Pszichológia | Etika » Gál Erika - Etika vázlat

ETIKA Ajánlott irodalom: Dr. Blasszauer Béla – Orvosi etika Alapfogalmak: Etika: - Arisztotelész szerint: a gyakorlati filozófia egyik területe tartalmazza az emberi cselekvés átfogó elméletét - Krisztus előtt V. századtól: önálló tudomány mindennek mértéke az ember - Szókratész: az első etikai rendszer megalkotója - magyar megfelelője: erkölcsfilozófia - neve a görög „ethosz” szóból származik - a cselekvés belső szabályozója - a személyiség erkölcsisége, a mindenkori készség és elkötelezettség a jóra, az igazra: erény - önálló tudomány - megfogalmazza az elvárt magatartásformákat - tükrözi az erkölcsöt, kritikailag értékeli - foglalkozik az erkölcs eredetével, történetével, fejlődésével - tárgya az erkölcs - az emberi cselekvés helyes és helytelen voltának a tudománya - az emberi tevékenység, magatartás olyan erkölcsi vonatkozásait vizsgálja, amelyekkel más tudomány nem foglalkozik - erkölcs

formálója - az egyén és a közösség mindennapi életének fontos része - egyik legrégebbi tudomány, a filozófia alkotórészeként keletkezett - gyakorlati filozófia - arra mutat rá, mit kellene egy személynek tennie, illetve milyen kapcsolatot kellene kialakítania az emberekkel - életmód, életminta - a jó és a rossz, a helyes és a helytelen viselkedés, a jellem és az indíték kérdéseivel foglalkozik - a helyes magatartást előíró elvek és normák összessége - eü. etika azt a kérdést vizsgálja, mi a jó és mi a rossz az emberi egészség és az élet szempontjából Erkölcs: - társadalmi jelenség, a társadalmi tudat és társadalmi gyakorlat egyik eleme - funkciója az emberek magatartásának szabályozása - az emberek egymáshoz, társadalomhoz való viszonyát jelenti, amit hagyományok támasztanak alá és tartanak fenn - a társadalom szempontjából helyesnek tartott emberi magatartást meghatározó normák összessége - azoknak az

értékeknek és szabályoknak az összessége, amelyet egy emberi közösség, annak minden tagja elismer, magatartására és viselkedésére nézve kötelezőnek tart - az emberi együttműködés folyamatában kialakult, megvalósult történelmileg meghatározott rendező elv - az embert belülről irányítja - az emberek az erkölcs szférájában lehetőséget kapnak a társadalomtól, a közösségtől arra, hogy a közösséggel azonosuljanak vagy vele szembeforduljanak - az egyéni döntések, értékválasztások nem függetlenek a csoporthovatartozástól - társadalmi viszony és az emberi cselekvés mozzanata, az ember vonatkozása más emberhez - tudatformák, normák, értékek komplex rendszere - a valóság gyakorlati és tudati elsajátításának egyik formája - legrégebbi előfordulása a XIV.-XV Századtól - ismeretlen eredetű - az emberek viselkedése és beállítottsága Morál: - a latin „mos” szóból ered - közakarat, amely a törvényben,

szokásban nyilvánul meg - az egyén akarata, szemlélete, lelkülete, erkölcsisége Erény: - az erkölcsi tudat fogalma - az egyén szilárd pozitív erkölcsi tulajdonságainak összefoglaló jellemzésére szolgál - az erkölcsi értékre utal - a jó elsajátításának tevékeny formája, ellentéte a bűn - tartalmának felfogása történelmileg változott: - ókori Görögország: bátorság mértékletesség (szórakozás, munka, pihenés) bölcsesség igazságosság - Arisztotelész: az erény nem veleszületett tulajdonsága az embernek, hanem gyakorlás útján tesz rá szert - Keresztény erkölcs: hit remény szeretet - Reneszánsz, felvilágosodás: az ember földi érdekeivel és boldogságával hozta összefüggésbe - gyakorlattal szerzett lelki alkat - jellemvonás - a jóra való maradandó készség - jóban való szilárdság - a jó realizálódása: a hajlam minden emberben többé-kevésbé természettől fogva megvan - szerzett tulajdonságok:

- létrejöttében nagy szerepe van a nevelésnek, önnevelésnek - az életben tényleges cselekedetek, tettek formájában valósul meg - készség jó cselekedetek végrehajtására, fontos szerepe van benne a személyiség tudatosságának és szándékosságának - gyakorlása tökéletesíti az embert - erkölcsi erények: szeretet bölcsesség igazságosság okosság bátorság lelki erő mértékletesség Erkölcsi jó: az emberek legáltalánosabb érdekei, törekvései, vágyai és reményei fejeződnek ki, elvont erkölcsi eszme formájában arról, hogy aminek lennie kell, és ami helyesre méltó. Az erkölcs és a jog kapcsolata Közös funkciójuk az emberek magatartásának szabályozása. Jog: az uralkodó osztály akaratát kifejező normák, szabályok, előírások komplexuma A társadalom minden tagjára általános érvényűek A jogon belül beszélhetünk: bűntető, polgári, munka, család, nemzetközi stb. jogról, ezeket külön törvénykönyvekbe

