Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vállalkozások gazdaságtana, 2003

Vállalkozások gazdaságtana 1.EA Üzleti vállalkozás: olyan tevékenység, amely társadalmi szükséglet kielégítésére irányul, célja a (hosszú távú) profit. Vagyis fontos a társadalmi szükséglet, amely lehet már meglévő szükséglet vagypedig kialakított szükségletek (mobil) és a bevételeknek hosszabb távon meg kell haladnia a kiadásokat. A vállalkozás jellemzői: - autonómia (magas fokú döntési szabadság),- profitorientáció (nyereség hosszútávon),kockázatviselés (jelentős bizonytalansági tényezők) Vállalkozó: olyan személyiség, aki egy vállalkozást felelősségteljesen alapít, irányít, miközben személyes kockázatot vállal. Vállalkozó kockázata:- pénzügyi (mivel ingó, ingatlan vagyont fektet be)- pszichikai (folyamatosan változó piaci környezetben döntéshozatal)szociális (siker vagy bukás befolyásolja a munkaerőpiaci pozícióját) Vállalat: szervezeti és jogi egységként funkcionál, vállalkozások

szervezett portfoliója. Az üzleti vállalkozás tevékenységi blokkjai: - cég életútja: alapítás, társasági forma választás, válságkezelés, csőd végelszámolás, felszámolás- reálgazdasági folyamatok: beszerzés, termelés, készletezés, értékesítés - költség és eredménykomponensek: nyereség felhasználása - hajtóerők, menedzsment-technikák: innováció, stratégiai tervezés, megfelelő controllingbelső és külső piac: adottságok, jellemzők, kapcsolatok A modern vállalkozási formák típusai, történeti fejlődése A XVIII. Századtól vált jelentőssé, a kereskedő a saját pénz- és tudásbeli tőkéjét működtette, szervezte végezte a piaci tranzakciókat, személyesen viselte a kockázatot. A modern vállalkozási formák kialakulásának négy előfeltétele volt:- szabad munkaerő- széles árupiaca politika és az üzleti tevékenység teljeskörű szétválása- magántulajdon biztonságának szavatolása Ezt követően a

vállalkozási formák száma nőtt, tartalmuk folyamatosan gazdagodott, s mára már egymás mellett léteznek a különböző formációk. 1.) Gyáripari magánvállalkozás: a tőketulajdonos gépet, berendezést vásárol és azokat munkaerővel egyesítve szervezi meg a munkát, termék-előállítás céljából. Ezek voltak kezdetben többnyire a családi vállalkozások. A menedzseri feladatokat a tulajdonos látta el KÉTPIACOS VÁLLALKOZÁS:- árupiac (gép, berendezés)- munkaerőpiac (munkás) Környezeti hátterét a liberális jogállam képezte, amely sem a kamatot sem a tőkekínálatot nem szabályozta és minimális adókat vetett ki. Versenyképessége a munkaerőhöz és az árupiacot jellemző túlkereslethez kapcsolódott. 2.) Részvénytársaság: a tulajdonos és a menedzser funkció elkülönül egymástól Kialakulásával együtt járt az értéktőzsde megjelenése, ahol a részvények adásvétele zajlik. Lehetővé tette a tömegtermelés terjedését és

az alacsony, állandó költséggel dolgozó cégek piaci felépítését. NÉGYPIACOS VÁLLALKOZÁS:- tőkepiac (részvények adásvétele)- menedzserpiac (vezetők)- árupiac (gépek)- munkaerőpiac (munkás) A tőkeegyesítés révén a kutatásra és fejlesztésre (K+F) óriási összegeket tudott fordítani és így versenyelőnyre tett szert az új termékek megjelentetése és az új technológiák bevezetése terén. 3.) Holding: olyan reáltevékenységet nem végző pénzügyi központok, amelyek közvetlenül a tőkebefektetés, a vagyonkezelés jogát gyakorolják, úgy hogy hosszútávú jövedelmezőségre törekvő iparágakba fektetik be a tőkét és a különböző cégeik szinergikus hatását használják ki a versenyképesség javítására. Pl: IBS főiskola + építőip 4.) Bedolgozó, összeszerelő formák: a nagyvállalatok a kisvállalatokra épülnek rá, tehát nem egyéni munkavállalóval dolgoztatnak. A nagyvállalat kulcselemeket gyárt és

know-how-t maguknak biztosítják. Olcsóbbak mint a nagyvállalatok, a kisvállalkozás így egy adott részterületre tud specializálódni. Versenyképességük megőrzéséért folyamatos műszaki fejlesztést végeznek és a reáltevékenység kikerül a nagyvállalatoktól. 5.) Állami vállalat: az egyértelműen meghatározott tulajdonos hiányában látszat-önállósággal rendelkeznek, nincs hatékony módszerük a tulajdonosok és a munkavállalók közötti érdekösszhang megteremtésére. Létüket gazdaságpolitikai megfontolások, piacbefolyásoló lehetőségek indokolják, és az hogy bizonyos szakmák, ágazatok nem működhetnek gazdaságosan. Pl.: nemzeti légitársaságok (Malév), Paksi atomerőmű 6.) Korporatív formák: kialakulása egyfelől a vállalkozások társadalmi felelősségének növekedésével valamint a társadalom demokratizálódásával függ össze, az irányításba a dolgozói képviselet is beleszól. Nem sikeres vállalkozási forma, de

működik Az első négy vállalkozási forma szerveződési okokra, míg az utolsó kettő társadalmi-politikai okokra vezethető vissza. A vállalat érintettjei és célrendszere Üzleti vállalkozással tartósan vagy átmenetileg kapcsolatba kerülnek. A belső érintettek a szervezet részei és érdekeik a vállalati célokban tükröződnek: - tulajdonos: célja, hogy a befektetett tőkéjének értékét növelje, tehát vagyonérdekeltség jellemzi. Ha a tulajdonos egy személyben menedzser is, akkor célját közvetlenül meg tudja valósítani. - menedzser: tudástőkéjét viszi a vállalkozásba, céljai szorosan kötődnek a vállalat működéséhez, növekedéséhez, sikeréhez, hiszen ez az előfeltétele a jövedelmének. Saját érdekeit preferálva félre tudja vezetni a tulajdonost. Itt információs asszimetria van - alkalmazott: a vállalkozás anyagi, technikai reálfolyamatában fejti ki képességét, szaktudását. Személyes vagyongyarapodás az

elsődleges cél, kiegészítő funkció az önmegvalósítás, a társas kapcsolatok iránti igény. A külső érintettek tartós vagy átmeneti kapcsolatban vannak a vállalkozással: Az első négy szereplő (fogyasztó, szállító, versenytárs, és az együttműködő partnerek) maga a piac. Az ötödik szereplő (állami intézmények) az állam által közvetített elvárásokat, a hatodik szereplő (állampolgári közösségek) pedig a civiltársadalom elvárásait közvetíti a vállalat felé. A vállalat célrendszere:- gazdálkodáshoz kapcsolódó célok (nyereségnövelés, piaci részesedés),- emberi erőforráshoz kapcsolódó preferenciák (bér, vállalati juttatás),- kommunikációs sík, a vállalkozáshoz kapcsolódó célok A vállalat társadalmi felelőssége Nemcsak egy gazdasági egység, hanem társadalmi vetületekkel rendelkezik. Nemcsak megfelelő munkakörülményeket biztosít, hanem a társadalom meghatározó problémáját felvállalja és

próbálja megoldani: - fogyasztói jogosítványok: biztonsághoz való jog, informáltsághoz való jog, választáshoz való jog, meghallgatáshoz való jog- alkalmazottak védelme: diszkrimináció-mentesség, munkanélküliség kezelése, csökkent munkaképességűek alkalmazása - környezetvédelem: vízvédelem, levegővédelem, talajvédelem, zajártalom elleni védelem - üzleti etika: megbízhatóság, pontosság, tolerancia . 3. EA Vállalkozások választható jogi formája A törvények mondják ki, hogy kötelesek valamilyen szervezeti formát választani és ezt előírások szabályozzák. - egyéni vállalkozás (egyéni vállalkozásról szóló tv) - szövetkezet - gazdasági társaság (gazdasági társaságokról szóló tv., társasági tv) A felelősség mértéke kapcsolatban van a kockázatvállalás mértékével, ezért ezek lényeges vonásai a vállalkozásnak: - korlátlan felelősség: a kötelezettségekért teljes vagyonával felel. - korlátozott

felelősség: a cégnél a vagyona mértékéig felelős Egyéni vállalkozás: Az a vállalkozási forma, amely esetén egy személy a tulajdonos, aki korlátlan felelősséget vállal, és a vállalkozás nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel. - 18 életévét betöltött személy - állandó Magyarországi lakhely (külföldi is, van lakhatási engedélye) - büntetlen előélet, különben nem lehet korlátlanul felelős tagja - nincs tevékenységi korlát (kivéve: dohány, szeszgyártás) - többféle tevékenység, több telephelyen is - előírt a személyes közreműködés kötelezettsége - nem kell saját személyben megfelelő képesítéssel rendelkezni - alkalmazottak száma sem korlátozott - nagy a kockázat a korlátlan felelősség miatt Szövetkezet: a szövetkezet jogi személy. A szövetkezeti tag felelőssége korlátozott, a vagyoni hozzájárulás befizetésére és az esetleges pótbefizetésre terjed ki - a minimális induló tőke 3 millió forint

(1millió cash, a többi apport) - a vagyoni hozzájárulás a szövetkezet részjegytőkéje - a vagyon meghatározott részét fel nem oszthatóként el kell különíteni - a közgyűlésen az „egy tag egy szavazat” elve érvényesül - fontos ügyekben a kétharmados szótöbbségnek kell dönteni - megszűnéskor a fel nem osztható vagyon nem vehető figyelembe, a többi maradványüzletrészt arányosan osztják szét A gazdasági társaságok: állam, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek alapíthatnak. Magyarországon ötféle gazdasági társaság alapítható: közkereseti és a betéti társaság (jogi személy nélkül), korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és közös vállalat (jogi személyiséggel). Közkereseti társaság (Kkt.): az egyik legrégibb és legegyszerűbb társasági forma A tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelősek. Korlátlan a felelősségvállalás minden

tagra - vagyoni hozzájárulás mértéke a társasági szerződésben - korlátlan és egyetemleges a felelősség - a társaság ügyeiben a taggyűlés dönt, ahol minden tagnak egy szavazata van - az üzletvezetésre bármely tag jogosult, de erről a társasági szerződésben megállapodnak és az üzletvezetők képviseleti jogot is kapnak - kilépni felmondással lehet (3 hónap, de még 5 évig felel az esetleges tartozásokkal, amíg ő benn volt) - megszűnéskor a vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani - megszűnni egyhangú határozattal lehetséges Betéti társaság (Bt.): alapvető jellemzője, hogy a korlátlan és korlátozott felelősség kombinálása. A beltag felelőssége korlátlan a többi beltaggal egyetemlegesen a társaság kötelezettségeiért, de a kültag felelőssége a vagyoni betét mértékéig korlátozott (Ha a kültag neve is szerepel a cégnévben, akkor ő is korlátlan.) - nincs előírva induló tőke - az üzletvezetésre és

képviseletre a beltag jogosult, a kültag csak tőkét fektet a társaságba, az irányításban nem vehet részt - megszűnéskor elővásárlási jog van, ha nem él vele eladhatja - a megszűnésről a közgyűlés határoz - 50 millió Ft és/vagy 200 fő felett felügyelőbizottság - személyegyesítő társaság, mivel általában a tagok a rokoni, baráti körből verbuválódnak. - természetes személy korlátlan felelősséggel csak egy vállalk. lehet Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) : a kft Lényegi vonása a kockázatkorlátozás Tagjai ugyanis a társaság kötelezettségeiért csak a társaságba befektetett vagyonuk, a törzsbetétük mértékéig vonhatók felelősségre. (A társaság teljes vagyonával felel) - a törzstőke minimum 3 millió Ft (1 millió készpénz, a többi apport) - a nyereség felosztása a törzsbetétek arányában történik - a legfontosabb ügyekben a taggyűlés hoz határozatot egysz. többs - az irányítást az

