Kommunikáció | Felsőoktatás » A kommunikáció individuális feltételei

Adatlap

Év, oldalszám:2004, 7 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:103
Feltöltve:2009. május 17
Méret:151 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Kurzus: „Kommunikáció 1.” Oktató: Felföldi Barnabás főiskolai adjunktus ZsKF, 2004-2005/1. félév Kommunikáció-művelődésszervező 1 évf (nappali) Ez a vázlat nem pótolja sem a hallgatók órai jegyzeteit, sem a kötelező olvasmányok egyéni feldolgozását! 4. témakör A VERBÁLIS ÉS NEMVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ (1) A kommunikáció individuális feltételei - a megismerés biológiai és pszichés tényezői - vázlat - Kurzus: „Kommunikáció 1.” Oktató: Felföldi Barnabás főiskolai adjunktus ZsKF, 2004-2005/1. félév Kommunikáció-művelődésszervező 1 évf (nappali) Ez a vázlat nem pótolja sem a hallgatók órai jegyzeteit, sem a kötelező olvasmányok egyéni feldolgozását! I. MEGISMERÉS (1) - AZ INFORMÁCIÓ ÉSZLELÉSÉNEK (PERCEPCIÓ) BIOLÓGIAI FELTÉTELEI I.1 Az agyi dominancia kialakulásáról Törzsfejlődés - az emlősök agyi dominanciája. A nagyagy legfontosabb állománya a kéreg. Az emberi agykéreg 95 %-a neocortex!

tudati-öntudati szféra gondolkodás lelki tevékenységek Részei: motoros érző asszociációs kéreg. I.2 Az emberi érzékelésről általában Az érzékelés nagyrészt tanult képességünk! Ha ez a tanulási folyamat gyermekkorban visszafordíthatatlanul csökkent képességű marad. valamiért elmarad, akkor Az érzékelést 2 részre oszthatjuk: –reflexes, nem tudatos érzékelés; –percepció tudatos észlelés-érzékelés - a tanuláshoz, a memóriához kötődik. I.3 A látás I.31 A sajátosan emberi látásélmény lényege A látásérzékelés alapja a reflexes érzékelés. Percepciós érzékelés - a vizuális élményeket szelektálni kell (szándékaink, céljaink stb. szerint), raktározni kell (vizuális memória), össze kell hasonlítani más információkkal! Percepció - szoros együttműködés az elsődleges ("elemző") kéreg és a másodlagos - harmadlagos ("raktározó - összehasonlító")

kéreg között. I.32 A látás tanulása Amit megtanulunk: megfelelő tér- és színlátás, alak-, forma- és irányfelismerő képesség, a vizuális élmény időbeliségének tudatosodása. A vizuális tanulásnak a születés utáni kritikus periódusa van az emlősöknél: macska: első 4-6 hét, az egyén Kurzus: „Kommunikáció 1.” Oktató: Felföldi Barnabás főiskolai adjunktus ZsKF, 2004-2005/1. félév Kommunikáció-művelődésszervező 1 évf (nappali) Ez a vázlat nem pótolja sem a hallgatók órai jegyzeteit, sem a kötelező olvasmányok egyéni feldolgozását! majom: első 6 hónap, ember: első 4-5 év, komplex látási percepció csak 14-15 éves korra. Később nem lehet pótolni az elmulasztott lehetőségeket! A látás kultúrafüggő is! I.33 Látás - össszefoglalás Az emberi látás nem csupán automatikus "fényképezés", hanem annál több, percepció: a vizuális élmény elemzése, szelektálása,

