Agrártudomány | Állattartás » A magyar baromfi

Adatlap

Év, oldalszám:2003, 14 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:432
Feltöltve:2006. július 07
Méret:199 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A MAGYAR BAROMFI ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• I. Tenyésztés és alapanyag-termelés A brojlercsirke és a pulykatenyésztés a korai hatvanas években nagyon sok országban jelentős fejlődésnek indult. Magyarország a kezdet kezdetén bekapcsolódott ebbe a nemzetközi tenyésztési integrációba és közel negyven éve igyekszik termelési adottságainak és piacainak megfelelő, lehető legjobb tenyészanyagot alkalmazni. Mindeközben hosszú távú, több mint 30 éve tartó együttműködés alakult ki néhány világcéggel, de a tartós kapcsolatok mellett mindig cél volt a lehető legjobb tenyészanyagot és megfelelő választékot nyújtani a baromfiiparnak. A lúd- és kacsatenyésztésben, különösen az előbbiben, jelentős a magyar genetikai kutatómunka. A hústermelés háttere A fajták A brojlercsirke ágazatban kizárólag import tenyészanyag szolgáltatja

a szülőpárokat és a brojler naposcsibéket. Az Arbor Acres tenyésző cég és a Bábolna Rt közös vállalatként, a Ross cég a He-Ross Kft.-n keresztül működtet nagyszülő programot, míg napos szülőpárként Shaver Starbro és Redbro, Avian, Hybro, Cobb érkezik renszeresen az országba. Az Arbor Acres részaránya 60%, a Rossé 25%, a maradék megoszlik a többi felsorolt fajta között. Az éves brojlercsirke keltetés 180-200 millió naposcsibe. A pulykatermelésben a NagyBritanniából és Izraelből importált BUT Big-6-os szülőpároktól származnak a napospulykák, a növekvő termeléshez keltetőtojást is kell importálni. Az éves keltetés 10 millió napospulyka. A magyar lúdtermelés genetikai alapját elsősorban a hazai kutatás és tenyésztés hozta létre. A fajtaválaszték bőséges:10 hústípusú és 6 májtípusú fajta és hibrid áll rendelkezésre. A legfontosabb fajták hústípusból a Hortobágyi Fehér, Kolos Fehér, Bábolnai Emdeni,

Szentesi Nagy Fehér, májtípusból: Baba ti Májhibrid, Bábolnai Szürke Landesi, Kolos Szürke. Hústípusú lúdból 5,5 millió, májtípusból 3,2 millió naposlibát keltetnek ki évente. A kacsa ágazatban a hagyományos pekingi típusú kacsák részben hazai, részben import tenyésztésből, míg a Barbarie kacsák importból, a mulardok hazai és import tenyésztésből származnak. A jelentősebb kacsafajták a következők: az angol Cherry-Valley, a hazai Hortobágyi Pekingi, a Szarvasi K-94, Seddin Vital, Broholm, a pézsmakacsából a francia Barbarie St-4 Compact, muldból a hazai Delaco mulard és a Sásdi májhibrid. A kacsakeltetés évente 12-13 millió kiskacsa. A gyöngytyúkból kis létszámban két fajta van forgalomban: a Hortobágyi H1-5-ös hibrid és a Hortobágyi Kékesszürke gyöngytyúk. Integráció Az elsődleges tenyésztők, illetve az import szülőpárállományokat forgalmazó disztribútorok a szülőpár-tartó farmokkal nem csak egyszerű

értékesítési szerződést kötnek, hanem szoros kapcsolatban állnak, partnereiket szaktanácsadással, állategészségügyi, takarmányozási és egyéb szolgáltatással is segítik. A kapcsolati rendszer lényeges eleme az üzemi teljesítményadatok folyamatos gyűjtése, elemzése és a visszacsatolás felhasználásával a teljesítmény javítása. A tenyésztő- és szülőpár farmokhoz vagy saját vagy az utóbbiakhoz gyakran önálló keltetők kapcsolódnak, de mindkét formában szigorú biológiai és higiéniai rendszer szerint. A keltetők technikai színvonala korszerű, főként Petersime gépekkel vannak felszerelve. A magyar gazdaság átalakulásának nehézségei legkevésbé a baromfitermelés érintették és ennek oka a formáiban ugyan szintén átalakuló, de a termelési szakaszokat egyre szorosabban összekötő integráció. Az integráció a kulcsa a hústermelésben a megbízható élelmiszer-előállításnak és a farmerek biztonságának is.

A baromfinevelést a baromfihús piaccal közvetlen kapcsolatban lévő vágó- és feldolgozó üzemek integrálják. Jellemző az a mód, ahogy az ipar finanszírozza a napos baromfit és a takarmányt a termelők számára. A farmok a piacgazdaságra való áttérés óta túlnyomórészt magántulajdonban vannak, egy részüket egyéni farmerek, más részüket társas vállalkozások működtetik. A takarmánygyártók egy része szerződésben van az integrációval, de néhány nagyobb cégnek, köztük feldolgozó üzemmel rendelkező társaságnak saját takarmánymalma van. További erőssége a magyar baromfihús-termelésnek a tenyésztés bemutatásából is kitűnő sokféleség; szinte minden baromfiféle jelentős termék-előállítással bír. Hazai takarmány Alapvető fontosságú a magyar gabonatermesztés a baromfi vertikum szempontjából, hiszen a kalászos gabona és a kukoricatermelés mind mennyiségben, mind minőségben, mind árban kedvező alapot nyújt

a baromfitartás számára. Ezt a takarmánybázist csak fehérjehordozó alapanyag-vásárlással kell kiegészíteni. A baromfihús-termelés technológiai környezete az egyes fajok szerint változik. A brojlercsirke, a pulyka, a pézsmakacsa intenzív, klimatizált zárt tartásban, korszerű itató és etető berendezésekkel felszerelt istállókban nevelkedik. A liba és pekingi típusú kacsa tartása természetszerű. A húslibákat és hízlalás előtt a májlibákat is kiterjedt legelőn nevelik fel. A kacsanevelés hagyományosan vízfelületen történik A gyöngytyúkot természetszerűen tartva kis farmokon nevelik. Étkezési tojás-termelés Magyarországon Magyarország jelentős tojástermelő, évente 3,2 milliárd tojást állít elő. Az éves tojótyúk átlaglétszám 16-18 millió, ebből intenzív, zárt tartásban lévő tojóhibrid 6-7 millió. A modern tojóhibridek közül legnépszerűbb Magyarországon a hazai tenyésztésű barna tojóhibrid a Tetra