ügyvezető igazgató végzi, aki lehet kívülálló személy - 200 fő felett és vagy 50 millió Ft törzstőke felett felügyelőbizottságot kell alkalmazni a cégnek - az egyszemélyes és korlátolt felelősségű társaságnál 50 millió Ft felett könyvvizsgálót is kötelesek alkalmazni (auditálás – hitelesítés) - a kft. Egyszerre tőkegyesítő és személyegyesítő forma is egyben - nem lehet a tagokat nyilvánosan toborozni, szigorú szabályai vannak az üzletrészek átruházásának is - a társaság megszűnéséhez a háromnegyedes szótöbbség kell - elővételi jog, akkor adható külsősnek, ha a többet ígér a belsősnél Részvénytársaság: előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a részvényes felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének befizetésére terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért

a részvényes nem felel. - alaptőke 20 millió Ft, ebből készpénz minimum 30%, illetve 10 millió Ft, a többi apport ugyanúgy, mint a kft.- nél - létrejöhet tervezett kibocsátásával és részvényjegyzéssel, mikor tervezetet készítenek, hogy mikor, hol, mennyiért lehet megvásárolni - létrejöhet zártkörű alakítással is - a részvény szabadon forgalmazható, névérték alatt nem bocsátható ki - a részvényes jogosult résztvenni a közgyűlésen, szavazhat is a részvényei arányában (demokratikus jog) - az osztalék szétosztása szintén a részvények arányában - az irányítást az igazgatóság végzi (több tagból áll) - kötelezően kell felügyelőbizottságot és könyvvizsgálót alkalmazni - 10%+1 szavazati arány: az igazgatóság munkájának kivizsgálása - 50%+1 szavazat: az igazgatóság tagválasztása és általános kérdések - 75%+1 szavazati arány: minősített többség, fontos stratégiai kérdések - 25%+1 szavazat:

minősített kisebbség A vállalatok csoportosítása végzett tevékenység szerint 1.) Termelő vállalat: kitermelő tevékenységet folytatók és a feldolgozóipar Gyárthatnak félkész termékeket, közbenső termékeket és végtermékeket is. 2) Szolgáltató: a termelés azonnal elfogyasztható, nem fogható kézzel, nem raktározható, fontos az emberi tényező. Ilyen a karbantartás, javítás, csomagolás, tárolás, pénzügyi és biztosítási műveletek, piackutatás, reklám. Vannak olyan ügyletek is ahol nehéz elválasztani a terméket és a szolgáltatást. Méret szerinti csoportosítás: 1.) Kisvállalatok (21-50 fő között) 2) Közepes méretű vállalkozás (51-300 fő) 3.) Nagyvállalat (300- fő feletti alkalmazott) A méret megállapításához figyelembe veszik a foglalkoztatottak számát, az éves forgalom nagyságát, a mérleg szerinti nyereséget, az alaptőke nagyságát. Működési terület szerinti csoportosítás Ezalatt földrajzi területet

értünk, ahol a különböző telephelyek üzemelnek és az értékesítés folyik. - helyi vállalatok: egy adott település vagy néhány utca lakosai igényének kielégítése (sarki fűszeres, falusi kocsma) - regionális vállalatok: egy adott régió vagy több megye (ÉDÁSZ) - országos vállalat: az ország egész területén, igen sok településen működik, illetve értékesít (MÁV, Matáv) - nemzetközi, multinacionális vállaltok: több országban is tevékenykednek, rendelkeznek leányvállalatokkal. (Grundfos, SCI, Tesco) Vannak úgynevezett „off-shore” (partmenti) cégek: a vállalat telephelye más országban van, mint a működési terület. Ennek a lényege az adómegtakarítás Ezen országok adómentességet, bizonyos politikai biztonságot és fejlett pénzügyi szektort is biztosítanak. A világon több mint 200 off-shore van: - teljesen adómentesek (Bahamák, Kajmán-szigetek, Brit-szigetek) egyezménnyel rendelkező helyszínek (Hollandia,

Man-szigete, Ciprus) - speciális kedvezmények (Svájc, Luxemburg, Lichtenstein, Hollandia) Európa „off-shore” helyszínei: Andorra, Ciprus, Csatorna-szigetek, Gibraltár, Hollandia, Írország, Lichtenstein, Luxemburg, Madeira, Man-szigete, Málta, Monaco, Svájc, Magyarország (1994. január 1-je óta) Non-profit szervezetek: olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek célja közvetlenül az igények kielégítése és nem a profitszerzés. Vannak állami, részben állami és privát szervezet, önkormányzathoz tartozó. 1.) Közhasznú társaság (kht): a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére jöhet létre, és tevékenysége nem irányulhat nyereség vagy vagyonszerzésre. Üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytathat, de csak a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében. - a társasági adótörvény írja elő, mi közhasznú tevékenység - a nyereség nem osztható fel, vissza kell forgatni - nem tartozik a gazdasági társaságok

közé, mégis az alaptőke ugyanúgy, mint a kht. nál (3 millió, 1 millió cash) - kft. átalakulhat kht-vá és kht is átalakulhat kft-vé - szigorú a tevékenység ellenőrzése, mindent a taggyűlés hagyhat jóvá 2.) Egyesület: a tagok által önkéntesen létrehozott szervezet, amely önkormányzattal működik. Az egyesület jogi személy, és a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre - működési költségeit a tagdíjból és az állami támogatásból fedezi - közös cél vagy közös érdekeik védelmére alakulnak 3.) Köztestület: létrehozását önálló törvények rendelik el (kamarai törvény) Közfunkciót, hatósági feladatokat is ellátó szervezet. - elsőrendű feladatuk, hogy részt vegyenek a szakmai képzésben, a szakmák etikai normarendszerének kialakításában és a szakmai követelmények meghatározásában 4.) Közalapítvány: az országgyűlés, a kormány és a helyi önkormányzatok képviselő testületei hoznak létre

közfeladatok ellátása céljából. A közalapítványok tevékenységükkel közvetlen állami vagy önkormányzati kötelezettségvállalásokat helyettesítenek. - az Állami Számvevőszék is ellenőrzi őket, minden évben nyilvánosságra kell hoznia a gazdálkodása legfontosabb adatait 5.) Alapítvány: csak tartós és közérdekű célra létesíthető, javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni (Ebből a szempontból meg kell különböztetni zárt és nyitott alapítványt.) Az alapítvány jogi személy, és a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre - az alapítók nem befolyásolhatják a vagyon felhasználását - az alapítvány nem tartozik a társasági adó hatálya alá, kivéve ha vállalkozási tevékenységet is folytat - alapítványok létrejöhetnek betegségmegelőző, gyógyító, tudományos, kutatási és oktatási céllal. . 4. EA Az erőforrások főbb jellemzői és csoportjai Erőforrásnak nevezzük a

termeléshez, szolgáltatáshoz tényezőket összefoglalóan. Az erőforrások pénzbe kerülnek (gépek, berendezések, bér, működési költségek).Az erőforrás- felhasználás a cégek egyik sikertényezője, fontos az erőforrás mennyisége, összetétele, és a felhasználás módja. A hatékony erőforrás-felhasználás befolyásolja: - az árakat (költségeken keresztül) a versenytársakat - a nyereségeket fontos a hatékony és optimális erőforrás-felhasználás Az erőforrások átválthatók, de csak bizonyos határok között, így helyettesíthetők egymással. (munkaerő – robottechnika, kereskedelem – önkiszolgálás) Erőforrások fajtái: - tartósan befektetett tárgyi eszközök, - forgóeszközök - munkaerő (ember), - információ, - immateriális javak Konkrét erőforrások kézzelfoghatók, a befektetett tárgyi eszközök, a forgóeszközök, az emberi erőforrás (létszámelem) sorolható ide. Absztrakt erőforrások közé tartozik az

emberi erőforrás (tudás, lojalitás, szervezeti kultúra), az információ és az immateriális javak. 1.) Tárgyi eszközök: egy évnél hosszabb ideig szolgálják, a termelési- szolgáltatási tevékenységet Minden 1es épület, berendezés, autó és eszköz ide tartozik. A tárgyi eszközök csoportjai: - ingatlanok (föld, épület, iroda) - műszaki berendezések, gépek, járművek - egyéb berendezések, felszerelések - tenyészállatok A tárgyi eszközök tényleges használati idejét számos tényező befolyásolja, de a használati idő természetesen a gondos karbantartással növelhető. A tárgyi eszközök beszerzésekor kifizetik az eszköz teljes vételárát. A beszerzési értéke a cég által előállított termék vagy szolgáltatás árába hosszú időszak alatt épül be. Az eszközök értéke folyamatosan csökken, amortizálódik. A tárgyi eszközöknek, mint erőforrásoknak sajátos vonása, hogy az amortizáció elszámolása

költségnövekedéssel jár, de pénzkiadást nem von maga után. A tárgyi eszközök beszerzése és használatbavétele hosszú, több szakaszból álló folyamat, amit beruházásnak neveznek. A tárgyi eszközök élettartama, elhasználódása A tárgyi eszközök élettartamán az üzembehelyezéstől az üzemképes állapot fennmaradásáig tartó időszakot értjük. Az élettartam függ: - fizikai elhasználódástól az eszköz állaga romlik, teljesítőképessége csökken, működési hatásfoka is romlik - gazdasági–erkölcsi avulás vállalattól független környezeti tényező hatására következik be, a termelékenység-növekedés valamint a műszaki fejlődés Amortizáció: tárgyi eszközökbe fektetett tőke megtérülési folyamatát amortizációnak nevezzük, amikor is az adott eszköz értékét átadja a vele előállított termékeknek. Az értékcsökkenés az átadott gépérték termékegységre (időegységre jutó) részét jelenti. Az

amortizáció pénzügyi, számviteli vetülete. Amortizáció funkciói: - értékátvitel: a termék értékébe átment eszközérték költségtényező, az önköltség része finanszírozási forrás: a tárgyi eszköz pótlási, illetve bővítési alapjának létrehozásával konjuktúraszabályozó: az adott amortizációs módszer az önköltség, a nyereséget és a nyereségadót, valamint az árat is befolyásolja • Bruttó érték: az eszköz beszerzési értéke • Nettó érték: bekerülési érték és az elszámolt amortizáció különbözete • Maradványérték: az eszköz használati ideje alatt költségként el nem számolt érték, az eszköz selejtezéskori értéke. Az amortizációs módszerek azok az eljárások, amelyekkel az eszközérték elosztható, az egyszeri kiadás folyó költséggé konvertálható. Lineáris módszer: az értékvesztés időarányosan, évente azonos összeggel való elszámolása költségként. Előnye: egyszerű,

könnyen áttekinthető, segíti a vállalati kalkulációt, a vállalatok, ágazatok költségszerkezete összehasonlíthatóvá válik. Hátrány: nem követi a termék elhasználódási folyamatát Degresszív módszer (maradványmódszer, kumulatív módszer) A működési idő első szakaszában a tárgyi eszköz értékének nagyobb hányadát írják le, és a leírási hányad fokozatosan csökken. Ezt a módszert gyorsított eljárásnak is hívják Az eszköz élettartamának elején a ténylegesnél nagyobb értékvesztést számolunk el, míg a végén egyre kisebbet. 1.) Maradványmódszer: fix leírási kulcsot alkalmazunk, azonban a kulcsok vetítési alapja évente változik, ami a mindenkori nettó érték. 2.) Kumulatív módszer: nullára leírjuk az eszközértéket A leírási kulcsot úgy kapjuk, hogy az élettartamból hátralévő évek számát osztjuk az évek számjegyének összegével. Progresszív leírás: lassított ütemű tőketörlesztésként

értelmezhető, amikor az évek múlásával az értékcsökkenés összege nő. Követi a tárgyi eszköz életgörbéjét, hátránya hogy a befektető nagyon lassan jut tőkéjéhez. 2.) Forgóeszközök: olyan erőforrások, amelyek ellenértéke rövid idő alatt (egy éven) megtérül. A cégek tehát annyi forgóeszközt tartanak, amennyi a beszerzés-termelés-készletezés-értékesítés normális menetéhez szükséges Ezt a forgóeszköztartás tranzakciós motívumának nevezzük A biztonsági szempontok is indokolják, mivel az a befektetés gyorsabban pénzzé tehető óvatossági motívum. A véletlenszerűen adódó üzleti lehetőségek kiaknázása is forgóeszköztartást igényel spekulációs motívum. A forgóeszközök csoportjai: - készletek - követelések - értékpapírok - pénzeszközök Pénzügyi forgóeszközök (pénzeszközök, követelések, értékpapírok) Ide tartozik a készpénz is amely a gazdálkodáshoz, a fizetések teljesítéséhez

szükséges. Követelések fennállhatnak vevőkkel szemben, ha a szolgáltatásért vagy áruszállításért később fizetnek. Értékpapírok, melyek rövid távú ügyletekhez tartoznak. Készletek: - árukészletek: továbbértékesítési célból beszerzett termékek - anyagkészletek: termékek gyártása során használják fel - befejezetlen termelés készletei: megmunkálás, szerelendő termékek - félkész termékek: további megmunkálásra váró termékek - késztermék: teljesen befejezett, értékesítésre szánt termék - egyéb készletek: munkaruha, szerszámok, fogyóeszközök Forgási mutató: azt jelzi, hogy hányszor, mennyi idő alatt fordulnak meg az eszközök a pénz és az egyéb formák között. Általában készletekre, készletelemekre, vevőállományra vonatkoznak. Forgások száma: árbevétel/átlagos eszközérték Fordulatok száma: árbevétel/átlagkészlet Forgási napok száma: időszak napjainak száma/fordulatok száma 3.) Az emberi

