Biológia | Tanulmányok, esszék » A prémvadászatról

A prémvadászatról Légy szép, de ne kegyetlen! Budapest, 2004-09-28 Váciné Szakolczai Noémi 11/b A prém azé, aki abban jött világra Láttam egy filmet: fűrészes fogú lábcsapdát rejt az avar. Vadmacska lépdel felé, megszólalásig olyan, mint az otthoni cirmos. Egy csattanás, a macska felsikít, majd torkaszakadtából ordít a fájdalomtól. Órák múltán is szinte zokog Érzékeny, apró mancsa becsípve a vas fogai közé. Változik a kép: hódok, nutriák, mosómedvék, rókák, csincsillák és alig totyogó kicsinyeik, sőt őzek, madarak, elkóborolt háziállatok élik át ugyanezt. Orruk, lábuk szétroncsolva, iszonyú kínban és pánikban, vinnyogva és üvöltve próbálják kiszabadítani magukat, újra és újra megkísérelve a lehetetlent. Foguk beletörik a vasba, néhányan lerágják a lábukat, csakhogy szabaduljanak. Ők lassú, kínos halállal pusztulnak el vérmérgezésben vagy nyomorékon vegetálnak még egy ideig. A

hurokcsapdákban hosszú, fulladásos halált halnak a mókusok és a nyulak. A fullasztócsapda víz alatt működik. Lassú és fájdalmas halált okoz A hód például 11 perces haláltusát vív. A csapdával elejtettek „csak” egynegyedét tudják felhasználni, a többit félrehajítják. A csapdázás „paradicsoma” elsősorban Kanada. 1975-ben közel 10 millió állatot használtak fel és ebből „mindössze” 1/5 millió volt a tenyésztett. Külön kategóriába szerepel a fóka, melynek agyonverését vadászatnak nevezik. Kanada beismerte, hogy a csapdázás során háromszor annyi „értékesíthetetlen” állat pusztul el, mint ahány értékes bundájút be akarnak fogni. Csak az az elgondolkodtató, hogy még így is megéri! Az igazság, hogy a helyi önkormányzatok szép bevételt kasszíroznak a csapdázási engedélyek és a vadászati területek bérleti díjainak beszedéséből. A csapdázás kanadai és egyesült államokbeli pártolói kénytelenek

lesznek szembenézni azzal a ténnyel, hogy 1996-tól kezdve az Európai Unió országai nem fogadnak szőrméket azokból az országokból, ahol a fém lábcsapda most is használatban van. Európa valamennyi állatvédő szervezete arra hívja fel az állatbarátok figyelmét: ne hordjanak szőrmebundát, és ha találkoznak olyan személlyel, akin ilyen ruhadarab van, szelíden figyelmeztessék: hullák szőrméjét viseli a testén. Japán és Olaszország ma is a nemesprémek legfőbb importőre és feldolgozója. Az olasz és japán nők nem érzik, hogy hiúságuk vérrel borított. A WSPA és a divatcégek kampányainak hatására változások először a kiskereskedelemben jelentek meg. 1989 óta számos szőrmefarmot számoltak fel A farmokon született állatok sem szokták meg a fogságot. A nyércek és rókák sztereotip viselkedésformákat mutatnak. A rókák között magas a vetélések száma, rettegnek az emberektől és sokszor hetekig nem esznek. A nyércek

megcsonkítják önmagukat és egymást A mezőgazdaság haszonállataiból tömegesen nyert irhák többnyire intenzív állattartásból származik, ami iparszerű állatkínzás. A farmokon az állatok élettere akkora, mint ő maguk A pusztán hiúság kielégítése nem járhat véráldozatokkal. Hogyan élnek, amíg élnek? Csincsilla: A mókushoz hasonló, könnyen szelídíthető. A kölyköknek 8-10 hónapos korukban eltörik a nyakcsigolyájuk, vagy kloroformgőzben fuldokoltatva túlaltatják őket. Óvatosan, még melegen megnyúzzák őket. 150 kis csincsillából készítenek egy bundát Megkérdezték a tenyésztőket, vajon nem sajnálják-e ezeket a bájos állatkákat? „Nem szabad a szemükbe nézni”-mondták, ők tudják miért. Nutria: A vízi környezethez szokott nutria szőrtelen, úszóhártyás lába sokszor megfagy a ketrec fémrácsain és a gennyesedő, üszkös sebbe belepusztul. Hathónapos korukban érett a prémjük. Bunkókkal fejbe verik őket,