SL, melynek tenyésztője a több mint 200 éve alapított Bábolna Rt. A Tetra-SL tojóhibrid egyébként nem csak Magyarországon, hanem a világ 43 másik országában is bizonyítja kiváló minőségét. A fogyasztó Magyarországon a barna tojást részesíti előnyben, ezért az importból származó többi hibrid is barna tojást termel. A Shaver 579-et nagyszülőként évi rendszerességgel importáljuk. A fajtaválasztékot bővítik a Bovans és a Hisex hibridek. Fehér tojóhibrid a Shaver Starcross-288, mely szintén szülőpárként kerül az országba. A tyúkállomány nagyobb részét kitevő kettős hasznosítású madarak közül a TetraH hibrid, a New-Hampshire és az összes őshonos fajták (native breeds) az említésre méltóak A modern tojóhibrideket általában 2-3 szintes ketrecekben tartják, ezek felújítása és az Európai Unió férőhely normáinak fokozatos bevezetése folyamatban van. A legnagyobb telepek 60-70 millió tojást termelnek,

összesen mintegy 1,5 milliárd tojást állítanak elő évente. A kisebb farmokon számos mélyalmos, rácspadlós, ülőrudas rendszerben termelnek a tyúkok. A tyúklétszám ezekben 100-tól 1000 db-ig terjed. A termelés nagysága 900 millió tojásra becsülhető évente. Igen jelentős (kb 1 milliárd évente) Magyarországon az ún baromfiudvar tartás( back-yard), mely elsősorban a családi ellátást elégíti ki, és a fölösleg megjelenik a hagyományos piacokon. A kisebb farmok és az udvari tartás zömmel még hagyományos, de terjednek az ezekre alapozó alternatív rendszerek és az organikus termék-előállítási rendszerek is. A tojástermelésben a szoros integráció kevéssé jellemző, viszont a tenyésztők és a naposjérce forgalmazók szaktanácsadással, egyesületek szervezésével fogják össze partnereiket. Tojásfeldolgozás A megtermelt tojás viszonylag ki részét dolgozzák fel Magyarországon, viszont a három működő tojásfeldolgozó

üzem berendezései, a higiénia követelményének világszínvonalon megfelelnek. A legnagyobb üzem kapacitása 2000 tonna tojáspor előállítását teszi lehetővé A feldolgozás termékei a teljes tojáslé vagy a sárgája és a fehérje különválasztása, továbbá a tojáspor. A tojáspor nagy részét exportáljuk Magyarországon évente telepített naposbaromfi brojlercsirke tojóhibrid jérce egyéb csirke pulyka liba kacsa millió db 180-200 6-7 30-35 10-11 8-9 12-13 Tenyésztők, szaporítók, keltetők Bábolna Rt. Brojlertenyésztés Viziszárnyas-tenyésztés Tetra Tojóhibrid-tenyésztés Arbor Acres Kft Árpád Szövetkezet AVIFORM Baromfikereskedelmi Iroda Baromfi-Coop Kft. Béke Mg. Szövetkezet, Zagyvarékas Bihar Népe Mg. Szövetkezet,Komádi Bólyi Mg. Rt Baromfiüzem, Bár Búzakalász Mg. Szövetkezet, Sásd Csiff-Land Kft., Darvas brojler kacsa.liba tojótyúk brojler liba brojler, tojótyúk brojler, tojótyúk liba liba brojler, tojótyúk kacsa

liba Fazekas Gábor, Andocs Gallicoop Rt., Szarvas Gallus Kft., Devecser GATE Lúdtenyésztési KÁ,Gödöllő Hungerit Rt, Szentes He-Ross Kft., Ócsa Hortobágyi Lúdtenyésztő Rt. Hortobágyi Természetvédelmi KHT Kacsafarm Kft, Besenyszög-Palotás Kamarás Gábor, Mogyoród Kelemen Tamás, Deszk Keltető Szuövetkezet, Orosháza Kisállatteny. és Takarmányozási KI, Gödöllő Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Rt. Kolos-Agro Kft,Budakeszi Ladányi Judit, Pécs Nagisz Rt, Nádudvar Senafarm kft, Tata Szarvasi Kacsafarm Kft. Partíz Rt, Békéscsaba Agro-Mix Szövetkezet, Kecskemét Bács-Tak Kft, mélykút Balatoni Halászati Rt, Siófok Baromfikeltető és forgalmazó Kft, Szolnok Baromfitenyésztő, Keltető és Értékesítő Kft. Rém Egri Baromfikeltető és Értékesítő Rt, Jászapáti Mezőgazdasági Szövetkezet Kel-Feder Kft, Kelebia KELTE Keltető Kft, Jánoshalma Ladányi Baromfitenyésztő szövetkezet, Püspökladány Matyó Mg. Szövetkezet, Mezőkövesd

