásáról (950-951). 2  Joannesz Kinnamosz: Epitomé (1180-1183). 3 • nyugati (főleg latin) forrás  Liutprand püspök történeti munkája.  Fuldai Évkönyvek. - hazai • oklevél (alapító-, adomány-, határjáró levél, tanúvallomás, bírói ítélet, végrendelet)  a tihanyi apátság alapítólevele  a dömösi prépostság adománylevele  Albeus-féle összeírás (a pannonhalmi bencések birtokai, szolgái) • hiteles helyről származó írás, amely nem oklevél  Váradi Regestrum  a váradi püspökség tizedjegyzéke • geszták, krónikák  Anonymus: Gesta Hungarōrum  Kézai Simon: Gesta Hungarōrum.  Bécsi Képes Krónika  Pozsonyi Krónika Kéziratos szövegemlékek - Szövegemlék:

magyar nyelven, összefüggő mondatokban hosszabb gondolatsort kifejező nyelvemlék. - Vendégszöveg: latin nyelvű szövegek közé beékelődött szövegemlék. - Anyakódex: a vendégszöveget tartalmazó latin kódex. - korai (kis szövegemlékek) 4 • Halotti Beszéd és Könyörgés (1192–95; Pray-kódex)  arisztotelészi hatást tükröz  keresztény jellegű szillogisztika  az első nyelvi és irodalmi szempontból is figyelmet érdemlő emlék  a nem és a faj szavunk itt fordul elő először 2 A magyarokat türköknek nevezi; Lebedia, Etelköz, Tisza, Maros, Levedi, Álmos, Árpád, Üllő, Kabar, Nyék, Megyer, Tarján, Jenő, gyula, vajda. 3 Ákos, Béla, László, Bács, Temes, Szerém, ispán, bán, úr. 4 Öt, nem nagy terjedelmű, vallásos tartalmú szövegemlék. 4 az egyetlen, amelynek a hangjelölése beleillik a maga korának kancelláriai gyakorlatába utóélete nagyon gazdag (pl. Márai, Kosztolányi) Könyörgés (monitio) van

hozzáfűzve Négyesy László  a mondatok épkézláb szerkezetűek, a latinnak nem szolgai utánzatai  igenévi szerkezetei a magyar nyelv öröklött szerkezeteiből valók  a szavak jelentése tartalmassá válik az egyházi nyelv képzeteivel  latin retorikai elemek  a komplex szemlélet egy jegyének külön nyelvi kiemelése („látjátok szümtükhel”)  figura etymologica (de háromszorozva: „halálnak halálával halsz”) • Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)  az első magyar vers  egy domonkos szerzetes írja egy latin himnusz alapján  a szöveg mentes a latinizmusoktól  alliterációi, rímei maguktól születnek  parataxis (mellérendelés) jellemzi • Gyulafehérvári Sorok (1310-1320) • Königsbergi Töredék és Szalagjai (1350 körül) • Marosvásárhelyi Sorok (1410 körül) XIV. századi emlékeink írása a XII századi állapotot tükrözi; következtetés: kell lennie egy olyan irodalmi emléksorozatnak, amely a

XII. században indul, és a XVI században is folytatódik Benkő Loránd véleménye: HB – KT és Sz – ÓMS – GyS kódexek • Kódex: nagyobb méretű, kézzel írott, többnyire vallásos tartalmú 5 mű. • A legtöbbet ferencesek és domonkosok írták; kis számban: pálos, premontrei, karthauzi.  ferences  Kazinczy-kódex (legendák)  Teleki-kódex (legendák)  Székelyudvarhelyi-kódex (elmélkedések a halálról)  Nádor-kódex (látomásirodalom)  Bod-kódex (verses imák és példák)  Winkler-kódex (verses imák és példák)  Lobkowitz-kódex (példák)  Tihanyi-kódex (példák)  Keszthelyi-kódex (himnuszok)  Nagyszombati-kódex (misztikus elmélkedések)  Lázár-kódex  domonkos  Cordines-kódex  Példák könyve  Horváth-kódex Ezeket Ráskai Lea másolja.  Domonkos-kódex  Margit-legenda  Thewrewk-kódex (Sövényházi Márta)  Érsekújvári-kódex (Sövényházi Márta)  Sándor-kódex 

premontrei  Lányi-kódex  Pozsonyi-kódex  pálos  Festetich-kódex (Kinizsiné Magyar Benigna imakönyve)  Czech-kódex (Kinizsiné Magyar Benigna imakönyve)  Peer-kódex (Csepelyi Simon imakönyve)  karthauzi: Érdy-kódex • példák  Jókai-kódex (1448; az első magyar nyelven írt könyv)  Huszita Biblia (Bécsi-, Müncheni- és Apor-kódex; Pécsi Tamás, Újlaki Bálint)     - 5 Bibliai részlet, imádság, himnusz, legenda, példázat, elmélkedés, szerzetesi szabályzat. 5 Birk-kódex (1474; Váci Pál domonkos) Guary-kódex (1492-95) Festetich-kódex (1493; Kinizsi Pálnénak) Czech-kódex (1513; Kinizsi Pálnénak) Gömöry-kódex (1516; Katalin, Tetemi Pál) Keszthelyi-kódex (1522; Velikei Gergely, Léka) Érdy-kódex (1524-27; Lövöld) Kulcsár-kódex (1539; Pápai Pál) A Ráskai Lea által másolt kódexek (Margit-legenda, Példák Könyve, Cornides-kódex, Domonkoskódex, Horváth-kódex)  Döbrentei-kódex (1508;

Halábori Dobos Bertalan)  Sövényházi Márta domonkos (Érsekújvári-kódex, Thewrewk-kódex) világi tárgyú szövegemlékek • Szabács viadala (1476 után; legrégibb eredetiben fönnmaradt históriás énekünk) • Bagonyai Ráolvasások (1488) • Soproni virágének (1490) • Orvosi könyv (1577; Lencsés György) • Konstantinápolyi felirat (Etei Székely Tamás) • Székely öröknaptár (Szamosközi István is fölhasználta)          - A szó- és kifejezéskészlet kéziratos emlékei - Glossza: az idegen (latin) szövegek egyes szavainak lapszélre vagy sorok közé írt magyar értelmezése. • Marginális glossza: a lapszélre írt jegyzet. • Interlineáris glossza: a sorok közé írt jegyzet. • Vatikáni, Leuveni, Mondseei, Marosvásárhelyi, Schlägli, Szalkai és Kolozsvári Glosszák. - Kéziratos szójegyzék (nomenclatura): tankönyv a latin nyelv oktatásához; a latin szavak fogalomkörök szerint csoportosítottak.

• Königsbergi Szójegyzék • Besztercei Szójegyzék • Rotenburgi János deák magyar nyelvmestere (1420 körül - Kéziratos szótár (vocabulārium): a szavak ábécérendben vannak. • Gyöngyösi Szótártöredék • Szamosközi István magyar-latin szótártöredéke. • Brassói Szótártöredék. A kódexek jelentősége - A középkori nyelvi egységesülés legfontosabb mozgatója a magyar nyelvű írásosság, melynek során lazulnak a latinhoz fűződő kötelékek, és nyelvünk egyre inkább saját eszközeiből meríti kifejezőeszközeit. - A fordítói tevékenység növeli a fogalmazás készségét, és több szempontból nivellálja a stílust. - Az írásbeliség a nyelv legfontosabb területén (hang- és alaktan) nem eredményezi egy viszonylag egységes nyelvváltozat kifejlődését. - Mégis vannak olyan jelenségek (elsősorban mondattani sajátosságok), amelyek kötelezővé válnak; ok: • Nyelvünk fordítási nyelv, amely így alárendelt

szerepű a fejlett szövegformákkal és tekintéllyel rendelkező latinnal szemben. • A fordítás útján erős a latin szövegformáló hatása, amely rögzít és általánossá tesz bizonyos mondatszerkesztési eljárásokat, stilisztikai jelenségeket. - A fordítás együtt jár a tudatos szóalkotással (képzés, összetétel, átviteles jelentés). • HB birságnap • ÓMS bútőr - Egyes szavak rendjét, viszonyítását, mondattá fűzését, előre- és hátrautalását, stilisztikai képleteket viszont készen kap; következmény: pl. az igeidők és igemódok használatában, a kettős kapcsolású birtokos jelzős szerkezetben számos latinizmus megőrződik. • igeidők: elsősorban a négy fő múlt idő  elbeszélő (praesens perfectum)  elmúlt eseményláncolat egyes láncszemeinek a kifejezése  pl. látá, láta  folyamatos (praeteritum imperfectum)  múltbeli folyamatos, befejezetlen cselekvés vagy állapot kifejezése  pl. lát vala 6

- - - -  befejezett (praesens perfectum)  a múltban befejezett cselekvés hatása a jelenben is érezhető  pl. látott  régmúlt (praeteritum perfectum)  olyan cselekvés vagy állapot kifejezése, amely egy másik múlthoz viszonyítva régibb (pl. Bécsi-kódex)  pl. látott vala A kódexekben az elbeszélő és a befejezett múlt (történeti idő) a leggyakoribb. A századfordulón, a nyugatosoknál keverednek a múlt idők, pl. Ady archaizált Ma (a köznyelvben is) a befejezett múlt az irányadó. • a jövő idő használata  -nd jeles (futurum perfectum); pl. látand  jelennel kifejezett; pl. lát  a fog segédigével kifejezett; pl. látni fog • igemódok: gyakori a föltételes mód használata a fölszólító helyett időhatározói és tárgyi mellékmondatokban; pl. Sándor-kódex: „meghagyák neki, hogy többet oda ne menne” • a kettős kapcsolású birtokos jelzős szerkezet használata • a számnévi jelző után használt

többes szám (hét fő bűnök) • stilisztikai képletek és sablonok  halmozás (a rajongás és a misztikus gyönyörűség kifejezője)  előszámlálás (a prédikációk alapformája)  fölsorolás (a jellemző párhuzamokat ragadja ki)  részletezés (a metonimikus szerkesztés első példája)  fokozás  antitézisek (pl. Székelyudvarhelyi-kódex)  paralelizmus • a tömörítés eszközei  szólások  közmondások  példabeszédek a könyvméretű írásosság korában létrejövő kiegyenlítődés jellemzői összefoglalva • idegen hatásra indul meg • szinte érintetlenül hagyja a hang- és alaktani jelenségeket • alig lép túl a frazeológia, a mondatszerkesztés és stilisztika területén a fordítási gyakorlat haszna • bonyolult gondolatok kifejezése • körmondatok használata • változatos érzelmek kifejezése • nyelvi szépség • föltűnik az anyanyelvi műveltség fontossága a mohácsi vész előtti

évtizedek • Az írott nyelv a hang- és alaktan területén is egységesülni kezd; pl. a családi helyragok (-nott, -nól, -ni) kiszorulnak az írott nyelvből, de nyelvjárási szinten megmaradnak. • Hiányoznak a kettőshangzók. Az egység iránti szándékot két központ éleszti föl. • a királyi udvar és a mellette működő kancellária (Mátyás művelt környezete már önmagában is csiszoltabb nyelvhasználatot igényel) • kolostori irodalom  kódexek: a hangtan terén nagy a változatosság (ahány író, annyi nyelvtípus)  az ö-ző kódexek száma aránytalanul magas 6  úgy tűnik, a kolostori könyvnyelv az egyre gyakoribb személyes és irodalmi érintkezések során kiegyenlítődésen megy keresztül az ö-ző formák javára A nyelvi kiegyenlítődést szolgáló tényezők a XVI. században - általános tényezők: politikai, társadalmi és művelődéstörténeti stb. - humanizmus • a mohácsi vész után is hat 6 Pedig az ö-ző

területek kerültek török uralom alá, és az itteni kódexek pusztultak a legnagyobb mértékben. 7 - • a folytonosság biztosítói: akik az első évtizedekben szerezték iskolázottságukat Laikus íródeákokból kialakul a világi értelmiségi réteg; ők különböző területeken tevékenykednek (pl. iskolamester, városi tisztviselő, ispán), de műveltségük nagyjából egységes Így az irodalmon kívüli írásbeliségben is meggyorsul az egységesülés reformáció • biblia- és zsoltárfordítások – a helyesírás szabályozása, a nyelvi jelenségek számbavétele • az ének műfajának a fölvirágzása • az első magyar nyelvű drámák megszületése • jelentős az iskolapolitika  gyakorlati és irodalmi célkitűzések  intézmények: Sárospatak, Debrecen, Tolna, Kolozsvár, Gyulafehérvár • a könyvnyomtatás meghonosítása  lehetővé teszi egyes művek széles körű elterjesztését  a mű a szerzőtől változtatás

nélkül juthat el a nyelvjárási olvasókhoz  a reformátor írók első nemzedéke még Krakkóban jelenteti meg a műveit  1536, Újsziget: az első magyar könyv kinyomtatása  1550, Kolozsvár: Hoffgreff György nyomdája, amelyet majd Heltai Gáspár tesz híressé  1561, Debrecen: Huszár Gál alapít nyomdát 8 II. Sylvester János munkássága, igeragozása Rudimenta Grammaticēs Donātī (Krakkó, 1527) - Hieronymus Victor nyomdájában jelenik meg. - Hegendorf Kristóf német humanista latin nyelvtanának háromnyelvű (német, lengyel és magyar) értelmezésekkel bővített változata. - Az első magyar nyelvtani jellegű munka. - Sylvester magyar értelmezései, hozzáadásai • ragozási sorok (névszó- és igeragozás) • nyelvtani szakkifejezések (négy, amelyeket ő alkotott 7)  tulajdonnév  köznév  magának álló név ’főnév’  mással álló név ’melléknév’ • egyéb nyelvtani jelenségek • összefüggő, nem

nyelvtani tárgyú magyar szöveg - A latin nyelv jelenségeinek a jobb megértésére közöl egy-egy paradigmát. 8 • az ablativus formánsa: a -ból/-ből és a -ról/-ről megjelenése • a -val/-vel v-je nem hasonul • részletesebben foglalkozik az igével  még nem tesz különbséget a határozott és az általános ragozás között  alanyi ragozás, E/2  az eredetileg ikes személyrag az iktelen sz-szel váltakozik  iktelen igék: az sz-ragot használja (tanítasz)  ikes igék, passzívum: az sz-ragot alkalmazza  fölszólító mód, E/2: van egy rövidebb és egy hosszabb változata; Sylvester csak a rövidebb alakot használja (szeress, olvass) – így közvetlenebb a fölszólítás  alanyi ragozás, T/1: unk/-ünk (Rudimenta) és önk/-ünk/-enk – A XVI. század végére az előbbi válik általánossá (a többi majd csak a XVII. században kodifikálódik)  a jövő idő kérdése  analitikus szerkesztésű: fog, -nd (ezek

toldalékértékűek)  ekkor alakul ki az összetett jövő idő, de Sylvester még nem ismeri, így a jelennel azonosítja  a jelennel magyarítja a jövőt, és alkalmazza az -nd jeles változatot is - hangtani sajátosságok • í-zés az é-vel szemben (pl. ílő ~ élő) – Heltai Gáspár hiányosságokat lát ebben • e-zés az ö-zés rovására (pl. felden ~ földön) Puerilium Colloquiōrum Fōrmulae (Krakkó, 1527) - Hieronymus Victor nyomdájában jelenik meg - gyermeki beszélgetések (egy latin beszélgetésgyűjteménynek 9 a német és lengyel tolmácsolatokkal ellátott változata) - nem nyelvtan(féle) - hosszú ideig a nyelvtanulás céljait szolgáló iskolai tankönyv, a tanulmányokat kezdő diákoknak - a beszélgetéseket latin nyelvű vígjátékíróktól (főleg Plautustól) vette a szerző - megfigyelhető Erasmus (Nyájas beszélgetések) hatása - kulcsjelenségek • az ablativusi -tól/-től zártabb formában jelenik meg (-túl/-tűl) Ezt majd