Így a koponyájuk betörik, orrukból, szájukból ömlik a vér, de a bunda nem sérült meg. Ezután orrukat bevágják, és lábuknál fogva felakasztják és elvéreztetik őket. Nyérc: 1-2 kg-os, 50 cm-es, kecses, szép állat. Rokonait, a kutyát és macskát otthonainkban dédelgetjük A vizek partján élő, kitűnően úszó állatot ma már vízmedence nélkül tartják. Idegesen szaladgálnak a ketrec két oldala között, majd középen megállva egy pillanatra felnéznek. Ezt nevezik a költői lelkű tenyésztők a „nyércek táncának” Természetellenes táplálékuk zöme a magas tápértékű szója. A pépes halmokat a ketrec rácsára kenik fel, hidegben fagyálló anyagot is kevernek bele. Az állatok nyelve odafagy a rácshoz A kívánt színárnyalat eléréséért mutációkat tenyésztettek ki, melyek nyomorékon, süketen kínlódnak halálukig. Hathónapos korukra megérettek az erőszakos halálra A kisebbeknek a tenyésztő eltöri a nyakcsigolyáját,

a többit egy ládába zsúfolják össze. Hallani állati sikoltozásukat és a zajt, ahogy nekimennek a láda falának, mielőtt a kipufogógáztól megfulladnak. A haláltusa 30 percig is eltarthat. A bundát 30-60 kölyökből készítik Róka: Még a dróthálót is átrágja vagy a talajt is kiássa maga alatt, csakhogy szabadulhasson. A hidegben sokuk éhen pusztul, a bundájuk viszont szép vastag lesz. Az újszülött kisrókák 60%-a elpusztul, vagy az anya félelmében megöli őket. Testükbe áramot vezetnek. A bunda 18 kis Vuk életébe kerül Perzsa juh: Bundája vékony, finom. Az elvérzett anyajuhból emelik ki a még élő magzatokat, vagy az 1-2 napos kisbárányok bőréből varrják. Egyes vidékeken veréssel és rugdosással idézik elő a koraszülést, így sűrűbben fedeztethető az anyaállat. Fóka: A bársonyos prémet 8 fóka viselte egykoron. A partokon verik agyon őket, még melegen megnyúzzák, mert a megdermedt bőr már nehezen húzható le. A

fehér fókabébiket háromhetesen ölik le. Egy plakáton kölyökarcú kisróka kérdezi az embergyereket: „A te anyukádnak van szőrmebundája? Az enyém az életét adta érte.” Ma már elég sokan belátják, hogy a bunda azé, aki abban jött világra és csak egy valakinek van joga ahhoz, hogy bundát hordjon, az állatnak a sajátját. „Az állatölést a gyilkosságtól csak egyetlen lépés választja el, az állatkínzás pedig emberkínzáshoz vezet.” Lev Tolsztoj A hiúság vására Kutyabőr Ült egy szűk ketrecben, idegenek közt és nem értette, miért van itt. Téged keresett, várt Ember nem bántotta még, így tűrte, hogy hasán a szőrt leborotválják és bekenjék valami csípős anyaggal. Megnyalta az idegen ember kezét, azt hitte valami jót tettek vele A gipszkötés alatt egyre jobban viszketett és fájt a bőre. Rimánkodva, farkát csóválva nézett a fehérköpenyesre, remélte megszabadítja a fájdalomtól. Hiába A bőrén kipróbált

anyagokat a gyomrába a belekényszerítették. Testén fekélyek keletkeztek, gyomra, bele vérzett, ekkor már zokogott a kíntól. Szerencsésebb társai hamarabb elpusztultak Ő így sínylődött évekig, lesve az ajtót, jössz-e már. Halála nem volt hiábavaló, 4000 társáé sem. Már látod is a tv-ben, hogyan simítja érzékien bársonyos bőrét a szépség az új krémmel, samponnal, szappannal. Hogy meghalt a kutyád? Hát az ember mégiscsak fontosabb, nem? Hogy allergiás tünetet kaptál tőle? Hogy a kutyabőr nem emberbőr és másképp reagál? A cég nem tehet róla, ő elvégezte az állatkísérletet, az alibi tökéletes. Szemet szemért Az ünnepek után a család megszabadul az annyira áhított nyuszitól és az csakhamar egy laboratóriumban találja magát. Néhány napja még gyerekek simogatták, most egy erős kéz mozdulatlanná tette, a kalodából csak a feje látszott ki. Rémületében meg sem próbált menekülni. Olyan picire gömbölyödött,

hogy csak két piros szeme jelezte, hogy nem holmi fehér játékállat. A festéket, szappant vagy a háztartási boltokban kapható bármelyik anyagot a szemhéja alá vezetik. Érzéstelenítést nem alkalmaznak Mivel a nyuszi alig választ ki könnyet, az anyag legalább 24 óráig a szemében marad. Felsikított, kaparta volna kis mancsával a szemét, hiába a kaloda nem engedte. Napokig figyelték, mint roncsolódik szét a szeme. A eredmény: erős kötőhártya-irritáció, a szemlencse elhomályosodása, a pupilla szétroncsolódása, vakság, halál. Milyen ember az, aki ezt végigcsinálja? Ezek tudatában nyugodtan használhatod szépítőszereidet, akár meg is eheted őket, ha mégis valami bajod lesz, nem a gyártó cég a hibás. Ő kipróbálta Nem tehet róla, hogy az ember másként reagál a vegyi anyagokra. Senki nem akarja, hogy a nők ne legyenek világszépek. Hogy a férfiak ne legyenek üdék, vonzóak és jólfésültek. Ápolják magukat De nem mindegy,