tényező: vállalkozás kulcsfontosságú erőforrása, hiszen ő működteti a berendezéseket, gyárt és elad. Az emberi erőforrás fontos sajátossága, hogy akarata van Nem lehet munkaereje felett korlátlan uralmat gyakorolni. Legfontosabb jellemzője a szakértelem A vállalkozáson belül különböző szakértelmet kívánó feladatokat kell végezni. Szellemi tőke: tudás, tapasztalat, elkötelezettség, hűség, lelkesedés, viselkedés, csoportmunka HR Az emberi erőforrás kezelésének hagyományos módszere a kettős eszközrendszer. A jónak béremelés, dicséret jár. A rossznak elbocsátás Emberekhez nem, vagy nem közvetlenül kapcsolódó erőforrások: márkanév, good-will, szervezeti rugalmasság, vállalati kultúra, innovációs képesség, stb. 4.) Információ: az adat egy esemény vagy ügylet jellemzése számokkal vagy szöveggel Az adatok sokaságából felhasználásra alkalmas információkat állítanak elő. Az inform a cég működése

szempontjából fontos ismeretanyag. Az információ igen változatos formában szolgálja a szervezet céljait. Az információforrások igen változatosak: tájékoztatók, újságcikkek, közlönyök, belső jelentések, piactanulmányok, Web-oldalak. Az információk megszerzése és szervezeten belüli hasznosítása drága. A megítéléstől, a kockázattól függően több-kevesebb pénzt fektetnek információgazdálkodásukba. Az információ bizonytalanságot szüntet meg, a jelenbeli és múltbeli gazdasági események rendszerint megismerhetők. 5.) Immateriális javak: ez az egyik legfurcsább erőforrás, ugyanis fizikailag nem léteznek, nem foghatók meg. Ide tartoznak a szabadalmak, védjegyek, a szerzői jogok, a vagyonértékű jogok (üzlethelyiség bérleti joga, földhasználati jog, haszonélvezeti jog). Ezek az erőforrások forgalomképesek, értékesíthetők és vásárolhatók és amortizálódnak. Az immateriális javakat a cégek megvásárolhatják, de a

cégek alapításakor vagy alaptőkéjük növelésekor apportálni lehet. Értékük így megegyezésen alapul A cég mérlegében is szerepelnek, s a számviteli törvény alapján a befektetett eszközök közé sorolják őket. Értékcsökkenést számolnak el utánuk, tehát hosszú idő alatt térülnek meg. Erőforrások forrásai, finanszírozási lehetőségei Különböző nagyságú és összetételű erőforrásokra van szükség, ezek két fő forrásból biztosíthatók: - saját forrás: vállalat induló vagyona, a megmaradt mérleg szerinti eredmény, amortizáció, alap és törzstőkeemelés, kockázati tőkenyújtás. - idegen forrás: bankhitel, alapjuttatás, kötvénykibocsátás, forfetírozás, lízing igénybevétele hosszú lejáratú hitelek Szállítói hitel, bankhitel, váltótartozás, faktorálás rövid lejáratú hitelek. Folyamatosan képződnek az adott időtartam alatt kötelezettségek, melyek kiegyenlítési forrást jelentenek. -

szállítókkal szembeni tartozások - előlegek - vállalat dolgozóival szembeni kötelezettségek állami költségvetéssel, társadalombiztosítással szembeni kötelezettségek önkormányzatokkal szembeni kötelezettségek . 5. EA Az emberi erőforrás a munkavállalók munkavégzéséhez szükséges képességeik és szakismereteik szerinti srukturált összességét jelenti. Három fő tevékenységi körbe sorolható: - munkaerő-szükséglet meghatározása, létszámtervezés-, szerzés - munkaerő ösztönzése, teljesítmény értékelése - munkaerő fejlesztése Erőforrástervezés célja, a megfelelő számú és összetételű munkaerő a megfelelő munkakörbe a kellő időre biztosított legyen. Létszámbiztosítás lépései: - munkaerőigény előrejelzés munkaerő-kínálat előrejelzése - akciótervek az eltérések kiküszöbölésére A munkaerőigény-tervezés már működő vállalatnál a vállalati stratégia, induló vállalkozásnál az üzleti terv

alapján történik. A munkaerőigény meghatározása történhet: - felülről, amikor a vállalat vezetése tervezi meg a létszámot - alulról, amikor az egyes részlegek jelzik egyenként igényeiket. A munkaerő-kínálat előrejelzés: arra ad választ, hogy a szükséges létszámot belülről vagy kívülről tudják-e biztosítani. - belső elemzés: vizsgálják a szakértelmet, a fluktuációt és a belső mozgásokat - külső elemzésnél a cég vonzáskörzetében végbement változásokra irányul (felszámolások, vállalkozások, tömegközlekedés módosítása, munkanélküliség) Munkaerő-tervezés folyamata: - munkaerőigény előrejelzése: létszámstop, lemorzsolódás, előnyugdíj, átképzés, munkahét-csökkentés, elbocsátás, tömeges leépítés - munkaerő-kínálat előrejelzés: felvétel, visszahívás, átképzés, előléptetés, részmunkaidő-növelés, termelékenység növelése, alvállalkozói szerződés Az emberi tényező

teljesítményorientált díjazásának alapja a munkakörelemzés. Tartalmazza a munkavállaló feladatait, a szükséges képességet és készségeket, valamint személyes adottságokat. A munkakörelemzés történhet: - megfigyeléssel - munkanap-felvétellel - munkakörelemző kérdőívvel - egyenkénti vagy csoportos elbeszélgetéssel Munkaidő-rendszerek: - hagyományos munkahét: ötnapos, heti 40 órás - rövidített munkahét: négynapos, napi tízórás - rugalmas munkaidő: alapmunkaidő + a többi munkaidő egyénenként szervezhető meg - munkakörmegosztás: két vagy több fő lát egy munkakört - telekommunikációs munkavégzés: otthoni munk, számítógép, kötetlen Munkakörértékelés: azt fejezi ki, hogy egy adott munkakör a többihez képest mennyit ér. rangsorolás: az összes munkakört felsorolják és rangsorolják Egyszerű - munkakörosztályozás: alapja valamely előre elkészített besorolási séma, ott sikeres, ahol a munkaköröket nem kell

túl sok osztályba sorolni - Hay-féle értékelési módszer: első lépése a mukakörprofil meghatározása, majd mindegyik tényező mellé 10-15 fokozatú minősítő jegy kerül Hay-féle munkakör-értékelési módszer: Tudás: - szaktudás, - menedzsment képessé, - probléma kezelése Problémamegoldás: - kerete, - módja Felelősség: - szabadságfok mértéke, - befolyásolás módja Külső keresés: - fejvadászcégek szolgáltatásainak igénybevétele - újsághirdetés - oktatási intézményekben álláspályázatok közzététele - munkaközvetítő irodák tevékenységének igénybevétele - ismerősök, partnerek ajánlatai A kiválasztás a pályázókról szóló információk összegyűjtését, értékelését jelenti döntéshozatal céljából: - foglalkoztatási pályázat (képesítés, munkatapasztalat, szakmai múlt) - teszt (adottság-képesség-tehetség és tudásmérés) - interjú (viselkedés- és motivációvizsgálat) - ajánlás (szakmai

ajánlók) - vezetőkiválasztó cégek (2-4 napos tréningen való részvétel) Az ösztönzőrendszerek akkor eredményesek, ha: - hatékonyak – rugalmasak - jól differenciálnak - nem túl drágák Ösztönzők: - bér - munkahelyi (szociális) juttatások – munkaérdekképviselet - munkaidő (beosztás) - munkahelyi légkör A bérmegállapításnak két alapformája különböztethető meg: - időbér: a ledolgozott idő a bérmegállapítás alapja. Két fő formája az órabér és a havibér Előnye: prioritást kap a minőség, egyszerű a kiszámítása, óvja, védi az embert és a gépet Hátránya: nincs ösztönző erő általában alacsonyabb termelékenységgel párosul - teljesítménybér: a dolgozókat a végzett teljesítmény alapján díjazzák. Három fő formája a darabbér (magasabb teljesítményre ösztönöz, könnyen kiszámítható és jól követhető a termékenkénti bérköltség, de egyenetlen, gyenge a minőség és gyors az

eszközelhasználódás). Prémiumbér: az időbér és a darabbér sajátos ötvözete. Jutalékos rendszer: valamilyen teljesítménymutató alapján fizetik a béreket. A bérszerkezet a bérelemeket és a fizetendő terhekből áll. A bérelemek az alábbiak: - alapbér: besorolási rendszer szerint megállapított és a munkaszerződésben rögzített órabér, heti, havi vagy éves bér - pótlék: átlagostól eltérő körülmények vagy pluszfeladatok ellátásáért fizetett kiegészítő bér (éjszakai, vasárnapi, nyelvpótlék, vezetői pótlék) - jutalék: teljesítménymutató alapján előre meghatározott bér, beépített bérelem, a munkaszerződésben van - prémium: előre megállapított, írásban kiadott feladatért meghatározott, az alapbéren felül fizetett munkabér - jutalom: a munkaeredmények időarányos értékelése alapján kifizetett A bérek terhei a munkavállalóra és a munkáltatóra egyaránt nehezednek és jelentősen megdrágítják a

bért. A munkabérre rakódó terhek 2002-ben: - munkaadó részéről: TB – 29%, (nyugdíjjárulék – 19%, egészségügyi biztosítási járulék – 10% ), munkaadói járulék 3%, szakképzési alap 1,5%, egészségügyi hozzájárulás (EHO) – 4500 Ft/fő - munkavállaló részéről: TB – 11% (nyugdíjjárulék – 8%, egészségbiztosítási járulék – 3%), munkavállalói járulék 1,5% Munkahelyi juttatások: A munkahely által nyújtott szociális juttatások a munkavállaló teljesítési akaratát pozitív irányba befolyásolják. Bár a szociális juttatás semmilyen kapcsolatban nincs a teljesítménnyel, közvetve mégis annak ösztönzésére szolgál A munkahelyi szociális juttatások hatásai: - növeli a munkaadó iránti bizalmat - javítja a munkaadó munkaerőpiaci pozícióját - erősíti a munkavállaló kötődését - növeli a munkavállaló jövedelmét A munkahelyi szociális juttatások típusai: - gazdasági, jóléti jellegűek (étkezési

támogatás, karácsonyi pénz, lakástámogatás, jubileumi pénz) - biztosítási jellegűek (munkavállalói nyugdíjpénztár, egészségügyi pénztár) - családi (szülési-, házassági segély, beiskolázási támogatás) - kulturális, sportjellegű juttatások (könyvtár, sporttelep, - képzési juttatások (tanulmányi szabadság, tandíj átvállalása, továbbképzés) Teljesítményértékelés: A teljesítményértékelés olyan rendszer, amelynek segítségével folyamatosan értékelik a munkavállalók teljesítményét, s ennek alapján intézkednek. A végzett munka mennyiségének, minőségének értékelése, összevetés a követelményekkel. Általában felettes értékel, lehet csoportos értékelés is, 1-1 adott időszak végén, projekt befejezésekor. A leggyakrabban alkalmazott teljesítményértékelő technikák: - értékelés osztályozó (értékelő) skálával: felsorolják a munkakör-elemzés tevékenységét és skálaértéket valamint

minősítő jelzőt használnak - normarendszer: először meg kell határozni a normát (átlagos teljesítmény), utána pedig ehhez hasonlítani az egyéni teljesítményt magatartásrács: a feladatorientáltság és a csoportmunka iránti készség szerint minősít Emberi erőforrás fejlesztés: Célja az alkalmazottak ügyességének és képességeinek javítása. Másfelől a vezetők felkészítése a megnövekedett felelősségre, az új feladatok vállalására. Azon vállalkozások, melyek versenyképesek akarnak maradni, mindkét képzési szintre nagy súlyt fektetnek. A munkaerőfejleszétés módszerei: -gyakorlati módszerek: tapasztalatszerzés felügyelet alatt, munka közben tanulás - előszobaképzés: munkahelyi szituációk szimulálása elkülönített helyen, egybekötve a képzéssel osztálytermi tanulás: hagyományos tanóra, számonkérés - konferenciák, szemináriumok: szakértők és tanulók párbeszédből, eszmecseréből profitálnak a

hallgatók - szerepjátszás: a résztvevők a szervezeten belül más szerepét játsszák el. SZJA jellemzői: - személyi - általános (minden magyar állampolgárra kiterjed) - sávosan progresszív Az SZJA törvény prioritása: - szükséges költségvetési bevételek biztosítása - igazságos adóterhelés megállapítása - a megtakarítások, illetve befektetések ösztönzése - a külföldiekkel kapcsolatos érdekeink érvényesítése Főbb jövedelemtípusok: - nem önálló tevékenységből származó jövedelem - önálló tevékenységből származó jövedelem - ingatlan és ingó vagyontárgyak és vagyon értékű jogok értékesítésének bevétele - takarékbetétből és értékpapírból származó jövedelem (20% adó) kis összegű kifizetések jövedelme - egyéb bevételek (járadék stb.) . 6. EA Reálszféra: a cégeknél végbemenő anyagi-fizikai folyamatok összessége Kiterjed a termelés, a forgalmazás, a szolgáltatás minden anyagi jellegű