Szenczi Molnár Albert • a delativusi -ról/-ről zártabb formában jelenik meg (-rúl/-rűl) bővíti tovább. • az elativusi -ból/-ből megmarad • erős í-zés az é-vel szemben (pl. ijszaka ~ éjszaka) • e-zés az ö rovására (pl. keszenek ~ köszönök) • T/1-ű birtokos személyrag: -unk/-ünk alakban • T/3-ű birtokos személyrag: -ok/-ök/-ek, ill. -jok/-jök/-jek alakban (az -uk/-ük, ill -juk/-jük helyett) • alanyi ragozás, E/2: az l és sz használata szabályos; ikes alakban: az l-t használja 7 Ezek latin és német kifejezések tükörfordításai. Szavakkal megfogalmazott nyelvtani szabályokat még nem ad. 9 Ez egy nürnbergi iskolai rektor (Heyden Sebald) munkája. 8 9 • jövő idő: jelennel fordítja Grammatica Hungarolatina (keletkezése: 1536; megjelenése: 1539) - Sylvester saját nyomdájában (Újsziget) nyomtatja ki - Melanchton Fülöp hatását tükrözi - A fordítás két követelményt támaszt. • két nyelv ismeretét •

két nyelv tudományos összehasonlítását 10 - Sylvester szándéka vele • előtanulmány az Újszövetség-fordításához 11 • valódi tankönyv gyermekek részére 12 - Sylvester nyelvtanának a jellege • Szegedy Rezső (†1922) irodalomtörténész: egy holt nyelv grammatikája • Jancsó Benedek (†1930) történész, publicista véleménye: egy élő nyelv grammatikája • Horváth János (†1961) irodalomtörténész: a magyar nyelv vonalai rajzolódnak ki a latin palást alatt - jellegzetes humanista összehasonlító grammatika - részletesen leírja a latin és a magyar közti különbségeket • tárgyas és alanyi igeragozás megkülönböztetése 13 • névelő (jól használva nagy méltóságot ad az előadásnak) - a műszavak mellé magyarokat alkot, és ezzel lerakja a magyar nyelvű nyelvtani irodalom alapjait - lefordítja a latin terminusokat, vagy körülírja magyarul - anyanyelvünk sajátossága ellen való vétek a számnév után a jelzett

szót többesbe tenni - megtartja a hat latin esetet (Szenczi bevezet két új esetet, Verseghy pedig már húsz esetről beszél) Sylvester forrásai és egyéb fontos művei - források • Donatus–Priscianus-központú hagyomány • német humanista grammatikák (főleg Melanchton Fülöp) • Guarino • a latintanítás korábbi magyarországi hagyománya • Reuchlin héber grammatikája - egyéb fontos művei • Az olyan igékről való tanúság, melyek nem tulajdon jegyzésben vétetnek: utószó az Újszövetségfordításhoz (az első magyar nyelvű stilisztikai értekezés) • Az magyar nípnek, ki ezt olvassa (az első magyar nyelvű metrikus vers) - A Sylvester által használt í-ző nyelvjárás szokatlan, és pl. ezért nem állandósul 10 Az összehasonlító nyelvtudomány majd csak Sajnovics János művével indul, az 1770-es években. Ez Melanchton Fülöp hatását mutatja. 12 Sok héber és görög vonatkozása miatt azonban inkább iskolázott tanítók

forgathatták. 13 Szerinte az igeragozás a magyar és a héber korai rokonságára mutat. 11 10 III. Pesti Gábor, Dévai Bíró Mátyás, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter Az írott nyelv nyelvjárás fölötti változatának főbb jellemzői (a XVI század) A XVI. századi deákság szerepe - A nyomtatványok nagy része 1550-ig: í-ző; ennek oka: a szerzők egy vidékről származnak, és egyszerűen csak a saját nyelvjárásukon írnak. - Az í-ző nyelvjárású grammatikák, tankönyvek, Új Testamentum-fordítás azonban nem szabják meg irodalmi nyelvünk hangtani fejlődésének irányát. - A művek az í-zés következtében hangtanilag egységesek, helyesírásukban viszont nagymértékben különböznek - A korviszonyok miatt sem Sylvester, sem Dévai művének nincs számottevő hatása. - Az egyes szerzők a saját helyesírásukat követik, és egyre több az elszigetelt sajátosság. - A XVI. század második fele: egyre több a kiadvány, és ezzel a nyelvi

és helyesírási eltérések száma - Az í-zés eltűnik; helyette: ë-ző, e-ző és ö-ző nyelvjárások jelennek meg (bár eléggé keveredve). • Tinódi: nincs köznyelve. • Török Bálint: ö-zést hoz magával, de ez egyenetlen (szörzés, terek, igyökbe). • Balassi: a kézirata tanúsága szerint nem használ í-zést, bár a Radvánszky-kódex szerelmes versei ilyenek (ez valószínűleg a kódex másolójától származik). - Gyakori: a nyomdász vagy a korrektor a saját nyelvállapotának megfelelően formálja át a mű nyelvezetét. - Székely István: Világkrónika (Krakkó, 1559) • Bevezető sorainak nagy szerepe van a sokféleségben. • A régi székelyek nyelvét nyelvhelyességi normának tartja. - A nyelvi kiegyenlítődésben csak két nyomdász játszik pozitív szerepet. • Heltai Gáspár • Bornemisza Péter - A kor szellemi vezéreinek (pl. Sylvester, Pesti, Heltai) nyelvváltozatai nem válnak általánossá; munkásságuk viszont

elindítják azt az egységesítő folyamatot, amelyet a század világi értelmisége 14 juttat diadalra - Az írásbeliség föllendülése emeli az anyanyelv tekintélyét, ez pedig finomítja a stílust; pl. • az ö-ző Szegedi Lőrinc nyomtatott drámája (Theophania) az ö-zésnek csak kevés nyomát mutatja • az í-zve beszélő Báthori István írásaiban nem találunk í-ző alakokat - A levelek és hivatalos iratok egységesülése az irodalomban is megmutatkozik. • A következők művei nyelvi szempontból közel állnak egymáshoz: Baranyai Decsi János, Károlyi Péter, Telegdi Miklós, Monoszlai András. 15 • 1590, Vizsolyi Biblia: nagy erővel avatkozik be a nyelvfejlődésbe.  érthető, világos stílus  e-ző nyelv  egységes helyesírás  több szavát, szólását, közmondását a népnyelv is átveszi • 1607: Szenczi e-ző nyelvjárású zsoltárkönyve (főleg bizonyos alak- és mondattani formák, szavak és szólásmódok terjedését

segíti elő). - vizsgált nyelvváltozat: Gömör, Abaúj, Zemplén, Ung, Bereg, Szatmár, Szabolcs, Bihar, Kraszna, KrassóSzörény • Az itt uralkodó nyelvváltozat a mai írásbeliség közvetlen őse. • Normáiban az erdélyi kancellária gyakorlatához hasonlít. • főbb vonásai  elhárítja az í-zést 16, bár bizonyos helyeken megtartja  -ít képző  -ig rag  egytagú szavak  ű helyett: ő-zés (fő, bő)  ú helyett: ó-zás (ló)  többtagú szavak vége: az ű és az ú kerekedik fölül (háború, gyűrű)  tesz, lesz, vesz igék: a befejezett múlt időben a tött, lött, vött az irodalmi változat 17 14 Pl. tanítók, falusi jegyzők, udvarbírák, tőzsérek, kalmárok – összekötő kapcsok a népi tömegek és a humanizmus jeles képviselői közt. 15 Két utóbbi a katolikus egyházi irodalomban juttatja érvényre az e-ző nyelvjárást. 16 az északon, északkeleten és keleten honos nyelvjárásokkal szemben 11  a

tőszótagbeli ö-t és ü-t ö követi (az e helyett): földön (és nem földen)  -hoz/-hez/-höz és -szor/-szer/-ször: háromalakúak és ajakkerekítés szempontjából illeszkednek  -ból/-ből, -ról/-ről, -tól/-től : -búl/-bűl, -rúl/-rűl, -túl/-tűl: még nincs norma – mindegyik változat használatos, de a fejlődés az előbbiek felé közeledik  birtokos és igei személyragok: az -unk/-ünk változat válik normává  a kézzel-urammal típus háttérbe szorítja a kézvel-uramval típust  írott nyelv: megvan a -ban/-ben és a -ba/-be ragok szétválasztása  E/2, fölszólító mód, tárgyas ragozás: a taníts, tarts típus él  kötelezővé válik a szótagzáró l megtartása (volt, zöld) Pesti Gábor - A nyelvművelés, a stilisztika és a nyelvtan terén ő teszi az első lépéseket (Sylvester Jánossal). - 1536: Aesopus-fordítás; latin előszava 18: az anyanyelv finomítása és terjesztése kötelesség. - Pesti követője a

magyar nyelv tudatos irodalmi alkalmazásában Sylvester János. - Megjegyzése (Erasmus nyomán): a példázatos beszédmód az élet minden területén általános (Sylvester ezt a gondolatot viszi tovább, amikor ráébred, hogy a magyar népköltészet gyakori eleme a költői hasonlat). - Arisztotelész: a példa jellege • igaz (történeti példa) • kitalált  valószerű (parabola)  valószerűtlen (fabula) - hangtani sajátosságok • ü helyett i (zykseg) • ű helyett i vagy í (bynes) • ö helyett e (temlecz) • é helyett i (kernykbe) • a helyett o (gyorson) E példák között egyetlen tájszó sincs. 19 Dévai Bíró Mátyás - Ortographia Hungarica (1549; nyelvtanféle) • az első viszonylag egységes magyar helyesírási rendszer • kísérletet tesz az írott kép egységesítésére • szabályba foglalja a helyesírás alkalmazásának több esetét • lehetővé teszi az ejtésben eltérő magánhangzók vagylagos ejtésétű  u ~ o: lu >

lú vagy ló  ü ~ ö: ku > kű vagy kő - Dévai célja: a nép kezébe adni a Szentírást nemzeti nyelven. Heltai Gáspár - Nem magyar anyanyelvű. - Valószínűleg egy maga teremtette írott nyelvváltozatot használ (ennek alapján mások kéziratát is átdolgozza). - Kiadványai hatással vannak Bornemiszára; számos egyezés van köztük. • szó eleji u és v jelölése: v-vel • szó közepi u és v jelölése: u-val • szó közepi k jelölése: k-val • szóvégi k jelölése: c-vel • a c jelölése: tz • a cs jelölése: cz vagy ts - A XVI. század második fele: munkássága révén a széppróza eredeti színekkel gazdagodik - Művei a népies stílusban öltenek formát: a mesékben szólásokkal, közmondásokkal, humoros hasonlatokkal érvel a nép nyelvén. 20 17 Csak később terjednek el a tett, lett, vett (ősibb) alakok. Ez az előszó az első, magyar szerzőtől eredő, ismert stilisztikai értekezés, amely a parabola szerepéről és

használatáról szól. 19 A köznyelv és irodalmi nyelv megszilárdult normáira mutat: Balassinál, Zrínyinél és Gyöngyösinél egyformán ritkák a valódi tájszavak. 18 12 - Fogyatkozást lát Sylvester nyelvében; ennek okai: • Sylvester í-zése, amely Heltai nyelvjárásától távol áll • a zártabb magánhangzók gyakorisága A Károli-biblia és Szenczi Molnár Albert zsoltárkönyve az ő helyesírási gyakorlatát követi. Bornemisza Péter - Drámai stílusát a beszélt nyelvből alakítja ki. - Elektra: a XVI. századi drámairodalom csúcsa 20 A kornak két fő stílusváltozata van: egyházias és népies. 13 IV. Szenczi Molnár Albert nyelvtana (metaklazmusa, mondattana) Novae Grammaticae Ungaricae succinta methodō comprehensae et perspicuis exemplis illustratae librī duō - periódusok • első: Sylvester és Dévai Bíró Mátyás (a magyar helyesírás, nyelvtan, stilisztika és nyelvművelés alapjainak a lerakása) • második:

Szenczi Molnár Albert nyelvtana • harmadik: Geleji Katona István, Komáromi Csipkés György, Pereszlényi Pál, Kövesdi Pál, Misztótfalusi Kis Miklós és Tsétsi János nyelvtana - a Sylvester után következő jelentős nyelvtani munka 21 - megírás: 1607–1608 - megjelenés: 1610 - újdonsága és jelentősége • jobban függetlenedik a latintól, mint Sylvester • egy teljes könyvet szentel a mondattannak (ez az első magyar mondattani munka) • megfigyelései nagyon alaposak  pontos leírás a birtokos személyragozásról  pontos leírás a magánhangzó-protézisről (schola > i- /e-/oskola) - mindenhol több alakváltozatot közöl, de az esetek többségében az egyik alakváltozatot juttatja uralomra - összefoglalja és a norma rangjára emeli a Heltai rendszerén alapuló protestáns helyesírást - nem foglalkozik stilisztikai kérdésekkel - még nem ismeri föl az ikes ragozást, de íratlan normaként helyesen használja - műve kezdete: a

nyelvtan meghatározása; nyelvtan: a helyes beszéd tudománya - fölosztás • Dē Etymologiā  hangtan  sorra veszi a magán- és mássalhangzókat  a hangokat összehasonlítja a megfelelő héber, francia, olasz, lengyel és német hangokkal  figyelemre méltó megjegyzéseket tesz a hangképzésre vonatkozóan  helyesírás  szófajtan  ragozás, jelezés, képzés  metaklazmusok (hangalakzat, a szavak alakváltozatai): a görög természetfilozófiából vett műveletek alkalmazása a hangtani változatok leírásában  metatézis (transzmutáció); pl. kanál helyett kalán  protézis: a szó elejét bővíti az adjekción belül (pl. kettős igekötő: elkéviszem a béviszem helyett)  epentézis: a szó belsejét bővíti (pl. esztrág > eszterág)  szinkopé (detrakciós eljárás): a szó belsejéből hagy el elemet (pl. mondottam > mondtam)  paragogia: a szó végéhez illeszt elemet (pl. míg > míglen) • Dē Syntaxī 

két szervező elv  egyeztetés (convenientia)  vonzat (rectiō)  A beszéd megalkotása egybeszerkesztésének a módjára tanít.  Beszéd: a szavaknak az összefüggő, értelem kifejezése céljából való összeillesztése – ez a kompozíció az egyeztetés és a vonzat által valósul meg, illetve a distinctio22 által valósul meg. - a névszóragozás kulcsjelenségei • a -tól/-től ragpárt részesíti előnyben a -túl/-tűl ragpárral szemben • a -val/-vel már hasonul • T/1-ű birtokos személyrag: -unk/-ünk • T/3-ű: -ok/-ök/-ek és -jok/-jök/-jek (az -uk/-ük és -juk/-jük helyett 23) - az igeragozás kulcsjelenségei • alanyi ragozás: E/2, -ik végűek sz és T/1 -unk/-ünk 21 az első teljes, mondattannal is foglalkozó magyar nyelvtan. Ez az írásjelek helyes használatára utal. 23 Ezek csak a XIX. század végén válnak általánossá 22 14 - - • alanyi iktelen ragozás, fölszólító mód E/2: a rövidebb alak jelenik meg