hogy mivel A szépség és a jólápoltság nem feltétlenül kegyetlen, nem egyenes következménye az állatkínzás árán nyert kozmetikumoknak. Németországban 1987 óta tilos az úgynevezett dekoratív kozmetikai szerek állatokon történő kipróbálása. A nagy nyugati cégek úgy segítenek magukon, hogy külföldön végeztetik el a kísérleteket- pl.: Magyarországon-, ahol nincsenek tiltó szabályok, olcsó a munkaerő és még olcsóbb az állat. Magyarország még ott tart, hogy hozzávetőlegesen számot sem képes adni sem az Akadémia, sem az egészségügyi, sem a mezőgazdasági tárca a kísérletekben felhasznált állatok mennyiségéről és fajtájáról. A szabályozás teljességgel hiányzik, az ellenőrzésről nem is beszélve. Az egyes gyártó cégek egyszerűen nem felelnek a kérdésekre A kozmetikumokkal kereskedők, pedig joggal mondhatják, hogy fogalmuk sincs hogyan készült a krém meg a rúzs. Az Európai Unió kereskedelmi és

fogyasztóvédelmi miniszterei ki akarták tiltani az élő állatokon kipróbált kozmetikumokat az Európai Közösség piacairól, de az USA és Japán nem járult hozzá. Nagyszerű kifogásnak látszik, hogy csak akkor lehet az állatkísérleteket betiltani, ha megfelelő és biztonságos alternatív módszerrel helyettesíthetők. Ugyanakkor Németországban működik egy intézmény az állatkísérletek helyettesítése érdekében, állami támogatásból és mintegy 200 alternatív módszert ismertető dokumentációval rendelkezik. Alternatív lehetőségek. Ez a kulcsszó A tudósok elismerik, hogy az állatkísérletek teljes kiiktatását sohasem lesznek képesek elérni, de ahol a lehetőségek adottak, ott mindenképpen keresik a helyettesítő megoldásokat. Pl.:- kultúrtáptalajos módszerekkel (eddig a tuberkulózis bacilusaink izolálását Tengerimalacokon végezték) - kémiai eljárás a terhesség kimutatására, - egyéb szövettenyésztési eljárások

(egerek helyett), - tyúktojás hártyája (Draize-teszt helyett). IN VIVO (élőben) tesztek Karciogén tesztek: a vizsgált anyag az állatokban daganatokat okoz. A rák az állatoknak ugyanolyan fájdalmas, mint az embernek, de a kísérleti állatok nem kapnak fájdalomcsillapítót, mert ki akarják zárni hatásukat a daganatképződésre. Bőrirritációs vagy bőrkompatibilitás tesztek: a szőrt leborotválják, és részben felhasogatják a bőrt, majd beledörzsölik a vizsgálandó anyagot. Az állatokat leszíjazzák, hogy ne tudják lenyalogatni, vakarni az érintett testrészt. A szer hatására a bőrön duzzanat, vizenyő, seb, roncsolás és ekcéma jelentkezhet. Bőrszenzibilitási tesztek: a vizsgálandó anyagot az állat leborotvált bőre alá fecskendezik. Hét nap múlva ismét leborotválják és 48 óráig az anyagba mártott gézt rajta hagyják. Három hét múlva, majd hathónaponként ezt megismétlik. DRAIZE-teszt: a tesztet 1944-ben Draize amerikai

toxikológus vezette be, elsősorban ipari vegyszerek toxikusságának megállapítására. A módszer kegyetlensége és értelmetlensége egyes kutatók felháborodását is kiváltotta. Nyulak szemhéja alá vezetnek háztartási vegyszereket, érzéstelenítést nem alkalmaznak. Van-e olyan érv, mellyel ezt a kegyetlenséget igazolni lehet? 50 év után a teszt elavult, mert eredményei megbízhatatlanok lettek. Persze ez nem azt jelenti, hogy sehol nem alkalmazzák már. A ma használt módszerekről majd 50 év múlva leírják ugyanezt. Az állatvédelem nemzetközi szervezetei időről időre közzéteszik azoknak a cégeknek és termékeknek a listáját, amelyek állatkísérletek révén, vagy azok mellőzésével készülnek. Ezek a nyuszi-emblémás termékek. Ha valaki ezekből vásáról, annak nem kell a sikoltozó nyulakra, az eszméletlen kutyákra, a kínlódó, és sebekkel borított egerekre, a kopasz macskákra gondolniuk. De itt jegyezzük meg, hogy a

bioterméknek csak az anyaga természetes, de azokat is állatokon próbálták ki, legalábbis legtöbbjüket. „Az élőknek nincsen rangsora, minden élőlény ember értékű, mert él. Nem nézhetem le, és ugyanolyan elbánást érdemel, mint amilyet magamnak kívánok.” Dr.Balogh János akadémikus „Sok csodafajzat van s közülük az ember a legszörnyűbb” Szofoklész Az állatrendszertan professzora