Történelem | Középiskola » Miért kerültek hatalomra a diktatúrák Európában a két világháború között?

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 1 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:96

Feltöltve:2009. május 20.

Méret:50 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Miért kerültek hatalomra a diktatúrák Európában a két világháború között? Az első világháborút követő időszakban Európában több helyen diktatórikus hatalom jött létre. Olaszország kivételével csak a vesztes országokban jöttek létre diktatúrák Alapvető feltétele a diktatúra létrejöttének, hogy az emberek a megalázottság, levertség miatt sokkal inkább kaphatóak az uszító ideológiákra, szélsőséges irányzatokra. Hajlamosak könnyen bűnbakot találni (ld. Hitlernél a zsidóság) Tehát általános társadalmi elégedetlenség volt szükséges, ami sok helyen társadalmi megosztottsággal is párosult. Németországban szélsőjobb és szélsőbal, Olaszországban anarchisták, köztársaság pártiak, és Mussoliniék. Létbizonytalanság, nem erős alapokon álló közélet, ez mind-mind labilissá teszi egy ország államát, lehetőséget biztosítva arra, hogy a szélsőséges irányzatok megdöntsék azt. Mindenhol a demokráciát

meglovagolva először bekerültek a parlamentbe a szélsőséges pártok, majd ott pedig a megosztott ellencsapat nem tudott ellenük eredményesen fellépni, és így választási csalásokkal további helyeket szereztek. Ez séma volt minden diktatúra hatalomra kerülésénél. (Magyarországon a zöldingesek) Bár Magyarországon csak később következik be, ugyanis a Horthy korszakot nem nevezzük diktatúrának. Nem alakult itt ki Franciaországban mindez nem következett be: népfrontot alakítottak. Magyarországon van egy angolszász orientáltságú arisztokráciánk, többek közt ezért sem jöttek korán színre a szélsőségek. A gazdasági háttér szintén rossz volt a diktatórikus országokban. Olaszországban gondoljunk a gyár- és földfoglalásokra, Németországban a hatalmas államadósság (amit a győztesek szabtak rájuk) súlya alatt roskadozó gazdaságra. Nagy a munkanélküliség, nehezebben megy a gazdaság visszaállítása az élelmiszertermelésre,

mert a háború alatt átállították őket hadiipari célokra. A kis és középüzemek tönkrementek, szűkült a fizetőképes kereslet, fizetésképtelenné váltak a bankok. A gazdasági világválság pedig csak fokozta ezeket a folyamatokat, a meggyengült államokat belülről megtámadva szinte gyerekjáték volt a diktatúráknak katonai segítséggel hatalomra kerülni. Általánosságban elmondható, hogy a fiatal államokban jöttek létre a diktatúrák. Az évszázadokig széttagolt Németországban, Olaszországban, ami szintén nemrég nyerte el összefüggőségét. A fiatal balkáni államok Nyugaton, a nagy francia grandiózus eszme nem engedte ezt. A nagy nemzeti tudat, hogy ők vitték a zászlaját a szabadság egyenlőség testvériségnek, a francia forradalom, a néphatalom. Az ezeregynéhányszáz éves állam épületét nehezebb megrengetnie a szélsőséges irányzatoknak. Ugyanez Angliában A diktatúrákat mindig katonai háttérrel vitték győzelemre.

A felbomladozó hadseregekből egyes emberek, tisztviselők kezében összpontosult egy nagyobb számú hű hadsereg, ami érvényt adott követeléseinek. Mussolini fekete ingesei, SA, SS, vas gárda (Romániában), Magyarországon nyilasok (itthon). A kis országok, a balkánon pl. mind leutánozták Hitlert, ugyanúgy tartották meg hatalmukat, mint Hitler. Nagyságtudatot, önbizalmat adni a népnek Katonai díszpompákat rendezni, amely az erősség, keménység látszatát kelti. A közéletbe, mindennapi életbe belevinni a szélsőséges nézeteket. Mind politikai, mind világnézeti nézeteket A Sportba, oktatásba bevonni, az embereket rávenni, hogy a politikával is foglalkozzanak. És persze más irányzatok elnyomása, megsemmisítése