(pl. kérj) forrásai • Pierre de la Ramée latin nyelvtana (Grammatica latina; 1559) • Ramée és Théodore de Bèze francia nyelvtana • német humanista grammatikák • Szenczi azt mondja, magyar grammatikával nem találkozott (vagyis: nem ismerte Sylvester munkáját) egyéb munkái: zsoltárfordítások és a Károli-féle biblia új kiadása Szenczi Károli örökét folytatja • az e-ző beszédmódot választja • mentes a táji szélsőségektől 15 V. A nyelvtanok szerepe a nyelvi egységesülésben Geleji Katona István jelentősége (a XVII század) - XVI. századi hatások (hangtani, alaktani kérdésekben) • latin grammatikák • héber grammatikák - XVI. század: fordulópont (nyelvtudomány, történelem, művelődéstörténet) • a humanizmus, a reformáció és a könyvnyomtatás hatása: előtérbe kerül a népnyelvi írásbeliség • a nyomtatás elterjedésének a hatása: előtérbe kerül a helyesírás és a nyelvi egységesülés számos

kérdése • a fordítások megnövekedésének a hatása: a nyelv bizonyos vonatkozásai (pl. hermeneutika, exegézis, stilisztika) előtérbe kerülnek - a korai grammatikák fejlődési fokai: a latin nyelvtantól (főleg Donatus) való függetlenedést jelentik • latin grammatikák glosszázása az anyanyelven (vagyis: terminusok lefordítása, példák adása) • kontrasztív grammatikák: a szerző rendszeres formában fejti ki a latin és az anyanyelv közt fönnálló különbségeket • teljesen önálló népnyelvi grammatikák 24 - Geleji Katona István: kálvinista hittudós, püspök. A német Sprachgesellschaft hatására olyan nyelvművelő mozgalmat indít el Erdélyben, amelyben már ott van egy magyar nyelvművelő társaság lehetősége. - Magyar Grammatikácska (1645; a Titkok titkához csatoltan jelenik meg) • elsősorban helyesírási és nyelvművelő jellegű • nem rendszeres nyelvtan, a gyakorlati használatra vonatkozó szempontjai mégis

föltárják nyelvünk számos új sajátosságát 25 • a szóelemző írásmódot támogatja (elsőként ő dolgozza ki ezt az elvet) • fontos megállapításai  kialakítja helyesírásunk fonematikus jellegét, amikor rendet teremt az i, az y és a j írásában  kijelenti, hogy az u és a v más hangot jelöl  a k hang két jele közül a saját gyakorlatában kirekeszti a c-t • stilisztikai jellegű megjegyzések  szemantikai összeférhetőség  a dolgok természetével egyező jelzőket kell adni, pl. rettenetes gonosz (nem pedig szörnyű szép, rettenetesen jó)  szót emel a pleonazmus 26 ellen  hangoztatja az érzelem jelentőségét • a nyelvalkotó kötelessége: új szavak létrehozása (jelentős szerepe van a szókincs bővítésében: intézet, hozomány, szép, fuvallat, adalék, versenyez) • egyéb megállapításai  rendszerezi a hasonulások és a toldalékolások írását (pl. kétség, imádság, vádolja, bánja)  alaktani,

nyelvhelyességi és stilisztikai megjegyzései általában a logikára épülnek; ez alapján tesz különbséget az úré és az úréi kifejezések között (a genitivusban álló szavak több birtok esetén többes számba kerülnek)  a többet jelentő számnév után a többes szám a helyes (pl. két emberek, három részeik)  a szenvedő értelmet az ige főnévi származékán is föl kell tüntetni (pl. emberek teremtetése és nem teremtése, megváltatás és nem megváltás) 24 A latin modelltől gyakorlatilag ezek sem tudtak elszakadni. Az egységesülést és a normalizálódást szolgálja. 26 pleonazmus: a stilisztikai cél nélküli ismétlés egyes jelenségei 25 16 VI. A nyelvtanok szerepe a nyelvi egységesülésben Komáromi Csipkés György, Pereszlényi Pál, Kövesdi Pál, Tótfalusi Kis Miklós, Tsétsi János, Bél Mátyás - Komáromi Csipkés György: Hungaria Illustrāta (1655) • tartalma: helyesírás és alaktan • önálló magyar

nyelvtan • függetlenebb a latintól, mint elődei • előszava: a nyelvtan megírásához főleg a birtokos személyragozáshoz kapcsolódó gondolatai adják az ötletet (ez héber hatást tükröz) • továbbépíti helyesírásunk fonematikus jellegét • az ő és az ű kivételével megvalósítja a hosszú magánhangzók jelölését • az -unk/-ünk, a -tól/-től, a -ról/-ről és a -ból/-ből is nyíltabb formában jelenik meg • amit elítél  tudatlanság a lassan helyett lasson-t használni, erősen helyett erősön-t  a -hoz/-hez/-höz rovására használt a -nál/-nél ragot • Szenczi Molnár örökét folytatja és Geleji Katona István gyakorlatát is követi - Pereszlényi Pál: Grammatica Linguae Ungaricae (1682) 27 • nála már kimutatható magyar elődei hatása (pl. Szenczi, Geleji Katona, Komáromi Csipkés) 28 • a második teljes, mondattant is tartalmazó magyar nyelvtan (az első: Szenczié) • sokat tesz a Káldi György által

létrehozott és a Pázmány Péter által szentesített helyesírás elterjesztéséért • fejlett stilisztikai tudata van (fölfigyel a nyelvi rétegek stílusára) - Kövesdi Pál nyelvtana: Elementa Linguae Hungaricae (1686) • a harmadik teljes nyelvtanunk (mondattan is van benne) • főleg Szenczi nyelvtanára támaszkodik • rövid, gyakorlati • nyelvjárásiasabb forma (a nyugati formát tükrözi) • néhány szóban jelentkezik az í-zés • a főnévi igenév képzője: -nyi • az ikes ragozást következetlenül használja • amit használ: -túl/-tűl, -búl/-bűl, -rúl/-rűl - Misztótfalusi Kis Miklós: Ratiōcinātiō dē Ortographiā (1697) • a szerző más művének (Apolōgia Bibliōrum) a harmadik könyve • jellege  elsősorban helyesírási elvei kifejtése  tartalmaz a hang- és alaktani állapotra is megjegyzéseket • nyelvtani tények alapos leírása (pl. k, g előtti veláris nazális képzése) • itt következik be a latintól való

teljes elszakadás (a latint úgy tekinti, mint egyetlen nyelvet a sok közül) • nyelvi tudatossága minden elődjénél nagyobb • rendezi a szóelemző és a kiejtés szerinti elv alkalmazását - Tsétsi János • műve: Observatiōnēs Ortographica Grammaticae (1708; helyesírási és grammatikai írás) • Pápai Páriz Ferenc szótárához kapcsolva jelenik meg • elsősorban helyesírási • másodsorban alaktani, hangtani és mondatszerkesztéssel kapcsolatos nyelvhelyességi szabályokat tartalmaz • ő juttatja diadalra Misztótfalusi helyesírási nézeteit • bevezeti a hosszú ő és ű jelölését 29 - Bél Mátyás • sajtó alá rendez egy Pázmány Péter által fordított Kempis-művet (Dē imitātiōne Christī) • a kevert nyelvű lakosság kölcsönös megértését szolgáló tankönyv- és nyelvtanirodalom fő képviselője • a magyarországi élő nyelvek nyelvtanaival a vándorló diákok nyelvismeretét igyekezett irodalmi fokra emelni 27

Pereszlényi az első ismert katolikus grammatikus. Különbség: a lábaik / kezeik-féle T/3-ű több birtokot jelentő alakok helyett a lábok, kezek alakot tanítja. 29 Létrehozza a maival lényegében egyező hangjelölést. 28 17 • Der ungarische Sprachmeister (1725): magyar nyelvtan németek számára VII. A fölvilágosodás A francia fölvilágosodás nyelvfilozófiája, Herder A magyar fölvilágosodás főbb jellemzői, az irodalom kollektív fejlődése (folyóiratok, hírlapok, társulások) - 1770-es évek (Bessenyei György föllépése) – 1795: ezen a korszakon a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás ellentéte húzódik végig. - 1770-es évek vége: a nyelv egyre inkább a figyelem középpontjába kerül (főleg nagyszámú írónk, költőnk, gondolkodónk, tudósunk, közéleti személyiségünk előtt); okok: • gondolkodástörténeti okok  a francia fölvilágosodás nyelvfilozófiája  a német romantika hatása  Főleg Herder

néplélek-fogalma, amely magába foglalja történeti nyelvszemléletét is.  Herder hangsúlyozza a nyelv és a gondolkodás egységét; föltevése: a kettőnek közös az eredete és párhuzamos a fejlődése.  Elképzelése: a különféle népek gondolatvilága és népi irodalma csak az eredeti nyelven érthető meg, és tanulmányozható.  empirizmus (John Locke); amit támogat:  a leíró hangtan fejlődése  a különböző nyelvek és a nyelvtani függetlenségek gondolata  racionalizmus (Descartes, kartéziánusok)  A Port Royal iskoláihoz kapcsolódó nyelvtanok megjelentetése révén érezteti hatását.  1637–1661: a Port Royal vallási és oktatási intézményeinek a működése  1660: a Port Royal nyelvtanával elindul az egyetemes nyelvtan (grammaire générale) 30  Kísérletet tesz rá, hogy a különféle nyelvek nyelvtanai mögött meghúzódó egyetemes nyelvtani elveket fölfedezzék (azokat az elveket, amelyek az ésszerű

gondolkodás nyomán létrejövő gondolatok közvetítésének az eszközeiként szolgálnak).  Az egyetemes nyelvtan és nyelvmozgalom a XVIII. századi Grammaire Raisonnée-ban (1758) érezteti a hatását.31  A Port Royal-i grammatika utáni nemzedék munkásságában a kartéziánus racionalizmus ötvöződik a locke-i empirizmussal.  kartéziánus racionalizmus: az egyetemes nyelvtan elvei érvényesülnek benne  empirizmus: a deduktív eljárással szemben a megfigyelés kap benne szerepet • társadalompolitikai ok: a magyar nyelvűség kérdése főleg II. József uralkodása alatt a nemzeti és a kulturális fölemelkedés kulcsmozzanatává válik - a művelődés programadója: Bessenyei György • Magyarság (Bécs, 1778): védi a magyar nyelv érdekeit • Magyar néző (Bécs, 1779): a változás szükségességét hirdeti • A holmi (1779) • Egy magyar társaság iránt való Jámbor Szándék (1781; megjelenés: 1790): a kultúrpolitikai programot

összegzi - fordulópontok, fejlemények • kialakul a bécsi magyar írók köre: Bessenyei, Barcsay Ábrahám, Báróczi Sándor • 1780, Pozsony: Magyar Hírmondó (szerk.: Rát Mátyás, Révai Miklós, Barczafalvi Szabó Dávid) • 1784: a Kassai Magyar Társaság megalakulása (Kazinczy, Baróti Szabó Dávid, Batsányi János) 32; folyóiratuk: Magyar Muséum • Péczeli József és a komáromi írók 33 társasága; 1789: Mindenes Gyűjtemény • 1789: Hadi és Más Nevezetes Történetek (Kerekes Sámuel és Görög Demeter szerk.) • a ’80-as évek vége: Győrött alakul írói társulás (három vezére: Révai Miklós, Rájnis József, Fábchich József) • 1790–1791: Orpheus (Kazinczy) • 1790–91-es országgyűlés  törvénybe iktatja a következőket  a magyar nyelv kötelező iskolai tanítása 30 A nyelvtannak egy általános elméletét fejtik ki a latin, a francia és más nyelvek nyomán. Ez lesz a forrása Gyarmathi Sámuel 1794-es

munkájának. 32 ide sorolhatók még: Ráday Gedeon, Verseghy Ferenc, Virág Benedek, Kreskay Imre, Szentjóbi Szabó László, Földi János, Báróczi Sándor, Barczafalvi Szabó Dávid, Orczy Lőrinc, Ányos Pál, Dayka Gábor, Barcsay Ábrahám, Gvadányi József 33 Mindszenty Sámuel, Perlaki Dávid, Illei János, Szekér Joákim, Döme Károly 31 18 -  magyar nyelvi és irodalmi tanszék állítása az egyetemen (1791)  a tanszéket Vályi András nyeri el, halála (1802) után Révai Miklós • 1791: Pesti Magyar Társaság (ennek a tagja Vályi András is) • 1793: az Erdélyi Magyar Népmívelő Társaság létrejötte (Aranka György) 34 • 1794–1795: Uránia (Kármán József, Pajor Gáspár, Schedius Lajos) • a tudomány intézményesülése Magyarországon  1802: a Nemzeti Múzeum alapítása (Széchényi Ferenc)  1830: az Akadémia alapítása  számos folyóirat megjelenése  1814: Erdélyi Muséum  1817: Tudományos Gyűjtemény •

fölbomlik a hagyományos literatúrafogalom  a nyelvre való reflexió (szűken vett nyelvtan) végleg elszakad a művészi tevékenységre való reflexiótól (irodalom, stilisztika, retorika)  a költőként és grammatikusként is működők (pl. Révai) tevékenysége már nem jelenik meg szerves egészben  megszűnik a nyelvészet eszközjellege a szűken értett nyelvtudomány két területre szorítkozik • grammatikaírás (1790-es évek: közel húsz grammatika)  Debreceni Grammatika (1795)  a Hadi és Más Nevezetes Történetek szerkesztői, Görög Demeter és Kerekes Sámuel írnak ki pályázatot (1789), erre készül 35  Földi János munkája  a kiadók megváltoztatják a mű neológ irányultságát, így az ortológia és a debreceni vaskalaposság szimbólumává válik  lényegében a debreceni írói tömörülés (Földi János, Fazekas Mihály, Szentgyörgyi József) szövegezi  Révai Miklós: Elaboratior Grammatica Hungarica (1803)