raktározása és mozgósítása összehasonlítás céljára. A látás az agy és a tudat fejlődésével összhangban kialakuló, plasztikus, rugalmas képességünk, amelynek minősége alapvetően függ a tapasztalattól, a környezettől és a tanulástól. A hallásról és a többi érzékelésről ugyanazt mondhatjuk el általánosságban, mint a látásról. I.4 A hallás Piaget (svájci fejlődés-pszichológus): a gyerekek hallásának kialakulása: 6-8 év. Ez közvetlen összefüggésben van a beszédkészség - szintén lassú – kialakulásával: 3 éves korig a hallásnak egy igen kritikus periódusa múlik el! I.5 A szaglás Az emberi cselekvésre gyakorolt hatása nagyobb jelentőségű, mint azt gondolnánk! Oka: a szagok és illatok jóval erősebben hatnak az érzelmeinkre, mint a gondolkodásunkra. A szagok szerepe a kommunikációban: orientálnak, tájékoztatnak, felhasználhatjuk őket közlésre is. I.6 A testérzés A testérzés a

külvilággal tartott kapcsolatunkban közel egyenértékű a látással - hallással! A testérzés a testfalban (bőrben, bőr alatt), az ízületekben és az izmokban szétszórt milliónyi idegvégződés által szállított ingerületek összefoglaló neve. I.61 Mechanoreceptorok - érintés, nyomás és finom rezgés Az ember szőrösebb, mint bármelyik állat! I.62 Thermoreceptorok – hőre Zsúfoltságélmény – hőmérséklet-emelkedés. Kurzus: „Kommunikáció 1.” Oktató: Felföldi Barnabás főiskolai adjunktus ZsKF, 2004-2005/1. félév Kommunikáció-művelődésszervező 1 évf (nappali) Ez a vázlat nem pótolja sem a hallgatók órai jegyzeteit, sem a kötelező olvasmányok egyéni feldolgozását! I.63 Nociceptorok - fájdalom 2 elkülöníthető folyamata: 1. reflexes; 2. Fájdalompercepció (agykérgi reakció) Az emlősöknél a fájdalom érzékelése, percepcióvá válása is nagyobbrészt tanult (van kritikus periódusa is!), és szociokulturális

meghatározottságai igen fontosak! I.7 Az emberi agy szerepe a gondolkodásban, az érzelmekben és a kommunikációban A főbb emberi tulajdonságok: beszéd (nyelv), szimbolikus gondolkodás, intencionális gondolkodás, én-tudat, idő- és történelem-tudat. I.71 Az érzelmek Érzelmi (emocionális) magatartás - limbikus rendszer az előhomloki lebenyben: BAL (domináns) félteke - beszél - nyelvi leírásokra képes - időelemző - új információk feldolg. - algebrikus (számítógép) - részletek elemzése - én-tudatos JOBB (minor) félteke - néma - zenei - időszintetizáló - ismerős információk azonosítása - geometrikus, térben jobban - tájékozódik - holisztikus (az egész feldolgozása) - én-tudatát nem tudja kifejezni A jobb és bal félteke állandó összeköttetésben van egymással! A limbikus rendszernek alapvető szerepe van az emberi kommunikációban is, hiszen nagyon sok idegrost kapcsolja össze a neocortex más régióival

(érzékelés, gondolkodás, emlékezés, beszédközpont stb). I.72 A beszéd Broca-központ (halántéki lebeny) - a beszéd fő érző és mozgató központja A nyelv, a beszéd az egész neocortex együttműködésének eredménye Összefoglalva az eddigieket: Az emberi agy egyedülállóan plasztikus! Az érésben lévő és érzékeny agyi központok kritikus periódusai alatt alakulnak ki az egyéni tulajdonságok, az elemi érzékeléstől a legkomplexebb magatartásformákig. Kurzus: „Kommunikáció 1.” Oktató: Felföldi Barnabás főiskolai adjunktus ZsKF, 2004-2005/1. félév Kommunikáció-művelődésszervező 1 évf (nappali) Ez a vázlat nem pótolja sem a hallgatók órai jegyzeteit, sem a kötelező olvasmányok egyéni feldolgozását! Az emberi agy egyedülállóan összetett! A magasabb szintű agyi tevékenységek (beszéd, előrelátó tervezés stb.) az egész neocortex működését igénylik. Kurzus: „Kommunikáció 1.” Oktató: Felföldi