mozzanatára, azaz a – beszerzésre - termelésre - készletezésre A hozzájuk tartozó erőforrásokhoz információs folyamatok és szabályozási folyamatok társulnak. Logisztika: a reálszféra termékáramlási és készletezési folyamatai, valamint az információk és szabályozási folyamatok együttes kezelésével foglalkozik. Célja minél magasabb kiszolgálási színvonal. Kiszolgálási színvonal mutatói: 1.) Rendelkezésre állás: a cég a vele szemben jelentkező igények hány %-át tudja kielégíteni adott határidőn belül. 2) Kiszolgálási idő: a rendelésfeladástól a teljesítésig eltelt idő (minél rövidebb, annál jobb) 3.) A kiszolgálás minősége: mennyiségben és minőségben hogyan tudta a cég az igényeket teljesíteni. A reálszféra bemutatására állapot- és folyamatjellemzők használhatók. (stock és flow típusú mutatók) Az állapotjellemző egy adott időpontra vonatkozik. (dec 31-én) A folyamatjellemző egy adott időszakra

vonatkozik. (negyedév, félév) Beszerzés: A termelési és szolgáltatási tevékenységhez szükséges anyagi erőforrások megszerzését jelenti. Az elmúlt időszakban felértékelődött, megnőtt az igénye A környezethez való alkalmazkodás egyik legerőteljesebb hatású terület. A kedvezően beszerzett javakat lehet a legjobban értékesíteni. Beszerzési módok 1.) Raktározás nélkül: rögtön be állíthatom a gépet, nincs szükség raktárra a) Egyedi beszerzés: főleg a beruházási javakra jellemző, de előfordul a fogyasztáscikkkereskedelemben is. (gépek, nagy berendezések) b) Termelésorientált beszerzés: (JUST IN TIME) akkor érkeznek a szükséges dolgok, amikor éppen szükség van rájuk. A J.IT beszerzés előfeltételei: - a szükséglet percnyi pontos ismerete - a szállítónak abszolút megbízhatónak kell lennie - a szállítót az üzem közelébe kell telepíteni, így alacsonyabb a kockázat - min. ellenőrzés kiiktatása 2.)

Raktározással a) Szerződésorientált beszerzés: a rendelést tételesen fel kell adni, és a készletre gyártás valósul meg. b) Raktárral történő beszerzés: becsült keresletről van szó és magas raktározási kockázat áll fenn. Beszerzés lebonyolítása 1.) Tervezés: a beszerzendő javak fajtáinak, mennyiségének és időpontjának megtervezése MIT? MENNYIT? MIKOR? 2.) Beszerzési lehetőségek: szakmai szervezetek (kamarák), címlistái „ki mit gyárt” katalógusok, prospektusok, szóbeli ajánlás alapján. HOL? 3.) Ajánlatok benyújtása: a cég preferenciarendszeréhez leginkább illeszkedő szállítóktól kér ajánlatot. ÁR? 4.) Ajánlatok összehasonlítása: a cég számára a legkedvezőbb kiválasztása és rendelkezzen tartalék szállítóval. KONDÍCIÓK? 5.) Rendelésfeladás: manapság már faxon telefonon történő feladás a gyakorlat, nincs postai átfutási idő. MIKOR? 6.) A szállítók értékelése: több lépéses értékelés:

kritériumok kiválasztása, negatív pozitív értékek meghatározása, a paraméterek fontossági sorrendje. KI? Beszerzési források: saját gyártás v. idegen forrás „MAKE or BUY” 1.) Saját gyártás Előny: - minőségi garancia (főleg ha van a cégnek know-how-ja) - ellátási biztonság - az adott kapacitások kihasználása - nincs szükség raktárra, illetve szállításra Hátrány: - drága - elég nagy a kockázat 2.) Idegen beszerzés (vásárlás) Előny: - alacsonyabb az ár, mint a saját gyártásnál - alacsonyabb a rizikó mint a saját gyártásnál - nagy a választék Hátrány: - szükséges a raktározás - szállítás is szükséges és magasabb a rizikó Az idegen beszerzés történhet még gyártótól vagy kereskedőtől. 1.) Gyártótól - nagy tételben szállít - kicsi a választék – olcsóbb - térben koncentrált 2) Kereskedőtől - nincs limit a javak mennyiségében - nagy a választék - átveszi a raktározási feladatokat

Centralizált beszerzés: ilyen beszerzés esetén a teljes szükséglet beszerzését egyetlen helyen bonyolítják le. Előny: - nagybani beszerzéssel együtt járó előnyök - kvalifikált beszerzők foglalkoztatása - a marketingkoncepció érvényesítése - specializálódó beszerzők Hátrány: - központi raktárnak kell lenni - helyi igények és a helyi beszerzési lehetőségek figyelmen kívül hagyása - sematikus munka A beszerzés szereplői: - saját beszerzők (apparátus) - bizományos (saját névre, más cég számlájára) - ügynök, közvetítő (jutalékot a kapnak a munkáért) - beszerzési társulás (független társaságok stratégiai szövetségei) Termelés A termelési folyamat egyik meghatározó tényezője az előállított termékek vagy termékváltozatok száma. A termékek sokfélesége vonzza a vásárlóközönséget Terméktervezés részei: 1.) Programtervezés: célja annak megállapítása, hogy mely terméket milyen mennyiségben kell

előállítani. Kiindulópont: vevői megrendelés + előre jelzett szükséglet (a tényleges raktárkészlet figyelembevételével) Részei: - termékforma: a cég adottságai, technikai színvonala dönti el - választéktervezés: eltérő érdekek az értékesítés és a termelés szemszögéből, kompromisszum, platform-stratégia (egyre több standard részegység) Termelési mennyiség tervezése 1.) Termelési üzem I - az értékesítési mennyiség időben konstans - értékesítési mennyiség szezonálisan ingadozik (csúcsszükséglet, közepes kapacitás, diverzifikáció) 2.) Termelési üzem II - különböző egységre jutó nyereség - berendezések igénybevételi lehetősége - berendezések igénybevételi ideje Gyártástechnológia 1.) Gyártáseljárás: folyamatrendszerű, műhelyrendszerű 2.) Gyártástípus tervezés: egyedi gyártás, tömegtermelés, sorozatgyártás Készletezés motívumai - tranzakciós: a készletek a termelés és fogyasztás

időben és térben elkülönült szakaszait kötik össze. - tartalékképzés (óvatosság): bármi történik, ne legyen gond - spekuláció: kedvező árú beszerzések, felszámolás alatt álló cég készleteinek kedvező áron való felvásárlása. Készletezési költségek 1.) Készlettartási költségek: raktárépületek, raktárhelyiségek fenntartási, üzemeltetési költségei, dolgozók munkabére, bérleti díj, tárolási veszteség (roncsolás, minőségromlás, lopás), adminisztratív költségek, biztosítás. 2) Készlet-utánpótlási költségek: szállítás, átvétel, minőség-ellenőrzés, beszerzési adminisztráció. 3) Hiányköltségek: készlethiánnyal összefüggő, ki nem elégített rendelések, készlethiány miatt ki nem elégített igény. A készlettartási és a készlet-utánpótlási költségek között átváltás van. Minél nagyobb készletet tárolnak, annál magasabb a készlettartási költség, viszont a

készlet-utánpótlási költség alacsony. Ugyanakkor kisebb készlet, kisebb készlettartási költség, viszont gyakran beszerzés és a készlet-utánpótlási költség magasabb. Átlagkészlet: adott időszakra vonatkozó nyitókészlet és zárókészlet különbség. Minimum készlet: biztonságos működéshez szüks. legalacsonyabb készlet Maximum készlet: teljes kapacitáskihasználáshoz szükséges készlet. Biztonságos készlet: olyan tartalékkészlet, amely be nem szállítás esetén is biztonságos működést biztosít. Készletezési modellek A készletezési mechanizmusok típusát a készletezés alapkérdéseire adott válaszok döntik el. 1.) Időpontra vonatkozóan - rögzített (t) fix időpont - akkor rendelek ha a készlet az érték alá csökken (s) 2.) Mennyiségre vonatkozóan - rögzített (q) fix mennyiség minden rendeléskor annyit rendelünk, hogy a készletünk maximális szintet érjen el (S) I) tq-modell Gazdaságos rendelési tételnagyság

modellje. A kereslet (éves szükséglet) „r” nagyságú. A készletutánpótlás késés nélkül történik, akkor amikor a készlet nullára csökken. A készlettartás fajlagos költsége „c1” A készletutánpótlás fajlagos költsége „c3”. Optimális rendelési mennyiség: az a mennyiség, amely mellett a készlettartási költség és a készlet-utánpótlási költség a legkisebb. q0= 2 x készlet-utánpótlási költség (c3) x éves szükséglet (r) raktározási költségek x beszerzési ár (c1) . 7. EA Ár fogalma, gazdasági szerepe Az áru (termék vagy szolgáltatás) pénzben kifejezett ellenértéke, azaz az a pénzmennyiség, amiért egy adott (meghatározott mennyiségű és minőségű) áru megvehető, illetve eladható. Kínálati ár: az az ár amit az eladók kérnek. Ajánlati ár: a vevők által felajánlott ár Illeték vagy díj: különféle szolgáltatások árai. Árfunkciók: - piaci egyensúly funkció: a kereslet-kínálat

egyensúlyának létrehozása, fenntartása, helyreállítása, változó árak mellett. - piaci szereplők döntéseinek orientálása: mérlegelni kell, hogy az eladónak érdemes-e többet termelnie, és hogy a vevőnek érdemes e megvenni. - jövedelmek hatékonyságot biztosító elosztása: azok realizálnak nagyobb jövedelmet, akik hatékonyabban termelnek és a fejlődésre is nekik van meg a lehetőségük - technikai fejlődés, az innovatív magatartás: az előállítási költségek csökkentése révén olcsóbbá teszik a termelést. Az ár a piaci mechanizmuson keresztül automatikusan érvényesülő gazdasági szerepe mellett politikai, illetve makrogazdasági célok megvalósításának eszköze is lehet. A beavatkozás legismertebb módszerei: különféle támogatások, árrögzítések, maximum- vagy minimumárak meghatározása, árellenőrzési és árinformációs rendszerek működtetése. Az árszabályozás indítékai a politikai berendezkedéstől és a

gazdasági körülményektől függően országonként és időszakonként különböztek. Vállalatok ármagatartását befolyásoló külső és belső tényezők A vállalkozók olyan árak kialakítására törekszenek, amelyek biztosítják az eredményes gazdálkodást. Ez akkor lehetséges, ha az árak összességében hosszabb távon megtérítik a költségeket, lehetővé teszik, hogy a vállalkozó folyamatosan eleget tegyen adóbefizetési kötelezettségeinek, és ezen felül nyereséget is biztosítanak. EXOGÉN (külső) - állami beavatkozás, jogi szabályozás - piaci szitu- áció - a szállítók ármagatartása - a vevők ármagatartása – a versenytársak ármagatartása ENDOGÉN (belső) - profil, vállalati méretek - vállalati célok - költségek, árkialakítási elvek - árkalkulációs módszerek – az ármeghatározás döntési mechanizmusa - az árdöntések összehangolása a többi piacbefolyásoló eszközzel Versenytörvény A törvény

célja, hogy a fogyasztók és a versenytárgyak érdekeinek, valamint a gazdasági versenyhez fűződő közérdeknek a védelme. Minden állampolgár érdeke, mert kikényszeríti a gazdasági hatékonyságot, és előmozdítja a fejlődést. Biztosítani kell ezért a verseny szabadságát, viszont meg kell akadályozni a verseny elfajulását, azaz a tisztességtelen eszközök alkalmazását. A törvény tiltja a tisztességtelen eszközök alkalmazását a versenyben, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat, és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. 1. A tisztességtelen verseny tilalma: hírnévrontás, hitelrontás, üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzése vagy jogosulatlan felhasználása, bojkott (felhívás a versenytárs kapcsolatainak megzavarására), bitorlás, utánzás, versenytárgyalás vagy árverés vagy, tőzsdei alku tisztaságának sértése. 2. A fogyasztói

döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma: általános szabályként kimondja, hogy tilos a vevőt becsapni az áru kelendőségének fokozása érdekében. 3. Káros versenykorlátozások tilalma: tiltja a verseny korlátozására irányuló megállapodásokat, illetve az ilyen célokat szolgáló összehangolt, egymáshoz igazodó magatartást. 4. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma: nem az erőfölényt, hanem a vele való visszaélést tiltja. A törvény meghatározza mikor tekinthető a vállalkozó gazdasági erőfölényben lévőnek. A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell a piaci részesedés arányait, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, a piacra lépés költségeit és kockázatait. 5. Fúziókontroll szabályozása: célja a káros monopolhelyzetek kialakulásának megakadályozása. A törvény alapján a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzi a fúziókat A fúzió esetei: szervezeti