 Verseghy Ferenc  Neuverfasste Ungarische Sprachlehre (1805)  A tiszta magyarság (1805) • szótárírás (szókincs): Verseghy közread egy tervezetet ezekhez a munkálatokhoz (Proludium, 1793) 34 tagjai: Bánffy György, Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Rát Mátyás, Földi János, Édes Gergely, Horányi Elek, Schedius Lajos, Gyarmathi Sámuel, Budai Ézsaiás, Mészáros Ignác, Benkő Ferenc, Benkő József, Szentpáli István 35 Egy másik pályamű Gyarmathi Sámuel Okoskodva Tanító Magyar Nyelvmestere (1794). 19 VIII. Révai Miklós és Verseghy Ferenc (vitájuk, műveik) Verseghy és Révai vitája - alapvető fölfogásbeli különbség • Révai: a magyar nyelv virágkora a reformációban volt (normatív mérce: a múlt nyelve); amiből ezt látja: az ikes ragozás a XVII. századtól van leépülőben • Verseghy: a saját korában beszélt köznyelv a mérvadó - a vita legismertebb témái • ikes

ragozás  Révai nyelvtörténeti alapon teljesen vissza akarja állítani az ikes ragozást 36  Verseghy: az alaktani rendszer koherenciájára és az analógiára hivatkozva helytelennek tartja a logikátlanná vált ikes ragozást • jottista–ipszilonista kérdés: a j-vel kezdődő toldalékot tartalmazó szavakat fonetikusan vagy szóelemző módon kell-e leírni, ha a j palatalizációt okozva összeolvad a tő végső mássalhangzójával (láttya vagy látja)  Révai a HB-re hivatkozik: a j a toldalék része  Verseghy: a j-t bélyeghangnak (kötőhang) tekinti Mindkét kérdés Révai javára dől el – Kazinczy Ferenc tekintélye alapján. 37 Révai Miklós - Nyelvtudományi rendszerét a ’90-es években dolgozza ki, de munkáit csak egy évtizeddel később tudja kiadni. Ok (Planum): egy átfogó normatív nyelvtan megírásához nagyszabású előmunkálatokat és anyaggyűjtést tervez - Helyesírási rendszere: Geleji Katona István alapján

(etimologikus, jottista és református helyesírás elvei), amelyet Misztótfalusi megfoszt a túlzásoktól, majd Tsétsi János továbbfejleszt. - A héber nyelvrokonság híve. 38 - művei • Antiqvitātēs (1803): magyar irodalmi régiségek • Elaboratior Grammatica Hungarica (1803) – Verseghy ezt (a fogságából) két művében támadja  Neuverfasste Ungarische Sprachlehre (1805)  A tiszta magyarság (1805) Verseghy bírálatainak a megjelenése után Révai valóságos hadjáratot indít (tartalmi és személyes sértésekkel): két vitairatot ad ki (álnéven), majd valódi tanítványa, Horvát István is kiad egy vitairatot (Boldogréti Víg László álnéven). • A magyar szép toll (az első magyar nyelvű stilisztikai kézikönyv)  fő forrása: Johann Christoph Adelung műve (1785, Berlin) – részben lefordítja, részben átdolgozza  a kézirat első ismertetője: Velledits Lajos (szerinte Révai csak ebben foglalkozik a nyelvújítással) 

Révai azonban több művében is szól a nyelvújításról, amelyet fontosnak tart, de az erőszakos újításokat elítéli.  a stilisztika kibontakozása  A stilisztikák szerepét a XVIII. század közepéig a retorikák töltik be  A stilisztika csak a XVIII. század második felében kezd önállósulni  A kezdeményezők sokat merítenek a retorikából (elsősorban: római retorikai irodalomból; pl. Cicero, Quintilianus).  Révai magyar forrása: Szenthe Pál (ő az első, aki a latin retorikák legfontosabb tételeit megszólaltatja magyarul)  Révai átveszi tőle a műszavai nagy részét.  Különbség: Szenthe főleg bibliai, vallási példákat használ, Révai magyar íróktól (Faludi Ferenc, Pécsi Lukács, Pázmány Péter, Telegdi Miklós) és Cicerótól.  A mű bizonyos szempontból túlnő a stilisztikán (Révai egész nyelvészeti rendszere foglalatát adja); egyéb témák:  a nyelvek kialakulása  az északi és a napkeleti

nyelvekkel való rokonság 36 Pl. kijelentő mód, jelen idő, E/3, ikes igék: mindig ikesen kell ragozni őket (pl én vonzódnám, vonzódám; ő vonzódnék, vonzódék) 37 Révai azon javaslatai, amelyeket Kazinczy nem támogatott, feledésbe merültek. 38 Ez az eszme már régi: Sylvester János, Geleji Katona, Komáromi Csipkés György, Pereszlényi Pál, Tsétsi János, Beregszászi Nagy Pál, Verseghy Ferenc. 20 -  nyelvtörténeti fejtegetések Révai újdonsága • Elsőként képviselte következetesen a történeti szemléletet a nyelv vizsgálatában (Schlegel és Grimm előtt). • Módszeresen földolgozta a magyar nyelvemlékeket. 39 • A nyelvemlékekben föllelhető, történetileg összefüggő alakok közt időrendi és oksági viszonyokat állított föl. • Elsősorban azon formák történetét vizsgálja, amelyek szerepet játszanak nyelvművelő törekvéseiben (pl. az ikes ragozást igen, a melléknévfokozást nem kutatja) • A

nyelvváltozásban visszafordítható romlást lát. • Nyelvtani szemléletére rányomja bélyegét a kor latinos és héberes hagyománya. Verseghy Ferenc - Természetesnek veszi, hogy a nyelv változik. - A nyelvi változásokat életciklusokban tekinti. • reformáció: ifjúkor • saját kora: érett férfikor - nyelvfölfogása • A kultúra hordozásának és elterjesztésének a legfőbb eszköze, hogy legyen nyelvtan és szótár. • Mivel a nyelv folyamatosan változik, a nyelvtannak és a szótárnak az aktuálisan beszélt köznyelven kell alapulnia. - művei • Proludium (Pest, 1793)  első nyelvészeti munkája  a megírás oka: az 1790–1791-es országgyűlés kezdeményezte mozgalom a magyar nyelvhasználat ügyében  alapjai az alcím szerint  Johann Christoph Adelung  a keleti nyelvek szelleme  a tiszai nyelvjárás  az erdélyi nyelvjárás  három fejezet  A magyar nyelv általában mint nyelv 40  A magyar mint keleti nyelv 

A magyar mint nemzeti nyelv (három nyelvjárást különböztet meg: tiszai, dunai, erdélyi)  Névszóragozás: a latin mintájú kevés esetű ragozásról áttér a magyarnak sokkal jobban megfelelő sokesetű névszóragozási rendszerre.  Igeragozás: a magyar igeragozási rendszert nem lehet a latin rendszerbe erőltetni, mert így olyan igealakok is föltűnnek, amelyek a köznyelvben soha nem fordultak elő.  Az ikes ragozást a nyelvszokás alapján veti el.  1795: Révai megtámadja, miután megismeri a Debreceni Grammatikát (Verseghyben látja fő ellenlábasát); amit itt ír:  Először idézi a régiséget mint irányadó elvet.  Kimondja a szenvedő igealak és az ikes ige szabályosságainak az összefüggését.  A helyesírás kérdését csak érinti. • A brünni szótári gyűjtés  Kufstein, Graz: a foglyok még nem foglalkozhattak szellemi munkával.  Brünn: a foglyok hozathatnak könyveket; Verseghy elhozatja Pápai Páriz Ferenc

szótárát és több más nyelvészeti munkát.  Verseghy mintegy hatszáz oldalt ír tele nyelvészeti jegyzetekkel; ezekről elsőként Gáldi László ad hírt a fönti címmel.  Ez az anyag azonban nem egy szótár előmunkálataihoz tartozik, mint azt Gáldi vélte, hanem egy újfajta nyelvtan szintaxis részének az előzménye. Ezért ezt az anyagot brünni nyelvtani jegyzeteknek kell neveznünk • Neuverfasste Ungarische Sprachlehre (1805) 39 Ezek jegyzékét a régi nyomtatványokéval együtt Sándor István adta ki (1791–1803). Itt a magyar nyelvtudomány történetében elsőként definiálja a nyelvet: nyelven azokat az artikuláris hangokat értjük, amelyek segítségével gondolatokat közölhetünk más emberekkel. 40 21 Alaktani rész: a korábban megállapított húsz esetet tizenötre szállítja le. Főnévragozás: tisztázza a genitivus valódi ragját (rámutat, hogy az -é nem lehet a genitivus ragja). Elveti a Révai által védett ikes

ragozást. A -lak/-lek személyragos alakot a határozott ragozás paradigmái közt helyezi el (a grammatikusok addig meg sem említik, ha pedig igen, a határozatlan ragozáshoz sorolják). • A tiszta magyarság (1805)  A Sprachlehre elméleti alapvetése.  Elveti a régi írók tekintélyét.  A mai helyesírásban nem lehet a régi nyelvre támaszkodni, mert a nyelv állandóan változik. • Analyticae Institutiōnum Linguae Hungaricae (1816–1817); ami helyet kap benne:  grammatika  nyelvfilozófia  nyelvművelési kérdések  retorika  poétika  stilisztika • Magyar Grammatika avvagy Nyelvtudomány (1818) Grammatikai munkásságában a Grammaire raisonnée elveit követi, hogy megszabaduljon a magyar nyelv leírásában a latin nyelvtani minták uralkodó befolyásától.     - 22 IX. A szótárírás és a szókincs a fölvilágosodás korában Apáczai Csere János, Bertalanfi Pál, Molnár János, Rát Mátyás, Révai

Miklós, Faludi Ferenc, Kalmár György, Barczafalvi Szabó Dávid, Verseghy Ferenc, Gyarmathi Sámuel - szótárírás, szókincs • A fölvilágosult reformáció másik központi kérdése. • a szókincs gazdagítása • Programadó Bessenyei Jámbor szándéka. • A nyelvújítás tulajdonképpen a szaktudományok terminológiájának a magyarításával kezdődik (ez az irány Kazinczy föllépéséig megmarad). • Szótárírás a nyelvújítás előtt: Verseghy Ferenc Proludium c. munkája, amely bevezetés a magyar nyelv törvényeibe, a szótárírás három szakaszát jelöli ki.  a magyar nyelv etimológiai és filológiai szótárának a kidolgozása (ez a magyar nyelv értelmező szótára lett volna)  12 szakszótár programja és tervezete  a magyar nyelv egyetemes szótárának a kidolgozása • Gyarmathi Sámuel: Vocabulārium (1816)  Érintkezik a nyelvújítási mozgalommal.  Pályázatra íródik.  nyelvhasonlító etimológiai szótár 

függeléke székely tájszógyűjteményt tartalmaz - szótárírás • a szótárirodalom történetéről: két alapvető monográfia  Melich János (a kezdetektől Pápai Páriz Ferenc szótáráig)  Gáldi László (a XVIII. század hetvenes éveitől a XIX század negyvenes éveiig) • 1711–1772: nincs elemezve (a hanyatlás korszakának könyvelték el) • a jezsuiták szótári kiadványairól néhányan írnak  Sándor István  Pápay Sámuel  Toldy Ferenc • Jambressich András szótára (latin–horvát)  nem egyszerű Pápai Páriz-követő  fő forrása: Kirsch  létrejöttében fontos szerepet játszik az illírizmus XVIII. századi mozgalma  célja: jezsuita rendtársa szótárának a kiegészítése  több olyan szócikke van, amely pápai Páriznál nem szerepel, Szenczi Molnárnál viszont igen  jelentősége: egyes magyar szavak és kifejezések nála fordulnak elő először (pl. szalonka, névkönyv)  a szótárban

találhatók verses értelmezések (a címszó jelentését latin idézettel szemlélteti, ezt pedig horvát, illetve ritkábban német és magyar nyelvű versekben értelmezi)  Márton József háromnyelvű szótárainak az előfutára - A szókincsfejlesztéssel már Geleji Katona István is foglalkozik (elve: a tudatos szóalkotás az írónak nemcsak joga, de kötelessége is). - nyelvújítás • Tulajdonképpen a szaktudományok terminológiájának a magyarításával kezdődött. • A folyamat megindulása: XVII. század, Apáczai Csere János (ő a bölcselet, a mennyiségtan és a mértan területén vezeti be a magyarnyelvűséget). • XVIII. század: már nagyon sokan foglalkoznak a tudományok anyanyelven való tanításával és művelésével - Faludi Ferenc • jezsuita tankönyv • főleg szépirodalmi fordításain keresztül hat • ő értelmezi először a HB-et • szavai: hitel, otthonosság, vélemény, sütemény, álomkép, búcsúszó, nyelvbotlás,

napirend, zsebóra, nyelvjárás • újszerűen kapcsol össze igét és igekötőt: félreáll, lebecsül, leszoktat • nyelvében Pázmányt követi, és lényegesen kevesebb nyugatias vonást őriz, mint a dunántúli Csuzy Zsigmond • stílusát a társalgási nyelvből és a népnyelvből alakítja ki • közmondásokat és jelzős főneveket gyűjt 23 fölismeri a népköltészet irodalmi szerepét (ebben megelőzi Herdert) sajátosságok  -ít képző: csak ritka kivétellel -ét (pl. áméttó)  az -ú és -ű következetesen hosszú  a főnévi igenév képzője -ni (a -nyi helyett)  a -búl/-bűl váltakozik a -ból/-ből-lel • nyugati hatások  í helyett i áll: hir, hivek  az intervokális s kettőződik: gyalázatosson  az á utáni szótag a-ja helyett o: társok  gyakran elmarad a labiális illeszkedés: tüzhez Bertalanfi Pál (jezsuita tankönyv): földrajzi és egyéb műszavak (egyenlítő, cseppkő, gyümölcsösít) Molnár János

(tankönyvek, enciklopédikus munkák; nagy hatással van Révaira és Rát Mátyásra): ásvány, sarkcsillag, folyadék, nyelvújítás Adámi Mihály és Kalmár György: sajátosságuk a gyökelvonás (mezítelen > mez) nagy szóújító még: Baróti Szabó Dávid és Dugonics András (ősmagyar nevek, illetve névalkotások: Etelka, Jolánka) Apáczai Csere János • Megveti a filozófia, a mennyiségtan és a mértan műnyelvének az alapjait. • Tőle származik arány, középpont, számláló, nevező vagy osztó kifejezésünk. Kalmár György (nyelvtudós, költő) • tudatos nyelvújító • kortársai ítélete kedvezőtlen  Kazinczy „kiaszott fejű”-nek tartja (bár a művét nem érti)  Rájnis és Gyarmathi Sámuel is elítéli, bár ők a Prodromust értve olvassák • ő dolgozza ki az elvonás elméletét • műve: Prodromus ’előfutár’  az első kísérlet az összehasonlító hangtan terén  föllelhetők benne szótárterve nyomai

 megjelenése után csak kb. 150 évvel indul meg iránta az érdeklődés  1912: Gombocz Zoltán megjegyzése  Pápay József: új megvilágításba helyezi a művet (az első kísérlet az összehasonlító hangtan terén)  Tolnai Vilmos: méltatja a szerző nyelvújításban betöltött szerepét  Körmöczi László kutatása: a korabeli európai tudományosság nagyon komolyan vette Kalmárt  Papp Ferenc cikke (1958): Kalmár szentpétervári tartózkodásáról ír  Kelemen József (1958): beszámol Kalmár szótártervéről, és a szótártöredék nyomairól 41  Benkő Loránd monográfiája: a mű ezzel kap helyet a nyelvtanirodalom történetében  Vértes O. András monográfiája: a mű első részét elemzi (Kalmár György fonetikai nézetei címmel) – Kalmár általános fonetikát ad, de a magyar hangokat állítja a középpontba  Weöres Sándor: az irodalomtörténet számára fedezi föl Kalmárt (1976, 1977) Rát Mátyás (a Magyar