Novofarm Rt.-Incumat, Gádoros Quintett Kft, Egerszólát Zalavis Kft.,Zalaapáti ZM-Nagisz Kft. liba pulyka brojler liba kacsa brojler liba,kacsa gyöngytyúk kacsa tojótyúk tojótyúk, brojler liba tojótyúk kacsa liba kacsa brojler, pulyka brojler kacsa pulyka liba,kacsa kacsa kacsa brojler, liba, kacsa brojler, liba brojler, liba liba liba,kacsa brojler liba brojler liba liba brojler liba Tolltermelés, tollfeldolgozás Magyarországon a liba a falusi tájképhez tartozik, ismert, kedvelt haszonállat. Itt már római légiósok is pehelytakaróval védekeztek a hideg ellen. A szabályozatlan folyók árvizes zöld mezői különösen jó feltételeket teremtettek a lúdtartáshoz. A lúdtartásnak, tolltermelésnek sok évszázados hagyománya van. Az önellátó paraszti gazdálkodást felváltó árutermelés ezekre a hagyományokra épült. A jól fejlett lúdtól a tollváltást (vedlést) kihasználva évi 25-30 dkg pelyhes tollat nyerhetünk. A levágott állatról

kopasztott ún ipari toll szintén értékes termék a hús és a máj mellett, melyek együttesen adják a liba értékét. Kevesen tudják, hogy Magyarország évi 400 tonna tollexporjával a világ második legnagyobb tollexportőre, hogy hazánk külkereskedelmi forgalmában évi 40-50 millió USD a toll export árbevételéből származik, az összes baromfitermék exportértékének több mint 10%-át a toll adja. Az értékes terméket jó minőségben csak a tenyésztési, tartási és technológiai előírások betartásával lehet előállítani. Az állatvédelmet, a toll minőségi termelését Magyarországon már 1952-ben szigorú országos szabvány (MSZ) biztosította. Atoll, mint különleges agrártermék, az állattartásnál, valamint a baromfifeldolgozó-iparnál melléktermékként jelenik meg. A tollfeldolgozás mint iparszerű tevékenység a baromfifeldolgozás elkülönült részét képezi. Egyes libafeldolgozó üzemek a nyert ipari tollat csak

szállításra kész állapotig juttatják el (pl. Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Rt., ConAvis Rt Törökszentmiklós, szentesi HUNGERIT Rt.), mások saját tollfeldolgozó üzemmel rendelkezve tollfelvásárlással is foglalkoznak és a tollfeldolgozás rész- vagy teljes folyamatát alkalmazzák (pl. ConAvis Rt, Zagyvarékasi Gyára, FOTK Rt., SáGa Foods Rt stb), végül vannak olyan üzemek, melyek baromfival nem foglakoznak, a tollfeldolgozás teljes vagy részfolyamatának végzésére rendezkedtek be, ennek megfelelően laza állapotban nyers, illetve töltésre kész, feldolgozott, higiénikus tollat (pl. Rádai Kft., Natura Kft, FAN Hortobágy Kft, Kunféder Kft, stb) vagy huzatba töltött ún tollas konfekciót állítanak elő ( Holle, Naturex, Hungária, Peterís Paplan, Lanotte Kft-k). A "magyar" toll a világon a jó minőséget jelenti. Ez a minőség márkavédjeggyel rendelkezik, mely Európa legtöbb országában (Madridi Unió) és az Usa-ban védelmet

élvez. A minőségi tolltermelés szel lemi bázisa a GATE Lúdtenyésztési Kutató Állomása, ahol a Nemzetközi Tollszövetség által akkreditált Toll Laboratórium is működik. II. A baromfifeldolgozó-iparüzemi, szervezeti struktúrája, műszaki, technológiai színvonala A feldolgozó fázis bemutató rövid történeti áttekintés elején utalunk arra, hogy a baromfi a baromfi ágazat hagyományosan kiemelkedő jelentőségű Magyarországon. Az 1798-ban megjelent Statistik des Königreichs Ungarn arról ír, hogy a "baromfitenyésztés, a tojás és a baromfi minden módon való erős hazai fogyasztása miatt Magyarországon viszonylag nagyobb mint bármely más európai országokban". Az első ipari jellegű üzem 1870-ben kezdte meg működését Kecskeméten. 1902-ben a francia származású Giraud Jenő alapította az első libamáj feldolgozó üzemet. Az ágazat jelentőségét jelzi, hogy az I Világháború előtt az ország kivitelének közel

5%-át adta. A jellemző felvevő országok Ausztria, Németország, Nagy-Britannia és Olaszország voltak. Az akkori dokumentumokból megállapítható, hogy a magyar baromfi - azóta is megmaradt - jó minőségét a piac az árakkal is elismerte. 1938-ban az ország kivitelének már 10%-át adta az ágazat. A II Világháború után először szerény mértékben indult meg az export, majd 1948-ban a na gyobb vágóhidak államosítása után a hatvanas években kezdődött meg a baromfiipar fellendülése. A megnövekedett mennyiségeket az ágazat régi tőkés üzemekre épült állami ipar mellett új, vegyes tulajdonú üzemek belépésével tudta csak feldolgozni. A rekord éve 1988 volt, amikor a szervezett baromfiipar 504 ezer tonna vágóbaromfit dolgozott fel élősúlyban, melyből 221 ezer tonna exportot bonyolított le. Az 1990-es évek politikai változásai együtt jártak a keleti piacok összeomlásával. Beindult a magánosítás folyamata, de az akkor

válságban lévő feldolgozó ágazat nem volt vonzó a befektetők számára. Az 1993 évi mélypont után a következő esztendőben folyamatos fellendülés és mennyiségi növekedés mutatkozott. A magyar baromfi ágazat bruttó termékkibocsátása 1997-ben meghaladta a 800 millió USD értékét, melyen belül az export 430 millió USD-t realizált. Baromfifeldolgozó üzemek jellemzése Az elsődleges vágóüzemek néhány fontosabb sajátossága a következőkben emelhető ki: Az ország egyes területein viszonylag sűrűn helyezkednek el, (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye által határolt Dél-Alföld), ahol a hagyományok igen jelentősek voltak, Viszonylag kevés az egy baromfifajra szakosodott, specializált üzem, inkább a többfajúság emelhető ki, A vágó, illetve feldolgozó üzem nem csak egyszerűen egy ipari kapacitás, hanem a mezőgazdaság integrátora is, tevékenysége alapvetően meghatározó az adott területen, A szervezett