egyesülés (beolvadás, összevonás), más vállalkozásban „meghatározó befolyás” szerzése. A versenytörvény szabályainak megsértése esetén a jogorvoslat a megyei bíróságok és a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. Az ártörvény „Az árak legfőbb szabályozója a piaci és a gazdasági verseny”. Ez azt jelenti, hogy azon áruknál, amelyek ármeghatározásába az állam nem avatkozhat bele, a vevők és az eladók szabadon megegyezhetnek az árakban. A törvény pontosan szabályozza az állami beavatkozás kereteit is. Az állam megállapíthat hatósági árakat: - legmagasabb ár: ennél magasabb árat tilos alkalmazni, de alacsonyabbat lehet. Ezt úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre. - legalacsonyabb ár: ennél alacsonyabb árat tilos alkalmazni, de magasabbat lehet. Úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson

a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira. Az állam előírhatja az áremelés előzetes bejelentési kötelezettségét is. Ezt az eszközt azonban csak olyan termékeknél lehet alkalmazni, amelyek termelője gazdasági erőfölényben van. A gazdasági szabályozás jelentős módosulása esetén a kormány átmeneti időre rendelkezhet az árakra vonatkozóan a szabad árak körében is. Emellett az ártörvény előírja az árfeltüntetési kötelezettséget is. Ez azon vállalkozók feladata, akik a termékek fogyasztói forgalomba hozatalát végzik. Árképző tényezőként működő adók, költségvetési kötelezettségek Importbekerülési ár: az az ár amennyiért az importáló a terméket a viszonteladónak továbbadja. Az importbekerülési ár felépítése: + devizában felmerült forintköltség Ft-ban + egyéb devizában = határparitásos ár + vám + külkereskedelmi árrés vagy bizományosi jutalék = bekerülési ár Fogyasztási adó:

kivetésének általában kettős célja van, egyrészt az államháztartás bevételei egy részének biztosítása, másrészt bizonyos termékek fogyasztásának befolyásolása. Fogy adót az a vállalkozó köteles fizetni, aki saját előállítás termékét belföldön értékesít vagy továbbértékesítésre importál. Megállapítása történhet %-os módon és tételes adó alapján is (alapja a mennyiség). Fogyasztás adó van a következő termékek árába: - személygépkocsi, nemesfémekből készült tárgyak - arc- és ajakápolószerek, játékkártya - rágógumi, csokoládé, pörkölt kávé Fogyasztói árkiegészítés: célja a fogyasztási adóval szemben, hogy bizonyos termékek fogyasztását vagy szolgáltatások igénybevételét szélesebb rétegek számára lehetővé tegyék. Lehetősége egészen szűk körre szorult vissza, mindössze a személyszállítási szolgáltatásokra terjed ki. Jövedéki adó: jövedékiadó-köteles a jövedéki

termék belföldi előállítása és importálása. Jövedéki termékek: - ásványolaj, dohánygyártmányok - alkoholtermékek, sör, bor, pezsgő, köztes alkohol termék Általános forgalmi adó (ÁFA): a fogyasztási adóhoz hasonlóan költségvetési bevételt jelent, és törvény által szabályozottan kerül beépítésre az árba. Mint árképző tényezőt csak a fogyasztói árban kell figyelembe venni, mert a fogyasztó fizeti meg a végső árban. Mindig visszaigényelhető, kivéve a végső fogyasztást. A fogyasztói ár a következő árképző elemeket tartalmazza: - termelő ár vagy importbekerülési ár - fogyasztási adó vagy jövedéki adó (+), esetleg fogyasztói árkiegészítés (-) - kereskedelmi árrések, - általános forgalmi adó Kereskedelmi árrés: nem más, mint a kereskedelmi tevékenység ára. Megbontható nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árrésre. Van egy költségfedezeti része és egy nyereségfedezeti része. A fogyasztói ár a

következőképpen építhető fel: Termelő ár, vagy bekerülési ár + fogyasztási adó, jövedéki adó, árkiegészítés = nagykereskedelmi beszerzési ár + nagykereskedelmi árrés = nagykereskedelmi eladási ár = kiskereskedelmi beszerzési ár + kiskereskedelmi árrés = nettó fogyasztói ár + ÁFA (25%) = fogyasztói ár Az áfa minden eladási árban benne van, és az ún. áfás számlákon összegét külön is feltüntetik, mint árképző tényezőt, azonban csak a bruttó fogyasztói ár kialakításánál kell számításba venni. . 8. EA A költségekről általában A termékek termeléséhez és forgalmazásához a cégek erőforrásokat használnak fel. A felhasznált erőforrások pénzben kifejezett ellenértékét költségeknek nevezzük. A költségek rendszerint pénzkiadást vonnak maguk után, azonban ez a kettő nem ugyanaz! - vannak olyan költségek, amelyek az adott időszakban nem jelentkeznek kiadásként (amortizáció) - vannak olyan kiadások,

amelyek nem tekinthetők költségeknek (ÁFA, adók, osztalékfizetés) Költséggazdálkodás jelentőssége: - ármeghatározás: költségek ismerete nélkül nem lehet megállapítani, hogy helyes-e jövedelemmegállapítás: csak a költségek pontos ismeretében lehetséges megbízhatóan elkészíteni Költséggazdálkodás célja: - a költségek elkülönítése: különböző termékekre, szolgáltatásokra, időperiódusokra, szervezeti egységekre - költségek hatékony kontrollja: a költségek hatékony ellenőrzése, minimalizáláshoz (minimalizálás korlátai a vállalat céljainak függvényében) Költségalakulás megítélése: jó, elfogadható, rossz, de mindig tartalmaz szubjektív elemeket szempontok - időbeli összehasonlítás - hasonló cégekkel való összevetés Fontos hogy mindig azonos profilú, méretű cégeket hasonlítsunk össze. Költségek mutatói - költségek abszolút nagysága (Ft-ban) - költségek relatív nagysága (viszonylagos

érték) költségek szerkezete (%-os megoszlás) Költségek csoportosítása - Erőforrások szerint: költségnemek (anyagköltség, bérköltség) - Termelési és forgalmi szakaszok szerint: beszerzési, készletezési, termelési és értékesítési költségek - Termékekre bonthatóság szerint: közvetlen-felosztott (anyag, bér) közvetett-fel nem osztott (rezsiköltségek) - Szervezeti egységek szerint: termelő egységek és vállalati központ - Kibocsátással való összefüggés szerint: állandó-független, változó-változó Állandó költségek: terület bérleti díja, alkalmazottak fix bére, rezsiköltségek Változó költségek: - lineárisan változó: egyenes arányban változik a kibocsátás és a költség (anyagköltség, energiaköltség, forgalmi jutalék) - degresszíven változó: a kibocsátás jobban nő a költségeknél (munkaerő, szállítás, garanciavállalás) - progresszíven változó: költségek nagyobb mértékben nőnek, mint a

kibocsátás. Korlátozottan érvényesülhet, felemésztheti a „hasznot” (reklám) Költségrugalmassági mutató: 1%-os költségváltozásra, hogyan reagál a kibocsátás. R k = 1 lineáris R k < 1 degresszív R k > 1 progresszív Költségtípusok jellemzői: A változó költségek és a közvetlen költségek és a közvetett költségek között szoros kapcsolat van, de nem azonosak. A közvetett költségeknek rendszerint mindig van egy része, mely a kibocsátással arányos. Az állandó költségeket különféle vetítési alapok segítségével lehet az egyes termékekre vagy szervezeti egységekre terhelni. Fajlagos költségek: valamiféle egységre jutó költség Az összköltségnek az árbevétellel való összevetése a fedezeti diagrammon látható. Az árbevétel alacsony kibocsátás esetén nem fedezi a költségeket. A fedezeti pontnál a költségek éppen azonosak az árbevétellel. A fedezeti pontnál magasabb kibocsátásnál az árbevétel

nagyobb a költségeknél. A fedezeti pont választja el a nyereséges és a veszteséges zónát A fedezeti diagramm alapján meghatározhatjuk, a fedezeti ponthoz tartozó mennyiséget. Ezt kritikus mennyiségnek is nevezzük, mivel éppen ennyi termék gyártására és forgalmazására van szükség ahhoz, hogy ne legyen veszteségünk. Amennyiben nyereséget szeretnénk elérni, akkor a kritikus mennyiségnél többet kell termelnünk, forgalmaznunk. Az ipari termelők árkalkulációja Teljes költségszámítási eljárás: összeadják a közvetlen költségeket, majd az általános költségeket a közvetlen költségek arányában szétosztják az egyes termékek között, így megkapják az önköltséget. A direkt költség és fedezeti hozzájárulás számításánál az ár a következő lépcsőkből épül fel: közvetlen anyagköltség - közvetlen bérköltség - közvetlen bérek járulékai - gyártási különköltség - értékesítési különköltség - egyéb

közvetlen költség - közvetlen önköltség (1+2+3+4+5+6) - általános költség – fedezet (9-7) - termelői ár Fedezet = általános költségek + nyereség A kereskedők árkalkulációja Haszonkulcs: százalékos értékben meghatározott árrés. Vetítési alapja lehet a beszerzési és az eladási ár is. Kétféle haszonkulcs képlet: Árrésszorzó = Árrés/Nettó beszerzési ár * 100 Árrésszint = Árrés/Nettó eladási ár * 100 A két mutató összefügg egymással, ezért az egyikből kiszámítható a másik. Árrésszorzó = Árrésszint*100/100 - Árrésszint A haszonkulcsok kialakítása: az árrésnek van egy költségfedezeti és egy nyereségfedezeti része. A felmerülő költségek és az adott időszakra szükséges nyereség átgondolt megtervezése alapján meghatározható a szükséges árréstömeg. Költségigényességi szempont alkalmazásához tudni kell, hogy az egyes termékcsoportok forgalmazása mennyibe kerül.

Költségviselőképesség elvének alkalmazásánál az általános költségek és a nyereség differenciált szétosztásáról van szó. Oda terhelünk több költséget, ahol azt a piac jobban elviseli, illetve elismeri. . 9. EA Vállalatok pénzügyi tevékenysége Pénzügyi kimutatás: célja, hogy folyamatosan megbízható információk álljanak rendelkezésre a cégről. Ez a következő résztvevőknek fontos: - menedzsment (jó döntéseket tudjon hozni) - tulajdonos (megtudja mi lett a pénzből) hitelezők (visszakapják-e a pénzüket) - adóhivatal (ez alapján tud adót szedni) vevőpartnerek (megbízható-e a cég, jó-e a pénzügyi helyzete) - szállítók (olyan-e a pü-i helyzet, tud fizetni a cég) Pénzügyi kimutatások fajtái: - mérleg – eredménykimutatás - kiegészítő mellékletek - üzleti jelentés (szöveges) Mérleg: adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalat eszközeinek összetételét és azok eredetét (honnan

származik), valamint a nyitó és záró időpont között elért vállalati eredményt is. A vállalati vagyont két szempontból vizsgálja: tárgyi megjelenés alapján ESZKÖZÖK (aktívák) - menedzsment feladata az eszközök felbontása származásuk szerint FORRÁSOK (passzívák) – menedzsment feladat a források biztosítása A mérleg egyszerűsített sémája Eszközök A) Befektetett eszközök - tárgyi eszközök - immateriális javak - befizetett pü.-i eszközök B) Forgóeszközök – készletek - követelések – értékpapírok C) Aktív időbeli elhatárolások (olyan kiadás, amely csak a köv. időszakban számolható el) Eszközök összesen (A+B+C) Források D.) Saját tőke – jegyzett tőke, - mérleg szerinti eredmény, - eredménytartalék E) Céltartalékok – várható kötelezettségekre F.) Kötelezettségek – hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, - rövid lejáratú kötelezettségek E) Passzív időbeli

elhatárolások (már befolyt, de csak a következő évben könyvelik el) Források összesen (D+E+F+G) Az eszközöknek mindig egyenlőnek kell lenni a forrásokkal. A mérlegnek van „A” és „B” változata ez az „A” változat volt. Eredménykimutatás: a bevételek és kiadások (költségek) különbsége. Meghatározott időszakra vonatkozóan bemutatja a vállalkozás összes vagy értékesítési tevékenységére vonatkozó bevételeit és ráfordításait. Eredménykimutatás egyszerűsített sémája Összköltség eljárással: az üzleti (üzemi) tevékenység bevételei: - anyagjellegű ráfordítások személyi jellegű ráfordítások - értékcsökkenési leírás - egyéb ráfordítások Forgalmi költség eljárással: az üzleti tevékenység bevételei: - értékesítés közvetlen költsége, értékesítés közvetett költsége, - egyéb ráfordítások Üzleti tevékenység eredménye: + pénzügyi műveletek eredménye = szokásos vállalkozási