Hírmondó első szerkesztője) • óvatos újító • az új fogalmak kifejezésére idegenből kell venni a szavakat, vagy a dolog mivoltához alkalmazott új szólásokkal kell élnünk • sokat ad stílusa magyarosságára • szót emel az idegenszerűségek ellen • pl. kötet, népesség, közgyűlés, újságíró Révai Miklós • a szó valódi értelmében nem nyelvújító, bár alkot új szavakat • főleg Rát elveit követi • nagy érdeme: az élőbeszéd grammatikáját történeti módszerrel vizsgálja Barczafalvi Szabó Dávid (a Magyar Hírmondó harmadik szerkesztője) • tudósításai 1785-től jelennek meg • túlfűtött lelkesedés jellemzi, rengeteg új szót hoz létre (képzés, összevonás, szórövidítés); pl. tünemény, előzmény, bajnok, ifjonc, tábornok, taps, ábra, torz, belváros, naptár, külföld, láthatár • • - - - - 41 E tervről Kalmárnak több írása is tanúskodik: Prodromus, egy Mária Teréziát dicsőítő

ének, több hirdetés a Magyar Hírmondóban. 24 sok szava hamar elhal, pl. a hónapok nevei: zúzoros, enyheges, olvamos, nyilonos, zöldönös, termenes, halászonos, hévenes, gyümölcsönös, mustonos, gémberes, fagyláros • hozzá hasonlóan szélsőséges újító: Wándza Mihály (színész, színigazgató, színműíró) Verseghy Ferenc Gyarmathi Sámuel • - 25 X. A nyelvújítás Kazinczy Ferenc, Teleki József - nyelvújítás • Tulajdonképpen a szaktudományok terminológiájának a magyarításával kezdődött. • A folyamat megindulása: XVII. század, Apáczai Csere János (ő a bölcselet, a mennyiségtan és a mértan területén vezeti be a magyarnyelvűséget). • XVIII. század: már sokan foglalkoznak a tudományok anyanyelven való tanításával és művelésével  Faludi Ferenc (jezsuita tankönyv; főleg szépirodalmi fordításain keresztül hat)  Bertalanfi Pál (jezsuita tankönyv)  Molnár János (tankönyvek, enciklopédikus

munkák; nagy hatással van Révaira és Rát Mátyásra)  Adámi Mihály és Kalmár György: sajátosságuk a gyökelvonás (mezítelen > mez)  nagy szóújító még: Baróti Szabó Dávid és Dugonics András • Magyar Hírmondó (1780–1788)  az első magyar hírlap; ezzel a nyelvújítás eredményei közkinccsé válhatnak  első szerkesztői: Rát Mátyás, Barczafalvi Szabó Dávid és Révai Miklós • A mozgalom Kazinczynak a börtönből való szabadulása után (1801 júniusa) irodalmi fordulatot vesz. - egyéb újítások • botanika: Csokonai néhány javaslata, Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel (Magyar füvészkönyv: szakkifejezések, virágnevek; pl. nőszirom, gólyahír, iringó) • kémia, hadtudomány, gazdaságtan: Kováts Mihály, Farkasfalvi Farkas Ferenc, Kisszántói Pethe Ferenc, Fábchich József - a törekvéseket Kazinczy fogja össze, és színrelépésével megindulnak a nyelvújítás csatái - nyelvújítási harc: az 1810-es

években a Kazinczy körüli események • kezdete  Árkádia-pör (1806–1807) 42  Magyar régiségek és ritkaságok (1808; a sorozat első kötete, amely folytatás nélkül marad, és amelyben még Kazinczy a támadó)  Dayka és Báróczi életrajza: Kazinczy kifejti nyelvújító elveit  Tövisek és virágok (1811), illetve egy episztola Vitkovicshoz (1811): az igazi harc kezdete • a harc első vitairatai  Mondolat (1813; a paródia végleges szövegét Somogyi Gedeon Veszprém megyei esküdt írta) – az ortológia első komoly válasza  Felelet a Mondolatra (1815; Kölcsey Ferenc és Szemere Pál gúnyirata) Ezek valamilyen formában az egész magyar értelmiséget bevonják a vitába.  az ortológia hívei  Kisfaludy Sándor  Pázmándi Horvát Endre  Verseghy Ferenc  Sipos József (Ó és Uj magyar – erre maga Kazinczy felel)  a neológia hívei  Kazinczy Ferenc  Vitkovics Mihály  Horvát István  Szemere Pál 

Kölcsey Ferenc  Fáy András • lezárása  Teleki József (1817–1818): A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és új szólásmódok által43 – fölsorolja a tökéletes nyelv tulajdonságait (bizonyítja, hogy nem létezik egyetemes nyelvideál)  bőség (a szókincs kellő nagysága és árnyaltsága)  határozottság (a kétértelmű szavak hiánya)  rövidség  tisztaság (az idegen elemektől való legnagyobb szabadság)  regulásság (a nyelvtani szabályok nagy hatókörrel rendelkezzenek)  szép hangzás  Orthologus és Neologus (1819) 42 Kazinczy Csokonai sírjára egy rövid szöveget javasolt, melynek utolsó szavai: „Árkádiában éltem én is.” A debreceniek megsértődtek, hiába magyarázta Kazinczy, hogy Árkádia nem a szamárlegelőt, hanem a költészet honát jelenti. 43 A Marczibányi-bizottság pályázatára; Teleki József az Akadémia első elnöke volt. 26 A résztvevőket hagyományosan ortológusokra és

neológusokra osztják föl, de mindkét tábor célja a szókincs gazdagítása; általános ellenvetések:  Kis János: még a legzseniálisabb költőnek sincs joga magát a nyelv fölé helyezni  Pázmándi H. Endre: a nyelvet belső erők alapján kell megújítani, nem idegen mintákkal  Beregszászi Nagy Pál: kizárólag az analógiára támaszkodva, az etimológia nélkül nem szabad szavakat gyártani pályázatok: a századelő legfontosabb közművelődési cselekményei; pl. Kultsár István pályázata (1804, Magyar Kurír; téma: a magyar nyelv kiművelésének kérdése) • díjazzák Kis János (evangélikus püspök, költő, műfordító, Kazinczy híve) nyelvészeti munkáját 44: A magyar nyelvnek mostani állapotjáról, kiműveltetése módjairól, eszközeiről (1806), amely tárgyalja a nyelv absztrakciós képességét, szórendje természetességét, tömörségét, változatosságát • Kazinczy is egy pályázatra alkotja meg a szellem és az

egyetem szavakat (Kazinczynál föltűnik a német filozófus, nyelvész és esztéta, Jenisch hatása, aki a tökéletes nyelv eszméjét képviseli – Jenisch egyébként Kis Jánosra is hat) Kazinczy álláspontja: a szépíró jogai (rajta keresztül nem a francia, hanem a német irány az uralkodó 45) • eltávolodni a köznép nyelvétől • idegen szavakat átvenni • szavakat rövidíteni, szavakat megváltoztatni • szavakat újfajta szerkezetbe helyezni • szavakat teremteni • általában érdeklődik a tájszavak iránt • szóalkotásai  kaliba, lóca, körtvély, pitvar  szabályos képzés: egyesület, füzet, szobrász, szellem  elvonás: enyhül > enyhe, dölyfös > dölyf, lakmározik > lakoma  összetétel: álarc, dicsvágy, évszak, részvét  elavult szavak fölelevenítése: hölgy, rege, vándor, verseny • Kazinczy saját irányzatát kiegyenlítődésnek (szinkretizmus) nevezi. a nyelvújítás módszereinek az

összefoglalása • az írásbeliség és bizonyos vidékek tájnyelvi szavainak általánossá tétele; pl. betyár, csalit, folyondár, hulla, inda, kagyló, pata, repkény, róna, sajnos, szikár • a népnyelvi szavak gyakran új jelentéssel kerülnek be az irodalom nyelvébe; pl. páholy ’szénatartó rekesz’, pongyola ’lompos, rendetlen’ • régi, elavult szavak fölújítása; pl. aggastyán, bakó, hölgy, iker, szobor, vihar – itt is módosulhat a szó eredeti jelentése, pl. agy ’koponya’, börtön ’hóhér’ • ősi személynevek elterjedése; pl. Álmos, Árpád, Béla, Előd, Emese, Enikő, Géza, Gyula, Jenő, Lehel, Levente, Zoltán, Zsolt • a neveket néha idegen nevek magyar változataként használják; pl. Béla ~ Albert, Gyula ~ Julius • régi magyar helynevek közszóvá tétele; pl. Újlak, Széplak > lak • idegen szavak magyarosítása; pl. latin balaena > bálna, francia pilier > pillér; Koppenhága > Kappanhágó •

leggyakoribb: szóképzés  deverbális és denominális képzők fölcserélése; pl. okmány, eszmény  kedvelt igeképzők: hízeleg, társalog; borong; fagyaszt; lázít  kedvelt névszóképzők: bántalom, érzelem; művész; élmény, hagyomány; ásvány; árnyalat, füzet; folyékony; hallgatag  fölelevenített képző: uracs, hordár, adag, hatály, engedély, nyitány, termény, illem, szólam  határozószók, névutók továbbképzése; pl. újráz, utánoz, fellebbez • gyakori: elvonás (ok: rövidségre törekvés); pl. szláv ábráz > ábra • összetétel  sok kifogástalan (jelzős, határozós, tárgyas): búskomor, folyóirat, helyesírás, hullócsillag, rendőr  német mintát követők  főnévi és melléknévi határozós: bérkocsi, sétabot, szemüveg, zsebkönyv, szívbeteg, jogerős  az előtag puszta igető: fegyház, fekhely, jármű, mértan, röpirat, raktár  a melléknévi jelzős szerkezetet főnévi előtagú

összetétel helyettesíti: gyümölcskosár, tintaüveg • - - - 44 Befogadó jellegű és saját erőforrásaira támaszkodó bővíthetőségük alapján osztályozza a nyelveket. Tárgyalja a nyelv absztrakciós készségét, szórendje természetességét, tömörségét és változatosságát (Jenisch alapján). 45 A nyelv épségének nem egy diktatórikus akadémia a letéteményese, amely kötelezhet mindenkit a normák betartására, hanem a német romantika zsenielméletének a szellemében a költő. 27  megcsonkított szavak összevonása  cső + orr > csőr  csíp + eszköz > csipesz  híg + anyag > higany  könnyű + elméjű > könnyelmű  levegő + ég > lég  talp + alj > talaj  elvonás meglevő összetételekből  napkelet > kelet  napnyugat > nyugat  zenebona > zene  nádorispán > nádor  tükörszavak: álláspont, benyomás, előszeretet, ellenszenv 28 XI. Az Akadémia szerepe a

nyelvtudomány történetében Vörösmarty Mihály, Döbrentei Gábor, Hunfalvy Pál - fontos az Akadémia szerepe a nyelvújításban (a nyelvújítási harcok, viták szerves folytatása; alapítása: 1825; működése kezdete: 1830) • A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai (1832) • Magyar tájszótár (1838) • A magyar szókötés főbb szabályai (1843) • A magyar nyelv rendszere (1843) • Magyar nyelv szótára (1862–1874; Czuczor Gergely és Fogarasi János szerk.) • Magyar nyelvtörténeti szótár (1888; Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond szerk.) • 1829–1848: rengeteg szótár jelenik meg  szakszótárak, német–magyar és magyar–német zsebszótár  a nyelvtudományi bizottság elnöke: Hunfalvy Pál  a szótárak szerkesztőbizottsága: Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc, Bugát Pál, Bajza József • Bugát Pál: Szócsíntan (1857); Bugát nevéhez főleg a természettudományi és az orvosi nyelv eltorzítása fűződik

(néhány erőszakolt alkotása megmarad: csipesz, adat, hőmérséklet, ideg, ízület, közérzet, légcső) - fontos a Kisfaludy Társaság (1836) szerepe, amely költői pályadíjakat tűz ki - egyéb kiadványok • Táncsics Mihály: A magyar nyelv (1831) • Dankovszky Gergely: Magyar Szófejtő Szótár (1833) • 1838–1849: régi magyar nyelvemlékek (Döbrentei Gábor szerkesztésében) • Szvorényi József: Magyar ékes szókötés (1846; stilisztikai jellegű munka) • Riedl Szende: Magyar hangtan (1859) • 1874-től a Nyelvemléktár (Volf György szerkesztésében) • Toldy Ferenc kódexkiadásai, illetve a régi magyar grammatikusok első kiadása • Brassai Sámuel  A magyar mondat (1860–63)  A magyar bővített mondat (1870) - folyóiratok, lapok • 1805–1828: Kultsár István révén a magyar sajtó központja Pestre kerül (Hazai Tudósítások, 1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások) • 1814–1818: Erdélyi Muséum (Döbrentei Gábor)

• 1817–1844: Tudományos Gyűjtemény (Fejér György, Thaisz András stb.; havonta jelenik meg) • 1821–1832: Aurora (Kisfaludy Sándor; a polgári jellegű nemzeti irodalom képviselője) • 1831–1836: Kritikai Lapok (Bajza József) • 1837–1843: Athenaeum (Vörösmarty, Bajza, Toldy) • 1841: Kossuth Pesti Hírlapjának az indulása – óriási a politikai szerepe és a nyelvi hatása • 1843–1848: Honderű (Petrichevich Horváth Lázár; divatlap) • 1844–1848: Életképek (Frankenburg Adolf; divatlap) - Magyar Nyelvészet • 1856–1861 • Hunfalvy Pál folyóirata • 1862-től Nyelvtudományi Közlemények címmel létezik - Magyar Nyelvőr • 1872-ben induló folyóirat • szerkesztője: Szarvas Gábor (1870-es évek: fölújítja az ortológus–neológus vitát); vezető még: Simonyi Zsigmond és Volf György • létrejötte oka: a függetlenedő hírlapírás elsősorban német mintákat követ, illetve németes a gazdasági és a hivatalos élet

nyelve; ez a nyelvromlás hívja életre a századvégi ortológiát, amelynek folyóirata a Magyar Nyelvőr • fő célja: a nyelvújítás „vadhajtásainak a lenyesegetése” (Szarvas szerint a magyar nyelv akkori szánalmas állapotának oka a nyelvújítás; felelőssé teszik Kazinczyt, és kétségbe vonják a reformkor eredményeit) • a minden területre kiterjedő mozgalom az irodalom nyelvét alig érinti (ez inkább Arany példáját követve fejlődik) 29 a folyóirat nagy érdeme: a tudományok nyelvét visszaszorítja az írott nyelv kialakult normáiba, és ezzel az Arany-féle nyelvi eszményt állítja ideálul • 1896-tól Simonyi Zsigmond szerkeszti • 1919-től Balassa József szerkeszti Vörösmarty Mihály szerepe • a kor kiemelkedő szelleme; középutat járó, tudatos újító • megteremti a romantikus irodalmi névdivatot (Tünde, Elemér, Csilla) • szavait főleg a régi vagy a népi nyelvből meríti • az MTA nyelvtudományi osztályának

