Az 1904-ben íródott műben kevés a cselekmény. Egy lezüllőben lévő, jogosan pusztulásra kárhoztatott nemesi család tagjai romantikusan ragaszkodnak a család régi fényét jelképező cseresznyés kerthez, noha nincs energiájuk sem ahhoz, hogy fenntartsák, sem ahhoz, hogy modern üzleti szellemben hasznosítsák. Végül hallhatják a kert megsemmisítését.
A kert a középpont, a dráma tere, kerete, szimbóluma. az első felvonásban a főszereplő Ljubov Andrejevna egykori gyerekszobájába betör a fehéren pompázó természet csodája. Később már csak a kert víziója van jelen, az utolsó felvonásban már késő ősz van, a megmaradt fák is kopaszon állnak.
Ljuba természeti lény, a személyisége, és a kert azonosnak tekinthető. Ő az egyetlen, aki nem válik a darabban komikussá. Kétségbeesetten ragaszkodik a múltjához, a cseresznyéskerthez, de a bizonytalan jövőhöz, Párizshoz, a szeretőjéhez is. Ljubát pojácák, felszínes perc-emberek, újgazdagok veszik körül. Csehov négy pontban rögzítette elveit. A dráma alapuljon zűrzavaron, minden szereplő önálló jellem legyen, ne legyenek a műben hosszadalmas részek, legyen a drámában állandó mozgás.
A műben ritmikusan váltják egymást a különböző jelenetek. A szomorú jeleneteket elfojtják a komikusak, s fordítva. Az idő is fontos tényezője ennek a drámának. A jelen csak az egyik szereplőnek (Lopahinnak) fontos, a többi szereplő a szubjektív időben mozog. Lljuba a múltba menekülne vissza, de menekülne előre is elhagyva a birtokot. A jelen itt is széthullik darabokra.
A színpadon a szereplők másról beszélnek, mint amit éreznek, vagy gondolnak. Az író a belső történésekre helyezi a súlyt a cselekményességgel szemben. Fontos helyet kapnak a hangulatok. Csehov az abszurd felé tolta el a komédia műfaji határait. A dráma a groteszk haláltánc, amely a világvége hangulatát sejteti, s a modern ember ütöttségét írja le.
Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.
A kommunista szombatEz egy rövid történet. A hír is kurta: 1919. április 12-ére (történetesen egy szombati napra) virradó éjszaka Moszkvában, a Kazanyi pályaudvar rendező pályaudvarán 15 vasúti munkás 10 óra munkával megjavított 3 gőzmozdonyt. Moszkvában a 9 nagy pályaudvar az irányról van elnevezve, ezért van Jaroszlavi, Rigai, Rjazanyi, Kijevi, Kurszki, stb. pályaudvar is.
A vörösiszapA vastól a bauxit is vörös. A vasásványok közül a hematit és a goethit nem vesz részt a kémiai folyamatokban és mint oldhatatlan maradék a vörösiszapba kerül. A vörösiszap többféle fémvegyület elegye, a timföld (alumínium-oxid) gyártásának mellékterméke. A fokozottan veszélyes hulladékok osztályába tartozik. A környezetvédelmi szakemberek a II. veszélyességi kategóriába sorolták.
Kapcsolódó doksikA XIX. századi orosz irodalom legnagyobb újításának az ún. „fölösleges embertípus” nevezhető. Ez vált az orosz realizmus meghatározójává, s emelte az orosz irodalmat az akkori világirodalom szintjére. Ezek a karakterek olyan életformát mutatnak be, amely azt szemlélteti, hogy hogyan nem érdemes élni. Ezek a hősök valamilyen magasabb elhivatottság nélkül, tétlenül, üresen...
Vörös és fekete (tartalom), 2. részMásodik rész Első fejezet - Vidéki örömök Julien félúton postakocsira szállt, ahol találkozott két baráttal, Falcozzal és Saint-Giraud-val. Saint-Giraud menekült vidéki birtokáról vissza Párizsba. Elmesélte, életét a két párt, a liberálisok és az ultraroyalisták párharca tette tönkre, pontosabban az, hogy maga nem kívánt egyikükhez sem csatlakozni, s ezért...
A varázshegyEbben a műben az író a polgárság beteg mivoltát ábrázolja, a polgárok életének kilátástalanságával. A Varázshegy betegségregény. Egy tüdőszanatóriumban játszódik, ahol mindenki beteg, s nem is hisznek az egészséges ember létében, s ahol különféle alakok, különféle véleményekkel a reménytelenül beteg polgárságot példázzák. Itt az emberek megfeledkeznek az időről, de az idő...