"HU"(Hungary) állategészségügyi ellenőrző számmal rendelkező körben - kevés kivételtől eltekintve - a meghatározó termelési cél az export. Egyre több elsődleges vágóüzem rendelkezik ún. továbbfeldolgozó termékek előállítására alkalmas részleggel is. Az elsődleges vágóüzemi kapacitásokat - talán nem egészen szerencsés magyar gyakorlattal megkülönböztetjük úgy mint "sovány", illetve "univerzális" keresztmetszetek. Az előbbi jelző döntően brojlercsirke vágásra alkalmas pályákat jelent, melyek kapacitása az exportra is termelő feldolgozóknál 4.000-8000 db/óra körül alakul Ezekben az esetekben a legmodernebb, automata gépekkel felszerelt, a világ élvonalának megfelelő technikát kell érteni. A másik alapvető , de teljesítményben jóval szerényebb kör 500-1200 db/óra vágásra képes, belföldi, regionális ellátásra vállalkozó kisüzemek csoportja. Ebből a csoportból az utóbbi

években végrehajtott műszaki-higiéniai fejlesztések eredményeképpen kiemelkedtek olyan vágóüzemek, melyek korlátozott export engedéllyel (pl. FÁK országok) rendelkeznek Az ún. univerzális pályák - nevükből adódóan - több baromfifaj vagylagos vágására alkalmasak. Természetesen ezen belül már vannak specializált vonalak, melyek az egyes helyeken pulyka, liba, illetve kacsa feldolgozására ké pesek. Ha csirke egyenértékre átszámítjuk mindkét típusú pálya együttes teljesítményét, úgy 140.000 db/órás kapacitást kapunk, 1998. I, félévi állapot szerint A piac, főleg az export igényeinek megfelelően tartós tendencia indokolta a darabolt áruk, mell-comb termelésének fokozását. Nem ritka, hogy egyegy vállalat a rendelkezésre álló árualap 90-95%-át képes ledarabolni Természetesen képes a magyar baromfiipar a piaci igényeknek megfelelő friss, előhűtött termékek előállítására, melyek kapacitás összesen 270 tonna

óránként. Ezen túlmenően komoly szinkron fagyasztó teljesítmény került kiépítésre, melyek együttesen a három különböző típust összeadva 150 tonna/óra kapacitást tesznek ki. A vágóüzemek tulajdonában lévő, különböző hőmérsékletű tárolóterek jelenleg 18.000 tonnás befogadóképességgel bírnak, egyszeri alkalommal A továbbfeldolgozó (processing) tevékenység és ebből adódó termékkínálat évről évre dinamikusan bővül. Míg eleinte csak virsli és párizsi előállítására voltak alkalmasak a berendezések, manapság már képesek különböző panírozott készítmények, készételek vagy húsipari kínálattal vetélkedő, sőt azt meghaladó széles áruskála biztosítására. A volumen növekedése a nyolcvanas évek óta szakadatlanul tart. Ez nem csak az újszerűség, az innováció és a hatékonyabb marketing következtében alakult ki. A látványos fejlődés annak is köszönhető, hogy az egészségesebb hús

nyersanyag végül jórészt olcsóbb végterméket eredményez. Az ismertetett baromfiipari struktúra, a koncentráció foka megfelel a mai kor követelményeinek. Jelenleg arra van szükség, hogy a termelő berendezések és a technológia korszerűsítésre kerüljenek. Baromfifeldolgozó üzemek tevékenysége, tulajdonviszonyai A következőkben bemutatjuk az egyes állategészségügyi export ellenőrző számmal rendelkező vágóüzemeket, a fajonkénti jellemzőket és kitérünk az úgynevezett továbbfeldolgozó telephelyekre is. Vágóüzemek Bábolna-Békéscsaba Bábolna-Kecskemét Bábolna-Győr Hajdú-BÉT-Debrecen Hajdú-BÉTKisvárda Hajdú-BÉT-Hajdúvid Merian-Orosháza SáGa Foods Rt. -Sárvár Hungerit Rt. -Szentes Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Rt. ConAvis -Törökszentmiklós ConAvisMezőkovácsháza ConAvis-Zagyvarékas Zalabaromfi-Zalaegerszeg Her-csi-Hús -Hernád Mg.Rt-Pécs-Reménypuszta Kolos-Pécs FOTK-Jászberény Integrál-Kiskunfélegyháza

Gallicoop-Szarvas FOBU-Pusztamérges Gallopan-kerekegyháza Gallopan-Majsa Kft.-Kiskunmajsa Halasi Csirke-Kiskunhalas Lantos Baromfi-Jászberény Origó 91 Kft.-Gödöllő Pesti Baromfifeldolgozó- Budapest Pipi Gmk.-Borsodszentgyörgy Rácz Antal-Kálmánháza csirke, liba. kacsa, T csrke, pulyka, liba, kacsa csirke pulyka, T, liba, kacsa csirke, nyúl kacsa, liba csirke, pulyka, liba, T csirke, pulyka, T csirke, pulyka, liba, kacsa, T csirke, liba, kacsa, T csirke, liba, kacsa, T liba, kacsa csirke, liba, kacsa csirke, pulxka, T csirke, T csirke, csirke, pulyka, kacsa liba liba pulyka, T liba, kacsa csirke csirke csirke csirke csirke csirke csirke csirke Szárnyasker Kft.-Őr Várda-Baromfihús Kft.-Kisvárda Helydekker Ferenc-Szárliget Freiland-Kisvárda eFeF -Pécs Hungavis Budafoki Kft.-Budapest csirke csirke csirke T T T A baromfifeldolgozó-ipar strukturális bemutatása után röviden, lényegretörően érintjük a jelenlegi - s minden bizonnyal nem állandó -

tulajdonviszonyokat. A külföldi befektetők elsőnek a baromfiipar "zászlóshajójává" vált Sárvárt vették meg, mely az angol Bernard Matthews, pulykára szakosodott cég tulajdona. Zökkenőmentesen ment át a privatizációba az orosházi vállalat is, melynek a német Merian GmbH a többségi részvényeit birtokolja. A 90es években teljesen átalakult a baromfiipar tulajdonosi szerkezete Jelentős részarányt képviselnek jelenleg a Hajdú-BÉT Rt. és érdekeltségi körébe tartozó üzemek, társaságok Ennek a vegyes tulajdonú csoportnak a kezében van a legnagyobb kapacitású magyar vágóhíd - együttes a következő helységekben: Debrecen, Kisvárda és Hajdúvid, a Hungavis Rt. megvásárlásával a ConAvis Rt. üzemei: Kiskunhalas, Törökszentmiklós, Mezőkovácsháza és Zagyvarékas, illetve a Hungavis Budafoki Kft. Budapesten Ezen túlmenően ide tartozik a Hortobágyi Lúd Rt., a kecskeméti tollfeldolgozó üzem é s a BBN (fővárosi)