a tagja • a szótárak szerkesztőbizottságának a tagja • Toldy Ferenccel közösen: a magyar helyesírás első akadémiai szabályzata (A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai 1832). • A magyar nyelv rendszere (1834; bővítve: 1846): társszerkesztő és munkatárs • Magyar Tájszótár (1838): szerkesztőbizottsági tag • Toldyt és őt bízzák meg az akadémiai nagyszótár szerkesztési elvének a kidolgozásával Nemzeti üggyé válik a magyar nyelvű színjátszás. • Az Akadémia az eredeti drámákra évi száz arany jutalmat tűz ki. • Főleg Vörösmartynál kibontakozik az igényes színikritika. Pest-Buda kisvárosból irodalmi és politikai központtá válik. Vajda Péter a prózavers első művelője, illetve nyelvtaníró. Kunoss Endre a nyelvújítás szavait népszerűsíti. 1849-re a kor nyelvét a főbb változások maradandóan egységesítik, és a fontos tényezők hatására (Pest, Akadémia, Kisfaludy Társaság, írói

körök, folyóiratok, hírlapok, színházak, egyetem) kialakul a beszélt magyar köznyelv is. a reformkor hangtani sajátosságai • az ö-ző, í-ző, l-ező forma végleg eltűnik • állásfoglalás a -ból/-ből, -tól/-től, -ról/-ről mellett, de még nem ritkák a zártabb formák sem (a korszak végére viszont általánosan elterjednek a nyíltabb formák) • -stul/-stül: a hivatalos állásfoglalás a hosszú mgh-s formák mellett dönt (sőt Szvorényi: -stól/-stől) • a kezét-fejét típus még keveredik a kezit-fejit típussal • vegyes a lesz egyes alakjainak a használata • az elbeszélő múlt leve alakját fölváltja a lőn • az ö javára csökken az e terhelése (tekéletes ~ tökéletes) • az i ~ ü váltakozása szórványos (siker ~ süker, idő ~ üdő) a reformkor alaktani jellemzői • rövidülés az egyszerejtés által (édesden) • melléknevek, melléknévi igenevek főnevesítése) • az ajtó-ajtaja mintájára föléled a

valamikor szabályos bimbaja, bölcseje tőalak • E/3-ű birtokos személyrag: a j nélküli alak lényegesen gyakoribb (kínai, fürtei) • az írásbeliség általában kerüli a tárgyrag kettőzését • az idősb, magasb-féle fokozott melléknevek választékosnak, régiesnek számítanak • - - - 30 XII. A finnugor nyelvtudomány Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel - a magyar nyelv történetére és rokonságára vonatkozó vizsgálatok indító okai • a német romantika múlt felé fordulása • a nyelvek rokonságának, illetve családfába rendezhetőségének a gondolata - a magyar és a többi finnugor nyelv rokonságának már a középkor óta volt hagyománya; akik összefüggésbe hozták a magyart az obi-ugor nyelvekkel, a cseremisszel, a lappal vagy a finnel: • Piccolomini (a későbbi II. Pius pápa) • Stiernhielm • Rudbeck • Strahlenberg • Leibniz • Fogel - akik Magyarországon véleményt nyilvánítanak: inkább a keleti (először a

héber, majd a szittya, török) rokonságot részesítik előnyben • Sylvester János • Geleji Katona István - Sajnovics János: Dēmōnstrātiō Idiōma Ungarōrum et Lappōnum idem esse • Sajnovics 1768-ban Norvégiába utazik, ahol Hell Miksa biztatására tanulmányozni kezdi a lapp nyelvet. • Eredményeit bemutatja a Királyi Dán Tudóstársaságban, majd kinyomtatja itt, később pedig Nagyszombatban. • jelentősége  világos fogalma van a nyelvek történeti eltávolodásának folyamatáról  az összehasonlító munkát igen nagy anyagon és nagy alapossággal végzik • az általa bizonyítékként fölhozott nyelvtani egyezések  a nyelvtani nem hiánya  a középfok -b jele  a többes szám -k jele  a számnév utáni egyes szám  a névmások egyezése  igeragozás  birtokos személyragozás • az elmélet fogadtatása  Magyarország  Az elméletet csak kevesen veszik komolyan.  Pray György (a magyar történetírás

megalapítója)  Decsy Sámuel (a Magyar Kurír szerkesztője)  Az elutasítás erőteljesebb (pl. Beregszászi Nagy Pál németül is válaszol rá): elutasítják a lapp– magyar rokonság gondolatát, és kitartanak a „napkeleti” nyelvrokonság elmélete mellett.  a panlangvista Kalmár György a magyar nyelvet páratlan szépségűnek, és más nyelvekkel összehasonlíthatatlannak tartja  Beregszászi Nagy Pál: a magyar a héberrel, arabbal, a perzsával és főleg a törökkel rokonítja  Külföldi tudósok: nagy elismeréssel fogadják (tanulmányát dánul, majd latinul is kiadják).  Koppenhága (a nagy tekintélyű Schlözer, a finn Porthan és Öhring svéd szótáríró méltatása)  Bécs (sok főúr ebéddel tiszteli meg) • A mű megjelenése után Sajnovics elhallgat. Egyesek (pl Pápay József, Zsirai Miklós) ezt azzal magyarázták, hogy a sok bírálat nagyon lesújtotta az érzékeny lelkű szerzőt Éder: figyelembe kell venni az

időrendet.  Beregszászi Nagy Pál csak a ’90-es években lép föl (előadása: 1795; könyve: 1796).  Kalmár György: a Prodromus 1770-ben jelent meg, vagyis Sajnovics művével egy időben, tehát nem vele szállt szembe.  Ekkriban még nem voltak számottevő hazai nyelvészek (Farkas János és Klein Efraim nem jelentős).  A jelentős nyelvészek csak a ’90-es években lépnek föl (pl. Révai, Verseghy, Gyarmathi, Sándor István).  Nincs irodalmi visszhang sem; az egyetlen, ami eljuthatott Sajnovicshoz, az Molnár János verse, és ez pozitív hangvételű. 31 A szerző elhallgatásának valódi oka: Sajnovics elsősorban csillagász és matematikus volt, így miután megoldotta a Hell Miksa és a rend megbízásából kapott föladatot, nem akart többé nyelvészettel foglalkozni. • a Dēmōnstrātiō valódi utóélete  Az 1770-es évek első felére az elismerés jellemző.  Palma kisebb jelentőségű műve  Pray nagyszabású műve 

Az első ellenséges hang: Barcsay Ábrahám 1777-es írása; a továbbiak: Orczy csatlakozik Barcsayhoz.  Bessenyei: Magyarország törvényes állása (1804)  Beregszászi Nagy Pál  Budai Ézsaiás  Erőltetettnek tartja Sajnovics szóhasonlításait.  Kihasználja a mű gyöngéjét, azt, hogy Sajnovics csak szótárak és nyelvtanok alapján dolgozott, élőnyelvi anyagot nem használt föl.  Kazinczy Ferenc: hogy nem fogadja el a finnugor rokonságot, az már az Ortológus és neológus c. tanulmányából is kitűnik  1830-as évek: föllép Kállay Ferenc, aki a finnugor rokonság eszméjét a hivatalos nyelvtudomány köreiben meghonosítja. • a Dēmōnstrātiō nagyszombati kiadása  nagy a zűrzavar (ok: a címlapról nem lehet megállapítani az évet)  Petrik Géza bibliográfiája: a 3. kötet nem említ évszámot, az 5 az 1770-et  Pallas és Révai Nagy Lexikona: 1770  Magyar Irodalmi Lexikon (Ványi Ferenc szerk., 1926): 1771–1772

 Magyar Irodalmi Lexikon (Benedek Marcell szerk.): 1771–1772  Magyar Életrajzi Lexikon: 1772  Új Magyar Irodalmi Lexikon (Péter László szerk.): 1772  az 1770-es évszám  a finnugor nyelvészek honosítják meg  1971: Vértes O. András megkérdőjelezi  A Dēmōnstrātiō szövege, illetve Sajnovics és Hell Miksa egy-egy levele alapján: a megjelenés valódi időpontja 1771 februárja és márciusa közt. Gyarmathi Sámuel • 1794: a magyart még a „napkeleti” nyelvek közé sorolja. • Göttingenben találkozik a finnugor nyelvekkel foglalkozó Schlözerrel, és az ő hatására föladja a keleti elméletet. • Kutatómunkáját csak könyvekre támaszkodva végzi. • Affinitās linguae Hungaricae cum linguīs fennicae originis grammatice dēmōnstrāta (Göttingen, 1799); ez a mű két szempontból különbözik Sajnovicsétól  a szóegyezéseknek alárendelt szerepet tulajdonít a nyelvtani egyezésekkel szemben  a finnen és a lappon

kívül más nyelveket is bevon a vizsgálódásba (észt, votják, cseremisz, vogul, zürjén, mordvin, permják és szamojéd nyelvek)  A függelékben a magyar–török rokonságot egyértelműen elutasítja, a hasonlóságokat átvételnek tulajdonítja. • Okoskodva Tanító Magyar Nyelvmester  Gyarmathinak magasabb fokú képzettsége csak az orvostudományban volt; kérdés: hogyan tudott Gyarmathi ilyen terjedelmes, részletes és nyelvelméletileg megalapozott munkát elkészíteni aránylag rövid idő alatt.  Gáldi László: a mű mintája az 1759-es Grammaire générale (szövegegyeztetései azonban nem meggyőzőek).  A mű valódi forrása: egy Halléban megjelent, német szöveggel kísért francia grammatika (Verseghy művének is ez volt a forrása). Gyarmathi a mű második kiadását használja, erre utal az is, hogy a nyelvtan hármas fölosztását követi.  első rész: kimondás és helyesírás (tanítás a betűkről és a hangokról) 

második rész: a beszéd nyolc része, eredetvevés, etimológia (tanítás a szavak elosztásáról és természetéről)  harmadik rész: a szavak egybeszerkesztése (szintaxis) Magyarországon egyedül Révai Miklós veszi komolyan az új elméletet. • - - 32 XIII. A finnugor nyelvtudomány Reguly Antal, Hunfalvy Pál, Budenz József, Szinnyei József, Munkácsi Bernát, Pápay József - Reguly Antal • Ő a következő, aki a magyarországi finnugor nyelvtudományért érdemben tud tenni. • 1839: Finnországba megy, ahol finnül és lappul tanul. • 1841: Oroszországban az ottani finnugor népeket és azok nyelvét tanulmányozza. • 1847-ig rengeteg nyelvi, néprajzi, földrajzi adatot gyűjt az Urál vidékén. • Számos finnugor nyelvről ő hozott elsőként megbízható és jelentős mennyiségű adatot (pl. vogul és osztják, amelyekről Regulynak köszönhetően bizonyosodott be, hogy ezek a magyar nyelv legközelebbi rokonai). - Hunfalvy Pál •

Reguly tanítványa, aki elvégzi Reguly anyagának a földolgozását. • Jelentősek saját kutatásai. • Neki köszönhető, hogy Magyarország a finnugor nyelvtudomány nagyhatalmává vált. • Folyóiratot is alapít (Magyar Nyelvészet, 1856–1862). - Budenz József • Hunfalvy az ő kezébe teszi le a finnugor nyelvészet ügyét; az ő hatására a magyar nyelvet először a finnség és a törökség közt helyezi el. • A német Budenz Göttingenben tanul (klasszikafilológia, indogermanisztika, keleti nyelvek), tanára Theodor Benfey. • Munkássága első évtizedében alapos török összehasonlító kutatásokat végez, mégpedig a Reguly hagyatékában található csuvas anyag alapján, figyelembe veszi a mordvin és a cseremisz anyagot, illetve foglalkozik a csagatáj és az üzbég nyelvvel is. • Lassan megváltozik a véleménye, és a finnugor rokonság elmélete felé hajlik. A fordulat egyértelművé válása: Magyar és finn-ugor nyelvekbeli

szóegyezések (1867–68). • Ír egy összehasonlító szójegyzéket (ez 858 tőszóegyezést tartalmaz). • 1868: a budapesti egyetemen a magyar–ugor összehasonlító nyelvészet magántanára lesz. • Az 1870-es évektől kutatja a szókészletet. • 1872: önálló altaji összehasonlító nyelvészeti tanszéket állít föl. • 1873–1881: Magyar–ugor összehasonlító szótár, amely 996 tőszó rokonnyelvi megfeleléseit tartalmazza. • Ennek befejezése után a történeti-összehasonlító morfológia felé fordul, elkezdi földolgozni az ismert finnugor nyelvek teljes alaktanát, de csak az ige- és névszóképzés vizsgálatát tudja elvégezni (Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana, 1884). • Kiújul a török–ugor háború.  Vámbéry Ármin két írást is megjelentet.  egy 1869-es cikk  A magyarok eredete (1882; Vámbéry fő műve)  A cikkre Budenz a Nyelvtudományi Közleményekben felel (1871), a könyvre 1883–84-ben.  A vita

végül Budenzék javára dől el, mivel a finnugor nyelvészet ekkor már eléggé megalapozott és kidolgozott. - Szinnyei József • A történeti-összehasonlító nyelvészet Budenzet követő nemzedékének nagy alakja (ő örökli tőle a tanszéket). • Kutatásai középpontja: a magyar és a finnugor hang- és alaktan. • Tankönyveivel sokat tett az iskolai nyelvtanoktatás korszerűsítéséért. • művei  Magyar nyelvhasonlítás (1896)  Magyar tájszótár (1901) - más kiemelkedő alakok • Riedl Szende: a prágai egyetem magyar tanszékének a professzora • Munkácsi Bernát (nyelvész, etnológus)  amivel foglalkozik: összehasonlító nyelvészet, az őstörténet és a néprajz  a magyarok közül ő folytatta Reguly Antal munkáját (ő fejti meg Reguly vogul anyagát)  1885-től a helyszínen is tanulmányozza a népeket és a nyelveket (votják, csuvas, vogul)  összeállít egy vogul népköltészeti gyűjteményt 33 • Pápay

József  a magyar nyelvtudomány és az összehasonlító finnugor nyelvészet tanára  Sikerül megfejtenie Reguly osztják szövegeit (az 1898–1899-es expedíció alapján, amelynek során az osztjákok földjén járt). 34 XIV. A századforduló és a XX század első fele - a nyelvészet Magyarországon is alapvetően újgrammatikus irányultságú; két vonulat: • empirikus–történeti • pszichologista - fő kutatási terület: a magyar nyelv története; a két legtöbbet művelt terület: • történeti hang- és alaktan • szó- és névtörténet - Csak kevés munka íródott, de ezek a legjobb európai nyelvészet színvonalán álltak. - Simonyi Zsigmond • a századforduló magyar nyelvtudományának legkiemelkedőbb alakja • Magyarországon ő honosítja meg az újgrammatikus elméletet • indogermanisztikai és romanisztikai képzettségét külföldön szerzi (Lipcse, Berlin, Párizs) • 1879: egyetemi magántanár • 1880: a magyar

nyelvészeti tanszéket helyettes tanárként vezeti • 1889: a magyar nyelvészeti tanszéket rendes tanárként vezeti • több mint húsz évig a Magyar Nyelvőr szerkesztője • Tüzetes Magyar Nyelvtan  szintetizáló munka; egy nyelvtörténeti (sőt finnugor) alapú, teljes magyar nyelvtan kezdete  első kötete: Hang- és alaktan (1895) • a XX. század első felének szinte minden nyelvészéről elmondható, hogy Simonyi szellemi gyermeke - Nyelvtudományi Társaság (1903) • első elnöke: Szily Kálmán • 1905: megindul saját folyóirata (Magyar Nyelv) - 1907: az Akadémia megindítja a Nyelvtudomány c. folyóiratot; szerkesztője: a szlavista Asbóth Oszkár - egyéb fontos művek • Balassa József: A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése (1891) • Szinnyei József: Magyar tájszótár (1893–1901) • Oklevélszótár (1902–1906; Zolnai Gyula szerk.) • Nyelvújítási szótár (1902–1908; Szily Kálmán szerk.) - Gombocz Zoltán