Barnabás főiskolai adjunktus ZsKF, 2004-2005/1. félév Kommunikáció-művelődésszervező 1 évf (nappali) Ez a vázlat nem pótolja sem a hallgatók órai jegyzeteit, sem a kötelező olvasmányok egyéni feldolgozását! II. MEGISMERÉS (2) - AZ INFORMÁCIÓ BEFOGADÁSÁT ÉS FÖLDOLGOZÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ EGYÉNI TÉNYEZŐK A döntéseinket befolyásoló tényezőknek egy jelentős része az egyén természetével (szükségleteivel, attitűdjeivel, érzelmeivel stb.) van összefüggésben II.1 Szükségletek A legalapvetőbb szükségleteink fiziológiai jellegűek: élelem és folyadék, menedékhely, fizikai jólét (egészség stb.), szex. Ezek kielégitése nagyon fontos irányító erővel bírnak az információészlelés terén is. (Pl éhség, fejfájás.) További szükségletek, melyek az ember spirituális, pszichés, szociális és kommunikatív jólétével vannak kapcsolatban: személyes integritás és identitás, társas kapcsolatok,

valóság-megismerés és -megértés, szocializáció, változatosság, szórakozás, játék. II.2 Személyes integritás és identitás Szeretnénk, ha általában pozitívnak, értékesnek, kompetensnek és elfogadottnak mutatkoznánk mások szemében. Mást és mást tartunk értékesnek, elfogadottnak. Különböző életszakaszainkban személyes igényeink és információészlelésünk orientációi is átalakulnak, miközben alkalmazkodni próbálunk a személyes, társas és a foglalkozással járó körülményeinkhez. II.3 Attitűdök, hiedelmek és értékek Ismerős dolgokkal kapcsolatban sokkal szívesebben fogadunk be új adatokat és interpretációkat. Nagyobb figyelmet szentelünk azoknak a dolgoknak (jelenségeknek, személyeknek, helyzeteknek stb.), amikről/akikről úgy ítéljük meg, hogy nem illeszkednek vagy nem támogatják a mi saját értékeinket, attitűdjeinket, vagy hiedelmeinket. Értékek = főbb alapelvekre, amelyek szerint

eldöntjük, hogy mit tennénk vagy nem tennénk meg a környezetünkkel való kapcsolataink során. II.4 Célok Kurzus: „Kommunikáció 1.” Oktató: Felföldi Barnabás főiskolai adjunktus ZsKF, 2004-2005/1. félév Kommunikáció-művelődésszervező 1 évf (nappali) Ez a vázlat nem pótolja sem a hallgatók órai jegyzeteit, sem a kötelező olvasmányok egyéni feldolgozását! A különböző individuális célok miatt különböző információk befogadását preferáljuk. Céljaink különböző időtávlatban hatnak ránk illetve az információészlelésünkre és az észlelt dolgokkal kapcsolatos értelmezéseinkre: rövidtávú célok; középtávú célok; hosszútávú célok. II.5 Képességek intelligencia szint egy témával kapcsolatos nyelvtudás korábbi tapasztalatok II.6 Használat Információk válogatása, fölidézése és értelmezése - aszerint, hogy mit gondolunk arról, hogy: mire lesz szükségünk; mit leszünk

képesek hasznosítani. II.7 Kommunikációs stílus A kommunikációs stílus 2 úton befolyásolja az üzenet-befogadást: Szokásainknak és preferenciáinknak megfelelően elkerülünk másokat vagy érdeklődni kezdünk irántuk. Ahogy prezentáljuk magunkat mások számára: - köszönés, - fesztelenség és nyitottság, - hangtónus, - öltözködés stb. Mások felénk tanúsított viselkedése részben a mi viselkedésünkre adott válaszreakciókat jelenti! II.8 Tapasztalat és szokás Talán a legalapvetőbben befolyásolják az érzékelést, a környezeti ingerek tudatosulását, szelektálását, fölidézését, értelmezését stb.: szüleink (= mintakövetés); saját tapasztalataink (= saját minta); azt, amit éppen tapasztalunk, ismerősnek vagy inkább újnak, furcsának találjuk-e.