Élelmiszeripari Rt. A Bábolna Rt birtokolja a kecskeméti, békéscsabai és a vegyes tulajdonú győri feldolgozót. A "függetlenek" csoportjához sorolható a Zalabaromfi Rt, mely vegyes tulajdoni összetételű. A Hernádon működő Her-csi-Hús Kft pedig magyar magánszemélyek birtoka Szövetkezeti és magyar tulajdon maradt a FOTK jászberényi, az Integrál kiskunfélegyházi és az Új Élet Pécs-reménypusztai feldolgozója. A Gallicoop Rt vegyes tulajdon, ugyancsak ez a megállapítás érvényes a Hungerit, Szentes (német-olasz-francia-finn) csoportra is. Vegyes tulajdonú kisebb továbbfeldolgozó üzemek: a Freiland és az eFeF. A FOBU Pusztamérges olasz-magyar vegyes vállalat, a Gallopan francia-magyar vegyes vállalat. Az utóbbi egy-két évben keletkezett új feldolgozó kapacitások szinte kizárólag hazai magánszemélyek, illetve társaságok tulajdonában vannak. Az integrált baromfiipar Magyarországon jellemzően hiányzik még az ún. teljes

integráció, ahol a termelési folyamatok elejétől a végéig egy kézben megtalálhatók. A teljes integráción a tulajdoni kötődést, tulajdonviszonyt értjük, hiszen ezek a viszonyok fejezik ki leginkább a közös gazdasági érdekeket. Nem véletlen, hogy éppen ott található a kívánt teljes integráció aránylag legmagasabb foka, ahol külföldi befektetéssel is működtetik (SáGa Foods Baromfiipari Rt. és a Hajdú-BÉT Rt) Ezek esetében megszűnt az a hiányosság, miszerint a takarmányszektor nagyon "kilóg", annak az érdekeken alapuló kapcsolódása még mindig kevés helyen megoldott, s általában eddig nem sikerült. Csaknem ugyanúgy lehet beszélni a kereskedelem területéről is, ahol egy átalakulás zajlik le és mindaddig nem tekinthető rendezettnek ez a fázis, amíg a nagy, korszerű integrációk teljes vertikumot átfogó szervezetében a saját jogon történő kereskedelem nem valósul meg. Magyarországon az előbbieken

kívül az ágazati jellegű összefogás is fontos kérdés. Az ágazati értelemben folytatott integrációkkal kapcsolatos szervezeti tevékenységnek a legfőbb feladata a megbízható információs adatok begyűjtése, tárolása és áramoltatása, de emellett a közös ágazati érdekek képviselete is. Nagyon fontos része az állami intézményekkel való kapcsolatta rtás, az agrárszabályozás kérdéseinek egyeztetése és a szabályozás részben saját területen történő megvalósítása. Ezen túlmenően nemzetközi jellegű érdekképviseletet is el kell látni, pl. az Európai Unió szabályozására történő áttérés folyamatában, a Társulási Egyezmény kapcsán életbe léptetett és változó kvótarendszer. Ez a rendszer rendezi a régóta működő gazdasági kapcsolatokat, meglévő pozíciókat és kölcsönös előnyöket nyújt mind az EU partnerek, mind a magyar fél számára. Az integráció lényegét és alapvető tevékenységét, a

finanszírozást napjainkban a vágóüzemek végzik. Ebben az esetben az alapanyag-termelési szerződések megkötésekor rögzítik a finanszírozás feltételeit. Jellemzően a naposbaromfi és a takarmány kerül meghitelezésre, míg a többi költséget a termelő állja és a folyamat, az egyes rotációk végén történik a megállapodás szerinti megállapodás. A klasszikus termelő, akinek teljes kapacitása és önfinanszírozása is van, alig található a vertikumban. Gyakorlatilag bérhízlalási, bérmunkás tevékenységet látnak el a vágóállatot előállítók, melyért megállapodás szerinti díjat kapnak. A teljes integráció kialakítása tehát folyamatban van Magyarországon, s ebben a külföldi befektetők komoly mértékben közreműködnek. III. A baromfitermelés állategészségügyi, az élelmiszer humán-egészségügyi biztonsága Magyarországon Az Európai Unió 1995-ben Cannesban a közép- és kelet-európai társult országok

csatlakozásának elősegítésére tartott csúcsértekezleten Fehér Könyvben tett javaslatot az egységes belső piacban megteendő legfontosabb intézkedésekre. Ezeknek az ajánlásoknak megfelelően formálódnak a magyar állategészségügyi és élelmiszer-forgalmazási jogszabályok, az ellenőrzési rendszer, és egyre inkább harmonizálnak az EU előírásokkal. Állategészségügy Az élelmiszerbiztonság, az élelmiszerminőség alapjait már a tenyésztési szakaszban kell megalapozni. A tenyésztésben egy-egy fajtára a nemesítő cég által kidolgozott állategészségügyi technológiát alkalmazzák, ez a nemzetközi tenyésztési integrációba való bekapcsolódásunk több évtizedes gyakorlata, a hazai szakmai felkészültség következtében megegyezik a legfejlettebb országokéval. Az általános járványügyi szabályozás összhangban van a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE), a FAO, a WTO és az EU ajánlásaival. Az évszázados múltra

visszatekintő magyar hatósági állategészségügyi szolgálat megbízható ellenőrzési rendszert üzemeltet. A magyar előírások a kiemelt jelentőségű járványos betegségek esetén a következők: Madárinfluenza ( Avian Influenza) A betegség Magyarországon nem fordult elő, ellene a megelőző célú vakcinázás tilos. A betegség vagy annak gyanúja esetén az állomány teljes kiirtását kell elrendelni. Newcastle betegség A betegség vagy annak gyanúja esetén az állomány kiirtása elkerülhetetlen. A fogékony tényész-és árutermelő állományokat kötelezően, lentogén törzsekből készült vakcinákkal vakcinázzuk. Szalmonellózis Évek óta kidolgozott szakmai program működik a szalmonellák kiiktatására, ezeken önkéntes alapon a termelők többsége részt vesz. Rövidesen a Szalmonella program a teljes baromfi ágazatra kiterjed. Élelmiszer-higiénia Az élelmiszer előállításra és kereskedelmi forgalmára az "1995. évi XCI