eredmény + rendkívüli eredmény = adózás előtti eredmény − adófizetői kötelezettség (TÁNYA) = adózott eredmény − osztalékfizetés = mérleg szerinti eredmény Cash-flow: pénzáram, pénzforgalmi mérleg. A vállalat adott időszakon (év, negyedév, hónap) belüli ténylegesen befolyt bevételeinek és kiadásainak különbsége. - direkt kimutatás: a ténylegesen befolyt bevételeket folyamatosan összevetjük a kiadásokkal. - indirekt kimutatás: a meglévő számviteli adatokból, kimutatásokból vezetjük le a pénzeszközök változását Pénzforgalmi terv összeállításának lépései: 1.) Előre kell jelezni a várható kifizetések és befizetések nagyságát és időpontját 2) Ezeket egymással szembe kell állítani 3.) Meg kell állapítani, hogy a fizetőképességben mikor keletkeznek szűk keresztmetszetek 4.) A likviditási problémák megoldására javaslatot kell kidolgozni A CASH-FLOW kiszámítása az eredményből: (a leggyakoribb

tényezőket figyelembe véve) Adózott eredmény + értékcsökkenési leírás + készletváltozás + vevőállomány-változás + szállítók állományváltozása + aktív időbeli elhatárolások + tartós passzívaváltozás + felvett lejáratú hitelek − rövid lejáratú hitelek = pénzáram a működésből + értékesített tárgyi eszközök + tartós befektetések értékesítése − vásárolt tárgyi eszközök − új befektetések = pénzáram a befektetésekből + felvett hosszú lejáratú hitelek + részvény (kötvény) kibocsátás − hosszú lejáratú hitelek = pénzáram pénzügyi tevékenységből = TELJES PÉNZÁRAM A vállalat piaci értéke: az az ár, amit a befektetők hajlandóak fizetni a tulajdonból származó előny birtoklásáért (Rt.-nél a részvények piaci értéke) A vállalat (vagy a annak egy része) adásvétel tárgyát képezheti. A vállalatok adásvételét bonyolító piac jelentősen eltér a közönséges áruk piacától,

mert: - a kínálat külön-külön egyedileg jelenik meg - keresleti oldalon kevés számú az érdeklődő a vállalat értéke nem tekinthető objektív értéknek a vevők és az eladók is általában értékelő szakértőket bíznak meg Vállalatérték = vagyonérték + cégérték Vagyonérték: a számviteli információk alapján adható meg. Cégérték: nehezen számszerűsíthető eszmei értékből tevődik össze (a mm. minősége, a munkatársak képzettsége kreativitása, a good-will) Vállalatértékelés 1.) A tőke jövőbeni hozadéka alapján: az értékelés centruma a vállalat jövőbeni jövedelemtermelőképessége. A jövőbeni tőkehozadék alapján számítja ki a vagyon értékét Vé= Hj/i Vé = reális vagyonérték Hj = jövőbeni hozadék i = tőkésített kamatláb 2.) Vagyonleltár alapján: az értékelés centruma a vállalat múltban fel- halmozott eszközállománya. Lépések: - elkészítik a vállalat vagyonleltárát - a vállalat

összes vagyoni elemét reális forgalmi értéken értékesítik (az értékelés időpontjában milyen áron lehet beszerezni, eladni) . 10. EA Erőforrások finanszírozása Saját források: - induló vagyon - mérleg szerinti eredmény – amortizáció - alap és törzstőke emelése - kockázati tőkenyújtás Idegen forrás: - rövid lejáratú kötelezettségek (egy éven belüli) - hosszú lejáratú kötelezettségek (egy éven túli) Finanszírozási lehetőségek Belső: Saját tőke: - jegyzett tőke – tőketartalék – nyereség – amortizáció - vállalati biztosítópénztár - racionalizálás Idegen tőkéből: - a vállalat folyamatos működése során képződő kifizetési kötelezettségek (munkabér, adó, járulékok) Külső: - tőkeemelés - kockázati tőkenyújtás - hosszú lejáratú: bankhitel, alapjuttatás, forfait, kötvény, lízing - rövid lejáratú: szállítói hitel, folyószámla hitel, váltóleszámítolás, faktoring

Forrásszerkezetet befolyásoló tényezők: - kockázatvállaló hajlandóság - értékesítés, bevétel stabilitása - elérhető jövedelmezőség - adózás rendszere - hitelek kamatai - külső finanszírozók magatartása Pénzügyi terv és részei: - mérleg (eszközök – források) - eredmény-kimutatás (eredmény összetevői) - pénzeszközök forrásai és felhasználásuk - pénzforgalmi kimutatás (bevételek, kiadások, diszponibilitás/rendelkezésre állás/) - cash-flow kimutatás (pénzáram, pénztermelő képesség) Finanszírozási szükséglet mutatók: 1.) ∑ saját tőke + ∑ hosszú lejáratú kötelezettség/összes befektetett eszközök értéke > 1 2.) ∑ forgóeszközök értéke/rövid lejáratú kötelezettségek összesen> 1 3.) árbevétel – folyó üzleti kiadások/esedékes törlesztő részletek + kamatok > 1 Vagyon és tőkestruktúra mutatók: - eszközállomány változása= ∑ eszköz tárgyév/összes eszköz bázisév -

befektetett eszközök aránya= befektetett eszközök/összes eszköz - forgóeszközök aránya= forgóeszközök/összes eszköz - saját tőke változása= saját tőke tárgyév/saját tőke bázisév - saját tőke részaránya= saját tőke/összes tőke - Nettó forgótőke = forgóeszközök- rövid lejáratú kötelezettségek Hatékonysági mutatók: - eszközarányos árbevétel= árbevétel/összes eszköz - forgási sebesség fordulatokban= árbevétel/készletek - forgási sebesség napokban= készletek x napok száma/árbevétel Jövedelmezőségi mutatók: - árbevételarányos eredmény= adózás előtti eredmény/árbevétel - eszközarányos nyereség= adózás előtti eredmény/összes eszköz Befektetett eszközök: - részesedések, - értékpapírok, - adott kölcsönök, - hosszú lejáratú hitelek A hitelezési folyamat szakaszai: - hitelkérelem összeállítása, benyújtása - banki elbírálás, hitelképességi vizsgálat - hitelszerződés megkötése

vagy elutasítása - hitel folyósítása - hitel visszafizetése - prolongolás (halasztási kérelem = prolongálási kérelem) A vállalkozás pénzügyi kapcsolatai: - munkavállalók – tulajdonosok - üzleti partnerek állami költségvetés – APEH - vám- és pénzügyőrség – társadalombiztosítás – önkormányzatok - bankok, pénzintézetek - biztosítótársaságok Adó: olyan fizetési kötelezettség, ami állami közkiadások fedezeteire szolgál - közhatalom egyoldalú akaratával keletkezik - ellenszolgáltatással nem jár - kikényszeríthető Szerepe: - visszafogó, szabályozó szerep – jövedelembefolyásoló - élénkítő Alanya: minden jogi személy vagy nem jogi személy Adóalap: amire az adó mértékét Mértéke: tételesen vagy százalékosan meghatározott összeg Fajtái: - központi – helyi . 11. EA Az üzleti elképzelés kialakítása A vállalkozás indításának első lépése mindig valamilyen életképes ötlet megfogalmazása

és a felmerülő kérdések tisztázása: - mi az üzletem, mit csinálok? - kik a vevők, a vásárlók? - mit akarnak tőlünk? - hogyan tudok ennek eleget tenni? - hogyan tudom ezt megcsinálni? - a legeredményesebb módszert választottam? - milyen, mekkora a kapacitásom? - kell-e fejlesztenem valamit? - milyen befektetések illetve társak kellenek? Az ötlet működőképességének megítéléséhez első megközelítésben felhasználhatjuk az úgynevezett GYELV-elemzési módszert: - túlsúlyban vannak-e az erősségek a gyenge pontokhoz képest? - túltesznek-e a lehetőségek a veszélyeken? - építhetők-e az erősségek? kiküszöbölhetők-e a gyenge pontok? - továbbfejleszthetők a lehetőségek? - ki lehet védeni a veszélyeket? A megvalósíthatóság kérdésének eldöntéséhez azt is tisztázni kell, hogy a kigondolt tevékenység nyereségesen végezhető-e? Ehhez meg kell ismerni, a potenciális piacot, elemezni kell a költségeket, meg kell becsülni az

indulásnál és a folyamatos működtetésénél felmerülő pénzszükségletet. A vállalatalapítás előtt eldöntendő kérdések között vannak olyanok, amelyeknél a döntések hosszú távúak, ilyenek a vállalkozás jogi formájának választása és a telephely kiválasztása. A jogi formák közötti választás főbb gazdálkodási szempontjai Lényeges ha a személyi, gazdi vagy jogi változások következnek be. A következő kritériumok mérlegelése alapján történhet a választás: - induláshoz szükséges tőke nagysága: a pénzügyi lehetőségek behatárolják a választást, ha nem áll rendelkezésre a megfelelő tőke vagy egyéb olyan eszköz, amit apportként be lehet vinni a vállalkozásba akkor a vállalkozó viszonylag kis összeggel képes csak vállalko- zást indítani, Magyarországon ezt teszi lehetővé az egyéni vállalkozás, a közkereseti társaság és a betéti társaság. - vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi

felelősség mértéke: azt kell mérlegelni, hogy a felelősségvállalás milyen feltételek mellett érhet el olyan mértéket, hogy veszélybe hozza az egzisztenciát. Az egyéni vállalkozó, a közkereseti társaság, és a betéti társaság beltagjai teljes vagyonukkal felelnek a tartozásokért és az okozott károkért. - vállalat irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere: a vállalt irányítása két területet érint, mégpedig az üzletvezetést és a képviseletet. A vállalkozó, mint egyedüli tulajdonosa, vállalja az egész üzleti tevékenység kockázatát, és felel a cég tartozásaiért. A Kkt.-nál az üzletvezetésre és a képviseletre elvben minden tag jogosult, a Bt-nél viszont csak beltagok. A Kft-nél előfordul, hogy az egyik tulaj vállalja az ügyvezetést Az Rt-nél a tulaj és a vállalat vezetésének szétválasztása egyértelmű. - finanszírozási lehetőségek: az egyéni vállalkozás esetében a saját tőke bázisát

behatárolja a vállalkozó vagyona, emiatt a hitelt nyújtó rizikója különösen nagy. A közkereseti társaságoknál probléma hogy minél több tagból áll, annál nehezebb megegyezni a saját tőke mértékében, a hitelképessége viszont általában nagyobb. A betéti társaságokban a saját finanszírozás lehetősége jóval nagyobb, mivel könnyű kültagokat találni, ezért hitelképessége az előzőeknél jóval nagyobb. A Kft és az Rt a legalkalmasabb arra, hogy a saját tőkeerőt megnöveljék. A tőkeemelés újabb részvények kibocsátásával viszonylag egyszerűen megoldható, a Kft.-nél ez nehezebb A hitelek megszerzésére is nagyon nagy esélyük van, a nagyobb tőkeerejük miatt. A szövetkezeteknek is elég nagy esélyük van a hitelekre az előírt min. alaptőke miatt - adózási szabályok: napjainkban egyre inkább függetlenednek a vállalkozási formától. Mind a gazdasági társaságok, mind a szövetkezetek a keletkezett nyereségük után

társasági nyereségadót kötelesek fizetni. Az osztalékokat forrásadó terheli A munkabérek után is különböző járulékokat kell fizetni. - külső ellenőrzés mértéke: a törvény szerint két országos napilapban kötelesek közzétenni adataikat, az ellenőrzés mértéke az Rt.-nél a legnagyobb Ha nem kíván erős külső ellenőrzés mellett működni, akkor más formát kell választani. Más formánál is le kell adni a mérlegadatokat, de nem kerülnek nyilvánosság elé - befektetési cél: ha csak a hozadékban érdekelt a befektető, akkor ezt kell figyelembe vennie, ilyen az Rt. a Kft, és a Bt Ha a személyes vagy családon belüli közreműködés is fontos, hogy munkát biztosíthasson akkor a legmegfelelőbb az egyéni vállalkozás, a Kkt., Bt, esetleg Kft - alapítási költségek ill. a jogi formához kötődő költségek: mindkettővel kell számolni minden vállalkozási formánál bizonyos mértékben. Minél több a törvényi előírás az

alapítással, irányítással, ellenőrzéssel, kapcsolatban, annál nagyobb kiadásokkal kell számolni. - a tőkekivonás lehetősége: legegysz. az egyéni vállalkozásnál és a részvénytársaságnál, mivel itt a befektető egyedül dönthet. A többi vállalkozási formánál viszont a jogi szabályozás miatt hosszabb időt igényel a tőkerész visszaszerzése, és különösen a Kft.-nél az is előfordulhat, h a befektetett tőkét nem a valós értékén kapjuk vissza - megszűnés: az egyéni vállalkozó döntéseibe senki sem szólhat bele. A Kkt-nál és a Bt-nél a taggyűlés egyhangú határozata szükséges. A Kft és az Rt megszűnéséhez háromnegyedes szavazati többség szükséges. A szövetkezetnél kétharmados többség is elegendő A telephely kiválasztása Nagymértékben befolyásolja a tevékenység jellege, négy szinten merülhet fel kérdés: nemzetközi, regionális, lokális, vállalati szinteke. - nyersanyagok közelsége: akkor fontos, ha a