• Simonyi halála után ő a legfontosabb nyelvész. • akik hatottak rá:  Szinnyei József  Simonyi Zsigmond  Becker Fülöp Ágost  Wundt–Steinthal-féle pszichologizmus (ennek alapján önálló szemantikai elméletet dolgoz ki) • Az Eötvös Kollégium tanára és igazgatója, a budapesti egyetem professzora és dékánja. • 1914–1920: a kolozsvári egyetem ural–altaji tanszékének a vezetője. • művei  Nyelvtörténeti módszertan (1922)  Jelentéstan (1926) • tőle származik a jelentésváltozatok négyes fölosztása  jelentésátvitel  a nevek hasonlósága alapján  a nevek érintkezése alapján  névátvitel  a tárgyképek hasonlósága alapján  a tárgyképek érintkezése alapján • Tisztázza a magyar őstörténet bizonyos kérdéseit. - A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve • szerkesztők: Gombocz Zoltán, Melich János, Németh Gyula • 1922–1938: a tervezett köteteknek kevesebb mint fele jelenik meg •

1928: megjelenik Klemm Antal Magyar történeti mondattana (e mű korai megjelenése mutatja, hogy a szintaxis nem volt elhanyagolt terület) - két másik nagy összefoglaló munka is elakad • akadémiai nagyszótár • etimológiai szótár (Magyar Etymologiai Szótár; Gombocz és Melich írta) 35 - - - - A szomszédos országok nyelvészeti fejleményei a magyarországi tudományra csekély hatással voltak (a prágai iskola mégis tud hatni, Laziczius Gyulán keresztül). Laziczius Gyula • személyes kapcsolata van Trubetzkoy-jal és Jakobsonnal, de jól ismeri az amerikai strukturalistákat (Sapir, Twaddell) • Magyarországon a szinkrón orientációjú strukturalizmus legkövetkezetesebb képviselője • tevékenysége fő területe a hangtan  A phonologiáról (1930)  Bevezetés a fonológiába (1932; ebben található a magyar nyelvjárások első fonológiai leírása) • sokat tesz a prágai fonológia meghonosításáért • sokat publikál

külföldi folyóiratokban (és nemcsak németül) • Általános nyelvészet (1942): kifejti átfogó nyelvelméletét • 1938: megkapja az általános nyelvészeti és fonetikai tanszéket • 1949: kényszernyugdíjazzák Balassa József • az eszközfonetika meghonosítója • a nyelvjáráskutatás egyik úttörője • Simonyi után a Magyar Nyelvőr szerkesztője más kiemelkedő nyelvészek • Csűry Bálint  a nyelvjáráskutatás legnagyobb alakja  a debreceni Népnyelvkutató Intézet alapítója • Pais Dezső  Laziczius mellett Gombocz másik utóda  fő területe: szókészlettan és névtan  Jakubovich Emillel közösen: Ómagyar olvasókönyv (1929) • a két világháború közti nemzedék  Mészöly Gedeon  Zsirai Miklós  Beke Ödön  Fokos-Fuchs Dávid  Horger Antal  Magyar nyelvjárások (1934)  A magyar igeragozás története (1931) 1950: Telegdi Zsigmond vezetésével megalakul a Nyelvtudományi Intézet. A ’60-as

évektől kezd teret nyerni a strukturalista és a generatív szemlélet. 36 FÜGGELÉK Sylvester János: Az magyar nípnek, ki ezt olvassa (Az új testamentum fordításának ajánlása) Próféták által szólt rígen néked az Isten, Azkit igírt: ímé, vígre megadta fiát. Buzgó lílekvel szól most es néked ezáltal, Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya, hogy te kövess. Néked azért ez lűn prófétád, doktorod ez lűn; Mestered ez most es, melyet az Isten ada. Az próféta szavát hallgasd, mert tíged az Isten Elveszt, és nyomos itt nem lehet az te neved. Itt ez irásban szól mostan es néked ezáltal Hütre hív, mind hogy senki ne mentse magát. Azki zsidóul és görögül, és vígre diákul Szól vala rígen: szól néked az itt magyarúl: Minden népnek az ű nyelvin, hogy minden az Isten Törvényin íljen; minden imádja nevit. Itt vagyon az rejtett kincs, itt vagyon az kifoló víz, Itt vagyon az tudomány, mely örök íletet ad. Lelki kenyír vagyon itt,

melyben mikor iszel, örökké Ílsz, mely az mennyből szálla, halálra mene. Azki teremt tíged, megvált, örök íletet es ád Ez szent által nincs több bizodalmad azért. Ennek azért szolgálj mindenkor tiszta szüvedvel, Ennek mindenkor tígy igaz áldozatot. Tígedet ez hozzá viszen s nem hagy, mikor így mond: Bódogok, eljövetek – vesszetek el gonoszok. Sylvester János írja. Folyóiratok, újságok, zsebkönyvek (1780–1830) név város szerkesztő Rát Mátyás, Barczafalvi, Magyar Pozsony, Mátyus Péter, Révai 1780-1788 Hírmondó Magyar Kurír Magyar Múzsa Magyar Múzeum Magyar Merkurius Mindenes Gyűjtemény jellemzők, tartalom Az első magyar nyelvű hírlap. Tartalom: napi események, tudományos, gazdasági, statisztikai közlemények Szacsvay Sándor, Decsy Magyar nyelvű hírlap; Pozsonyban nem kapott engeSámuel, Pánczél Dániel, délyt, így Bécsben indította újra a lapot. Előfizetők híján Pozsony; 1786 Igaz Sámuel, Márton szűnt meg. Sok

melléklapja volt Először jozefinus, – Bécs; 1787majd a nemesi reformizmus felé fordult. Melléklapjai: József 1834 Honnyi levelek (1816-17), Kedveskedő (1824-27), Sokféle (1828-34). A Magyar Kurír szépirodalmi és ismeretterjesztő havi Bécs; 1787melléklapja. 1792 Kazinczy, Batsányi, Baró- Szépirodalmi és nyelvészeti folyóirat. Toldy szerint első ti Szabó Dávid esztétikai folyóiratunk. A reformnemesség orgánuma Kassa; 1788 Először jozefinus, majd a rendi fölvilágosodás álláspontjához közeledik. Pozsony Szabó Márton Az első magyar nyelvű pesti újság, a pozsonyi Magyar (Pest); 1788Hírmondó folytatása. Hetente kétszer jelent meg 1789 Péczeli József Két politikai tendencia közt ingadozik. Ismeretterjesztő Révkomárom; és mulattató folyóirat. Utolsó két kötete nem számokból állt, hanem évkönyv formájában jelent meg. Inkább 1789-1792 tudományokat népszerűsítő volt. Görög Demeter, Kerekes Magyar nyelvű hírlap; jobbára

háborús híreket közölt. Bécs; 1789Sámuel 1792-től Magyar Hírmondó néven jelent meg. A nemesi 1803 reformmozgalomhoz áll közel. Hadi és Más Nevezetes Történetek Erdélyi Nagyszeben; Magyar Hírvi1790 vő ifj. Hochmeister Márton Ez az első magyar nyelvű erdélyi újság; a városok belső ügyeinek szellőztetése miatt sok ellenséget szerzett, és hamar megbukott. 37 Orpheus Kassa, 17901791 Uránia Pest; 17941795 Kazinczy Ferenc Kármán József, Pajor Gáspár Csokonai Vitéz Mihály Diétai Magyar Pozsony; 1796 Múzsa Magyar Újság Bécs, 17961797 Mulatságok 1805 Hazai Tudósítások 1806-1839 Új Holmi Magyar Dámák Kalendáriuma Gazdaságbéli Gyűjtemény Pest; 1810 Erdélyi Múzeum I. Kolozsvár; 1814-1818 Somogyi Csizmazia Sándor Kultsár István, özvegye, Kovács Tamás, Galvácsy László, Apostol József, Nagy Pál Horvát István 1812-1815 Tudományos Gyűjtemény Pest; 18171844 Egyházi Értekezések és Tudósítások

1820-1824 Szépliteratúrai 1821-1828 Ajándék Kultsár István A Hazai és Külföldi Tudósítások melléklapja; vegyes tartalmú. Kritikai, történeti és tudományos havi folyóirat. Fejér György, Thaisz András, Vörösmarty Mihály, Vass László, Horvát István, Károlyi István, Toldy Ferenc Horváth János Katolikus hittudományi folyóirat. A szerkesztő veszprémi kanonok volt, célja a katolikus teológia latin nyelvének magyarosítása A folyóirat bírálására Édes Gergelyt kérte föl Előfizetők híján megszűnt Szemere Pál A Tudományos Gyűjtemény szépirodalmi melléklete. Kisfaludy Károly, Bajza József 1824 Dulházy Mihály Szemere Pál Élet és Litera- Pest; 18261833 túra Tudományos havi folyóirat. Az első magyar szépirodalmi almanach. Az Aurora egyik előfutára. Tartalom: irodalmi, költői és kritikai dolgozatok, életrajzok, útirajzok, esztétikai, történelmi, neveléstani értekezések, fordítások, apróbb irodalmi hírek A

Magyar Kurír társlapja. 1821-1837 FelsőKassa, 1825Magyarorszá1836 gi Minerva 1808-tól külföldi híreket is közöl (a címe kiegészült). Két melléklapja is volt. Folytatása a Nemzeti Újság Döbrentei Gábor Kovacsóczy Mihály Aspasia Vegyes tartalmú és szépirodalmi folyóirat. A Hazai Tudósítás melléklapja. 1813-1817 Honi Levelek, Tudósítások és 1816-1817 Egyebek Hasznos Mu1817-1842 latságok Aurora (szépirodalmi almanach) Pethe Ferenc Szépirodalminak és történelminek tervezett lap. Kazinczy Széphalmi Vince álnéven szerkesztette A szentimentális költészet irányába hajlott A hölgyek számára szerkesztett első szépirodalmi folyóirat. Cél: az ízlés fejlesztése, Pest irodalmi központtá emelése. Vácon nyomták A közlemények név nélkül, vagy írói jelzés alatt jelentek meg. Hetenként megjelenő verses lap; eredeti és fordított műveit tartalmazta. Az országgyűlés föloszlatásával megszűnt. Gazdasági lap.

Tartalom: versek, szépprózai darabok, rézmetszetek, zenemelléklet. A magyar szépirodalom központja lett Kiadását Trattnernál, a Tudományos Gyűjtemény kiadójánál határozták el. Az Aurora abban is új volt, hogy Kisfaludy nem fogadott el Esterházy hercegtől „felülfizetést”. Esztétikai és szépirodalmi folyóirat. A fiatalabb írók (pl Bárány Ágoston, Vörösmarty, Stettner, Toldy) a maguk érvényesülése céljából az Aurora mellett egy kevésbé szigorú folyóiratot akartak indítani. A szerkesztő Dessewffy József titkára. Kiadó: Ellinger kassai könyvkereskedő. Történeti, esztétikai, nyelvészeti cikkeket, verseket, műfordításokat közölt Előfizetők hiánya miatt szűnt meg. Az első magyar esztétikai folyóirat. Vegyes tartalmú (tudomány, szépirodalom). A lapból hiányzik a tartalomjegyzék, az írások egybefolynak, a szerzők neve legtöbbször titok marad; úgy tűnik, a szerkesztőnek nincs koncepciója. Munkatársak:

Berzsenyi, Virág, Kazinczy, Döbrentei, Kisfaludy K. 38 Hazai Híradó (Erdélyi Híradó) Kolozsvár; 1827-1848 Uránia II. Esztergom; 1828-1839 Nemzeti Társalkodó 1830-1841 Kisszánthói Pethe Ferenc Az első erdélyi magyar politikai hírlap, főleg külföldi híreket közölt. Szeder Fábián János Zsebkönyv; sokan dolgoztak benne (Kazinczy, Szemere P., Kölcsey, Czuczor, Gaál, P Horváth E, Széplaki Vilma, Guzmics Izidor). Irodalmi vezetője id. Szász Károly volt Az Erdélyi Híradó vegyes tartalmú melléklapja. 39 NÉVMUTATÓ A Adámi Mihály . 24, 26 Adelung, Johann Christoph . 20, 21 Ady Endre . 7 Anonymus . 4 Apáczai Csere János . 2, 23, 24, 26 Apostol József . 38 Aranka György . 19 Arany János. 29, 30 Arisztotelész. 4, 12 Asbóth Oszkár. 35 Döme Károly. 18 Dugonics András. 24, 26 Dulházy Mihály . 38 Á Éder Zoltán . 31 Édes Gergely . 19, 38 E Erasmus, Rotterdami . 9, 12 Etei Székely Tamás . 6 É Ányos Pál . 18 F B

Fábchich József . 18, 26 Faludi Ferenc . 2, 20, 23, 26 Farkas János . 31 Farkasfalvi Farkas Ferenc . 26 Fáy András . 26 Fazekas Mihály . 19, 26 Fejér György . 29, 38 Fogarasi János . 29 Fogel . 31 Fokos-Fuchs Dávid . 36 Földi János . 18, 19 Bajza József . 29, 38 Balassa József . 30, 35, 36 Balassi Bálint . 11, 12 Bánffy György . 19 Baranyai Decsi János . 11 Barczafalvi Szabó Dávid . 2, 18, 23, 24, 26, 37 Barcsay Ábrahám . 18, 32 Báróczi Sándor . 18, 26 Baróti Szabó Dávid . 18, 19, 24, 26, 37 Báthori István . 11 Batsányi János. 18, 37 Becker Fülöp Ágost . 35 Bécsi Képes Krónika . 4 Beke Ödön . 36 Bél Mátyás . 2, 17 Benedek Marcell . 32 Benfey, Theodor . 33 Benkő Ferenc . 19 Benkő József . 19 Benkő Loránd . 5, 24 Beregszászi Nagy Pál . 20, 27, 31, 32 Bertalanfi Pál . 2, 23, 24, 26 Berzsenyi Dániel . 38 Bessenyei György . 18, 23, 32 Bèze, Théodore de . 15 Bornemisza Péter . 2, 11, 12, 13 Brassai Sámuel . 29 Budai Ézsaiás . 19, 32

Budenz József . 2, 33 Bugát Pál. 29 G Gaál József . 39 Gáldi László . 21, 23, 32 Galvácsy László . 38 Geleji Katona István . 2, 14, 16, 17, 20, 23, 31 Gombocz Zoltán . 24, 35, 36 Görög Demeter . 18, 19, 37 Guarino . 10 Guzmics Izidor László . 39 Gvadányi József . 18 Gyarmathi Sámuel .2, 18, 19, 23, 24, 25, 31, 32 Gyöngyösi István . 12 H Halábori Dobos Bertalan. 6 Hegendorf Kristóf . 9 Hell Miksa . 31, 32 Heltai Gáspár . 2, 8, 9, 11, 12, 13, 14 Herder, Johann Gottfried von. 2, 18, 24 Hieronymus Victor. 9 Hochmeister Márton, ifj. 37 Hoffgreff György . 8 Horányi Elek . 19 Horger Antal . 36 Horvát István. 20, 26, 38 Horváth János . 10, 38 Hunfalvy Pál . 2, 29, 33 Huszár Gál . 8 C Cicero . 20 Czuczor Gergely . 29, 39 Csokonai Vitéz Mihály . 19, 26, 38 Csuzy Zsigmond . 23 Csűry Bálint . 36 D Dankovszky Gergely . 29 Dayka Gábor . 18, 26 Decsy Sámuel . 31, 37 Descartes, René . 18 Dessewffy József . 38 Dévai Bíró Mátyás . 2, 11, 12, 14