állategészségügyről szóló törvény" és az "1995. évi XC törvény az élelmiszerekről" vonatkozik Magyarországon 20 megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás felügyeli az élelmiszerek előállítását. A vágó- és feldolgozó üzemek működésének engedélyezésén túl a termelő tevékenységet, a húsvizsgálatot a fenti állomások az üzembe kihelyezett élelmiszerhigiéniai kirendeltségeik végzik. Az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet koordinálja az élelmiszerhigiéniai és biztonsági programot, szervezi és működteti a maradékanyag toxikológiai, mikrobiológiai és radiológiai monitoring vizsgálati rendszert, a vizsgáló laboratóriumok szakmai tevékenységét. Ma Magyarországon 31 az EU országokba exportra jóváhagyott baromfivágó és feldolgozó üzemek, ezen felül 13 a baromfihúst (is) tároló hűtőházak számára. Része az élelmiszer biztonságnak a takarmányok előállításának és

kereskedelmének jogi szabályozása is. Ennek alapja az 1981 évi 3 törvény és a hozzákapcsolódó többször módosított FM rendeletek. A szabályozás tiltja az állatok és az emberek egészségét veszélyeztető anyagok takarmányozására való felhasználását, rögzíti az ellenőrzés módját, a toxikus anyagok, mikrobák, mikroelemek még megengedhető határértékeit, az állati hulladékok és melléktermékek ártalmatlanításának, illetve feldolgozásának feltételeit. Magyarországon a hormonkészítmények és hormonhatású vegyületek takarmányozási célú felhasználású tiltva van. Az engedélyezési és ellenőrzési tevékenységet az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet és a megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások végzik. Forgalmazás, szabványok A baromfitermékek forgalmazását, a minőségi követelményeket az UN/EEC/AGRI szabványok átvételével készült magyar szabványok (MSZ) tartalmazzák. Ezek

a szabványok nem kötelezőek, viszont elkészült a Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius), melynek előírásait folyamatosan vezetik be. Az Élelmiszerkönyvben a baromfihúsra vonatkozó szabályok az 1906/90 EEC, a tojásra vonatkozóak az 1907/90 EEC rendelet átvételével készültek. Több baromfiterméket előállító vállalat részt vesz az ISO minőségi programban IV. Baromfitermékek hazai és külpiaci helyzete Belföldi értékesítés A hazai húsfogyasztás jellemzőit alapvetően meghatározza, alakulását nagyban behatárolja az életszínvonal változása, viszonylag széles rétegek fizetőképes keresletének alakulása remélhetőleg átmeneti -, további szűkítése. Országos adatok alapján 1995 végére az 1992 évihez képest 1,4-1,5% ponttal csökkent az élelmiszerekre fordított összeg részaránya. A kiadásokban a húskészítmények részesedése 6,3%-ról 5,4%-ra mérséklődött. Már évek óta megfigyelhető volt egy bizonyos

átrendeződés a különböző húsok fogyasztói keresletében, ami jelentős mértékben az olcsóbb árfekvésű termékeknek kedvez. Az elmúlt évek során a hazai húsfogyasztáson belül - mennyiségét tekintve - relatíve növekedett a baromfihús szerepe. Az 1980-as évek közepétől, második felétől az ún vöröshúsok áremelkedése, valamint a hazai lakosság egy részének jelentős rétegének elszegényedése növelte a keresletet a viszonylag olcsó baromfihús iránt. Magyarország az egy főre jutó termelés, de a fogyasztás mutatói is nemzetközi viszonylatban kiemelkedők . Ismerve a nyugat-európai adatokat, a magyar szint ez utóbbinál megfelel a francia, angol, spanyol értékeknek és meghaladja az EU 18,8 kg/fős átlagát. A fajlagos fogyasztás baromfihús esetében 22-23 kg/fő körül alakult az elmúlt években. Míg - a baromfihús-fogyasztás növekedésében meghatározó - vágócsirke felvásárlási ára 1994. közepén országosan

mindössze 5,32 Ft6kg-mal (5,3%-kal) maradt el a vágósertésekétől, addig a fogyasztói piacon ez év második felében 1 kg csirkecomb és mell 300 Ft körül alakult, 1 kg sertéscombért 430-540 Ft-ot is elkértek (a különbség 30-40%-os!). A kelet-európai országok ide vonatkozó adatai közt hazánk vágóbaromfi és tojás termelését valamint fogyasztását figyelve megállapítható, hogy Magyarországon a fajlagos, egy főre jutó termelés, de a fogyasztás mutatói is kiemelkedőek. Ismerve a nyugat-európai adatokat, ez a szint megfelel a francia, angol, spanyol értékeknek és meghaladja a közösség egészének 18,8 kg/fős átlagát. Tárgyilagosan hozzá kell azonban tenni, hogy a hazai baromfi-fogyasztás összetételének sajátossága a viszonylag magas aprólék-belsőség arány, összefüggésben az export után visszamaradó, ezen olcsó árukkal. A KSH közelítő számításai alapján az 1993-94 évi átlagos baromfifogyasztás fajok közötti

megoszlása az alábbiak szerint alakult. Fajok tyúkfélék (csirke) pulyka liba kacsa gyöngytyúk Összesen kg/fő % 19,7 1,0 0,9 0,8 0,0 22,4 87,9 4,5 4,0 3,6 100,0 A fenti összeállításból megállapítható, hogy a magyar fogyasztói szokások szerint - a világ más országaihoz - a csirke a meghatározó. Külföldi statisztikákból nyert információval összehasonlítva még viszonylag nem magas - de emelkedő tendenciájú - a pulykahús hazai kereslete. A lúd egyértelműen "magyar" baromfifaj, viszonylag a fogyasztása is magas hazánkban. Kisebb intenzitással, de igaz ez a kacsára is Természetesen a KSH országos fogyasztási adatainak jó része nem mért súly, hanem közelítő számításokkal és becsléssel készül. A hazai baromfi forgalom megközelítőleg 55%-át adják a nagyobb vágóhidak, feldolgozott késztermékként. A fennmaradó mennyiség részben naturális összfogyasztás (háztáji állattartásból) átszámított