termeléshez több anyag és energia szükséges, mint amennyit a végtermék tartalmaz. Emiatt jönnek létre a nagy kiterjedésű iparvidékek (Ruhr-vidék) - munkabérek nagysága: akkor van fontos szerepe, ha a vállalat költségstruktúrájában a munkabér jelentős hányadot tesz ki. Ilyenkor keresik meg azokat a régiókat, ahol olcsóbb a munkaerő. - közlekedési szempontok: egyes iparágak szívesen települnek közlekedési csomópontokba vagy átrakóhelyek közelébe. Ilyenkor a cél a szállítási költségek minimalizálása - infrastrukturális ellátottság: a közlekedés mellet fontos még pl. a szennyvízelvezető rendszer, telefonellátottság, megfelelő áramellátás - környezetvédelmi szempontok: bizonyos iparágak telepítése lakónegyedek vagy tájvédelmi területek közvetlen közelébe lehetetlen vagy tetemes kiadások révén valósítható meg. - adózási szempontok: országonként eltérőek, tehát felmerülhet hogy melyik országba

telepítsék a vállalkozást, országon belül előfordulhat, hogy régiónként különbözőek az adók mértékei. - értékesítési szempontok: kereskedelmi vállalat számára a városon belüli telephelyválasztás is fontos. A kiskereskedelemben a telephelyválasztást befolyásolja a forgalmazott áruk jellege is. Az üzleti terv készítésének céljai Új vállalkozás indításánál mindenképp szükséges. Privatizációs pályázatokhoz, vagy működő cég megvétele esetén is nagyon fontos az üzleti terv elkészítése. Ha meglévő cégünknél valamiféle változást tervezünk: - újabb tulajdonosok bevonása, tőkeemelés - a jogi forma megváltoztatása - új piac meghódításakor - valamilyen új beruházás megalapozásához A vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze, és az elképzelések megvalósítási lehetőségeit elemzi. Az üzleti terv felépítése A vállalkozás konkrét céljától vagy a bankok erre vonatkozó előírásaitól

függően ettől eltérő felépítés is elképzelhető. Az üzleti tervnek a következő főbb részeket célszerű tartalmaznia: 1.) Tartalomjegyzék 2.) Összefoglalás: célja a befektetők érdeklődésének felkeltése és a legfontosabb megállapítások feltüntetése (alapvető üzleti cél, tevékenységi kör, tőkeszükséglet, piaci helyzet, milyen termék, szolg.) 3.) Vállalat általános leírása: a már működő vállalatoknál röviden le kell írni a vállalkozás múltját. Ebből a részből ki kell, hogy derüljön, hogy a vállalat eddig mit miért csinált A jövőre vonatkozóan elsősorban a célokat kell megadni. A cél megfogalmazása mindig rövid legyen, a túl sok magyarázkodás felhígítja a célok megfoghatóságát. 4.) A vállalat kulcsemberei és szervezete: társtulajdonosok, menedzserek, vezető funkciót betöltő alkalmazottak, külső tanácsadók, menedzsertulajdonosok. Rövid szakmai jellemzést célszerű leírni. Nagyobb cégeknél

megadják a szervezeti felépítést is 5.) Piacelemzés és forgalmi előrejelzés: ismerni kell a piac méretét, a keresletet befolyásoló tényezőket, a konkurensek helyzetét. 6.) Marketingterv: tisztázni kell a piaci célokat, ezen belül, hogy milyen forgalmat kívánnak elérni. Milyen értékesítési szervezetet, milyen reklámozási tevékenységet alakítanak ki 7.) Termelési terv: főbb szempontok a termelési módszerek, gépek és berendezések, a termelésben foglalkoztatott munkaerő, anyagbeszerzés, kapacitások. Ha a vállalat kereskedelmi cég, akkor ennek a résznek a kereskedelmi terv címet lehet adni. 8.) Kockázatbecslés: kockázatok adódhatnak a kereslet megváltozásából, a versenytársak kiszámíthatatlan reakcióiból, adózási és egyéb törvényben előirt szabályok megváltozásából, az inflációból. Célszerű stratégiai alternatívákat kidolgozni ezen esetekre 9.) Pénzügyi terv: - mérleg: segítségével a tőkebefektetők

bepillantást nyerhetnek a vállalat vagyoni helyzetébe, és megismerhetik, hogy a finanszírozási eszközökből milyen hányadot képvisel a saját tőketulajdon. - eredménykimutatás: (nyereség-veszteség számítás) azért fontos a befektetőknek, mert ennek alapján tudják a vállalat jövőbeni értékét kiszámítani. Legalább 3 évre előre készítik A bevételek és a ráfordítások szembeállításával valósulhat meg. - Cash-flow: (likviditási terv) a vállalat zökkenőmentes működésének biztosítása céljából rendszeresen elkészítik. Előre kell jelezni a várható kifizetések és befizetések nagyságát, szembe kell állítani ezeket, ha problémák vannak ennek megoldására javaslatot kell tenni. 10.) Finanszírozás: be kall mutatni részletesen a vállalkozás indításához vagy fejlesztéséhez szükséges tőke nagyságát, illetve azok forrásait. 11.) Függelék A vállalatalapítás menete, a cégalapítással kapcsolatos ügyintézés

Mindenekelőtt el kell készíteni a társasági szerződést ill. az alapszabályzatot Alapvető fontosságú a cég elnevezése is. A cégnév három fő részből áll: vezérnévből, alaptevékenység megnevezéséből és a jogi forma megjelöléséből. (Takács és társa vagyonkezelő BT, röviden Takács és tsa BT) Három alapvető elvet kell betartani: - cégkizárólagosság elve: a cég nevének egyértelműen különböznie kell az azonos vagy hasonló tevékenységet folytató más cégek elnevezésétől. (az elv az egész ország területére kiterjed) - cégvalódiság elve: az elnevezésből pontosan kiderüljön a cég alapvető tevékenysége és formája. El kell kerülni a későbbi névváltoztatást, mivel a bejáratott név önmagában is reklámértékű. - cégszabatosság elve: azt jelenti hogy a cégnév feleljen meg a magyar nyelv szabályainak. Rövidített nevet is használhatnak, de ezt le kell írni az alapító okiratban is. A cégalapítással

kapcsolatos ügyintézés: - társasági szerződés, alapszabály vagy alapító okirat: köziratok vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratok - aláírási címpéldány: közjegyző - hatósági engedély: nem minden esetben kell - adószám: KSH-szám - cégbíróság – bankszámlaszám - TB- törzsszám – pecsétek . 12. EA A stratégiai tervezés fogalma, történeti fejlődése, tartalmi jegyei A stratégiai tervezés menedzseri lépések sorozata, melynek során szerves kapcsolat jön létre a vállalkozás célkitűzései, erőforrásai és a változó piaci lehetőségek között. A stratégiai tervezés egy folyamatos, összhang-teremtő tevékenység A stratégiai tervezés elterjedése két fő okkal magyarázható: - környezeti tényezők kiszámíthatatlansága: a válságok előrejelzésének nehézségei, a konjuktúramozgások előrelátási problémái a piaci prognózisok használhatóságát megkérdőjelezték - technikai-technológiai prognózisok: a

felgyorsult technikai fejlődés miatt váltak használhatatlanokká, ezért kellet valamilyen olyan eljárás, amely újszerű módon kezeli a vállalkozást. A stratégiai tervezés szemben a közép- és hosszútávú tervezéssel: - a jövőt öleli fel ↔ konkrét időtávot ölel fel - folyamatos tevékenység ↔ egy egy időpontra korlátozódó tevékenység - a megvalósítás módjára és eszközeire helyezi a hangsúlyt ↔ nem vizsgálja a módot és az eszközöket - a felső vezetés feladata ↔ közép és felső vezetés feladata folyamatosan ellenőriz ↔ utólag ellenőriz A stratégiai tervezés és az operatív tervezés különbségei: - a felső vezetés feladata ↔ minden vezetési szint feladata - a bizonytalansági fok relatíve nagy ↔ a bizonytalansági fok relatíve kicsi - a problémakör komplex ↔ a problémakör jól strukturált - az időhorizont hosszútávú ↔ rövidtávú - az információszükséglet döntően környezeti ↔ döntően

belső információigény - a legfontosabb probl.ra koncentrál ↔ minden funkcionális területet felölel A stratégiai tervezés tartalmi jegyei, jellemzői: - a vállalat üzleti vállalkozásait mint fejlesztési portfoliót kezeli, tehát az erőforrások optimális elosztása - a vállalat a hangsúlyt a jövőbeni profittermelő képességekre helyezi, a lehetőségek és veszélyek mérlegelésével - mindig valamilyen tartós versenyelőnyre épít, ezért megkülönböztetett jelentősége van a konkurenciavizsgálatnak az erős és gyenge pontok összehasonlító elemzésének - a cél-erőforrás-környezet hármasban az összehangolás során érvényesülnie kell a szinergiának, azaz az együttes hatás minőségi másságának A stratégiai közelítések típusai A stratégiai közelítések aszerint különböznek egymástól, hogy a cél-erőforrás-környezet hármasban melyik tényezőcsoport jut dominanciához. 1.) Vállalkozói közelítés: abból indul ki,

hogy a környezet formálható, alakítható, tehát hatást kell rá gyakorolni. Azok a vállalatok készítik stratégiájukat ezzel a közelítéssel, amelyeknél azonos személy a menedzser és a tulajdonos, ahol erős a vezetés, és vállalja a kockázatot. 2.) Adaptív közelítés: dolgozó vállalkozások a környezetet adottságként fogják fel, s úgy alakítják ki a stratégiát, hogy a környezet állandó kihívásaira tudjanak reagálni. Azokra a nagyvállalatokra jellemző, amelyek szerteágazó tevékenységet folytatnak. 3.) Tervezői megközelítés: kiindulópontja, hogy a környezet jól megismerhető, feltérképezhető, s ezért reakciók és kezdeményezések szintézisével befolyásolható. Azok a nagyvállalatok élnek ezzel a közelítéssel, amelyek jó közgazdasági háttérrel rendelkeznek. A stratégiai tervezés folyamata A vállalaton belül három szinten folyik, felső szinten, a vállalkozás egészére, üzletági szinten egy-egy stratégiai

tervezési egységre és a harmadik szinten a funkcióra. A vállalkozás egészére komplex stratégiai terv készül. Vállalati szint: - a küldetés megfogalmazása (mit csinál a cég, ki a vevő, mi a versenyelőnye, jövőbeni elképzelés) - a stratégiai üzletágak kijelölése - a pillanatnyi portfolió elkészítése - a stratégiai koncepció megfogalmazása Üzletági szint: - a küldetés értelmezése - külső környezet elemzése (lehetőségek és veszélyek) - belső környezet elemzése (gyengeségek és erősségek) – célmeghatározás stratégia – meghatározás - program kidolgozás - program megvalósítás A vállalat egészére készülő stratégiai terv A vállalatvezetés feladata a küldetés megfogalmazása, öt különböző hatás: 1.) A vállalkozás története: a célok, elért eredmények milyen hatással vannak a jövőre 2.) A tulajdonosok pillanatnyi preferenciája: az egyéni célok nem kerülhetnek szembe a szervezet

célkitűzéseivel. 3.) A környezet: az értékrend a környezeti hatások alatt formálódik 4.) A vállalkozás erőforrásai: egy kisvállalkozás nem célozhatja meg, hogy ő lesz a világ legnagyobb gyártója. 5.) Speciális kompetencia: szakértelem, szakmai hírnév, a küldetés egyértelmű megfogalmazása Stratégiai üzletág: tervezési egység, ami valamilyen termékpiac kombinációval körülhatárolható. - önállóan tervezhetők - versenytársai egyértelműen meghatározhatók, számszerűsíthetők - önálló, felelős vezetője van Boston-féle portfolió Kérdőjelek: gyorsan bővülő piacon üködnek, piaci részesedésük azonban alacsony. A legtöbb vállalkozás így indul. Offenzív stratégiát kell alkalmazniuk, a piaci részesedés növelése érdekében be kell ruházniuk. Ha nincs esélyük a növekedésre, le kell adni ezt a tevékenységet A cash-flow itt a legalacsonyabb Sztárok: a gyorsan bővülő piacok meghatározó szereplője. Általában

nyereségesek, de jelentős összegeket kell kiadnia ahhoz, hogy lépést tartson a bővülő piaccal. Invesztíciós stratégiát kell folytatni. Kitermelik a beruházás forrásait, vagyis önfinanszírozó Fejőstehenek: paci növekedés csökken, de a piaci részesedése a legnagyobb. A legmagasabb hozadékot biztosítják és a legnagyobb cash-flow-t. Az itt keletkező hozadékot lehet a kérdőjelek, sztárok, és döglött kutyák támogatására fordítani. Defenzív stratégiát igényel, feladat a piaci részesedés tartása és a hozadék felélése. Döglött kutyák: gyengén növekvő piacokon alacsony piaci részesedéssel működnek. Nem hoznak nyereséget, a jövőbeni növekedéshez sem járulnak hozzá. A cash-flow is minimális Dezinvesztíciós stratégiát igényelnek, minél előbb ki kell őket vonni a piacról. A Mc-Kinsey-féle portfolió a négymezős mátrix továbbfejlesztett változata. Vízszintes tengelye a relatív versenyelőnyt, függőleges pedig a