foglalták össze A jogi normák megtartását kényszerítő rendszabályok (adminisztratív, bűntető és gazdasági szankciók) biztosítják Speciális igazságszolgáltatási apparátus (ügyvédek, bírák), hatósági személyek segítségével történik A jog szabályainak írásba foglalása mindenkinek hiteles és egyértelmű eligazítást ad arra nézve, hogy mit rendel a törvény, mihez kell tartania magát Erkölcs: az erkölcsi követelmények betartását a közvélemény és az emberek meggyőződése támasztja alá, ezeket a szellemi befolyásolás eszközeivel érvényesítik Területei: munkaerkölcs, szaketikák, egészségügy, magánélet erkölcse, stb. (A határvonalak nem olyan élesek) Az erkölcsi szabályok igazítanak el bennünket, hogy milyen életcélokat tűzünk ki, mit tartunk jónak és rossznak, hogyan viszonyulunk a többi emberhez és a társadalomhoz. Értékmérőt ad, amelyek segítségével az emberek lemérhetik tetteik, magatartásuk

erkölcsi tartalmát. Az erkölcsi kérdések az ember személyiségével és társadalmi szerepükkel függenek össze. Összefoglalva: nem minden helytelen etikai viselkedés jelenti a jog megsértését, mint ahogy önmagában a jogszerű viselkedés még nem jelent mindig etikailag igazolható cselekvést. Az ember, mint erkölcsi lény Az ember szabadon választhat a különböző lehetőségek között, tudatosan és felelősséggel dönthet. Az akarati szabadság magával hozza, hogy rosszul is dönthet Olyan reakciót is adhat a cselekedetben, szóban, gondolatban, amely nem felel meg a jó kritériumának. A külső ingerek milyenségén kívül (vonzó vagy taszító), az egyén személyisége (ösztönei, genetikai öröksége, értelmi, érzelmi fejlettsége, jelleme) is szerepet játszik a válaszreakcióban. A jó válaszok megtalálásában, a helyes cselekedetek kialakításában az erkölcsi normák, törvények és a velünk született lelkiismeret segít.

Erkölcsi norma: kívülről, külső elvárások formájában irányítja, szabályozza cselekedeteinket. A tanulás, nevelés során fokozatosan beépülnek a személyiségbe és az őslelkiismerettel együtt belülről hatnak. Lelkiismeret: tetteinket sugallja, megbírálja; belső szabályozó, ösztönző, ellenőrző; visszajelzést ad, eltérő mércével, szigorúsággal mér. Részei: veleszületett őslelkiismeret szerzett megismert, elsajátított erkölcsi „Tedd a jót, kerüld a rosszat” parancsok, normák személyiségbe való beépülése alapján jön létre Erkölcsi tudat: mi a helyes, erkölcsös, mit kell tenni, azt mutatja meg. A hibás nevelés, rossz társaság az erkölcsi tudat téves, az erkölcsi normáktól eltérő szabályokat sajátít el, akkor a lelkiismeret, mint konkrét ítélet is téves lesz. Az elítélő visszajelzés a lelkiismeretfurdalás. Értékek A hétköznapi szóhasználatból értéknek vagy értékeknek nevezzük ami

számunkra fontos, lényeges. Ezek lehetnek: - konkrét, kézzel fogható anyagi, materiális értékek (lakás, pénz, stb.) - elvont, eszmei, szellemi, ideális értékek (boldogság, szabadság, szerelem, tanulás, stb.) Az értékek bizonyos értékrendet, rangsort, hierarchiát alkotnak: 1. vitális,élettel összefüggő értékek pl létezés, egészség, testi erő 2. szellemi értékek pl tudás, kultúra, stb 3. erkölcsi értékek pl jóság, szeretet 4. vallási értékek pl hit, szentségek, stb Az értékrendek egyénenként és adott társadalom szerint is különböznek. Az egyén esetében függ az illető én – erősségétől, kialakított világnézete, értékrendje szilárdságától. Az értékek motiváló, serkentő szerepe sajátosan jelentkezik a pszichológiában, az erkölcsi ideális, felettes én igyekezne mindent a legjobban, a legetikusabban megtenni, megoldani, az abszolútértékeket követve. A hétköznapi reális ént a természeti értékek

vezérlik a napi cselekedetek során. Ahhoz, hogy a megfelelő értékeket válasszuk, és ezek szerint cselekedjünk, kell, hogy ismerjük azokat (értelemnek van itt szerepe) hogy elfogadjuk (érzelem állásfoglalásának van szerepe) és hogy érvényesíteni is tudjuk cselekedeteinkben, ehhez akarat kell. Értékek: szeretet, esélyegyenlőség, elismerés, siker, szabadság, autonómia, becsületesség, igazságosság, egészség