értéke, továbbá azt a csak belföldi piacra termelő kisebb regionális üzemek és - sajnos - engedéllyel nem rendelkező ún. garázsvágók produkálják A KSH adatai szerint amíg sertéshúsból az 1987. évi 43,7 kg egy főre jutó fogyasztási csúcs után 1991-ben "elértük" az 1970-es évek első felének fogyasztási szintjét. A csökkenés azóta is tart, hiszen 1993-94-ben 31,5 kg/fő körül alakult. A baromfihús-fogyasztás viszont kisebb évi ingadozásokkal, struktúrális átrendeződésekkel az 1980-as évek második felére kialakult 22-23 kg/fő körül maradt. Különböző optimista becslések szerint ez a fajlagos érték 1995-re még 1-2 kilógrammal növekedett. Az élelmiszerfogyasztáson belül az állati eredetű fehérjének egyre nagyobb arányát adja az étkezési tyúktojás, mely értelemszerűen a baromfi ágazat termékei körébe sorolható. A számított egy főre jutó hazai fogyasztás 300-320 darabra tehető évente, mely az

európai élmezőnybe tartozó fogyasztók közé sorolja Magyarországot. A tojásfogyasztás sajátossága, hogy közel fele a saját termelésből, naturális fogyasztásból származó mennyiség. Az ország tojásellátása évtizedek óta - kisebb időszaki hullámzástól eltekintve - zavartalan. A forgalom időnként kiegyensúlyozatlan, a szezononkénti erős áringadozások a termelők és fogyasztók táborát érintik. Voltak olyan esetek az utóbbi években, amikor meggondolatlan importengedély, illetve szabályozás kijátszása okozott feszültséget abban az időszakban , amikor a tojásnak van "ára" hazánkban. Ez az intervallum ősz közepétől, karácsonyon át tart húsvétig. Húsvét után zuhanásszerűen esik az étkezési tojás fogyasztói ára azzal párhuzamosan, hogy elindul a nem integrált, szabad piaci termelés Az egyik forma, amikor a vágóüzem forgalmaz saját tulajdonában vagy résztulajdonában lévő boltban ezekből a cikkekből.

Mivel a vágóhidak egy része nem rendelkezik a teljes baromfi árupalettával, ezért átvesz a hiányzó termékekből más feldolgozóktól a lakossági igények minél teljesebb kielégítése érdekében. Ezeket a kereskedelmi egységeket általában baromfi mintaboltoknak nevezik, melyek főleg az üzem székhelyén, il letve a fővárosban találhatók. A második jellemző forma, amikor a feldolgozó cég - ellátva a nagykereskedelmi funkciót - a kiskereskedelmi egységek megrendeléseit közvetlenül teljesíti. Ebben az esetben a vágóüzem régebben saját fuvareszközeivel, újabban inkább az erre vállalkozókkal végzi, végezteti a terítést a viszonylag közeli területeken, előzetes megrendelés, áruösszetétel egyeztetés után. Néhány nagyobb kereskedelmi szervezettel (pl. Csemege) éves szerződést is kötnek A harmadik említésre méltó csatorna-melynek szerepe és aránya egyre növekvő-mikor egy nagykereskedelmi tevékenységet (is) ellátó

szervezet veszi át az árut, szerződéses kapcsolat alapján. Néhány éve még csak a Budapesti Baromfi-nagykereskedelmi Vállalatot sorolhattuk volna ide, de napjainkban ez a kör jelentősen kibővült. Hiszen ide tartoznak a METRO, ALFA, SPAR, CORA, Auchan stb. nagykereskedelmi tevékenységet is ellátó hálózatok Export értékesítés A magyar baromfi ágazat külkereskedelmi kapcsolatiból egyértelműen a kivétel érdemes a részletes elemzésre, mivel az import nagyságrendje jelentéktelen. A KOPINT-DATORG, 1997. évi országos adatai igazolják, hogy az alig 22 millió USD-t eltérő közvetlen behozatal döntő része tenyésztési termékekből áll. A nettó devizaegyenleg igen tiszteletre méltó 403 millió USD-t meghaladó többletet mutat. A táblázat a nemzetgazdasági jelentőséget bemutató adatsor mellett a relatív élelmiszergazdaságon belüli arányokat is reprezentálja. Ágazat Baromfi Gabona Gyümölcs Sertés Szarvasmarha tejjel Zöldség

Millió USD 1991 16,2 (2) 9,3 (4) 10,0 (3) 16,5 (1) 8,7 (6) 8,8 (5) 2654 1992 13,1 (2) 19,8 (1) 7,6 (6) 9,2 (3) 7,7 (5) 8,8 (4) 2677 1993 15,9 (1) 5,9 (6) 11,3 (2) 10,8 (3) 7,3 (5) 10,2 (4) 1987 1994 15,7 (1) 8,2 (4) 12,2 (3) 8,2 (4) 6,0 (5) 12,4 (2) 2338 1995 14,1 (2) 20,1 (1) 7,4 (5) 8,3 (4) 5,2 (6) 11,3 (3) 2923 1996 1997 16,0 7,9 9,7 13,4 4,5 11,9 2746 15,1 14,6 7,4 13,0 4,7 12,0 2857 Az élelmiszergazdaság hat legnagyobb ágazatát, annak százalékos részarányát és a helyezési sorrendet bemutató összeállítás az elmúlt hét évet tekintve egyértelmű. A zárójeles pozicionális értékek szerint a baromfi második helyezésnél nem ért el és két alkalommal is az első helyre került. Lényegesen felülmúlta az időszak elején vezető sertés és két kiugró esztendejében abszolút elsőséget elért gabona ágazatot. A legkisebb helyezési szám mellett fontos kiemelni az élelmiszergazdaságon belüli stabil pozíciót is. A baromfiágazat