piaci vonzerőt ábrázolja. A versenyelőny összetevői: - relatív piaci vonzerő - relatív termelési potenciál - relatív kutatási és fejlesztési potenciál - a vezetők és beosztottak relatív kvalifikációja A piaci vonzerő összetevői: - piaci növekedés és piacméret - a piac minősége - alapanyag és energiaellátás - a környezeti helyzet A portfolió kiterjesztése összehúzódó piacokra (Gelb féle portfolió) Azt a jelenséget értjük összehúzódó piacon, hogy valamely piacon a kereslet tartósan csökken. A csökkenés főbb okai lehet: - piaci telítődés - demográfiai fejlődés - technológiai fejlődés – értékváltozás - állami keretfeltételek változása - versenyképesség elvesztése Stratégiatípusok Működési kör alakításának jellemzői szerint: a vállalkozás fejlődési pályájának alakulásából indul ki. Koncentrációs Vertikális integrációs Visszavonuló Tipilizálás a működési kör változásának

dinamikája szerint: csökkenő stratégia, stabilizációs stratégia, növekedési stratégia, kombinációs stratégia Orientáció szerint: a fogyasztó-orientált stratégiák, a vállalat-orientált stratégiák, a versenytárs-orientált stratégiák Általános versenystratégiák: átfogó költségvezető szerep stratégiája, a megkülönböztetés stratégiája, összpontosítás stratégiája . 13. EA Válságok okai, típusai, tünetei, válságmenedzsment A válságmenedzsment olyan intézkedések összességét jelenti, amely a válsághelyzet kihívásaira tényleges választ adhat, hozzásegít a cég válsághelyzetből való kilábalásához, illetve a menthető részének stabilizálásához. A válságot előidéző tényezők: - külső (környezeti) tényezők - belső (vállalati) tényezők A válsággal szoros kapcsolatban lévő tényezők, hozzájárulnak a válsághoz, de önmagukban nem hatnak: - hirtelen kereslet vagy ízlésváltás következik be a

piacon - a cég kulcsterméke nem helyezhető el a piacon - vezető vagy tulajdonos változása - pénzügyi helyzet egyensúlyának megbomlása - alkalmazottak sztrájkja - reguláció-dereguláció A leggyakrabban előforduló külső okok: - piacvesztés, a piaci helyzet romlása (dél-szláv piacok) - erősödő konkurencia, kemény árverseny (mobiltelefon-piac) - a fogyasztói, vásárlási szokások megváltozása (biokultúra) - felgyorsult műszaki fejlődés (szoftver-piac) - politikai bizonytalanság (háborúk) - kormányzati intézkedések (vámemelés, fogyasztási adó) A leggyakoribb belső okok: - vezetési hibák - rossz piacpolitika - hibás termékpolitika elégtelen munkaerő-állomány - nem hatékony K+F (kutatás és fejlesztés) A válság kialakulása történhet: - gyorsan, robbanásszerűen (többnyire külső okok) - lassan, fokozatosan (inkább belső okok) A válságok csoportosítása hatókörük szerint: - operatív válságok, melyek egy-két

funkciót érintenek csak - stratégiai válságok, amelyek a vállalat egészét érintik - többdimenziós válságok, kiterjednek a külső környezetre is A válság néhány tünete: - a bevételek, kiadások áramát nem tudják összehangolni - termék minősége, szolgáltatás színvonala romlik - nagyobb árengedmény a bevétel növekedése érdekében - szokásosnál kisebb szerződéseket is megkötnek - kölcsönvisszafizetési feltételek szigorodnak - kulcspozícióban lévő vezetők elhagyják a céget - nincs elegendő anyag vagy áru a rendelés teljesítéséhez - szaporodnak a vevők, ügyfelek panaszai - szállítók rövid határidőt adnak a fizetésre Üzleti területek, ahol a válság bekövetkezése az átlagosnál nagyobb valószínűséggel várható: - tartós fogyasztási cikk gyártóinak nagyon kell ügyelni a fogyasztói bizalom fenntartására gyorsan növekvő cégek válságveszélyesek, amennyiben sok külső tőkét vonnak be - jelentős

immateriális javakkal működő cégeknél a válság drasztikusan csökkenti az immateriális javak értékét A válság feloldására irányuló intézkedéssorozat leggyakoribb elemei: 1. A cég tevékenységi körének átalakítása 2. A nélkülözhető gépeket, eszközöket, ingatlanokat értékesítik. Telephelyeket, fiókokat, üzleteket adnak el 3 A pénzforgalom gyorsítására módosítják a fizetési feltételeket. 4 Az alkalmazottak létszámát csökkentik 5 Hitelfelvételi forrásokat keresnek, s a hitelezőket tájékoztatják az zervezési munkákról 6. A fejlesztési programokat leállítják 7. Radikális szervezeti és működési változásokat hajtanak végre A válságkezelés jogi és intézményi feltételrendszere A sikeres válságkezelés feltételei: - a hitelezők érdekvédelme megvalósuljon - az adós érdekvédelme biztosítva legyen - a tulajdonváltás jogi lehetősége biztosított legyen - a gazdaságban a pénz- és tőkepiacok működjenek

Az első válságkezeléssel foglalkozó jogi eszköz az 1991. évi IL sz törvény, a csődtörvény, melynek célja: - fizetési nehézségekkel küzdő szervezetnek csődeljárással történő újjászerve- zése - fizetésképtelen adós, jogutód nélküli megszűnés felszámolási eljárás keretében fizetőképes adós, jogutód nélküli megszűnése végelszámolással Adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozásait és azok esedékességéig nem tudja kifizetni. Hitelező: az a természetes és jogi személy, akinek az adóssal szemben lejárt követelése van. Vagyon: minden, ami a számviteli törvény szerint befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősül. 1.) A csődeljárás A csődeljárás érintettjei: - az adós gazdálkodó szervezet - a hitelezők, a vagyonfelügyelő - a bíróság A csődeljárást az adós indítja meg, kérelem benyújtásával a bírósághoz. A cég vezetője a tulajdonosok egyetértésével jelentheti be a csődöt. A

tulajdonosok és szervezetei nélkül nem lehet megindítani az eljárást. A vezetőnek a munkavállalói érdekképviselettel közölni kell a csődeljárást. Értesíteni kell a bankszámláit vezető összes pénzintézetet A bírósági beadványhoz mellékelni kell: - cég pénzügyi helyzetének kimutatását - három hónapnál nem régebbi mérleget - hitelezők névsorát, tartozások nagyságát, és lejárási időpontját - közzétételi költség befizetési igazolását 15 napon belül össze kell hívni a hitelezőket a fizetési moratórium megszerzése érdekében. A hitelezők többségének beleegyezése már elégséges a fizetési moratórium előnyeinek megszerzéséhez. A tárgyaláson jelenlévők követeléseinek az összes követelések kétharmadát el kell érni, ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor a fizetési moratórium azokra a hitelezőkre is érvényes, akik nem képviseltették magukat a tárgyaláson. A tárgyalásról a cégnek három napon

belül értesítenie kell a bíróságot. A csődeljárás kezdetétől 90 napig fizetési moratórium illeti meg a céget. A bíróság a fizetési haladék időtartamát 60 nappal meghosszabbíthatja. A hitelezők érdekeinek védelmére vagyonfelügyelőt neveznek ki, a felszámolók névjegyzékéből kiválasztva. A felügyelő ellenőrzi a cég pénzügyi és vagyoni helyzetét. A cég vezetői időközben a fizetőképesség helyreállításán dolgoznak Az intézkedéseket az ún. csődegyezségi programban foglalják össze, valójában a cég reorganizációját dolgozzák ki, amely egy végrehajtható intézkedéssorozat. Az intézkedéseket az ún. csődegyezségi tárgyaláson vitatják meg, melyre minden hitelezőt meg kell hívni A hitelezők választmányokat hozhatnak létre, akik képviselik érdekeiket a csődegyezségi tárgyalásokon. A választmány megalakításáról az adóst és a vagyonfelügyelőt értesíteni kell A tárgyaláson döntenek a javaslatok

elfogadásáról. A csődegyezségi dokumentumnak tartalmaznia kell: - hitelezők által elfogadott helyreállítási programot - a teljesítési határidők módosítását, a követelések átvállalását, elengedését A sikeres csődegyezség esetén a bíróság részéről az eljárás befejeződik, sikertelenség esetén megszűnik. Két éven belül nem indíthat újra csődeljárást a cég A csőd bűntett és néhány hitelező jogtalan előnyben részesítése súlyos következményekkel, akár szabadságvesztéssel is járhat. 2.) A felszámolási eljárás A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésének eszköze. A felszámolási eljárás érintettjei: - az adós gazdálkodó szervezet, a hitelezők - a felszámoló, a bíróság A felszámolási eljárás kezdeményezése több oldalról történhet: - az adós maga kérheti az eljárást - cégbíróság értesítése alapján - a végelszámoló kérelmére -

egy-vagy több hitelező indítja a felszámolási eljárást A nemfizetés dokumentumait benyújtják a bíróságnak. A bíróság az adós kérelmére a kötelezettség kiegyenlítésére 30 napos határidőt adhat. Ellenkező esetben a bíróság felszámolást elrendelő végzést hoz, és kijelöli a felszámolót. A felszámolási közlemény tartalmazza az adós nevét és a cég székhelyét, a felszámolás kezdő időpontját, a felszámoló cég vagy könyvvizsgáló szakértő nevét és székhelyét, valamint felhívást a hitelezők részére. A felszámolástól a cég neve után felszámolás alatt (f.a)megjelölés használata kötelező Az adós vezetője tevékenységzáró dokumentumokat készít. A hitelezők érdekeik védelmére hitelezői választmányt alakíthatnak A csődeljárás során a cég menedzsmentjének fontos szerepe van, a cég vezetői csak mellékszereplők. A záró leltárt, az éves beszámolót, az adóbevallást el kell készíteniük.

A nem selejtezhető cégdokumentumokról listát kell készíteni. A felszámolási eljárás központi szereplője a felszámoló, aki gondoskodik a cég vagyoni helyzetének felméréséről, ütemtervet készít a felszámolás várható idejéről, intézkedéseket hoz a folyamatos megszüntetésre, a cég követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti. A felszámolási eljárás költségeiről és bevételeiről részletes kimutatást vezetnek, melynek tartalmaznia kell: - cég eredeti tevékenységének árbevételét - a cég értékesített vagyontárgyaiért kapott összeget - a felszámolási eljárás során behajtott követeléseket - a kiegyenlített felszámolási költségeket A felszámoló díját is ki kell egyenlíteni. A felszámolási zárómérleg tartalmazza: - pénzeszközöket - megmaradt vagyontárgyakat - a be nem hajtott követeléseket - a ki nem egyenlített tartozásokat - a fel nem osztható vagyont - a felosztható vagyont A céggel szembeni

követelések kiegyenlítésének sorrendje: - a felszámolási költségek - a zálogjoggal biztosított követelések - tartásdíjak, járadékok - társadalombiztosítás, adók egyéb követelések - késedelmi kamat, pótlék, adóhatósági bírság A felszámolási eljárás azzal fejeződik be, hogy a bíróság a céget törli a cégjegyzékből. Születhet olyan javaslat is amely a hitelezők egyrészének elfogadható, másiknak nem akkor kényszeregyezség születik. 3.) A végelszámolás A végelszámolás az eredményesen működő cégek jogutód nélküli megszüntetésének módja. A végelszámolás érintettjei: - a tevékenységet megszüntető vállalkozás, a hitelezők - a végelszámoló, a cégbíróság A tulajdonosok végelszámolási döntéséről a vállalkozás vezetője 8 napon belül értesíti a cégbíróságot. A végelszámolót a cégbíróság jelöli ki A végelszámolást a cégközlönyben közzé teszik. A végelszámolónak 30 napon belül

be kell terjeszteni a céggel szembeni követeléseket A határidő elsősorban eljárás mielőbbi befejezését szolgálja A hitelezők igényeit a végelszámoló folyamatosan teljesíti.A végelszámoló értesíti az eljárás megindításáról az adó- és vámhatóságot, a társadalombiztosítás illetékes szerveit, környezetvédelmet, bankot. A végelszámoló gondoskodik a kötelezettségek teljesítéséről, a követeléseket behajtja, a vagyontárgyakat értékesíti, de amennyiben a követelések értéke meghaladja a vagyonértéket, úgy a végelszámolási eljárás felszámolási eljárásba megy át. A cég vezetőjének minden információt meg kell adnia a végelszámolónak, hogy munkáját zökkenőmentesen végezze. A végelszámoló igazolt költségeit és díjait a gazdálkodó szervezet fizeti. A végelszámolás azzal fejeződik be, hogy a cégbíróság törli a céget a cégjegyzékből