Diószegi Sámuel . 26 Donatus . 10, 16 Döbrentei Gábor. 2, 29, 38 I Igaz Sámuel . 37 Illei János . 18 J Jakobson, Roman . 36 40 Öhring . 31 Jakubovich Emil. 36 Jancsó Benedek . 10 Jenisch. 27 József, II. 18 P Pais Dezső . 36 Pajor Gáspár. 19, 38 Palma . 32 Pánczél Dániel . 37 Pápai Pál . 6 Pápai Páriz Ferenc. 17, 21, 23 Pápay József. 2, 24, 31, 33, 34 Pápay Sámuel . 23 Papp Ferenc . 24 Pázmándi Horvát Endre . 26, 27, 39 Pázmány Péter. 17, 20, 23 Péczeli József . 18, 37 Pécsi Lukács . 20 Pécsi Tamás . 5 Pereszlényi Pál . 2, 14, 17, 20 Perlaki Dávid . 18 Pesti Gábor. 2, 11, 12 Péter László . 32 Pethe Ferenc. 38, 39 Petrichevich Horváth Lázár . 29 Petrik Géza. 32 Piccolomini .Lásd Pius pápa, II Pius pápa, II. 31 Plautus . 9 Porthan . 31 Pray György . 31, 32 Priscianus . 10 K Káldi György . 17 Kállay Ferenc . 32 Kalmár György . 2, 23, 24, 26, 31 Kármán József. 19, 38 Károli Gáspár . 13, 15 Károlyi István . 38

Károlyi Péter . 11 Kazinczy Ferenc 2, 18, 19, 20, 23, 24, 26, 27, 29, 32, 37, 38, 39 Kelemen József . 24 Kempis Tamás . 17 Kerekes Sámuel . 18, 19, 37 Kézai Simon . 4 Kinizsiné Magyar Benigna. 5, 6 Kirsch . 23 Kis János . 27 Kisfaludy Károly. 38 Kisfaludy Sándor . 26, 29 Kisszántói Pethe Ferenc . 26 Klein Efraim . 31 Klemm Antal. 35 Komáromi Csipkés György. 2, 14, 17, 20 Kossuth Lajos . 29 Kosztolányi Dezső . 4 Kovács Tamás . 38 Kovacsóczy Mihály . 38 Kováts Mihály. 26 Kölcsey Ferenc . 26 Körmöczi László . 24 Kövesdi Pál . 2, 14, 17 Kreskay Imre. 18 Kultsár István . 27, 29, 38 Kunoss Endre . 30 Q Quintilianus. 20 R Ráday Gedeon . 18 Rájnis József . 18, 24 Ramée, Pierre de la . 15 Ráskai Lea . 5, 6 Rát Mátyás . 2, 18, 19, 23, 24, 26, 37 Reguly Antal . 2, 33, 34 Reuchlin . 10 Révai Miklós . 2, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 26, 31, 32, 37 Riedl Szende . 29, 33 Rotenburgi János. 6 Rudbeck . 31 L Laziczius Gyula . 36 Leibniz, Wilhelm . 31 Lencsés

György . 6 Locke, John . 18 M Márai Sándor. 4 Mária Terézia . 24 Márton József . 37 Mátyás, Hunyadi . 7 Mátyus Péter . 37 Melanchton Fülöp . 10 Melich János . 23, 35 Mészáros Ignác . 19 Mészöly Gedeon . 36 Mindszenty Sámuel . 18 Misztótfalusi Kis Miklós. 2, 14, 17, 20 Molnár János . 2, 23, 24, 26, 31 Monoszlai András . 11 Munkácsi Bernát . 2, 33 S Sajnovics János . 2, 10, 31, 32 Sándor István . 21, 23, 31 Sapir . 36 Schedius Lajos . 19 Schlözer . 31, 32 Sebald, Heyden . 9 Simonyi Zsigmond . 29, 30, 35, 36 Sipos József . 26 Somogyi Csizmazia Sándor . 38 Somogyi Gedeon. 26 Sövényházi Márta . 5, 6 Steinthal . 35 Stettner (Zádor) György . 38 Stiernhielm. 31 Strahlenberg . 31 Sylvester János . 2, 3, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 20, 31, 37 Szabó Márton . 37 Szacsvay Sándor . 37 Szamosközi István . 6 Szarvas Gábor . 29 N Nagy Pál, szőkefalvi . 38 Németh Gyula . 35 O Orczy Lőrinc . 18, 32 41 Szász Károly, id. 39 Széchényi Ferenc .

19 Szeder Fábián János . 39 Szegedi Lőrinc . 11 Szegedy Rezső . 10 Székely István . 11 Szekér Joákim . 18 Szemere Pál. 26, 38, 39 Szenczi Molnár Albert .2, 9, 10, 11, 13, 14, 15, 17, 23 Szentgyörgyi József . 19 Szenthe Pál. 20 Szentjóbi Szabó László . 18 Szentpáli István . 19 Széplaki Vilma . 39 Szily Kálmán. 35 Szinnyei József . 2, 33, 35 Szvorényi József . 29, 30 T Táncsics Mihály . 29 Telegdi Miklós . 11, 20 Teleki József . 2, 26 Tetemi Pál . 6 Thaisz András . 29, 38 Tinódi Lantos Sebestyén . 11 Toldy Ferenc . 23, 29, 30, 37, 38 Tolnai Vilmos . 24 Török Bálint . 11 Trubetzkoy . 36 Tsétsi János . 2, 14, 17, 20 Twaddell . 36 Ú Újlaki Bálint. 5 V Váci Pál. 5 Vajda Péter. 30 Vályi András . 19 Vámbéry Ármin . 33 Ványi Ferenc . 32 Vass László . 38 Velikei Gergely . 6 Velledits Lajos . 20 Verseghy Ferenc . 2, 10, 18, 19, 20, 21, 23, 25, 26, 31, 32 Vértes O. András 24, 32 Virág Benedek . 18, 38 Vitkovics Mihály . 26 Volf György .

29 Vörösmarty Mihály . 2, 29, 30, 38 W Wándza Mihály . 25 Weöres Sándor . 24 Wundt, Wilhelm. 35 Z Zolnai Gyula . 35 Zrínyi Miklós . 12 Zsirai Miklós . 31, 36 42 CÍMMUTATÓ A H A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai . 29 A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai 1832 . 30 A magyar nyelv rendszere . 29, 30 A magyar szókötés főbb szabályai. 29 Anonymus Gesta Hungarōrum. 4 Halotti Beszéd és Könyörgés. 4 Horger Antal A magyar igeragozás története . 36 Magyar nyelvjárások. 36 B Kalmár György Prodromus . 24, 31 Kazinczy Ferenc Orthologus és Neologus . 26 Tövisek és virágok . 26 Kempis Tamás Dē imitātiōne Christī. 17 Kézai Simon Gesta Hungarōrum . 4 Kis János A magyar nyelvnek mostani állapotjáról, kiműveltetése módjairól, eszközeiről . 27 Klemm Antal Magyar történeti mondattan. 35 Kolozsvári Glosszák . 6 Konstantinápolyi felirat . 6 Königsbergi Szójegyzék . 6 Königsbergi Töredék és

Szalagjai. 5 Kövesdi Pál Elementa Linguae Hungaricae. 17 Bagonyai Ráolvasások . 6 Balassa József A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése . 35 Bécsi Képes Krónika . 4 Bél Mátyás Der ungarische Sprachmeister . 17 Bessenyei György A holmi . 18 Egy magyar társaság iránt való Jámbor Szándék . 18, 23 Magyar néző. 18 Magyarország törvényes állása. 32 Magyarság . 18 Besztercei Szójegyzék . 6 Bornemisza Péter Elektra . 13 Brassai Sámuel A magyar bővített mondat . 29 A magyar mondat . 29 Budenz József Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana . 33 Magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések . 33 Magyar–ugor összehasonlító szótár . 33 Bugát Pál Szócsíntan . 29 D Dankovszky Gergely Magyar Szófejtő Szótár . 29 Debreceni Grammatika . 21 Dévai Bíró Mátyás Ortographia Hungarica . 12 E Erasmus, Rotterdami Nyájas beszélgetések . 9 F Földi János Debreceni Grammatika . 19 G Geleji Katona István Magyar Grammatikácska . 16

Gombocz Zoltán Jelentéstan. 35 Nyelvtörténeti módszertan . 35 Grammaire générale . 32 Grammaire Raisonnée . 18 Gyarmathi Sámuel Affinitās linguae Hungaricae cum linguīs fennicae originis grammatice dēmōnstrāta . 32 Okoskodva Tanító Magyar Nyelvmester . 19, 32 Vocabulārium . 23 Gyöngyösi Szótártöredék . 6 Gyulafehérvári Sorok . 5 K L Laziczius Gyula Általános nyelvészet . 36 Lencsés György Orvosi könyv . 6 Leuveni Glosszák . 6 M Magyar füvészkönyv . 26 Magyar nyelv szótára . 29 Magyar tájszótár . 29 Magyar Tájszótár. 30 Marosvásárhelyi Glosszák . 6 Marosvásárhelyi Sorok . 5 Misztótfalusi Kis Miklós Apolōgia Bibliōrum . 17 Ratiōcinātiō dē Ortographiā . 17 Mondseei Glosszák. 6 N Nyelvemléktár . 29 Ó Ómagyar Mária-siralom . 5 P Pereszlényi Pál Grammatica Linguae Ungaricae. 17 Pozsonyi Krónika . 4 R Révai Miklós Antiqvitātēs . 20 Elaboratior Grammatica Hungarica. 19, 20 Riedl Szende Magyar hangtan . 29

Szinnyei József Magyar nyelvhasonlítás . 33 Magyar tájszótár . 33, 35 Szvorényi József Magyar ékes szókötés . 29 S Sajnovics János Dēmōnstrātiō Idiōma Ungarōrum et Lappōnum idem esse . 31, 32 Schlägli Glosszák . 6 Simonyi Zsigmond Tüzetes Magyar Nyelvtan . 35 Sipos József Ó és Uj magyar . 26 Soproni virágének . 6 Sylvester János Az magyar nípnek, ki ezt olvassa . 10, 37 Grammatica Hungarolatina . 10 Puerilium Colloquiōrum Fōrmulae . 9 Rudimenta Grammaticēs Donātī . 9 Szabács viadala. 6 Szalkai Glosszák. 6 Szegedi Lőrinc Theophania . 11 Székely István Világkrónika . 11 Székely öröknaptár . 6 Szenczi Molnár Albert Novae Grammaticae Ungaricae succinta methodō comprehensae et perspicuis exemplis illustratae librī duō . 14 T Táncsics Mihály A magyar nyelv . 29 Teleki József A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és új szólásmódok által . 26 Tsétsi János Observatiōnēs Ortographica Grammaticae . 17 V Vámbéry Ármin A

magyarok eredete . 33 Váradi Regestrum . 4 Vatikáni Glosszák . 6 Verseghy Ferenc A tiszta magyarság . 19, 20, 22 Analyticae Institutiōnum Linguae Hungaricae. 22 Magyar Grammatika avvagy Nyelvtudomány . 22 Neuverfasste Ungarische Sprachlehre . 19, 20, 21, 22 Proludium . 19, 21 Vértes O. András Kalmár György fonetikai nézetei címmel . 24 44 TARTALOMJEGYZÉK TÉTELEK . 2 KIDOLGOZOTT TÉTELEK. 3 I. A könyvméretű írásosságtól Sylvester Jánosig (a XV század vége – a XVI század eleje) 3 Általános jellemzők . 3 Kéziratos nyelvemlékek . 4 Szórványemlékek . 4 Kéziratos szövegemlékek. 4 A szó- és kifejezéskészlet kéziratos emlékei . 6 A kódexek jelentősége . 6 A nyelvi kiegyenlítődést szolgáló tényezők a XVI. században 7 II. Sylvester János munkássága, igeragozása 9 Rudimenta Grammaticēs Donātī (Krakkó, 1527) . 9 Puerilium Colloquiōrum Fōrmulae (Krakkó, 1527) . 9 Grammatica Hungarolatina (keletkezése: 1536; megjelenése:

1539). 10 Sylvester forrásai és egyéb fontos művei . 10 III. Pesti Gábor, Dévai Bíró Mátyás, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter Az írott nyelv nyelvjárás fölötti változatának főbb jellemzői (a XVI. század) 11 A XVI. századi deákság szerepe 11 Pesti Gábor . 12 Dévai Bíró Mátyás . 12 Heltai Gáspár. 12 Bornemisza Péter . 13 IV. Szenczi Molnár Albert nyelvtana (metaklazmusa, mondattana) 14 Novae Grammaticae Ungaricae succinta methodō comprehensae et perspicuis exemplis illustratae librī duō . 14 V. A nyelvtanok szerepe a nyelvi egységesülésben Geleji Katona István jelentősége (a XVII század) 16 VI. A nyelvtanok szerepe a nyelvi egységesülésben Komáromi Csipkés György, Pereszlényi Pál, Kövesdi Pál, Tótfalusi Kis Miklós, Tsétsi János, Bél Mátyás .17 VII. A fölvilágosodás A francia fölvilágosodás nyelvfilozófiája, Herder A magyar fölvilágosodás főbb jellemzői, az irodalom kollektív fejlődése (folyóiratok,

hírlapok, társulások) .18 VIII. Révai Miklós és Verseghy Ferenc (vitájuk, műveik)20 Verseghy és Révai vitája . 20 Révai Miklós . 20 Verseghy Ferenc. 21 IX. A szótárírás és a szókincs a fölvilágosodás korában Apáczai Csere János, Bertalanfi Pál, Molnár János, Rát Mátyás, Révai Miklós, Faludi Ferenc, Kalmár György, Barczafalvi Szabó Dávid, Verseghy Ferenc, Gyarmathi Sámuel .23 X. A nyelvújítás Kazinczy Ferenc, Teleki József 26 XI. Az Akadémia szerepe a nyelvtudomány történetében Vörösmarty Mihály, Döbrentei Gábor, Hunfalvy Pál .29 XII. A finnugor nyelvtudomány Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel 31 XIII. A finnugor nyelvtudomány Reguly Antal, Hunfalvy Pál, Budenz József, Szinnyei József, Munkácsi Bernát, Pápay József .33 XIV. A századforduló és a XX század első fele 35 FÜGGELÉK . 37 Sylvester János: Az magyar nípnek, ki ezt olvassa (Az új testamentum fordításának ajánlása) .37 Folyóiratok, újságok,

zsebkönyvek (1780–1830) .37 NÉVMUTATÓ . 40 CÍMMUTATÓ . 43 TARTALOMJEGYZÉK . 45 45