devizabevétele vagy az első, vagy a második helyen szerepelt ebben az időszakban. Az átlagos elsőség mellett fontos kiemelni az élelmiszergazdaságon belüli stabil pozíciót is. Az alábbi számszerű összeállítás a fontosabb termékcsoportok ötéves intervalluma alatt elért devizabevételét mutatja be. Az adatokból megállapítható, hogy a brojlercsirke ágazat 125 millió USD-t megközelítő bevételt ért el, még a viszonylag magas 1991. évi szintet is túlteljesítette Természetesen a lúdágazat a legjobb devizaszerző, hiszen a feldolgozott tollal együttes devizabevétel 150 millió USD, úgy ez a magyar "szent állat" hozza az export 35%-át. A másik vízibaromfi faj, a kacsaa libahússal ellentétben - nem növelte 1991-hez képest devizabevételét, de az 1995 évi teljesítmény szintén figyelemre méltó, stabil piacokkal rendelkezik és évente 40-45 millió USD körüli bevételt realizált. Pulyka esetében a 90-es évek eleje még

rendkívül nagy exportdinamikával, teljesítéssel indult, mely tendencia éppen 1996-ban ismétlődött meg. Ez az ágazat jelenleg 50 millió USD feletti bevételt ért el 1997-ben külföldön, a továbbfeldolgozott termékkel együtt. Az emelkedésre az ismert előirányzatok szerint ebben az évben lehet számítani. A kiemelt exporttermékek devizában és forintban realizált árait vizsgálva megállapítható, hogy komoly eredmény a darabolt csirkén belül a kicsontozott termékek közel 40%-os árbevétele többlete, mely a devizaár 3%-os emelkedésének köszönhető. Sajnos a csirkecomb már jó ideje nem divatos a nyugati országok fogyasztóinak körében. Ezért érthető, hogy árszínvonala erősen nyomott és annak tendenciája is csökkenő. A meghatározott pulykatermékek kiviteli árai erősödő tendenciát mutatnak a vizsgált időszakban. Különösen kiemelkedő a kicsontozott (mell) 20%-ot meghaladó, devizában viszont hullámzó képet mutatnak.

Mindkét hízott májexport abszolút és fajlagos bevétele emelkedett 1997-ben, ezen belül is a kacsamájnál nagyobb a piacbővülés. Itt célszerű megemlékezni arról az ágazati sikerről, hogy kitartó, szívós munkával sikerült megakadályozni a libamáj piac és árak összeomlását. Külföldi, elsősorban francia vevőink kezdeményezésére és kérésére rendeztük a libamáj piacot, melynek világkereskedelmében Magyarország stabilan az első helyet foglalja el, tehát meghatározó szerepet tölt be. Hosszas egyeztetések után - még az EU is foglalkozott az üggyel -1995 májusában beindulhatott ismét a BTT ellenjegyzésével működésével működő kiviteli engedélyezési rendszer. A piaci szereplő, májüzemmel rendelkező feldolgozók a kvóta tulajdonosai, mely mennyiségek kiszámítása az előző öt év legjobb három évéből származott. Természetesen ennek is voltak kevésbé kedvezményezettjei, sőt olyanok, akik kárigényt

nyújtottak be bírói úton. Az eltelt időszak után már megállapítható az intézkedés kedvező hatása a libamáj piacra. A mennyisége t sikerült a kívánt szinten tartani, és az ár is emelkedett A baromfi export relációs összetételét vizsgálva megállapítható, hogy egyre "egyszerűbb" az elemző helyzete. 1990 óta az Európai Unió abszolút túlsúlyban volt, mely fölény 1995 , tehát Ausztria - egyik jelentős vevőnk - belépésével még erősebbé vált. Ez az azonos (bürokratikus) szabályok szerint működő, monopolhelyzetű közösség közel 80%-át veszi át a magyar baromfi ágazat exporttermékeinek. Természetesen ezen belül vannak kiemelkedő jellemzők, pl. az egyes országok eltérő nagyságú importja A meghatározó a német nyelvterület (Németország, Ausztria), mely régió hagyományosan a liba- és kacsahús legnagyobb felvevő piaca. Természetesen exportálunk ide csirkét és pulykát is, mint ahogy ezen baromfifajok

keresettek Olaszországban is. A hízott májak végső felhasználói a franciaországi feldolgozó üzemek, 80% feletti részaránnyal. Libamájnál megemlítendő az igen igényes, de jó árat fizető Japán behozatalának emelkedése. Az Európai Unión kívül Svájc a tradicionális vevője a magyar baromfitermékeknek, illetve újabban sikerült visszatérni olyan országokba (Ukrajna, Független Államok Közössége), ahol már piaci pozícióink. Jelenleg viszonylag egyhangú a magyar baromfitermékek külpiaca, de reményeink szerint Magyarország az EU tagság után belső ellátó pozícióba kerül. Ennek szintje szoros összefüggésben lesz a kvótarendszerben kedvezményezett volumennel. A mennyiségi emelkedés harmadik országok irányába képzelhető el. Alapvető fontosságú, ágazaton kívüli tényező a mindenkori exporttámogatás. Nemcsak az EU országaiban és a világ más, komolyabb kivitellel rendelkező államaiban alkalmazzák az ösztönzésnek ezt a

formáját, hanem Magyarországon is, még belátható időn belül ezt a forrást igényli az ágazat. Ezen a területen 1998-ban radikális változtatásra került sor. A támogatási rendszert átalakította a kormányzat, a direkt export szubvenciók rovására meghatározó szerephez jutottak az EU és WTO konform megoldások, pl. termelői típusú, minőségi, prevenciós stb támogatások